Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-09 / 57. szám
A Pro Űrbe nyomában Mozgalmas élet az öreg falak között A Török Ignác gimnázium példája Több mint két évtizede, 1955-ben nyitotta meg kapuit Máriabesnyőn a gimnázium, amelyet Gödöllő szülöttéről, Török Ignácról neveztek el. A gödöllői dombság nyúlványán, a besnyői dombon áll az épület, mely egykor a kapucinus rend apácazárdája volt. A város peremén álló iskola annak idején egy osztállyal, harminchét tanulóval kezdte meg működését. Egy évvel később már három osztályban folyt az oktatás négy törzstanárral és három óraadóval, Mészáros Elemér igazgatásával. Több óvónő Azóta sokat fejlődött az iskola. Tantestületében huszonhárom tanárt találunk, az igazgató, Heltai Miklós Gábor, akinek sikerült jó kapcsolatokat kiépítenie a város többi intézményével, üzemével. A gimnázium égisze alatt működik az óvónőképző szakközép- iskola. Egy-egy középfokú oktatási intézmény színvonalát jól mutatja a továbbtanulók száma. A gödöllői gimnáziumból évente a jelentkezők 50—60 százalékát veszik fel egyetemre. főiskolára. A tanulmányi versenyeken is jól megállják a helyűket a Török Ignáeos pályázók. A tovább tanulás irányításában nagy a felelőssége a pedagógusoknak, s ez összefügg a gimnázium szakosított jellegével is. Az óvónőképző szak- középiskolában a jövőben növelik a pedagógus szakképzettségre törekvők számát. Az iskola oktató és nevelő tevékenysége elé a külső körülmények emelnek akadályokat. A régi épületben sok gondot okoz a tantermek megfelelő elhelyezése, a korszerű oktatási eszközök felszerelése. Jó ötletek, lelemény és segítség kell ahhoz, hogy a régi épületben, vagy azon kívül megfelelő tárgyi feltételekről gondoskodhassanak. Az agrár- tudományi egyetem átadta a szomszédos épületet, itt rendezték be a tornatermet. \ árják az újat Összesen tizenkét tanteremben oktatnak, van nyelvi laboratórium, könyvtár és rajzterem. Saját konyhájukon szaPEClL Félmilliós nyereség a költségvetési üzemből Az előző éveknél jobban gazdálkodott tavaly a péceli nagyközségi tanács költségvetési üzeme. A jó eredményekhez az is hozzájárult, hogy a Pest megyei Tanács 600 ezer forintnyi támogatást nyújtott gépi beruházásokra. A többi között szállítóeszközöket, építőipari berendezéseket és egyéb gépeket vásároltak. Továbbra is gondot okoz azonban a nagyarányú fluktuáció. Egy év alatt az üzem 100 dolgozójából több mint öt- venen cserélődtek ki. Probléma, hogy nem minden esetben sikerül betartani a határidőket, gyakran elhúzódnak a munkák, amelyek az anyagbeszerzést is hátráltatják. A tanács költségvetési üzeme az elmúlt évre tervezett 11 millió forint árbevétellel szemben 12,2 millió forintnyit teljesített s több mint félmillió forint nyereséget fizetett be a tanács kasszájába. Figyelemre méltó az is, hogy a nyereséget főként a tanács által megrendelt munkákból érték el. BIZTATÁS, KRÓNIKAIRÓKNAK Értékelték a tavalyi pályázatot CSÜTÖRTÖKÖN TALÁLKOZNAK Gödöllő város tanácsa 1975 elején határozta el a krónikaíró- mozgalom szervezését. Társadalmi vezetésével a népfront helyi bizottságát bízta meg, a szervezésért és a szakmai irányításért a helytörténeti szoba vezetője felelős. A krónikaírás abban különbözik a helytörténetírástól, hogy elsősorban nem a tegnappal foglalkozik, hanem a mával. A jelen változásainak jobb megértése végett néz vissza a múltba. Az indulás óta másodszor ült össze a pályaműveket elbíráló bizottság, hogy értékelje az 1976-ban beküldött krónikákat. Az 1975. évi tízzel szemben tavaly tizenhatot küldtek be. Az első évben kialakult mag megmaradt, hozzájuk csatlakoztak az „újoncok”. A dolgozatok tárgyköre is változatosabb, irodalmilag is igényesebbek. Három nagyobb előadást is tartottak tavaly, amelyeken a krónikaírás időszerű kérdéseiről. Az első tanácskozásán Bíró József muzeológus beszélt a tudományos krónikaírásról, az évkönyvek szerkesztéséről, ezt az összejövetelt a mérték, norma megadására is szánták. A következőn Fábián Gyula író, múzeumigazgató a tárgyválasztás módjában igazította el a munkára készülő- dőket. Dékán Antal, a közművelődési bizottság vezetője arra biztatta a krónikaírókat, hogy ne ragaszkodjanak dogmatikus kötöttségekhez. Figyelmeztetett, hogy az épülő ország naponta semmisíti meg a múltat. A múlt értékeinek megőrzése is fontos feladata az inkább a jelennel foglalkozó krónikaíróknak. Csütörtökön (március 10-én) ismét találkoznak a krónikások, ekkor ismertetik az eredményeket, az idei pályázat feltételeit. Ezután Fábián Gyula tart előadást Ady mint a magyar munkásosztály, parasztság és ifjúság harcának krónikása címmel. H. M. Olvasóink fóruma Nem meleg e meleg víz Gödöllőn, a Stromfeld Aurél sétány 11-es számú házában lakom. A Városgazdálkodási Vállalat által működtetett tömbfűtőmű hónapok óta meleg vízként 40, de legtöbbször 25—23 fokos vizet szolgáltat, noha a díj ugyanaz. (A lakásokba vízmelegítésre szolgáló berendezést nem terveztek és nem is építettek.) Panaszunkkal 1977. január 15-én írásban fordultunk a városi tanácshoz, de választ a mai napig nem kaptunk. A fűtőmű vezetője kérdésünkre nem a legudvariasabban válaszolt, mondván, a rendelet neki 40 fokos víz szolgáltatását írja elő, s örüljünk ennek is, mert az állam ehhez is komoly dotációt ad. Azt hisszük, az a tény, hogy az állam dotálja a melegvíz-szolgáltatást, nem jogosítja fel a Városgazdálkodási Vállalatot kötelezettségeinek elmulasztására, a lakók megkárosítására. Noskó Istvánná kács gondoskodik a menza jó ellátásáról. Kívülről úgy látszik: a nehézségek ellenére jó munka folyik. Így is van, de a helyszűke és az elavult épület gondjai által lekötött energiákat is az oktatásra, a nevelésre lehetne fordítani. Ezért vár ják a gimnázium nevelői, hogy a távlati városrendezési tervben szereplő új gimnázium minél előbb megépüljön. A tantestület tagjai és a diákok vonaton és autóbuszon közelítik meg a központtól távoleső iskolát. A korábbi közlekedési panaszokat orvosolta a Volán gödöllői főnöksége. Ez is mutatja: a város intézményei, üzemei sok segítséget adnak. A Betonútépítő Vállalat, a tv mikroállomásá- nak dolgozói sok társadalmi munkát végeztek már a gimnáziumban és a szülői munka- közösség is kitett magáért. A tornaterem építésénél Popo- vics János parkettázott, Bán- hidi László a felújítási terveket készítette el, társadalmi munkában. A gimnázium tanárai és diákjai is visszaadják a kölcsönt. A városért végzett munkájukért a közelmúltban ve- he.ték át a Pro Űrbe kitüntetést. A sportban is Az iskolában mozgalmas élet folyik. Sportban, kulturális tevékenységben egyaránt élen járnak. Az országjáró diákság mozgalmában is tevékenyen részt vesznek, hetenként hatvanan-hetvenen kelnek útra az ország különböző tájaira. A KISZ-esek jól fogják össze a diákok mozgalmi munkáját, erről tettek tanúbizonyságot a diákparlamenten is. A tantestületben is sok a fiatal, kilenc harminc éven aluli tanár található. Kézilabdázóik a megyei bajnokságban szerepelnek. Sikerrel működik az irodalmi színpad, ismert a citerazenekar, amelyet — akárcsak a tánc- együttest — Sára Ferenc irányít. Két énekkarukat Bakonyi Árpád vezeti. Ezek a példák is mutatják, hogy jól oktatni csak úgy lehet, ha az élet valamennyi területére figyelemmel vannak a nevelők, és a kötelező tananyagon kívül is elősegítik a diákok és a maguk fejlődését. Cs. J. ... A PEST MEGY E1 HÍ R LAP K Ü £Ö N KIAD/ VSA IV. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM 1977. MÁRCIUS 9., SZERDA Elkészüli? — Mikor készül el? Csak külsőleg csillognak az aszódi silók Az elmúlt hetekben többször adtunk hírt Aszódról, a malom környékéről. A legutóbbi tudósítás átadásról szólt, szép képpel, örömszóval, megnyugvással. A képen büszke, csillogó silótornyok magasodtak. Egészségesnek látszottak kívülről, belülről egyaránt. Ám azóta kiderült, hogy mégis baj van — alulról. Miért kel! a fizikai munka? Hajdú András, a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat aszódi üzemegységének vezetője így panaszkodik: — A bajok nem új keletűek. A hat darab, egyenként hatszáz vagonos import fémsiló két ütemben készült el, késve. A kivitelező vállalat, az AG- ROÉPSZER 1975. december 31-e helyett 1976. június 30-ra végzett az építési munkákkal csak ezután kezdhettek hozzá az AGROSZER szerelői a technológiai berendezések ösz- szeállításához. Végül tavaly decemberben átvehettük a régen várt silókat. A műszaki átadás-átvétel azonban nem volt mentes a szépséghibáktól. Miről van szó? A silók a gabona tárolására, hűtésére, őrlés előtti kezelésére szolgálnak. Három-három fémcella alatt egy-egy betonfolyosó húzódik. Ezekben találhatók a rédlerek, vagyis azok a vezetékek, amelyeken keresztül a silókból lecsapolható a gabona. A korszerű berendezés legnagyobb előnye, hogy az élő, lélegző, ezért melegedő gabona, fizikai munka nélkül átfúvat- ható. A rédlerfolyosókba csatlakoznak a levegőventilláto- rök, s ha a folyosók gumírozott csapóajtóit becsukják, több atmoszféra levegő áramolhat át a gabonatornyokon. Az alulról való fúvatásnak a frissen betakarított terméknél a legfontosabb a szerepe, ilyenkor jobban melegedik, s a búzát a gabonazsizsik is veszélyezteti. Az óbúzához elegendő a felülről való szellőztetés, ha minden kötél szakad, az újat is lehet így hűteni. Fizikai munka kell azonban a silók kiürítéséhez — pedig nem kellene. Szárítás helyett — nedvesít A rédlerek leeresztő zsilipjei a cella közepén húzódnak. Ahhoz, hogy az ék alakban fennmaradt gabonát is kiengedhessék, bele kell mászni a tornyokba és a nyílásokhoz kell lapátolni a búzát. Ha az alulról való fúvatásnak nem lenne akadálya, levegővel lehetne megfelelő helyre terelni a gabonát. De akadálya van, s ez a lényeg. — A rédlerfolyösókban és a garatban víz van. Ha alulról fújatjuk a tornyokat, a nagy nyomású levegő a vizet is felpréseli, s éppen az ellenkező hatást érjük el vele, szárítás helyett nedvesítést. A műszaki átadási-átvételi Múzeum Isaszegen Ötven év a helytörténetért Szathmáry Zoltán a tárgyi Egy régi, sárfalú ház ad otthont az isaszegi helytörténeti múzeumnak. Itt találkoztunk Szathmáry Zoltánnal, aki 76 éves kora ellenére még mindig nagy lelkesedéssel gyűjti a helyi emlékeket és szeretettel fogadja látogatóit. Tőle kérdeztük, hogy mikor és hogyan került ide? A Peíőíi-liagyomány halasa emlékek között. Felmer István felvétele is lakott Gödöllőn. Szinte lenyűgöztek történetei. Sokat akartam tudni és később beiratkoztam az egyetemre. Terveimet azonban keresztülhúzta, hogy édesapám sebe, amelyet az első világháborúban kapott, nem gyógyult meg, meghalt. A tanulás helyett dolgoznom kellett. Már mint mészáros kerültem Isa- szegre.- családunk Kolozsvárról Magáiiszeiivrílélyből — közkincs származik, szüleim Gödöllőn laktak. Mint kisiskolás, sokszor kirándultam Szombati Lajos barátommal Isaszegre, aki elmesélte, hogy családja számtalanszor járt erre Sándor úr- fival. Mint később kiderült, Sándor úrfi Petőfi Sándor volt, aki a Szombati családnál — Ezekben az időkben még több családnál hittek a babonában. Az ekék néhol nagy fekete edényeket forgattak ki a földből. Az emberek összetörték, mivel azt hitték, hogy kolerát hoz. Mint később kiderült, 10 őstelepülési helye volt Isaszegnek. Megpróbáltam munkám mellett gyűjteni az emlékeket, feljegyezni az anekdotákat, különböző történeteket. Negyvenesztendős gyűjtésem után 1967-ben a helyi tanács és KlSZ-szer- vezet segítségével helyreállítottunk egy 110 esztendős sár- falú házat, amelyben a hely- történeti múzeum kapott otthont. Ez évben szeretnénk 10 éves fennállásunkat sajátságosán megünnepelni. Szele Lajos történész, aki múzeumbaráti körünknek is tagja, több esetben járt Költőn, a régi Teleki-birtokon. A néphit szerint ott II. Rákóczi Ferenc somfacsemetét ültetett, amelyet Sárospatakról vitt oda. Azon a vidéken nem volt honos ez a fafajta. Állítólag Petőfi Sándor is e fa alatt írta negyven versét. Három évvel ezelőtt Szele I-ajos erről a fáról hozott magokat, amelyet azóta a helyi erdészet csemetévé nevelt. Ez évben 20 ilven csemetét kívánunk elültetni a honvédsírok közelében. A kutatást folytatják — Az eddigi gyűjtéssel nem zárult le tevékenységünk. Felhívásunk nyomán napról napra hívnak régi házak bontásához, hoznak új leleteket. Néhány héttel ezelőtt árokásás közben, egy nő mészkő- fejszobrát találták meg. Szintén a közelmúltban került elő az egykori vadászkastélyban volt vitrinből egy kis szobor, faláról pedig két festmény. — Magyar—lengyel dokumentumaink is szépen gyűlnek. Ez év szeptemberétől 1. István királytól napjainkig nyitunk kiállítást, amelyben közös emlékeinket fogjuk a nagyközönség számára is bemutatni. U. G. i jegyzőkönyv I. számú mellékletében ezt olvashatjuk: „A garatban és a rédlercsator- nákban levő víz eredete egyértelműen nem volt megállapítható. A kivitelező vállalat, az AGROÉPSZER elismerte, hogy a víz beszivárgás jellegű, amely kivitelezési hibából adódik. A kivitelező vállalja, hogy a hibát, az időjárástól függően, de legkésőbb 1977. június 30-ig maradéktalanul kijavítja.” Űjabb határidő — s még több is jön talán? Az aszódiak legalábbis ettől tartanak. Grandelisz Zoltánnal, a malom vezetőjével a garatban és a folyosókon tartunk szemlét — feltűrt nadrágszárral. De ha nem szivattyúznák rendszeresen, bemenni sem tudnánk, legfeljebb gumicsónakon. — A mélyépítési késlekedés miatt télen, hidegben szigetelték a betonfalakat. S annak ellenére, hogy a legjobb eljárással, a legkorszerűbb szigetelési technológiával dolgoztak, mégsem sikerült. A kivitelező vállalat főmérnöke szerint, az a baj, hogy csak a silók mellett betonoztuk le a környéket s a talajvíz is magasabb, mint általában. Az építők „jó híre" Nem ez az első eset, hogy így járnak az építők. Heves megyei munkáik során is előfordult szigetelési hiba. Utólag nyugatnémet kötőanyaggal kísérleteztek, de nem vált be. Grandelisz Zoltán szerint csak vastag kazánlemezbélés segíthet a dolgon — drága pénzért. A silók alatti helyiségeknek porszárazaknak kellene lenniük. Nemcsak azért, hogy jól működtethessék, hanem azért is, hogy a több mint ötmillió forint értékű berendezés ne menjen tönkre idő előtt. A megrendelők háborognak. Olyan kicsinységért nem is szóltak, mint a silók körüli szegélybeton gazdátlansága. Ez ugyanis érthetetlen módon kimaradt a tervdokumentációból és senki sem volt hajlandó elfogadható határidőre vállalni. Megcsinálták maguk. De a vízbetörést nem lehet házilag kijavítani. Az AGROÉPSZER mondhatja: elhibáztuk — kijavítjuk. S hogy mégis szóvá tesszük az ügyet, a most már talán utolsó átadási határidő előtt, arra jó okunk van. Szeretnénk, ha június végén nem kellene újra így élcelődnünk: elkészült — mikor készül el? Mert a közösség fizette ki az árát. Gáti Zoltán Ünnepség az MGI-kn Kedves ünnepséget tartottak kedden, március 8-án a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben a nemzetközi nőnapon. Az intézet nődolgozóit Tamási Mátyás gazdasági igazgatóhelyettes köszöntötte Ezt követően Balázs Ferenc ügyvezető igazgatóhelyettes kitüntetéseket adott át. Az intézet kiváló dolgozója kitüntetésben részesült Csárá- di Árpádné, Havasi Magdolna, Máthé Márta. Mészáros Istvánné, Polovi Péterné és Tarlós Lászióné. Többen igazgatói dicséretet kaptak. így Búzás Erzsébet, dr. Makra Lászlóné. Nagy Istvánné, Kristóf Mária, Kutsera Emilia és Vekerdi Attiláné.
