Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-14 / 86. szám

1917. ÁPRILIS 14., CSÜTÖRTÖK

A moszkvai Pravda szerkesziőségi cikke

A hadászati fegyverek korlátozásáról

(Folytatás az 1. oldalról)

Nem kétséges tehát, hogy a hadászati fegyverek közé tartoznak. Ennek minősítik ezt a fegyvert a hivatalos amerikai dokumentumok is.

A nukleáris fegyverektől való függés mérsékléséről és a hadászati fegyverek gyökeres korlátozásáról hangoztatott szavak mögött Washingtonnak valójában az a szándéka húzódik meg, hogy a megmaradó interkontinentális ballisztikus rakéták, a tengeralattjárókról és nehézbombázókról indítható ballisztikus rakéták mellett létrehozza a hadászati fegyverzet negyedik komponensét — az embereket ugyancsak nukleáris pusztulással fenyegető, nagy hatósugarú szárnyas rakéták ezreit és ezreit.

A Szovjetunió a vlagyivosz- toki megállapodásból kiindulva arra törekszik, hogy elzárja a hadászati támadó fegyverek létrehozásáért folyó hajsza újabb csatornáját.

A szovjet és az amerikai fél nem csupán elvi megállapodást kötött arról, hogy az előkészítés alatt álló egyezmény tartalmazni fogja a szárnyas rakéták szigorú korlátozását is, hanem az 1975—1976-ban tartott megbeszéléseken közösen ki is dolgozták ennek a korlátozásnak konkrét változatait.

A levegő—föld típusú szárnyas rakétákkal kapcsolatban már meg is állapodtak egy formuláról, amelynek értelmében a 600 kilométernél nagyobb hatótávolságú szárnyas rakétákkal felszerelt bombázógépeket (minden gép több tucat ilyen szárnyas rakéta szállítására képes) úgy kell kezelni, mint a több robbanófejes rakétákat, s az ilyen ra- * kétákra megállapított meny- nyiségben figyelembe kell venni őket.

Ami a tengeren és a szárazföldön telepített szárnyas rakétákat illeti, nem sikerült megállapodni az e rakétákra vonatkozó korlátozás jellegéről. A Szovjetunió a maga részéről javasolta és most is ja- , vasolja, hogy tiltsák be az ilyen jellegű, 600 kilométernél / nagyobb hatótávolságú rakétákat.

Az új washingtoni kormányzat most félre akarja tenni mindazt, ‘amit a megbeszélések során, nem kis erőfeszítések árán sikerült eddig elérni, s felül akarja vizsgálni a korábbiakban elfoglalt amerikai álláspontot. Ragaszkodnak hozzá, hogy szabad kezet kapjanak a szárnyas rakéták mindhárom típusának kifejlesztéséhez. E rakéták hatósugara 2500 kilométerig terjedhet. Ezek azok, a szárnyas rakétákra vonatkozó szigorú korlátozások, amelyeket — mint egyesek Washingtonban állítják — az amerikai csomagtere javasolt.

Az Egyesült Államokban propagandisztikus, pontosabban csalárd célokra használják ki az amerikai félnek azt a javaslatát, hogy az előkészítendő egyezmény tartalmazzon egy olyan tételt, amely állítólag bármiféle új fegyverrendszer létrehozását betiltaná.

A valóságban azonban az amerikai fél csak az interkontinentális ballisztikus rakéták új típusai létrehozásának betiltását javasolta, s egyáltalán nem az új fegyverrendszerekét általában. Továbbra sem akar hallani például a szovjet félnek azokról a javaslatairól, amelyek olyan új fegyver- rendszerek betiltására vonatkoznak, mint például az amerikai Trident típusú terger- alattjárók és B—1 típusú hadászati bombázók, illetve az ezeknek megfelelő szovjet fegyverrendszerek, bár ezek a javaslatok továbbra is érvényben vannak.

Megkérdezhetnénk, hogy mi ennek az oka? Az, hogy a Pentagon tervei szerint a

Trident-tengeralattjárókat olyan rakétákkal akarják felszerelni. amelyek hatósávolsá- gukat és hatékonyságukat tekintve nem maradnak el az interkontinentális ballisztikus rakétáktól: azért, mert az úi B—1 bombázó tulajdonságai

nagymértékben felülmúlják majd a jelenlegi ameriKai bombázókét. A nagy hatótávolságú szárnyas raicéták pedig, amelyeket oly kitartóan védelmez most Washington — vajon nem új fegyverrendszert jelentenek-e?

Ez a valódi ára azoknak a kijelentéseknek, amelyek szerint az Egyesült Államok kész betiltani bármiféle új fegyverrendszer gyártását.

A korábban elért megállapodásoknak a Szovjetunió kárára történő felülvizsgálatát jelentenék az amerikai csomagterv olyan alkotóelemei, mint a már létező interkontinentális ballisztikus rakéták korszerűsítésének megtiltására tett javaslat, valamint az a követelés, hogy csökkentsék felére az Egyesült Államok által túlságosan nehéznek, illetve túlságosan hatékonynak minősített szovjet rakéták számát. Egyébként ezek olyan kérdések, amelyeket már régen megtárgyaltak és megoldottak, más problémáKisal együtt, a kölcsönös elfogadha- toség alapján. Azt a törekvést, hogy e kérdést a tárgyalások akadályává tegyék, csak azért, mert az Egyesült Államokban egyeseknek nem tetszenek bizonyos szovjet rakéták, lehetetlen másnak minősíteni, mint a problémák halmozására, az új egyezmény létrehozása érdekében tett erőfeszítések egyre újabb és újabb akadályozására irányuló szándéknak.

így tehát, a fegyverkezés korlátozásával és a leszereléssel kapcsolatos kérdésekben állítólag újdonságnak minősülő amerikai csomagterv közelebbi vizsgálata során teljesen nyilvánvalóvá válik, hogy e terv nemcsak hogy nem tartalmaz semmiféle konstruktív kezdeményezést, hanem még csak komoly tanulmányozás tárgyát sem képezheti. Nyilvánvalóan nem is tart igényt erre. Ezt világosan tudatták Cyrus Vance amerikai külügyminiszterrel is Moszkvában, bizalmas beszélgetéseken és nyilvánosan, h szovjet külügyminiszter sajtóértekezletén.

E javaslatok értelAie amúgy is teljesen nyilvánvaló — a Vlagyivosztokban elért megállapodások teljes revízióját jelentik, s újabb akadályokat emelnek a megállapodáshoz vezető úton. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban most olyan nyilatkozatok hangzanak el, amelyek beismerik, hogy az amerikai fél tudatában volt álláspontja elfogadhatatlanságának. Ez esetben viszont mi szükség volt arra, hogy Moszkvában ilyen álláspontra helyezkedjenek? Talán azért, hogy később a másik fél hajthatatlanságáról beszélhessenek? Az ilyen taktika eredménye nyilvánvaló — nincs előrehaladás a tárgyalásokon.

Az amerikai fél Moszkvában úgynevezett szűkebb változatot is javasolt. Mindazonáltal ez a változat is a vlagyi- vosztoki megállapodás és az ebből kiinduló későbbi szovjet—amerikai megállapodások revízióját jelentette volna, és sehogy sem lehetne összeegyeztetni a hadászati fegyverek korlátozásával kapcsolatos szovjet—amerikai tárgyalások céljával és feladataival.

Elegendő annyit elmondanunk, hogy e változat szerint valamennyi szárnyas rakéta a megállapodások keretein kívül maradna, azaz sem meny- nyiségi, sem minőségi korlátozás alá nem esne, mindkét fél tetszése szerint mennyiségben és minőségben állíthatná elő.

A szárnyas rakéták problémájának későbbi, a jövőbeni tárgyalásokon történő megvizsgálására tett ígéret sem egyéb kibúvónál. Ha nem születik megállapodás a hadászati fegyverkezési hajsza újabb veszélyes csatornájának elzárásáról már most, amikor a szárnyas rakéták gyártása még nem kezdődött meg, akkor a gyártás beindítása után már sokkal nehezebb dolgunk lesz. Erről meggyőzően tanúskodnak a leszerelési kérdésekkel foglalkozó tárgyalások eddigi tapasztalatai.

Természetes, hogy a szovjet fél már az említett ok miatt sem adhatta beleegyezését az ily módon leszűkített változathoz.

Az amerikai fél, szemmel láthatóan azért, hogy bebiztosítsa magát, s ezt a változatot még elfogadhatatlanab- bá tegye a Szovjetunió számára, azt javasolta, hogy a következő tárgyalásokon a szárnyas rakéták mellett vizsgálják meg a közepes hatótávolságú, Nyugaton Backfire-nek nevezett szovjet bombázók kérdését is. Mint köztudott, ez a bombázótípus nem tartozik a hadászati fegyverzetek kategóriájába, s ezért nem képezheti a megbeszélések tárgyát.

Hogy valami módon megalapozzák a Backfire-bombázók és a szárnyas rakéták kérdésének összekapcsolását, Washingtonban azzal érvelnek, hogy a bombázó hatótávolsága (2200 kilométer) nagyjából megegyezik a rakéta hatótávolságával (2500 kilométer). Ennek ellenére nyilvánvaló az összekapcsolás képtelensége. Még a laikus számára is világos, hogy ilyen hatótávolság esetében a szovjet repülőgép nem érheti el az Egyesült Államok területét. A szárnyas rakéták esetében már egészen más a helyzet: ezek valóban hadászati fegyverek, mivel abban az esetben, ha tengeralattjárók, hajók, bombázók fedélzetén, vagy az Egyesült Államokkal szövetséges országok területén helyeznék el őket, akkor bevethetők lennének a Szovjetunió területén levő objektumok ellen. Nyilvánvaló, hogy ez esetben a Szovjetuniónak szintén joga lenne bármilyen minőségű és mennyiségű szárnyas rakéta birtoklása, s lehetősége is lenne erre, de elvben ellenzi a hadászati fegyverkezési hajsza új csatornájának megnyitását, és az ezzel kapcsolatos óriási anyagi ráfordítást,

A Szovjetunió kategorikusan elutasított és a jövőben is elutasít bármiféle kísérletet, amellyel a szovjet— amerikai tárgyalásokon megvitatásra kerülő, a hadászati fegyverzetek korlátozásával kapcsolatos kérdések közé megpróbálják bevenni a Backfire-bombázók, valamint az Egyesült Államok területét elérni képtelen más szovjet fegyverrendszerek kérdését.

Másrészt, a Szovjetunió joggal veti fél az előretolt állásokban található amerikai nukleáris harci eszközök, vagyis az Európában, Európa körül és más, a Szovjetunió elérhető közelségében lévő körzetekben elhelyezett nukleáris fegyverek és szállítóeszközeik kérdését, valamint a szárnyas rakétákat hordozó légierő és a Szovjetunió közelében elhelyezkedő amerikai tengeralattjáró-támaszpontok kérdését. Kétségtelen, hogy a hadászati támadó fegyverek korlátozása esetén, ezeket a nukleáris harci eszközöket és más tényezőket sem lehetne mellőzni, figyelembe véve azt, hogy szigorúan tiszteletben kell tartani a felek egyenlőségének és egyforma biztonságának elvét. A legutóbbi amerikai javaslatok egyoldalú jellege ismét azt bizonyítja, hogy a szovjet fél joggal veti fel az előretolt állásokban található amerikai harci eszközök kérdését.

