Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-05 / 54. szám

1977. MÁRCIUS 5., SZOMBAT 5 Egyhónapos nagytakarítás A tavasz baköszöntét jelzi Szentendrén, amikor falraga­szokon, szórólapokon és hang­szórókon felkérik a lakossá­got: takarítsák el a télen ösz- szegyűlt szemetet, tiszta ker- tek-utcák fogadják a kikeletet. Idén a szentendrei nagytaka­rítás március 35-től április 25- ig tart. A körzeti tanácstagok, a Haza­fias Népfront és a Vöröskereszt aktívái egyenként felkeresik a körzetükben lakókat és meg­kérik őket, gereblyézzék ösz- sze a kertjüket, égessék el a hulladékot. A lakosságra tar­tozik a kerítések, járdák rend- behozatala, a sok sárral-hülla- dékkal eltömött vízlevezető árkok, átereszek megtisztítá­sa. A városi tanács műszaki osztálya sem lesz tétlen. A köz- tisztasági csoport két seprő­géppel és locsolókocsival Hírek a városból Egyszerűsít a gép. Ez év január 1-től a költségvetési kiadásokat géppel könyvelik a városi tanácsnál. Az új mód­szer fejlettebb, magasabb színvonalú adatszolgáltatást biztosít és az ügyvitelt is egy­szerűbbé teszi. Énekkel, korszerűbben. A járási-városi egészségügyi osz­tály szervezésében megkezdő­dött a bölcsődei gondozónők zened oktatása, amely a gyer­mekek korszerű nevelését se­gíti. Csatornahírek. A városi ta­nács műszaki osztálya szerző­dést írt alá az UVATERV-vel felmossa az aszfaltos ut­cákat, a járdaszegélyek mellett ösz- szetömörült sarat, fellazítják és elszállítják. Remélik, hogy idén már a lakótelepeken is na­gyobb eredményt értek el. Ed­dig ezekben az utcákban volt a legtöbb gond, most általános volt a költözés-építkezés-moz- gás. Most végre kiépültek a kukaállványok, szilárdan áll­nak, a kóbor kutyák nem tud­ják többé felborítani azokat. Ugyanezen idő alatt ren­dezik meg a szokásos lom­talanítást. Falragaszokon adják majd tud- tul, hogy a város különböző ke­rületeiben mikor lehet kitenni a házak elé a felesleges holmi­kat. A meghirdetett időben a Városgazdálkodási Vállalat te­herautói járják a kerületet és mindent elszállítanak. Ezzel is töltik a szeméttelepet, amiből valamikor szintén hasznos épí­tési terület lesz. tanulmányterv elkészítésére. Ennek értelmében ez év szep­tember végéig elkészítik a végleges tervezetet, a belső körút szenny- és csapadékvíz­elvezetésére. Az idén a Vörös Hadsereg úti csatorna III. sza­kasza is elkészül. Épül az új autóbusz-pálya­udvar. Megkezdőditek az új autóbusz-pályaudvar föld­munkái a vasútállomás mel­lett. A tervek szerint az út­pályának és a járdaszigetek­nek az idén, a BKV-val közös állomásépületnek pedig jövőre kelll elkészülnie. Erősödött a kommunisták cselekvési egysége A párttagsági könyvek cseréjének járási tapasztalatai Pilisszántó a járás nehezeb­ben megközelíthető helységei közé tartozik, mert csak a Pi- lisszentkereszten átmenő dobo­gókői autóbuszjárat köti össze a főútvonallal. Igaz, a falu má­sik végéből át lehet jutni Pi- lisvöTösvárra, de elszánt utas az, aki sárban-hóban mostaná­ban járművel arra veszi az út­ját. Késnek a vállalkozók Szöjiyi Géza vb-titkár sorol­ja is, hogy a sok sürgető fel­adat között ennek az útnak a megjavítását nem győzik szor­galmazni — eredménytelenül. Mint ahogy az Elektromos Mű­vek sem tartotta szívügyének a községi villanyhálózat tovább­fejlesztésére adott megbízás végrehajtását. A falu több mint ötszáz házában lakó kétezer ember havonta leg­kevesebb kétszer-háromszor bosszankodik az egész napos áramszünet miatt. Még tavaly a Nehézipari Minisztérium vil­lamosfejlesztési programjából jutott a községnek 600 ezer fo­rint. Ebből új transzformátor- házat és az Újtelepre a már megépült 20 házhoz, a várható további hatvannak is villany- bekötést rendeltek. A munká­latokat azonban az ELMO ki­adta az alvállalkozónak, a sür­getésekre még csak nem is vá­laszoltak. Januárban a községi tanács a szentendrei járási pártbizottságtól kért ez ügy­ben segítséget. Nem volt túl sok szerencsé­jük az iskolaépítéssel sem. Majdhogynem 300 gyerek jár általános iskolába. Tavalyelőtt augusztusban nagy örömmel átadták a négytantermes új is­kolát, amit a régihez építettek hozzá. Az építkezéskor derült ki, a régi szárnyon lévő négy­tanterem bauxitbetonból ké­szült és le kell bontani. Ezt a munkát a Dunakanyar Tsz so­ron kívül vállalta, hogy a bajt elhárítsa. Most azonban megint ott tartanak ahol voltak: ma­radt a kétmüszakos tanítás és a szükség torna terem. A Pest megyei Tervező Vállalat már tavaly elkezdte az újabb isko­laépület tervezését. Csakhogy a község szegény, ami pénz adóból és néhány kisebb üzem községfejlesztési hozzá­járulásából befolyik, az édeske­vés az iskolaépítéshez. Még az­járulásából építkeznek. zal együtt is, hogy a megyei tanács megtoldaná az összeget 3,6 millióval. Segít a lakosság A falu, amit lehet, megtesz a maga erejéből. Mutatja ezt a járdasor, amelynek a társadal­mi munkaértéke meghaladta a félmilliót. Az anyagárat most nem számítjuk, mert a több mint kétezer négyzetméternyi felülethA a sódert, a cemen­tet a községi tanács adta, a bá­nyaüzem kocsijai szállították ki a helyszínre. Közös célt szolgáló munkák­ban most sincs hiány. Sportöl­tözőt is építenek, mivel élénk a sportélet a faluban: jóhírű a labdarúgócsapatuk, ismerik a kézilabdázók teljesítményét. Az új épület nem egyszerűen csak öltöző lesz, hanem szertár és edzőterem is, azonkívül ott tartják majd a szakosztályi megbeszéléseket. Még szélesebb tömegeket érint az egészségház elkészülte, ami félmillióba kerül, oly mó­don, hogy a Rozmaring Tsz (aminek csupán bányaüzeme van a falu határában), követ ad és gépeket a földmunkák­hoz. Nagy lépés lesz Sok töprengés előzte meg, hol épüljön fel az egészségház. Végül a legcélszerűbb megol­Tavaly a szentendrei járás pártszervezeteinek munkáját is két jelentős tényező hatá­rozta meg. Az egyik: a párt­tagsági könyvek cseréjéről szó­ló KB-határozat végrehajtása, amely az előkészítés és végre­hajtás időszakában tulajdon- > képpen egész évre folyamatos, ' tervszerű politikai feladatot jelentett a kommunistáknak. A másik, nem kisebb jelentő­ségű tényező: a pártszerveze­tek először készítettek gazda­ságpolitikai cselekvési progra­mokat. A cselekvési progra­mok megvalósítása érdekében a járási pártvezetés az elmúlt év során több alkalommal beszá­moltatta a gazdasági egységek vezetőit és a pártszervezeteket, munkájukról, s rendszeresen ellenőrizte és segítette a kitű­zött célok, feladatok elérését. Nyílt véleménycsere A párttagsági könyvek cse­réjének tapasztalatait legutób­bi ülésén összegezte a járási pártbizottság. Megállapították, hogy a já­rási intézkedési tervnek meg­felelően, jó előkészítés után a pártszervezetekben június vé­géig lebonyolították a beszélge­téseket. Az idős, beteg kommu­nistákat a lakásukon keresték dást, az eddigi faluközpontot választották. A Petőfi utcá­ban, a községi tanácsháza kert­jében kezdték ásni az alapo­kat. Körülbelül 40 százalék ké­szült el. A tanácsi vezetők sze­rint még ebben az évben el­készül. Sürgeti a szükség, mert a mostani egészségügyi körül­mények eléggé szűkösek. Két évvel ezelőtt fogorvos is jött a faluba, mindenki örömére. Tíz éve hoztak tető alá egy épüle­tet, most abban van. a kör­zeti orvosi rendelő, a fogorvoslás, de ott van az egészségháziban a gyer­mekrendelés és a védőnő is. Persze nagy a zsúfoltság, ál­landóan sokan várakoznak a rendelőben, hiszen évente leg­alább 40 új gyerekkel szaporo­dik a község lakossága. A nagy erővel készülő új egész­ségházba költözik át a gyer- mekszakrendeíés és ott kap szolgálati lakást a védőnő is. A régi körzeti rendelőben csak az általános orvos és a fogor­vos marad majd. — Kis község vagyunk, sok gonddal és kevés jövedelem­mel — summázta a tanácstit­kár. — Azért mi, pilisszántóiak nem bánnánk, ha minden év­ben ekkora lépést tehetnénk előre. Komáromi Magda fel, a munkahelyi beszélgetések során pedig a pártcsoportbizal- miak jelenléte jó hatással volt a beszélgető csoportok munká­jára. A beszélgetéseket őszinte, nyílt, elvtársi véleménycsere jellemezte. A párttagok nagyon sok javaslatot tettek az alap­szervezetek, a vezetőségek az egyéni pártmegbízatások se­gítésére, ugyanakkor elmond­ták a munkával kapcsolatos bírálataikat is. A párttagság zöme érti és he­lyesli a XI. kongresszus határo­zatait, következetesen rész kí­ván venni a határozatok végre­hajtásában, de ugyanakkor bí­rálja a még meglévő hibákat, mulasztásokat. A beszélgetések során az is megfogalmazódott, hogy tartalmasabb pártmun­ka, pártélet szükséges és el­sősorban az alapszervezetek és pártcsoportok munkájának színvonalát kell emelni, a pártmegbízatások szélesítését, a kollektív veztést kell szorgal­mazni. Az elkövetkező időszak legfontosabb tennivalója pedig az lesz, hogy a beszélgetések során tett észrevételeket, javas­latokat minden szinten hasz­nosítani kell, hogy a kommu­nisták érezzék: véleményük­kel, aktivitásukkal, munkájuk­kal a pártegység erősítését szolgálják. A gazdaságpolitikáról Az alapszervezetek az érté­kelő taggyűléseken összegezték a tapasztalatokat, feladatter­veket fogadtak el és döntöttek a pártból kikerülők ügyében. A taggyűléseken sok szó esett a párt gazdaságpolitikájáról. A párttagok fontosnak tartják a termelés hatékonyságának fo­kozását, a munka- és üzemszer­vezés javítását, a tartalékok feltárását, hasznosítását. Sok bírálat hangzott el a munka- fegyelem, a beruházási fegye­lem lazaságáról, sokan foglal­koztak az üzemi, munkahelyi demokrácia erősítésének, elmé­lyítésének kérdésével, a közép- és alsószintű vezetők és dolgo­zók kapcsolatával. Azt is több helyen szorgalmazták, hogy a gazdasági vezetők jobban ve­gyenek részt az alapszerveze­tek munkájában. A vezetés irá­nyító munkáját egyes üzemek­ben dicsérték (Pomázi Írószer Szövetkezet, Lenfonó és Szö­vőipari Vállalat budakalászi gyára), máshol bírálták (TE- MAFORG, budakalászi tanács költségvetési üzeme), s javas­latokat tettek az ellenőrzés ja­vítására. Az eszmeiség elsődlegessége A taggyűlések hozzászólói foglalkoztak az ideológiai ten­nivalókkal is. Figyelemremél­tó, hogy a kommunisták a gaz­daságszervező és ellenőrző te­vékenység fejlesztése mellett az eszmei, politikai nevelés színvonalának emelését tart­ják az alapszervezetek legfon­tosabb feladatának. Kérték, hogy a jövőben több ideológiai téma szerepeljen a taggyűlések napirendjén és annak is hangot adtak, hogy a kispolgári néze­tek, az önzés, az anyagiasság, a harácsolás elleni harcot a párton belül és kívül egyaránt fokozni kell. Sok szó esett a kiugró jövedelmek leszorításá­ról, a kisiparosok keresetét, az üzemi munkások fizetéséhez mérten még mindig nagyon magasnak tartják, és bizonyos feszültséget okoz a vendéglátó- iparban tapasztalt kereseti le­hetőségek aránytalansága is. Több észrevétel hangzott el az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásáról Is: javasolták, hogy meg kell teremteni a megvalósítás anyagi feltételeit, közművelődési és sportlétesít­ményeket kell építeni. Ugyan­akkor bírálták az egyetemeken, főiskolákon folyó politikai ne­velőmunka hiányosságait is, mivel a gyakorlat azt mutatja, hogy a hallgatók munkába ál­lás után nem kapcsolódnak be a közéletbe, nem szívesen vál­lalnak társadalmi munkát. A pártszervezetek ünnepélyes külsőségek között tartották meg a tagkönyvkiosztó taggyűlése­ket is. Jól választották ki az előadókat: példásan dolgozó kommunistákat, köztisztelet­ben álló veteránokat, párttit­károkat bíztak meg ezzel a megtisztelő feladattal. A pártbizottság az összegezés során megalapította, hogy a já­rásban tovább erősödött a kom­munisták cselekvési egysége, tettrekészsége, a pártszerveze­tek tömegbefolyása. A beszél­getések jól mozgósították a párttagságot az V. ötéves terv­ben meghatározott feladatok teljesítésére, a helyi cselekvési programok végrehajtására. Kiss György Mihály Élénk a képzőművészeti élet a szentendrei Móricz Zsig- mond gimnáziumban. Ha be­lép az érkező az intézet előte­rébe, Vilt Tibor Móricz-szobra és Pap Gyula falfestménye fo­gadja, mely Szüretet ábrázol. Almát, szőlőt töltenek kosa­rakba, puttonyok!», asszonyok és egy férfi, a háttér; Dunaka­nyar. Az aulában és a folyosó­kon gimnazisták rajzai, melye­ket Somodi László festőmű­vész-rajztanár állandóan cse­rél. Tizenöt éve tanít a gim­náziumban, sikeres önálló ki­állítása nyílt Szentendrén és Pomázon, szakfelügyelő és ifjú tehetségek gondozója. Dia­anyaggal és szaktudással ne­veli tanítványait, és érleli a rajzkedvelők rejtőző tehetsé­gét a szakköri munkában. A folyosótárlaton meggyőző érzékenység és biztos szerke­zet jelemzi Molnár Attila, Bi­hari Enikő, Bencsát János, Kis Ildikó, Bozsik Christa, Fehér Aranka munkáit. Sokrétűek a források, érezni, hogy Somodi László nevelői tapintata tiszte­letben tartja tanítványai sza­badságát. így kötöttség nélkül, belső indíték alapján érik, ér­hetik el értékeiket. Somodi László rajzolni, szerkeszteni tanítja meg őket, felvázolja előttük a magyar és külföldi képzőművészet fejlődésének főbb állomásait, a többi az ő dolguk. Élnek iá vele. Kiemel­kedik Bátorkeszy Mónika és Zsolnay Péter 'Tevékenysége. Mindketten magabiztosan raj­zolnak, anatómiai tudással, választékos ízléssel. Jövőjük lehet, ha felismeréseiket meg­szakítás nélkül, folyamatosan érlelik és művekké gyorsítják. Somodi László csöndes, sze­rény, de fáradhatatlan szemé­lyisége fémmunkákikal, met­szetekkel, fotomontázzsa!, rajzzal, festménnyel egészíti ki az iskolai tablókat, ahol a Mi történt azóta? Miért szakadt be a födém címmel november 6-án beszá­moltunk arról, hogy a régi SZTK-szakrendelőben az át­építés során egy helyen be­szakadt az emeleti födém. A Pest megyei Tanács Ter­vezőintézetének felmérése után a kritikus helyen azonnal megkezdték a cserét. A mun­kálatok elkészültek az eredeti költségvetési kereten belül. A beomlott részt kiemelték és helyette a javasolt könnyű­födémet alkalmazták. Azt is megállapították, hogy nincs szükség a teljes födémcserére, mert az épület további szaka­szainak állapota megfelelő, csupán egyes meghatározott pontokon lesz szükség további erősítésre. Az épület teljes rendbeho­zatala az idén kezdődő és a jövő évben befejeződő tető- felújítással, illetőleg a külső homlokzat átfestésével fejező­dik be. Jelenleg a födémsza­kadás miatt átmenetileg hasz­nálhatatlanná vált bőrgyógyá­szati rendelőben és laborató­riumban dolgoznak. A helyi­ségek teljes csempeburkolatot kapnak, azonkívül korszerűb­bek és higiénikusabbak lesz­nek a várók és a mellékhelyi­ségek. volt tanítványok arcmásait a képzőművészet alkalmazott szolgálata kíséri. Jó a szem­nek nézni e Szentendre-részle- tekkel megszakított portrétáb­lákat, ötletes, pihentető. Elke­rüli a sablont, ezért e példa másutt is követendő. Kocsordi Károly, a gimná­zium igazgatója örömmel szá­mol be arról, hogy valameny- nyi osztály négyéves program keretében megtekinti a szent­endrei múzeumokat és tárlato­kat. Mindez tény, és hitelesen mond ellent Arokszállássy Éva Élet és Irodalomban megjelent cikkének, miszerint a szent­endrei kiállítóhelyiségekben kicsi a szentendrei áramlás. Bizonyára lehet a mértéket fo­kozni és szükséges is, de a Móricz Zsigmond gimnázium gyakorlata lassan már hagyo­mány, nem a kezdetnél tarta­nak. Természetesen ebben fő része van Somodi Lászlónak, aki az esztétikai nevelés őre és ügyeletese. Munkatársai a diá­kok, akik felkarolják ajánla­tait. Tulajdonképpen egyetlen lehetőség kiaknázatlan még, az, hogy a szentendrei festők, szobrászok rajzai hiányoznak a folyosóról. Az intézet felké­résére bizonyára sokan ado­mányoznának műveket és váz­latokat, s ezzel megalapoznák a szentendrei Móricz-galériát. Itt ezt az adott erőforrást gyorsan és maradéktalanul szükséges felhasználni. Ez kez­detét jelenthetné a Pest me­gyei iskolagalériák kölcsönös kapcsolatának. A ráckevei Ady, a váci Sztáron, a dabasi Táncsics, a dunaharaszti Bak- tay és a szentendrei Móricz- galéria vándorkiállításainak megszervezését, mely a közép­fokú intézmények egymás kö­zötti kulturális együttműködés alapja lehetne. I/O.sonci Miklós Kis község sok gondja Pilisszántó tervei megvalósulnak Még az Idén elkészül a tanácsháza udvarára tervezett egészségház. Saját költségvetésükből és a Rozmaring Tsz bányaüzemének hozzá­Halmágyi Péter felvétele Képzőművészeti élet a gimnáziumban Bátorkeszy Mónika: Szentendre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom