Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-27 / 73. szám

«e.« W v/umff) 19TJ. MÁRCIUS 27., VASÁRNAP Podgornij Tanzániából Zambiába érkezeit Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szomba­ton Dar Es Salaamból Zam­bia fővárosába, Lusakába uta­zott. A szovjet államfő Julius Nyerere tanzániai elnök meg­hívására tett hivatalos láto­gatást a Tanzániai Egyesült Köztársaságban. Kenneth Kaunda zambiai elnök meghívására szomba­ton hivatalos látogatásra Lu­sakába érkezett Nyikolaj Pod- goí-nij. Nyikolaj Podgornijt Ken­neth Kaunda, az Egyesült Népi Forradalmi Párt (UNIP) elnöke, köztársasági elnök, Alexander Zulu, az UNIP főtitkára és Elijah Mudenda miniszterelnök fogadta. Dar Es Salaamban szomba­ton közös közleményt hoztak nyilvánosságra azt követően, hogy Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke befe­jezte Tanzániában tett hivata­los látogatását. A dokumen­tum hangsúlyozza: a Szovjet­unió és Tanzánia egyik leg­fontosabb nemzetközi feladat­nak tartja a gyarmati elnyo­más rendszerének teljes fel­számolását, a kolonializmus és a fajüldözés gócainak meg­szüntetését és támogatja az el­nyomott népeknek azt a jogát, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel küzdjenek nem­zeti felszabadulásukért. Cyrus Vance Moszkvában Cyrus Vance amerikai külügyminiszter szombaton Brüsszelből Moszkvába érke­zett. Látogatását nemcsak Moszkvában és Washington­ban előzte meg nagy várako­zás, hanem a nemzetközi köz­vélemény osztattam figyelmét is kiváltja, minthogy nemcsak a Szovjetunió és az új wa­shingtoni adminisztráció első közvetlen párbeszédéről van szó, hanem a leghatalmasabb szocialista és a leghatalma­sabb tőkésállam, a két legerő­sebb nukleáris hatalom első magas szintű kapcsolatfelvé­teléről is a tavaly novemberi amerikai választások után. A tárgyalások szovjet na­pi rendterveaete lényegében ismert. Leonyid Brezsnyev, az A hét kérdései Választási meglepetések Deszai Dzsanatája — A francia baloldal sikere A nyugat-európai integráció Két választási eredmény keltett meglepetést és érdeklő­dést a kiváltó okok iránt: Indiában a Kongresszus Párt és annak vezetője, Indira Gandhi asszony, a kormányfő várat­lan vereséget szenvedett, Franciaországban pedig a község- tanácsi választások második fordulójában a baloldal még na­gyobb arányban növelte szavazóinak táborát, s így még több várost hódított el a jobboldaltól, mint ahogyan az első menet után várni lehetett volna. Indiában már miniszerelnököt is állított a győztes választási koalíció, a Dzsanata. Morardzsi Deszai lett a kormányfő, személye és várható politikája az első kérdőjel, a francia választási eredmények láttán pedig sokan azt kérdezik: a baloldal esélyes lenne-e törvényhozási választásokon is? A hét végén Rómában csúcstalálkozóra ültek össze a Közös Piac országainak állam- és kormányfői, hogy maguk is választ keressenek a kérdésre: hol tart húsz év elteltével a nyugat-európai integráció? KI IS HAT MORARDZSI DESZAI, MILYEN POLITI­kAt várhat tőle india? Az új indiai kormányfő 81 esztendős, személye aligha jelent tehát fiatalodást az óriá­si (kevés híján 600 milliós) dél-ázsiai ország politikai ve­zetésében. Kétszer próbálta megszerezni a miniszterelnöki bársonyszéket: 1964-ben Nehru halála után és 1966-ban Saszt- ri halálát követően, e két esetben próbálkozásai kudar­cot vallottak. Harmadszorra sikerült... Deszai 1930 óta szerepel az indiai politikai életben, ahol hamar tagja lett Gandhi Kongresszus Pártja végrehajtó bizottságának, öt évet töltött a britek börtöné­ben, mert a gyarmatosítók tá­vozását követelte. India füg­getlenségének kikiáltása után a szakszervezeti mozgalom egyik vezetője lett, majd Bombay kormányában kapott irányító szerepet. A szövetsé­gi kormányban a kereskede­lem- és iparügyi miniszter, majd 1958 és 1963 között pénz­ügyminiszter, s innen lépett elő minisziterelnök-helyettes- sé. Ezt a posztját csak akkor adta fel, amikor Indira Gan­dhi 1969-ben államosította a bankokat. A Kongresszus Pár­tot igyekezett ekkor a kor­mányfő és pártvezető ellen fordítani, de a Kongresz- szus Párt általa vezetett szárnya kisebbségben ma­radt. Deszai visszavonult Ahmedabadba, Gudzserat ál­lambeli fellegvárába, és in­nen támadta a miniszter­elnök-asszony politikáját, ami­kor Indira Gandhi rendkívüli állapotot hirdetett ki, De- szait letartóztatták. 19 hóna­pot töltött rácsok mögött. Az idén januárban szabadult ki, nyomban meghirdette az or­szágban fellelhető ellenzéki erők összefogását. így szüle­tett meg a Dzsanata ... Deszai kijelentette, nem ad­ja fel Indira Gandhi el nem kötelezettségi politikáját, a Szovjetunióval kötött barát­sági szerződését, -de a megfi­gyelők szerint az új indiai kor­mány keresi majd a közeledés útját-módját az Egyesült Ál­lamokhoz. A hatalmas ország gazdasá­gi és társadalmi gondjai óriá­siak. A Dzsanata a választási kampányban nem tudott pozi­tív válaszokat adni a kérdé­sekre. programja eddig tulaj­doniképpen csak Indira Gan­dhi politikájának tagadása volt. A FRANCIA BALOLDAL- NAK MILYEN ESÉLYEI LEN­NBNEK A TÖRVÉNYHOZÁ­SI VÁLASZTÁSOKON? A frariciaorwági községta­nácsi választásokon a kom­munisták, szocialisták és bal­oldali radikálisok együtt és kö­zösen fényes eredményt értek el. A siker nem annyira a szavazatok számának és ará­nyának alakulásában mutat­kozik meg, hanem abban, aho­gyan a 30 000 lakosúnál na­gyobb városok közül 55 a bal­oldal irányítása alá került, miután 3 híján megőrizték az addig is vörösnek számító városokat. ígéretes a tény, hogy újabb és újabb városok­ban bizonyíthatják a balol­dali polgármesterek és város­atyák, miként is tervezik-szer- vezik építőmunkájukat a dol­gozók javára, A baloldali po­litikusokat jobban megisme­rik, megtanulhatják tisztelni a választók s ez is kedvezőbb kiindulási pont a törvényho­zási választások előtt. (Tud­juk, a Bourbon-palota ülés­termét legkésőbb 1978 tava­szán új képviselők tartoznak elfoglalná. Az is lehet, hogy a kormány vagy a köztársasági elnök valamilyen megfonto­lásból előrehozza a választá­sok időpontját. Például azért, hogy ne hagyjon időt a balol­dala városi vezetésnek a be­mutatkozásra ...) De a francia helyzet isme­rői figyelmeztetnek is: a fal­vakban, ahol a plébános és a földbirtokos diktál, a jobbol­dal még jelentős politikai tar­talékkal rendelkezik! S ha ma a különböző nem hivatalos számítások szerint a baloldal a szavazatok 52—53 százalé­kára számíthat is, ez nem je­lent feltétlenül ugyanilyen arányú mandátummegoszlást. Nem beszélve arról, hogy a nagytőke, a jobboldal nem fog hozzálátni az ezüsttálca pu- colásához, hogy azon adja át a baloldalnak a hatalmat, még akkor sem, ha az mini­mális többséget is érne eL — A köztársasági elnöknek pél­dául joga van nem a győztes többségből kijelölni minisz­terelnökét, s ha ezt a többség leszavazza, megint csak az ál­lamfő élhet az épphogy meg­választott parlament felosz­latásának jogával. így tehát a franciaországi harc ma még csak elkezdődött, de nem dőlt el! HOL TART IIŰSZ ÉV EL­TELTÉVEL A NYUGAT-EU­RÓPAI INTEGRÁCIÓ? 1957. március 25-én írták alá a híres római szerződése­ket, amelyek — akkor még amerikai és vatikáni áldás­sal — nyugat-európai gazda­sági és politikai integráció kialakítását célozták. A Közös Piac neve egyhamar ismertté vált. Azt is megtanulta Euró­pa, hogy kók is a hatok: az NSZK, Francia- és Olaszor­szág, meg a Benelux államok. A vámunió viszonylag rövid idő al'att létrejött, a tőkések ugyancsak meg tudtak egyez­ni a tőke szabad áramlásának dolgában is. Már gondokat okozott a gyarmatok függet­lenné válása után, hogy mi­ként csatolják ezieket az or­szágokat a volt gyarmattartó helyett most már közösségi alapon Nyugat-Európához. A legkevésbé sikerült a politi­kai egység irányában előre­haladni: De Gaulle tábornok, Franciaország elnöke halla­ni sem akart valamilyen nemzetek fölötti európai kö­zösségről. A Közös Piac kibő­vítése sem ment huzavona nélkül: milyen nehezen tu­dott cseik három évvel ezelőtt Nagy-Britennia, Írország és Dánia belépni. Norvégia, amely pedig már ott állt a Közös Piac kapujában, egy népsza­vazás után visszalépett. Most újabb három tag kopogtat: Görögország, Portugália és Spanyolország. Valószínű, hogy esetleges csatlakozásuk csak a problémákat szaporítaná, hiszen, ha a hatok sem tud­tak ebben-abban megegyez­ni, s ha most a kilencek kö­zött még több az érdekellen­tét, akkor a leendő Üzenhet­tek közös piacán állandó len­ne a vásári veszekedés. A mezőgazdasági termékek közös, egységes árai ma is megosztják a Közös Piac tag­országait. Nincs köztük egy­ség a valutapolitikát illetően. Jövő tavaszra választásokat terveznek — többé-kevésbé egyidejűén — egy európai parlamentbe, de ahogyan kö­zeledik a dátum, egyre kéte- sebb, hogy sor kerül'het-e rá? Pálfy József SZKP KB főtitkára a szovjet szakszervezetek XVI. kong­resszusián hétfőn elhangzott beszédében négy konkrét és reális feladatot jelölt meg: O A hadászati támadó fegyve­rek korlátozásáról szóló, alapjaiban már 1971-ben egyeztetett új megállapodás előké­szítésének befejezése és aláírása és ennek alapján további előrelé­pés az egyenlőség és az egyenlő biztonság elveinek szigorú betar­tásával a fegyverzet kölcsönös csökkentése irányában. Közös kezdeményezések legveszélyesebb, halált ol vegyi fegyverek betiltása és megsemmisítese terén, valamint más, a fegyverkezési hajsza meg­fékezését és a népek biztonságá­nak megszilárdítását célzó intéz­kedések. A kölcsönösen előnyös ke­reskedelmi-gazdasági kapcso­latok széles fejlesztése. Egyeztetett lépések az igaz­ságos és tartós, békés közel- keleti rendezés elérése céljá­ból. A TASZSZ-hírügynökség kommentárja a Vance érkezé­se előtti moszkvai hangulato­kat elemezve fontosnak tar­totta ismét emlékeztetni, hogy Leonyid Brezsnyev határo­zottan visszautasította a Szov­jetunió bel ügyei be való be­avatkozásit, de nem csapta be az ajtót a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavítása előtt. Koszigin hazaérkezett ti A baráti látogatáson. Finn­országban tartózkodó Alek- szej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnöke szombaton Helsinkiben találkozott a Finn Kommunista Párt vezetőivel: Aarne Saarinen elnökkel, Taisto Sinisal alelnökkel, Ar­vo Aalto főtitkűrraJ, Vilié Pessi tiszteletbeli elnökkel, Erkki Kivimaki és Urho Jo- kinen pb-tagokkal. Alekszej Koszigin szombat délután Finnországból vissza­érkezett Moszkvába. A látoga­tásról kiadott közös közle­ményben a Szovjetunió é.s Finnország megállapítja, hogy a helsinki záróokmányban fog­laltak valóraváltásában sike­rült számottevő eredménye­ket elérni. INDIA Kormányeskütétel Lázár György, a Minisztertanács, elnöke táviratban fejezte ki jókí­vánságait Morardzsi Deszainak, India új miniszterelnökének. Az új indiai kormány tag­jainak első, tizemnégy főnyi csoportja szombaton letette a hivatali esküt. Az eskütételre hiába várták a riporterek a Rastrapati Bavan, az elnöki rezidencia előtt a kormány le­hetséges kulcsemberét, Dzsag- zsivan Ramot, sem ő, sem a Kongresszus a demokráciáért pártjának főtitkára, Bahuguna, nem jelent meg az eskütételi ünnepségen. Az indiai alsóház szombaton Szandzsiva Reddi személyében megválasztotta új elnökét. Az új, túlnyomóan Dzsanata párti, de még nem teljes indiai ka­binet szombaton megtartotta első ülését. Eközben Dzsag- dzsivan Ram pártja nyilatko­zatot tett közzé, amelyben megdöbbenésének ad kifeje­zést, amiért a nem végleges kormánylistán pontatlanul a Kongresszus a demokráciáért párthoz tartozókat is feltüntet­ték miniszterként. Sem a kor­mányban, sem a parlamenti csoportban sem az országos pártszervezetekben nem kí­vánnak közösködni a Dzsana­ta Párttal, habár amennyire manifesztumuk lehetővé teszi, szavazataikkal támogatják majd az alsóházban a Deszai- kormáinyzatot. Barátságunk, együttműködésünk dokumentuma Az okmány, amelyet Ber­linben csütörtökön délután lá­tott el aláírásával Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának eY>ő titkára és Lázár György, a Magyar Népköztár­saság miniszterelnöke, vala­mint Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitkára, az NDK államtanácsának el­nöke, nemcsak a két ország számára nagy jelentőségű. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztár­saság közötti új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés — immár a fejlett szocialista épí­tés szakaszába jutott — két testvéri ország még jobb, még magasabb szintű együttműkö­désének dokumentuma. Egy­ben kifejezi azt a szándékot és kötelezettséget, hogy a szocia­lista országok és nemzetek to­vábbi közeledésének törvény- szerű folyamatát a szocialista országok közössége javára át­fogóan fejlesszék és segítsék. Az okmány azt is megerősíti, hogy a népek hősies erőfeszí­tései és önfeláldozó munkája révén elért szocialista vívmá­nyok megszilárdítása és védel­me a szocialista országok kö­zös, internacionalista köteles­sége. A szerződés amelyet — ra­tifikálásuk után — törvény­tárába iktat mindkét szocialis­ta ország, a marxista—leninis­ta politikán alapul, a szocialis­ta internacionalizmus további erősítését szolgálja. Ennek az internacionalizmusnak, test­véri barátságnak kiemelkedő megnyilvánulása volt a Kádár János által vezetett magyar párt- és kormányküldöttség négynapos NDK-beld látogatá­sa. Szívélyes, elvtársi légkör vette körül küldöttségünket — bizonyítékául annak, hogy mi­lyen nagyra értékelik az NDK- ban azt a politikát, amelyet az MSZMP és a Magyar Népköz- társaság folytat, és azokat a teljesítményeket, amelyeket — mint ez Erich Honecker be­szédében is kifejezésre jutott — a tehetséges, szorgalmas magyar nép elért. A magyar vendégek a Német Demokra­tikus Köztársaságban tapasz­talhatták, hogy ez a baráti szocialista ország, a német munkásmozgalom legjobb ha­gyományainak folytatója, ha­talmas eredményeket ért el és sikeresen halad az NSZEP VIII. és IX. kongresszusán ki­dolgozott politika, a IX. kong­resszuson hozott határozatok megvalósítása érdekében. Tör­ténelmi jelentőségűnek tartjuk — mondotta Kádár elvtárs a forró hangulatú barátsági nagygyűlésen a berlini Köztár­saság Palotában —, hogy Európa szívében a német nép olyan államot teremtett, amely jeientös mértékben gyarapítja a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke nemzetközi erőit. A rendkívül szívélyes, elv­társi légkörben lezajlott tár­gyalásokon természetesen he­lyet kaptak a nemzetközi gaz­dasági integráció fejlesztésé­nek kérdései is annak a fon­tosságnak megfelelően, amit ezek a teendők valamennyi szocialista országban az új társadalom építése anyagi alapjai megteremtésében ját­szanak. Megállapíthatták, hogy a mostani népgazdasági ötéves tervek egyeztetése megterem­tette az alapvető feltételét an­nak. hogy a két ország tovább fejlessze a termelési kooperá­ciót és a gyártásszakositást. 1980-ra a kölcsönös árucseré­nek már legalább harmadát teszik ki az ilyen megállapo­dások szerint szállított termé­kek. És hogy ez nem egyszerűen anyagi, gazdasági kérdés, ha­nem egyben az emberek közöt­ti barátságot, közeledést szol­gálja, az a látogatás is bizo­nyította, amelyet Kádár János, Lázár György és a küldöttség többi tagja tett az NDK első államelnökének, Wilhelm Piecknek nevét viselő obers- preei kábelgyárban. 40 ma­gyar szakember dolgozik itt, nagy szakértelmet kívánó munkát végezve. Mint Kádár elvtárs megjegyezte, hazánk határain kívül dolgoznak ők a magyar nép javára és egyben egy baráti szocialista ország érdekében. A két magyar bri­gád naplójának egyikébe Ká­dár János, a másikba Erich Honecker írt üdvözlő sorokat. Aztán Kádár elvtárs javasla­tára mindegyikük odaírta a másik sorai alá is a nevét. Amolyan előszerződést írtak alá a munkások között, a mű­helyben, a másnapra kitűzött hivatalos állami aktus előtt. Jelképéül annak, hogy a két ország közötti új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés ál­lamférfiak, államok és mun­kások, állampolgárok, dolgo­zók közötti barátságot egy­aránt szolgálja, erősíti. CSAK RÖVIDEN... HAZAINDULT Szófiából Pjotr Maserov, az SZKP Po­litikai Bizottságának póttagja, a Belorusz KP KB első titkára, aki Todor Zsivkov, a Bolgár KP KB első titkára, a Bolgár Államtanács elnöke meghívá­sára baráti látogatást tett Bul­gáriában. ÜJABB HAT SZEMÉLYT végeztek ki szombaton a Kongói Népi Köztársaságban — közölte a brazzaville-i rá­dió. A kivégzett személyek a meggyilkolt Marien Ngouabi ein k testőrségének tagjai vol­tak. FESZÜLT LÉGKÖRBEN ült össze szombaton először a március elején megválasztott pakisztáni nemzetgyűlés. A ki­lenc ellenzéki pártot tömörítő pakisztáni nemzeti szövetség felhívásának nyomán szombat reggeltől általános sztrájk bé­nította meg a legnagyobb vá­rosok — így Karachi. Multan. Lahore, Lyallpur — életét. Az Jogvédés nyugati módra A szófiai Pogled karikatúrája ellenzék vezetői bejelentették hogy nem ismerik el az ú parlament törvényességét, é megválasztott 36 képviselőjük nem vett részt annak megnyi­tó ülésén. Az ellenzék azt állít­ja, hogy a kormány meghami­sította a választási eredménye­ket. SZÉLES KÖRŰ demokrati­kus front létrehozására szólí­tott fel Jorge Del Prado, a Perui Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkára KRAIVICSIEN thaiföldi mi niszterelnök kormánya, amely­nek megbuktatásáról érkezteK korábban jelentések, közli te hogy a hatalomátvétellel pró­bálkozó katonatisztek megad­ták magukat. NEW YORKBAN összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa hogy Egyiptom kérésére meg­vitassa a közel-keleti helyze­tet. A vitát Kurt Waldheim az ENSZ főtitkára nyitotta meg. Tíz szavazattal, az Egye­sült Államok ellenszavazata el lenében, s Nagy-Britannia Franciaország, Kanada és az NSZK tartózkodása mellett — eljárási döntésként — elfogad­ta azt az indítványt, hogy a Palesztinái Felszabadítási Szer vezet vegyen részt a BT kö­zel-keleti vitájában. A BT hét­főn folytatja a vitát. MEGNYÍLT Kairóban az Arab Liga tanácsának 67 ülésszaka. A külügyminiszteri szintű tanácskozás legfonto­sabb napirendi pontja a közel- keleti helyzet. A LENGYEL ÁLLAMTA­NÁCS jóváhagyta az egyéni gazdálkodók nyugdíjrendszeréi ről és társadalombiztosításáról szóló törvénytervezetet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom