Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-09 / 57. szám
1977. MÁRCIUS 9.. SZERDA ÉRDEN Munkáslakótelep - építőknek Szociológia a termelés szolgálatában Felmérés tapasztalatai a Lenírnó és Szövőipari Vállalatnál Parkettagyár A Nagymarosi Erdészet nagybüir- zasönyi fűrészüzemében évente csaknem 800 köbméter faanyagot dolgoznak fel. Nagyobbrészt tölgyfából készítenek nyersparkettát és bútortartozékokat. Nagy Iván felvétele Bőséges a munkája Kiss Károlynénak, a tápiószecsői nagyközségi tanács vb-titká- nak. A 35 éves, lányos alkatú, halk szavú asszonykát 1970- ben bízták meg a titkári teendőkkel. Vállalta, mert akaratereje gyermekkora óta ösztönözte a többre, a közösségi munkákra. S életében sorjában következtek a számára nagy próbatételek: esti tagozaton a gimnázium, a tanács- akadémia. Párttag lett, majd a községi pártszervezet vezetőségi, valamint a HNF elnökségi tagja is. Mindezek mellett otthont teremtett, és ellátta, néha ugyan szülői, segítséggel a ma 13 éves Károly fiát. Joggal mondták a sze- csőiek: „Rozika igazán szorgos, közéleti ember”. Mindenki bekopogtat' — A községbeliek többsége keresztnevén szólítja, honnan a bizalom — kérdezem. — Helybeli vagyok és a vb- titkári beosztás nem változtatott a közvetlen baráti, emberi kapcsolatok minőségén. És ez a jó. Igaz, talán több a munkám, mintha nem idevalósi lennék, hiszen a falu szülöttjéhez mindig, mindenki, és mindenkor bekopogtat. Nem ragaszkodhatom a hivatalos félfogadási időkhöz. A tapasztalat szerint a panaszost, kérelmezőt, tanácstalant megnyugtatja, ha az elnök, vagy a titkár hallgatja meg, illetve küldi az ügyintézőhöz. Vallom, hogy a titkári beosztást nem kell feltételenül deresedé halántékhoz kötni, sőt, ha eleinte sok gondom adódott abból, hogy fiatal voltam és nő, ma már nem fedi a munkámat a mondás: senki sem lehet próféta a saját hazájában. Évente 350—400 üggyel foglalkozom, és a jól megfontolt döntés nem szít ellenszenvet. Nagyban seA nagy budapesti tatarozások lebonyolításában fontos szerep jut a 2. számú Fővárosi Építőipari Vállalatnak. Munkájukat dicséri — egyebek között — a Kossuth Lajos utcai épületek külső homlokzatának újjászületése. Idei feladataik között szerepel a Rákóczi út sortatarozási munkáinak nagyrésze, s a belvárosi nagy üzletház felépítésének megkezdése is. A különösen kényes feladatok megoldását, csak jól képzett szakemberekkel, biztonságos törzsgárdával tudják ellátni. Munkásaik közül sokan ingázók. Számosán közülük lakásgondokkal küzdenek. A vállalat szeretné ezeket a szakembereket minél több szállal kollektívájához kapcsolni. Most új kezdeményezéssel otthont szegíti tendőmet az a tény, hogy a tanácsi munkával elégedettek a községbeliek. Hatan már építkeztek — Mi foglalkoztatja mostanában a vb-titkárt leginkább? — A 6 ezer szecsői család közül 90 cigány. Nagy részük rendezett körülmények között él, de a községben még jócskán találhatók putrik is. Az alapvető szociális körülményeknek meg nem felelő telepeket szeretném mielőbb felszámoltnak látni. A tanács családonként <15 ezer forint kamatmentes kölcsönt adna, de pontosan a legembertelenebb putrik lakói nem élnek a 25 év alatt visszafizetendő kölcsön igénylésével. Nem takarékoskodnak, csak alkalmi munkát vállalnak. Akarják uigyan. a szebb otthont, de teljesem ingyen. Próbálom megértetni velük, hogy egymagában az igény nem elég és éljenek az államunk adta lehetőségekkel. Egyébként a központi hitelből már hat csalód épített takaros otthont. A bizalom a fontos — A napi 10, sokszor 12 órai kötelező, illetve társadalmi vagy közéleti elfoglaltság miatt bizonyára kevesebb ideje jut a családjára, önművelésre, mint azoknak, akik semmit sem tesznek a közösségért. Nem gondolt arra, megérd-e? — Dehogynem. Aki 8 órai munka után becsukja az irodáját, s zárja lakásajtaját mások elől, az, faluban, vagy községben nem lehet népszerű. Anélkül meg nincs bizalom és nincs hatékony ügyintézés. Amikor vb-tit.kár lettem és elvállaltam a társadalmi funkciókat, jól tudtam, a szabad i időm lesz egyre kevesebb. — ezért Érden, a Pintyőke utca—Szajkó utva és Fácán utca által határolt területeken 84 lakásos munkáslakó telepet létesítenek. A 28 épületes lakótelepen már megkezdték az építkezést. A lakások kétszintesek lesznek, s nagycsaládosokra is számítva három-négyszobásokat is építenek. Az új lakásokat elsősorban törzsgárdatagok részére biztosítják, rendkívül kedvező anyagi feltételek mellett. A költségek csökkentése s az új otthonok mielőbbi átadása érdekében, a válalat szocialista brigádjai kommunista szombatokon társadalmi munkában vesznek részt az építkezéseken. A tervek szerint, jövő nyáron az első lakók már be is költözhetnek az új érdi lakótelepre. K. Z. — Amikor ismerkedtem a tisztségviselőkkel, arra a megállapításra jutottam, hogy szinte minden szervben ugyanazok képviseltetik magukat. ön szerint a többi politikailag és szakmailag jól felkészült tápió- szecsői miért nem kér részt a társadalmi munkából? — A lakoság 80 százaléka Budapesten dolgozik, ezért nehéz mozgatni őket községi célokért. A tanácsiak a legér- deklődőbbek, egy helyen dolgoznak, bármilyen ünnepség, véradás és egyéb községi megmozdulás van, könnyen elérhetők, mozgósíthatók. A másik feladatom a passzivitás legyőzése, a nők közéleti emberré nevelése, a társadalmi munka megszerettetése. Kiss Károlyné jelenleg is tanul. A marxista—leninista esti egyetem első félévét jelesen végezte. Néhány évig ismét az éjszakai pihenésből vesz el időt, az önképzésre és a harmadik műszakra, a háztartási munkákra. Mindig sokat vállal, de tisztességgel elvégzi. Udvardi Gyöngyi A szociológiának egyik fontos funkciója, amikor a vállalati viszonyok tudományos elemzése alapján a kutató tesz konkrét, operatív javaslatokat a vállalati vezetés számára. Ilyen jellegű segítségre a társadalmi élet legkülönbözőbb területein lehet szükség, de különösképpen ott, ahol különböző megfontolásokból a vállalati szervezeti viszonyokat érintő változtatásokat (technológia-korszerűsítés, szervezet- fejlesztés stb.), hajtottak végre vagy kívánnak megvalósítani. Ezek a változások bár általában csali a vállalati szervezeti rendszer egyes elémeire vonatkoznak, a szervezet rendszer voltából adódóan annak egészére hatással vannak. Egyik legjellemzőbb példát erre a munkaerő-fluktuáció vizsgálatok szolgáltatják, amelyek megrendelői rendszerint csak a munkaerőmozgást kiváltó tényezők egyszerű feltárását, regisztrálását igénylik, nem ismerve fel ennek tulajdonképpen káros voltát. Hiszen ez esetben a kutató csupán a munkahely-változtatást kiváltó főbb tényezőcsoportokig jut el, belső összefüggéseiket, mint a jelenség alapindítékait nem tárja fel. Csak azoktól a szociológiai vizsgálatoktól várható a vállalati gyakorlatot segítő eredmény, amelyek komplex jellegűek, vagyis a téma minél teljesebb és sokoldalúbb elemzését adják. A munkavállalás motivációja Az ilyen kutatások olyan esetekben különösképpen indokoltak, amikor a vállalat egészét érintő változás következik vagy következett be. Ilyen jellegűek napjainkban a rekonstrukció következtében talán a legnagyobb arányban a textiliparban mennek végbe. E változások a dolgozókra gyakorolt hatásának egyik legjobb fokmérője a munkahelyi légkör vizsgálata. E témát vizsgáltuk olyan textilipari nagy- vállalatnál, amelynek egyes gyáraiban a közeljövőben jelentős mértékű technikai, technológiai korszerűsítésre kerül sor. A kutatást e sorok írójával együtt a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdaságszociológiai Kutatócsoportjának három munkatársa: dr. Andics Jenő, dr. Bóday Pál és Elek Sándor végezle. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál — mint a textilipari vállalatok túlnyomó többségénél — a munkaerő-állomány döntő része mő. Joggal feltételezhetjük, hogy a munkához való viszony sajátosságait át-meg átszövik a női munkavállalás tipikus motivációi. Ezzel kapcsolatban a közfelfogás azt tartja, hogy különösen a textiliparra jellemző, viszonylag alacsony kvalifikációt igénylő munkakörökben a nők elsősorban anyagi okok miatt vállalnák munkát. Korosztályonként más Adataink szerint ez a közfelfogás csak részben felel meg a valóságos helyzetnek. Kétségtelen tény, hogy az idősebb, általában alacsonyabb általános képzettségi szinttel rendelkező dolgozó nők munkavállalására ez a motiváció sokkal inkább jellemző. A 30 év alatti korosztálynál azonban a megkérdezettek egyharmadát sem éri el azoknak az aránya, akikre a „hagyományos” motiváció jellemző. A 20 év körüli korosztályban pedig a megkérdezettek nagy többségét vagy az anyagi függetlenség igénye, vagy határozott szakmai elképzelések vezették munkavállalásukban. A fiatalabb korosztályokra tehát már lényegesen kevésbé jellemző a hagyományos női értékrend továbbélése, azaz a vállalati munkaerő-gazdálkodásnak egyre inkább azzal kell számolnia, hogy a dolgozók nagy része határozott elképzelésekkel rendelkezik. Ezek az elképzelések zömükben természetesen még nem elsősorban a végzett m űin ka tartalmával kapcsolatosak. Mit is mutatnak ezzel kapcsolatban adataink? A megkérdezett dolgozók több mint S0 százalékának igényei alapvetően nem a munka tartalmára, hanem arra irányulnak, hogyan fizetik a munkát, mennyire fárasztó a munka idegileg, milyen a munka intenzitása és mennyire tiszta a munka. Figyelemreméltó azonban, hogy a 30 év alatti korosztályokban 25—30 százalék között mozog azoknak az aránya, akik az itt említettek mellett a munka tartalmával kapcsolatban is igényeket fogalmaznak meg (érdekes, változatos legyen a munka, saját elképzeléseket, fogásokat lehessen alkalmazni stb.) A vállalatnak tehát — információink alapján — azzal kell számolnia, hogy bár a dolgozók vállalathoz kötésében jelentős szerepük van a munkakörülményeknek, a munkahelyen elérhető jövedelemnek és a munka intenzitásának, a fiatalabb dolgozók munkahelyi közérzete nem elhanyagolható mértékben múlik azon, mennyire sikerül számukra szakmai perspektívát nyújtani. A vállalatnál a megkérdezettek 15 százaléka számára a vállalaton belül más munkahelyek jobban megfelelnének elképzeléseiknek, mint a jelenlegi. Kedvező, hogy ezeknek mintegy fele lát is lehetőséget arra, hogy erre a munkahelyre kerülhessen. Elgondolkodtató azonban, hogy mintegy 40 százalékuk nem lát lehetőséget. A bér kettős szerepe A vállalati gazdálkodásban a legjelentősebb tranzakciós kapcsolatok középpontjában a bérek állnak. A munkabér szerepe kettős: egyrészt költség- tényező, másrészt pedig a munkások számára megélhetésük egyedüli forrását jelenti. A munkabérnek ez a kettős szerepe szocialista viszonyok között is megőrződik. A bérrel való elégedettség a dolgozók több, mint egyharmadát (36%) jellemzi. Ezekhez adható az a 22 százalék, amely „elégedett is, nem is” keresetével. Az elégedetlenek 42 százalékot tesznek ki. A bérrel való elégedettséget több tényező függvényében is vizsgálhatjuk. A kereset abszolút nagysága mellet például fontos komponense a család általános anyag helyzete, a család egy főre jutó jövedelmének nagysága is. A textilipari munka sajátosságai tükröződnek abban a bér és az életkor közötti összefüggésben. A bérrel való elégedettség, az életkor növekedésével fokozatosan csökken. Az iparági munkák döntő része ugyanis segéd-, illetve betanított munka jellegű, tehát viszonylag rövid idő alatt begyakorolható, s ennek következtében az itt dolgozók rövid időn belül teljesítményük alapján elérik munkakörük keresetének maximumát. Ugyanakkor az életkor növekedésével — legalábbis egy bizonyos életkor után — a teljesítőképesség csökken és ez a bérek visszaeséséhez vezet he., ami viszont a bérelégedetlenséget erősíti. A textiliparban — mint ismeretes — általában nehezek a munkakörülmények, mindenekelőtt a hőmérséklet, a levegő relatív nedveségtartalma és a levegőben lévő por meny- nyisége tér el jelentősen az átlagos ipari munkafeltételektől. Ezek az LSZV-nél is erőteljes mértékben rontják a dolgozók helyzetét. Meghatározó körülmények A munkaszervezés színvonalának globális értékelése — akárcsak a munkakörülmények esetében — csak hozzávetőlegesen végezhető el. A vállalatnál a dolgozók a munkaszervezés színvonalát átlagosan a közepesnél valamivel jobbnak tartják. A legrosszabb vélemény az anyagellátás tekintetében tapasztalható. A vállalati célok rendszerének szükségszerű elemét képezi a dolgozók helyzetének javítása — a lehetőségekhez mérten — problémáik csökkentése, megszüntetése. Az eddigiekből adódóan a kérdés tehát, azt, hogy milyen területeken és milyen mértékben tekinti a vezetés céljának a dolgozók helyzetének javítását. A vállalatnál a dolgozók véleménye szerint — sorrendben — a munkakörülmények javításával (22%), a szociális ellátottság színvonalának emelésével (17%), a munka könnyítésével (10%), a munkaszervezés javításával, valamint a munkafegyelem megszilárdításával (9%) foglalkoznak kiemelten. (Meg kell jegyeznünk, hogy ez a dolgozók alig háromötödének véleményét tükrözi.) A dolgozók tényleges helyzetről alkotott véleményét összehasonlítva igényeikkel, vagyis azzal, hogy szerintük, mely területeken kellene elsősorban javítani helyzetükön, érdekes kép alakul ki. A vélemények szerint sorrendben az alábbiakkal kellene kiemelten foglalkozni: a munkakörülmények javítása (26%), a kereseti lehetőségek növelése (14%), az anyagellátás és az anyagminőség javítása (11%), a munka könnyítése (9%), a szociális ellátottság színvonalának emelése (8%), a munkaszervezés javítása, valamint a munkafegyelem megszilárdítása (7%). Az eltérések nem hagyhatók figyelmen kívül. A legnagyobb differencia a kereseti lehetőségek növelése területén, a másik igen jelentős eltérés az anyag- minőség és az anyagellátás javítása, területén tapasztalható. Ez elsődlegesen abból adódik, hogy a dolgozók, és ez különösen igaz a nőkre, nehezen tűrik a kieső munkaidőt, hiszen ha idejüket amúgyis „el kell tölteni”, szívesebben dolgoznak, mintsem álljanak. Ehhez kapcsolódik természetesen az is, hogy a vizsgált dolgozók közel háromnegyede teljesítménybérben dolgozik. Ö.-iszességében tehát a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat dolgozói a jelenleginél még nagyobb erőfeszítéseket várnak i helyzetük javításában, ennek megvalósítására azonban differenciáltan, az igények minél pontosabb figyelembevételével van szükség. Dr. Nemes Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia gazdaságszociológiai kutatócsoportjának vezetője A FEKSvOtsLÜOlíS TEK VÁLLALAT értesíti kedves vevőit. Hogy MÁRCIUS 12 ÉN a vasasszakszervezet centenáriumánál: tiszteletére szervezett kommunista szombaton AZ ALÁBBI TELEPEKET ÉS RAKTÁRAKAT TARTJA NYITVA: Központi telep: XV., Körvasút sor 110. Otvözöttacél raktár: XIII., Véső út 11. Hidegáru-raktárak: XIII., Dráva u. 13-15. XI!!., Révész u. 9. Elektródaraktár: VI., Lehel u. 3/b. Lemezdaraboló üzem: XX., Gubacsi hídfő 6. Központi áruforgalmi osztályok: VI., Lehel u. 3/b. Pécsi telep: Mecsekalja-Cserkút. Miskolci telep: Miskolc, József A. u. 6. Nyitva: reggel 7-től 12 óráig. ÉPÍTTETŐK! Az ÉRDÉRT Vállalat szaküzletei nagy választékban ajánlanak csaphornyos, mozaik- és szalagparkettákat, különféle falburkoló léceket Szaküzletek: 25. sz. Csepel, Széchenyi u. 8. 26. sz. Nagykőrös, Dózsa Gy. út 5. 28. sz. Budakeszi, Pátyi út. 29. sz. Budapest XII., Lékai tér. 30. sz. Szentendre, Római sánc u. Tel.: 147-098 Tel.: Nagykőrös, 18 Tel.: 165-490 Tel.: 853-697 Tel.: Szentendre, 81-90 Közületeket is kiszolgálunk. Gyors, pontos és előzékeny kiszolgálás. A FŐVÁROSI HÁZTARTÁSI ÉS ILLATSZERBOLT KISKERESKEDELMI VALLALAT FELVESZ < képesített eladókat, nyugdíjas dolgozókat eladónak, segédmunkásnak és egyéb, fizikai munkákra. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán: Budapest V., Ferenczy István u. 20-22. Telefon: 173-232. retoe biztosi tárni sokuk részére, Sokat vállal — tisztességgel elvégzi A kömßeliek keresztnevén szólítják
