Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-08 / 56. szám

2 1977. MÁRCIUS 8., KEDD Portugália Bonyolult és veszélyes helyzet Bonyolultnak és veszélyes­nek nevezte a portugáliai helyzetet Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt fő­titkára Lisszabonban, egy gyű­lésen elhangzott beszédében. A kormány közelmúltban ho­zott rendkívüli gazdasági in­tézkedéseit bírálva rámuta­tott, hogy ezek nyomán rosz- szabbodnak a dolgozók élet- körülményei és lehetővé vá­lik, hogy a tőke helyreállítsa 1974. április 25-e után elvesz­tett pozícióit. 1 Portugál demokratikus kö­bökben nagy felháborodást keltett az a fasiszta nagy­gyűlés, amelyet — a hatósá­gok engedélyével — szomba­ton rendeztek meg a lissza­boni Coliseu színházban 3000 ember részvételével. Az Af­rikából Hazatelepültek Szer­vezete által rendezett nagy­gyűlés szónoka, Calvao de Meló tábornok, Spinola egy­kori jobbkeze, a nagytőke pártjának, a Demokrata Szo­ciális Centrumnak (CDS), a parlamenti képviselője haza­árulással vádolta Antunes őr­nagyot, Crespo kapitányt és Costa Gomes volt köztársasági elnököt a portugál gyarmati rendszer felszámolásában ját­szott szerepük miatt. Egy másik szónok felszólí­totta a résztvevőket: bojkot- tálják április 25. megünnep­lését és helyette a portugál faj napjaként június 10-ét ün­nepeljék meg. Lisszaboni meg­figyelők egyöntetű véleménye szerint a fasiszta diktatúra megdöntése óta nem tartottak a Salazári—Caetano rezsimet ilyen nyíltan védelmező nagy­gyűlést Portugáliában. Hét es: PAKISZTÁNBAN tegnap országos választásokat tartot­tak, amelyen becslések szerint 30 millió ember vett részt. A nemzetgyűlés iC 200 képvi­selői helyéért a Zulfikar Ali Bhutto vezette Néppárt és a kilenc ellenzéki, lóként jobb­oldali pártot egyesítő Pakisztá­ni Nemzeti Szövetség mintegy hétszáz jelöltje versengett. A kormányon lévő Néppárt már eleve 19 mandátumot magáé­nak mondhatott: mivel ennyi választási kerületben nem állí­tott jelöltet az ellenzék. Utoljára 1970-ben voltak az országban általános választá­sok. Ezt követően azonban dön­tő történelmi fordulatra került sor a hindusztáni szubkonti- nensen. Az 1971-es válság óta (midőn Kelet-Pakisztániból füg­getlen állam — Banglades — alakult és a pakisztániak In­diával szemben elvesztették a háborút). Ali Bhuttó az ország vezetője, előbb államfőként, majd miniszterelnökként. AZ UTÓBBI ÉVEKBEN je­lentős gazdasági és társadalmi átalakulás, fejlődés ment vég­be. Pakisztánban. A nagyban­kokat és nagyvállalatokat álla­mosították, a főtáplálékot adó rizstisztító üzemeket és mal­mokat államilag ellenőrzik. Földreform megvalósításához fogtak. Islamabad — bár külpolitikai vonalvezetésében még mindig erősen Washingtonhoz, illetve Pekinghez igazodik —, de las­san normalizálja kapcsolatait Indiával. Helyreállt a diplomá­ciai viszony, rendezték keres­kedelmi és kommunikációs kapcsolataikat. A Pakisztáni Nemzeti Szö­vetségbe tömörült ellenzéki pártok választási platformjuk­ban az államberendezkedés vallásos alapokra helyezését hirdették. Az ellenzéki szö­vetség emellett az ipar álla­mosításának megszüntetésére és a gazdaság állami szektorá­nak felszámolására törekszik. Külpolitikáját az egyoldalú nyugati orientáció jellemzi. A LASSÜ BELPOLITIKAI konszolidáció eredményeként Ali Bhuttó először tavaly no­vemberében tett említést ar­ról, hogy 1977. augusztusa előtt megtarthatják az általános vá­lasztásokat, s ezt megelőzően feloldhatja az 1971-ben beveze-" tett rendkívüli állapotot. Ja­nuár 7-én bejelentette, hogy január 10-ével feloszlatják a parlamentet, három nappal ké­sőbb a tartományi gyűléseket, Az első afro-arab csúcsértekezlet Hétfőn Kairóban megnyílt az első afro-arab csúcsérte­kezlet. Az Arab Szocialista Unió székházában délelőtt kezdődött tanácskozáson hat­van állam delegációja volt je­len a két nagy országcsoport 350 milliós lakosságának a képviseletében. 40 afrikai és húsz arab ország államfője, illetve személyes megbízott­ja, továbbá 18 arab és afrikai szervezet, valamint hat afri­kai felszabadítási mozgalom képviselői. Jelen van Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke, az Arab Liga és az Afrikai Egy­ségszervezet megbízottja is. Az elnöki tisztet a házi­gazda Egyiptóm államfője, Anvar Szadat töltötte be, az elnökségben pedig az Afrikai Egységszervezet, valamint az Arab Liga főtitkára és az arab és az afrikai csúcskonferen­ciák idei soros elnökei foglal­tak helyet. Szadat elnök mon­dott megnyitóbeszédet. Bevezetőben leszögezte, hogy az afrikai és az arab országok együttműködésük elmélyíté­sén, szolidaritásuk erősíté­sén munkálkodnak. Méltatta az arab és az afrikai orszá­gok közös harcát, azonos cél­kitűzéseit. Büszkék vagyunk rá — foly­tatta —, hogy napjainkban a világ kénytelen tiszteletben tartani 48 független afrikai ország akaratát, számolni ezeknek az országoknak az érdekeivel. Bejelentette, hogy Egyiptom egymillió dollár se­gélyt fog nyújtani az afrikai felszabadítási mozgalmaknak. Méltatta azt a támogatást, amelyet az afrikai országok nyújtottak az arab államok­nak az agresszió és a terjesz­kedési politika ellen folyta­tott harcához. rjr a választásokra pedig március 7. és 10^e közt kerül sor. Figyelemre méltó — s az egész szubkontinens jövője szempontjából döntő fontossá­gú —, hogy a miniszterelnök nemrég egy indiai hetilapnak adott nyilatkozatában az Indiá­val való normalizálás további lehetőségeiről szólva leszögez­te: ha pártja megnyeri a vá­lasztásokat, mindent el fog kö­vetni, hogy segítse a kapcsola­tok fejlődését... Alacs B. Tamás Ismételten megerősítette, hogy az igazságos és tartós közel-keleti béke megvalósí­tásának fő kerékkötője Iz­rael, amelynek hajthatatlan magatartása veszélyezteti az arab és az afrikai népek biz­tonságát. A fekete-kontinens déli ré­szében folyó ádáz harcokról szólva kifejtette, hogy az im­perialisták és a fajüldözők e térségben új frontok létesí­tésére készülődnek. A nemzetközi enyhülésről azt mondotta: • kedvezően fo­gadjuk a feszültség minden­nemű enyhülését, de fontos az, ez az enyhülés ne veszé­lyeztesse a mi érdekeinket és jogainkat. Az úgynevezett észak-déli párbeszédről kijelentette: az iparilag fejlett tökésországok részéről eddig nem észleltünk eléggé kedvező reagálást. Nyomatékosan hangsúlyoz­ta, a gazdasági függetlenség parancsolóan szükséges ah­hoz, hogy megvalósuljon a tel­jes politikai függetlenség. Szadat végül rámutatott: a világ nagy érdeklődéssel fi­gyeli az afro-arab csúcsérte­kezlet eredményeit. Az érte­kezlet — fűzte hozzá — olyan országok politikájának össze­hangolására. gazdasági, kul­turális, műszaki, tudomá­nyos, szociális és jogügyi együttműködésének megvaló­sítására irányul, amelyek kivétel nélkül az el nem kö­telezett országok mozgalmá­hoz tartoznak. A második, hétfőn ^élután megtartott ülésen elhangzott beszédében Szaud Al-Fejszal herceg külügyminiszter, a csúcsértekezleten részt vevő szaúd-arábiai küldöttség ve­zetője bejelentette, hogy or­szága egymilliárd dollárral já­rul hozzá az afrikai gazda­ságfejlesztési tervek finanszí­rozásához. A külügyminiszter azt is bejelentette, hogy Szaúd-Arábia kétmillió dol­lárral járul hozzá Az afrikai felszabadítási mozgalmaknak felajánlott ötmillió dollárhoz. Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának el­nöke a délutáni ülésen hang­súlyozta, hogy a palesztin nép a békéért és az igazságos po­litikai rendezésért küzd. Románia - Bulgária - Jugoszlávia A földrengés következményei Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke táviratban fejezte ki együttérzését és részvétét Todor Zsivkovnak, a Bolgár Kommunista Párt Közponi Bizottsága első tit­kárának, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa elnökének, valamint Sztanko Todorovnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnö­kének a bulgáriai földrengéssel kapcsolatban. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára George Panának, a Román Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Tanácsa elnökének küldött táviratában a szervezett dolgozók, a magyar szakszervezetek szolidaritásáról és mély együttérzéséről biztosította a súlyos természeti katasztrófát szenvedett Román Szocialista Köztársaság dolgozóit és szakszervezeteit. Ugyancsak kifejezte a szervezett magyar dolgozók együttérzését a Bolgár Szakszervezetek Központi Tanácsa elnökének, Miso Misev­nek küldött táviratában. Vasárnapra már jobban át­tekinthetők voltak azok a ha­talmas károk, amelyeket a péntek esti földrengés okozott Bukarestben és Románia más részein. A természeti csapás a szom­bat estig beérkezett jelenté­sek szerint Bukarestben 508 halálos és 2600 sebesült áldo­zatot követelt. A román fővá­rosban 2900 lakás vált lakha­tatlanná. Az ország más kör­zetében eddig 72 halottat és 614 sebesültet emeltek ki a romok alól. Bukarestben a hivatalos je­lentések szerint 32 épülettömb semmisült meg és 130 sérült meg súlyosan. Károkat szen­vedett a román főváros szá­mos ipari létesítménye is.-V A pénteki földrengés, mint ismeretes — Bulgáriában is súlyos károkat okozott. A B- />. jelentése szerint a Duna- parti Szvistovban a legsúlyo­sabb a helyzet. Kártyavárként összedőlt egy 7 emeletes la­kóépület, a Szvizola műszál­kombinát dolgozóinak mun­kásszállója és a Rudmetalla nevű iparvállalat 4 emeletes irodaháza. A földrengés következmé­nyeinek felszámolására ala­kult kormánybizottság vasár­nap is ülést tartott. Megálla­pították, hogy a földlökések miatt nemcsak sok lakóház, középület pusztult el, hanem több ipari és mezőgazdasági üzem, valamint kikötőberen­dezés is. Szvistovban a 12 fokos skála szerint a földrengés erőssége 7—8 fok közötti volt. A leg­újabb jelentések szerint a men­tőosztagok eddig 47 holttestet emeltek ki a romok alól. ★ A jugoszláv lapok beszámol­nak azokról a károkról, ame­lyeket a péntek esti földrengés néhány szerbiai helységben okozott. Zajecsar városában 270 la­kás és 70 családi ház rongáló­dott meg. A városközpontban álló 10 emeletes lakóépület is károkat, szenvedett, úgyhogy 30 lakásból ki kellett költöztet­ni a lakókat. Megrongálódott a város kórháza és több isko­laépület is. A közelben fekvő Veliki Izvor és Nikolicsevo falvakban ugyancsak az isko- . laépületek váltak használha­tatlanná. 1 Európai szakszervezeti vezetők 2. konferenciája A rendszeres véleménycsere hasznos és kívánatos Közlemény kiadásával va­sárnap Genfiben véget ért a huszonnyolc európai ország szakszervezeti vezetőinek 2. konferenciája. ' A konferenciáról a kora dél­utáni órákban kiadott közle­mény leszögezi: a találkozó hozzájárult az európai szak- szervezetek között 1974-ben megkezdett együttműködés to­vábbfejlesztéséihez. Megerősí­tette, hogy a dolgozó embere­ket érintő problémáikról az európai országos központok között folytatott rendszeres véleménycsere hasznos és kí­vánatos. A résztvevők egyet­értettek abban, hogy a mun­kahelyi környezet humanizá­lásának problémáját a jövő­ben a környező világ és az ipari tevékenység hatásainak szélesebb körében kell vizs­gálni, illetve hathatós intézke­déseket kell javasolni és hoz­ni. A konferencia elismerte; hogy az európai szakszerve­zetek között sok esetben ideo­lógiai ellentét áll fenn és te­vékenységüket befolyásolják az eltérő társadalmi rendsze­rek. Ugyanakkor aláhúzta: a tapasztalatcsere és az együtt­működés javítása összhangban van az országok közötti gaz­dasági és kulturális kapcsola­tok fejlesztésére irányuló je­lenkori összeurópai igénnyel. Éppen ezért felkéri a Nemzet­közi Munkaügyi Szervezet igazgatótanácsának négy euró­pai munkásképviselőjét: az európai központokkal együtt vizsgálják meg egy újabb szakszervezeti csúcskonferen­cia megrendezésének célszerű­ségét, — feltehetően 1979 ele­jén — tegyenek ügyrendi és tartalmi javaslatokat a 3, európai szakszervezeti konfe­rencia napirendjére vonatko­zóan. Magyar-iraki gazdasági együttműködés Szekér Gyula hazaérkezett Bagdadból Tindemans ma dönt A belga belpolitikai válságról Két új minisztert nevezett ki vasárnap a belga király, Leo Tmdemans miniszterel­nök kisebbségi kormányába. A két vallon nemzetiségű mi­niszter a kormánykoalíció megmaradt pártjaiból került ki. Kinevezésük célja az, hogy a kormány megfeleljen az ország alkotmánya előírá­sainak. A két új miniszter a liberá­lis párti Charles Cornet d’El- zius, aki a gazdasági társmi­niszteri tisztséget kapta és a keresztényszocialista Marc Plasman, aki a vallon nyug­díjügyek minisztere lett. Politikai körökben az a vé­lemény, hogy a kiegészült ki­sebbségi kormány a parlament feloszlatását kéri, s az új vá­lasztásokig csak ügyvezetőként marad meg tisztében. A rry- niszterelnök vasárnap nem volt hajlandó nyilatkozni ter­veiről, s azt mondotta, hogy a végső döntést csak a parla­ment keddi ülése után hozza meg. ★ A Belga Kommunista Párt a választások haladéktalan ki­írását kéri — jelentette ki Louis Van Geyt, a párt elnö­ke hétfői sajtókonferenciáján. Van Geyt rámutatott: a jelen­legi kormánykoalíció képtelen az ország súlyos válságának megoldására. Fidel Castróval, a kubai ál­lamtanács elnökével, kor­mányfővel Havannában foly­tatott beszélgetéséről számolt be a vasárnapi Washington Postban Benjamin Bradlee, a lap főszerkesztője. A beszélgetés során Fidel Castro megállapította: az Egyesült Államoktól igazán nincs mit tanulni az emberi jogok kérdésében. Emlékezte­tett rá, hogyan támadta meg Amerika 1961-ben Kubát, ho­gyan akarták őt 20 éven át meggyilkoltatni. A bukaresti földtani intézet szeizmölógusai belföldi és kül­földi állomásoktól kapott ada­tok alapján előzetes számításo­kat végeztek a március 4-i ro­mániai földrengéssel kapcso­latban. Az adatok alapján olyan következtetés vonható le, hogy a pénteki földrengés az évszázad eddigi egyik legsú­lyosabb természeti katasztrófá­ja volt Európában. A földrengés pénteken 21 óra 22 perckor (helyi idő) kez­dődött, terjedési hulláma északkelet—délnyugati irá­nyú volt. A földlökések 13 másodperc alatt érték el Foc- sanit, 19,5 másodperc alatt Cimpulung-Muscelt, 20 má­sodperc alatt Bukarestet és Iasit. A Vonalak metszéspontja arra mutat, hogy a földrengés epicentruma a Tulnici—Sove- ja—Birsesti—Naruja közsé­gek által határolt térségben volt. (E helységek a Kárpátok hajlatának, külső, déli pere­mén helyezkednek el, tehát korábbi jelentésekkel ellen­tétben a földrengés epicentru­ma nem Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely közvetlen közelében volt — a szerk. meg­jegyzése.) A szeizmogrammok szerint a földmozgás több mint 20 per­cig tartott, ezt azonban nagy­részt csak a műszerek észlel­ték. A katasztrófát okozó fő­hullám nem egészen egy per­ces volt. A földrengés erőssége a Richter-skála szerint 7,2 fok volt, egy fokkal erősebb, mint az 1963-as szkopjei földrengés, amely a jugoszláv várost csak­nem teljesen elpusztította. A földmozgások függőleges és vízszintes irányúak voltak, a vízszintes mozgások hosszabb ideig tartottak. A magyar—iraki gazdasági együttműködési bizottság már­cius 1—6 között tartotta har­madik ülésszakát Bagdadban. A tárgyalásokon a felek átte­kintették a két ország közötti gazdasági együttműködés fej­lődését. Megelégedéssel állapí­tották meg, hogy az elmúlt 5 Az Egyesült Államok kö­nyörtelen háborút viselt Viet­namban. Ez több százezer em­beráldozatot követelt. Mit ta­nulhatunk az emberi jogokról egy olyan országtól, amely tá­mogatta Latin-Amerika, Afri­ka és Ázsia minden reakciós rendszerét? — tette fel a kér­dést a kubai vezető. Castro elmondotta: Amikor utoljára — 1959 áprilisában — Washingtonban jártam, Ri­chard Nixon, az akkori alel- nök hosszú megbeszélésünk végén rokonszenvéről biztosí­tott. Ám meggyőződésem, hogy Nixon fogalmazta meg elsőnek a Kuba elleni támadás tervét, amelyért Eisenhower akkori elnökkel együtt nagyobb fele­lősség terheli, mint Kennedy elnököt, akinek időszakában a tervet végrehajtották. A tekintélyes amerikai pub­licista beszámolója szerint Fi­des Castro kifejtette: országa kívánatosnak tartja helyreál­lítani kapcsolatait az Egyesült Államokkal, elsősorban gazda­sági téren. Ehhez azonban ar­ra van szükség, hogy Washing­ton minden ellenszolgáltatás nélkül feloldja a Kuba ellen 16 éve elrendelt kereskedelmi tilalmat. , évben a gazdasági együttmű­ködés gyorsan fejlődött. Az árucsereforgalom értéke tíz­szeresére nőtt és 1976-ban megközelítette a 8 milliárd forintot. A tárgyalások ered­ményeit tartalmazó jegyző­könyvet magyar részről Sze­kér Gyula miniszterelnök-he­lyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke, iraki részről Hassan Ali belkeres­kedelmi miniszter, a bizott­ság társelnöke írta alá. Egyidejűleg aláírták az 1977. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyvet is. Az aláírt okmányokban a felek meghatározták a gazda­sági együttműködés fejlesz­tése és az árucsereforgalom növelése érdekében teendő intézkedéseket. Kedvező lehe­tőségeink vannak az iraki gazdaságfejlesztési elképzelé­sek megvalósításában, különö­sen az ipar, az olajipar, a szállítás, a hírközlés, a villa­mosítás, az oktatás és az egészségügy fejlesztése, vala­mint az élelmiszeripar és a mezőgazdaság területén. Meg­állapodtak abban, hogy Irak a magyar nyersolajigények egy részét kielégíti. A felek meg­vizsgálták a fogyasztási cik­kek exportja kölcsönös növe­lésének lehetőségeit is. Szekér Gyula látogatást tett az iraki közmunka- és építés­ügyi, a hírközlési, az ipar- és ásványügyi miniszternél,- va­lamint a külügyminisztérium államminiszterénél. A Szekér Gyula vezette ma­gyar delegáció vasárnap este hazaérkezett Budapestre. A delegációt a Ferihegyi repülő­téren Keserű Jánosné köny- nyűipari miniszter és dr. Varga József, a Miniszterta­nács titkárságának vezetője fogadta. Jelen volt Abdul Mahdi Abdul Amir Al-Sha- lan, az Iraki Köztársaság bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. ALUMÍNIUM ÁRUSÍTÁSA AZ ALUKER SZAKÜZLETUÁLQZATÁBAN KAPHATÓ ALUMÍNIUMIPARI TERMÉKEK Hengerelt, sajtolt — húzott, magasan kikészített félgyártmányok: lemezek, szalagok, fóliák, rudak, csövek, idomok, huzalok. Tetőfedésre, burkolásra, térelhatárolásra: sinus hullámlemezek, trapézhuLlámú lemezek lekötőelemeikkel. Kötőelemek: csavarok, facsavarok, anyák, alátétek, szegek, szegecsek. Köztileteket is kiszolgálunk. ALUMÍNIUM SZAKUZLET Budapest VII., Majakovszkij u. 101. Telefon: 222—836. ALUMÍNIUM MINTABOLT Budapest Vili., József krt. 52. Telefon: 337—498. ALUMINIUM barkácsbolt Budapest V.. Magyar u. 12—14. Telefon: 173—551. alumíniumipari kereskedelmi vallalat értékesítési osztály Budapest VIII.. József krt. 52. Telefon: 337— im ni rí dili íJB 1 hungalu Az USA és az emberi jogok Fidel Castro beszélgetése a Washington Post főszerkesztőjével

Next

/
Oldalképek
Tartalom