Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-03 / 52. szám

/ ÚRI Vezetékes ivóvíz a irhásokban Üriban eddig 455 család la­kásába kötötték be a vezetékes ivóvizet. További öt házban egy-két héten belül szintén megnyitják a csapokat. A PVCSV dolgozói egy hó­napon belül elkészítik a víz- szivattyú automata kapcsoló­ját, s egész biztosan megszűn­nek az időnkénti vízhányról szóló panaszok. Sok házban nem a szab­ványnak megfelelően készült el a vízóra aknája, máshol pedig szennyezett. Az akna átalakításáról és kitisztításáról a tulajdonosoknak kell gon­doskodniuk. Tájékoztató a zöldségtermesztőknek Március 5-én, szombaton, este 6 órakor TIT-előadás hangzik el a nyáregyházi klub­könyvtárban Zöldségtermesz­tés a házikertben, címmel a legaktuálisabb feladatokról, hi­szen ha az időjárás ismét en­gedi, már munkához kezdhet­nek a kertekben. Az előadás után a későbbi feladatokra vonatkozó kérdé­seket is megvitatják, mert sajnos, a járásban nagyon ne­hezen és ritkán lehet a szak­mai irodalomhoz hozzájutni. Szakmásító tanfolyamok A VOLÁN 1. számú Vállalat 11. számú üzemegysége az idén is elő kívánja segíteni a dolgo­zók magasabb szakmai képzett­ségének emelését: ismét indít úgynevezett F és E kategóriájú tanfolyamokat, amelyeken a monori főnökség dolgozói közül is többen részt vesznek. MONOB'Vntfn A PEST MEGYEI XIX. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM HÍRLAP KUL.ONKI adasa 1977. MÁRCIUS 3., CSÜTÖRTÖK Falugyűlés Pilisen Ifjúsági ház, gázcseretelep, tantermek Szocialista szerződés az üzemekkel Pilis kisvárosnyi nagyköz­ség az agglomerációs övezet pe­remén, a kisvárosok igényeivel, a nagyközségek lehetőségeivel és gondjaival. A vb-titkár ki­számította, hogy a reális igé­nyek kielégítése az évenkénti községfejlesztési alapból száz évig tartana. Falugyűlés. A megjelentek feszült figyelemmel, érdeklő­déssel hallgatják a beszámolót. Utak, járdák épültek, iskolát bővítettek, új boltokat adtak át. A legfontosabb: széles körű társadalmi összefo­gással, elkezdődött az ifjú­sági ház építése. Az impozáns, szép épület fa­lai már állnak, az átadás az idén lesz. A KISZ KB 400 ezer forintot, a községi tanács 100 ezer forintot adott a kivitele­zési költségekre, nyolc helyi üzemmel, intézménnyel pedig szocialista szerződést kötöttek: a szerződés aláírói anyaggal, társadalmi munkával segítet­ték a pilisi fiatalok új ottho­nának építését. A társadalmi munkának Hogyan képviselik körzetüket? Mindegyikkel külön beszélgetnek A monori nagyözségi tanács területén nyolcvanegy tanács­tagi választókerület tanácstag­jai, több mint 18 ezer lakost képviselnek. Hogy máként, ar­ról esett szó a legutóbbi ta­nácsülésen, melyen a múlt esztendőben tapasztaltakat összegezte dr. Zimányi Gyula tanácselnök. „A tanács minden tagjának azonos jogai és kötelezettségei varrnak, tevékenyen részt vesz a testület munkájában, képvi­seli választókerülete, a tele­pülés lakosságának érdekeit, közvetlen és rendszeres kap­csolatot tart választóival, moz­gósít a közös feladatok megol­dására, s munkájáról, válasz­tóinak évente egyszer beszá­mol”. Ez lenne a dolga a köz bizalmából tanácstaggá vá­lasztottnak. Nem könnyű, nem egyszerű, ám aki vállalta, at­tól joggal várják el a többiek, hogy teljesítse is. Hiszen „mozgósítani” nem kell min­den nap, s a körzet gondjairól tájékozódni sem csak úgy le­het, hogy éjjel-nappal tárt ka­pu várja a tanácstaghoz beko- pogtatókat. A tanácsüléseken, amelye­ket negyedévenként tarta­nak, általában a tagok kilenc százaléka igazolatlanul, 19 százaléka igazoltan hiányzik, ezért a lakosság 28 százaléká­nak képviselete nincs biztosít­va egy-egy fontos döntés meg­hozatalában, közérdekű kérdés megbeszélésében. Akadnak olyan tanácstagok is, akik az ülésekről rendszeresen távol­maradnak, ám a jelenlévők ak­tivitása is kívánnivalót hagy maga után. A tavalyi tanácstagi beszá­molók sikeres lebonyolításáért a szakigazgatási szerv szinte mindent megtett, elkészítette a beszámolók anyagát, helyiség­ről és jegyzőkönyvvezetőről gondoskodott, a népfrontbi­zottság aktívái is segítettek, de a tanácstagok közül több nem tájékozódott a tanács lehető­ségeiről, terveiről, még az elő­re megírt segítő anyagokból sem, s nem tudott felvilágosí­tást adni választóinak. Két éve, 1975-ben 655 ezer forint volt a lakosság által végzett társadalmi munka ér­téke, tavaly már csak 229 ezer A csökkenés azzal magyaráz­ható, hogy a tanácstagok egy része nem küldi meg a szak- igazgatási szervnek a társadal­mi munkáról szóló tájékozta­tást, ezért csupán a meglévők­ből lehet összesíteni. Azért került napirendre, mindez, hogy mielőbb válto­zás következzék be. A Hazafias Népfront nagyközségi bizottsá­gának segítségével, beszélge­tésre kerül majd sor, minden tanácstag elmondhatja, miben kér, vár segítséget, esetleg azt is, hogy nem tudja vállalni a rábízott munkát. A testület tagjainak nagyobb aktivitása, az egységesebb és egyenkénti tenniakarás a te­lepülés fejlesztését, művelődé­si, egészségügyi, szociális, kom­munális és egyéb szükségletei­nek, mind magasabb színvo­nalú kielégítését hivatott szol­gálni. (koblencz) egyébként is hagyományai vannak Pilisen, a községbeliek mindig híresek voltak arról, hogy szeretik lakhelyüket, és ha kell, tesznek is érte. Egymillió 200 ezer forint értékű társadal­mi munkát végeztek tavaly is, mintegy 30—40 százalékát az üzemek szocialista brigádjai. Dédelgetett álmuk: az ifjúsá­gi házhoz modern szerkezetű, új tornaterem csatlakozna. A tervek, a vállalások már is­mertek, de a megvalósítás még várat magára. Pedig a ragyo­gó sporteredményekkel dicse­kedő iskola, a sok kiváló spor­tolót adó nagyközség igazán rászolgált a nélkülözhetetlen létesítményre. Az iskolagondok Pilisen is évről évre gyara­podnak. A 2. számú iskola idén két tanteremmel bővül, és ha a község pénzügyi kere­te megengedi, jövőre újabb két tantermet kap. A teljes megoldás nem ez lett volna, de 6—7 rhillió forint helyett, egymillióból megszün­tetik — ideiglenesen — a gon­dokat. Persze, társadalmi mun­ka is szükséges hozzá. Üj gázcseretelep épül a vá­sártéren. Egymillió forintba ke­rül, 800 palackot tárolhat, gaz­dája a Monorvidéki ÁFÉSZ lesz. A vásártérre vezető utat, 300 ezer forintot áldozva rá, szilárd burkolattal látják el. Sok gondot okoz a nagyköz­ségben a napközi otthonos konyha, amely nem felel meg az előírásoknak. Egy 600 ada­gos központi konyha építése megoldaná a jelenlegi problé­mákat, de meghaladja a köz­ség erejét. Két lehetőség is kí­nálkozik ' a jövőbeni vagy' új konyhát építenek a Rákóczi úti óvodában, vagy egy felsza­badult állami ingatlant alakí­tanak át. Végleges döntés nincs, csak jövőre várható. A község egyik büszkesége a 3 éve elkészült egészságház. Korszerű, esztétikus, mellette, bizony, nem valami szép lát­vány a Pázmány-féle rendelő. Korszerűsítésére, nagyobbítá- sára még az idén sor kerül. Esti edzésekre alkalmassá te­szik a labdarúgópálya világí­tását, kutat fúrnak a sportte­lepen. Terv, ötlet jut bőven erre az évre is Pilisen, de gond szin­tén. Akad, aki a helyi közleke­dést hiányolja, más a bel­vízveszély miatt kér szót. Szűkek, elavultak a kultu­rális intézmények, a lehe­tőségek azonban határt szabnak az igényeknek. Április 1-től, a közigazgatá­si egységek összevonása révén, Nyáregyháza csatlakozik Pi­lishez. Kétszeres lesz a fele­lősség és a gond, de megdup­lázódnak a lehetőségek is. A Pilisen tapasztalt közéleti ak­tivitás, a községi intézmények, üzemek vezetőinek igyekezete megkönnyítheti majd az egye­sülés első esztendejét. Ha két tennivágyó és tenni tudó köz­ség összefog, az eredmények nem maradhatnak el. Ez volt a pilisi falugyűlés egyik legfontosabb megállapí­tása. Sz.'A. Rönkfa — feldolgozásra A Monori Kefegyár lerakatából naponta több mint 200 mázsa rönkfát szállítanak az üzembe, feldolgozásra. Gados Imre, Szluka Mihály és Liska Károly targoncára rakja a rönköket. Ifj. Fekete József felvétele Megyei sakkcsapatba|nokság Kettős vereség A Gyömrői SE sakkcsapata újabb kettős vereséggel foly­tatta szereplését a megyei csa­patbajnokságban. Mint isme­JEGYZET A társadalmi munka megbecsülése Községeink az utóbbi évek­ben igen sokat fejlődtek. Óvodák, járdák épültek, új községrészek alakultak ki. A legörvendetesebb azonban az, hogy egyre többen vannak, akik magukénak tekintik la­kóhelyük problémáit, szabad idejüket, energiájukat nem kí­mélve, igyekeznek a gondokon enyhíteni. Gondoljunk a monori Jászai Mari téri óvoda építésére: szo­cialista brigádok egész sora segítkezett. De részt vettek a szocialista kollektívák képvi­selői a monori-erdei óvoda építésében, a pilisi ifjúsági ház alapozásban, a sok-sok kilo­méter járda lefektetésében. Ül­lőn most kezdték el az új, 16 tantermes iskola építését, s máris több mint kétezer tár­Ószhajú emberek emlékeiből Hajdani farsangi Csontkirály és Cibere fejedelem Ma már csak hajlott hátú, ősz hajú emberek emlegetik járásunkban a hajdani mókás farsangokat, melyeknek meg­annyi tarka népszokása meg­maradt emlékezetükben. Bálok, lakodalmak A vízkereszttől hamvazó­szerdáig tartó víg napokon zajlott le a sok-sok falusi bál, de a legtöbb lakodalom is. Ám az igazi farsang mégis a há­rom utolsó nap volt: ezt az időszakot úgy nevezték, hogy a farsang farka. Várták na­gyon az iskolás fiúk: sípokat, kereplőket faragtak, a lányok, legények pedig — mert ők sem maradhattak ki a mulatságok­ból — különböző ijesztő mas­karákat öltöttek alkonyattájt magukra. Kakas és bor A nemrégiben, 93 esztendős korában elhunyt Pólyák Dezső nyugalmazott monori tanár el­beszélése szerint, a századfor­duló táján, tehát mintegy há­romnegyed évszázaddal ez­előtt, a Strázsahegy szőlősgaz­dái közül az egyik, az, akire a választás esett, borospincéje környékén cöveket vert a föld­be, ahhoz odakötözött egy ka­kast, aztán felguritott a pincé­ből egy kisebb hordó finom bort. A hordó és a kakas kö­zött legalább tíz katonalépés távolságnak kellett lennie. A gazda ezután előkerített egy legényt valamelyik szom­szédból, de már akkor ott bá­mészkodott vagy harminc­negyven ember. A legényt a gazda odaállította a hordóhoz, s vastag kendővel bekötötte a szemét, majd a kezébe nyo­mott egy furkósbotot. Az volt a fiatalember feladata, hogy kimért léptekkel megközelítse és suhintsa agyon a kakast. (Durva szórakozás!) Ha rögtön, az első alkalom­mal eltalálta, ő volt a nap hő­se, megnyerte a hordó bort. A második ütéstől a tizedikig, persze, csak siker esetén, öt litert kapott a legény a hordó tartalmából, de ha a tizedik suhintásra sem kedvezett ne­ki a szerencse, csupán egyet­len liter bor járt hiábavaló fáradozásáéit. Egy másfajta vígasságról pedig így beszélt a 94 eszten­dős Toldi József pilisi kovácsr mester: Lángok vagy patakmeder — Az első világháború előtt az volt a faluban a szokás, hogy farsang végén két szal­mabábot öltöztettek fel, s a fe­jükbe keménypapírból készült koronát nyomtak. Egyikük volt a Csontkirály, a másik pedig a Cibere fejedelem. Már a nevük is elárulja, hogy a hú­sos farsang és a sovány nagy­böjt megszemélyesítői voltak. Mindkettőjüket külön menet hordozta végig a falun, és amikor összetalálkoztak, tré­fás -veszekedést rendeztek. Ci­bere fejedelem hívei Csontki­rályt szidalmazták, a pokolba kívánták, elégették vagy a Gerje patakba dobták, ha ép­pen nem volt a meder befagy­va, hogy vigye el a víz a kör­nyékről a telet minél mesz- szebbre. Ám ha tűzön pusztult el a szerencsétlen Csontkirály, a felcsapó lángokat szilaj énekszó kíséretében táncolták körül. Így ért véget a farsang. R. J. sadalmi munkaórát vállaltak a helybeli lakosok. A sok-sok társadalmi mun­kaóra szép és hasznos ered­ményére azonban itt-ott még árnyékot vet a megbecsülés hiánya. Voltak ugyan kezdeti lépések, tavaly, először, em­lékplakettet kaptak a legtöbb társadalmi munkát végzők, de sok helyen még ma is dicsérő, elismerő szó nélkül veszik tu­domásul, ha valaki a közért dolgozik. Pedig nem számíta­nak ők semmi másra, csupán egy kis figyelemre. Esetleg a társadalmi munkában élenjá­rókat meghívhatnák egy-egy jelentős községi ünnepségre vagy tanácsülésre, és a nyil­vánosság előtt köszönhetnék meg fáradozásukat. Az sem kivihetetlen ötlet talán, hogy a legkiválóbbakat egy-egy au­tóbuszkirándulásra vigyék, melyen alkalom adódna né­hány baráti szóra is. Nagyon sok vállalat rendelkezik autó­busszal, nem hiszem, hogy el­zárkóznának az ilyen kérés teljesítése elől. A társadalmi munka becsü­letét csak a társadalom adhat­ja meg., Napjainkban sok szó esik arról, hogy emberek jelen­tős része csak a maga dolgai­val, gondjaival foglalkozik, épp ezért becsüljük meg azo- I kát, akik aktív támogatói egy- egy község lendületes, dinami- \ kus fejlődésének. Jobban, mint \ ahogy eddig tettük. (sz.) I retes, az eső fordulóban, ott­honában kapott ki a Dunaha- raszti MTK-tól, legutóbb pe­dig a nagykőrösiekiől. Az első találkozót 6,5:3,5, a másodikat 6:4 arányban vesz­tették el a gyömrőiek. Igaz, a megbetegedett Simkó Ferenc hiányát nagyon megérezték, hiszen mindenkinek eggyel magasabb minősítési fokon kellett játszania, összesítésben 12,5:7,5 arányban nyert a nagykőrösi gárda. A gyömrőiek közül másfél­másfél pontot szerzett Fábián Béla, egy-egy pontot Follárdt István, Biró György és Lipták Dezső. Mindkét játszmáját el­vesztette Monduk Bajos, Vi- czina István, Mészáros Lajos és Pálinkás János. A gyömröi sakkozók legkö­zelebb március 13-án, ottho­nukban fogadják Dabas csa­patát, s megpróbálnak javítani az eddigi gyenge eredménye­ken. <g) MA Gyömrő — Monor Barátságos labdarúgó-mér­kőzés színhelye lesz ma, csü­törtökön, délután fél négytől a gyömrői sporttelep. A Gyöm- rő—Monor találkozó játékve­zetője, Orbán Károly. Autó- és kissnctorvezetoi tanfolyam A gyömrői Petőfi Sándor Művelődési Házban autó- és kismotorvezetői tanfolyam kezdődik a közeljövőben. A tanfolyamra jelentkezni már­cius 28-ig lehet, a művelődési ház irodájában. A nap kulturális programja MOZIK Gomba: Egy király New Yorkban. Monor: Szerelmesek románca, I—II. Vecsés: Edith Piaf. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyömrőn, 10-től 18 óráig: id. Pál Mihály Munkácsy-díjas szobrászművész kiállítása, 13- tól 20-ig: zenetanfolyam, 16- tól: középiskolai előkészítő magyarból (a Kossuth iskolá­ban), 18-tól 21-ig: zenekari próba. Maglódon, 16-tól: a ké­zimunkaszakkör foglalkozása (a 2. számú iskolában), 18-tól: gimnáziumi előkészítő ma­gyarból (az 1. számú iskolá­ban),>18.30-tól: a 100 Folk C együttes műsora. Mendén, 17- től 19-ig: a kispávakör pró­bája, 19-től 20-ig: női torna. Monoron: bútor- és lakberen­dezési kiállítás, 14-től. isme­retterjesztő előadás (a Film­technikai Vállalatnál), Meddig gyógyszer, mikor méreg? cím­mel, előadó: Fekete József járási főgyógyszerész, 18-tól: a művészbarát klub foglalko­zása. Monori-erdőn, 9-től 11-ig: az irodalmi szakkör ösz- szejövetele (az iskolában).

Next

/
Oldalképek
Tartalom