Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-23 / 69. szám

1977. MÁRCIUS 23., SZERDA méta ~m V/ílIfOP Heti jogi tanácsok t A vállalat a dolgozója bal­esetéért akkor felel, ha az a munkaviszony keretében, a munkaviszonyból eredő köte­lessége teljesítése közben tör­tént. Sűrűn visszatérő téma még mindig az üzemi baleset. A vállalatok nagyon kurtán-fur- csán elintézik néha dolgozóik panaszát azzal, hogy a válla­latot nem terheli felelősség, a baleset a dolgozó figyelmetlen­sége miatt következett be. Pe­dig ideje lenne már megje­gyezni, hogy a Munka Tör­vénykönyve rendelkezése ér­telmében a vállalatot — vét­kességére tekintet nélkül — felelősség terheli, ha a dolgo­zó életének, egészségének vagy testi épségének megsér­tését jelenti, s ha az a mun­kaviszony keretében, a mun­kaviszonyból eredő kötelessé­gek teljesítése közben történt. A vállalatok sokszor nem is szándékos, hanem csupán tévedésen alapuló elutasításu­kat azzal indokolják, hogy nem tudják különválasztani, mit kell érteni a vállalat mű­ködési körén, és a * munkavi­szonyból eredő tevékenységen. A munkaviszonyra utalás egyrészt azt fejezi ki, hogy an­nak érvényben kell lennie, másrészt pedig, hogy a káro­sodásnak a kötelesség telje­sítése idején kell bekövetkez­nie. Nem elég, hogy a dolgo­zó a munkájával összefüggően tevékenykedik (például, aki kiküldetésben van, vagy a munka befejeztével tisztálko­dik vagy étkezik), hanem a munkaviszonyból' fakadó tevé­kenység és a károsodás között összefüggésnek, kapcsolatnak kell lennie. Ha a kettő között nincs kapcsolat, mint például kiküldetés során autóbaleset éri a dolgozót, akkor, bár munkájával kapcsolatos, de a vállalat működési körén kívül esik az az ok, amelynek kö­vetkeztében a dolgozót baleset érte. Lehet ez az ok a válla­lati dolgozó hibája, lehet ez a gázoló gépkocsivezető figyel­metlensége. A vállalat műkö­dési körén kívüleső, a fele­lősség alól mentesítő okról csak ilyen és ehhez hasonló esetben lehet szó. Ugyanis a közút, a közlekedés biztonsá­ga feletti felügyelet nem tar­tozik a munkáltató működési köréhez. Ilyen esetben a ká­rosodás okát a munkáltató — ha a dolgozó nem a vállalat által rendelkezésre bocsátott járművön közlekedett — rend­szerint nem is tudja elhárí­tani. Ezzel szemben előfordul­hat, hogy bár a károsodást a vállalat működési körén kívül­eső ok idézte elő, a vállalat a felelősség alól mégsem men­tesülhet, mert a károsodás oka nem volt objektíve elhárítha­tatlan. A villámcsapás például, mint természeti erő, kívülesik a vállalat működési körén, adott esetben azonban elvár­ható a vállalattól, hogy a károsodást villámhárító felsze­relésével kiküszöbölje. • Létrejön-e a megállapo­dás vállalatok között, ha egyes kérdésekben vita van közöttük? Mint korábban már említet­tük, megyénk területén levő vállalatainktól is kértek' már plyan problémára választ, amely a gazdasági tevékenysé­güket érintő jogesetre vonat­kozott. Ilyen témára válaszo­lunk most is. A szerződéskötési kötelezett­ség alá nem eső szolgáltatá­soknál nem ritkán vita kelet­kezik olyan megállapodási feltételek tekintetében is, amelyeket az irányadó meg­egyezési alapok rendeznek. Ha ilyen vitában összhang nem jön létre, a felek egyike — mint most az egyik kérdező vállalat —, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vitának nincs jelentősége, mert — el­térő megegyezés hiányában — a szállítási alapfeltételekben foglaltak érvényesülnek, és így a szerződést az egyéb te­kintetben is létrejöttnek kell tekinteni. A másik fél vi­szont arra hivatkozik, hogy a megállapodásnak valamennyi szerződési feltétel vonatkozá­sában létre kell jönnie, mert különben a szerződés megkö­téséről nem lehet szó. Íme tehát a kérdés: ilyen körül­mények között, mikor jön lét­re a szerződés. Gazdaságirányítási rendsze­rünknek egyik követelménye, hogy a vállalatok és általá­ban a szocialista szervezetek kapcsolatában a kereskedelmi módszerek érvényesüljenek. A vállalatok döntik el, hogy ■milyen tartalommal kívánják megkötni a szerződésüket, me­lyek azok az érdekek, amelyek nekik legjobban megfelelnek. Ezeket természetesen a jogsza­bályok keretei között tehetik csak meg. Abban a körben, amelyben szerződéskötési kö­telezettség nincs, a szerződés megkötésére vonatkozóan — mondja a Legfelsőbb Bíróság egyik döntésében — a polgári jognak az a szabálya érvénye­sül, hogy a szerződés a felek akaratának és kölcsönös, egy­behangzó kifejezésével jön létre. Ha a felekben nincs meg az akarat a megegyezés­re, és az eltérés a szerződés lényeges, tartalmi elemére vo­natkozik (például mennyiség, minőség, ár stb.), akkor a szerződés nem jön létre. Az, hogy mi a lényeges és mi a nem lényeges, azt egyébként az összes körülmények gondos mérlegelésével lehet eldönte­ni. Ha tehát a lényeges tartal­mi elemek hiányzanak, és nincs szerződéskötési kötele­zettség, a félnek egyébként hallgatólagos magatartása ese­tén sem jön létre a szerződés. • A haszonélvezeti jogot mindenkinek tiszteletben kell tartani. Egy idős ember írt hozzánk Válaszol az illetékes Gazdaságpolitikai átlagos müszakszam A géppark kihasználásának mérésére használt mutató. Ar­ra ad választ, hogy az adott vállalatnál, iparágban vagy az egész iparban átlagosan hány műszakban dolgoznak. Az ex- tenzív kihasználást méri, hi­szen arról ad felvilágosítást, hogy a naponta rendelkezésre álló 24 órából (az úgyneve­zett „naptári időalapból”) hány órán át üzemeltetik a gépparkot. A gépparkhasznositás vizs­gálatakor természetesen azt is mérlegelni kell, hogy a mun­kahelyek létszámhelyzete az egyes műszakokban milyen, vagyis hogy ténylegesen mennyit üzemeltetik a gépe­ket. Ha a vizsgálat erre is ki­terjed, a mutató a géppark in­tenzív kihasználtságának a fokát jelzi. Ez rendszerint ala­csonyabb az átlagos műszak­számnál. A géppark megfelelő mér­tékű hasznosítása az ipar mű­ködésének hatékonyságát is befolyásolja A népgazdaság állóeszköz-vagyonúnak tekin­télyes részét — kb. 400 mil­liárd forint értékkel — a gép­park alkotja, s ennek több mint a fele az ipari géppark. Az ipar gépvagyonának brut­tó értéke 1965—1975 között több mint megkétszereződött, az ipar termelése azonban ko­rántsem nőtt ugyanilyen mér­tékben, ami arra utal, hogy a géppark hasznosításának foka romlott. Ha ezt nem szüntet­jük meg, ha nem javítjuk a termelőberendezések kihasz­nálásának a fokát, azzal kell számolnunk, hogy az egység­nyi ipari termeléshez egyre több állóeszközre lesz szük­ség. Ezt' a „luxust” a gazdag országok sem engedhetik meg maguknak, mert az ilyen gaz­dálkodás az ipar „üzemelteté­sét” drágítja, növeli az egy­ségnyi termelésre jutó gép­költséget (eszközlekötési já­rulék, amortizáció, a gépek eszmei kopásából eredő tényleges költség). Forgács Katalin közgazdász levelet, amelyben közli, hogy egyszobás ház fölött van ha­szonélvezeti joga. Az örökösök azonban távollétében a helyi­ségeket kiadták, a bért szedik utána, és ő ki Yan zárva an­nak a lehetőségéből, hogy bir­tokba vegye az ingatlant, él­jen haszonélvezeti jogával, esetleg úgy is, hogy ő haszno­sítsa azt bérbeadással. Az örökösök nem helyesen cselekszenek, emiatt ellenük a haszonélvező polgári pert indíthat a bíróságon. A ha­szonélvezeti jogot önhatalmú­lag nem korlátozhatják, ha ilyen igényük lenne, azt is csak bíróság útján kérhetnék, de erre csak nagyon szűk kör­ben van lehetőség. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései A járadék fizetésének feltételei Egy tsz-tagot munkahelyén halálos baleset ért. A társa­dalombiztosítási igazgatóság az özvegynek nyugdíjat, kis­korú gyermekének árvaellá­tást állapított meg. Az özvegy a szövetkezet ellen pert indí­tott, amelyben kártérítést és mindkettőjük részére havi já­radékot kért. A járásbíróság megállapította: a baleset be­következésében az elhunyt is hibás volt, ezért 50 százalékos kármegosztást alkalmazva ál­lapította meg a kártérítési összeget. A járadék iránti igényt azonban azzal az in­doklással utasította el, hogy az özvegynek önálló keresete, továbbá nyugdíja van, árva­ellátást is kap, s ezek együtt megélhetését biztosítják. Ezt EGYSZERŰBB AZ ELJÁRÁS Vallomás, hangfelvételen A január 1-e óta indult bün­tető ügyekben, illetőleg pol­gári perekben már alkalmaz­zák az eljárási cselekmények­nek hangfelvétellel való rög­zítéséről szóló két új minisz­teri rendeletet. Mindegyik az új esztendő első napjától ha­tályos. Mindkettőben lényegé­ben az eljárások egyszerűsí­téséről van szó, elsősorban az olyan ügyekben, amelyek vi­szonylag szimplák, így rend­szerint már első fokon jog­erősen befejeződnek; ezeknél felesleges sokasítani az ad­minisztrációt, az aktákat, ha a célnak a hangfelvétel is meg­felel. A büntető eljárással kap­csolatos rendeletnél lényeges tudnivaló, hogy az eljárási cselekményeknek hangfelvé­tellel való rögzítése nem kö­telező, csak abban az esetben az, ha a nyomozás vezetője, az ügyész, illetőleg a bíróság ta­nácsának elnöke ezt elrendeli. Ha a kihallgatott személy vallomását az eljáró hatóság tagja mondja magnetofonba, akkor a hangszalagon rögzíte­ni kell a kihallgatottnak azt a nyilatkozatát, hogy vallomását helyesen vették fel. A szocia­lista törvényesség érdekében biztosítani kell a gyanúsított és védője számára azt a jo­got, hogy a hangfelvételt — ké­relmükre — teljes terjedelem­ben vagy részben le kell ját­szani előttük. Lényeges ren­delkezés, hogy vádemelési ja­vaslat elkészítésekor, vádeme­lés esetében o hangfelvételt írásba kell foglalni, s ameny- nyiben a bírósági eljárásban az ítélet ellen fellebbezést je­lentenek be, vagy ha pótnyo­mozást rendelnek el, ugyan­csak írásba kell foglalni a hangfelvételt. Vonatkozik ez arra az esetre is, ha a másod­fokú bíróság az első fokút új eljárásra utasítja. Polgári peres ügyekben az az újdonság, hogy a tárgyalás anyagát jegyzőkönyv helyett hangfelvételen is rögzítheti a bíróság. Az ide vonatkozó rendelet azonban több olyan esetet említ —* ezek közül a fellebbezés a legfontosabb —, amikor a hangfelvétel alapján jegyzőkönyvet is kell készíte­ni a szóban forgó ügyről. Tíz nap rendeletéiből A zöldség és gyümölcsfor­galmazás szervezetéről az 1009/1977. (III. 2.) miniszterta­nácsi határozat intézkedik. (Tanácsok Közlönye 10. szám.) A boltok működési engedé­lyéről az 5/1967. Bk.M. rende­let módosításáról és ugyanitt jelent meg a 4/1977. és az 5/1977. Bk.M. rendelkezések. Ez utóbbi a Munka Törvény- könyvével kapcsolatos. Ki­mondja például, hogy a dolgo­zó havonta legfeljebb 30 óra túlmunkát teljesíthet, és a túl­munka a napi 4 órát nem ha­ladhatja meg. Intézkedik a belkereskedelmi miniszter ren­deleté arról is, hogy a dolgozó munkájáért az alapbéren felül — bármilyen címen — legfel- ban. jébb annak 60%-a mértékéig részesülhet díjazásban (juta­lékáltalány, prémium, jutalom, részesedés stb.). A kisajátítási terv elkészíté­séről és felülvizsgálatáról a 11/1977. (III. 11.) MÉM. rende­let rendelkezik, a Magyar Köz­löny 22. számában. A vízügyi szervek társadalmi tulajdonban lévő felesleges va­gyontárgyainak feltárásáról, hasznosításáról és selejetezésé- ről is ugyanitt jelent meg a 2/1977. (III. 11.) OVH. rendelet. A költségvetési szervezetek­nél a könyvviteli zárlatról fon­tos PM. közlemény jelent meg a Pénzügyi Közlöny 8. számá­Az általános iskola nyolcadik osztályát most végző, vagy tavaly végzett fiatalokat az 1977/78-as tanévre felveszünk ipari tanulónak a kőműves szakmába Kollégiumi elhelyezés, teljes ellátás. A tanulmányi eredménytől függően emelt ösztöndíjat fizetünk. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban: a „Prosperitás” KSZ. munkaügyi osztályán, Budapest IX., Viola u. 45. az ítéletet a megyei bíróság helyben hagyta. A döntés el­len emelt törvényességi óvás­ra a Legfelsőbb Bíróság a kö­vetkezőket mondta ki: — A termelőszövetkezet, tagjának halála esetén vétkességére tekintet nél­kül köteles megtéríteni a hozzá­tartozóknak azt a kárát, ami a tagsági viszonyból eredő munkavégzési kötelezettség teljesítése közben keletkezett. Mentesül azonban a kárnak azon része alól, amelyet a tag vétkes magatartása idézett elő. A lefolytatott bizonyítási eljárás szerint bár az elhunyt a baleset bekövetkezéséhez hozzájárult, mert nem járt el kellő körültekintéssel és gon­dossággal, a tsz felelőssége azonban nagyobb, ezért a kár 80 százalékát köteles viselni. A továbbiakban a határozat iránymutatóul szolgáló indok­lásában a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a tag halála esetén a termelőszö­vetkezet a tartásra jogosult hozzátartozóknak ráutaltságuk mértékéig, de legfeljebb az elvesztett törvényes tartás erejéig köteles kártérítést fizetni. En­nek megállapítása azonban el­engedhetetlenül szükségessé teszi a hozzátartozók ráutalt­ságának egyéni vizsgálatát. Tehát az alsófokú bíróságok­nak az özvegy és a kiskoi-ú gyermekek vonatkozásában ezt a kérdést külön-külön kellett volna vizsgálniuk. A ráutaltság mértékének megha­tározásánál azt az életszínvo­nalat kell figyelembe venni, amelyet a baleset következ­tében elhunyt személy kere­sete (jövedelme), a baleset előtt hozzátartozói számára biztosított. A járadék összegét is általában az eset összes körülményeinek gondos mér­legelésével kell biztosítani. / — Mindezekre tekintettel — hangzik tovább a határozat — szükséges lett volna mind az elhunyt, mind az özvegy baleset előtti átlagos havi jö­vedelmének megnyugtató tisz­tázása. A bírói gyakorlat a családi jövedelmet 40—40 százalékban a szülők, 20 szá­zalékban pedig a gyermek el­látására fordítottnak tekinti. Ezt kell szembeállítani a tar­tásra jogosult hozzátartozók jövedelmével, vagyis az öz­vegy nyugdíja és az árvaellá­tás összegével. Ezért a Leg­felsőbb Bíróság mindkét alsó- folíú ítéletet hatályon kívül helyezte, és új eljárást rendelt el. ★ Egy másik mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy teljesen munkaképtelen lett. Ezért a tsz ellen havi baleseti járadék fizetéséért pert indított. Arra hivatko­zott, ha a baleset nem éri, munkáját még sokáig el tud­ta volna látni. A járásbíróság arra az álláspontra helyezke­dett, hogy a szövetkezet csak a társadalombiztosítás kere­tében meg nem térült kárért felel. A sérült a táppénze fo­lyósításának megszüntetésétől számított két éven belül a társadalombiztosítási szervhez fordulhat annak megállapítá­sáért, hogy balesete üzemi jellegű-e, s ilyen járadékra igényt tarthat-e. Ezért végzé­sében ennek eldőltéig a határo­zathozatalt felfüggesztette. A végzésnek a társadalombiz­tosítási szerv előtt előzetes eljárás szükségességét meg­állapító része ellen emelt tör­vényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság más álláspontra helyzekedett. A határozat indokolása sze­rint n sérült kártérítési igé­nyének elbírálása a termelő­szövetkezeti szervek, illetve a bíróság hatáskörébe tartozik, ugyanígy annak eldöntése is, hogy a baleset üzemi jellegű­nek minősül-e. A tsz kártérí­tési felelősségével kapcsolatos vita elbírálásának nem előfeltétele a társa­dalombiztosítási szervnek a baleset jellegéről elfog­lalt álláspontja. Ez csak a társadalombiztosítá­si szolgáltatásoknál irányadó. A sérelmet szenvedett tagnak ugyanis a munkáltató és a társadalombiztosítási szerv el­len két különálló igénye le­het, ezért kártérítési kérelme érvényesítésének a társada­lombiztosítási szerv előtti el­járás nem lehet feltétele. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság végzé­sét hatályon kívül helyezte és új eljárásra, valamint új ha­tározat hozatalára kötelezte. H. E. MOZIMŰSOR MÁRCIUS 24-TÖL MÁRCIUS 30-IG CEGLÉD, Szabadság 24—27: Első előadás: Lázadás a buszon 24—27: Esti előadás: Valaki az ajtó mögött* 28—30: Első előadás: Waterloo 28—30: Esti előadás: Düh* CEGLÉD, Kamara 24—27: Talpuk alatt fütyül a szél 28—30: A hosszűtávfutó magányossága* GÖDÖLLŐ 24—27: Az ígéret földje I—II.* 26— 27: Első előadás: Mese Szalmán cárról 28— 29: Méreg a pohárban 30: Egy kaland utóélete* SZENTENDRE 24— 27: Duroc, a katona 28: Az éjszaka* 29— 30: A jégsziget foglyai I—IL VÁC, Madách Imre 25— 27: Egy lány Chicliagóban 28— 30: Szöktetés* ABONY 24: Egy kaland utóélete* 25—26: Fehér farkasok 27— 28: Fekete farmer 29— 30: Csárdáskirálynő BUDAÖRS 23— 24: Lázadás a Bountyn I—II. 25—27: Kard, avagy én vagyok a falu rossza 28— 30: Duroc, a katona DABAS 25— 27: Robinson Crusoe 28—30: Vidám gazfickók DUNAHARASZTI 24— 25: Jelenetek egy házasságból I—II.* 26— 27: Herkulesfürdöi emlék 28—29: Különös ügynök •Csak 16 éven felülieknek! DUNAKESZI, Vörös Csillag 24—27: Szöktetés* 28— 29: Egy lány Chichagóban 30: Lina esküvője* DUNAKESZI, Rákóczi 23— 24: Harc Rómáért I—II. 26— 27: Csizmás Kandúr 28: Egv lány Chichagóban 30—31: Prémium ÉRD 22—24: Járvány 27— 28: A rendőrnő* 29— 31: Péntek 13. FŐT 24— 27: A pillanat embere 28— 29: A copfos csoda GYAL 24: Halál az életért 25— 26: Az ötödik pecsét 27— 28: Vértestvérek; KISTARCSA 24—25: Miért ölnek meg egy bírót?* 26— 27: Ellenintézkedés 28— 29: Oz, a csodák csodája NAGYKATA 24— 25: Kerge dolgok 26—27: Sivat-x'ban, őserdőben I—II. 28—30: A nagy Caruso PILISVöROSVAR 25— 27: Üdülők 28—30: Kísértet Lublón POMAZ 24— 27: A négy testőr (Milady bosszúja) 28—29: Miért ölnek meg egy bírót?* RÁCKEVE 24: Távoli mennydörgés 25— 27: A három testőr (A királynő gyémántjai) 28—29: Herkulesfürdöi emlék SZIGETSZENTMIKLÓS 24—25: Herkulesfürdöi emlék 26— 27: A iégsziget foglyai I—n. 28—29: Kard. avagv én vagyok a falu rossza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom