Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-24 / 70. szám

A PEST MÉC 1 _._V* • -W ; ' ■ "-JÜttir ;ye Th iru \P KÜLÖNKIADÁSA | IV. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM 1977. MÁRCIUS 24., CSÜTÖRTÖK „Háztáji” agronómussal A kisgazdaságok segítése Ikladon Néhány éve, hogy az ikladi Galgaparti Termelőszövetke­zetben jártam. Űk tulajdon­képpen már akkor megkezd­ték a korszerűbb, mostanra már teljes létjogosultságot nyert, háztáji irányítás alap­jainak a lerakását. Ez a tevé­kenységük sok tekintetben bővült azóta. A háztáji, ház körüli, illetve zártkerti terme­lés megalapozására, szervezet­tebb irányítására — az idei gazdálkodási tervük részeként — külön programot dolgoztak ki. Ez itt is roppant idősze­rű volt, hiszen a szövetkezet három község — Aszód, Do- mony és Iklad — közigazgatá­si területein működik. így nemcsak a tagság háztáji gaz­dálkodását kell önállóan irá­nyítaniuk, hanem a lakosság ház körüli, illetve zártkerti termelését is. Erről a tevékenységükről beszélgettünk Somodi Károly­ival, a szövetkezet elnökével. Körültekintőbben a korábbinál — Annak mi is örülünk, hogy tisztázódtak a tenniva­lóink a háztáji gazdálkodást illetően. Ezt elsősorban az ál­lattartó, a ház körüli gazdál­kodást folytató tagjaink, vala­mint a községeinkben élő, s mellékesen kertműveléssel is intenzíven foglalkozó munká­sok élelmiszer-termelésével kapcsolatban említem meg — mondja. — Az ilyen törekvé­süket eddig is támogattuk, most azonban erre szervezett keretek között van módunk. És ez sokkal jobb. — A tagság háztáji földje az idén 265 hektár. Ezen bur­gonyát, kukoricát és árpát ter­melnek. E három növény kö­zött választhattak tagjaink úgy, hogy a tagonként igé­nyelhető hatezer négyzetmé­teres területről előre meg­mondhatták, melyik növény­ből mennyit kérnek.. Figye­lemreméltó, hogy növekedett a burgonyatermelési kedv. Ta­valy 14 hektáron ültetnek. Ez még több is lehetett volna, de a magtermeltető nem tudott elegendő vetőgumót adni. A legnagyobb területet a kuko­rica foglalja el, 185 hektárt. Az árpa vetésterülete 60 hek­tár. Takarmány az állatoknak — A háztáji gazdaságokban tartott sertésék és szarvas­Lokáskarbantartási munkákra nyugdíjasokat és aktív szakmunkásokat gebinesként felveszünk az alábbi szakmákban: ® kőműves © ács O festő és tapétázó O asztalos © villanyszerelő O parkettázó és műanyagburkoló Jelentkezés: a Gödöllői Építőipari Szövetkezet központjában, Gödöllő. Dózsa György u. 67. sz. marhák takarmányozását a tervek szerint a 37 vagonnyi takarmánygabona, a 11 vagon pillangós széna eladásával se­gítjük. Ezenkívül a tehéntar­táshoz 800 négyszögöl, a kisál­lattartáshoz 50 négyszögöl lu­cerna zöldtermését adjuk. Az ötven négyszögöles parcellát nem szövetkezeti tag is igé­nyelhette. Ez például sertés, házinyúl vagy egyéb aprójó­szág takarmányozásához nagy segítség. — A sertésértékesítést át­vettük az állatforgalmi válla­lattól, vagyis a háztájiban te­nyésztett sertéseket szövetke­zetünk vásárolja feL Az idén mintegy 600—800 hízót várunk tőlük. A tejet szintén mi vá­sároljuk fel, egy év alatt 40— 50 ezer literre számítunk. Már a számok is mutatják, hogy valóban jelentős munka folyik a háztáji tevékenység szervezése körül. Csaknem annyi, vagy talán még több, Ezt nemcsak az ikladi példa sejteti. Hiszen, gondoljuk meg, hogy például mennyi szerve­ző és irányító munkát ad egész éven át a több mint félszáz vagon takarmány helyszínre hordása. Igaz, ezeknek a költ­ségét a szövetkezet felszámít­ja, de még mindig jól járnak vele a szövetkezetben dolgo­zók, és a népgazdaság is, hiszen ez garanciát jelent arra, hogy növekszik a megtermelt ter­mékek mennyisége. A Galgaparti Tsz-ben egyéb­ként önálló háztáji agronó- mus dolgozik, Carczik Borbá­la állattenyésztő technikus személyében, ő készíti elő a szerződéseket a gazdákkal, kapcsolatot tart az állatfor­galmi vállalattal, nyilvántart­ja és kielégíti a takarmány­igényeket, szervezi a fuvaro­kat, értékesítés előtt nála je­lentik be, ki mikor adja át a leszerződött állatokat. S köz­ben szaktanácsokat ad. Állan­dó székhelye Aszód, de heten­ként egy-egy napon Ikladon és Domonyban is felkereshetik a háztáji termelők. Traktorok a kertekbe? A szövetkezet elnöke szerint legfőbb gond, hogy nincs olyan traktoruk, amellyel a belsőségeket, a zártkerteket felszánthatnák. A nagy trakto­rokkal ezekhez nem férnek hozzá, márpedig ez a legne­hezebb munkák közé tartozik. A szövetkezet vezetősége már foglalkozott azzal a gondolat­tal, hogy vesznek egy olyan kis traktort, mint a bolgár lánctalpas. Ezt a traktort ősz­szel és tavasszal jól fel tud­nák használni. a kiskertek szántására, máskor pedig a 450 hektáros erdészetükben dolgozna, ötletük figyelemre­méltó. Hasonló megoldás azok­ban a gazdaságokban is elkép­zelhető, amelyek például a kertészet számára gondoltak ilyen gép vásárlására. Kaposi Z. Pál Irtják a dúvadakat Gödöllő város külterületén megkezdték a dúvadak mérge­zett tojással való irtását. Az illetékesek felhívják a lakos­ság figyelmét, az elhullott ál­latok tetemét ne szedjék össze, mert az egészségre veszélyesek. ÁTMENETILEG - 5ARGA LAMPA! A Szabadság tér közlekedéséről Közlekedés. Ha az ember ki­mondja ezt a szót, már önkén­telenül társul hozzá a követ­kező: baleset. Pedig a gépjár­művek számának növekedése és a baleseti statisztika ada­tai között nem feltétlenül szük­séges az egyenes arányosságot feltételezni. A baleseti okok között ma még több a figyel­metlenség, az elővigyázatlan­ság, az ittasság és az elemi szabályok megsértése, gyak­ran tudatos áthágás.' Ezekhez — és az itt nem említettekhez képest — elenyésző „indok” az. hogy több a mozgásban lévő jármű, ennél fogva nagyobb az egymással, valamint a közleke­désben szintén részt vevő gya­logosokkal való találkozásuk veszélye. E ténnyel természe­tesen számolni kell, éppen ezért a jó vezető egy adott helyzetben azonnal úgy rea­gál a forgalom sűrűségére, a gyalogosátkelő közelségére stb., hogy csökkenti a sebességet. Ezzel lényegében a veszélyfor­rások csökkentéséhez járul hozzá. A fenti fejtegetéshez egy példa: Néhány napja szemta­núja voltam annak, hogy Bu­dapest felől egy kisebb kon­voj, Aszód felé haladt. Elöl két tehergépkocsi. Az első talán félig rakottan, a mögötte ha­ladó üresen közeledett a kas­télytemplommal szemben le­vő, felfestett gyalogátkelő fe­lé. A hátsó ZIL vezetője —ki tudja miért? — egyszerre csak meggondolta a dolgot. A zeb­ra előtt körülbelül húsz-hu­szonöt méterrel előzni kezdett. Ugyanakkor a Szabadság téri gyalogátkelőn tömött sorok­ban igyekeztek át az emberek a kastély előtti autóbusz-, il­letve a másik oldali HÉV-meg­állóhoz. A felelőtlenül előző ZIL alig tudott visszatérni a másik tehergépkocsi elé, hi­szen balról a terelősziget és a villanyoszlop „közeledett”. Vé­gül a másik kocsi volánja mö­gött ülő kollégája segítségével is csak úgy tudott megállni, hogy kocsijának eleje több, mint egy méterrel „belógott” a zebrára. Szerencsére, ezúttal nem történt baj. S ha már ^ Szabadság téri közlekedési «jűmópontról szó­lunk, nem fölösleges ennek különleges helyzetére utalni. Jó volna ide közlekedé­si lámpákat felszerelni, s azt csúcsforgalom idején tel­jes üzemben tartani. Tudjuk, hogy miatta sok$t fáj az ille­tékesek feje, hiszen egy ilyen teljes lámparendszer milliók­ba kerül, s annak előteremté­se nem könnyű. Azt is öröm­mel tapasztaljuk az utóbbi időben, hogy kritikus idősza­kokban a város közlekedésren­dészete segíti az itteni forgal­mat. Tudva azt, hogy az új autó­pálya némiképp majd csök­kenti ennek az útnak a for­galmát, mégis volna egy áthi­daló javaslatunk, hiszen a fő­város közelsége miatt a régi út forgalma még jelentős ma­rad. Ezért, ha a komplett lám­parendszert a közeljövőben nem is lehet létesíteni, átme­netileg jó lenne az ismert kis- tarcsai gyalogátkelőhöz ha­sonló, sárga villogó jelet adó lámpák felszerelése. Ahol ek­kora gyalogosátkelő forgalom van, s ahová évek óta éssze­rűnek látszik lámparendszer telepítése, ott legalább ez a megoldás indokolt. Tapasztalatból tudjuk, hogy amíg Kistarcsán nem helyez­ték ki a lámpákat, a zebra környékén még sokan kezdtek előzni, s most pedig legtöbben tartózkodnak ettől. A győztes csata emlékére Ismeri helytörténeti íiiiet A Kossuth emléktúra 23 cso­portja kereste fel az elmúlt va­sárnap az isaszegi falumú­zeumot. Az 1848—49-es szabad­ságharc győztes csatájának színhelyén a történelmi em­lékek sokaságával ismerked­hettek meg az érdeklődők. Szathmáry Zoltán igazgató elmondta, hogy egyre több lá­togatója akad gyűjteményük­nek. Az isaszegiek örömére szolgál az is, hogy a közel­múltban a váci nyomdában el­készült az Isaszegi Adattári Közlemények III. helytörténe­ti kiadványa. A kézirat gya­nánt megjelent könyvecskét Dr. Dürr Sándor, dr. Kovássy Zoltán és Szathmáry Zoltán szerkesztették. A borítólapján Mányoki Ádám ismert Rá- kóczi-portréja látható, a beve­zetőt Bodrogi András, Isaszeg tanácselnöke írta. A kilencven oldal terjedel­mű füzet jól szolgálja a község múltjának alaposabb megis­merését Isaszegen, és a köz­ség határain túl egyaránt. Az alapszervezel tárgyalta Milyen pályára készülnek a túrái nyolcadikosok? A napokban tárgyalta a tú­rái pedagógus- és közművelő­dési pártszervezet az iskolá­ban folyó pályaválasztási munkát. Szénáéi József tanár, pályaválasztási felelős számolt be az 1976—77-es tanév pálya- választási eredményeiről, prob­lémáiról. Elmondta, hogy a végzős nyolcadikosok közül mindössze ketten nem akar­nak továbbtanulni. Tekintve, hogy az elmúlt években 4—5 tanácstalan tanuló akadt, az előrelépés jelentős. Általános gimnáziumban kívánja folytat­ni tanulmányait tizenkét ta­nuló, szakközépiskolába hu­szonheten, szakmunkásképző intézetekbe harmincnyolcán, gyors- és gépíróiskolába ket­ten jelentkeznek. A korábbiakhoz viszonyítva nőtt az érdeklődés a szakkö­zépiskola iránt. Többen igye­keznek az óvónőképzőbe, az eddigieknél karmsabb a keres­Szántai András minden vágya, hogy kertészetben dolgozhasson Tóth Erzsiké, kereskedő szeretne lenni kedelem és a mezőgazdaság. A hozzászólók is hangsú­lyozták: a pályaválasztási ta­nácsokat nem elegendő a vég­zősekre zúdítani, előbb meg kell kezdeni a felvilágosító­munkát, már az alsóbb osztá­lyokban a tanulók kezébe kell adni a pályaválasztási intézet egyre színvonalasabb kiadvá­nyait. A munka hatékonyabbá vá­lása mellett is akad még ja­vítanivaló. Mindinkább csök­ken az évenként megrendezett pályaválasztási kiállítások színvonala, a tanulók üzemlá­togatásai gyakran formálisak, az üzemek nem gondoskodnak mindig szakember-kalauzról így a diákok nem tudják kel­lőképpen értékelni a látotta­kat. Kevés alkalommal nyílik mód, hogy maguk a gépeken dolgozó munkások nyilatkoz­zanak munkájuk szépségeiről, nehézségeiről. Négy túrái tanulót válasz­tottunk ki, s megkérdeztük őket, hogy milyen pályát vá­lasztottak és miért? Szántai András 8. osztályos: Nagyon szeretek a kertben dolgozni, otthon a nagyapáé­ban fólia alatt termesztünk zöldségféléket. Minden szabad időmet itt töltöm. Nagyon sze­retnék a termelőszövetkezet hajtatótelepén dolgozni, ezért választottam a mezőgazdasági szakközépiskolát. Tóth Erzsébet 8. osztályos diáklány kereskedelmi szak­munkásképző intézetbe jelent­kezett. Ruházati boltban sze­retne elhelyezkedni, de Túrán csak élelmiszerboltban tud, ezért ezt választotta. — Itt, a túrái ABC-áruház- ban dolgozik, tariulóskodik egy kislány, Váczi Marika, aki ta­valy még nyolcadikos volt. Na­gyon tetszik a munkája, s ahogy végzi. A vevőkhöz min­dig kedves, mindig mosolyog. SPORT -+- SPORT SPORT -4- SPORT Járási labdarúgó-bajnokság Sportszerű mérkőzések vasárnap munkban közöljük. Ezek után lássuk, mi történt vasárnap a pályákon. Veresegyház—Dány 6—2 (2—1), vezette: László. A dányi együttes egyfélidös csapat benyomását keltette. A mérkőzés végeredménye már a 65. percben megszületett. A vendégcsapatban Lázár József kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Pécel—Hévízgyörk 3—2 (1—1), vezette: Lovász. A hazai csapatnak jól kijött a lépés, mindkét pontot ott­hon tartotta. Mogyoród—Kartal 0—1 (0—0), vezette: Molnár. A játék képének a döntetlen jobban megfelelt volna. Honvéd Malinovszkij SE— GEAC 1—1 (0—1), vezette: Féli. Ezen a vasárnapon gyengél­kedett az egyetemisták csatár­sora. Aszód—Túra 3—2 (1—1), ve­zette: Nábelek. (váci vendég­bíró). Az aszódiak kapusa ragyogó napot fogott ki, minden véd- hetőt védett. Galgahévíz—Zsámbok 3—0 (1—0), vezette: Bakonyi. Meglepően biztos hazai győ­zelem, hiszen két hete a ven­dégek odahaza Aszódot verték meg. A II. osztályban a következő eredmények születtek: Isaszeg II.—Valkó 2,—1, Nagytarcsa—Kartal 0—2, Sza- da—GSC II. 5—0, Domony— Kerepes 3—0. Szombaton Gödöllőn az egyetemi pályán délután há­rom órakor kerül sor az I. osztály rangadójára, a GEAC— Aszód találkozóra. Délelőtt féltizenegykor az Erzsébet- parki pályán lesz a GSC II.— Nagytarcsa mérkőzés. A Kere­pes—Szada döntő fontosságú találkozó vasárnap 14 órakor kezdődik. Cs. J. A keddi szövetségi napnak is megvolt az érdekessége. A szadaiak „mindenese” Galam­bos István, örömmel újságolta, hogy tanácsi és társadalmi ösz- szefogással öltözőt építenek, amely az év végére el is ké­szül. A létesítményhez a ta­nács tavaly 15 ezer, az idén 25 ezer forinttal járul hozzá. Ezt az összeget a község sportbará­tai 50 ezer forint értékű tár­sadalmi munkával megtoldják. A szadaiak bíznak csapatuk feljutásában. Az elmúlt vasár­nap imponáló győzelmet arat­tak a Gödöllői SC II. ellen, s nagy becsvággyal készülnek a vasárnapi fordulóra. A Kere­pes—Szada találkozón már el­dől, ki lesz a II. osztály bajno­ka. A forduló örvendetes ténye, hogy egyetlen játékost sem kellett kiállítani. Ügy látszik, a kellemes tavaszi idő az ide­gekre is jó hatással van. Az intéző bizottság egyébként pontosította a tabellákat, a. büntetőpontok levonása miatt problémák adódtak. A táblá­zatot ezért csak jövő heti szá­Burányi Karcsi: mérnök leszek Búzás Ági, a jövő óvónénije Ilyen kereskedő szeretnék lenni. Bárányt Károly szintén nyolcadikos, cigány tanuló, ő az első a község cigány diák­jai közül, aki rendes időben, nappali tagozaton, gimnázium­ban szeretne továbbtanulni. A szülei is nagyon örülnének neki, ha kiemelkedne a ci­gánytelepről, és sokat tenne a túrái cigányság felemelkedé­séért. Jó tanuló és kiváló sportoló. Sokat olvas, már het­vennyolc saját kötete van. Mérnök szeretne lenni. Búzás Agnes, a 8/B-be jár: — Óvónő szeretnék lenni. Van egy kistestvérem, a Ja­nika, akivel nagyon sokat fog­lalkozom, még ha nyűgös is néha. Tetszik a nemrég át­adott túrái óvoda, jó lenne ide visszakerülni. De az sem baj, ha máshol helyezkedhe- tem majd el. A lényeg, hogy gyerekek vegyenek körül. A gyermekek szeretete élet­hivatássá nőtt benne. A töb­bük is, <" is reménykednek, választott útjukat végig tudják járni. Sikerük nemcsak rajtuk múlik! Szöveg és kép: Takács Pál Gödöllői moziműsor Csütörtöktől vasárnapig: AZ ÍGÉRET FÖLDJE I—II. Andr­zej Wajda moszkvai nagydíjas színes lengyel filmje. (Dupla helyár, 16 éven felülieknek.) Szombaton és vasárnap az első előadáson: MESE SZAL- TÁN CÄRRÖL. Színes szink­ronizált szovjet mesefilm. Kí­sérőműsor: Kairói bazár. Hétfőn és kedden: MÉREG A POHÄRBAN. Szinkroni­zált szovjet bűnügyi film. Kí­sérőműsor: Ez a mi családunk. Szerdán (a filmbarátok kö­re műsorán): EGY KALAND UTÓÉLETE. (16 éven felüliek­nek.) Színes francia film. Kí­sérőműsor: özönvíz előtt. Szombati matiné: A SAH TÁNCOSNŐJE. Éjszakai előadás szombaton: SZERELMI BŰNTÉNY.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom