Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-03 / 52. szám

HflCYKfiBÖSj *| A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM 52. SZÁM 1977. MÁRCIUS 3., CSÜTÖRTÖK GONDOSAN, SZAKÉRTELEMMEL Vizsgálat, iskola előtt „A városi tanács egészség- ügyi osztálya kéri azokat a szülőket, akiknek gyermeke nem járt óvodába és az idén iskolaköteles lesz, hogy keres­sék fel gyermekkörzeti orvo­sukat a gyermek beiskolázá­sához szükséges vizsgálatok elvégzésére.” — Mit jelent ez a felhívás? — Semmiesetre sem vala­miféle felvételi vizsgát — mondja dr. Dómján Gyula, egészségügyi osztályvezető. Az orvosoknak az a feladatuk, hogy az iskolaköteles korba lépő gyerekek testi és szelle­mi fejlettségét felmérjék. Azt kell eldönteni, hogy a gyerek el tudja-e viselni az iskolai megterheléseket. Természete­sen a gyermekorvos már jól ismeri a körzetéhez tartozó apróságokat, ám eddig rend­szerint csak valamilyen be­tegség miaitt találkoztak. Ezért van hát szükség újabb, az is­kolára érettséget megállapító vizsgálatra. Az óvodások előnyben — Miből áll egy ilyen vizs­gálat? — Legtöbbször elegendő né­hány kérdést feltenni. Ezek­ből megállapítható, hogy a gyerek ismeretei milyen szin­ten vannak. Ismeri-e a meny- nyiség fogalmát, tud-e össze­hasonlítani, hogyan tudja ki­fejezni magát, beszédhibás-e? — Tehát amolyan egyszerű­sített intelligenciavizsgálatról van szó? — Lényegében igen, azzal a különbséggel, hogy az ilyen méréseknél szokásos feladato­kat nem végeztetjük el. Erre sajnos nincs lehetőségünk. Az óvodás gyerekek fejlettségé­ről jóval pontosabb képünk van, hiszen az óvodai foglal­kozások mindegyike felér egy intelligenciavizsgáliattaL Az óvónők már nagyon alapos jellemzést adnak a gyerekek­ről az orvosnak, aki rendsze­resen ellenőrzi a kicsinyek fejlődését. Nekik tehát feles­leges lenne külön vizsgálat­ra jelentkezni. Természetesen a gyermek iskolára érettségét nemcsak szellemi fejlettsége határozza meg Látás- és hal­1 ászavarok vagy egyéb beteg­ségek is akadályozhatják az iskolai munkát Kis csoporiokban — Van-e valamilyen meg­oldásra váró gond e vizsgála­tokkal kapcsolatban? — Nem túl szerencsés meg­oldás, hogy a gyermekorvosok a betegrendelés közben kény­telenek elvégezni az iskola­érettségi vizsgálatokat. Sajnos, nincs már lenetőségük. Ennél is nagyobb gond, hogy a ma­gatartászavarokkal küszködő vagy a pszichésen károsodott gyerekeket nem tudják szak­orvosi rendelésre küldeni. Az egész megyében egyetlen gyermek-ideggyógyász van a Pest megyei kórházban, de ő pszichológiai vizsgálatokkal nem foglalkozik. — Mi történik, ha az iskola- köteles gyermeknél valami­lyen rendellenességet állapít meg az orvos? — A legfontosabb tennivaló — veszi ac a szót Dobos Tibor, a művelődési osztály helyettes vezetője —, hogy a szülője be­írassák a gyermeket az isko- láoa. A tamköteiezettsegi tör­vény ez alól nem ad felmen­tést Ezt követően az orvos és az igazgató javaslata alapján az allami átnelyező bizottság foglalkozik a gyerekekkel. A bizottság döntéséit nagyon gondos orvosi vizsgálat előzi meg. Gyakori eset, hogy a szellemileg visszamaradt gye­reknek tulajdonképpen semmi baja nincs, csupán ingersze­gény környezetben nőtt fel, s a gyermekorvos ennek a ked­vezőtlen hatásait érzékeli. A pszichológiai vizsgálat termé­szetesen ezt a kérdést is el­dönti. Fontos, hogy olyan iskolába irányítsuk a gyereket, mely­ben alkalma van képességei kibontakoztatására. Meg kell óvnunk ezeket a gyerekeket attól, hogy társaik gyorsabb előrehaladását látva elkese­redjenek, újabb lelki sérülé­seket szerezzenek. A kisegítő iskola éppen ezen a gondon segít. Nemcsak azzal, hogy a kis létszámú csoportokban egyéni foglalkozásra is lehető­ség van, hanem sajátos tan­anyagával már a kezdet kez­Két énekkar is megfér az iskolában Az ezüstkoszorús kamarakórus Járják az országot, hallhatók a rádióban Az Arany János Gimnázium ! és Óvónőképző Szakközépisko- j Iában három éve alakult az! óvónőképzős diákok kamara- kórusa. Az együttes vezetőjé­vel, Végh Tibornéval beszél­gettünk az énekkar munkájá­ról, eredményeiről. — A kamarakórust 1974-ben alakítottuk meg az óvónőkép­ző osztályaiból, de minden esztendőben az első évfolyam­ból is szívesen látjuk a jól éneklő gyerekeket. Jelenleg harminchat dalosunk van. — Hol lépnek közönség elé? — Évente tíz-tizenkét. fellé­pésünk van. A Magyar Rádió is többször készített már fel­vételt velünk: az Éneklő ifjú­ság című, énekkarokat bemu­tató műsorban kétszer szere­peltünk. A gimnáziumban nem régen megtartott Híres alma materek című műsor rádiófel­vételén szintén énekeltünk. Március 15-én megyei kórus- találkozón veszünk részt Vá­cott. A kamarakóius tagjai izgalommal készülnek és vár­ják a májusban Egerben meg­rendezendő országos diákna­pokat is. Az idei Nagykőrösi nyár keretében sorra kerülő kórustalálkozón ugyancsak fellépünk. Már hagyomány­nak számit, hogy a tanév vé­gén az irodalmi színpad, vala­mint a két énekkar bemutatja műsorát a művelődési köz­pontban. — Milyen sikerekkel büsz­kélkedhetnek? — Alakulásunk első évében ezüstérmet nyertünk a megyei versenyen. Ügy érezzük, azóta sokat fejlődtünk és bizakod­va állunk az idei próbatétel elé. Milyen a kórus közössége? kérdeztük Vámos Juditot. — Lehet, hogy furcsán hangzik, de titkárt, pénztárost is választoltunk. A rádiós sze­replésekért kapott tiszteletdíj­ból elsősorban közös kirándu­lásokat szervezünk. — A gimnáziumnak egy má­sik énekkara is van. Milyen a két kórus kapcsolata? — A nagy énekkarral, me­lyet Timkó Tamás vezet, jól együttműködünk — mondja Végh Tiborné. Ügy állapod­tunk meg, hogy ha nagyobb létszámú, nagyobb hangzású énekkarra van szükség, akkor a nagy énekkar lép fel, más­kor a kamarakórus. Mivel a nagy énekkar tagjai főleg ne­gyedikesek, ezért a ballagá­son is mi énekelünk majd. De addig még sokat kell próbál­nunk! B. T. detén sikerélményhez juttat ja az elsősöket. Az ismeretek elsajátításának üteme is las­súbb a szokásosnál, ezért a feladatok megoldása, ha erő- feszítést igényel is, nem okoz gondot. Behozni a lemaradást — Sok szülő idegenkedik attól a gondolattól, hogy gyer­meke kisegítő iskolába járjon. — Igen, mert ezt valamiféle megbélyegzésnek tekintik. Er­ről azonban szó sincs. A kise­gítő iskolát végzett gyerek az általános iskola 6. osztályá­nak megfelelő bizonyítványt kap, s esti iskolán bármikor elvégezheti a 7. és a 8. osz­tályt. Az is előfordul, hogy a kisegítő iskolás már korábban, néhány év alatt behozza kez­deti lemaradását, s átiratkoz hat az általános iskolába. Eb­ben nincs semmi különös, mindössze arról van szó, hogy a kedvező körülmények között a gyerek utolérte saját korosz­tályát. Sajnos akadnak olya­nok is, akiknek a kisegítő is kola is túl nagy megterhe lést jelentene, őket különböző gyógypedagógiai intézmények­be irányítjuk. Tanulni min­denkinek kell. — Mit tanácsol a szülők­nek? — A hirdetményekben meghatározott időben' írassák be gyermekeiket az iskolába, azokat az apróságokat pedig, akik nem jártaik óvodába, előbb vigyék el a körzeti gyermekorvoshoz is. A többi a szakemberek dolga. Bizo­nyos, hogy a gyermek érde­keit szem előtt tartva dönte­nek majd, s ez nagyon fontos. Évemként 400—420 első osztá­lyos van Nagykőrösön. Közü­lük mindössze néhánvan. leg­feljebb tízen kerülnek kisegí­tő iskolába. Ez nagvon jó arány, még akkor is. ha hoz­závesszük, hoTv a külterületi gyerekek közül a rászorulók rendszerint nem kerülnek ki- S;0efí+ő iskolába, s korrekciós osztályunk sincs. Farkas Péter Mit látunk ma a moziban? Afonya, a vagány. Színes, magyarul beszé'ő szovjet film- vígíáték. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKOLÁBAN Az ötödik pecsét. Színes ma­gyar film. Előadás kezdete: 6 órakor. Kitüntetés után Felkészülten, pontosan dolgozni >4 jól megoldott feladat örömével „SzAPhKeASM 3x240 négy­zetmilliméter” — hirdeti a felirat a csaknem karvastag­ságú, pillanatnyilag szoba­díszként szolgáló kábeldarab fölött. — Ez így valóban rejté­lyes — mondja nevetve Fi­scher János, a DÉMÁSZ-üzem- igazgatóság hálózatszerelési osztályának vezetője. — Talán érthetőbb, ha elárulom, hogy ez egy 10 kilovattos, egyszerű, szabadon sodrott, papírszige­telésű, alumínium köpenyű, 240 négyzetmilliméter kereszt­metszetű földkábel. A solti adónál — Tekintsünk el a techni­kai részletektől... — Nehéz lesz, de megpró­bálhatjuk. A lényeg: ezekkel a kábelekkel dolgoztunk a solti rádióadó építésénél, ösz- szesen 31 kilométer hosszúsá­gú Ilyen vezetéket fektettünk a talajba, s ezen kívül áthe­lyeztünk egy 20 kilovoltos légvezetéket is. Ez utóbbi munka nem okozott különö­sebb gondot, elég gyakran kapunk ilyen feladatot. A fü- löpszállási művezetőség 20 dolgozója fél év alatt elkészült vele. — Talán mégsem volt ez olyan egyszerű munka. — Kétségtelen, jól meg kel­lett szervezni, mert ez a ve­zeték látta el villanyárammal az egész építkezést. A fél év alatt mindössze két alkalom­mal, talán fél napig voltak villany nélkül az építők! Eny- nyi ideig tartott a vezetékek átkötése. Ásni, fektetni, őrizni — A földkábelek elhelye­zésénél nem adódtak nehéz­ségek? — Ehhez hasonló munkánk eddig még nem volt, nehéz megítélni, hogy jól dolgoz­tunk-e? Mindenesetre a ránk bízott feladatot a kívánt mi­nőségben, határidőre elvégez­tük, s ez jó érzés, hiszen a földkábelek fektetése volt a fő feladatunk. Amikor az Erő­terv Vállalat elkészítette, s átadta a terveket, nekünk kel­lett utánajárni, hogy a kábel­gyár el Is készítse ezeket a különleges vezetékeket. Nem is gyártottak belőlük többet a szükségesnél, csupán üzemi tartaléknak hagytak pár száz métert. Nekünk kellett meg­szervezni a szállítást, és az anvagok őrzését is. Ezek a ká­belek nagyon üzembiztosak, de ugyanakkor — legalábbis a raktárban — rendkívül sé- rülékenvek. Ugyanilyen gon­dosságot igényelt a kábe'ek fektetése is. Az árok. mely­ben dől sóztunk. 4 méter szé­les és 180 centiméter mély volt. Már ez is igen sok gon­dot okozott, nem szólva a ká­belek fektetésénél szükséges nagy nontosságról. — Feltételezhető, hogy e rendkívüli műszaki követel­mények teljesítéséért kapta meg a Munka Érdemrend bronz fokozatát? — Az indoklásban csupán a solti rádióadó építésében végzett eredményes munká­ról volt szó. A műszaki tel­jesítmény már inkább szak­mai érdekesség. Kétségtelen, hogy az üzemigazgatóság kol­lektívája nagyon jó munkát végzett. — A hálózatszerelési osz­tályvezető irányításával... — Rám bíztak egy felada­tot, örülök, hogy teljesíteni tudtam. Ennél többet, ilyen feladatok mellett nehezen kí­vánhat magának az ember — mondja elgondolkozva. Aztán ahogy kinéz az ablakon, fel­derül az arca: — A lányom már megint a hintát nyúzza, pedig néhány napja még na­gyon influenzás volt. Renáta talán nem is tudja, hogy apja, ha éppen van ide­je, szemmel tarthatja őt, amint óvodás pajtásaitól kö­rülvéve a hintázás tudomá­nyát gyakorolja a játszótéren. Fischer János, a kitüntetett villamosmérnök elégedett: Igen, nincs nagyobb öröm, ha az ember eleget tud tenni fel­adatainak. Az első munkahelyén maradt — Hogyan kezdődött ez a sikersorozat? — Sorozatról szó sincs. Ami­kor befejeztem a Budapesti Műszaki Egyetem villamos- mérnöki karán a tanulmá­nyaimat, ennél a vállalatnál helyezkedtem el. Innét kap­tam társadalmi ösztöndíjat. Először Szegeden a központ­ban, aztán a bajai üzemigaz­gatóságon dolgoztam. Nagy­kőrösre 1962-ben kerültem tervezési csoportvezetőként. Mindössze 1969-től vagyok osztályvezető. Kiemelt beru­házáson még sohasem dol­goztam. Volt néhány nagyobb munka, melyben részt vettem, de ezek mégis egyszerűbbek voltak a solti feladatoknál. — A megbízatás szerint fel­készületlenül érte a hálózat- szerelési osztályt? — Nem felkészületlenül. Dolgozóink szakmai tudásá­ról eddig is mindenkinek na­gyon jó véleménye volt. Én most már azt is tudom, hogy a legbonyolultabb feladatok megoldására is képesek. Egy­szóval, mi felkészültünk erre a munkára, csupán az a vé­letlen, hogy ezt a solti rádió­adó- építésénél kellett bizo­nyítani. Ekkora sikerre vi­szont mégsem számítottunk. Nehéz lenne utána számol­ni, hogy naponta hány millió embernek okoz örömet az új Kossuth adó, s még nehezebb megmondani, hogy a lelkes, akadályokat nem ismerő kö­zösségből kif szolgált rá a leg­nagyobb elismerésre. Csupán abban nem kételkedhetünk, hogy az irányító felelőssége volt a legnagyobb. Azé, aki most egy röpke órára félre­tette a tervrajzokat, hogy vall­jon önmagáról. A beszélgetés­ben a munkán kívül azon­ban legfeljebb az ősszel isko­lába menő Renátának, a csa­ládnak jutott néhány perc. Pedig Fischer János osztály- vezető vezeti az Elektromos­sportkört is, tagja az üzemi szakszervezeti bizottságnak, s pártmegbízatásai sem köny- nyűek. Tagia az Arany János Általános Iskola ú+törő-pat- ronáló testületének és a szü­lői munkaközösség választ­mányának is. Otthon szeret barkácsolni, kertészkedni, fényképezni, s ha ideje vo’- na, horgászni is gyakran el­járna. F. P. Vasárnap Kodály­cmlékhangverscny Kodály Zoltán halálainak 10. évfordulója alkalmába. Nagyikőrösön is kegyelettel emlékeznek a nagy zeneszer­zőre és pedagógusra. 1938-ban a városból indult el az Ének­lő ifjúság hangversenyek ren­dezésének a gondoiaita, Már­ton Barnától, a tanítóképző intézet akkori tanárától és karnagyától, aki maga is Ko- dály-tanítvány vol't. Még ab­ban az évben nagyszabású énekkari hangversenyt ren - deztek, amelyen szinte vala­mennyi városi iskola és kát kecskeméti középiskola ének­kara is föllépett. A nagy zeneszerző és pe­dagógus emlékére az idén, március 6-án délelőtt 10 óra­kor, az Arany János férfikar rendez, ünnepi hangversenyt a művelődési központ dísz­termében, Kiss István vezeté­sével. A műsorban Bodrogi Istvánná verseket mond, Si­pos Teréz zeneiskolái tanár­nő énekszámokkal működik közre, Geszner Jenő zongora- művész Kodály-műveket ját­szik. K. L. SPORT Asztalitenisz, labdarúgás FELIRATOK O a feliratokról esik szó mindig az az egykori vegyeskereskedés jut eszembe, melynek ajtaján heteken keresztül az alábbi hirdetés díszelgett: „Bab, borsó, kocsikenőcs, ostor­nyél és egyéb hüvelyes ve- temények”. Talán a hüve­lyes veteménnyé előlépte­tett kocsikenőcsnek köszön­hető, hogy szokásommá vált a legkülönbözőbb feliratok gondos tanulmányozása. Sajnos, ez a foglalatosság egyre ritkábban szórakoz­tató. Mert azon még csak lehet mosolyogni, hogy egyik üzemünkben „elsőse­gély nyújtó” helynek nevez­ték el az elsősegélynyújtó helyet, amiből logikusan az következik, hogy a szegény sérültet nemcsak bekötö­zik, hanem meg is nyújt­ják, de azokon a durva he- lvesírási hibákon, melyek­kel üzleteinkben találko­zunk már nem lehet nevet­ni. „Libahály kapható” hir­deti például az ABC-áru- ház, a virágüzlet ártáblá­ján pedig ritka kivétel a helyesen kiírt növénynév. A város legszomorúbb fel­irata mégsem hibával von­ja magára a figyelmet. A kissé homályos, de alapjá­ban véve hibátlan fogalma- zású hirdetmény, mely az egyik orvosi rendelőnkben található, arról tudósít, hogy a mellékhelviség vadonat­új csaptelepét ellopták, s ezért a csempézett szobács- kát ezentúl zárva tartják. Aki használni akarja, kérje el a kulcsot. „Szégyellem, hogy ezt a feliratot ki kellett tenni — mondta a főorvos. Szégyel­lem. hogy garázdák élnek köztünk, de azt méginkább, hogy ha találkozunk velük félrefordítjuk a fejünket s nem szólunk.” (F.) Kétnapos volt a Budapesten megrendezett jubileumi, 60. országos asztalitenisz-bajnok­ság, amelyen 46 szakosztály 200 versenyzője állt asztalhoz. Hosszú idő után most szere­pelt először Nk. Kinizsi-spor­toló e mezőnyben, a Ceglédi VSE-ből nemrég átigazolt G. Biró Albert személyében. A 116-os férfimezőnyben G. Bíró a 64 közé bejutott, s a 32 közé jutásért szenvedett vereséget. Összesen 12 versenyszámmal Cegléden .rendezték az után­pótlás korosztályok megyei asztalitenisz-bajnokságát. Az Nk. Kinizsit 11 fiatal képvi­selte a férfi ifjúsági és serdülő mezőnyben. Többen a legjobb 8 között, a 4 közé jutásért ví­vott találkozón estek ki a to­vábbi küzdelemből. A városi női asztalitenisz csapatbajnokság megismételt döntőjében: NEFAG—Pedagó­gusok 3:1. A győztes NEFAG csapatának tagjai: Burka Ist­vánná és Nyitrai Rozália. I A TAVASZI IDÉNY KEZDETE ELŐTT Az 1976—77. évi Pest megyei felnőtt labdarúgó-bajnokság állása a tavaszi forduló előtt: 1. Sülysápi KSK; 2. Kistar- csai SC; 3. IM Vasas Iklad; 4. Szigethalmi MSC; 5. Dunai Kőolaj (Százhalombatta): 6. Gödöllői SC; 7. Albertirsai VSE; 8. Pilisi KSK; 9. Buda- örs-Sasad Tsz SK; 10. Vác- szentlászlói KSK; li. Fóti SE; 12. Törökbálinti TC: 13. Mono- ri SE; 14. Nagykőrösi Kinizsi; 15. Érdi MEDOSZ; 16. Isaszegi KSK. A tavaszi mérkőzéseken szorgalmasabban felkészülve, elszántabban kell küzdeni a kiesés elkerüléséért. A megyei ifjúsági labdarú­gó-bajnokság állása a tavaszi mérkőzések előtt: 1. Nagykőrösi Kinizsi; 2. IM Vasas Iklad; 3. Dabas I. kér.: 4. Budaörs-Sasad Tsz SK; 5. Vecsési SE; 6. Monori SE; 7. Kistarcsai SC; 8. Isaszegi KSK; 9. Törökbálinti TC; 10. Albertirsai VSE; 11. Fóti SE; 12. Dunai Kőolaj (Százhalom­batta); 13. Gödöllői SC; 14. Sülysápi KSK; 15. Szigethalmi MSC; 16. Maglódi KSK. A megyei ifibajnok az or­szágos mezőnybe jut. Szurko­lunk a körösi fiúk végső sike­réért. JÁRÁSI MEZEI FUTOBAJNOKSÁG Szép, tavaszias időben ke­rült sor Cegléden a járási me­zei futóbajnokságra. A két Nk. Pedagógus Sí-versenyző jó he­lyezést ért el. 1966-os születé­sű fiúk, kb. 1200 m (26 indu­ló): ...3. Németh György. 1966-os lányok, kb. 800 m (19 fő): ... 3. Szűcs Agnes. S. Z. CSÜTÖRTÖKI SPORTMŰSOR Kosárlabda Gimnáziumi labdajátékte­rem, 19 óra: Konzervgyár— Városi tanács városi bajnoki férfimérkőzés. i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom