Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-09 / 57. szám

A Pro Űrbe nyomában Mozgalmas élet az öreg falak között A Török Ignác gimnázium példája Több mint két évtizede, 1955-ben nyitotta meg kapuit Máriabesnyőn a gimnázium, amelyet Gödöllő szülöttéről, Török Ignácról neveztek el. A gödöllői dombság nyúlványán, a besnyői dombon áll az épü­let, mely egykor a kapucinus rend apácazárdája volt. A vá­ros peremén álló iskola annak idején egy osztállyal, harminc­hét tanulóval kezdte meg mű­ködését. Egy évvel később már három osztályban folyt az ok­tatás négy törzstanárral és há­rom óraadóval, Mészáros Ele­mér igazgatásával. Több óvónő Azóta sokat fejlődött az is­kola. Tantestületében huszon­három tanárt találunk, az igazgató, Heltai Miklós Gábor, akinek sikerült jó kapcsolato­kat kiépítenie a város többi intézményével, üzemével. A gimnázium égisze alatt műkö­dik az óvónőképző szakközép- iskola. Egy-egy középfokú oktatási intézmény színvonalát jól mu­tatja a továbbtanulók száma. A gödöllői gimnáziumból évente a jelentkezők 50—60 százalékát veszik fel egyetem­re. főiskolára. A tanulmányi versenyeken is jól megállják a helyűket a Török Ignáeos pá­lyázók. A tovább tanulás irányításá­ban nagy a felelőssége a peda­gógusoknak, s ez összefügg a gimnázium szakosított jellegé­vel is. Az óvónőképző szak- középiskolában a jövőben nö­velik a pedagógus szakkép­zettségre törekvők számát. Az iskola oktató és nevelő tevékenysége elé a külső kö­rülmények emelnek akadályo­kat. A régi épületben sok gon­dot okoz a tantermek megfe­lelő elhelyezése, a korszerű oktatási eszközök felszerelése. Jó ötletek, lelemény és segít­ség kell ahhoz, hogy a régi épületben, vagy azon kívül megfelelő tárgyi feltételekről gondoskodhassanak. Az agrár- tudományi egyetem átadta a szomszédos épületet, itt ren­dezték be a tornatermet. \ árják az újat Összesen tizenkét tanterem­ben oktatnak, van nyelvi labo­ratórium, könyvtár és rajzte­rem. Saját konyhájukon sza­PEClL Félmilliós nyereség a költségvetési üzemből Az előző éveknél jobban gazdálkodott tavaly a péceli nagyközségi tanács költségve­tési üzeme. A jó eredmé­nyekhez az is hozzájárult, hogy a Pest megyei Tanács 600 ezer forintnyi támogatást nyújtott gépi beruházásokra. A többi között szállítóeszkö­zöket, építőipari berendezése­ket és egyéb gépeket vásárol­tak. Továbbra is gondot okoz azonban a nagyarányú fluk­tuáció. Egy év alatt az üzem 100 dolgozójából több mint öt- venen cserélődtek ki. Problé­ma, hogy nem minden esetben sikerül betartani a határidő­ket, gyakran elhúzódnak a munkák, amelyek az anyagbe­szerzést is hátráltatják. A tanács költségvetési üze­me az elmúlt évre tervezett 11 millió forint árbevétellel szemben 12,2 millió forintnyit teljesített s több mint félmil­lió forint nyereséget fizetett be a tanács kasszájába. Figye­lemre méltó az is, hogy a nye­reséget főként a tanács által megrendelt munkákból érték el. BIZTATÁS, KRÓNIKAIRÓKNAK Értékelték a tavalyi pályázatot CSÜTÖRTÖKÖN TALÁLKOZNAK Gödöllő város tanácsa 1975 elején határozta el a krónika­író- mozgalom szervezését. Társadalmi vezetésével a nép­front helyi bizottságát bízta meg, a szervezésért és a szak­mai irányításért a helytörté­neti szoba vezetője felelős. A krónikaírás abban különbö­zik a helytörténetírástól, hogy elsősorban nem a tegnappal foglalkozik, hanem a mával. A jelen változásainak jobb megértése végett néz vissza a múltba. Az indulás óta másodszor ült össze a pályaműveket el­bíráló bizottság, hogy értékel­je az 1976-ban beküldött kró­nikákat. Az 1975. évi tízzel szemben tavaly tizenhatot küldtek be. Az első évben ki­alakult mag megmaradt, hoz­zájuk csatlakoztak az „újon­cok”. A dolgozatok tárgyköre is változatosabb, irodalmilag is igényesebbek. Három nagyobb előadást is tartottak tavaly, amelyeken a krónikaírás időszerű kérdései­ről. Az első tanácskozásán Bí­ró József muzeológus beszélt a tudományos krónikaírásról, az évkönyvek szerkesztésé­ről, ezt az összejövetelt a mérték, norma megadására is szánták. A következőn Fábián Gyula író, múzeumigazgató a tárgyválasztás módjában iga­zította el a munkára készülő- dőket. Dékán Antal, a közmű­velődési bizottság vezetője ar­ra biztatta a krónikaírókat, hogy ne ragaszkodjanak dog­matikus kötöttségekhez. Fi­gyelmeztetett, hogy az épülő ország naponta semmisíti meg a múltat. A múlt értékeinek megőrzése is fontos feladata az inkább a jelennel foglalko­zó krónikaíróknak. Csütörtö­kön (március 10-én) ismét találkoznak a krónikások, ek­kor ismertetik az eredménye­ket, az idei pályázat feltéte­leit. Ezután Fábián Gyula tart előadást Ady mint a ma­gyar munkásosztály, paraszt­ság és ifjúság harcának króni­kása címmel. H. M. Olvasóink fóruma Nem meleg e meleg víz Gödöllőn, a Stromfeld Aurél sétány 11-es számú házában lakom. A Városgazdálkodási Vállalat által működtetett tömbfűtőmű hónapok óta me­leg vízként 40, de legtöbbször 25—23 fokos vizet szolgáltat, noha a díj ugyanaz. (A laká­sokba vízmelegítésre szolgáló berendezést nem terveztek és nem is építettek.) Panaszunkkal 1977. január 15-én írásban fordultunk a vá­rosi tanácshoz, de választ a mai napig nem kaptunk. A fűtőmű vezetője kérdésünkre nem a legudvariasabban vála­szolt, mondván, a rendelet ne­ki 40 fokos víz szolgáltatását írja elő, s örüljünk ennek is, mert az állam ehhez is komoly dotációt ad. Azt hisszük, az a tény, hogy az állam dotálja a melegvíz-szolgáltatást, nem jo­gosítja fel a Városgazdálkodá­si Vállalatot kötelezettségei­nek elmulasztására, a lakók megkárosítására. Noskó Istvánná kács gondoskodik a menza jó ellátásáról. Kívülről úgy lát­szik: a nehézségek ellenére jó munka folyik. Így is van, de a helyszűke és az elavult épület gondjai által lekötött energiá­kat is az oktatásra, a nevelés­re lehetne fordítani. Ezért vár ják a gimnázium nevelői, hogy a távlati városrendezési terv­ben szereplő új gimnázium minél előbb megépüljön. A tantestület tagjai és a diákok vonaton és autóbuszon közelítik meg a központtól távoleső iskolát. A korábbi közlekedési panaszokat orvo­solta a Volán gödöllői főnök­sége. Ez is mutatja: a város intézményei, üzemei sok segít­séget adnak. A Betonútépítő Vállalat, a tv mikroállomásá- nak dolgozói sok társadalmi munkát végeztek már a gim­náziumban és a szülői munka- közösség is kitett magáért. A tornaterem építésénél Popo- vics János parkettázott, Bán- hidi László a felújítási terve­ket készítette el, társadalmi munkában. A gimnázium tanárai és diákjai is visszaadják a köl­csönt. A városért végzett mun­kájukért a közelmúltban ve- he.ték át a Pro Űrbe kitünte­tést. A sportban is Az iskolában mozgalmas élet folyik. Sportban, kulturá­lis tevékenységben egyaránt élen járnak. Az országjáró diákság mozgalmában is tevé­kenyen részt vesznek, heten­ként hatvanan-hetvenen kel­nek útra az ország különböző tájaira. A KISZ-esek jól fog­ják össze a diákok mozgalmi munkáját, erről tettek tanúbi­zonyságot a diákparlamenten is. A tantestületben is sok a fiatal, kilenc harminc éven aluli tanár található. Kézilabdázóik a megyei baj­nokságban szerepelnek. Siker­rel működik az irodalmi szín­pad, ismert a citerazenekar, amelyet — akárcsak a tánc- együttest — Sára Ferenc irá­nyít. Két énekkarukat Bako­nyi Árpád vezeti. Ezek a példák is mutatják, hogy jól oktatni csak úgy le­het, ha az élet valamennyi te­rületére figyelemmel vannak a nevelők, és a kötelező tan­anyagon kívül is elősegítik a diákok és a maguk fejlődését. Cs. J. ... A PEST MEGY E1 HÍ R LAP K Ü £Ö N KIAD/ VSA IV. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM 1977. MÁRCIUS 9., SZERDA Elkészüli? — Mikor készül el? Csak külsőleg csillognak az aszódi silók Az elmúlt hetekben többször adtunk hírt Aszódról, a malom környékéről. A legutóbbi tu­dósítás átadásról szólt, szép képpel, örömszóval, megnyug­vással. A képen büszke, csil­logó silótornyok magasodtak. Egészségesnek látszottak kí­vülről, belülről egyaránt. Ám azóta kiderült, hogy mégis baj van — alulról. Miért kel! a fizikai munka? Hajdú András, a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalat aszódi üzemegységének veze­tője így panaszkodik: — A bajok nem új keletűek. A hat darab, egyenként hat­száz vagonos import fémsiló két ütemben készült el, késve. A kivitelező vállalat, az AG- ROÉPSZER 1975. december 31-e helyett 1976. június 30-ra végzett az építési munkákkal csak ezután kezdhettek hoz­zá az AGROSZER szerelői a technológiai berendezések ösz- szeállításához. Végül tavaly decemberben átvehettük a ré­gen várt silókat. A műszaki átadás-átvétel azonban nem volt mentes a szépséghibák­tól. Miről van szó? A silók a ga­bona tárolására, hűtésére, őr­lés előtti kezelésére szolgál­nak. Három-három fémcella alatt egy-egy betonfolyosó hú­zódik. Ezekben találhatók a rédlerek, vagyis azok a veze­tékek, amelyeken keresztül a silókból lecsapolható a gabona. A korszerű berendezés legna­gyobb előnye, hogy az élő, lé­legző, ezért melegedő gabona, fizikai munka nélkül átfúvat- ható. A rédlerfolyosókba csat­lakoznak a levegőventilláto- rök, s ha a folyosók gumíro­zott csapóajtóit becsukják, több atmoszféra levegő ára­molhat át a gabonatornyokon. Az alulról való fúvatásnak a frissen betakarított terméknél a legfontosabb a szerepe, ilyenkor jobban melegedik, s a búzát a gabonazsizsik is veszé­lyezteti. Az óbúzához elegen­dő a felülről való szellőztetés, ha minden kötél szakad, az újat is lehet így hűteni. Fizi­kai munka kell azonban a si­lók kiürítéséhez — pedig nem kellene. Szárítás helyett — nedvesít A rédlerek leeresztő zsilip­jei a cella közepén húzódnak. Ahhoz, hogy az ék alakban fennmaradt gabonát is kien­gedhessék, bele kell mászni a tornyokba és a nyílásokhoz kell lapátolni a búzát. Ha az alulról való fúvatásnak nem lenne akadálya, levegővel le­hetne megfelelő helyre terel­ni a gabonát. De akadálya van, s ez a lényeg. — A rédlerfolyösókban és a garatban víz van. Ha alulról fújatjuk a tornyokat, a nagy nyomású levegő a vizet is fel­préseli, s éppen az ellenkező hatást érjük el vele, szárítás helyett nedvesítést. A műszaki átadási-átvételi Múzeum Isaszegen Ötven év a helytörténetért Szathmáry Zoltán a tárgyi Egy régi, sárfalú ház ad otthont az isaszegi helytörté­neti múzeumnak. Itt talál­koztunk Szathmáry Zoltánnal, aki 76 éves kora ellenére még mindig nagy lelkesedéssel gyűjti a helyi emlékeket és szeretettel fogadja látogatóit. Tőle kérdeztük, hogy mikor és hogyan került ide? A Peíőíi-liagyomány halasa emlékek között. Felmer István felvétele is lakott Gödöllőn. Szinte le­nyűgöztek történetei. Sokat akartam tudni és később be­iratkoztam az egyetemre. Ter­veimet azonban keresztül­húzta, hogy édesapám sebe, amelyet az első világhábo­rúban kapott, nem gyógyult meg, meghalt. A tanulás he­lyett dolgoznom kellett. Már mint mészáros kerültem Isa- szegre.- családunk Kolozsvárról Magáiiszeiivrílélyből — közkincs származik, szüleim Gödöllőn laktak. Mint kisiskolás, sok­szor kirándultam Szombati La­jos barátommal Isaszegre, aki elmesélte, hogy családja szám­talanszor járt erre Sándor úr- fival. Mint később kiderült, Sándor úrfi Petőfi Sándor volt, aki a Szombati családnál — Ezekben az időkben még több családnál hittek a ba­bonában. Az ekék néhol nagy fekete edényeket forgattak ki a földből. Az emberek össze­törték, mivel azt hitték, hogy kolerát hoz. Mint később ki­derült, 10 őstelepülési helye volt Isaszegnek. Megpróbál­tam munkám mellett gyűjte­ni az emlékeket, feljegyez­ni az anekdotákat, különböző történeteket. Negyveneszten­dős gyűjtésem után 1967-ben a helyi tanács és KlSZ-szer- vezet segítségével helyreállí­tottunk egy 110 esztendős sár- falú házat, amelyben a hely- történeti múzeum kapott ott­hont. Ez évben szeretnénk 10 éves fennállásunkat sajátsá­gosán megünnepelni. Szele La­jos történész, aki múzeumba­ráti körünknek is tagja, több esetben járt Költőn, a régi Teleki-birtokon. A néphit sze­rint ott II. Rákóczi Ferenc somfacsemetét ültetett, ame­lyet Sárospatakról vitt oda. Azon a vidéken nem volt ho­nos ez a fafajta. Állítólag Pe­tőfi Sándor is e fa alatt írta negyven versét. Három év­vel ezelőtt Szele I-ajos erről a fáról hozott magokat, ame­lyet azóta a helyi erdészet csemetévé nevelt. Ez évben 20 ilven csemetét kívánunk elül­tetni a honvédsírok közelé­ben. A kutatást folytatják — Az eddigi gyűjtéssel nem zárult le tevékenységünk. Felhívásunk nyomán napról napra hívnak régi házak bon­tásához, hoznak új leleteket. Néhány héttel ezelőtt árok­ásás közben, egy nő mészkő- fejszobrát találták meg. Szin­tén a közelmúltban került elő az egykori vadászkastélyban volt vitrinből egy kis szobor, faláról pedig két festmény. — Magyar—lengyel doku­mentumaink is szépen gyűl­nek. Ez év szeptemberétől 1. István királytól napjainkig nyitunk kiállítást, amelyben közös emlékeinket fogjuk a nagyközönség számára is be­mutatni. U. G. i jegyzőkönyv I. számú mellék­letében ezt olvashatjuk: „A garatban és a rédlercsator- nákban levő víz eredete egy­értelműen nem volt megálla­pítható. A kivitelező vállalat, az AGROÉPSZER elismerte, hogy a víz beszivárgás jellegű, amely kivitelezési hibából adódik. A kivitelező vállal­ja, hogy a hibát, az időjárás­tól függően, de legkésőbb 1977. június 30-ig maradéktalanul kijavítja.” Űjabb határidő — s még több is jön talán? Az aszó­diak legalábbis ettől tartanak. Grandelisz Zoltánnal, a ma­lom vezetőjével a garatban és a folyosókon tartunk szemlét — feltűrt nadrágszárral. De ha nem szivattyúznák rendszere­sen, bemenni sem tudnánk, legfeljebb gumicsónakon. — A mélyépítési késlekedés miatt télen, hidegben szigetel­ték a betonfalakat. S annak ellenére, hogy a legjobb eljá­rással, a legkorszerűbb szige­telési technológiával dolgoz­tak, mégsem sikerült. A kivi­telező vállalat főmérnöke szerint, az a baj, hogy csak a silók mellett betonoztuk le a környéket s a talajvíz is ma­gasabb, mint általában. Az építők „jó híre" Nem ez az első eset, hogy így járnak az építők. Heves megyei munkáik során is elő­fordult szigetelési hiba. Utólag nyugatnémet kötőanyaggal kí­sérleteztek, de nem vált be. Grandelisz Zoltán szerint csak vastag kazánlemezbélés segít­het a dolgon — drága pénzért. A silók alatti helyiségeknek porszárazaknak kellene len­niük. Nemcsak azért, hogy jól működtethessék, hanem azért is, hogy a több mint ötmillió forint értékű berendezés ne menjen tönkre idő előtt. A megrendelők háborognak. Olyan kicsinységért nem is szóltak, mint a silók körüli szegélybeton gazdátlansága. Ez ugyanis érthetetlen módon ki­maradt a tervdokumentációból és senki sem volt hajlandó el­fogadható határidőre vállalni. Megcsinálták maguk. De a víz­betörést nem lehet házilag ki­javítani. Az AGROÉPSZER mondhat­ja: elhibáztuk — kijavítjuk. S hogy mégis szóvá tesszük az ügyet, a most már talán utolsó átadási határidő előtt, arra jó okunk van. Szeretnénk, ha jú­nius végén nem kellene újra így élcelődnünk: elkészült — mikor készül el? Mert a kö­zösség fizette ki az árát. Gáti Zoltán Ünnepség az MGI-kn Kedves ünnepséget tartot­tak kedden, március 8-án a gödöllői Mezőgazdasági Gép­kísérleti Intézetben a nemzet­közi nőnapon. Az intézet nő­dolgozóit Tamási Mátyás gaz­dasági igazgatóhelyettes kö­szöntötte Ezt követően Balázs Ferenc ügyvezető igazgatóhe­lyettes kitüntetéseket adott át. Az intézet kiváló dolgozója kitüntetésben részesült Csárá- di Árpádné, Havasi Magdol­na, Máthé Márta. Mészáros Istvánné, Polovi Péterné és Tarlós Lászióné. Többen igaz­gatói dicséretet kaptak. így Búzás Erzsébet, dr. Makra Lászlóné. Nagy Istvánné, Kristóf Mária, Kutsera Emilia és Vekerdi Attiláné.

Next

/
Oldalképek
Tartalom