Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-03 / 52. szám

ABONYI KRÓNIKA A fejlesztés forintjai Együtt a községért A legtöbb a tulajdon elleni vétség Abony nagyközség tanácsa a napokban tartotta idei első ülését, ahol egyebek között a település 1977. évi költségveté­si és fejlesztési, a társadalmi munkára vonatkozó intézke­dési tervét ésa szabálysértési bizottság munkáját tárgyalták meg. A költségvetési és a fej­lesztési alap felhasználása a népgazdaság célkitűzéseivel és a helybeli gazdaságpolitikai irányelvekkel összhangban áll. A legtöbb bevételt és kiadást a kulturális ágazatnál tervez­ték, a bevételi előirányzat 1 millió 628 ezer forint, a ki­adás meghaladja a 11 milliót. A legtöbb pénzt az oktatási intézmények (iskolák és óvo­dák) működtetésére fordítják. A szociális és egészségügyi in­tézményhálózatra 2,5 milliót költenek. Nem jelentéktelen a gazdasági ágazat kiadás elő­irányzata sem, kereken 3 mil­lió 369 ezer forint. Ebből a belvízelvezetésre az idén egy­millió forintot fordítanak. A fejlesztési alap felhaszná­lásánál figyelembe veszik a la­kosság javaslatait. Négy kilo­méter járda építését tervezik. Folytatják a közvilágítás fejlesztését, és korszerűsí­tését, megkezdik az új óvoda és bölcsőde építését és a parkerdő telepítését.. Jelentős összeget költenek a piaci csarnok elkészítésére, az óvodák és a salgóbányai úttö­rőtábor fejlesztésére. Ebben az évben készül el az új 15 laká­sos épület terve, a volt tüdő­gondozót átépítik, és ott lesz az egészségház. Felújítják a zeneiskolát, az MHSZ-lőteret és sportudvar készül a Somo­gyi Imre általános iskolában. 1976-ban a lakosság társa­dalmi munkájának értéke 5,2, az üzemeké és intézményeké 4 millió forint volt. A lakosság főleg a járdaépítésben, az ivó- vízhálózat bővítésében, a strand kabinjainak építésében és a közterületek gondozásá­ban nyújtott segítséget. Az üzemek és intézmények első­sorban a salgóbányai úttörőtá­bor, a KRESZ-park építésé­hez, a kisegítő iskola és az Űjszászi úti óvoda fejlesztésé­hez adtak támogatást. Ebben az évben parkerdő telepítésé­hez, járdaépítéshez, a központi autóbuszváró korszerűsítésé­hez, óvodabővítéshez kérik a lakosság és az üzemek, intéz­mények támogatását. Társadalmi Üggyé szélese­dik a nagyközségben a szé­pítési és tisztasági mozga­lom. A tanácsülés a társadalmi munkáról szóló intézkedési tervben meghatározta, hogy milyen mértékű segítséget vár­nak a lakosságtól és az üze­mektől. Ez alkalommal számolt be a tanács mellett működő sza­bálysértési bizottság a munká­járól. Feladataikat végrehaj­tották, üléseiken javaslatok és vélemények hangzottak el, amelyeket felhasználtak. A bizottság megfelelően élt jog­körével, szem előtt tartotta a jog- és bírságpolitikai irány­elveket. Segítette a tanács munkáját és jól szolgálta a lakosság nevelését. 1976-ban 192 ügyet intéztek, százötven szabálysértőt meg­bírságoltak. A feljelentések közül 53 vidékről érkezett, ez azt jelenti, hogy egy év alatt ennyien követtek el szabály- sértést lakóhelyükön kívül. A legtöbb a tulajdon elleni vét­ség volt. A legkisebb büntetés 200, a legmagasabb ötezer fo­rint volt. Gy. F. Tizenegy iskolából Számot adtak tudásukról Albertirsa nyerte a csapatversenyt A járás 11 általános iskolá­jának százhuszonöt úttörője és huszonöt kisdobosa részvé­telével rendezték meg a kö­zelmúltban Abonyban a járási tanulmányi versenyt. A diákok vetélkedőjén megjelent Mó­ricz András, a járási pártbi­zottság osztályvezetője, Jakab Béla, a járási hivatal művelő­désügyi osztályának vezetője, ifjú Skultéty Sándor járási út­törőelnök. A vendégeket és a versenyzőket Kiss Imre járási tanulmányi felügyelő köszön­tötte. A versenyeket a Gyulai és a Somogyi általános iskola ter­meiben bonyolították le. A győztesek: magyarból Nagy Il­dikó, Abony (Gyulai), kémiá­ból Pusztai Dezső, Abony (Gyulai), matematikából Ba­logh János, Abony (Somogyi), történelemből Papp László, Abony (Somogyi), biológiából Halápi István, Albertirsa, fizi­kából Ádám Tamás, Albertir­sa, földrajzból Tolnai Klára, Albertirsa, orosz nyelvből He­gedűs Éva VIII-os, Dánszent- miklós és Szeleczki Ildikó VII-es Ceglédbercel. A kisdo­bosok versenyét Holop Tünde (Albertirsa) nyerte. Csapat­ban első lett Albertirsa, máso­dik az abonyi Somogyi Imre iskola, harmadik Ceglédbercel és negyedik az Abonyi Gyulai Gaál Miklós általános iskola. A verseny legjobb helyezettjei értékes könyvjutalomban ré­szesültek. (gy) Márciusban Légi fényképről térkép A lakosság segítségét kérik A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat Abony térképének elkészítéséhez március közepén légi fényképe­zést hajt vége. A fényképezés előtt március 1-től jelölési munkálatokat végeznek, úgy­nevezett felhívójeleket szögez­nek ki és az utcai oszlopok te­tejét fehérre festik. A megbíz­ható térkép elkészítéséhez a vállalat munkatársai kérik a lakosság segítségét: ki-ki a saját, belső mezsgyevonalában lévő oszlopok tetejét fesse be fehérre és ez oszlopok környé­két tisztítsa meg, majd az osz­lopok körül egy 15 centiméter széles, gipszből vagy mészből készült egy méter sugarú kört rajzoljon. Asztalitenisz Érmek a bajnokságon Juhász Erika sikere Miskolcon rendezték meg a Kelet-vidéki, ifjúsági, serdülő és újonc asztalitenisz-bajnok­ságot. Az abonyi lányok jól szerepeltek. Ifjúsági egyéni­ben Juhász Erika a legjobb nyolc közé jutott, párosban az orosházi Pálival bronzérmet szerzett. Az abonyi kislány a serdülők versenyében is helyt­állt, egyéniben bekerült a nyolc legjobb közé, akárcsak Bártfai és Ozsváth. Serdülő párosban Juhász Erika újabb érmet szerzett,, ezúttal ezüstöt, Pálival. Az újoncok között Ozsváth Zsuzsa jeleskedett, bronzérmet nyert. Az országos vidéki bajnoksá­gon mindhárom abonyi kis­lány részt vehet. XXI. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM 1977. MÁRCIUS 3., CSÜTÖRTÖK Összefogással előbbre jutnak Lakás, óvoda, víztározó épül Tanácstagi beszámoló, három körzetben Háromezer fácántojás Tervszerű vedgazűéíkoe/ás Irtják a dúvadakat A törteli Rákóczi Vadásztár­saság életében 1975 forduló­pontot hozott. A korábbi évek­ben a gazdasági gondok és a fegyelemsértések megakadá­lyozták a tervszerű vadgazdál­kodást. A negyven vadásznak köszönhető, hogy az 1976-os évet 250 ezer forint haszon­nal zárták. Az alkalomhoz il­lően fenyőágakkal és trófeák­kal feldíszített művelődési házban Virág István vadász- mester a minap adott tájé­koztatót a társaság tavaly vég­zett munkájáról. Ezekben a hetekben estén­ként kigyúl a villanyfény egy- egy iskola, hivatal, üzemrész tágas termében, ahol a mun­kanap végeztével tanácstagi beszámolókra várják a város lakosságát. A tanácstagok kör­zetük széles fóruma előtt szá­molnak be mindarról, ami az elmúlt évben Cegléden tör­tént a választópolgárok érde­kében. Szó kerül az eredmé­nyekről, summázzák a városi tanács és a tanácstagok tevé­kenységét, a lakosság segítő­készségét, amely a társadalmi összefogás nyomán megnyilvánul ott, ahol valóban komolyan veszik a lakóhely közös érdekeit. A Városgazdálkodási Válla­latnál a napokban három ta­nácstagi körzet lakói gyűltek össze, hogy meghallgassák Sági Béláné, Dubniczki Mihály és Vincze János beszámolóját. Hármuk nevében a 35. körzet tanácstagja, Vincze János, a városi tanács elnökhelyettese tett jelentést a múlt évben történtekről. 1976-ban a ceg­lédi városi tanács öt alkalom­mal ülésezett. A februári ta­nácsülésen hangzott el az az értékelés, amely a város IV. ötéves tervének eredményeit foglalta össze. A tavaszi ta­nácsülésen hagyták jóvá Ceg­léd 1980-ig szóló középtávú fejlesztési és pénzügyi tervét, valamint a végrehajtásához készített intézkedési tervet. A júniusi tanácsülésen választot­ták megyei tanácstaggá Bán Lajost, az időközi választást követő tanácsülésen. A ceglédi városi tanács elnöki tisztét Kovács Károly kapta meg, a végrehajtó bizottságba került Harczi Ferencné és Zsengellér Lajos. Az őszi tanácsülésen a tanácsi munka eredményessé­géről tárgyaltak, december­ben pedig az V. ötéves terv kereskedelmi fejlesztési elkép­zelései és a város közegész­ségügyi helyzete került napi­rendre. Tavaly két tanácsi rendeletet megváltoztattak, mind a kettő széles körben ér­dekelte a lakosságot. Az egyik az állattartási rendelkezéseket módosította, a másik a lakás­igénylés lehetőségével vplt kapcsolatban. Mint Vincze János össze­foglalta, az V. ötéves terv első évében a városi tanács végre­hajtó bizottsága foglalkozott az állattenyésztés és állat- egészségügy helyzetével, a munkaerő-gazdálkodással, vizsgálta a PEVDI-nél dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nyeiről szóló jelentést, tár­gyalt Cegléd közlekedésbiz­tonságáról. Értékelték a ta­nácstörvény végrehajtását, foglalkoztak a testnevelési és sportmozgalom fejlesztésével. A városi tanács vezetői több alkalommal kihelye­zett fogadóórákat tartottak egy-egy nagyobb munka­helyen, gyárban, vállalatnál, termelő- szövetkezetben. Ez lehetőséget adott arra, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljenek a munkás kollektívákkal, és az elhangzott közérdekű bejelen­téseket, javaslatokat a tanácsi munka során hasznosítsák. A kihelyezett fogadóórák igen népszerűek voltak. A következő öt évre terve­zett lakásépítési program meg­valósítása tavaly elkezdődött. A Károlyi lakótelepen és a Szövetség utcában 130 darab OTP-lakást adtak át, elkészült hatvan egyéb állami lakás és 147 magánlakást éoítettek a városban. 60 állami, célcsopor­tos lakás fogadószintje szintén megépült és ezekkel együtt az év végére 180 ilyen lakás át­adását tervezik. Emellett 781 újabb OTP-lakás készül el, 20 családi otthont építtet a La­kásépítő Szövetkezet a Felház utcában. Várhatóan 160 ma- gánépítkezés is befejeződik. Cegléd ivóvízellátása sokat javult' az utóbbi években. Ta­valy befejeződött a városi II. főnyomóvezeték megépítése és két, mélyfúrású kút is készült, amelyeket ebben az évben kötnek a hálózatra. Elkészül két, összesen 1500 köbméteres víztározó medence is. A ta­nács 1 millió forintot fordított az ivóvízhálózat fejlesztésére, 2 ezer 930 méter vezeték épült meg a Süveg, a Lachner György, a Folyó, a Görbe és a Szalag utcában, a Bajza közben és az Összekötő úton. A MÉLYÉPTERV meg­kezdte a szennyvíztisztító II. ütemének a tervezését, melynek kivitelezéséhez várhatóan még ebben az évben hozzáfognak, mivel a városnak nagy szük­sége van rá. Belvízelvezetés­re tavaly 2 millió forintot tu­dott fordítani a tanács, meg­kezdődtek a déli városszél és a Málomtószél vízrendezési munkái. A délnyugati város­rész vízrendezése ebben az év­ben folytatódik. A villanyhá­lózat a Damjanich és a Felház utcában korszerűbb lett, az öregszőlőben és a Kenderföl­dön folytatják a kisfeszültsé­gű hálózat építését. Tovább ja­vult tavaly az óvodai ellátott­ság: Cegléden 1420 kisgyerme­ket tudnak már ilyen intéz­ményben elhelyezni. A tervek szerint az idén két óvodát újí­tanak fel és a Május 1. Ruha­gyár, amely épp a körzetek egyikéhez tartozik, üzemi óvo­dát nyit. A közlekedésfejlesz­tés során korszerűbb lett a Rákóczi út egy szakasza. A munkák ebben az évben érnek majd véget. Több utca új bur­kolatot kapott, 1 millió forin­tot költött a tanács járdaépí­tésre. A környezetvédelmet szorgalmazva, fásították az Újváros egy részét. Elkészült az ifjúsági KRESZ-park és fo­lyik a Málomtószél feltöltése. Elkészült egy új termálfürdő tanulmányterve és foglalkoz­nak a további városrendezés­sel. Fejlődnek a ceglédi ipari munkahelyek is. A lakosság tavaly 12,1 mil­lió forint értékű társadalmi munkát végzett és ered­ményeket hoz az Egy is­kola, egy üzem mozgalom. A kommunista műszakok bé­rével a gyermekintézmények bővítését segítették a ceglé­diek. Több városrész lakói jó példát mutattak összefogásból, tettrekészségből, ha parkosíta­ni, virágosítani 1—‘llett környe­zetüket. A fejlődésben ter­mészetesen nincs megállás — nem szabad, hogy legyen. Ez természetesen a város lakóin is múlik, hiszen segítségükkel — a sok kicsi sokra megy ala­pon — tovább épülhetnek majd a járdák, rendesebb, gondozottabb lehet a „széle­ken” is a városkép. Vincze János tanácstagi be­számolója után sokan szót kér­tek. Volt, aki o jó szomszédsá­gon alapuló összetartás hasz­nosságára hívta fel a figyel­met, mások a járdaépítéshez, árokrendezéshez kértek taná­csot, felajánlva kétkezi mun­kájukat a lakónegyed érdeké­ben. Ágoston Józsefné toxiko- lógus a Bodrog utcaiak egész­ségvédelme érdekében, a csa­tornahálózattal kapcsolatban kért szót, Kamuti Józsefné, a Rák utcából azt jelezte: a fér­fiak vállalkoznak árokrende­zésre, ha az utca megkaphat­ná a szükséges dudákat az építéshez. Nyársapáti György a faültetés után érdeklődött, Mózes Pál a Folyó utcából az úttestek, árkok állapotáról be­szélt, hangsúlyozva, hogy a környék általában az ott la­kókra jellemző képet ad. Gye- nes Ilona a Molnár utcából, s még többen mások a kis bol­tok és környékük lomosságá­ról szóltak. Kérdésére választ is kapott a tanácstagtól: a Ma­lom téren 1979—80-ban meg­épül a várva várt ABC-kis- áruház. Igen figyelemre méltó volt a Május 1. Ruhagyár ceglédi igazgatójának, Meleg István­nak, a tanácstagi körzet lakó­jának hozzászólása. Ö arról beszélt, hogy nem a szó, ha­nem a társadalmi összefogás erejére kell építeni. Aki kér, alkalom adtán lapátért is nyújtsa a kezét és a közösség érdekeit helyezze a sajátja elé, legyen szó akár az utcá­ról, amelyben lakik, vagy a városról. Az, aki ismeri és gyakorolja állampolgári jogát, az akkor is legyen az elsők között, amikor a kötelességéről van szó. A városban sok jó példa mutatja és a társadalmi munkák is igazolják: tettre- készséggel, akarással, összefo­gással épül, szépül, fejlődik évről évre a város. Jó példa erre az elmúlt ötéves terv minden eredménye és remél­hetően ezt igazolják a követ­kező esztendők is. Előadás kertbarátoknak Termesszünk gyümölcsül Március 3-án, csütörtökön kerül'" sor a kertbarátok tan­folyamának hatodik, egyben utolsó előadására, a városi tanács te rmelés-el Iá t ás fel ­ügyeleti osztálya és a Haza­fias Népffront városi bizottsá­ga szervezésében. A korsze­rű és szakszerű gyümölcster­mesztésről Nyújtó Ferenc, » Kísérleti Kutató Intézetigaz­gatója szól. A vadászok 1475 fácánka­kast lőttek, ezek közül 300-at exportra adtak át. A puska­végre került nyulakon kívül 350-et élve fogtak be, jó pénzt adott értük a MAVAD. Fogoly 163 került aggatékra. A leg­eredményesebb puskás Urbán József volt, aki 81 kakast lőtt a szezonban. Nagy vadból 36-ot ejtettek, tizenhatan lőttek egy-egy őz­bakot. A közösen vásárolt go­lyós fegyvert mindenki hasz­nálhatja, aki a társaságban végzett munkájával kiérdemli. A vadállomány gyarapításáért mindent elkövetnek, a több mint 13 ezer holdas vadászte­rületen a tsz-tagok két forin­tot kaptak minden megmen­tett fácántojásért. Háromezer tojást szedtek fel a gépek elől. Ezt mindenki szívügyének te-j kintette, hiszen a vadászok közt sok a termelőszövetkezeti tag. A vadászszezonnak ugyan vége, mégsem kerülnek szögre a puskák. A vadállomány vé­delmében egész évben irtják a dúvadakat. A rókák és a kó­bor kutyák mellett a legna­gyobb kárt a szarkák okozzák, ezeket mérgezett tojásokkal pusztítják. A dúvadirtás után a korongdobó berendezéssel felszerelt lőtér várja a vadá­szokat, ahol a legügyesebbnek járó serleg elnyeréséért ver­sengnek. A tervek szerint az idén is a helybeli Dózsa Termelőszö­vetkezettel együttműködve használják ki a vadgazdálko­dás és a sportolás adta lehe­tőségeket. A teendők közt sze­repel etetők készítése, fácán­csibék vásárlása, a lőtér és a vadászház korszerűsítése. Mindez továbbra is eredmé­nyes vadgazdálkodásra és jó szórakozásra ad alkalmat. (ottoliál) A közösségi életre nevel Szerkeszti: a pedagógus KISZ-alapszervezdt Iskolaújságot adott közzé a törteli általános iskola József Attila pedagógus KlSZ-alap- szervezete. „Együtt — egymásért!” — ez a kiadvány mottója és en­nek jegyében írják pedagógu­sok és úttörők. Azt szeretnék, ha még összehangoltabbbá vál­na az iskolai munka, még jobb és gyümölcsözőbb kapcsolat teremtődne a pedagógus KISZ- eisek és a jövő KISZ-tagjai, az úttörők között. Az iskolaújság első számá­ban az úttörőtanács titkára, a nyolcadik osztályos Svábensz- ky Erika beszámolt a 6. orszá­gos úttörőparlamentről, me­lyen a Pest megyeiek közt ő is részt vett. Irt arról is: meg­vitatták, milyen nemes akció­kat szervezhetnek az úttörők a KISZ megalakulása közelgő, 20. évfordulója tiszteletére. Egy másik tudósítás a fiatal pedagógusok és népművelők szentendrei parlamentjéről szólt, amelyen részt vett a tör­teli iskolából Szarvákné Földi Edit, aki a tanítás hatékony módszereiről, a pedagógus ön­képzés és továbbképzés fontos­ságáról jegyzett fel gondolato­kat. Az ifjú vöröskeresztesek munkájáról, iskolai versenyek­ről és ünnepségekről szintén szó került a lap oldalain. Az úttörő mozgalmi munka ered­ményességét cikkében Godó Pál csapatvezető méltatta a februá­ri lapszámban, Fajka Jánosné igazgatóhelyettes a mulasztók­kal, bukottakkal, rongálókkal kapcsolatban javasolta: segít­senek az osztályközösségek, hogy minél több legyen a bu­kásmentes úttörő őrs. A havonta megjelenő kiad­vány lehetőséget ad arra, is, hogy a gyerekek javaslatot te­gyenek az úttörőélet színesíté­sére, az iskolai rend és fegye­lem erősítésére. Túri Judit, az 5/B. osztályból azt javasolta, hogy — hasonlóan egyes sport­ágakhoz — próbálkozzanak meg itt is a színes kartonlap- rendszerrel. Legyenek figyel­meztető kék lapocskák, ezt kö­vesse az osztályfőnöki piros karton és ha ezek száma is megszaporodik, vagyis, ha a gyerek nem változtat viselke­désén. magatartásán, úgy tilt­sák el gy időre az úttörő kö­zösségben való szerepléstől. He­lyet kapott az újságban Mart Anikó ötödikes színes beszámo­lója a tél örömeiről és Dofka Anikó negyedikes ügyes vers­próbálkozása is. TOVÁBB ÉPÜL ebben az évben Cegléd főutcája, a Rá­kóczi út. A vasútállomás és a Széchenyi út közti, már elké­szült szakaszon a járda men­tén parkosításhoz látnak, a keresztutcák szilárd burkolatot kapnak. A Táncsics utcában ehhez már folynak az előké­születek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom