Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-06 / 55. szám

k A nőpolitikái párthatározat hozzájárult társadalmunk fejlődéséhez Megkezdődött a magyar nők II. országos konferenciája Szombaton a parlament kongresszusi ter­eiében megkezdte munkáját a Magyar Nők Országos Tanácsának II. konferenciája. A két­napos tanácskozáson a nőtanács tagjain, a kü­lönböző szakterületek képviselőin kívül részt vesznek a párt-, állami és tömegszervezetek, a szövetkezetek képviselői. A 600 meghívott nagy tapsa mellett foglalták el helyüket az el­nökség tagjai, társadalmi és politikai életünk neves személyiségei, köztük Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke és Benke Valéria, a Tár­sadalmi Szemle főszerkesztője, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter. Az elnökségben foglalt helyet Fanny Edel­mann, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövet­ség főtitkára. Figyelemmel kísérik a tanácsko­zás eseményeit az európai szocialista országok testvérmozgalmainak küldöttei is. Meghitt pillanatok: vörösnyakkendős úttö­rők virágcsokorral és a zánkai úttörőváros gyermekgalériájának egyik leg becsesebb darab­jával, egy, az anyát idéző kézimunkaképpel köszöntötték a konferencia részvevőit. Az út­törők Békéscsabáról jöttek és a zánkai őrs­vezetőképző tábor egy hónapjából villantot­tak fel képet. Megható, a szokásostól eltérő volt köszöntésük: a hazulról Zánkára küldött, féltő anyai gonddal, sok szeretettel fogalma­zott levelekből olvastak fel részleteket. A tanácskozás Keserű Jánosné könnyűipa­ri miniszter elnökletével kezdte meg munká­ját. Az 1971. évi I. országos konferencia óta el­telt időszak tevékenységéről Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke számolt be. A beszámolót követően az elnöklő Keserű Jánosné ismertette a konferencia munkarend­jét, bemutatta a Magyar Nők Országos Taná­csának újjáalakításában közreműködő jelölő bizottságot, majd megkezdődött a vita. A vitában részt vett és felszólalt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség üdvözletét Fanny Edelmann, az NDN főtitkára tolmácsolta. Tatjana M. Frunze, a Szovjet Nő­bizottság alelnöke a szovjet testvérszervezetet és Valentyina TyereSkova elnök személyes üdvöz­letét adta át. Duschek Lajosné, a SZOT titkára kiemelte: a szakszervezetek sajátos eszközeikkel járul­nak hozzá a női egyenjogúság maradéktalan érvényre juttatásához. Dr. Szentistványi Gyu­ládé, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára kifejtette: a választott testületek­ben 34 százalék a nők aránya, mintegy 2 ezer nőbizottság tevékenykedik és részt kértek ma­guknak az 5 ezer népfront-munkabizottság feladataiból is. A vitában felszólalt ezenkívül Bakonyi Ti- borné, hajdúböszörményi agrármérök; Balogh Béláné, a Szakszervezetek Vas megyei Taná­csa nőbizottságának elnöke; Benke Antalné, győri szövőnő; Czender Józsefné, az Egyesült Izzó művezetője; Fehér Judit, a Szolnoki Tisza Cipőgyár művezetője; Glöckner Jánosné,a Tolna megyei Mórágy általános iskolájának igazgatóhelyettese; Kaktcsi Gabriella, a da- basi Fehér Akác Termelőszövetkezet elnö­ke; Makovinszkyné dr. Mecséry Ilona, kecs­keméti orvos; Nemcsics Ferencné, a Kozmeti­kai és Háztartásvegyipari Vállalat zalaeger­szegi gyárának üzemvezetője; Soós Gyula, a Bakony Művek vezérigazgatója és Tresnyák Éva, a nagybánhegyesi Zalka Máté Termelő- szövetkezet tagja. Ma, vasárnap a konferencia a beszámoló feletti vitával folytatja munkáját. Este a konferencia résztvevői a nemzetközi nőnap tiszteletére a vasasszékházban ünnep­ségen vettek részt. Dr. Trautmann Rezső, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, a Hazafias Népfront buda­pesti bizottságának elnöke köszöntötte a rész­vevőket. Az ünnepi esten felszólaltak az euró­pai szocialista országok testvérszervezeteinek képviselői. (A továbbiakban Erdei Lászlóné betkámoló- ját, Borbély Sándor és Kakucsi Gabriella fel­szólalását ismertetjük,) Erdei Lászlóné: Többre vállalkozunk, magasabbra törünk — Több mint öt esztendő­vel a magyar nők első orszá­gos konferenciája után — kezdte beszámolóját az MNOT elnöke — ismét azért jöttünk össze, hogy áttekintsük: társa­dalmunk fejlődésével párhu­zamosan, milyen eredménye­ket értünk el a párt nőpoliti­kái határozatának végrehajtá­sában, számot adjunk a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak munkájáról és megjelöl­jük további feladatait. Erdei Lászlóné ezután a párt XI. kongreszusának je­lentőségéről szólt, s a továb­biakban kiemelte: a nőpoliti­kái párthatározat végrehajtá­sához jó gazdasági alapot te­remtett a IV. ötéves terv. — Most, az V. ötéves terv­időszak második esztendejé­ben — folytatta Erdei László­né — minden arra mutat, hogy jó irányba haladunk: vannak már eredmények a termékszerkezet megváltozta­tásában, a termelés hatékony­ságának növelésében, a nép­gazdaság egyensúlyának hely­reállításában. Mégis, látnunk kell, hogy a gazdasági növe­kedés és az életszínvonal fejlődésének üteme elmaradt a tervezettől. Az objektív okokon — a tavalyi rossz idő­járáson és a kedvezőtlen vi­lággazdasági körülményeken — kívül fel kell ismernünk mulasztásainkat is: még min­dig sok a teendőnk az üzem- és munkaszervezésben, az ész­szerű munkaerő-gazdálkodás­ban. a munkaidő, a gépek, be­rendezések jobb kihasználásá­ban s az egész népgazdaságot átfogó takarékosságban. Mind­ezek arra ösztönznek bennün­ket, hogy az idén pótoljuk a tavalyi lemaradást és telje­sítsük az 1977-es tervünket. Az MNOT támogat minden olyan kezdeményezést, moz­galmat, versenyt, amely össz­hangban van szocialista építő­munkánkkal, gazdasági fel­adatainkkal. Csakis együttes erővel formálhatjuk szebbé, gazdagabbá életünket, így őrizhetjük meg, fejleszthetjük tovább a nőpolitikában elért eredményeinket. Az MNOT titkára ezután részletesen elemezte a nők helyzetét a társadalmi fejlő­désünk jelenlegi fokán. Az országos tanács tapasztalatai szerint — mondotta — a Központi Bizottság 1970-es határozata meggyorsította a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetének fejlődé­sét 'és hozzájárult társadal­munk előrehaladásához. A határozat hatására változás ment végbe a közvélemény­ben, s érezhetően javult a társadalmi közérzet. A párt- szervezetek, a kommunisták irányításával elértük, hogy a nőkérdés megoldása mindin­kább beilleszkedett a társa­dalompolitikába, az állami szervek, a tömegszervezetek és -mozgalmak munkájába. Ma már elmondhatjuk, hogy a nőkérdés mindinkább a tár­sadalom ügye. Azzá teszi, hogy a párthatározat már kezdetben helyzetelemzésre késztetett a társadalmi és gaz­dasági élet minden területén, s felszínre hozta a nők sze­repének idejétmúlt felfogásá­ból fakadó ellentmondásokat. — Nem volt és ma sem könnyű bizonyítani, hogy a nő a maga sajátos problémái ellenére, a férfiakkal egyenér­tékű munkaerő; hogy szocia­lista elosztás elképzelhetetlen egyenlő munkáért egyenlő bér nélkül; hogy a nők mun­kakörülményeinek javítása egyaránt szolgálja a szocia­lista emberséget és a termelés érdekét. Örvendetes, hogy a gazdasági felődés és ideológiai színvonalunk emelkedése kö­vetkeztében a nőket lebecsülő, antimarxista nézetek vesztet­tek népszerűségükből, bázisuk összeszűkült — jelentette ki Erdei Lászlóné, ám hozzátet­te: — Megesik azonban, hogy némelyik feléled, némelyik új köntösbe bújik. Ma már pél­dául nyíltan nem vitatják a nő kettős jogát, hogy dolgoz­zék és anya is lehessen, de amikor kevés gyerek született, a dolgozó nőket hibáztatták, amikor pedig több jön a vi­lágra, az anyát hiányolják a munkahelyen. Negatív irány­ból egyébként még ez a nézet is azt erősíti, hogy a nők ket­tős hivatása szétválaszthatat- lan: ha megzavarják egyik vagy másik betöltésében, ez­zel a társadalom fejlődését akadályozzák! (Folytatás a 3. oldalon.) FEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ff ff AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 55. SZÄM Ára 1 forint 1977. március 6., vasárnap Csütörtökre összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1977. március 17-én, csütörtökön délelőtt 11 órára összehívta. Az ülésszak napirendjén szerepel előreláthatólag a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvénytervezet, valamint az Elnöki Tanács beszámolója. Gazdag program az idei A Pest megyei nyitány: nagygyűlés Érden Az ifjúsági szövetség ebben az esztendőben is gazdag prog­rammal ünnepli meg a három tavaszi évfordulót, március 15- ét, március 21-ét és április 4-ét. A forradalmi ifjúsági na­pok eseménysorozatáról szom­baton a KISZ Központi Bi­zottságának székházában tájé­koztatták az újságírókat. A legfőbb törekvés az, hogy történelmünk forradalmi év­fordulóit az ifjúság olyan szín­vonalú munkával és tettekkel ünnepelje meg, amelyek mél­tóan bizonyítják a KISZ-ta- gok, a magyar fiatalok társa­dalmi felelősségérzetét. Az események központi színtere ezúttal is az alapszer­vezeti közösség és az ifjúsági klub lesz. A fiatalok ország­szerte szót váltanak a szocia­lista életmódról, a Hogyan élünk — högyan éljünk? kér­déséről, a forradalmi ifjúsági napok vezérlő eszméiről, a szocialista hazafiságról, a pro­letár internacionalizmusról, korunk forradalmiságáról. Március 15-én Budapesten nyitják meg a FIN országos eseményeit: a Múzeumkert­ben a KISZ KB és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nagygyűlést rendez. Március 20-án és 21-én az új KISZ- tagok ünnepélyes fogadalmat tesznek. Március 21-én — a Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 58., és a KISZ zászlóbon­tásának 20. évfordulóján a fő­városban politikai nagygyűlés lesz. Március 21-én este fák­lyás felvonulást rendez a KISZ KB és budapesti bizott­MA, PEST MEGYEBEN Időszaki tanácsválasztások Mint ahogyan lapunkban már korábban közöltük, a megyei tanács döntése alapján a megye 6 városában és 86 községében ma időközi választásokra kerül sor. Az időközi választással érintett 261 választókerületben 268 állampolgárt jelöltek tanácstagnak. A szavazás reggel 6 órakor kezdődik és 18 óráig tart. Minden választó jogosult vigye magával személyi igazolványát és a helyi tanács által kiküldött értesítést. A jelöltre úgy lehet szavazni, hogy a választópol­gár a szavazólapot változatlanul borítékba zárja, és azt az urnába helyezi. A jelölt ellen nevének áthúzásával lehet szavazni. Érvénytelen a szavazat akkor, ha a választó a jelölt nevét kihúzza, és helyette más nevet ír be. Kettős jelölt esetén a választó áthúzza annak a jelöltnek a nevét, akire szavazatát nem kívánja adni, és a másik jelölt nevét változatlanul hagyja. A választási elnökség kéri a választópolgárokat, hogy a szavazáson való részvételükkel, a szavazásra vonat­kozó szabályok betartásával tegyenek eleget állampol­gári kötelezettségüknek. Földrengés-katasztrófa Romániában és Bulgáriában MAGYAR VEZETŐK RÉSZVÉTTÁVIRATA Március 4-én 21.30-kor Ro­mániában erős földrengés volt, amely mindenekelőtt az ország délkeleti területeit sújtotta. A földrengés emberéletben és anyagiakban nagy károkat okozott, különösen Bukarest­ben, az ország fővárosában. Bukarestben a szombat esti A nökonferencia elnökségében (balról iobbra): dr. Si;;hv Vilmos, az elnök'«! Keserű Jánosné, Benke Valéria és Fanny Edcimann Erdei Lászlóné, Borbély Sándor, hivatalos jelentés szerint ed- dig 298 halottat emeltek ki a romok alól. Mintegy 1800 em- ) bért szállítottak kórházba, ! köztük több száz súlyos sé­rültet. í A Medvegyev—Schönheuer skála szerint 5—6 fok erősségű földrengést észleltek Szófiában pénteken este 21 óra 24 perc­kor. A rengések Bulgáriában anyagi károkat, emberáldo­zatokat követeltek. A bolgár rádió híradása szerint a rengé­seket Törökországtól Olaszor­szágig számos országban ész­lelték. A természeti katasztró­fa következtében Románia és Bulgária között minden össze­köttetés megszakadt. (A földrengésről részletes jelentésünk a 2. oldalon.) Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke, és Lázár György, a Minisztertanács el­nöke táviratban fejezte ki együttérzését és részvétét Ni- colae Ceausescunak, a Román Kommunista Párt főtitkárá­nak, a Román Szocialista Köz­társaság elnökének, valamint Manea Manescunak, a román kormány első miniszterének a romániai földrengéssel kap­csolatban. ság. Április 4-én, hazánk fel- szabadulásának évfordulóján a KISZ-szervezetek ország­szerte részt vesznek az ünnep­ségeken, megemlékezéseken. Pest megye járásaiban és városaiban gazdag program­mal készülnek a KISZ-fiatalok az idei forradalmi ifjúsági na­pok rendezvényeire. Szeret­nénk lapunk olvasóit is tájé­koztatni az ünnepségekről. Március 14-én az érdi mű­velődési központban a megye járásainak mintegy 4—500 küldöttje jelenlétében a nagy­gyűlésen tartják a megyei megnyitót. A Tanácsköztársaság évfor­dulóján 5—600 fiatalt várnak a Csepel autógyári ifjúsági tömeggyűlésre, melyen a moz­galom elmúlt 20 évének ered­ményeit veszik számba, s visz- szapillantanak a felszabadulás előtti ifjúkommunisták áldo­zatkész tevékenységére is. A forradalmi ifjúsági napok megyei rendezvényei politikai nagygyűlésen május 15-én Nagykőrösön zárulnak. A monori járás KlSZ-fiatal- jai március 13-án Monoron tartják a forradalmi ifjúsági napok megnyitóját, s ugyan­ezen a napon, találkoznak Aszódon a gödöllői járás KISZ-esei. A dabasi járásbe­liek március 14-én rendeznek megemlékezést a dabasi Kos- suth-szobornál. A Magyar Tanácsköztársa­ság évfordulóján fáklyás fel­vonulást rendez a budai járás ifjúsága Üröm és Pilisboros- jenő között. Szentendrén vete­ránok és ifjú kommunisták beszélgetnek életükről. Nagy­kőrösön a konzervgyárban pe­dig az ifjúsági mozgalom múltjára emlékeznek a fiata­lok. Ugyanezen a napon nagy­gyűlés színhelye lesz Cegléd is. Említésre méltó még a mo­nori fiatalok rendezvénye, akik április 3-án a komszomo- listákat látják vendégül. KÖZÉLET Rorbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettest, vietnami és laoszi látogatását befejezve szombaton hazaér­kezett. Vietnamban részt vett a magyar—vietnami gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság VI. ülésszakán, Lao&zban pedig a magyar—laoszi gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság alakuló ülésszakán. Havasi Ferenc, a Miniszter­tanács elnökhelyettese szom­baton hazaérkezett Olaszor­szágból, ahol az olasz kor­mány meghívására a két or­szág gazdasági kapcsolatairól folytatott tárgyalásokat. Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter Vietnamban és a KNDK-ban tett .hivata­los tárgyalásait befejezve, szombaton hazaérkezett Buda­pestre. Pozsgay Imre kulturális mi­niszter, aki dr. Milan Klucsák cseh és Miroslav Válek szlo­vák kulturális miniszter meg­hívására február 28. és már. cl us 5. között hivatalos láto­gatást tett Csehszlovákiában a magyar kultúra napjai alkal­mából, szombaton hazaérke­zett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom