Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-24 / 70. szám

1977. MÁRCIUS 24., CSÜTÖRTÖK went Jf KSlimm 5 Jó! teleltek a vetések Bő termést ígérnek a gyümölcsfák a dobosi járásban Megélénkült a határ a da­basi járásban. Különösen az alsónémedi földeken lehet sok embert látni, ahol a szakszö­vetkezet tagjai — családostul — szántanak, terítik a trá­gyát, előkészítik a talajt a zöldségfélék vetéséhez. Sok lovas ekét, kocsit lát itt a szemlélő, hiszen aránylag nagy az olyan terület, melyet családi összefogással, hagyo­mányos módszerekkel művel­nek. Néhol már az előcsírázta­tott burgonya is földbe ke­rült. Meleg, napos idővel kö­szönt ránk az idei tavasz, nem nagy kockázat, ha né­hány nappal előbb vetik el a krumplit, viszont a piacon nagy előnyt, kedvezőbb árat jelenthet, ha akár csak egy héttel korábban jelentkeznek az újborgonyával. Burgonya, korábban Márai Péter, a dabasi járási hivatal mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályvezetője el­mondta, hogy az idén össze­sen 450 hektáron vetnek bur­gonyát a közös gazdaságok s mintegy 1350-en a háztájiban gazdálkodnak, kiskerttulaj­donosok. A termelőszövetke­zetek közül a budapesti Sza­badság Tsz ültet a legtöbbet; 231 hektárt, a kisgazdaságok közül pedig az alsónémediek hagyományos korai burgonya- termesztő körzete. Itt terem a legtöbb zöldség is a háztá­jiban: az egész járásban vár­ható 920 hektárból mintegy 650 hektáron. A termelőszö­vetkezetek 1225 hektáron ter­melnek az idén zöldséget. Legtöbbet az ácsai Vörös Ok­tóber 330 és a budapesti Sza­badság 298 hektárt tervezett. A dabasi Fehér Akác Tsz- ben 80 hektár a közös zöld­ségterület, s ugyanakkor 80 hektár a háztáji. Bárki kap­hatott fél-másfél hold földet felszántva, megtrágyázva, aki arra vállalkozott, hogy vala­milyen zöldségfélét termel raj­ta. Itt elsősorban a káposzta- félék termesztésének van ha­gyománya. A bugyi Tessedik Tsz 260 hektárjából 100 a ta­gok által családi összefogás­sal művelt zöldség. Több év­re adta ki a szövetkezet a ta­goknak a területet, s ezen a ta­vaszon mázsánként 17 forin­tért kaptak a gazdák a kö­zöstől szerves trágyát, me­lyet el is terítettek a gazda­ság gépei. Nem nagy a belvízkár mekben a szerves trágya ki­hordása. Mintegy 1700 hek­táron pótolták ily módon a tápanyagot. Az őszi esők miatt elmaradt szántást is elvégez­ték, most a tavaszi magágy­készítés, a gyökérzöldség ve­tése, és a lucerna fejtrágyázá­sa folyik járásszerte. Március végén földbe kerül a burgo­nya, április elején-közepén pe­dig — az időjárástól függően — megkezdik a kukorica veté­sét. Két nagyüzem termeszt ku­koricát iparszerű rendszer­ben: a dabasi Fehér Akác a bajai rendszer, a bugyi Tes­sedik a nádudvari KITE tag­ja. A napraforgót mindkét tsz a KITE technológiája szerint termeli, jó eredménnyel. Ku­koricából összesen 3258, nap­raforgóból 510 hektárt vetnek a járás termelőszövetkezetei. Évről évre nő a gyümölcsö­sök területe. Jelenleg 790 hek­tár, melyből 259 az Örkényi Béke Tsz-é. Néhány helyen már virágba is borult a kaj­szi. Nagy reményeket fűznek ehhez a gyümölcshöz — 406 hektáron terem a járásban —, eddig ugyan évek óta elvitte A vállalatoknál évről évre jelentős összegeket fordítanak szociális juttatásokra. így van ez Törökbálinton, az Ipari Szerelvény és Gépgyárban is. Dr. Somlai Ferenccel, az igazgatási és szociálpolitikai főosztály vezetőjével a gyár szociálpolitikai törekvéseiről, céljairól és eredményeiről be­szélgetünk. — Nincsenek kimeríthetet­len pénzforrásaink — mondja a főosztályvezető —, évről év­re annyiból kell okosan gaz­dálkodnunk, amennyi a ren­delkezésünkre áll. Az Idén 2—2,5 millió fo­rintnyi jóléti alapból tá­mogatjuk az üdültetést, az ebédhozzá­járulást, a lakásépítkezéseket, üdülőink-bérleményeink ki- sebb-nagyobb átalakítását, sportlétesítményeink bővítését, gyarapítását, hogy csupán leg­jelentősebb tennivalóinkat em­lítsem. a fagy a termést. A jelenlegi becslések-- szerint rekordter­més is lehet kajsziból. Ha el nem viszik a fagyosszentek... Mert, ha Orbán szüretel, ne­künk nem sok marad. Gyarapodó fóliasáiiak Bár a zöldségtermesztésről már esett szó, külön említést érdemel a fólia alatti palánta­nevelés. Az idén 50 ezer négy­zetméterre nőtt a fóliasátrak alapterülete. Felét a nap me­legíti, felét maguk fűtik a gaz­daságok. Hatalmas sátrak alatt nevelik a zöldségpalántákat a kakucsi Lenin, a bugyi Tesse­dik, a budapesti Szabadság és az ócsai Vörös Október tsz- ben. De a tagok udvarán is többnyire ott feszülnek a ki- sebb-nagyobb fóliasátrak, s nagyon sok helyen csillog a hollandi ágyak üvege. A leg­több tsz a tagok számára is nevel palántát, itt ugyan azt tartják, hogy az igazi kertész a saját palántáját ülteti, de szakmai tanácsot szívesen el­fogad bárkitől. T. Ágoston László [ Az elmúlt években — egész pontosan 1971 és 1976 között — vállalatunk lakásépítési kölcsön formájában megköze­lítően 3 millió forintot jutta­tott dolgozóinak. Ez azt jelen­ti, hogy átlagban 10—15 ezer forint hosszú lejáratú, ka­matmentes kölcsönnel segítet­te az igénylőket. Az idén kö­rülbelül 50—60 dolgozónak tudunk ilyen segítséget nyúj­tani. Kedvezőbb a helyzet, mint az elmúlt évben, ma­gasabb összeg áll rendel­kezésünkre. A fizikai dolgozók, a termelés- irányítók, a művezetők, illetve a kitüntetettek a fejlesztési alapból a lakásár 20 százalé­kát kaphatják kamatmentes kölcsön formájában, az alkal­mazottakat pedig 10 százalék­kal támogathatjuk terveik megvalósításában. — Közeledik az üdülési idény. Hol nyaralhatnak, pi­henhetnek az ISG dolgozói? Az ISG szociálpolitikai tervei Gyári támogatás a lakásépítőknek Jól teleltek, üde zöldek a gabonák. Jólesik az ember­nek végignézni a hatalmas táblákon. Sehol egy sárgás folt, vagy ritkább, silányabb pászta, mely megbontaná a bársonyosan zöldülő felületet. Az idén is a tavalyihoz ha­sonló, jó termésre számíta­nak. A belvíz se tett túl nagy kárt bennük. A 9346 hektár­ból 500 került víz alá, s mind­össze 100 hektáron pusztult ki apróbb foltokban a gabona. Befejeződött a nagyüze­— Milyen segítséget nyújta­nak a lakásépítkezéshez dol­gozóiknak? — Vállalatunk ugyan nem épít lakásokat és nem kíván lakótelepet kialakítani, miként is tehetné, amikor dolgozóink naponta 30 községből érkez­nek, 11 Volán-autóbusz hozza- viszi őket. Érthető tehát, hogy mindenki saját lakóhelyén próbál megfelelő lakáskörül­ményeket teremteni magának, s ehhez kéri a gyár segítségét. A VOLÁN 1. sz. Vállalat 8, C, E kategóriára kiképez gépkocsivezetőket A tanfolyam költségeit a vállalat megtéríti. A kiképzés feltétele: budapesti vagy Pest környéki állandó lakás, büntetlen előélet, általános iskolai végzettség, betöltött 18. életév. JELENTKEZÉS: MUNKANAPOKON 8 ÉS 15 ÓRA KOZOTT, A SZEMÉLYZETI VEZETŐNÉL, AZ ALÁBBI HELYEKEN: 1. sz. üzemegység: XIV., Pillangó utca 13/a. XIV., Mogyoródi út 32. III., Zay utca 24. IX., Táblás utca 38. XIII., Hegedűs Gyula utca 45. Gödöllő, Dózsa György út 65. Cegléd és környéke lakói Cegléden, a Külső Körösi út 12035. hrsz. alatt jelentkezhetnek. 2. sz. üzemegység: 3. sz. üzemegység: 5. sz. üzemegység: 9. sz. üzemegység: ÍZ sz. üzemegység: — Vállalati üdülőink, bér­leményeink száma évről évre nő. Ma már Badacsonytomaj­ban, Balatonlellén, Hévízen, Gárdonyban és hétvégi há­zainkban, Gergelyugornyán és Sástón tölthetik kellemes, kul­turált körülmények között sza­badságukat dolgozóink. Az idén is jelentős összeggel korsze­rűsítjük, s tesszük komfor­tosabbá üdülőinket. S már érlelődnek terveink a következő évekre is: Zsóri-für- dői telkünkön — saját erőből, vállalati kivitelezésben — egy 5—6 szobás üdülőt szeretnénk felépíteni. S. Zs. intézkedik a tanács Több a szabálysértés Zsámbékon Harminchat szabálysértési üggyel foglalkozott tavaly a zsámbéki tanács mint elsőfokú szabálysértési hatóság, össze­sen 9500 forint bírsággal súj­totta a rendeleteket semmibe- vevőket. Az idén a tanácshoz már 13 szabálysértési feljelentés érke­zett, holott még csak az első negyedév végén tartunk. Eddig hét üggyel foglalkoztak érdem­ben. Szülőket bírságoltak meg egyenként 300 forintra azért, mert a tankötelezettségi tör­vény ellen vétettek, gyerme­kük igazolatlanul hiányzott az iskolából. Játék a szabadban Még csak a tavasz első napjaiban járunk, de Szentendrén a Felszabadulás téri lakótelepen a VI. számú óvodában már a jó időben az udvaron játszanak a gyermekek Nagy Iván felvétel« Jobb világítást ni iskolákban Időszerű megbeszélés a tennivalókról Mezőgazdaság és egészségvédelem A növényvédő szerek, vegyi anyagok hatása az emberre, s természetes környezetére, so­kat vitatott témája manapság a környezetvédelemnek. A me­zőgazdasági dolgozók higiénés problémái címmel erről tartot­tak tudományos ülést tegnap délelőtt Dabason, a járási hi­vatal tanácstermében mintegy ötven orvos, növényvédelmi szakember és egészségnevelő részvételével. Megnyitójában dr. Székely Imre dabasi járási főorvos a mezőgazdaság szocialista át­szervezése, a nagyüzemi nö­vénytermesztés és állatte­nyésztés bevezetése óta sűrű­södő környezetvédelmi felada­tokról szólt. Dr. Makkai Lász­ló, a Pest megyei Tanács egészségnevelési csoportjának vezetője azokról a felvilágo­sító módszerekről beszélt, me­lyeket a mezőgazdasági dolgo­zók ismereteinek gyarapításá­ra alkalmaznak, hogy megóv­ják őket a vegyi ártalmaktól. Ezt követően három szakmai előadás hangzott el. A növény­védő szerek mérgező hatásával s az ez elleni védekezés mód­jaival foglalkozott dr. Dési Il­lés, az Országos Közegészség- ügyi Intézet főosztályvezetője. Dr. Hölter Katalin, a Pest me­gyei KÖJÁL osztályvezetője A környezetvédelem aktuális fel­adatai falusi településeken címmel a víz és a talaj szerves anyagokkal történő szennye­ződéséről beszélt, dr. Berki Lajos, az OKI főosztályveze­tője pedig a nagyüzemi állat­tartás során keletkező hulla­dék kezelésének higiénés TjCÓÍllémáiról szólt. Az előadá­sokat vita követte. Az iskolavilágítás gondjai­ról, feladatairól tanácskoztak szerdán Pécsett a Pollack Mi­hály Műszaki Főiskolán ren­dezett ankéton. Elmondták, hogy széles körű felmérés sze­rint hazánkban a tantermek túlnyomó részében a világítás nem megfelelő. Még sok drá­gán épített új iskolában sem. A tanácskozás résztvevőinek az volt a véleménye, a taná­csok, a pedagógusok, a műsza­kiak összefogásával, sokat kell tenni azért, hogy minél rövi- debb idő alatt, minél több tan­terem világítása legyen jó az országban. GOMB Ó PÁL: Szakítás Pia PÉTER KALANDJAI ^ S zélcsend volt az Üllői úton. A vad vi­har lekapta Péter kalapját és kiso­dorta a szélcsendbe a metró-állomás­ról. A kalap a sínek, a barikádként halmo­zódó kockakövek és árkok tájain át sodród­va alkalmat adott egy nyolcvankilós hölgy­nek, hogy bebizonyítsa, milyen udvarias. El­nézést kért ugyanis, hogy rálépett a kalapra. Péter hóna alá szorította a fejfedőt, és ked­venc szakmai rögeszméjén töprengett: mért nem lehet hinni a tájékoztatásoknak? Lám, hónapokig zengték a nyilatkozók, hogy a met­ró új szárnya léghuzammentes lesz, mert olyan eljárást alkalmaztak, amely zseniális. Ügy érezte, hogy megkeseredett öregemberré vált, nem hisz többé az emberek Őszinteségé­ben. Ügy érezte továbbá, hogy talán a bele­nyugvás a kiút a lelki homályból, végered­ményben például amióta világ a világ, há­zasság előtt hazudnak a nők a férfiaknak, a férfiak a nőknek, lakva ismerszik az ember, az igazság mindig akikor derül ki, amikor már késő. Erről a gondolatmenetről eszébe jutott Pan­da Ica, akinek szintén már kezd kivillanni a foga fehérje, na, nem úgy, hogy mosolyog, úgy csak villanjon, hanem úgy, hogy okosabb akar lenni nála, máris, még el se vette pedig. Pub­licisztikát akar írni! Ö, akinek nő lévén, lo­gikája nem lehet, legfeljebb érzelmi világa, írjon színeseket, no jó, riportot, de vezércik­ket az állampolgári kötelességekről? Mit tud ahhoz egy nő? El is határozta, hogy ezt este megmondja neki. Közben megérkezett úti céljához, a Kerté­szeti Igazgatósághoz, ahol őszinte nyilatkozat­ra kellett bírnia az igazgatót és érezte, ha va­laha, most kiszedi belőle a színtiszta valót. Az igazgató gránátalmafa alatt fogadta, ko­nyakkal kínálta, majd megjelent egy cédrus termetű és körtekeblű titkárnő és szervírozta a feketét, távozóban formás sziluettje úgy rin­gott, mint szélben a nád. „Ez biztos nem vezércikkeken töri a fejét” — gondolta keserűen Péter, és feltette első kérdését, amelyet altatónak (a gyanakvás el- altatójának) szánt. — Mekkora területet gondoz fővárosunkban az Igazgatóság? Megtudta, hektárban. Megtudta, egy fő dol­gozóra felbontva. Megtudta bel- és külterüle­tekre nézve külön-külön, hozzászámítva a mag-, suháng-, faiskola-viszonylatokat, a gépi park feltöltöttségi és kihasználtsági mutató­kat — Sokan kifogásolják, hogy számos par­kunk valósággal megszűnik park lenni. Fák alig vannak, füvek inkább, de sok a beton és a sóder. Így van-e és, ha igen, miért? — Mi — mondotta az igazgató — szeretjük a sódert. Szép, tiszta, ha a gyerek elesik raj­ta, nem lesz zöld a ruhácskája a fűtől. Per­sze, a sódert nem is kell annyira ápolni, ön­tözni, nyesni, mint a fákat, még a füveknél is kevésbé és tudja, mint mondottam, a munka­erő ... — De hát a fák árnyékot adnak. Bokrot pe­dig szinte nem is látni a parkokban. Az öre­gek mesélik, hogy valaha egy parkban fák és bokrok között vezettek a sétautak. — Demagógia, vagy legalábbis ósdi konzer­vativizmus. Vegyük a fákat. Árnyat vetnek, mikor a kismamák napoztatni akarják a gye­rekeket. A bokrok meg veszélyeztetik a köz­erkölcsöt, közöttük bújnak meg például a hu­ligánok. A fűbe nem tudnak elbújni! A só­derba sem! Péter ellenvetésre akarta nyitni a száját, de az igazgató megelőzte: — Különben is az igazi problémák máshol vannak. Tudja, ön, hogy ültetéseink és tele­pítéseink kerek egynegyedét egy-két eszten­dőn belül kirombolják, mert jönnek a vize­sek, a gázosok, a csatomázók, telepítik a par­kolókat, a benzinkutakat, a vendéglátóipari létesítményeket ? Péter érezte, hogy megint beválik a sajtó­munka első alaptörvénye: „Az informátor so­hase kritizálja önmagát, de mindig leleplez másokat, így kerül sorra körben-körben min­denki”. Jegyzetelte tehát a panaszokat, rá­kérdezett kirívó esetekre és máris úgy érez­te, hogy gazdag és érdekes mondanivalók gyűlnek össze. Ekkor az igazgató krescsendó- ba csapott át: — És a közönség? A közönség sem angyal. Mi ültetünk, gondozunk, ő tép, tör. Ön kifo­gásolta, hogy kevés a bokor. De aranyesőt például 80 ezer 624 tőt ültettünk, hogy sárga pompájában gyönyörködjenek a dolgozók, amikor pihennek. És mihelyt kipattannak a rügyek, mi történik? Törik az ágakat! A kö­zönség, amelynek kedvéért van a park, éven­te 2 millió 520 ezer forintnyi kárt okoz ne­künk, ha beleszámítjuk a letaposást, pad- és világításrongálást is nemzetközileg érvényes világpiaci árakon. „Igen, ez szempont, új szempont, és mind­nyájunkhoz szól” — gondolta Péter, aki tud­ta, hogy új az a szempont, amely idén még nem szerepelt a lapban. Délután a Ligetben találkoztak Icával. An- dalogtak a zöldellő fák között. Ica hirtelen megállt, egy aranyesőbokor mellett. — De szép! — mondotta. — Péter tépj egy pár ágat, vigyük haza. — Hová gondolsz — válaszolta Péter ka­pásból. — Nem vagyok én huligán. Tudod te, hogy évi 2 millió 520 ezer forint kárt okoz­nak azok, akik rombolják a parkokat? — Te félsz a rendőrtől, vagy a parkőrtől? — kérdezte vészjóslóan Ica. — Nem! — csattant fel Péter a méltatlan gyanúsításra. — De én férfi vagyok, tehát kö­vetkezetes. Ha írásban elítélem a parkrom­bolást, magam nem művelem. Nem úgy, mint egyesek, akik vezércikket írnak az állampol­gári kötelességekről és közben azok meg- megszegésére bújtogatnak. Ica szemét könny futotta el, majd dacosan felvágta a fejét és így szólt: — Te nem is vagy ember, csak egy gyáva okoskodó gép. Ha ennyi kockázatot nem vál­lalsz értem, ágyő, uram. Szomorú tény, de így szakítottak. Péter ön­érzete más közeledő lépést, nem engedett meg, minthogy elküldte cikke egy kivágott példá­nyát Icának, hogy ézzel is igazolja elvhűsé­gét, Ica pedig ettől még dühösebb lett. „Ha legalább egy csokor garantáltan lopott orgo­nát küldött volna...” — gondolta, és jusztis rámosolygott a sportrovat egyik gyakornoká­ra. Én pedig még azt az optimista szempontot sem villanthatom fel az olvasó előtt, hogy az aranyesőbokor viszont élt és virult mind­nyájunk örömére, mert egy óra sem telt belé, és egy másik fiatal pár megkopasztotta és ágait vázába helyezve otthon örült neki, pri­vátszférában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom