Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-06 / 55. szám

1977. MÁRCIUS 6., VASÁRNAP %Mrtan Gazdák boltja lesz Dicséretek, csoportos dorgálás Bejegyzések a panaszkönyvbe Tapasztalatok a szentendrei, a budai és a ráckevei járásban Befejezéséhez közeledik az ABC-áruház és gazdabolt építkezése Taksonyban. Kivitelezője a kiskunlacházi ÉG- SZÖV. Az építkezés beruházási költsége 9 millió 134 ezer forint, az épület berendezésével együtt. Bozsán Péter felvétele Ne lepődjék meg a kedves olvasó, de a panaszkönyvben sok dicséret is található. Pritz Gyula, a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat bu­dai igazgatóságának vezetője szerint minden második be­jegyzés dicséret. Állítását mindjárt számokkal is igazol­ja: Amikor türelmetlenebbek — Tavaly a szentendrei, a budai és a ráckevei járásiján együttesen 74 panasz, be­jegyzés és 72 dicséret volt. Mivel az igazgatóság terüle­tén 141 üzlet működik, azt lehet mondani, hogy egy üz­let panaszkönyébe egy alka­lommal írtak évente. A dombra már nem megy föl Kézbesítési gondok Pomázon A közelmúltban a pomázi tanácsnál a dolgozók közül többen panaszkodtak a helyi postahivatal munkájára, mondván, hogy sok körzetben nincs postás, nem viszik ki rendszeresen a leveleket, az előfizetett újságokat. Az egyik dolgozó elmondotta, hogy az öccse a behívóját a feladástól számított ötödik napon kapta csak meg, pedig ilyen hivata­los papírokat időben kell ki­kézbesíteni. Balogh Byula főelőadó így fogalmazott: — Előfordult olyan eset, hogy a tanácstól a községbe kiküldött hivatalos értesítése­ket drágábban, ajánlva adtam fel, mert tudtam, egyszerű levélként nem kézbesítik ki, nincs emberük. A község különböző pont­jain érdeklődtem hát, való­ban ilyen kézbesítési gondok­kal küzd a helyi posta? Magunk megyünk A Mártírok útja 12-es szá­mú ház előtt Kovács Árpádot szólítom meg. — Jöjjön csak be, majd a feleségem elmond mindent. Én dolgozni járok, de ő itthon van egész nap, mert már nyugdíjas — hívott a lakásba. — Sokszor nem hozták ki az elmúlt időben a leveleket meg az újságokat — mondja az asszony. — Három család lakik itt a házban, akik kü­lönböző újságokat járatnak. Azt szoktuk csinálni, ha na­pokig nem jön a postás, hogy bemegyünk a postahivatalba és elhozzuk az újságokat. Hói az egyikünk megy, hol a má­sikunk. Régebben volt itt egy rendes asszony, aki jött min­dennap, de úgy tudjuk, most szülési szabadságon van. Azóta akadozik a kézbesítés errefelé. Polák Dezső, Martini utca 2. szám alatti lakos éppen vi­zet vesz az utcai kútból, ami­kor hozzáfordulok. — Kérem, nálunk jár a pos­tás rendesen mindennap. Hoz­za nyugdíjat, a leveleket, az újságokat is. A Pest megyei Hírlapot járatom meg a Ludas Matyit. Néha a Ludast később hozzák, de hát erről nem az itteni postás tehet. Ö is későn kapja. Cseh József mezőőr a Hegyalja utca 2. szám alatt lakik. A tanácsházán beszélek vele. — Fent lakunk a hegyoldal­ban, oda nem jön fel a postás. Azt mondja, a mi házunk ki­esik a körzetéből. — S hogy kapja meg a le­veleit? — A lakásomon sehogy. Apámhoz adják be, a Benicz- ky utca 5-be. Minden hivata­los levelet ott veszek át. Elő­fordult, hogy betegállomány­ban voltam és a táppénzt is rendszeresen az apámhoz kéz­besítették. A szomszédunkban lakó dr. Kovács Antalnak pél­dául a pénz felviszik, a táv­iratot is, de képeslapot vagy egyszerű levelet nem kézbesí­tenek. Pedig majdnem min­dennap látom a postást a Hegyalja utcában. Csak hoz­zánk, a dombra már nem jön fel. Felelőtlen kisegítők A tanácsházával szemben levő postán, amikor Vízvári Pálné hivatalvezetőnek el­mondom jövetelem célját, nem fogad túlzott lelkesedés­sel. A bemutatkozás kevés, az igazolványomat is elkéri. Hangja kimért, hivatalos. — A községben nyolc körzet van, jelenleg mindegyikben van postás. Igaz, kettőben ki­segítő, alkalmi munkaerő, de van. Valóban sokszor munka­erőgondokkal küzdünk. A Mártírok útján novemberben nem volt kézbesítő. Most min­dennap van. Viszont igaz, hogy a múlt héten beteg vblt, nem tudott kézbesíteni. A ka­rácsonyi csúcsforgalom idején három kézbesítőnk betegedett meg. A közelmúltban is hár­man voltak betegállomány­ban. — Hogyan gondoskodnak a pótlásukról? — Tízforintos órabérrel, na­pi 80 forintért alkalmi mun­kaerőket állítunk be. Ezek az emberek — többségük férfi — nagyon felelőtlenül dolgoz­nak, munka közben isznak és sajnos, az ő munkájuk alap­ján ítélik meg a hivatal tevé­kenységét is. De a kézbesí­tőink sincsenek megfizetve. Alapfizetésük 1800 forint, kü­lönböző jutalékokkal legjobb esetben 2100 forintra megy fel ez az összeg. Nagyon ne­héz ilyen körülmények között embert kapni. Nem szabálytalan A tanácsnál hallott pana­szokat sorolom. — A tanács tud a gond­jainkról — válaszol a hivatal- vezető. — Előfordult olyan eset, hogy rajtunk segítsenek, a tanácsülésre szóló meghívó­kat ők maguk küldték szét a tanácstagoknak. Például a 3-as körzetben, ahol egy asz- szony a kézbesítő és gyakran betegeskedik. Ha a katonai behívó kapcsán pontos dátu­mot tud mondani, kikereshet­jük, ki követte el a hibát... — Ami pedig Cseh József Hegyalja utcai lakos panaszát illeti — mondja Vízvári Pálné —, biztosan megegyeztek a postással, hogy az édesapjá­hoz adja le a leveleket. A táppénz kézbesítésekor sem követett el alkalmazottunk szabálytalanságot, mert 2 ezer forintig a legközelebbi hozzá­tartozó is átveheti a pénzkül­deményt. Különben az a kör­zet, ahol Cseh József lakik, a Beniczky utca, a Hegyalja ut­ca és környéke nagyon zsú­folt, nyakig érő, sáros utak vannak, nehéz munkája van ott a kézbesítőnek. — Tudomásom szerint Cseh József nem kötött egyezséget a kézbesítővel. Akkor miért panaszkodott volna? — Higgye el, az egyik leg­rendesebb kézbesítőnk dolgo­zik abban a körzetben. ★ Hát ez van — mondhatja bárki a fentiek alapján Mun­kaerőgondok miatt akadozik a levélkézbesítés Pomázon. Ke­vés a fizetés (a borravalóról nem beszéltünk!, s arról sem. hogy egyetemi végzettséggel 2200—2500 forintért dolgoznak emberek), a postás is ember, megbetegedhet, az alkalmi munkaerők pedig felelőtlenek, isznak munka közben. Semmit sem lehet tenni. Tényleg így van? Nem hi­szem. Jobb munkaszervezés­sel bizonyára lehetne enyhíte­ni a gondokon. Mondjuk, csökkentenék a körzetek szá­mát és ugyanakkor a postá­sokat segédmotor-kerékpárral látnák el. Ezeknek a kis gé­peknek az üzemeltetése olcsó, nem kerül sokba, s a női pos­tások is nyugodtan közleked­hetnek ilyen kerékpáron. Na­gyobb területet, gyorsabban, kényelmesebben tudnának be­járni naponta. Persze azt legalább el kel­lene érni, hogy a postás vé­gigmenjen a Hegyalja utcán mindennap Egészen Cseh Jó- zsefékig. Még gyalog is. Már csak azért is, mert a posta ezt a szolgáltatást vállalta, és azért is, mert ezekért a szol­gáltatásokért átvette a feladó­tól járó összeget. Kiss György Mihály — Ez persze csupán a sta­tisztikában van így, a valóság egészen más! — Igen. A bejegyzések ará­nya a forgalommal együtt nő. Nem azt akarom mondani, hogy minél nagyobb egy üz­letben a forgalom, annál több a panaszos vendége, hanem, hogy az idegenforgalmi sze­zonban, amikor sok a vendég, éppen ezért türelmetlenebbek az emberek — s nyilván fá­radtabbak a felszolgálók s a konyhai személyzet —, hama­rabb elkérik a panaszkönyvet. Az alig fél esztendeje fel­újított, elegáns pomázi Pi­pacs-vendéglő panaszkönyvé­be mindössze négy lapra ír­tak november 18-a óta, mind a négy bejegyzés dicséret. A pilisszentiváni Fekete Gyé­mánt vendéglő panaszkönyvé­ből kitűnik, hogy egy elége­detlen vendég panaszát gyor­san orvosolták, aki ezt is be­jegyezte a könyvbe. A dátum 1976. október 7-e. S ugyan­ezen az estén egy harmadik bejegyzés is született, mégpe­dig az erdőkertesi Barátság nyugdíjasklub tagjai kiszolgá­lásáért. Köteles továbbítani A szentendrei Béke Étterem üzletvezetője, Németh János szerint a panaszkönyv nem arra való, hogy dicséretet ír­janak bele: — Ha külön lap­ra leírják, eltesszük, megkö­szönjük. — Több ízben felmerült a gondolat, hogy a Dunaka­nyar üzleteiben vendégköny­vet kellene rendszeresíteni — mondja a budai igazgatóság vezetője. — Részben azért, mert a rendelkezések értel­mében a panaszkönyvben sze­replő bejegyzést köteles az üzletvezető 24 órán belül az igazgatósághoz továbbítani, az igazgatóságnak pedig 15 na­pon belül kell válaszolnia. Egyébként az illetékesek még azokra a bejegyzésekre is vá­laszolnak, amelyeken nincs cím. Az írásos választ a pa­naszkönyvhöz csatolják. Minden egyes panaszbejegy­zést alaposan megvizsgáltunk, ha szükséges, megkerestük a panaszost és meghallgatjuk az üzletvezetőt is. Tapasztala­taink szerint mindössze a be­jegyzések egytizede tanúsko­dik súlyosabb fegyelemsértés­ről. Ilyen esetekben felelős­ségre vonjuk, megbüntetjük a vétkeseket. — Egy példát erre is! — Elmondanám a visegrá­di Vár Étterem kollektívájá­nak esetét. A vendégek jelzé­sei és az igazgatóság munka­társainak tapasztalatai szerint tavaly nyáron udvariatlanul szolgáltak ki, modortalanul viselkedtek. Ezért az üzlet kollektívája tavaly augusztus­ban csoportos figyelmeztetést kapott azzal, hogy ha vala­melyikük ellen további pa­nasz merül fel, az veheti a kalapját. Azóta négyüktől vált meg az étterem. Kimarad a jutalomból — A panaszkönyvben sze­replő kedvező vagy kedvezőt­len vélemények befolyásol­ják-e a felszolgálók, szaká­csok, cukrászok jutalmazását? — Akik ellen panasz merül fel, s az jogosnak bizonyul, kimaradnak a jutalomból. Ha súlyosabb a panasz, súlyosabb büntetést von maga után. — mondja Pritz Gyula, az igaz­gatóság vezetője, hozzátéve: — Az igazsághoz tartozik, hogy nem vonhatunk felelős­ségre minden fegyelemsértőt, hiszen számos vendég nem kéri a panaszkönyvet. Pedig önmaga s általában a vendé­gek érdekében meg kéne ten­nie. Cz. V. Műtrágya- szállítási csúcs Szállítási csúcs van hazánk legnagyobb műtrágyagyárában, a Péti Nitrogénműveknél. Ezekben a napokban regge­lenként több mint 2000 tonna műtrágyát indítanak útnak az Agroker-központokhoz, illetve a mezőgazdasági üzemekhez. A különféle műtrágyák között igen nagy mennyiségben sze­repel a hármas műtrágya, ame­lyet ebben az esztendőben a mezőgazdaság kérésére a ta­valyitól eltérő hatóanyag­arányban készítenek. Az új péti gyárban ugyanis eredetileg olyan összetett mű­trágya gyártására rendezked­tek be, amelyben kétszer any- nyi a nitrogén, mint a foszfor és a kálium hatóanyag. Mitől függ? Szentendrére utazom a HÉV- en. Kevés az utas, a kocsiban csend van, zsongító meleg. Bá­mulom az előtűnő tájat, ezer­féle gondolat szalad át agya­mon. Ezt csak utólag állapítom meg, amikor visszafelé jövök a HÉV-cn. Ekkor már jóval többen vagyunk, és az indulás után néhány másodperc múlva megszólal a kocsiban a hang­szóró. Udvarias férfihahg köz­li: Pannónia-telep következik. Még Pomázra sem érünk, amikor jön a kalauz, köszön, kéri a jegyeket. Pestig a ka­lauz többször vissza-visszatér, dolgozik. Az udvarias hang pe­dig minden állomás előtt be­mondja, melyik megálló kö­vetkezik. Pestig van időm, eltűnődöm hát, mitől függ, hogy Szent­endrére menet nem jön a ka­lauz, a megállókat sem mond­ják be, hazafelé pedig ilyen megkülönböztetett bánásmód­ban részesülünk. Gondolom, sajátos kísérlet­nek vagyunk részesei. Szent­endrére kalauz nélkül közle­kedtetik a szerelvényeket, vagy esetleg az történt, hogy a kalauz lekéste a járatot, ;és csak a következő kocsival jött utánunk. És a megállókat miért nem mondták be? Bizonvára felté­telekhez kötik a bemondást. Lehetséges, csak azok a ko­csivezetők szólhatnak bele a mikrofonba, akik előzőleg szi­gorú zsűri előtt vizsgáztak, és megfelelő mikrofonhangjuk van. A vékonyhangú, vagy a recsegő basszusú vezetőknek hallgatniuk kell. nem mond­hatnak egy mukkot sem. Vagy lehetséges, horrv csak a törzs- gárdisták beszélhetnek? Mond­juk, öt évet hangtalanul dol­goznak, és amikor megkapják a törzsgárdaielvényt, automa­tikusan szóhoz jutnak. Lehet­séges. hogy a bemondás a fi­zetéstől is függ? Aki több pénzt kap, az beszél, aki ke­vesebbet, az csak morog, de ezt nem közvetít’k. Azóta is állandóan tűnődöm, mitől függ. hogv jön a kalauz, vnev sem, bemondják-e a meg­állókat, vagy sem. Lehetséges, hogv ezt a félve őrzött válla­lati titkot csak a gyerekeink, sőt az unokáink fogják meg­tudni? K. Gy. M. PARADICSOM ÉS TEJ FARMOSRÓL Piros lévonalról tankautóba, gyárba Évekkel ezelőtt a tápiósze- lei termelőszövetkezet vette fel a Tápiómente nevet. Több­ször is szanálni kellett, végül egyesült a farmosi Oj Élet Tsz-szel. Az egyesült tsz ez­után megtartotta a tápiószelei gazdaság nevét, de központja Farmos lett. — Az egyesülésre 1975 már­ciusában, tehát év közben ke­rült sor és ez nehezítette a helyzetet — emlékszik most vissza Csák István, a tsz elnö­ke: — De sikerült úrrá lenni a nehézségeken és az eszten­dőt mégis 5 millió 400 ezer fo­rintos eredménnyel fejeztük be. Tavaly ezután már kiala­kulhatott a termelésszerkezet és az 1976-os évet 14 millió 400 ezer forint nyereséggel zártuk. Kell is a sok pénz terveink megvalósításához. A zöldségtermesztésnek nagy hagyományai vannak Farmoson. Még mielőtt szö­vetkezetbe tömörültek a gaz­dák, szívesen és jól kertész­kedtek. A tsz-ben is megma­radt hozzá a kedvük és az Üj Élet gazdálkodási eredményei­hez a kertészet sokkal hozzá­járult. Tápiószelén egy eszten­deje láttak hozzá a nagyüzemi kertészet megteremtéséhez. A Tápiómente Tsz két község határában elterülő 5 ezer 200 hektárnyi földjéből tavaly 450 hektárat birtokolt a zöldség. Az idén 510 hektárra növelik a kertészetet, ennek csaknem a fele öntözhető terület. A legnagyobb — 262 hektár — a paradicsom területe, ami azonban 1979-ben már 300 lesz. A Tápiómente Tsz csat­lakozott a soroksári paradi­csomtermesztési rendszerhez, de egyelőre csak 80 hektárról takarítják be a termést. Azt is csak idén először. A leszedett paradicsomot nem gazdaságos a konzerv­gyárba szállítani, csak a levét. Ahol nagyobb a paradicsom- termesztés, az olyan gazdaság­ban lehetőleg helyben préselik a gyümölcsöt, mégpedig a lé- vonalnak nevezett gépsoron. A Tápiómente Tsz paradi­csomtermése részére a Nagy­kőrösi Konzervgyár most épít BNG lévonalat két és fél mil­liós költséggel Tápiószelén. Az építmény és a gépi berende­zés június végére elkészül. Két év múlva az egész berende­zést átveszi a gyártól a tsz. Nem kevés a tsz jószága sem, de nincs annyi, hogy a szükséges paradicsompalánta- mennyiséget trágyatalpon ne­velhessék. Tizenötezer négy­zetméteren fóliasátrakat feszí­tettek ki tehát és azokat fűtik is. A tavasszal a tavalyinál húsz hektárral nagyobb terü­letre kerül a paprikapalánta. A palánták viszont hollandi ágyakban nevelődnek. Zöld­borsóterületét is évről évre növeli a Tápiómente Tsz. Idén közel 200, 1980-ig 300 hektár­ról takarítja be, jórészt már ebben az évben is gép segít­ségével. Nemrég megérkezett a nagy teljesítményű NBC mobil borsócséplő gép. Ebből a típusból jövőre még egyet terveznek vásárolni. A tsz büszkélkedhet tehené­szetével is: 319 vöröstarka te­henük tejhozama tavaly álla­tonként 3 ezer liter volt, a me­gyei átlagnál jóval magasabb. Az idén a tehenek száma 40 darabbal növekszik, a mostani tervidőszak végére már 500 te­henet fejnek a tsz istállóiban. A farmosi gazdaság a Hols- tein-Friz keresztezésű tehenek tartására tér át, s természete­sen minél több lesz a keresz­tezett tehén, annál nagyobb évről évre a tejhozam is. Sz. E. Nem kel! azonnal döntenie: a bútorvásárlást nem szabad elsietni Csak arra kérjük, fáradjon be a Varia Mintaboltba és nézelődjön. Itt találja a BUBIV termékeinek legteljesebb választékát. Biztosak vagyunk benne, hogy ezernyi ötletet kap, srövidesen dönteni iog! VARIA MINTÁD BIT2 Budapest VII., Rózsa Ferenc u. 6. rm Hafiiy RUD'iPlSM BUI0.fli.P5Ri v-u

Next

/
Oldalképek
Tartalom