Meg kell említenünk még egy kérdést: a hadászati fegyverek harmadik országoknak történő átadásáról és az aláírandó egyezmény bármiféle megkerüléséről való lemondást. Ez nem új probléma. A szovjet fél annak idején már konkrét javaslatokat tett arra, hogy milyen formában lehetne ezt a megállapodásba beiktatni. Mivel azonban az amerikai fél lényegében nem válaszolt a kérdésre, kénytelenek vagyunk hangsúlyozni, hogy a szovjet fél szempontjából e tételek beiktatása nélkül szó sem lehet egyezményről. Az egyezmény ugyanis nem lehet valóban hatékony, amennyiben harmadik országok közvetítésével, vagy bármi más módon lehetőség nyílik megkerülésére.

így állnak tehát a dolgok a Szovjetunió és az Egyesült Államok között folyó, a hadászati fegyverek korlátozására vonatkozó új egyezmény megkötésével foglalkozó tárgyalásokon. Ez az igazság azokról az amerikai javaslatokról, amelyeket Cyrus Vance amerikai külügyminiszter hozott Moszkvába. Mindezekről világosan és meggyőzően szó esett már Andréj Gromiko március 31-i sajtóértekezletén.

A Szovjetunió szilárdan és elszántan törekszik arra, hogy létrejöjjön a hadászati támadó fegyverek korlátozására vonatkozó új egyezmény, amely felváltaná a jelenleg érvényben lévő: egyezményt.

A hadászati fegyverzetek korlátozása igen nagy horderejű probléma, amely nemcsak a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat érinti, hanem a világ valamennyi népét is. Ezt a problémát is meg lehet és meg kell oldani. — Célunk, hogy megoldjuk korunk egyik legfontosabb feladatát: a fegyverkezési s elsősorban a nukleáris fegyverkezési hajsza korlátozását és megszüntetését — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev ez év április 5-én mondott beszédében.

Megvannak a szükséges feltételek a hadászati fegyverek korlátozására vonatkozó új szovjet—amerikai egyezménnyel kapcsolatos munka eredményes befejezéséhez. Ennek az egyezménynek legfőbb paramétereit még 1974- ben, Vlagyivosztokban meghatározták, majd számos konkrét tételét kidolgozták a későbbi magas szintű találkozókon és a két ország küldöttségeinek genfi tárgyalásain. A rhegkezdett munka sikeres befejezéséhez csak a felek építő hozzáállására és jóakaratára van szükség.

A Szovjetunió készen áll erre. Reméljük, hogy végül az amerikai fél álláspontjában is felülkerekedik a realista hozzáállás _és a felelősségérzet.

Dobrinyin a Fehér Házban

James Carter, az Egyesült Államok elnöke kedden a Fehér Házban fogadta Anatolij Dobrinyint, a Szovjetunió washingtoni nagykövetét.

A Fehér Ház közleménye szerint a negyven percig tartó megbeszélésen az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti kétoldalú kapcsolatok széles köréről volt szó, beleértve a hadászati fegyverek és fegyverzetek korlátozásáról folyó tárgyalások problémáját

is. A közlemény hozzáfűzi, hogy a felek által kölcsönösen előkészített találkozó építőjellegű és hasznos volt.

Washingtoni megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy Anatolij Dobrinyin öt napon belül két alkalommal találkozott az Egyesült Államok vezető személyiségeivel. Mint ismeretes, a szovjet nagykövet az elmúlt hét péntekén Cyrus Vance külügyminiszterrel tárgyalt.

Halászati tárgyalások Japánnal

A Szovjetunió kész a megegyezésre

A Szovjetunió kész folytatni a tárgyalásokat a japán halászhajóknak a szovjet távolkeleti halászati övezetben való halászatáról és, ha a japán fél realisztikus álláspontra helyezkedik, lehetőség van rá, hogy záros határidőn belül megkössék az erre vonatkozó megállapodást, melynek tervezetét március 24-én nyújtották át a japán félnek — közölte Alekszandr Iskov, a Szovjetunió halgazdasági minisztere.

A Lityeraturnaja Gazeta moszkvai hetilapnak adott nyilatkozatában Iskov kitért arra, hogy az utóbbi hónapokban a világóceánon merőben új helyzet alakult ki.

Valamennyi kontinens és a szigetek túlnyomó többsége körül bevezették a 200 mér- földes halászati zónát. Partmenti vizeinek halállományát megőrzendő, a Szovjetunió maga is kénytelen volt ideiglenes intézkedésként kiterjeszteni halászati övezetét. Mivel a szovjet flottillák ugyancsak sok helyről kiszorultak, ennek az intézkedésnek a másik értelme az volt, hogy a szovjet hajók a saját halászati övezetben pótolhassák a veszteségeket. Így a Szovjetuniónak, mely évi tízmillió tonna halat fog, s ezzel a világtermelés egyhetedét adja, nem érdeke, hogy más örszáA zairei harcok átterjedtek Zaláiéra is

Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára szerdán — szóvivője útján — közölte, hogy a zairei helyzet rendkívül aggasztja. Jelezte, hogy mielőbb tájékozódni kíván a legfrissebb fejleményekről. Hangot adott reményének, hogy valamennyi érdekelt fél erőfeszítéseivel sikerül kielégítően rendezni a helyzetet.

A shabai események belső lázadás következményei. Nincsenek angolaiak, kubaiak, vagy szovjet állampolgárok a shabai körzetben — jelentette ki Párizsban Paulo Jorge, ay. Angolai Népi Köztársaság külügyminisztere.

Miközben folytatódik Franciaország zairei szálítóakciója — a 11 katonai repülőgépen kívül a kormány kérésére az Air France a marokkói hadianyag fuvarozására rendelkezőre bocsátotta egyik Boeing— 7“H-es óriásgépét is — Jacques Chirac pártja, az RPR is óvatos támogatásáról biztosította a köztársasági elnök döntését.

A zairei Shaba tartományban kirobbant harcok átterjedtek a szomszédos Zambiára is, ahol zairei repülőgépek bombáztak egy falut és egy misz- sziós kórházat — jelentette be szerdán egy zambaiai kormányszóvivő.

Zambia köztársaság elnöki hivatala szerdán hivatalos közleményben erősítette meg, hogy az elmúlt napokban zairei repülőgépek több alkalommal behatoltak az ország légterébe és bombázták Zambia területének — Zaire-rel és Angolával határos északnyugati kiszögellését, a Zambézi-fo- lyó forrásvidékén lévő településeket.

Szerdán zairei küldöttség érkezett Lusakába, Zambia fővárosába, hogy '— mint az AP jelentette — a bombatámadásokat követően sürgős tárgyalásokat kezdjen Kenneth Kaunda államfővel.

Kinshasában akkreditált nyugati diplomaták tudomása szerint a légi úton Kolwezibe, a rézipar centrumába érkezett 1500 fős marokkói csapat- kontingens körülbelül egy héten belül a várostól nyugatra egyesül a zairei katonákkal és nagy ofenzívára készülődik a shabai felkelők ellen.

gok fogyasszák part menti vizeinek halállományát. Ennek ellenére a japán partner esetében szovjet részről a hagyományos jókapcsolatokat tartották szem előtt.

Japán hajók hagyományo- ! san halásznak a keleti szovjet partok mentén, s a Szovjetunió a tárgyalások kezdetén kifejezte készségét, hogy a halászat folytatását az új feltételek között is lehetővé teszi. Ugyanakkor ragaszkodott ahhoz, hogy a jövőben a japán hajók ehhez megfelelő szovjet hatósági engedéllyel rendelkezzenek és minden tekintetben betartsák a szovjet halászat^ zónában érvényes szabályokat. A kölcsönösség azt kívánja, hogy egyidejűleg a szovjet hajók is folytathassák a halászatot Japán halászati övezetében. Ezeket a kérdéseket tisztázta volna a szovjet fél által előterjesztett megállapodástervezet, mely teljes mértékben megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, s semmiben sem különbözik például a japán—amerikai halászati egyezménytől.

