Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-22 / 68. szám

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat közgyűlése Helyi csoportok minden községben, az idén A TIT gödöllői járási-városi szervezete március 20-án, va­sárnap, a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem rektori ta­nácskozótermében tartotta közgyűlését, amelyen megje­lent dr. Szemes Gábor, a Pest megyei TIT-szervezet el­nöke, Földes István megyei TIT-titkár, Dicső Eleonóra, a járási pártbizottság munka­társa és Jósvai Lajos, a járási hivatal elnökhelyettese. Növekvő igények A közgyűlésen először Haj­nal Irén, a TIT járási-városi szervezetének titkára fűzött kiegészítést az elnökség által korábban összeállított, s min­den tagnak megküldött írásos beszámolójához, amely az el­múlt öt évben végzett- mun­káról adott részletes tájékoz­tatást, amelyből kitűnt, hogy több mint kétszeresére nőtt a járási-városi szervezet taglét­száma. 1972-ben 102-en, jelen­len 212-en tevékenykednek a különböző szakosztályokban. Érdekes képet mutatnak azok az adatok, amelyek az ezer lakosra jutó ismeretterjesztő előadások számát jelzik. Ezek­ből kiderül, hogy amíg járási székhelyünkön, ha kis mérték­ben is (az 1972-es 5,2-ről az 1976-os 4,6-ra) csökkent, a já­rásban ennél nagyobb mérték­ben (5,1-ről 5,8-ra) nőtt az ezer lakosra jutó előadások száma, ami mutatja, hogy a környékbeli lakosság körében végzett ismeretterjesztésben nagyobb az előrehaladás. S eíiben a szervezet irányítóin kívül a községi, területi cso­portok lelkes munkatársainak is része van. Ma már ott tar­tunk, hogy egyre több helyen igénylik az ismeretterjesztés valamilyen formáját, s ha ez találkozik az ügy helyi patro- nálóival, az eredmény nem marad el. Jó példa erre a pé- celi és az aszódi TIT-csoport munkája, valamint a nemrég alakult bag—hévízgyörki, a dá- nyi és a csömöri csoportoké. A tervek szerint az év végéig minden nagyközségben meg­alakul a helyi csoport. Az elnökség beszámolója az önkritikus megállapításokat sem nélkülözte. Az időszerűvé váló feladatok megvalósítása mindig új vagy újszerű tenni­valókat ad a TIT-szervezet irányító testületének is, vég­rehajtásuk azonban nem min­dig zökkenők nélküli. A TIT társadalmi szervezet, tagjai mindennapi elfoglaltságuk mellett végzik felvilágosító, nevelő munkájukat. Hogy ennek mennyire tu­datában vannak TIT-szerveze- tünk tagjai: azt a közgyűlés számos felszólalója igazolta, akik a gondokon túl az isme­retterjesztés színvonalának emelésére vagy egyéb tenni­valókra tettek javaslatot. Dr. Mélykúti Csaba mondot­ta: jó lenne, ha megalakulna a gödöllői TIT-klub, amely nagymértékben hozzájárulhat­na a szervezeti élet élénkíté­séhez. Elmondta tapasztalatát, hogy nagy az igény az olyan előadások iránt, amelyeket szemléltetőeszközökkel színe­sítenek, s erre a TIT-szerve- zetek nincsenek megfelelően felkészülve. Dr. Pacs István annak a véleményének adott hangot, hogy a szakmai felké­szültség mellett növelni kell a TIT-előadók aktuális politikai és pedagógiai képzését. Amit helyben is lehet Dr. Csighy Tibor arról szólt, hogy az egyetemről ki­kerülő mérnökök, akik ma még TIT-szervezetünk tagjai, olyan képzést kapjanak az egyetemi csoportban, hogy későbbi munkájukon kívül fontos tevékenységüknek tart­sák lakóhelyükön a friss szakmai eredmények ismerte­tését, és bizonyos művelődési feladatokat is el tudjanak lát­ni. Másokkal együtt ő is hiá­nyolja, hogy az ismeretterjesz­tő munkában sem elég szoros a kapcsolat a mezőgazdasági tudományok egyik legnagyobb hazai bázisa — Gödöllő — és a környező gazdaságok között. A gödöllői Agrártudományi Egyetemen van — mondotta — az ország második legna­gyobb mezőgazdasági könyv­tára. Nyilvános könyvtár, amely az előadóknak a felké­szülésben