Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-25 / 71. szám

Tanulságos üzemzavar Köniiífkintőbb szervezést, széleskörűbb propagandát Országos tanulmányi verseny Gödöllőn A 202-es Ipari Szakmunkás- képző Intézetben rendezték a szakmunkástanulók közisme­reti tantárgyi tanulmányi ver­senyének országos fizika- és matematikadöntőjét. Az or­szág különböző részeiből ér­kezett 49 tanuló két napot töl­tött városunkban. Az elődön­tőkön mintegy ezren verseng­tek, s a Pest megyei diákoka középmezőnyben végeztek: matematikában Szpuska Jó­zsef, a dunakeszi 201 -es szá­mú Szakmunkásképző Intézet tanulója 11., Varga Sándor, az érdi 220-as számú Szakmun­kásképző Intézet tanulója 16. Fizikában: Győrfi Gergely, a szigetszentmiklósi 208-as inté­zet tanulója 8., Bihari István, az érdi szakmunkásképző ta­nulója 12. Majdnem tíz éve, hogy Pé- celen a háztartásokba beve­zették a földgázszolgáltatást. Dicséretére legyen mondva az üzemeltető vállalatnak, a hosszú idő alatt, egyetlen eset­ben sem volt gázhiány, így hát mindenkit váratlanul ért két hete az a sokféléi kapott információ, hogy mindenki zárja el a gázfőcsapot. A ta­nácsi hangosbemondó egész délután szüntelenül sugározta a felhívást, ám ezt a község lakosságának csak kis része hallhatta. Többen a készség­gel rendelkezésre álló MÁV- állomás hangosbemondóján keresztül szereztek tudomást az üzemzavarról. A legtöbben a „szájról, szájra” útján érte­sültek róla. Több tanácstagi körzetben a tanácstagok jár­ták végig a házakat, figyelmez­tették a fogyasztókat, már­mint azokat, akik éppen ott­hon tartózkodtak. Mindenki várta, majd csak közölnek valamit a gázhiány­ról, a tennivalókról. Sajnos ez elmaradt. A késő esti órákban egyre-másra nyitogatták a csa­pokat, szerették volna megfőz­ni a vacsorát. Minden bizonnyal a szak­embereket is váratlanul érte az üzemzavar, ezért nem tud­ták a lakosságot időben érte­síteni. Ez azonban veszélye­ket rejt, amelyekkel a szak­embereknek számolniuk kell, de amit a lakosság nagy része nem is sejt. Levonva a tanulságokat az üzemzavarból, annyi bizonyos, hogy hasonló körülmények és esetleges balesetek megelőzé­se végett nem ártana egy ki­csit szélesebb körű propagan­dát kifejteni, esetleg kioktatni az idősebb családtagokat, hogy melyik is a főcsap, s hogyan kell elzárni. Nem esett nagyobb baj az egy napig tartó üzemzavarból, azonban ez nem jelentheti azt, hogy az esetleg hasonló ese­tekben ne volna nagyobb szer­vezettségre szükség. Mint most is, a nagyközségi tanács, a szö­vetkezetek és különböző szer­vek vezetői és dolgozói szíve­sen adnak ehhez segítséget. K. I. Válasz cikkünkre A kátyúzás nem segít A lap 1977. január 28.-Í kü­lönkiadásában „Pótlék a jár­művezetőknek” című cikkük­ben a túrái utak veszélyességé­vel foglalkoznak. Váci üzemmérnökségünk a múlt évben több alkalommal végzett kátyúzási munkákat Túra térségében. A burkolat szerkezete a megnövekedett nagy forgalmat nehezen bírja. Az idei kemény és változékony téli időjárás közvitáink burko­latában komoly károsodásokat idézett elő, nemcsak a túrái térségben, hanem országosan is. E szakaszokat már kátyúzás­sal helyreállítani nem lehet. Igazgatóságunk beütemezte fo­lyó év II. negyedében az aszód—zsámiböki útszakasz egy á then igenléssel történő megerősítését, amennyiben a vállalati munkához szükséges hitelfedezet rendelkezésünkre áll. Zsiga-Kiss Endre osztályvezető DICSÉRETES KEZDEMENYE7.ÉS Szeszmentes nap Péceien Csalódottan fordultak visz-, sza hétfőn reggel néhányan a vendéglőktől Péceien. Az aj­tó zárva. Szeszmentes nap — hirdette a jól látható felirat. Ez meg mi? Választás van? Vagy valamilyen felsőbb ren­delkezés következtében a Ta­nácsköztársaság évfordulóján nincs sgeszárusítás? Magam sem tudom. Azt látom, hogy többen egyik italbolttól a má­sikhoz sétálnak, de ott is ha­sonló felirat fogadja a korai vendégeket. Délfelé valaki azt mondja, valami felajánlás történt a Vöröskereszt részéről. Az egyik munkahelyen fogadtak tíz li­ter borban, hogy sehol egy korty italt nem lehet kapni. Annak lett igaza, aki az ellen­kezőjét állította, a délutáni órákban már tényekkel bizo­nyíthatta igazát: bizony, nem egy ember láthatóan ittasan igyekezett hazafelé. A szeszti­lalom a palackozott italokra fűszerboltokra nem vonatko- i zott. Végre ezt is megértük. A járási-városi alkoholizmus el­leni bizottság kezdeményezé­sére annyi alkoholellenes elő­adás után, március 21-én egy­szerűen zárva tartották a kocs­mák, italboltok. Jó néhányan .bizonyára örömmel vették tu­domásul, akadtak azonban, akik a joggal fenyegetőztek, mondván, milyen alapon tart­ják zárva az italmérő helye­ket. Nem tesz semmit, mondta egy másik közismert törzs­vendég. Adnak a fűszerbolt- ban eleget, legföljebb az ut­cán iszom meg. Igaz, ott jó levegő van. Egy középkorú asszony dicséri az eszét an­nak, aki a szeszmentes hétfőt kitalálta. Sehogy se akarja megérteni, hogy a következő hétfőn már ismét nyitva lesz­nek a kocsmák. Kár, mondja, de legalább egy nap már volt, hátha valakinek eszébe jut, hogy minden hétfőn lehetne ilyen. A fűszerbolti dolgozók lát­hatóan nem örültek a szesz­mentes napnak, alig győzték egész nap bontogatni az üve­geket, mert bizony, a vevők sörnyitót nem hoztak maguk­kal. Az üzletvezető gyakran mondogatta a szigorú sza­bályt: a boltban fogyasztani tilos. Meg is fogadják a taná- cspt, némelyek már úgy ér­nek a pénztárgép elé, hogy az üres üveget mutatják. Volt egy feles, közli a vevő (itt nem vendég), kettőt meg elvi­szek. Nem tudom, egy nagyköz­ségben mekkora lehet az ital­boltok napi forgalma. Bizo­nyára nem kis összeg. Mégis úgy vélem, a szeszmentes na­pot nem lehet forgalommal, nyereséggel, haszonnal mér­ni. Közvetlenül vagy közvetve a szélesebb és szűkebb társa­dalom, a család, az egyén járt jól. Hétfő este nem volt han­gos a péceli italboltok kör­nyéke, nem zavarta a lakók nyugalmát a túl hangos zene. Jó néhányan józanok marad­tak, hiszen a kora esti órák­ban a fűszerboltok is bezár­tak. Dicséretes a kezdeménye­zés, az első lépés jól sikerült. Talán lehetne folytatni azzal, hogy hétfői napokon csak dél­ben nyitnák ki a kocsmákat, vagy pedig csak este hétig tar­tanák nyitva. Mindenki táncolt Közös irányítással többre jutnak Valami új kezdődött a bagi és hcvízgyörki művészeti csoportokban A bagi népi együttes és a hévízgyörki asszonykórus kö­zös összejövetelt tartott. A bagi Dózsa György mű­velődési központot erre az es­tére nem öltöztették díszbe, a hangulat mégis szokatlanul ünnepi volt, amikor Kecskés Tibor, a művelődési központ új igazgatója üdvözlő szavait mondta. Már együttes programmal Mi abban szokatlanul ünne­pélyes — kérdezhetnék —, ha két művelődési intézmény mű­vészeti csoportjai találkoznak, baráti összejövetelt rendeznek? A két intézmény közös igazga­tásáról a nagyközségi közös ta­nács decemberi ülésén hozott határozatot. 1977. február else­jén a határozatból valóság lett. Az idei esztendőre már közös munkaterv készült. A két ház dolgozói együttes prog­ramot dolgoztak ki a te­lepülések közművelődési mun­kájának jobbá, színesebbé té­telére. A kezdeti zavarok, zök­kenők lassan megszűnnek. A pártszervezet, a tanács a járási hivatal művelődési osztályának segítségével már most érezhe­tő a programok gazdagodása, a közművelődési munka haté­konyságának emelkedése. Természetesen, mint minden újnak, a közös igazgatásnak is akadtak ellenzői. Voltak ag- gályoskodók, akik a hévízgyör- kiek, és mások, akik a bagiak visszaszorításáról beszéltek, mindkét község helyi sajátos­ságainak megsemmisülésétől féltek. A művészeti együttesek kö­zös összejövetelének ezért van különös jelentősége, mert ép­pen azt bizonyította az estén elhangzott minden szó, hogy az együttesek ezután is megőrzik önállóságukat, sajátos arcula­tukat, s területükön továbbra is a hagyományok gyűjtői, őr­zői és istápolói lesznek. Akárcsak egy nagy család Ismerkedjünk meg az együtt töltött este krónikájával. A két csoport tagjaival egy­szerre érkeztek az összejöve­telre a község vezetői, Dolá- nyi Sándor párttitkár, Könczöl János, a nagyközségi tanács vb-titkára. Jöttek a táncosok, énekesek, zenészek hozzátarto­zói is, kinek a férje, kinek a felesége, a fiatalabbaknak a szülei. Amikor Tóth Mihály, az együttes tagja, a Muharay mű- -vészeti csoport történetét is­mertette, már minden szék foglalt volt. Tóth Mihály sze­retettel emlékezett a névadóra, Muharay Elemérre, aki az al­földi tanyákról indult, hogy a néphagyományok gyűjtésének, megőrzésének és terjesztésének szószólója legyen. Népe iránti szeretete, a munkásosztály se­gítségével eljuttatta az ellenál­lási mozgalomban való aktív részvételre. Muharay az ötve­nes években Bagón, Galgahé- vízen, Túrán és az egész Gal- ga-mentén segítette az akkori­ban virágkorukat élő népi együtteseket művészi munká­juk kibontakoztatásában. So­kan ismerték ezen a vidéken, barátjuknak vallották és vall­ják ma is. Az ő szellemében tevékenykedik — ezt bizonyít­ja a csoport eddigi története — a nevét viselő bagi Muha- ray-együttes. A támogatás is növekszik Énekszóval kezdte bemutat­kozását, a hévízgyörki asszony­kórus: Megismerni a hévíz­györki menyecskét... szólt kedvenc daluk. Éneklésükbe bekapcsolódtak a jelenlévők is. Éneklésük üdesége és tisztasá­ga, a hagyományok őszinte visszaadása érthetővé tette mindenki számára azt az utat, amelyen az 1970-es alakulástól, első fellépésüktől az 1976-ban elért országos kiváló minősí­tésig eljutottak. Az együttes zenekara mu­A PEST MEGVEI HíRLAP KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM, 71. SZÄM 1977. MÁRCIUS 25., PÉNTEK Ülésezett a városi tanács R tavalyi költségvetés és a fejlesztésialap-tcrv végrehajtását tárgyalták — Új elnökhelyettest választottak Gödöllő Város Tanácsa tegnap délután ülést tartott. Na­pirendjén szerepelt az 1976. évi fejlesztésialap-terv teljesítésé­ről, valamint a költségvetés végrehajtásáról készült beszámoló. A tanács mindkét jelentést megtárgyalta és elfogadta. Ezután személyi kérdésben döntött. Gányi Zoltán, tanácselnök-helyet­test nyugdíjba vonulása miatt érdemei elismerésével fölmen­tették, helyére Bamberger Károlyt, az 52-es körzet tanácstag­ját választották meg. A két fontos napirendi pont előtt Bene­dek János, a városi tanács elnöke beszámolt a két tanácsülés között eltelt időszak eseményeiről és a lejárt határidejű ha­tározatokról. Magyaróvári Pál, a választási elnökség elnöke tájékoztatta a tanácsülést a március 6-i időközi tanácstagi vá­lasztásokról. A szavazás mindenütt rendben lezajlott, a jelöl­tek megkapták a szükséges voksokat. Az ügyrendi bizottság jelentését a tanácstagok megbízatásának törvényességéről dr. Barabás Andor, a bizottság elnöke terjesztette elő. A fejlesztésialap-terv végre­hajtásáról szóló jelentés a be­vezetőben megállapítja: „A tervet az év közben fölmerült problémák ellenére 86 száza­lékra teljesítettük. Ezen belül a saját beruházások az erede­ti terv szerint 100 százalékban megvalósultak”. Jelentős az el­maradás: a célcsoportos lakás- építkezésnél. A tervezett la­kások a Szabadság téren nem készültek el, s ez előkészítési, szervezési hiányosságokra ve­zethető vissza. Súlyosbította a gondokat a feltáratlan, s részben valószínűleg csak feltételezett üregrendszer, va­lamint a területen dolgozó ki­vitelezők munkájában az összhang hiánya. Lakásépítési gondok A bevételi források taglalá­sa után részletesebben a cél- csoportos lakásépítést ele­mezte a határozattá emelt be­számoló. Az Alsóparkban di­cséretesen dolgozott a Pest megyei Állami Építőipari Vál­lalat. A lakóépületeket műsza­kilag átvették, minőségük megfelelő. Ugyanakkor nem történt jelentős előrehaladás a bölcsődeépítésben, és a köz­zsikával mutatkozott be. Friss zenéjük hamar felállította az asztal mellett beszélgetőket. Nem tudni, a bagiak kérték-e táncra először a hévízgyörkie- ket, vagy a hévízgyörkiek a bagiakat, de táncolt mindenki mindenkivel. S a táncolok, amikor ismét asztalokhoz te­lepedtek, rriár a közös fellépé­sekről tervezgettek. Vankó István, a járási hivatal műve­lődési osztályának képvisele­tében is erre hívta fel figyel­müket: önállóságuk megtartá­sával, de közös fellépések vál­lalásával és szervezésével sze­rezzenek újabb és újabb híve­ket a népdalnak, néptáncnak és népművészetnek. A tánc szünetében Könczöl János arról a segítségről szólt, amit a nagyközségi közös ta­nács ad a művelődési intéz­ményeknek, s idézte azt az ör­vendetes hírt, miszerint a Gal- gavidéke ÁFÉSZ évi ötven­ezer forinttal támogatja a két csoportot. Dr, Balázs Józsefné örömmel nyugtázta, hogy a hé­vízgyörki asszonyok ezután már nem saját és kölcsönzött ruhában szerepelnek, a támo­gatásból kiegészíthetik ruhatá­rukat. Szép este volt... Jóval elmúlt már éjfél, ami­kor hazafelé készülődtek a párok. — Szép este volt, kö­szönöm, hogy eljöttek, búcsú­zott Kecskés Tibor igazgató, a házigazda. Ügy érzem, a mai összejövetellel mindkét cso­port életében elkezdődött, va­lami új, valami olyan, ami nagy eredményeket hozhat, mert akárki akármit mond: együtt mégis könnyebb. Fik művesítésben; elmaradt az útépítés, a tereprendezés, nem készültek el a parkok és a jár­dák. A Kazinczy lakótelepen a térvilágítás kivételével lé­nyeges hiányosságot nem ta­pasztaltak. A János utcai te­lepen a váci tanácsi építőipari vállalat az év végéig nem tud­ta pótolni lemaradását, bár rendkívüli erőfeszítéseket tett. Így hetvenegy lakás átadá­sára nem kerülhetett sor. A Szabadság téren a mérsékelt tervet sem sikerült teljesíte­ni. Súlyosan késik a tömb- fűtőmű építése, a transzfor­mátorállomás, az alapozás, te­reprendezés, közművesítés, víz-, csatorna-, út-, távfűtő- hálózat. A lakások késedelmes átadása miatt, nem történhe­tett meg időben a terület elő­készítése, a szanált házak bon­tása. A város fejlesztési alapjá­nak terhére tavaly kerekítve 149 millió forintot fizettek ki. A bevétel összege: 153 millió. Ezután áttértek a második napirendi pontra, az 1976. évi költségvetés végrehajtásának tárgyalására. Az elmúlt évekhez hason­lóan, a beszámolási időszak­ban is tovább fejlődött váro­sunk — hangsúlyozza a jelen­tés. — A már elért általános ellátási színvonal tartásával szinte minden ágazatban ered­ményekről adhatunk számot. A gazdasági ágazat jelen­tős összegeket fordított utak, hidak karbantartására és fel­újítására. Költségvetési keret­ből korszerűsítették a Drego- nya, a Munkácsy, az Illés, a Dárda, az Erdő utcát, a Mar­tinovics—Ady csomópontot, a Mikes Kelemen, a Szőlő és az Arany János utcát. Nyolc­vannal növelték a közvilágí­tási lámpák számát. Váro­sunk virágosabb volt tavalya korábbinál, a színvonal eme­lésére azonban csak a lakos­ság társadalmi összefogásával nyílik lehetőség. A szociális otthonok fejlesztése A városi tanács hatásköré­be tartozik öt szociális otthon. Péceien kifestették a két épü­letet. mázolták az ablakokat, ajtókat, megjavították a . te­tőt, kicserélték a villanyveze­téket, az 1975-ben kialakított étkezdét új bútorokkal, edé­nyekkel, két nagyméretű hű­tőszekrénnyel szerelték fel. A domonyi szociális otthon­ban megkezdték a villanyhá­lózat felújítását, karbantar­tási keretükből kicserélték a fürdőszobák vízvezeték-rend­szerét, a tálalóban és mosó­konyhában új bojlert szerel­tek fel. A túrái szociális ott­honban elvégezték az épület festését, mázolását, ipari cent­rifugát, elektromos konyhai sütőt szereztek be, kicserélték a fürdőszobák burkolatát és a lefolyócsöveket. A lakószo­bákba új bútorokat kaptak az otthon gondözottai. A kulturális ágazat kiadási tervét majdnem 100 százalék­ban teljesítették. Az óvodai férőhelyek száma szeptem­ber elsejétől kétszázzal emel­kedett, átadták a Mosolygó Antal utcai százszemélyes óvo­dát. Nem készült el azonban a kastélyparki óvoda, melyre az összeg szintén rendelkezés­re állt. Az áthidaló megoldás — a Szabadság úti iskolát óvodának alakították át — lehetővé tette, hogy szeptem­berben valamennyi munká­ba álló édesanya gyermekét felvegyék. Továbbra is gon­dot okoz a gyesről visszaté­rők gyermekeinek elhelyezé­se. Kiegyensúlyozottabb gazdálkodás Általánosságban elmond­ható, a költségvetés teljesíté­se sokkal kiegyensúlyozottabb gazdálkodással történhetett, mint a fejlesztésialap-terv végrehajtása. összegszerűen: 1976-ban a városi tanács költ­ségvetési kiadásai valamivel több mint 79 milliót tettek ki. A bevétel több mint 80 millió forint volt. K—P Anyakönyvi hírek Született: Horváth Gábor és Papincsák Anna Terézia: Má­ria, Varga István és Kalcsán Mária: István, Schlosser Géza és Hegyesi Ilona: Kinga, Berze Lajos és Papp Ibolya: Tímea, Szabó Péter Pál és Nagy Irén: Péter Pál, Murvai Károly Jó­zsef és Dózsa Mária Magdolna: Gergely Kálmán, Morvái László és Orosz Katalin: Kata­lin Krisztina. Keresztes István és Mayer Erzsébet: Erika. Ba­latoni László és Zdenkó Mária Borbála: Zoltán László. Czi- már Gyula és Molnár Ilona: Ildikó, Pál István és Kovács Piroska: Brigitta, Sebestyén Lajos László és Bálint Zsuzsan­na: Lajos, Gáspár István és Fekete Julianna: Ildikó, Fa­zekas István és Molnár Erzsé­bet: Krisztina Lívia, Erdei Já­nos és Pólyák Mária: Norbert János, Bergán László és Kiszel Ágnes: Orsolya, Krizsán László és Kovács Mária: Lívia, Kuklis Zoltán és Basa Rozália: Zoltán, Farkas Ferenc és Vá- radi Ágnes: Agnes nevű gyer­meke. Névadót tartott: Sugatagi Bé­la és Vehovszky Judit: Hen­rietta és Szabolcs, Jóvér Jó­zsef és Juhász Mária: József nevű gyermekének. Házasságot kötött: Kókai Jó­zsef és Koczur Rozália, Beren- csi András és Balázs Ágnes Ilona. Elhunyt: Paár Ilona, Gödöllő, kastély, Horváth János) Gö­döllő, kastély, Gáspár László, Cegléd Kossuth tér 6., Pendrei János, Gödöllő Tompa M. u. 8, Kálóczi Györgyné Kender Ju­lianna; Gödöllő, kastély.

Next

/
Oldalképek
Tartalom