Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-05 / 54. szám

Társadalmi összefogással Óvoda épül Valkón Ma még sok szülő, nagyszü­lő, jó szomszéd vagy más al­kalmi vállalkozó viszi regge­lente a valkói kicsiket a vác- szentlászlói óvodába. A busz­megállótól egy jó kilométernyi utat gyalog ' kell megtenniük. A hajnali kötelező séta rövi­desen megszűnik. Az Isaszegi úton, a volt futballpálya he­lyén megkezdték a napközi otthonos óvoda építését, sok társadalmi segítséggel. Az Egyesült Zöldmező Termelő- szövetkezet félmillió forint ér­tékű munkával és anyaggal járul hozzá. Építőbrigádjuk vezetőjének irányításával a valkói és vácszentlászlói kis­iparosok vállalták az épület festését, a fűtés- és villany- szerelést. A Petőfi és Kossuth traktorosbrigád és a gépjár­művezetők a talajmunkákat. A téeszben egyetlen brigád nincs, amelyik kimaradt vol­na a felajánlásból. Csatlakoz­tak hozzájuk az erdőgazdaság dolgozói: bekerítik az óvoda udvarát, parkosítják, fásítják. TAKARÉKSZÖVET KEZET Jubileumi közgyűlés Túrán — 1957. február 17-én ugyanitt — a túrái művelődési ház nagytermében — gyűlt össze az a mintegy száz túrái, aki a szocialista rend szilárd­ságában bízva, a bonyolult bel­politikai helyzetben elhatároz­ta: megalapítja a takarékszö­vetkezetet — mondta beszámo­lójában Balogh József né igaz­gató, a túrái takarékszövetke­zet jubileumi küldöttgyűlésén. Megemlékezett a mozgalom hőskoráról, Galyó Mihályról, a közelmúltban elhunyt első igazgatóról. A szövetkezet 13 községben tevékenykedik, taglétszáma a tavalyi 409 új belépővel 8340- re emelkedett. Elsősorban a tagok érdekeit tartják szem előtt, de a nyereség is növek­szik, az elmúlt évben 711 mil­lió forint volt, mintegy három­szorosa a tíz évvel ezelőttinek. A szövetkezet egyik gondja: kivitelező hiányában már két éve csak terv a valkói kiren­deltség épülete. Az elnökségiben helyet fog­laló Tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV elnöke, felszólalásá­ban Ismertette a szövetkezeti mozgalom előnyeit és Jelentő­ségét, majd átnyújtotta a ki­váló dolgozó kitüntetést Köles Péternének és Rácz Mihályné- nak, a szövetkezet dolgozóinak. Sz. L. IV. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM 1977. MÁRCIUS 5., SZOMBAT A CSC közgyűlése Nagyobb támogatás a várostól A jobb eredményekhez fegyelmezettebb munkára van szükség Megtartotta küldöttközgyű­lését a város spoftegyesülete, a Gödöllői Sport Club. A közgyűlés színhelyén, a KIOSZ városi székházában a vártnál többen jelentek meg. Benedek János, a városi ta­nács és a sportkör elnöke nyi­totta meg az összejövetelt, amelyen megjelent Plutzer Miklós, a városi pártbizottság első titkára, Szabó István, a Ganz Műszerművek Gödöllői Árammérőgyárának igazgató­ja, Váradi Károly, a Pest megyei Testnevelési és Sport- hivatal munkatársa, Tóth Jó­zsef, a járási-városi sportfel­ügyelőség munkatársa és dr. Bencze József, a GEAC el­nöke. Az intéző bizottság elnöke, Rab Péter beszámolójában a sportkör életének valamennyi területét elemezte. Elmondot­ta, hogy a sportkör másfél év­vel ezelőtt alakult, a város társadalmi szervezeteinek, in­tézményeinek, üzemeinek tá­mogatásával. Az egyesülés célja volt, hogy emelje a minőségi sport színvonalát és szélesítse a tömegsportmozgalmat. Az eltelt időszak nem volt za­vartalan. A sportolók, vezetők és a közönség nemegyszer olyan igényeket támasztottak, amelyek teljesítése egyelőre lehetetlen. Tíz-tizenöt év alatt felgyülemlett gondokat kell megszüntetni, s erre több idő kell. A legelső feladat a techni­kai eszközök beszerzése volt. : 321 ezer forintért vásároltak felszerelést, de a gyeplabdá- sok máig is hiába várnak, mert a TRIÁL és a szövetség nem tud szállítani. A szakosztályok működésé­nek értékelése visszatérő fel­adat. Legjobban az asztalite- niszefcők és természetjárók dolgoztak az elmúlt évben, s ez az előrelépés a kollektív vezetés előnyeit bizonyítja. Az országos gyeplabdabajnokság­ban egyszerre két csapattal vesz részt a sportkör. Sajnos a két csapat és a szakosztályvezetés tagjai kö­zött nem teljes az egyetértés, s ha nem javul a helyzet, csak egy csapatot indítanak. A labdarúgó-szakosztály ve­zetőségének is aktívabban kell dolgoznia, hogy az öt, külön­böző korcsoportú és összetéte­lű csapat jobban helytálljon. Az öt szakosztályban össze­sen 445-en sportolnak, közü­lük 114 a női versenyző. A továbbiakban sem kí­vánják emelni az edzők, szakvezetők és a techni­kai személyzet számát, ez­zel a gárdával kell jobb eredményeket elérni. Több pártoló tagot kívánnak toborozni s a létesítmények fejlesztését sem hanyagolják el. Bitumenezik a kézilabda- pályát, felújítják a világítást, kijavítják a labdarúgópálya talaját s a tervek között sze­repel a sporttelep park felőli részének bekerítése s a víz­hálózat megépítése is. Pap Gábor, a számvizsgáló Ötven éve halt meg Mosolygó Antal (3.) A forradalom vezérkarában A FŐVÁROSI SZTRÁJK után Mosolygó és harcostársai felkeresték Bokányi Dezsőt, a kor egyik legnépszerűbb és legkiválóbb munkásszónokát, aki a szociáldemokrata balol­dalhoz állott közel. Látogatá­suk célja az volt, hogy Boká­nyit megnyerjék maguknak. Ö azonban ekkor még elhárí­totta magától a részvételt. A -januári sztrájk annyira meg­rendítette az SZDP helyzetét, hogy a vezetőség kénytelen volt lemondani. Egyben össze­hívták a rendkívüli kongresz- szust. A küldöttek meghívá­sánál á szervezők nagy figyel­met fordítottak arra, hogy lehetőleg senki olyan ne kap­jon meghívót, aki a forradalmi szocialisták közé tartozik. Így érték el, hogy a régi veze­tőséget újraválasszák; a párt politikai vonalvezetésében minden maradt a régiben. Így érkezett el 1918 május elseje. A szokásoknak megfe­lelően a munkásság nagy tö­megei vonultak ki a Városli­getbe, ahol az Iparcsarnok előtt több szónok is beszédet mon­dott. Az ünnepre a Sallai—Mo­solygó—Korvin-csoport röp­lapot készített: „Ébredő munkástestvérek'. A világ proletárjainak mai Un. nepnapján még mindig vér­ben fürdik a világ ... Magyar munkások! Ha meguntátok ezt a rabszolgaságot, ha békét és jobb életet akartok, vegyetek példát orosz testvéreinktől! Csináljátok meg a felszabadító forradalmat! Magyar proletá­rok! Csináljatok Vörös májust ebből a rettenetes véres má­jusból! Éljen a forradalom, Éljen a Vörös május!" A röplapokat terjesztő Mo­solygót, Sallait, és fiatal tár­saikat a rendőrség elfogta, s utánuk már csak Korvin és Révai maradtak szabadlábon. Hozzájuk csatlakozott Lékai, J cuios. A nyári hónapokban már mindinkább látható volt, hogy a monarchia nem húzhatja so­káig. Az események viharos gyorsasággal követték egy­mást. Előbb azonban szól­nunk kell két politikai perről. Az egyik a januárban elfogott gaüleistáké, a másik a Ham­burger-per. Mosolygónak mindkettőhöz köze volt. A Gallilei-perben eltiltották őt az* önkéntes tanúvallomástól, de a Hamburger-perben tanú­ként vezették a bíróság elé. Főleg a munkástanácsok ügyé­ben akartak tőle bővebb fel­világosítást kapni. MOSOLYGÓ NEM TAGAD­TA, hogy céljuk a központi budapesti munkástanács meg­alakítása volt. A munkástaná­csoknak általában azt a fel­adatot szánták, hogy helyette­sítsék a főbizalmi testületet, de olyanformán, hogy megbízása ne a szakszervezeti vezetőktől, hanem a munkásoktól legyen, hogy ne csak a közvetlen he­lyi mozgalmat irányítsa, ha­nem a pártvezetőséget is fele­lősségre vonhassa. Mosolygó megindokolta, hogy miért akarnak munkástanácsokat alakítani: „A szakszervezet fe­lett van egy fórum, amely a munkásoknak tisztán gazdasá­gi érdekeit volt hivatva véde­ni, képviselni. Ezt szakszer­vezeti tanácsnak nevezik. Egy kontra szakszervezeti tanácsot nem alakíthattunk, mert sza­kadásra gondolnának, tehát munkástanácsot akartunk ala kítani. Az őrizetben levő Mosoly­góék perére már nem kerülhe­tett sor: október 31-én győzött a polgári demokratikus, az őszi rózsás forradalom. A győztes forradalom kiszabadí­totta a börtönből a Galilei és a Hamburger-per elítéltjeit, s szabadok leitek Mosolygóék is. November 16-án a Parla­ment előtti téren kikiáltják a köztársaságot. Amíg a téren és az ülésteremben tartott, a gyűlés, a tér felett három re­pülőgép jelent meg. A tömeg azt hitte, hogy ezek is a cere­móniához tartoznak, de a gé­pekről percek múlva röplapok hullottak alá. A röplapok ar­ról tájékoztatták az embere­ket, hogy Szverdlov és Lenin aláírásával távirat érkezett Szovjetoroszországból, amely­ben köszöntik a magyar forra­dalmat és a világköztársaság megalakítására szólítják fel a magyar munkásosztályt. Ezt a táviratot a szociáldemokraták elhallgatták; nem közölték a Népszavában. A Forradalmi Szocialisták aláírású röplapok a nyolcszázszavas távirat nyil­vánosságra hozatalát követel­ték. A repülőgépeket Mosoly­gó Antal küldte Mátyásföld­ről. November 17-én megérkez­tek Budapestre az oroszorszá­gi kommunista hadifoglyok, élükön Kun Bélával, ök nem­csak megismerték a forradal­mi lenini párt elméletét és gyakorlatát, hanem Moszkvá­ban meg iá alakították a Kom­munisták Magyarországi Párt­jának összoroszországi Cso­portját. Kun Béla dr. Sebes­tyén Emil orvos álnéven a bizottság működéséről és a sportkör pénzügyi helyzetéről beszélt. A társadalmi ellenőr­zés jói szolgálja az egyesület szakszerű pénzügyi és gazda­sági tevékenységét. A sport­kör működéséhez anyagi tá­mogatást nyújt az OTSH, a városi tanács, a GÖFÉM, , a háziipari tsz, a vegyesipari szövetkezet, a Ganz Árammé­rőgyár, az építőipari szövet­kezet, a LATI, a városgazdál­kodási vállalat, a Kisállatte- nyésztési Kutató Intézet, a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ, a gépgyár, a Humán Oltóanyag­termeltető és Kutató Intézet. A téli edzésekhez az iskolák, a GEAC, illetve az egyetem ad termeket. A városi tanács az idén növeli a támogatás összegét az eddigi 200 ezer fo­rintról 300 ezerre. A beszámolót követő vitá­ban többen szóltak hozzá a felvetett kérdésekhez. Árvái Ferenc a beszámolók őszinte­ségét dicsérte, Mayer Endre az iskolák támogatásáról szólt, Szabó Gyula a pártoló tagság toborzásáról, Váradi Károly a tömegtestnevelés fontosságá­ról beszélt. Jenei István ja­vasolta, hogy a nyugdíjasok­nak a rendezvények belépő­díjánál adjanak 50 százalékos kedvezményt. Plutzer Miklós a szemléletbeli változás szük­ségességét emelte ki. Hang­súlyozta: fegyelmezetteb mun­kával az eredmények is javul­nak. s akkor maid a közön­ség is jobban támogatja a spor­tolókat. Benedek János foglalta ösz- sze az elhangzottakat: — Vannak problémák, amiknek megoldására az anyagi eszközök hiánya miatt várni kell. Nem szabad azon­ban várni ' a fegyelem megszilárdítá­sával, az összefogás erő­sítésével. A tanács a sportkörön kívül a tömegsportot támogatja az­zal is, hogy az Alsóparkban tornaligetet, a Kazinczy és a János utcai lakótelepeken kispályákat épített. Végül szervezeti intézkedé­seket hoztak. Megszüntették az intéző bizottságot, s az ed­digi 23 tagú elnökség helyett i 1 tagút választottak. A vá­lasztás eredménye; elnök Be­nedek János, ügyvezető elnök Rab Péter, tagok Nádas La­jos, Tamási Mátyás, Glatzner Károly, dr. Barabás Andor, Berencsi János, Izsó Lajos, Parási Lajos. Csiba József, Borbély Mihály. Cs. J. Dány, Túra, Vácszentlászló Munkásórfeleségek találkozója A járási pártbizottság kez­deményezésére három község, Túra. Dány és Vácszentlászló pártszervezete és a téesz gaz­dasági vezetése a nemzetközi nőnap és a munkásőrség meg­alakulásának 20. évfordulója alkalmából baráti beszélgetés­re hívta meg a munkásőrfele- ségeket. Vácszentlászlón hét­főn volt, Dányban ma lesz, Túrán hétfőn, 7-én. A vác­szentlászlói beszélgetésen a meghívottak elmondották, a jövőben is mindent megtesz­nek, hogy férjük nyugodtan mehessen szolgálatba, kikép­zésre. Savoy szállóban szállt meg, és hamarosan megkezdte a tár­gyalásokat a főváros és vidé­kének munkásmozgalmi veze­tőivel, többek között Mosolygó Antallal is. Kun Bélának s Magyar Tanácsköztársaságról címmel nálunk megjelent kö­tetében találunk erre adatokat, ami azt igazolja, hogy Mosoly­gó a magyar munkásság veze­tői sorában igen jelentős he­lyet foglalt el. AZ ELŐKÉSZÍTŐ TÁR­GYALÁSOK után 1918. no­vember 24-én délután meg­alakult a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja. Az alakuló gyűlés mintegy negyven tag­ja között ott volt Mosolygó Antal is. A forradalmi párt el­nökévé Kun Bélát, titkárává Vántus Károlyt és Hirossik Já­nost választották. A lenini párt zászlóbontása után első feladatának tekin­tette, hogy minél előbb és eredményesebben megkezdje a vidéki szervezést. Mosolygó ekkor a mátyásföldi pártszer­vezet megalakításán fáradozik. Bár a munkásság tekintélyes része a forradalom híve, nehéz a szakítás a régi munkáspárt­tal —, a szociáldemokratákkal. Különösen élessé válik a harc a két párt között, amikor az ál­lamhatalom üldözni kezdi a kommunistákat. Februárban a feszültség robbanáshoz vezet, a szociáldemokraták hallgatóla­gos segédletével a KMP Köz­ponti Bizottságának szinte minden tagját letartóztatja a rendőrség. Kun Béláékkal együtt Mosolygó is a Gyűjtő­fogházba kerül. Az erőviszo­nyok azonban időközben meg­változtak. A KMP-nek, ha nem is voltak még jól kiépített szervezetei a kulcshelyeken, annál nagyobb volt a népsze­rűsége, a befolyása. Program­ját a taglétszámnál sokkal többen vallották magukénak. Kardos Győző (Folytatjuk) Szombati jegyzet Apróságok Néhány éve hallottam c történetet: érettségire ké szülő diáklányok valame­lyik lexikonban a tarta­lomjegyzéket keresték. Ta­nárnőjük megdöbbent. Ti zenkét évi tanulás utár némely tanítványai járat latok a lexikonhasználat ban. E lányok otthonába? nem roskadoznak a polcol a könyvek súlya alatt, csal akkor került a házbc könyv, amikor ők kezdte1 vásárolni. Szüleik nemiget fogyasztanak betűt. Ami mások — értelmiségi szü­lők gyermekei — szinte a: anyatejjel szívnak maguk ba, az úgynevezett hátrá nyos helyzetűeknek met kell tanítani. Még az ilyet egyszerű dolgokat is, min a szótár, a lexikon haszná­lata. Örvendetesen megnőve kédett az utóbbi időbet fiókszerkesztőségünk leve lezése. Jönnek aláírt é: névtelen, monogramos é. nyilvánvalóan álneves le­velek. Többnyire panaszle veleket küldenek. Sárosai az utak, udvariatlanok t kiszolgálók, a javítóüzen nem tartja meg az általi megadott határidőt. Késit á kenyér, a tej. Másfajta leveleket i- postáznak. Rejtvénymeg fejtéseket, köszönőlevele két. Egyikük így címezlt meg küldeményét. Cödölli és Vidéke Postabontás ro­vata. Fölkeresnek szemé­lyesen is. Panaszokkal mással is. Többen érdek­lődtek a napokban lakás­hirdetési ügyben. Monda­nánk meg, ki az illető, ak ilyen és ilyen jeligére kí­nálja lakását. Alig akar­ták elhinni, fogalmunh sincs, ki rejtőzik a jelige mögött. Hirdetni is jönnek. Bá­tortalanul, óvatosan nyit­nak ránk. Sűrű mentegető­zések közepette adják ele kívánságukat. Az ügylet befejeztével jön a hálálko- dás. Még borravalót is ad­nának. Erőszakkal kell a kezükbe nyomni a vissza­járó pénzt. Kihátrálva még elmondják néhányszor, mi­lyen hálásak, hogy elintéz­tük. Mi köze ennek az érett­ségiző diákokhoz? Az a közös bennük, hogy sokan nem tudnak valamit, ami pof onegy szerűnek tetszik, mégis nélkülözhetetlen ah­hoz, hogy biztonságosan mozoghassunk az életben. Miért kellene hálálkodni azért, mert fölvesszük a hirdetést. A hirdetés üzlet. OUjan nehéz észrevenni, hogy a gödöllői oldalon nincs Postabontás rovat, rejtvénnyel sem foglalko­zunk, és nem mi vagyunk a kiadóhivatal? Az utolsó oldal alján minden szépen föl van sorolva, mi a címe a szerkesztőségnek, a ki- adóhivatalnak, a fiókszer­kesztőségeknek. Ügyszintén a hirdetések végén: x jeligére a kiadóba. Aki ezt tudja, könnyen prédikál. E sorok írójától a kioktatásnak még a szán­déka is távol áll. Nagyon jól tudja, milyen keserves pillanatokat él át addig a hátrányos helyzetű, mig fesztelenül mer belépni egy fényes étterembe, egy magas beosztású ember hi­vatalába. Mennyit kell ta­pasztalni. saját kárán ta­nulnia. mig a fontiekhez hasonló egyszerű, mint a gyerekjáték dolgokat elsa­játítja. A minap a tévé népsze­rű műsorában arról fag­gatok bennünket, milyenek a jogi ismereteink. A siral­mas eredmény láttán az egyik szakértő nem győz­te a korholást Ebből is látszik, mennyire nincse­nek tisztában jogaikkal — hangoztatta unos-untalan. En nem korholok. Csu­pán kérdezek. Hol tanul­hatják meg ezeket az apró­ságokat a dányiak és a valkóiak, az aszódiak és az ikladiak. Ilyesm-ikröl tarta­nak-e ismeretterjesztő elő­adásokat? Kör Pál A dömpereik megállás nél kül hordják a földet. CzAnzár Clvilla felvAMp

Next

/
Oldalképek
Tartalom