Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-24 / 70. szám
1977. MÁRCIUS 24., CSÜTÖRTÖK went Jf KSlimm 5 Jó! teleltek a vetések Bő termést ígérnek a gyümölcsfák a dobosi járásban Megélénkült a határ a dabasi járásban. Különösen az alsónémedi földeken lehet sok embert látni, ahol a szakszövetkezet tagjai — családostul — szántanak, terítik a trágyát, előkészítik a talajt a zöldségfélék vetéséhez. Sok lovas ekét, kocsit lát itt a szemlélő, hiszen aránylag nagy az olyan terület, melyet családi összefogással, hagyományos módszerekkel művelnek. Néhol már az előcsíráztatott burgonya is földbe került. Meleg, napos idővel köszönt ránk az idei tavasz, nem nagy kockázat, ha néhány nappal előbb vetik el a krumplit, viszont a piacon nagy előnyt, kedvezőbb árat jelenthet, ha akár csak egy héttel korábban jelentkeznek az újborgonyával. Burgonya, korábban Márai Péter, a dabasi járási hivatal mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője elmondta, hogy az idén összesen 450 hektáron vetnek burgonyát a közös gazdaságok s mintegy 1350-en a háztájiban gazdálkodnak, kiskerttulajdonosok. A termelőszövetkezetek közül a budapesti Szabadság Tsz ültet a legtöbbet; 231 hektárt, a kisgazdaságok közül pedig az alsónémediek hagyományos korai burgonya- termesztő körzete. Itt terem a legtöbb zöldség is a háztájiban: az egész járásban várható 920 hektárból mintegy 650 hektáron. A termelőszövetkezetek 1225 hektáron termelnek az idén zöldséget. Legtöbbet az ácsai Vörös Október 330 és a budapesti Szabadság 298 hektárt tervezett. A dabasi Fehér Akác Tsz- ben 80 hektár a közös zöldségterület, s ugyanakkor 80 hektár a háztáji. Bárki kaphatott fél-másfél hold földet felszántva, megtrágyázva, aki arra vállalkozott, hogy valamilyen zöldségfélét termel rajta. Itt elsősorban a káposzta- félék termesztésének van hagyománya. A bugyi Tessedik Tsz 260 hektárjából 100 a tagok által családi összefogással művelt zöldség. Több évre adta ki a szövetkezet a tagoknak a területet, s ezen a tavaszon mázsánként 17 forintért kaptak a gazdák a közöstől szerves trágyát, melyet el is terítettek a gazdaság gépei. Nem nagy a belvízkár mekben a szerves trágya kihordása. Mintegy 1700 hektáron pótolták ily módon a tápanyagot. Az őszi esők miatt elmaradt szántást is elvégezték, most a tavaszi magágykészítés, a gyökérzöldség vetése, és a lucerna fejtrágyázása folyik járásszerte. Március végén földbe kerül a burgonya, április elején-közepén pedig — az időjárástól függően — megkezdik a kukorica vetését. Két nagyüzem termeszt kukoricát iparszerű rendszerben: a dabasi Fehér Akác a bajai rendszer, a bugyi Tessedik a nádudvari KITE tagja. A napraforgót mindkét tsz a KITE technológiája szerint termeli, jó eredménnyel. Kukoricából összesen 3258, napraforgóból 510 hektárt vetnek a járás termelőszövetkezetei. Évről évre nő a gyümölcsösök területe. Jelenleg 790 hektár, melyből 259 az Örkényi Béke Tsz-é. Néhány helyen már virágba is borult a kajszi. Nagy reményeket fűznek ehhez a gyümölcshöz — 406 hektáron terem a járásban —, eddig ugyan évek óta elvitte A vállalatoknál évről évre jelentős összegeket fordítanak szociális juttatásokra. így van ez Törökbálinton, az Ipari Szerelvény és Gépgyárban is. Dr. Somlai Ferenccel, az igazgatási és szociálpolitikai főosztály vezetőjével a gyár szociálpolitikai törekvéseiről, céljairól és eredményeiről beszélgetünk. — Nincsenek kimeríthetetlen pénzforrásaink — mondja a főosztályvezető —, évről évre annyiból kell okosan gazdálkodnunk, amennyi a rendelkezésünkre áll. Az Idén 2—2,5 millió forintnyi jóléti alapból támogatjuk az üdültetést, az ebédhozzájárulást, a lakásépítkezéseket, üdülőink-bérleményeink ki- sebb-nagyobb átalakítását, sportlétesítményeink bővítését, gyarapítását, hogy csupán legjelentősebb tennivalóinkat említsem. a fagy a termést. A jelenlegi becslések-- szerint rekordtermés is lehet kajsziból. Ha el nem viszik a fagyosszentek... Mert, ha Orbán szüretel, nekünk nem sok marad. Gyarapodó fóliasáiiak Bár a zöldségtermesztésről már esett szó, külön említést érdemel a fólia alatti palántanevelés. Az idén 50 ezer négyzetméterre nőtt a fóliasátrak alapterülete. Felét a nap melegíti, felét maguk fűtik a gazdaságok. Hatalmas sátrak alatt nevelik a zöldségpalántákat a kakucsi Lenin, a bugyi Tessedik, a budapesti Szabadság és az ócsai Vörös Október tsz- ben. De a tagok udvarán is többnyire ott feszülnek a ki- sebb-nagyobb fóliasátrak, s nagyon sok helyen csillog a hollandi ágyak üvege. A legtöbb tsz a tagok számára is nevel palántát, itt ugyan azt tartják, hogy az igazi kertész a saját palántáját ülteti, de szakmai tanácsot szívesen elfogad bárkitől. T. Ágoston László [ Az elmúlt években — egész pontosan 1971 és 1976 között — vállalatunk lakásépítési kölcsön formájában megközelítően 3 millió forintot juttatott dolgozóinak. Ez azt jelenti, hogy átlagban 10—15 ezer forint hosszú lejáratú, kamatmentes kölcsönnel segítette az igénylőket. Az idén körülbelül 50—60 dolgozónak tudunk ilyen segítséget nyújtani. Kedvezőbb a helyzet, mint az elmúlt évben, magasabb összeg áll rendelkezésünkre. A fizikai dolgozók, a termelés- irányítók, a művezetők, illetve a kitüntetettek a fejlesztési alapból a lakásár 20 százalékát kaphatják kamatmentes kölcsön formájában, az alkalmazottakat pedig 10 százalékkal támogathatjuk terveik megvalósításában. — Közeledik az üdülési idény. Hol nyaralhatnak, pihenhetnek az ISG dolgozói? Az ISG szociálpolitikai tervei Gyári támogatás a lakásépítőknek Jól teleltek, üde zöldek a gabonák. Jólesik az embernek végignézni a hatalmas táblákon. Sehol egy sárgás folt, vagy ritkább, silányabb pászta, mely megbontaná a bársonyosan zöldülő felületet. Az idén is a tavalyihoz hasonló, jó termésre számítanak. A belvíz se tett túl nagy kárt bennük. A 9346 hektárból 500 került víz alá, s mindössze 100 hektáron pusztult ki apróbb foltokban a gabona. Befejeződött a nagyüze— Milyen segítséget nyújtanak a lakásépítkezéshez dolgozóiknak? — Vállalatunk ugyan nem épít lakásokat és nem kíván lakótelepet kialakítani, miként is tehetné, amikor dolgozóink naponta 30 községből érkeznek, 11 Volán-autóbusz hozza- viszi őket. Érthető tehát, hogy mindenki saját lakóhelyén próbál megfelelő lakáskörülményeket teremteni magának, s ehhez kéri a gyár segítségét. A VOLÁN 1. sz. Vállalat 8, C, E kategóriára kiképez gépkocsivezetőket A tanfolyam költségeit a vállalat megtéríti. A kiképzés feltétele: budapesti vagy Pest környéki állandó lakás, büntetlen előélet, általános iskolai végzettség, betöltött 18. életév. JELENTKEZÉS: MUNKANAPOKON 8 ÉS 15 ÓRA KOZOTT, A SZEMÉLYZETI VEZETŐNÉL, AZ ALÁBBI HELYEKEN: 1. sz. üzemegység: XIV., Pillangó utca 13/a. XIV., Mogyoródi út 32. III., Zay utca 24. IX., Táblás utca 38. XIII., Hegedűs Gyula utca 45. Gödöllő, Dózsa György út 65. Cegléd és környéke lakói Cegléden, a Külső Körösi út 12035. hrsz. alatt jelentkezhetnek. 2. sz. üzemegység: 3. sz. üzemegység: 5. sz. üzemegység: 9. sz. üzemegység: ÍZ sz. üzemegység: — Vállalati üdülőink, bérleményeink száma évről évre nő. Ma már Badacsonytomajban, Balatonlellén, Hévízen, Gárdonyban és hétvégi házainkban, Gergelyugornyán és Sástón tölthetik kellemes, kulturált körülmények között szabadságukat dolgozóink. Az idén is jelentős összeggel korszerűsítjük, s tesszük komfortosabbá üdülőinket. S már érlelődnek terveink a következő évekre is: Zsóri-für- dői telkünkön — saját erőből, vállalati kivitelezésben — egy 5—6 szobás üdülőt szeretnénk felépíteni. S. Zs. intézkedik a tanács Több a szabálysértés Zsámbékon Harminchat szabálysértési üggyel foglalkozott tavaly a zsámbéki tanács mint elsőfokú szabálysértési hatóság, összesen 9500 forint bírsággal sújtotta a rendeleteket semmibe- vevőket. Az idén a tanácshoz már 13 szabálysértési feljelentés érkezett, holott még csak az első negyedév végén tartunk. Eddig hét üggyel foglalkoztak érdemben. Szülőket bírságoltak meg egyenként 300 forintra azért, mert a tankötelezettségi törvény ellen vétettek, gyermekük igazolatlanul hiányzott az iskolából. Játék a szabadban Még csak a tavasz első napjaiban járunk, de Szentendrén a Felszabadulás téri lakótelepen a VI. számú óvodában már a jó időben az udvaron játszanak a gyermekek Nagy Iván felvétel« Jobb világítást ni iskolákban Időszerű megbeszélés a tennivalókról Mezőgazdaság és egészségvédelem A növényvédő szerek, vegyi anyagok hatása az emberre, s természetes környezetére, sokat vitatott témája manapság a környezetvédelemnek. A mezőgazdasági dolgozók higiénés problémái címmel erről tartottak tudományos ülést tegnap délelőtt Dabason, a járási hivatal tanácstermében mintegy ötven orvos, növényvédelmi szakember és egészségnevelő részvételével. Megnyitójában dr. Székely Imre dabasi járási főorvos a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a nagyüzemi növénytermesztés és állattenyésztés bevezetése óta sűrűsödő környezetvédelmi feladatokról szólt. Dr. Makkai László, a Pest megyei Tanács egészségnevelési csoportjának vezetője azokról a felvilágosító módszerekről beszélt, melyeket a mezőgazdasági dolgozók ismereteinek gyarapítására alkalmaznak, hogy megóvják őket a vegyi ártalmaktól. Ezt követően három szakmai előadás hangzott el. A növényvédő szerek mérgező hatásával s az ez elleni védekezés módjaival foglalkozott dr. Dési Illés, az Országos Közegészség- ügyi Intézet főosztályvezetője. Dr. Hölter Katalin, a Pest megyei KÖJÁL osztályvezetője A környezetvédelem aktuális feladatai falusi településeken címmel a víz és a talaj szerves anyagokkal történő szennyeződéséről beszélt, dr. Berki Lajos, az OKI főosztályvezetője pedig a nagyüzemi állattartás során keletkező hulladék kezelésének higiénés TjCÓÍllémáiról szólt. Az előadásokat vita követte. Az iskolavilágítás gondjairól, feladatairól tanácskoztak szerdán Pécsett a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán rendezett ankéton. Elmondták, hogy széles körű felmérés szerint hazánkban a tantermek túlnyomó részében a világítás nem megfelelő. Még sok drágán épített új iskolában sem. A tanácskozás résztvevőinek az volt a véleménye, a tanácsok, a pedagógusok, a műszakiak összefogásával, sokat kell tenni azért, hogy minél rövi- debb idő alatt, minél több tanterem világítása legyen jó az országban. GOMB Ó PÁL: Szakítás Pia PÉTER KALANDJAI ^ S zélcsend volt az Üllői úton. A vad vihar lekapta Péter kalapját és kisodorta a szélcsendbe a metró-állomásról. A kalap a sínek, a barikádként halmozódó kockakövek és árkok tájain át sodródva alkalmat adott egy nyolcvankilós hölgynek, hogy bebizonyítsa, milyen udvarias. Elnézést kért ugyanis, hogy rálépett a kalapra. Péter hóna alá szorította a fejfedőt, és kedvenc szakmai rögeszméjén töprengett: mért nem lehet hinni a tájékoztatásoknak? Lám, hónapokig zengték a nyilatkozók, hogy a metró új szárnya léghuzammentes lesz, mert olyan eljárást alkalmaztak, amely zseniális. Ügy érezte, hogy megkeseredett öregemberré vált, nem hisz többé az emberek Őszinteségében. Ügy érezte továbbá, hogy talán a belenyugvás a kiút a lelki homályból, végeredményben például amióta világ a világ, házasság előtt hazudnak a nők a férfiaknak, a férfiak a nőknek, lakva ismerszik az ember, az igazság mindig akikor derül ki, amikor már késő. Erről a gondolatmenetről eszébe jutott Panda Ica, akinek szintén már kezd kivillanni a foga fehérje, na, nem úgy, hogy mosolyog, úgy csak villanjon, hanem úgy, hogy okosabb akar lenni nála, máris, még el se vette pedig. Publicisztikát akar írni! Ö, akinek nő lévén, logikája nem lehet, legfeljebb érzelmi világa, írjon színeseket, no jó, riportot, de vezércikket az állampolgári kötelességekről? Mit tud ahhoz egy nő? El is határozta, hogy ezt este megmondja neki. Közben megérkezett úti céljához, a Kertészeti Igazgatósághoz, ahol őszinte nyilatkozatra kellett bírnia az igazgatót és érezte, ha valaha, most kiszedi belőle a színtiszta valót. Az igazgató gránátalmafa alatt fogadta, konyakkal kínálta, majd megjelent egy cédrus termetű és körtekeblű titkárnő és szervírozta a feketét, távozóban formás sziluettje úgy ringott, mint szélben a nád. „Ez biztos nem vezércikkeken töri a fejét” — gondolta keserűen Péter, és feltette első kérdését, amelyet altatónak (a gyanakvás el- altatójának) szánt. — Mekkora területet gondoz fővárosunkban az Igazgatóság? Megtudta, hektárban. Megtudta, egy fő dolgozóra felbontva. Megtudta bel- és külterületekre nézve külön-külön, hozzászámítva a mag-, suháng-, faiskola-viszonylatokat, a gépi park feltöltöttségi és kihasználtsági mutatókat — Sokan kifogásolják, hogy számos parkunk valósággal megszűnik park lenni. Fák alig vannak, füvek inkább, de sok a beton és a sóder. Így van-e és, ha igen, miért? — Mi — mondotta az igazgató — szeretjük a sódert. Szép, tiszta, ha a gyerek elesik rajta, nem lesz zöld a ruhácskája a fűtől. Persze, a sódert nem is kell annyira ápolni, öntözni, nyesni, mint a fákat, még a füveknél is kevésbé és tudja, mint mondottam, a munkaerő ... — De hát a fák árnyékot adnak. Bokrot pedig szinte nem is látni a parkokban. Az öregek mesélik, hogy valaha egy parkban fák és bokrok között vezettek a sétautak. — Demagógia, vagy legalábbis ósdi konzervativizmus. Vegyük a fákat. Árnyat vetnek, mikor a kismamák napoztatni akarják a gyerekeket. A bokrok meg veszélyeztetik a közerkölcsöt, közöttük bújnak meg például a huligánok. A fűbe nem tudnak elbújni! A sóderba sem! Péter ellenvetésre akarta nyitni a száját, de az igazgató megelőzte: — Különben is az igazi problémák máshol vannak. Tudja, ön, hogy ültetéseink és telepítéseink kerek egynegyedét egy-két esztendőn belül kirombolják, mert jönnek a vizesek, a gázosok, a csatomázók, telepítik a parkolókat, a benzinkutakat, a vendéglátóipari létesítményeket ? Péter érezte, hogy megint beválik a sajtómunka első alaptörvénye: „Az informátor sohase kritizálja önmagát, de mindig leleplez másokat, így kerül sorra körben-körben mindenki”. Jegyzetelte tehát a panaszokat, rákérdezett kirívó esetekre és máris úgy érezte, hogy gazdag és érdekes mondanivalók gyűlnek össze. Ekkor az igazgató krescsendó- ba csapott át: — És a közönség? A közönség sem angyal. Mi ültetünk, gondozunk, ő tép, tör. Ön kifogásolta, hogy kevés a bokor. De aranyesőt például 80 ezer 624 tőt ültettünk, hogy sárga pompájában gyönyörködjenek a dolgozók, amikor pihennek. És mihelyt kipattannak a rügyek, mi történik? Törik az ágakat! A közönség, amelynek kedvéért van a park, évente 2 millió 520 ezer forintnyi kárt okoz nekünk, ha beleszámítjuk a letaposást, pad- és világításrongálást is nemzetközileg érvényes világpiaci árakon. „Igen, ez szempont, új szempont, és mindnyájunkhoz szól” — gondolta Péter, aki tudta, hogy új az a szempont, amely idén még nem szerepelt a lapban. Délután a Ligetben találkoztak Icával. An- dalogtak a zöldellő fák között. Ica hirtelen megállt, egy aranyesőbokor mellett. — De szép! — mondotta. — Péter tépj egy pár ágat, vigyük haza. — Hová gondolsz — válaszolta Péter kapásból. — Nem vagyok én huligán. Tudod te, hogy évi 2 millió 520 ezer forint kárt okoznak azok, akik rombolják a parkokat? — Te félsz a rendőrtől, vagy a parkőrtől? — kérdezte vészjóslóan Ica. — Nem! — csattant fel Péter a méltatlan gyanúsításra. — De én férfi vagyok, tehát következetes. Ha írásban elítélem a parkrombolást, magam nem művelem. Nem úgy, mint egyesek, akik vezércikket írnak az állampolgári kötelességekről és közben azok meg- megszegésére bújtogatnak. Ica szemét könny futotta el, majd dacosan felvágta a fejét és így szólt: — Te nem is vagy ember, csak egy gyáva okoskodó gép. Ha ennyi kockázatot nem vállalsz értem, ágyő, uram. Szomorú tény, de így szakítottak. Péter önérzete más közeledő lépést, nem engedett meg, minthogy elküldte cikke egy kivágott példányát Icának, hogy ézzel is igazolja elvhűségét, Ica pedig ettől még dühösebb lett. „Ha legalább egy csokor garantáltan lopott orgonát küldött volna...” — gondolta, és jusztis rámosolygott a sportrovat egyik gyakornokára. Én pedig még azt az optimista szempontot sem villanthatom fel az olvasó előtt, hogy az aranyesőbokor viszont élt és virult mindnyájunk örömére, mert egy óra sem telt belé, és egy másik fiatal pár megkopasztotta és ágait vázába helyezve otthon örült neki, privátszférában.