Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-01 / 50. szám
1S77. MÁRCIUS 1., KEDD Az első haditanodától ä zártláncú televízióid A szocialista tisztképzés harmi ic éve I Szép és nemes jubileumhoz érkezett Szentendrén a Kossuth Lajos Katonai Főiskola: idén ünneplik a szocialista tisztképzés 30., egyben a tanintézet főiskolává nyilvánításának 10. évfordulóját. A kezdet időpontjául 1947. július 23-át jegyezték fel a krónikások: ekkor alakult meg a Honvéd Kossuth Akadémia, amelynek maii jogutódja a szentendrei főiskola. — Hogyan készülnek ezekben it napokban az évforduló megünneplésére? — erről kértünk tájékoztatást Matuszka István alezredestől. Az emlékeket felkutatva r. 1 — Mindenekelőtt hadd mondjam el: a Honvéd Kossuth Akadémián olyan történelmi ido&zakoan kezdődött az oktatás, amikor létfontosságú volt, hogy a szocialista társadalom iránt elkötelezett tiszteket neveljenek. Az ország vezetői a proletárdiktatúra kivívásának első percétől kezdve megkülönböztetett figyelmet fordítottak arra, hogy a néphatalom védelmére a kor rtechnikai színvonalának megfelelő hadsereget hozzanak létre a dolgozó néphez hű ^parancsnokok vezetésével. ‘Fegyveres erőink gerincét, iltvggas fokú harckészültségének ..egyik íő biztosítékát azok a »tisztek adhatják, akik tanlnité- -zetünkből kerültek ki, s az elmúlt 30 év során különböző szintű parancsnoki beosztásokban edződve váltak sokoldalúan felkészült vezetőkké. Azt hiszem, méltán lehetünk büszkék arra, hogy a csapatok személyi állományának katonai és politikai képzését napjainkban azok az alegységparancsnokok irányítják, akik az elmúlt 10 évben kerültek ki főiskolánkról. A magunk részéről minden előkészületet megtettünk az évforduló emlékezetes megun-, neplésére, hiszen eredményeink köteleznek bennünket: azt szeretnénk, ha haladó hagyományainkat felelevenítve ezúttal nemcsak a szocialista tisztképzés jelentősebb állomásait elevenítenénk fel, hanem Kossuth korát és az antifasiszta katonai emlékeinket i& Egy sír Szentendrén — Tudomásunk szerint e cél érdekében már évekkel ezelőtt alapos kutatómunkába kezdtek. Milyen eredményeket hozott ez? — Örömmel mondhatom, hogy nem mindennapi tényekre bukkantunk az 1848-as szabadságharc koráoól. Történelmi ismereteink alapján köztudomású : a szabadságharc idején létkérdés volt az önálló magyar hadsereg megteremtése — a függetlenségért harcolni képes tisztek irányításával. Ennek érdekében Kossuth megbízta Petzelt József honvéd ezredest, a rendkívül művelt és képzett mérnök-pedagógust azzal a feladattal, hogy alakítsa meg az első haditanodát. Sajnos Petzelt terveit nem válthatta valóra, mert a szabadságharcot leverték. A honvéd ezredest megfosztották minden jogától, s hosszú időre száműzték az országból. Hallva! ói két évig tartó, kitartó kutatómunkával kiderítették, hogy Szentendrén halt meg. Sírját — ezt sem volt könnyű kideríteni — megtaláltunk a Kálvária domb oldalában. A városi tanács most az évforduló alkalmából díszsírhelyet ajánlott fel Petzelt -Józsefnek. Áttelepítjük ide. ahol szerén” de szén emléket szeretnénk állítani történelmünk dicső korszaka egykori honvéd ezredesének. Március 15-én ünnepélyesen megkoszonízzvk sírját. Ezzel az eseménnyel kezdődik a több hónapon át tartó ünnepi program. Sokszínű program — A továbbiakban miként emlékeznek meg a jubileumról? — Hallgatóinknak és tanárainknak egyaránt pályázatot hirdettünk néphadseregünk történetének megírására. Mindenekelőtt az idősebb tisztek szolgálhatnak számtalan érdekes adattal — élményeik, tapasztalataik alapján. A pályamunkákat május 31-ig várjuk: a legjobbakat a főiskola múzeumában helyezzük el, s a következő tanévtől kezdve anyagukat a hallgatók oktatásában is felhasználjuk. Jóleső érzéssel nyugtázzuk: a pályázat iránt máris nagy az érdeklődés, sok hallgatónk és tisztünk szinte állandó lakójává lett a könyvtárnak. Tudományos diákköreink munkáját is meghatározza az évforduló. — Hogyan kapcsolódik az évforduló a forradalmi ifjúsági napok rendezvényeihez? — A főiskola KÍSZ-szerve- zete megxiiraette — a forradalmi iljusagi napok jegyeoen — a Három Tavasz — narom Múzeum akciót: fiataljaink felkeresik a Hadtörte ne ti, a Munkásmozgalmi és a Párt- történeti Muzeumoaat, s tapasztalataikról közös ankéton számolnak be. Jubileumi programunk március 15-én hallgatóink politikai vetélkedőjével folytatódik, ahol minden egységet öttagú csapat képvisel. Ennek érdekessége, hogy az alegységi klubokból valamennyi hallgató zárt láncú televízión figyelemmel kísérheti a vetélkedőt, s helyes válaszaival jobb helyezéshez segítheti csapatát. Március 21-én az Edzett ifjúságért mozgalom keretében gyalogtúrát szervezünk a Lajos-forrási Ságvári- emlékrpűhöz, ahol emlékünnepségre kerül sor. Ugyanezen a napon délután az alegységi kisegyüttesek főiskolai fesztiválját rendezzük meg: e kollektívák műsora szervesen kapcsolódik az évfordulóhoz. Április 4-én hallgatóink, tisztjeink ünnepi állománygyűlé- sen vesznek részt, majd ez* követi amatőr művészeti csoportjaink bemutatója. Májusban ünnepi főiskolai tanácsülésen tekintünk vissza a szocialista tisztképzés három évtizedére. Júniusban valamennyi tanszékünk házi kiállítás keretében feldolgozza fegyvernemének három évtizedét: szemléletesen bemutatva azt, hogy az eltelt időszakban miként jutottunk el a legkorszerűbb technikai eszközökhöz. Július 2-án — meghívott vendégek jelenlétében — ünnepi főiskolai állománygyűlésen emlékezünk meg a jubileumról. Július 1-én kerül sor a néphadsereg történetét feldolgozó pályázat értékelésére. Szocialista szerződésben — Talán még néhány szót a főiskola és a város kapcsolatáról? — Sokat mondó számadattal szeretné* válaszolni erre a Kérdésre. Nemrégioen értékelte a helyi tanács a város építése. szépítése érdekében kifejtett társadalmi munkát: Szentendrén tavaly ez az ösz- szeg több millió forint volt. s ebből a főiskola 540 ezer forinttal vette ki részét. Ezzel a városi üzemek, intézmények versenyében a második helvre kerültünk. Bölcsőde- és óvo- dakorszerűsítésen dolgoztunk, a Papp-szigeti campingövezet kialakításában, járdát építettünk. Az idén úgy tervezzük, hogy legalább 3,5—4 ezer társadalmi munkaórát ajánlunk fel a városnak. Mindezen túlmenően 12 városi, illetve járásbeli általános iskolával kötöttünk szocialista szerződést. A kölcsönös megállapodás értelmében mi segítséget nyújtunk számukra a honvédelmi nevelőmunkában, az iskolákban pedig megismertetik a gyerekeket a tiszti pályával. Érdemes megjegyezni azt is, hogv tavaly ezekből az iskolákból 18-an kerültek főiskolánkra. A városi Móricz Zsig- mond gimnáziumban segítettünk az ifjúgárda-szakasz létrehozásában. kiképzésében, de közös szervezésű a táncesonorí és az Irodalmi «rínnad is. Szeretném megemlíteni, hogy va- »'•menn'vl ünneni eseményünkön le*en leérnek a váró«* fi fn+ó^m.árnyéiig dOlgOtóinak képvisel'5. Falus Gábor TV-FIGYELO Somlay. Most, hogy a magyar játékfiimsaemle alkalmából bemutatták — mégpedig rendezőjének, a külföldön élő Radványi Dezsőnek a jelenlétében — a Valahol Európában című filmet, újra felidé- ződött a film főszereplőjének, Somlay Artúrnak az alakja. Nem tudni, hogy a tv-műsor- szerkesztősége szándékosan sorolta be e bemutató utánra a nagy művészről készített portréfilmet, de tény, hogy jobb időpontot aligha választhattak volna. Egy-egy fotó a világsikerű tekercsekből, egy- egy emlékezés, ja, igen a Somlay ... — és máris itt a több mint egyórás színészportré, amelyben megelevenedik, újra megmutatja önmagát ez a legendás színész. Életútját Vámos László műsorvezető segítségével járhatFogadjunk, hogy a következőt nem nézem végig. Sem a hó végi ötletkiárusítást, sem az úthengerzötyögést, mert tűk be. Tőle — és a megszólaltatott pályatársaktól, elsősorban, Gobbi Hildától, Kállai Ferenctöl — tudhattuk meg, hogy a nagy megelevenítő erejéhez micsoda emberi indulatok társultak, s azt is, hogy milyen érzékeny lelküleiet próbáltak leplezni ezek a hatalmas indulatok. Szerencséjére színháztörténetünknek, Somlayról viszonylag sok felvétel maradt fenn, s így bőven láthattuk őt játszani is. Robusztus alakja, furcsán ízes beszéde különösen azoknak okozhatott meglepetést, akik legföljebb a Valahol Európában című filmből ismerik, s így el sem tudták képzelni, hogy hány és hány alakot keltett életre ő. Remek összeállítás, megható műsor volt ez a színészportré! A. L. agytekervényeit. De a film csikorgó humorát még el lehetne viselni valahogy, ha tudnánk, mit akar. Börleszkszínvonalban mindkettő az útburkolat alatt van. A szombat esti tévéműsor feledhetetlen produkciója marad: a Robog az úthenger. Aligha lehetett és még lehet ennél rosszabb filmet csinálni. Az átnépies szuperparaszt főhős úthengerpegazuson száguld alkotóival, lerágott csontokat ropogtatva. Unalmas, se füle, se farka, blődli történetekkel hengerli simára a néző SZÍNHÁZI estek Az ellopott futárMusicaI Rejtö Jenő kön^ébö1 Kiszabadítani igyekszik egy nem eléggé körültekinlően lenyomozott bűntény kapcsán igazságtalanul börtönbe zárt papáját Prücsök, a kéneső, a higany és az elemi csapások keverékéből gyúrt kamaszlány valahol Arab-Afrikában, Rejtő Jenő, alias P. Howard regényeinek kedvenc színterén. S miközben ez a bájosan kétbalkezes, agresszív és r.aív teremtés e nemes cél érdekében I fáradozik, sikerül tökéletesen összekutyulnia maga körül a I világot. A félreértések, össze- csarélések sorozatában a legsikerültebb húzásnak az bizonyul, amikor egy snájdig kapitányt, aki titkos futárt minősítésben utazik — illetve utazna —, Prücsök összetéveszt egy másik futárral: a sakkjátékban használatos figurával. Innen a könyv címe is: Az ellopott futár. A könyvben természetesen szerepelnek még a gyarmati kikötőváros ismert (mármint más Rejtő Jenő-könyvekből ismert) figurái: aranyosan link életművászek, jószívű bűnözők, erényes utcalányok, zordon csapos külsejébe bújtatott mimózalelkű alanyi költők —, az egész csodabogár-gyűjtemény, Rejtö írásainak állandó és közkedvelt alakjai. Ez a könyv nem a legjobbak közé sorolható alkotása ugyan az írónak, de van benne egy valami, ami figyelemre méltó: szerkezete viszonylag egyszerű, cselekménye nem túlságosan szerteágazó, s a szereplők száma sem nagyon nagy. Mindezek alapján Az ellopott futár alkalmasnak tűnik a színpadi adaptációra, különösen, hogy néhány igen jól megformálható, eljátszható figura található benne (elsősorban a főhős, Prücsök), s hogy ebből a rea Fővárosi Operett Színházban gényből sem hiányzik Rejtö sajátos — főként a szituációk, az események, s a szereplők leírásában, meg a párbeszédekben jelentkező — verbális humora. Jó ötlet volt tehát, hogy az Operett Színházban musicalt írattak a könyvből. A vállalkozás sok kacagást, jó szórakozást nyújtó, kellemes színházi estének ígérkezett. Sajnos, végül is a produkció már jóval kevésbé szívderítő. Ennek oka mindenek előtt az igen gyengén sikerült átdolgozásban keresendő. Miklós Tibor szinte érthetetlen módon megfosztotta a librettót a humortól, annak ellenére, hogy ami a színpadon elhangzik — kivéve a dalszövegeket, melyeket szintén Miklós Tibor írt — az tulajdonképpen mind Rejtő Jenő-szöveg. Hogy ebből a szövegből hol, mikor, miért tűnt el a humor, ez rejtély. Itt Rejtö Jenő eredendő írói tulajdonságai vesztek el. és rosz- szabb nem is történhetett volna, mint hogy egy százezrek, sőt milliók által elsősorban a humoráért, nevettető képességéért olvasott szerzőt humor- talanítanak. A librettón egyszerűen nem lehet nevetni, s a nevetéstől a gyengén sikerült, nem szellemes és nem fordulatos, nagyon nehezen énekelhető versszövegek is megóvják a nézőt. Nem indokoltak azok a szerkezeti változtatások, vagy az egyes figurák Jellem vonalában vérgehajtott crerék sem, melyek megmásítják a könyv figuráit. És nem lehet egyetérteni azzal sem, hogy más Rejtő Jenő-könyvekből vesz át a dramatizálás figurákat és poénokat, de ezeket nem tudja szervesen beleilleszteni a színpadi mű anyagába. (Kivétel talán Pepita Ofélia szerepeltetése). Hogy a dalbetétek nem felelnek meg a musical szabályainak, s hogy a zenés szituációk nem vezetnek át, illetve vissza a prózai szituációkba, és így a számok betéteknek hatnak, arról 1 már nem is beszélünk. ; A zen; sem sok eredetisé- . get mutat. A szerzők, Csuha | Lajos és Dancsák Gyula, a mai pop zene általános nyel- j vét és sablonjait használják I dallamaikban, s a hangszerelő. Körmendi Vilmos ezen nem sokat segíthetett. A zene egyébként sok helyen túl hangos, a zenekar ráül az ének- szólamokra, s végképp elmossa a szöveget. Rendezőig csak egyet lehetett tenni ezzel az alapanyaggal: feldúsítani ötletekkel, a zeneszámok jó megcsi- nálásával, a színpadi mozgás frappáns megszervezésével. Sík Ferenc ezt tette, s így vendégrendezése sokat javít, az előadáson. Hozzájárul ehhez több szép színészi alakítás. Elsősorban Várhegyi Terézé, aki elragadó kedvességgel és fiús huncutsággal — no meg kiváló mozgáskultúrával — kelti életre Prücsök alakját. Jó figurát teremt Hollai Kálmán a vajszívű vagány. Szivar szerepében. Igen dekoratív és kitűnően énekel-táncol. Medgyesi Mária, mint Pepita Ofélia, s bár a Felföldi Anikóval életre keltett halaskofa- kémnő kombinációban sok az áthallás más musicalekből, ez is jól megformált — és elénekelt — szerep. Bogár Richárd táncai — és a tánckar — látványosak. Ám a jó részletekből sem áll össze egy igazán jó, szórakoztató, kacagta tó előadás. Takács István hez híg, hömpölygő áradat, paródiának üres, életünk görbetükrének pedig nagyon is lapos. Borzalmas! — sóhajt fel végül a néző, úthengertől simára vasalva. Egy kérdés azért talán még foglalkoztatja bágyadt tudatát: mennyire taksálja a nézők" tűrőképességét a televízió szórakoztató főosztálya? Persze, ki tudja? A néző is lehet hibás, esetleg képtelen felemelkedni az úthenger szárnyaló magaslatára. Kr. Gy. Húsz olvasótábor Pest megyében Az idén minden eddiginél több, összesen 80 olvasótábor, rendeznek hazánkban. Négyezer irodalmat szerető fiatalt várnak a további önműveléshez kedvet keltő foglalkozásokra, előadásokra, tájékoztatott Varga Csaba, a fiatal írói József Attila körének tagja, ai olvasótábori munkacsoport vezetője. — Az olvasótábor-mozgalom öt éve alatt szervezett 142 tábor csaknem 5000 fiatal és né- hányszáz idősebb számára vál emlékezetessé és élményt adt együttlétté — mondotta. At idén minden eddiginél nagyobb érdeklődés mutatkozil az olvasótáborok iránt, több mint 80 táborra számítunk. Pest megyében — a tavalyihoz hasonlóan — mintegi 20 olvasótábor lesz, a többi között a váci, gödöllői, ceglédi é: budai járásban. Anyagiakká is segít, s részt vállal a szervezésben a Hazafias Népfront a KISZ megyei bizottsága, z MÉSZÖV, a KIOSZ, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa, ; a megyei tanács művelődési osztálya. — Az olvasótáborok általában 12—14 naposak. Egy-egy turnusban ötvenen vesznek részt, a foglalkozásokat azonban 10—10 tagú kis csoportonként tartják. A csoportok vezetője író, képzőművész, zeneművész fiatal. A társadalom- tudományokban jártas tudor illetve természettudományi szakember. A táborokban a fiatal írók József Attila körének mintegy 80 írója, költője, kritikusa vesz részt. A tervek szerint a KISZ Központi Bizottságának segítségével Ta- hitótfalun 2—3 napos tábor- vezető-képzőt rendezünk. — Az olvasótáborok idei programja bővebb a korábbiaknál. A fiatalok találkozhatnak majd népművészekkel, néprajzkutatókkal, honismereti szakörök vezetőivel, s természetesen nem hiányzik majd a táboréletből a rendszeres sportolás sem. Nagyobb figyelmet fordítunk az idén az úgynevezett községfejlesztö foglalkozásokra. Ezeken a táborlakók megismerkedhetnek a faragás a formázás fortélyaival, s irodalmi színpadi előadásokat rendeznek. Klinkó József emleKe Különös ember volt Klinkó József. Hatvan esztendeig rendületlenül járta a pesti tárlatokat, lassan szinte azok nélkülözhetetlen „műtárgya” lett, elsőként írta be rendre biztató sorait a vendégkönyvekbe. Ö így volt világutazó a képzőművészet megszállottjaként. Az Eszterházy-hercegek, a Pálffy-grófok nagyvonalúan lehettek művészpáríolók jobbágyaik munkájából. Klinkó Józsefé az igazi tett, aki a Vízművek kisíisztviselőjeként támogatta az új magyar kép zőművészetet megtakarított pengőiből. Különös ember volt. Hatéves szibériai fogságból érkezett haza 1920-ban hetvenöt- százalékos hadirokkantként, l Azóta lakott a Ferencvárosban, Márton utcai lakásában. Nem volt kályhája, sose fűtött, nem igényelte. De József Attila csak neki engedte elmondani a Mamát a kávéházban, mert megérezte benne a szegénység tisztaságát. Különös ember volt Klinkó József. Hatszáz pengőért hozatta haza Rómából Mészáros László szobrát, nagybetegen is levelezett barátaival. Rádiózott, keresztrejtvényt fejtett. Ahol ő járt, bizalom, mosoly fakadt; művek születtek. Nyolcvanegy éve, 1896-ban született Miskolcon, édesapja ózdi kovácslegény volt. Rajzolt, tanárnak készült, a magyar képzőművészet első osztályú maecenása lett. ö, a kisember, a szakállas Klinkó bácsi megtakarított pengőivel, forintjaival. Még nyolcvanéves nyugdíjasként képeket vásárolt. Különös ember volt. Mészáros László, Kelemen Kristóf, Jakab Károly, Frank Frigyes. Koleszár György, L ampert András, Sárosi Endre készített Kelemen Kristóf bronz portréja Klinkó Józsefről. róla portrét, melyek közül több a Nemzeti Galéria tulajdona. Hittel, meggyőződéssel volt festmények, szobrok gyűjtője. A hajdani sárospataki öregdiák Özdnak adományozta a milliós értéket, a kincset, melyet embersége gyűjtött az utókornak. Pest megyével is kapcsolata volt. ö irányította Bene Gézát Dunavarsányba, ahol a kitűnő festő több vázlatot készített. Ö vásárolt képeket nehéz időkben Barcsay Jenőtől, Elekfi Jenőtől, llosvai Varga Istvántól, Szőnyi Istvántól Szentendre és a Dunakanyar festőitől. Ma. kedden délelőtt fél likőr helyezik végső nyugalomra hamvait a rákoskeresztúri temetőben. Ott lesznek a ráckevei gimnazisták, akik utolsó hónapjaiban gondozták, virággal, süteménnyel, kedvesség- ’ gel. Most Ady vörös szegfűit helyezik sírjára tisztelgésül, igazolva, hogy tiszta szolgálatának fontos örökségét folytatja az utókor. L. M.