igen nagy segítséget tudna nyújtani. A TIT kereté­ben megvalósítható egyik idő­szerű kérdésről, a vezetésís- meretek terjesztésének szük­ségszerűségéről is szólt. A világnézeti nevelés Dicső Eleonóra, a járási pártbizottság munkatársa hoz­zászólásában kiemelte, a TIT munkájában igen fontos, hogy figyelembe vegyük: a tudo­mányok ismerete nemcsak a vezetőkre vonatkozik, minden­kinek az ismeretanyagát bőví­tenünk kell. A konkrét járási feladatokról szólva hangsú­lyozta, hogy fokozni kell erő­feszítéseinket a marxizmus— leninizmus hatékony terjesz­tésében. Novák László, a járási hi­vatal mezőgazdasági osztályá­nak vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemrég megalakult községi közműve­lődési bizottságok nagyban hozzájárulhatnának a járási TIT-szervezet munkájához, el­sősorban a területi szervezé­sekben kaphatnának szerepet. Polónyi Péter, járási köz- művelődési felügyelő azt mondta lényegesnek, hogy na­gyon időszerű összehangolni a kulturális és az ismeretter­jesztési tevékenységet. A szó­rakozás, a művelődés és az is­meretterjesztés ma már ko­runk igénye — ilyen formá­ban is. Fabó István, Dány községi tanácsának elnöke nagy híve a TIT helyi kezdeményezései­nek. Felszólalásában arra em­lékezett, hogy a tsz-szervezés idején milyen jelentős szere­pet töltött be az úgynevezett parasztklub. ★ A közgyűlésen elismerő ok­levelet adtak át azoknak a já­rási-városi TIT-tagoknak, akik 1953—57 között léptek be a szervezetbe és eredménye­sen dolgoztak. A TIT Pest megyei szervezetének okleve­lét dr. Szemes Gábor, a szer­vezet megyei elnöke nyújtotta át dr. Peczník Jánosnak, Dé­kán Antalnak, Kiss Józsefnek és dr. Mészáros Ferencnek. ★ A közgyűlés az elnökség be­számolóját és dr. Szemes Gá­bor vitaösszefoglalóját elfo­gadta és megválasztotta a já­rási-városi szervezet új elnök­ségét. A TIT járási-városi el­nöke ismét dr. Pecznik János, elnökhelyettese Dékán Antal lett. Az elnökség tagjai: Asz­talos István, Dicső Eleonóra, dr. Fabó István, Kiss Éva, Le- hoczky Endre, dr. Mészáros Ferenc, dr. Mundruczó János, Novák László, dr. Sámán Pál, dr. Varga Zoltán, dr. Villányi László és Virágh Béla. Az el­nökségnek tagja Hajnal Irén, a járási-városi TIT-titkár. ★ A TIT-szervezet számadásá­val az elmúlt öt évről s az új időszak kezdetén a meglevő gondok megoldásán kell fára­dozni a járásban. A felszóla­lásokból kiderült: a törődő szakemberek sokasága segíti a fejlődést. Kr-posi Z. Pál Az őszirózsától a vörös csillagig (3.) Munkástanácsok és direktóriumok A régi közigazgatási rend­szer eltörlésére már 1919. áp­rilis elejétől kezdve létrejöttek az új községi tanácsok, mun­kásokból, katonákból, és pa­rasztokból. A régi személyzet leváltása több helyen ellenál­lásba ütközött. Az őrszentmik- lósiak küldöttsége panaszt tett a belügyi népbiztos megyei megbízottjánál amiatt, hogy a régi elöljáróság és a képvise­lőtestület a helységben nem hajlandó szépszerével átadni a helyét. A megyei megbízott er­re utasította a jegyzőt, tegye közhírré, a községben, hogy a községi elöljáróságot és képvi­selőtestület feloszlatta és to­vábbi intézkedésig a helyi munkásokból, katonákból és szegényparasztokból alakítan­dó tanács által megválasztott háromtagú direktórium rendel­kezéseit és utasításait teljesít­sék. LVeresegyház tanácsának összetétele A Váci Járási Munkástanács április 15-én alakult meg, az alakuló ülés rögtön határozati- lag bizalmatlanságot nyilvání­tott a megyei tanácsnak össze­tétele miatt. Az új megyei ta­nácsba beválasztás céljából több személyt küldött ki, köz­tük Veresegyházról Lovas András, vagyontalan MÁV-la- katost. A veresegyházi munkás-pa­raszt tanács a vármegyei di­rektórium utasítására 1919. máj. 14-én kirbutatást készí­tett önmagáról, amelyben fel­tüntették a tanácstagok fog­lalkozását, szakszervezeti tag­ságát és vagyoni helyzetét A 30 tagból álló tanácsnak társadalmi megoszlása szerint 56,7 százaléka földműves, ezen- belül a tagok 23,3 százaléka rendelkezik 10 holdnál több földdel, vagyis a helyi viszo­nyokat tekintve középparaszt, 10 százalékának kevesebb, mint 10 holdja van, ugyanis kisparaszt, 23,3 százaléka pe­dig semmilyen földdel nem rendelkezik. A tanács 16,7 százaléka MÁV-alkalmazott, akik között található a tanács egyetlen valódi munkása, Lo­vas András lakatos. A tanács 10 százaléka kisiparos, közöt­tük egyetlen segéd. Értelmisé­ginek tekinthető 13,3 százaléka. A község és a vidék nagy szá­mú cselédségét egyetlen tag, Mohácsi József uradalmi cse­léd képviseli. A tanács összetétele nagyjá­ból tükrözi — kivéve a cse­lédséget — Veresegyház társa­dalmi szerkezetét, nem tükrö­zi azonban a proletárdiktatúra forradalmas idejét és céljait. A tanács egyetlen munkás tag­ja bekerült ugyan a járási ta­nácsba, és onnan is kiküldték a megyei tanácsba beválasztás céljából, de a helyi vezetést a régi kis- és középparaszt csa­ládok. valamint az iparosok együttesen teljes egészében a kezükben tartották. Világosan látszik a tanács összetételéből, hogy a Tanács- köztársaság elmulasztva a föld­osztást, elmulasztotta saját tö­megbázisának a megteremtését is a mezőgazdasági vidékeVu, népességben. Innen nézve je­lentős az is, hogy az utasítás el­lenére sem hozott létre a veres- egyházi tanács saját kebeléből 3 vagy 5 tagú direktóriumot a radikálisabb ügyvitelre, ak­kor sem, amikor ez a szom­szédos községekben — Szádén, Mogyoródon — már megtör­tént. A tanács szemléletére világít rá, hogy a forradalomban meddig volt hajlandó elmenni, hogy az őszirózsás, a polgári demokratikus forradalom ide­jén készített pecsétjüket hasz­nálták még a proletárdiktatúra idején is, amelynek „felirata”: A Magyar Köztársasági Tanács Veresegyházi Tanácsa”. Termi­nológiájában a magyar polgári demokratikus forradalmat tük­rözi még akkor is, amikor a szomszédos községek pecsétjei­ben már a direktórium olvas­ható. A tanács élni ke maga is középparaszt, S. Tóth Jó­zsef, aki 16 hold földön gaz­dálkodik és egy házzal bír. A főváros vonzásában A Tanácsköztársaság idején a budapesti munkásság egy része a környéken keresett magának jobb lakást és meg­élhetést. A közellátási népbiz­tosság az ilyen természetű ügyek intézését a Budapest- környéki Közellátási Bizott­ságra bízta, amelynek műkö­dési köre 28 községre terjedt ki május elsejéig. Május else­jétől újabb 10 községet utaltak • * , • . . • • .. „ . • . A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA __’ - - - -1- - - jí «..(•: " " ' __:___:____________________i__ IV . ÉVFOLYAM, 68. SZÁM 1977. MÁRCIUS 22., KEDD Városi és járási ünnepség, koszorúzás az évfordulón A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 58. évfor­dulóján tegnap délután koszo- rúzási ünnepséget tartottak Gödöllőn. A megemlékezésen megjelent Plutzer Miklós, a városi pártbizottság első tit­kára, Benedek János, a városi tanács, Jósvai Lajos, a járási hivatal elnökhelyettese, Vil­mos György, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára, Kovács János, a járá­si-városi munkásőregység pa­rancsnoka és harminc 1919-es veterán. (Az országos és a megyei ünnepségekről lapunk 1. oldalán számolunk be.) A pártbizottság székházán elhelyezett emléktábla előtt, a Himnusz elhangzása után Ma­lik László, a Gépgyár KISZ- bizottságának titkára emléke­zett a dicső napokra. „Számunkra a tavasz külö­nösen jelképes erejű: tuda­tunkban, emlékeinkben össze­fonódott nagy történelmi dátu­mainkkal. Három történelmi tavaszunkat éppen azért tart­juk számon, mert ezek a magyar társadalmi fejlő­dés csúcsai, ekkor került bele a magyar haladás, az egyetemes emberi fejlődés folyamatának fő sodrába. 1919. március 15-én. hat nappal a Tanácsköztársaság" kikiáltása előtt a Petőfi-szo- bornál rendezett ünnepségen mondotta a későbbi népbiztos, Landler Jenő: „Lesz még ma­gyar március!” S néhány nap múlva, 1919. március 21-én, 1848 történelmi hagyatékának igazi örökösei, munkások, pa­rasztok, a háborútól megcsö- mörlött katonák bizonyították, hogy a nemzet jobb jövője csak a marxi eszméket követ­ve, megvalósítva érhető el. a bizottság működési körzeté­be, és július elsejével ismét újabb községek — Szód, Güd, Főt, Veresegyház, Kerepes, Szada, Mogyoród, Gödöllő, Csömör, Kis- és Nagytarcsa és Sashalom — kerültek a bizott­ság felügyelete alá, amely — a többi között — a községek élelmiszerjeggyel való ellátá­sát is intézte. Szeptember el­sejével még tovább bővítették volna a tervek szerint a bi­zottság működési körzetét, de erre nem került sor a Tanács- köztársaság leverése miatt. Meghívó az utolsó napra Erdőváros ifjúsága 1919. aug. 3-án, vasárnap műkedvelő elő­adással egybekötött táncmu­latságra hívta meg a lakos­ságot. A meghívón még az elvtárs megszólítás szerepel. Ezen a napon a román csapa­tok megszállták Pest megyét, és bevonultak a fővárosba is. Számtalan helyen állati ke­gyetlenséggel bántak el a kommunistákkal, a néphata­lommal rokonszenvezőkkel és általában a tisztességes magyar emberekkel. A’.sógöd; n többe­ket elhurcoltak, közöttük egy asszonyt yolchónapos csecse­mője mellől vittek el. akit ki­végzése előtt megerőszakol­tak, majd melleit levágták. Az őszirózsás forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság mély nyomokat hagyott a gö­döllői járás községeiben is. mint az egész ország terüle­tén. Nemcsak azzal, amit rö­vid ideje alatt megvalósított, vagy tervezett, de azzal is, amit a földosztás elodázásával elmulasztott. A vidék paraszt sága pedig elsősorban ezt vár­ta az új idő jövetelétől már a századfordulótól kezdődően Horváth Lajos (Vége) Százharminchárom dicső naf> után a túlerőben levő el­lenség leverte a Magyar Ta­nácsköztársaságot. Emlékét a dolgozó tömegek, az ifjúság sohasem felejtették el. A pro­letariátus, a kommunisták jelszavának jegyében „március zászlaját mi visszük” újra és újra harcba indult, mert bízott benne, hogy lesz új március — végleges és visszavonhatatlan. 1945. április 4-én a felszaba­dító szovjet fegyverek nyomán megnyílt az út a szocialista Magyarország felépítéséhez. Az eltelt harminckét év­ben népünk, a munkásosz­tály pártjának vezetésével folytatta azt a művet, ame­lyet 1919-ben elkezdtek, s amelyet az elnyomás éveiben csak félbehagytak.” Az ünnepi beszéd után a vá­rosi és a járási pártbizottság, a Hazafias Népfront városi bi­zottsága, a járási és a városi KISZ-bizottság az emléktáblá­nál elhelyezte az emlékezés koszorúját. A Tanácsköztársaság kikiál­tásának évfordulóján rende­zett ünnepség a járási hivatalban, a gö­döllői járási direktórium emléktáblájánál folytató­dott. A Légszesz utcai iskola leány­kara mozgalmi dalokat adott elő, majd a 19-es veteránok, a járási hivatal, a városi tanács, a Gépgyár és az Árammérő- gyár KISZ-bizottsága helyezte el koszorúit. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival fe­jeződött be. ★ A Tanácsköztársaság kikiál­tásának évfordulóján rende­zett koszorúzási ünnepség után Gödöllő város pártbizott­sága baráti beszélgetésen lát­ta vendégül a 19-es veteráno­kat a pártszékház klubtermé­ben. iskolát, sportpályát építettek Aggódva figyelték az eget vasárnap délelőtt a járási-vá­rosi pártbizottság előtti téren gyülekező fiatal és idősebb KISZ-esek: lógott az eső lá­ba. Márpedig ahhoz, amit terveztek, a jubileumi társa­dalmi munkához nem eső, nem víz kellett, csak üdítő ital. Abból viszont jó sok. Mert az Alsóparkban, a Munkácsi úti, a besnyői vörös és a Lég­szesz utcai iskolában dolgozók hamarosan megszomjaztak. A városi és a járási KISZ- bizottság ötletéből született a dolgos megemlékezés. A KISZ zászlóbontásának 20. évfordu­lójára egybehívták a város és a járás egykori és mai KISZ- eseit, hogy ásóval, kapával és gereblyével, munkálkodva ele­venítsék fel az eltelt húsz év eseményeit. Jakus József negyven társá­val együtt a Légszesz utcai ál­talános iskola sportpályáira tartott. 1957. tavaszán ő volt az aszódi járás első KISZ-tit- kára, így emlékezik a kezdeti időkre: — Legfontosabb tenniva­lóink közé tartozott, hogy egy­séget teremtsünk a szívekben és a fejekben. Tudatosítanunk kellett, hogy a KISZ politikai szervezet, a párt ifjúsági élcsa­pata. El kellett fogadtatnunk a fiatalokkal, hogy ami 1956 előtt történt, az alapjaiban jó volt, s nem szabad eldob­nunk a hibákkal együtt ered­ményeinket, egységes politi­kára, a párt támogatására volt szükség. Tavasszal, mind a ti­zenöt községben, az állami gazdaságban, az aszódi gim­náziumban, a műszergyárban is megalakítottuk a KISZ- szervezeteket. Ehhez azonban előbb feli kellett oszlatnunk a gombamód elszaporodott ré­tegszervezeteket, 1957. végéig mindenütt létrejött a KISZ. — Ma a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat aszódi üzemegységének vezetője va­gyok. Akkori munkatársaim közül sokan kerültek gazdasá­gi, társadalmi vezető állásba. Jó iskola volt a mozgalom, s a jelenlegi aktivistáknak is csak hasonló kitartást, lelkesedést kívánunk. A Légszesz utcában jókora salakdombok várták a dol­gos kezeket, a kézilabda- és a KRESZ-tanpálya köré kellett szétteríteni a vörös telítőanya­got. Itt találkoztunk Dolányi Sándorral is, aki szintén 1957- ben kezdte a KISZ-es munkát. — Az aszódi járás KISZ_bi- zottságának munkatársaként kezdtem, majd 1964 februárjá­tól 1973-ig álltam a gödöllői KISZ-bizottság élén. Jelenleg a Bag és Hévízgyörk község és a termelőszövetkezet párttit­kára vagyok. A KISZ-ben mindig a mun­kára, a közösségi szellemre nevelést tartottuk legfonto­sabb feladatunknak. Azt pró­báltuk elérni, hogy fiataljaink mindig tudják, mikor, mit he­lyes csinálni, mikor van az ideje a munkának, mikor a szórakozásnak. El kellett — s ma is el kell — érnünk azt, hogy a fiatalok magukénak érezzék a K3Z céljait és ehhez világos, érthető és végrehajt­ható program szükséges. A Petőfi-iskola udvarán be­szélgettünk Cser Lászlóval, az aszódi gimnázium igazgatójá­val: — A KISZ újjáalakulásakor már nem voltam KlSZ-korosz- tályú. De mint a péceli gim­názium akkori igazgatója, a többi tanárral együtt sokat munkálkodtunk az ifjúsági tá­borokban, segítettünk nekik a munkában, a politikai képzés­ben. Az Alsóparkra vasárnap este rá sem ismerhettek a gyere­kek. Üj padok, székek, torna­szerek várták őket. Mindezt az a negyven ünneplő készítette el, akik között ott dolgozott Varga János is, a Humán Oltó­anyagtermelő- és Kutatóinté­zet gödöllői gyáregységének esztergályosa. — Vácszentlászlón, KISZ- titkárként kezdtem, de már 1957 előtt DISZ-titkár voltam. A Humánban 1966-tól voltam KISZ-titkár, dolgoztam az út­törőmozgalomban is. Ezernyi kedves emlék, történet fűz az ifjúsági mozgalomhoz. A besnyői vörös iskolában a domboldalt egyengették a részt­vevők délután egy óráig, majd a mintegy százötven meghívott közösen a Petőfi Sándor általá­nos iskolába ment, ahol kul­túrműsorral, ünnepséggel és baráti beszélgetéssel töltötték a délutánt. Benedek János, a városi ta­nács elnöke mondott köszöne­tét a városért végzett mun­káért és bejelentette, hogy a Petőfi-iskolában megépülő új tantermek alapkövében elhe­lyezik a vasárnap alkotó mó­don ünneplők névsorát. —i —n A Tanácsköztársaságra emlékeztek

Next

/
Oldalképek
Tartalom