Iskov sajnálattal állapította meg, hogy a japánok mindmáig nem fogadták el a Szovjetunió indítványát, kétségbevonják jogait a halászati övezetre vonatkozó szabályok megállapítására, és még szuverenitását is kétségbe,, vonják e halászati zóna felett, E ia- nán magatartás volt az, oka, hoey a tárgyalásokat ! elnapolták.

A miniszter végül megismételte, hogy a szovjet fél változatlanul kész a megegyezésre.

szedtek a szovjet- afgán tárgyalások

Szerdán délután a Kremlben befejeződtek a szovjet—afgán tárgyalások. Mohammed Daud afgán köztársasági elnök kedden érkezett hivatalos látogatásra a Szovjetunióba és két alkalommal tárgyalt a szovjet vezetőkkel. Behatóan megvitatták a két ország politikai, gazdasági és kulturális együttműködésének kérdéseit, meghatározták a további lehetőségek kihasználásának módozatait. A megvitatott külpolitikai kérdések között központi helyet foglalt el az enyhülési folyamat elmélyítésének, az ázsiai kontinensre való kiterjesztésének 1 témaköre.

A szovjet—afgán eszmecseréket a baráti légkör, a kölcsönös megértés és a jószomszédság szelleme jellemezte.

Mohammed Daud és kísérete szerdán koszorút helyezett el a Lenin-mauzóleumnál és az ismeretlen katona sírjánál, a Kreml falánál.

SZERDÁN HÁROMNAPOS

tanácskozásra ült össze a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottsága és Végrehajtó Bizottsága. Az ülés napirendjét és színhelyét nem közöl- télc

Á SPANYOL KOMMUNISTA PÁRT úgy döntött, hogy időhiány miatt elhalasztja a párt legalizálása alkalmából április 17-re Madridban tervezett ünnepi nagygyűlést.

A SPANYOL szárazföldi hadsereg vezetői az éjszakába nyúlt kedd esti tanácskozásukon állást foglaltak a kommunista párt működésének engedélyezése ügyében. Az Európa Press spanyol hírügynökség szerdai jelentése szerint a tábornokok élesen bírálták a kormányt a párt legalizálása miatt, de leszögezték, hogy haCSAK RÖVIDEN...

zafias okokból hajlandók elfogadni a döntést.

HÉTFŐN LONDONBAN zárt ajtók mögött tartanak politikai konzultációt a kilenc közös piaci ország külügyminiszterei. A napirend legfontosabb kérdése brüsszeli diplomáciai források szerint a belgrádi konferencia előkészítése lesz.

FOKVÁROSBAN szerdán hivatalosan közölték, hogy David Owen brit külügyminiszter a hét végén ellátogat Rhodesiába. A Reuter értesülése szerint Owen és Vorster több mint három órán ót tárgyalt. Konzultációjukat csaknem teljes egészében a rhodesiai prob- I lémának szentelték, de szóba i

került Namibia problémája is. Az Owen—Smith találkozón

arról volt szó, hogy a rhodesiai rezsim vezetője, mikor lesz hajlandó lemondani a fehértelepes kisebbség uralmáról. A két és fél órás eszmecsere után Owen megállapította: véleménye szerint a Rhodesiában élő 6,4 millió feketének 1978-ban kellene átvennie a hatalmat a fehér kisebbségtől.

MENGISZTU HAILÉ-MA- RIAM. az ideiglenes katonai kormányzó tanács elnöke figyelmeztette az etiópiaiakat, szükség esetén mozgósítást kell elrendelni, hogy visszaverjék a szudáni agressziót. Etiópia északi és nyugati része ellen intézett agresszió során a kormányellenes etióp demokratikus szövetség tagjai hét várost elfoglaltak.

i

á

I