Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-03 / 52. szám

1977. MÁRCIUS 3., CSÜTÖRTÖK \/(írf,.r. Eredményes évet zártak Tököl ön a Vörös Csi llag 'rmelőszövetkezet 590 fos ísága zárszámadó közgyű- it tartott a helyi művelődé- házban. Pesuth Ambrus elnök be­li mólójában elmondta, hogy gazdaság nyereségesen zárta 1976-os évet. Ehhez az edményhez hozzájárult az hogy a faluban levő két rmelőszövetkezet egyesült, y nagyobb termőterülethez tottak, ahol a korszerű ag- technika segítségével szép edményeket értek el. Nőtt a rméshozam búzából, rozs­ul, őszi árpából. A vasipari elléküzemág is túlteljesítet- évi tervét. A termelőszövet­ízet rendszeresen támogatja yugdíjasait is. A beszámoló :án megvál’asztották a tiszt- •gviselőket. Több érdekes ozzászólást és javaslatot kö- etően a tagsiág egyhangú sza­bással úgy határozott, hogv tatlakozik a csepeli dolgozók ersenyf elhívásához. Ezután edves ünneoség keretiben legvendégelték a termelőszö- etkezet dolgozóit. ★ Szeretnék beszámolni a tö- öli falugyűlésről is. A jelen- svők tájékoztatást kaptak az Imúit év eredményeiről, va- amint az idei tervektől. Tavaly átadták az új áttaiá- ios iskolát. Bővítették a vil- anyhálózatot a Lenin telepen, i községen áthaladó ország- itat is felújították, és a Duna «ellett tábort építettek az út- örőknek. Megkezdték az új ilmszínház tető alá hozását: i tervek szerint 150 személyes esz. Az eredményekhez a helyi ermelőszövetkezet, a lakosság, zalamint a Pestvidéki Gép­gyár is hozzájárult önzetlen segítségével. Az idén kerül sor a műve- velődési ház felújítására. Újabb betonjárdák épülnek, s tovább bővítik a villanyháló­zatot. Beszámoltak arról is, hogy megalakult a helyi kró- nikaírók és a kiskertbarátok szakköre. Az elhangzott hozzászólá­sokra a nagyközségi tanács vezetői válaszoltak. Bundies Péter Tököl Megközelith e te tlen Újtelep Szeretném, ha soraimat köz- zétennék a Pest megyei Hír­lapban. Ezt a helyzet javítá­tonságos lenne a közlekedés. Az itt élő embereknek döntő többsége családos, több gyere­ket nevelnek, s a hidegben tüzelőre van szükségük. Ilyen körülmények között azonban az újtelepi 450 házban aligha akad olyan ember, aki bármi­lyen fuvart elvállalna. Nagyon jó lenne megnyug­tató megoldást találni — akár társadalmi összefogással is. Ta­lán lehetne a vasúttól kise­lejtezett köveket szerezni, vagy esetleg máshonnan sala­kot hozatni. Minél előbb segí­teni kell az újtelepiek gond­ján. Id. Lengyel Ferenc Pécel Bale se tveszélyes játszótér Budaörsön, az Arany János utcában lévő gyermekjátszó­teret nagy örömmel vették birtokukba a gyerekek. Vas­kerítés azonban csak az egyik részére került, a másik fele szabadon maradt, ezért a gyer­mekek testi épségét veszély fenyegeti. Erről már több hó­nappal ezelőtt írt a Pest me­gyei Hírlap. A be nem kerített részen ugyanis autósak hajta­nak keresztül elég gyakran. Szerintem — különösen most, hogy közeleg a tavasz — fel­tétlenül gondolniuk kellene az érdekelteknek a játszótér tel­jes bekerítésére. Kis ügyről van szó, s mindez könnyen orvo­solható egy kis jóakarattal. Tóth István Budaörs Úttörők karneválja Az elmúlt napokban a ba- gi 2900-as számú Szemdrey Jú­lia úttörőcsapat megrendezte immár hagyományos úttörő- karneválját. A helyi Dózsa György Mű­velődési Központ nagytermét zsúfolásig megtöltötték az ál­talános iskola tanulói és az ér­deklődő szülők. Hatvan kis­diák részvételével jelmezbál­ra került sor: zsűri értékelte a legjobbak kollekcióit. Iszlai Albert Bag Buda vidéki kőbányászok A kőbányásznák nehéz, fá­radságos a munkája. Igaz, egyben izgalmas és érdekes is. amint nap mint nap kitermeli a szükséges mennyiséget. A Buda vidéki Erdőgazdaság Petőfi, brigádja már hosszú A péceli Üjtelep sajnos, évek óta állítja elő azokat a szinte megközelíthetetlen, kaszaköveket, köszörűköveket, Nincs olyan út, amelyen biz- amelyek nélkül háztartási sának érdekében szerkesztőségtől. kérem a Szentendrei mozaik MUNKÁSOK A FŐISKOLÁN Az elmúlt napokban kedves vendég látogatta meg Szent­endrén a Kossuth Lajos Kato­nai Főiskola határőr tanszékét. Aszalós Jánosnét, a Pest me­gyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat helyi üzemének párt­titkárát fogadták a hallgatók a munkásőrség fennállásának 20. évfordulója alkalmából. Aszalós Jánosné a munkás­őrség alapítói közé tartozik: húsz éve tagja a testületnek. A meghívott vendég élmény- beszámolója után a leendő határőr tisztek rövid műsor­ral emlékeztek meg a mun­kásőrség jubileumáról. A ba­ráti találkozón a hallgatók a főiskola emblémáiéval díszí- tet emléktárgyat nyújtottak át Aszalós Jánosnénak. Géczi Sándor fhgy. Szentendre , BATYUSBÄL A NYUGDlJASKLUBBAN A szentendrei nyugdíjas- klub tagjai bátyus farsangot rendeztek. A hangulatos esten szép számmal vettek részt az idős emberek. A klub fáradhatatlan veze­tője, Csanádi Mártonná rend­szeresen gondoskodik tartal­mas kikapcsolódásról. Heten­ként egy alkalommal találkoz­nak egymással a résztvevők, s a kulturális rendezvények mellett havonta egy alkalom­mal jogi tanácsokat is kapnak. Jó a kapcsolatuk a helyi ta­náccsal, a népfrontbizottság­gal, valamint az üzemekkel, intézményekkel. Az idén tíz alkalommal kirándulnak a klub tagjai. A gazdag prog­ram eredményeként e közösség 150 embernek nyújt hétről hétre tartalmas egvüttlétet. Jesztrebszki Béla Szentendre eszközeink, kisgépeink pen­géit nem lehetne élesíteni. A brigád tagjai — vezetőjük Dudok János — Kalácska La­jos, Szabó Károly, Rapolder Márton, Urbán József, Chapó Ákos és Tamás — valameny- nyien többször kitüntetésben részesültek, és elismert dolgo­zói a gazdaságnak. Ezen a munkaterületen fokozottan szükséges a jó kollektív mun­ka, az összeszokottság. Ami­kor robbantás vagy fejtés kö­vetkezik, nincs sok helye a beszédnek, gyorsan cselekedni kell, de úgy, hogy közben vi­gyázni kell egymás testi ép­ségére. S ha bármelyiküket megkérdezzük e szakma szép­ségeiről, szinte egyöntetűen válaszolnak: nem hagynák el ezt a munkahelyet semmi pénzért. Padányl Lajos Budakeszi A TIT a diákokért Magam is középiskolás diák vagyok, ezért örömmel tapasz­talom, hogy a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat kü­lönböző programjaiban ránk is gondol. A ráckevei járásban elter­jedtek és népszerűek a TIT- előadások, rendezvények. Szi- getszentmiklóson a 2-es számú általános iskolában Pelsőczi László pedagógus fáradhatat­lan aktivistának bizonyul: az úttörőknek túrákat, kirándulá­sokat szervez, ami nagy segít­séget nyújt a gyerekeknek a tananyag elsajátításában. En­nek keretében a szigetszent- miklósi úttörők minden évben ellátogatnak az Országházba. Mindemellett Pelsőczi László a pedagógusok megyei sportta­lálkozójának megrendezésében is hosszú évek óta aktívan közreműködik. A TIT-program keretében az elmúlt napokban Farkas László, a dunaharaszti gimnázium pedagógusa látogatott el a ráckevei Ady Gimnázium diákjaihoz: az olvasás szerepé­ről, fontosságáról beszélt. If j. Váczi Károly Szigetszentmiklós Könyvtárosok megbeszélése A ceglédi szakszervezeti könyvtárosok József Attila klubjának tagjai az elmúlt na­pokban tartalmas összejövete­len találkoztak egymással az SZMT körzeti könyvtárának helyiségében. Czinege Jánosné könyvtárvezető már az előké­szítésnél gondosan ügyelt arra, hogy a résztvevők számára hasznos és tartalmas progra- most álítsanak össze. Csertői Oszkár irodalomtör­ténész előadásában elemezte a szovjet irodalom különböző korszakait. Arra kell töreked­ni — mondotta —, hogy a vi­lágirodalmi rangot jelentő mű­veket a munkásolvasókkal foglalkozó könyvtárosok mi­nél jobban megismerjék. Ehhez segítséget nyújt a Szovjet Iro­dalom című magyar nyelvű folyóirat: tartalmas és szóra­koztató olvasmányaival már Szóvá tettük, intézkednek A segítség nem késik Két héttel ezelőtt, lapunk Postabontás rovatában Mázsa Zoltán monori-erdei lakos azt kifogásolta, hogy lakóhelyén nincs gázcseretelep. Leírta azt is, hogy az iletékesek koráb­ban már ígéretet tettek prob­lémájuk megoldására, mind­eddig mégsem történt hatha­tós intézkedés. Monori-erdeá olvasónk írá­sára levélben válaszolt Czmo- rekné dr. Varga Ilona, a mo­nori nagyközségi tanács vb- titkára. Tudomásunkra hozta: a kérdéses területen, a meg­lévő, ideiglenes telephely tűz­veszélyes, ezért nem lehet használni. A helyzet javítása érdekében az új telephely megépítésére már megtették a lépéseket: felvették a kapcso­latot Susánszki Lajos monori- erdei lakossal a terület rendel­tetésszerű kijelölésére, meg­felelő körülmények biztosítá­sára. A monori nagyközségi ta­nács vb-ti tikárának válaszában örömmel olvastuk, hogy min­dent megtesznek a probléma megnyugtató rendezése érde­kében. meghódította a magyar olva­sókat. Az előadás után a könyvtárosok munkáját érté­kelték. A helyi üzemek, intézmé­nyek, szakszervezeti könyvtá­rosait dicséretben részesítet­ték: a legjobbaknak Csőké An­na megyei könyvtárigazgató jutalmakat adott át. Maczelka Tibor Cegléd Szerkesztői üzenetek B. T., Kocsér: együttérzőnk önnel: igyekszünk segítségére len­ni. M. V., Dunabogdány: a Pest megyei Tanács művelődési osztá­lyától kapott válasz szerint a szer­ződéses évek nem számítanak be a háromévenkénti feljebbsorolás- ba. Ebben az esetben a véglege­sítés időpontja a mérvadó. Nem történt baleset... Az évek során nemegyszer előfordult már, hogy olva­sóink nem mindenapi ügyben fordultak szerkesztőségünk­höz. Ezúttal két hasonló té­májú levelet adunk közre, minden kommentár nélkül, bízva abban, hogy az érde­keltek okulnak a történtekből. Hiszen mindkét esetben csali a véletlen szerencsének kö­szönhető, hogy nem történt baleset... Tudjuk, hogy kárunk teljes mértékben már nemigen térül meg, de nagyon jó lenne, ha a közutakon csak olyan jár­művek közlekednének, ame­lyek nem veszélyeztetik az emberek testi épségét. Véle­ményem szerint a gazdaság­nak több figyelmet kellene fordítania teherautóinak mű­szaki állapotára. Ezért írtam meg furcsa esetünket. ★ Bene István péceli olvasónk (Pesti u. 79.) ezeket írta szer­kesztőségünkbe küldött levelé­ben: Az elmúlt év őszén furcsa eset történt velünk. A Rákos­völgye Termelőszövetkezet te­herautójának egyik kereke menet közben kiesett, begu­rult az udvarunkba, ott ösz- szetörte kétéves fiam lábhaj­tásos kocsiját, majd a konyhá­ban egy széíken keresztülgá­zolva a gyerekszobába gurult, s széttörte a szekrény egyik fiókját. A szerencsén múlt, hogy személyi sérülés nem történt. Anyagi kárunk két­ezer forint körüli volt. A rendőrség a helyszínen levet­te a tehergépkocsi rendszám- tábláját. A gépkocsivezető a kárt elismerte, rendezését ma­gára vállalta. Az okozott kárt úgy ahogy kijavította. Szilágyi József százhalom­battai olvasónk (Augusztus 20. utca 5.) leveléhez mellékelt egy másfél centiméter hosszú, rozsdás drótot is. S hogy mindezt hol találta, arról így írt: Nemrégiben a Postabontás rovatban olvastam arról, hogy a vásárlók dicsérték az aszódi kenyér minőségét.. Nekünk sem lehet panaszunk, hisz Százhalombattán is hasonló a helyzet. Sajnos azonban február 16-án nem mindennapi dolog történt. Vásároltam egy kilós tatai rozskenyeret, aminek az íze kitűnő — csak egyetlen hibája volt: belesütöttek egy másfél centis, görbe, rozsdás drótot is, amit ezúton mellé­kelek levelemhez. A kenyér címképén a Pest megyei Ta­nács IV. számú Sütőipari Vál­lalatának neve olvasható. Ráckevei út — kérdés Miért bontották föl? Megkésett közműfejlesztési hozzájárulás Nem múlik el nap, hogy szerkesztőségi postánkban ne olvashatnánk a községfejlesz­téssel kapcsolatos észrevételek­ről. Olvasóink örömeiket és gondjaikat ilyen esetekben egyaránt tudatják velünk. Maradtak a gödrök Az elmúlt napokban Rácke­véról kaptunk hasonló témájú levelet. Feladója Világos Ká- rolyné a Moszkva utca 2. szám alatt lakik. A következőket ír­ta: A Pest megyei Hírlap rend­szeres olvasója vagyok és mindig örülök, ha jó hírekkel számolnak be a lapban. Saj­nos azonban akad egy-két kedvezőtlen jelenség is. Sze­retném, ha az én soraimat is leközölnék. Talán azzal kezdeném, hogy járási központunk, Ráckeve, az utóbbi néhány évben szépen fejlődik, gazdagodik. Épült itt ABC-, ruházati, műszaki áru­ház, új mentőállomás, óvoda, s üdülő. Bővítik az úthálózatot is. így került sor a Gábor Áron és a'Moszkva utcára, ahol ko­rábban akkora sár volt, hogy közlekedni is alig lehetett. Négy évvel ezelőtt, 1973 nya­rán nagyszerű közutat kap­tunk rövid idő alatt, s ez érin­tette a bölcsödét, az óvodát, a KISZ-lakásokat és a mentőál­lomást. A mentőállomás szá­mára egyébként is rendkívül fontos volt a körforgalom ki­alakítása. Örömünk azonban nem tar­tott sokáig. Tavaly különböző okok miatt már itt-ott az új utat felbontották. Ősszel már nemcsak az óvoda és a bölcső­de, hanem a kenyérgyár ''ár­nyékén is frissen ásott árkok keresztezték egymást. A köz­lekedés ezen a részen lehetet­lenné vált. Idővel az árkokat betemették, de egy-egy mé­lyebb gödör még mindig akad. Az útburkolatot nem javítot­ták ki, így továbbra is sárban, víztócsákon keresztül visszük gyermekeinket bölcsődébe, óvodába. A magam részéről nagyon bosszantónak tartom ezt a helyzetet, de az igazi meglepetés csak ezután követ­kezik. Nemrégiben kaptunk egy határozatot, amely szerint minden család — akiket az út érintett — közműfejlesztési hozzájárulás címén kétezer forintot fizessen be. Szerintem már az is fura, hogy mindezt három évvel az út elkészülése után tudatták velünk. Ezenkívül van a hatá­rozatnak egy olyan mondata, miszerint a hozzájárulás ösz- szegének megállapításánál fi­gyelembe veszik a társadalmi munka értékét is. Lehetséges-e ez egyáltalán? Félreértés ne essék: nem a pénz befizetése ellen emelünk szót. Pusztán az út állapota miatt. Átmeneti állapot Ráckevei olvasónk észrevé­telére Bukovszki István, a he­lyi nagyközségi tanács épitési- műszaki előadója válaszolt. A levélírónak teljesen igaza van, de nem szabad megfeled­kezni arról sem, hogy átme­neti állapotról van szó. Az úthoz kapcsolódó közműfej­lesztési hozzájárulást pedig azért kapták megkésve az ér­dekeltek, mert az erre vonat­kozó, 1970-ben megjelent ren­delet végrehajtási utasítását 1972 végén kaptuk meg, s ne­künk a helyi sajátosságok fi­gyelembevételével kellett megállapítanunk a befizeten­dő összeg nagyságát Ez azon­ban nem ment egyik napról a másikra, hiszen értékelnünk kellett a telkeket is. A rende­let szerint pedig minden olyan telek, vagy ingatlantulajdo­nosnak, akinek a telkét köz­vetlenül érinti a fejlesztés — út-, víz-, villany-, szennyvíz- csatorna-. járdaépítés — an­nak egyszeri közműfejlesztési hozzájárulást kell fizetnie. — Mindenképpen furcsa helyzet alakult ki: egy újon­nan megépült utat kellett fel­bontani ... — így igaz. De sajnos kényszerhelyzetbe kerültünk. Azon a területen, ahol a le­vélíró él, még 1970-ben meg­kezdődött a szennyvízcsator­na-hálózat építése. Pénzügyi nehézségek miatt azonban a munkát két év múlva abba kellett hagyni. A holtpontról úgy tudtunk kimozdulni, hogy 1974 elején megalakult a he­lyi csatornamű társulat. Ezt követően tovább folytatódott a szennyvízcsatorna építése, de a korábban lefektetett csö­vek már elszennyeződtek, s a karbantartáshoz kellett 1976 őszén felbontani néhány he­lyen az 1973 nyarán elkészült utat. A hálózat első üteme 1977 július végére készül el: a társulatnak pedig 1977. május 15-ig minden körülmények között rendbe kell hoznia a korábban felbontott utat. Közösen ledolgozták — A társadalmi munka ér­tékét figyelembe veszik-e a közműfejlesztési hozzájárulás összegének megállapításánál? — Természetesen. Hadd mondjak erre két példát. A Bajcsy-Zsilinszky utcaiak ko­rábban a járdaépítésnél el­végezték a szükséges föld­munkát, az egy lakosra jutó összeget levontuk az 1200 fo­rintos közműfejlesztési hozzá­járulásból. A nagyközség új­telepi részén, a Dömsödi út egy részén pedig — 200 méter hosszúságban — a lakók szin­tén közösen elkészítették a járdát, a földmunkától egé­szen a betonozásig. Mi az anyagot adtuk. így a Dömsödi útiaknak nem kellett a járda utáni közműfejlesztési hozzá­járulást befizetniük. Szívesen megtettük volna ugyanezt az útépítés során a Gábor Áron és a Moszkva utca esetében is, de az itteni út nem társadal­mi munkában készült el. Ügy hiszem, a példákból effvértel- műen kiderült: a rendelet egyben arra is ösztönöz, hogy a ráckeveiek a lehetőségekhez képest igyekezzenek minél többet tenni lakóhelyük fej­lesztése érdekében. Falus Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom