Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-18 / 65. szám

1917. MÁRCIUS 18., PÉNTEK 5 A partpropaganda soronlevő feladatairól március 16—17-én országos tanácskozást tartot­tak. A fővárosi és a megyei pártbizottságok ideológiai tit­kárai, agitációs és propagan­da munkáért felelős vezetői, a nagyobb üzemek pártbizottsá­gainak titkárai, az egyetemek és főiskolák pártbizottságainak titkárai, az országos tudomá­nyos és oktatási intézmények vezető munkatársai a Közpon­ti Bizottság 1976. október 26-i és december 1-i határozatából eredő tennivalókról tárgyaltak. Győri Imre az MSZMP KB titkára a gazdaságpolitikai pro­paganda elvi kérdéseiről, La­kos Sándor, a KB társadalom- tudományi intézetének igazga­tója a szocialista demokrácia egyes kérdéseiről, Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes a szocialista hazafiságról és a proletár internacionalizmusról, | Grósz Károly, a KB osztály- vezetője és Mono. Gyula, a KB osztályvezetőhelyettese a párt- propaganda fejlesztésének tő irányáról, időszerű feladatairól tartott előadást. A tanácskozás eszmecserével fejeződött be. Borbély Sándor Csepelen Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra csütörtökön a XXI. kerület­be látogatott. Megtekintette a csepeli papírgyárat, majd a la­kóterületi politikai munkáról és a szakmunkásképzés helyze­téről tájékozódott. Látogatását a Magyar Posztógyárban idő­szerű politikai kérdésekről tar­tott előadásával fejezte be. Példák a Pest megyei kórházakban Ceglédi tapasztalatcsere a korszerű gyógyintézeti élelmezésről Országos egészségügyi ta­nácskozás volt csütörtökön Cegléden, a városa tanács nagytermében. Az ülést a Magyar Kórház Szövetség rendezte az élelmezési bizottság közreműködésével, a hazai kórházi élelmezés új útjairól, melyre jó példákén! szolgáltak a váci és a ceglédi kórház tapasztalatai. A ta­nácskozáson részt vett dr. Egészséges környezetünkért Tegnap délelőtt ülésezett a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának környezetvédel­mi bizottsága, értékelték a ta­valyi munkát, s megvitatták az idei terveket. Az elmúlt esztendőben 41 te­lepülésen rendezte^ környezet­védelmi napokat, illetve hete­ket. A rendezvénysorozat mér­lege: 36 ismeretterjesztő elő­adás. A környezetvédelmi ten­nivalókból a lakosság, is részt vállalt; facsemetéket ültetett, parkosított. Négy városban — Szentend­rén, Nagykőrösön, Cegléden és Százhalombattán — a nép­frontbizottságok mellett kör­nyezetvédelmi bizottságok ala­kultak. Munkabizottságokat szervezték több községben, így Tökölön, Túrán és Ürömön. A társadalmi őrség hálózata tovább bővült a tavaly októbe­ri környezetvédelmi akció alatt: jelenleg 1700, környezet­védelmi társadalmi őr tevé­kenykedik a megyében. Fel­adatuk a megye természetvé­delmi értékeinek oltalmazása. A bizottság ez évi teendőit a második országos környezet­védelmi tanácskozás célkitűzé­sei szerint látja el. Az idén ismeretterjesztő előadásokat és fórumokat szerveznek, a téma: a környezetvédelemről szóló 1976. évi törvényt még nem is­mertették. Szoros kapcsolatokat tarta­nak az úttörő csapatokkal, KISZ bizottságokkal és a szü­lői munkaközösségekkel, tár­sadalmi munkára mozgósítják a fiatalokat. A hozzászólók hangsúlyoz­ták, nem látványos rendezvé­nyekre van szükség, hanem ar­ra, hogy a lakosság közremű­ködésével mind többet tegyen a népfront településeink, vi­zeink, levegőnk tisztaságáért, a tájvédelemért, ritlka termé­szeti értékeink megóvásáért. A tanácskozáson bejelentet­ték, hogy 1977. augusztus 27.-e és szeptember 10.-e között ki­állítás nyílik Gödöllőn, Pest megye vadászata és környezet­védelme címmel. A kiállítás előkészítésében és lebonyolítá­sában a környezetvédelmi bi­zottság is részt vesz. Az idén a HNF Pest megyei környezetvédelmi bizottsága még kétszer ülésezik. Június­ban megemlékeznek a környe­zetvédelmi világnapról. Októ­berben pedig Pest megye köz- tisztaságának helyzetét vitat­ják meg. L. L. Aczél György egészségügyi miniszterhelyettes, a Magyar Kórház Szövetség elnöke, Gyi- gor József, a városi pártbi­zottság első titkára, és Kovács szak- Károly, a városi tanács elnö- ’ ke. Elnöki megnyitójában dr. Aczél György elmondta, hogy az élelmezési szakbizottság élénk tevékenységet folytat, évnyitó rendezvényüket leg­többször vidéki kórházakban tartják, s tanácskozásaik egy­úttal tapasztalatcserére is al­kalmat adnak. Az elhangzó elődások, beszámolók, az egészségügyi, gazdasági, élel­mezésügyi szakembereknek le­hetőséget teremtenek arra, hogy saját kórházuk adottsá­gaihoz mérten kipróbálják, al­kalmazzák az új eljárásokat és eszközöket. A plenáris ülésen dr. Bra- nyiczki László, a váci kór­ház belgyógyász főorvosa, az egységes diétás rendszer kó­dolási tervezetéről adott is­mertetőt, melyhez saját ta­pasztalatai adták a gyakorlati bizonyítékokat. Riba László, a váci kórház gazdasági igaz­gatója és Hatolkai Szaniszló, élelmezési vezető színes dia­képekkel illusztrált előadása arról szólt, hogy a betegélel­mezésben miként alkalmaz­zák a gyorsfagyasztási tech­nológiát, és ez mennyit segít a tárolási gondok csökken­tésében. A váci kórház kony­háján ennek következtében csökkent a túlóra, s jobb a munkaidő-kihasználás. Ko­vács János, a ceglédi kórház gazdasági igazgatója a nagy­üzemi konyhagépek működé­sével, használatával kapcso­latos tapasztalatokat ismer­tette. E. K. Sorsforduló tanúi — Érden Rajtaütés, szürkületkor Előttem megsárgult újság­lap, a Népszabadság néhány évvel ezelőtti vasárnapi mel­léklete, amelyben Dobozy Im­re Duna-part fentről című Írá­sában a megújulást hozó idők­re emlékszik: „Február 16-án kilencven­hat emberrel ellenőrzésünk alá vonjuk az Érden átvezető ösz- szes utakat, a törökbálint- parkvárosi makadámúttól le egészen a Dunáig. Őrségbe, járőrzésre összesen huszon­négy emberem marad. Egész nap semmi. Szürkületkor a té- tényi barackosok felől, háztól házig lopakodva, két civil pa­sas jön, egyiknek jobbja a zsebében.. — Romokban hevert az or­szág 1945 elején — mondta Dobozy Imre, a Magyar írók Országos Szövetségének elnö­ke a napokban Érden tartott március 15-1 ifjúsági nagygyű­lésen. — Am éreztük, hogy az összedőlt épületeket felépít­hetjük, a lerombolt gyárakat helyreállíthatjuk... Aztán később még hozzá­tette: a forradalmárnak meg kell értenie a kor, a haladás feladatait, s azokért — ha vál­lalja is őket — cselekednie kell. Fegyveres őrségben Kincses József érdi nyugdí­jas, ma erre így emlékszik: — A szovjet alakulatok de­cember végén elérték a közsé­get. A háború eldőlt, a fasisz­ták sorsa megpecsételődött. Rendfenntartó alakulatot, fegyveres őrséget szerveztünk a községben, amelynek irányí­tója, parancsnoka Dobozy Im­re volt. Később, amikor Buda­pest felszabadult, civil ruhába öltözött katonák, SS-tisztek szöktek ki a fővárosból, men­tették a bőrüket. Sokan akad­tak, akik felhasználták a há­ború utáni hónapok zűrzava­rát, a zavarosban halásztak, igyekeztek minél nagyobb ha­szonra szert tenni. így, hát sok volt a tennivalónk, ha nyugalmat, biztonságot akar­tunk teremteni, s el akartuk fogni azokat a háborús bűnö­söket, akik emberek százainak a halálát okozták. „Február 24-én szürkületkor Brdligeten, a mostani töltés tövében rajtaütöttünk egy na­gyobb csoporton. 25-én másfél kilométerrel odább a puszta­szabolcsi vonal mentén, még el sem foglaltuk állásunkat, egy váratlanul előbukkanó csoport tüzet nyitott ránk", írja a to­vábbiakban Dobozy Imre. Háborús bűnösök bűnhődtek — A tizenegy ember közül az egyik azonnal főbe lőtte magát — így Kincses József. — A csoport másik nyolc tag­járól kiderült: nyilas pártszol­gálatosok. Kettőnél nem talál­tunk papírokat, először nem sikerült megállapítanunk a ki­létüket. Mindenesetre gyanús volt a hallgatásuk. Télikabát volt rajtuk és tiszti nadrág. Izgatott minket, ez a nagy ti­tokzatosság. Nem értettünk a kihallgatáshoz, így kezdetben nem tudtunk meg semmit tő­lük. „Hét napja etetjük őket?’’, folytatja Dobozy Imre, „a Kincses ugyan vállalná, hogy fejenként két-két pofonnal megrendíti őket, de a verést nem engedélyezem.” — Képzelje el, mennyire tü­relmetlenek voltunk — foly­tatja Kincses József. — Ma­gunknak is kevés élelmünk volt. A háború gyűlölete és az újabb időkbe vetett hit hajtott minket. Láttuk, hogy beszéd­del és szavakkal aligha győz­hetjük meg őket. Jómagam kovács voltam, a háború előtt Albertfalván dolgoztam ... Mindent megtettünk, de még­sem bírtuk vallomásra a két katonát. Végül is csel segítsé­gével derítettünk fényt kilé­tükre. „A magas bajuszos vállat von, tessék, vegyék fel a jegy­zőkönyvet, ö Nidasi alezre­des ... Szálasi összekötő tiszt­je Pfeffer-Wildenbruch SS tá­bornokkal, illetve a főváros nyilas városparancsnoka .. — Ügy ismerték, mint aki kedvét leli benne, ha katoná­kat irthat — szólal meg ismét Kincses József. — Korábban pedikűrös volt. A másik tisz­tet Bokor Dénesnek hívták, s ő volt a nyilas központ kato­nai parancsnoka. Dobozy Imre alig tudta megóvni őket... Erős őrséggel szállíttatta a két tisztet Budapestre, ahol már működött a politikai rendőr­ség. — Később az újságokból ér­tesültem a fasiszta katonatisz­tek további sorsáról. A Duna- parti kivégzésekért, több ezer ember meggyilkolásáért von­ták őket felelősségre. Halálra ítélték mindkettőjüket. Március 25-re összehívták a tanácsülést Használják ki jobban lehetőségeiket a tanácsok a mo — állapította meg a megyei tanács vb Március 25-re összehívták a megyei tanácsot. A ta­nácsülés napirendjén a tervgazdálkodási bizottság be­számolója szerepel. Ezen a tanácsülésen vitatják meg és hagyják jóvá újabb nagyközségek alakítását, valamint azt az előterjesztést, amely a megyei tanácstagok telepü- lések-közötti megosztásával foglalkozik. A Pest megyei Tanács vb tegnap délelőtti ülésén érté­kelte a monori járási hivatal munkáját. Utoljára 1972-ben tárgyalta a testület tevékeny­ségüket. Megállapította, hogy 1972 óta fejlődés jellemzi, mind a helyi tanácsok, mind a járási hivatal munkáját. Kü­lönösen elismerte a tanácsta­gok áldozatkész fáradozását, a lakosság összefogását a közös ügyek valóraváltásában, vala­mint az üzemek segítségét tár­sadalmi kérdésekben. A monori járás irányítása sok nehézségbe ütközik. így például gond a népsűrűség is, amely a megyei átlag felett van, egy négyzetkilométerre 183 lakos jut, a megyei 130-cal szemben. A járásban 105 ezren élnek. A munkaképes dolgo­zók közül 37 ezren a főváros­ban keresik kenyerüket: az ér­téket Budapesten termelik, gondjaikra azonban lakhelyü­kön várnak orvoslást. A járás fejlődését, fejlesztési igényeit az is befolyásolja, hogy öt te­lepülése Budapest agglomerá­ciós övezetébe tartozik. A já­rás 17 községében 14 állam- igazgatási egység — hét nagy­községi, öt községi és két kö­zös községi tanács működik. A lakosság szívesen segít A monori járás mezőgazda- sági jellegű —, jelenleg hét tsz, egy állami gazdaság és egy szakszövetkezet gazdálkodik területén. Eredmény a szako­sodási folyamat, ami az utóbbi években ment végbe: Pilisen burgonya-, Üllőn zöldség-, Ve- csésen káposzta-, Maglódon kukoricatermesztéssel, Gombán baromfitenyésztéssel foglal­koznak, elsősorban. Ipari üze­meiben és kisipari szövetke­zeteiben kilencezren dolgoz­nak. A járási hivatal — állapítot­ta meg a vb —, segítette a fej­Mocsári Károly ma ugyan­csak Érden élő nyugdíjas, szintén ott volt — a már emlí­tett — ifjúsági nagygyűlésen, amely után az idősebb érdi veteránok találkoztak egymás­sal, felelevenítették közös harcuk epizódjait. A találko­zón Dobozy Imre is elmond­ta tapasztalatait a megye párt­munkásai és a jelenlevő KISZ- fiatalok előtt; társaival szinte újra végigélték a felszabadu­lást követő évek eseményeit. Az első szabad ünnep — Gondoljon bele, mekkora dolog volt, hogy megünnepel­hettük az első szabad március 15-ét — mondja Mocsári Ká­roly. — Dobozy Imre beszélt történelmünk forradalmi ha­gyományairól. A hetvenkét éves ember gondolatai között kutat, majd hozzáteszi: — Emlékszem az 1947-es pártválasztásokra, akkor ke­rültem közelebbi kapcsolatba Dobozy Imrével. Jártuk a vi­déket, szerveztük az embere­ket. A választási napon már bezártuk az urnákat, mégsem indult egy elvtársunk sem ha­zafelé. A párttagok ott feküd­tek a padokon, a parketten, s várták a választások eredmé­nyét. Aztán én is elkerültem innen, egy Vas megyei község­ben voltam gépállomásvezető. meeszakadt a kapcsolatunk. A találkozón jóleső érzés volt feleleveníteni a régi dolgokat. ☆ Dobozy Imre felszólalt a március 15-1 ünnepségen. A hazafiságról mondta a jelenle­vő mintegy félezer fiatalnak: e fogalom nemzeti múltunk, jelenünk és előrelépésünk vál­lalását is jelenti, gazdag tar­talmába beletartozik 'nemzeti kultúránk, hagyományaink s korunk leghaladóbb törekvé­sei. Virág Ferenc lődést, támogatta a helyi taná­csok munkáját, önállóságuk növekedését. A választott szer­vek a tanácstörvény szellemé­ben dolgoznak, különösen a társadalompolitikai feladataik megoldásában érezhető jó munkájuk. Sok gondot fordí­tottak a nőpolitikái határozat, az ifjúsági törvény végrehajtá­sára, az idősekről is rendszere­sen gondoskodnak. A tanácsta­gok zöme aktív, képviselik vá­lasztóik érdekeit. Jelentős sze­repük van a társadalmi mun­ka szervezésében, amelynek értéke a negyedik ötéves terv­ben elérte a százmillió forin­tot. A lakosság igényeinek kielé­gítésében is mutatkozik fejlő­dés. Például Monoron, Gom­bán, Üllőn, és Gyomron épül a közös vízmű. Mintegy 21 ki­lométer villanyhálózatot fek­tettek le, s ötven kilométer .szilárd burkolatú járdát épí­tettek. Javult a kereskedelmi ellátás, minden községben mű­ködik napközi otthonos óvoda. Sülysápon 8 tantermes iskola épült, Pilisen és Nyáregyhá­zán négy-négy tanteremmel bővült a tanintézet. Vala­mennyi községben működik könyvtár. A járási hivatal jelenleg mintegy hatvan dolgozóval in­tézi a lakosság ügyeit, ötven százalékuk a törzsgárdához tartozik. A politikai és szak­mai képzettségük arányában is kedvező változás történt. Indokolatlanul húzódó építkezések A megyei tanács vb elis­merve az eredményeket, a kétségtelenül mutatkozó fej­lődést, kritikusan elemezte a járási hivatal munkáját. A töb­bi között kimondotta, hogy az elmúlt négy évben nem sike­rült a haladásnak azt a dina­mizmusát követni, amit Pest megye más járásaiban elér­tek. A vb hangsúlyozta, hogy nem használták ki mindazt a sok lehetőséget, amellyel él­hettek volna. Joggal kifogásol­ták például, hogy a fejlesztési tervet a tanácsok csak 73 szá­A megyei tanács vb tegnap határozatot hozott a szoLgál- tatásfejlesztési alap felosztá­sáról. Kimondotta, hogy az ötödik ötéves térvben foglalt mennyiségi fejlesztések mel­lett gondoskodni kell a szol­gáltatások minőségi javításá­ról is. A munka intenzitásá­nak fokozását, a tökéletesebb szervezést, a választékok na­gyobb bőségét, a vállalási idők rövidítését, a felszerelések kor­szerűsítését határozta el. Fel­hívta a szolgáltatással foglal­kozó szervezetek figyelmét arra, hogy társadalompoliti- kailag fontos annak a szemlé­letnek a kialakítása, amely szerint mindenki a maga te­rületén felelősséggel, odaadás­sal gondoskodjon a lakosság igényeinek kielégítéséről. A tanács 110 millió forintot ad a szolgáltatás ötéves fej­lesztésére. Ebből az összegből 98 millió' forintot kiemelt és koncentrált gyorsításra for­dít. Legtöbbet a textiltisztítás­ra, a lakáskarbantartásra, gé­pek javítására szánnak. De több millió forint jut gépko- csiszervizekre. . cipő-, olaj- kályha-javításokra, szolgálta­tóházak építésére. Textiltisztítás, gépek javítása A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat, amely a legnagyobb textiltisztító­kapacitással rendelkezik, el­sősorban meglévő üzemeinek korszerűsítését, szolgáltatá­sainak bővítését, felvevőháló­zalékra teljesítették. Különö­sen az általános iskolai álla­potokra utaltak, elítélve azt, hogy a tervezett tantermek­nek kicsiny százalékát építet­ték meg. Jó, hogy az üllői tizenhat tantermes iskolában szep­tembertől tanulhatnak majd a gyerekek — de indokolatlan az építkezés befejezésének el­húzódása. Bírálták a monori 124 célcsoportos állami lakás átadásának halogatását. Úgy­szintén régen át keLlett volna adni a rendelőintézetet Is. Je­lenleg nagy lendülettel épít­keznek, ha ilyen ütemben ha­ladnak, s a társadalmi mun­kát is jól szervezik, várható, hogy jövő év augusztusában felavatják ezt a nehezen nél­külözhető intézményt. Annál is inkább, mert a monori és a gyömrői rendelőintézet nagy terhet vállal jelenleg magá­ra. A tanács vb felhívta a fi­gyelmet a tervszerűbb, és gon­dosabb kádermunkára. Elfo­gadhatatlan például," hogy 18 csoportvezető közül csupán kettőnek legyen meg a kí­vánt szakképzettsége. A járás 105 ezer lakosa biztos forrása a káderutánpótlásnak. Erre utal Vecsés és Pilis példája — ahol a bejáró dolgozók közül választott a lakosság tanács­elnököt. A tanácsok, a járási hivatal fontos fórumai a tö- megkapcsólatnak, politikai kérdés: kik és hogyan intézik a lakosság ügyeit. Gyorsításra vár a lakosság szolgáltatási igényeinek ki­elégítése is. Enyhít majd a gondokon az új Gelka-szerviz, a tisztító felvevőhely, a járási szolgáltatóház. A monori já­rás ötödik ötéves terve meg­alapozza a gyorsabb, üteme­sebb fejlődést, az alapvető gondok megoldását. Ha az éves terveket a tanácsok folya­matosan teljesítik, minőségi­leg színvonalasabban dolgoz­nak — pótolva a jelenlegi el­maradást is —, úgy számít­hatnak a lakosság még na­gyobb támogatására. Jó szer­vező, irányító munkára van szükség, a határozatok követ­kezetes végrehajtására, ellen­érzésére, az állami felügyelet szüntelen gyakorlására. Élje­nek a tanácsok, a járási hiva­tal, a járási pártbizottság és a helyi pártszervek sokoldalú segítségével, amely biztosíté­ka az eredményesebb munká­nak. zatának kiterjesztését tervezi. A már működő szalonokon kívül Monoron és Dunakeszin, Ráckevén és Dunaharasztin nyitnak újat, Százhalombat­tán pedig megkezdik egy komplex kisüzem építését. Tovább segíti az elektro­akusztikai gépek javítását a Gelka megyei kirendeltsége. Űj Gelka-szerviz épül majd Szentendrén, Dunakeszin, Százhalombattán, Monoron, Visegrádon. Különös gondot fordít a megyei tanács a la­kosság részére végzett építő­ipari szolgáltatásra. A Pest megyei KISZÖV keretében megalakítják a Lakáskarban­tartó Társulást tizenöt ipari szövetkezet részvételével, a Dunamenti Építőipari Szövet­kezet vezetésével. Űj karban­tartórészlegek alakulnak a Lakásfenntartó Szövetkeze­tek keretében, a többi között Gödöllőn, Cegléden, Nagykő­rösön és Vácott. Az ötéves terv idején feje­ződik be a szentendrei, a szi- getszentmiklósi, a monori és a dabasi szolgáltatóház. Ezen­kívül Dunakeszin, Vácott, Fo­ton, Cegléden, Százhalombat­tán is építenek szolgáltatóhá­zat. A számok, a tervek mutat­ják. hogy a megyei tanács vb fontos feladatának tartja a lakossági igények kielégíté­sét, a szolgáltatások további javítását, fejlesztését. Min­den lehetőséget kihasznál ar­ra, hogy kényelmesebbé tegye a dolgozók életét, könnyítsen életkörülményein. S. A. Szolgáltatásokra 110 millió forint Országos agitációs és propagandatanácskozás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom