Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-22 / 68. szám
1977 MÁRCIUS 22., KEDD Emléktábla-avatás Hétfőn felavatták Szilágyi Jolán festőművésznek, Szamuely Tibor özvegyének emléktábláját Budapesten, munkásságának színhelyén, a XI. kerületi Bocskay u. 16. számú ház falán. Az avatás után a kegyelet virágai borították el az emléktáblát. A kiváló, elkötelezett festőművész alkotásaiból az avatás után a Beloiannisz Gyár ifjúsági klubjában kiállítás nyüt. Koszoriízási ünnepség Kassák Lajos Kossuth-díjas író születésének 90. évfordulója alkalmából hétfőn koszorú- zási ünnepséget tartottak Budapesten a Farkasréti temetőben lévő sírjánál. Munkavédelmi mérnökképzés Gödöllő várja a mezőgazdasági szakra jelentkezőket A SZOT Munkavédelmi Továbbképző Intézet felvételi pályázatot hirdet az 1977—78- as tanévre szakmérnöki és az üzemmérnöki tagozatra. Jelentkezhetnek a szakmérnöki tagozatra okleveles mérnökök, valamint tudomány- egyetemet végzett vegyészek. Üzemmérnöki tagozatra valamely műszaki főiskolán üzemmérnöki oklevelet szerzett dolgozók. Jelentkezni lehet mindkét tagozatra: általános szakra vagy mezőgazdasági szakra. A foglalkozásokat az általános szakon Budapesten, a mező- gazdasági szakon Gödöllőn tartják. Tanulmányi idő a budapesti ágazaton szakmérnöki 4 félév, üzemmérnöki 3 félév; a gödöllői ágazaton szakmérnöki 5 félév, üzemmérnöki 4 félév. Az oktatás levelező rendszer szerint folyik. A hallgatók az előírt tanterv szerint félév végén kollokviumot, meghatározott tárgyakból szigorlatot tesznek. A tanulmányok sikeres elvégzése után munkavédelmi szakmérnöki oklevelet, illetve munkavédelmi üzemmérnöki képzettséget igazoló bizonyítványt kapnak. A tagozat hallgatóit a levelező hallgatókra vonatkozó kedvezmények illetik meg. Jelentkezni május 15-ig lehet a SZOT Munkavédelmi Továbbképző Intézetében (1368, Budapest, postafiók: 200). A szentendrei gimnáziumban Fésületlen gondolatok a Amikor az első kislány nevét beírtam a jegyzetfüzetbe, éreztem, hűvösebb á levegő körülöttünk. Aztán a golyóstoll megáll, és egyezséget kötünk: nem írunk neveket, csak annyit, hogy a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium egyik negyedik osztályában beszélgetünk a továbbtanulásról. Csak hivatástudattal Tapogatódzó játékkal telt el az első tíz perc — mondanánk sportnyelven, s valóban kell egy kis idő, hogy belemelegedjünk a beszélgetésbe. Aztán az első szép akciót a gyerekek vezetik, méghozzá az egyetemi jelvételi rendszer hiányosságairól. Íme, az első vélemény: — Szerintem az a baj, hogy tulajdonképpen a felvételin egy-két nap eredményétől jügg az ember egész további sorsa. És ha lámpalázas, vagy indiszponált és nem tudja azt nyújtani, amire különben rendes körülmények között valóban képes? Aztán valaki közbeszól: — Nekem az a véleményem, ha az ember megszállottként egy adott hivatást választ magának, az első felvételi kudarca nem törheti le. Másodszor, harmadszor is nekifut, addig próbálkozik, amíg végül is csak sikerül. Mert nem igazi hivatástudat vezérli, ha gondol egyet és máshol próbálkozik, vagy belenyugszik a kudarcba. Többlet : a műveltség Még egy bíráló megjegyzés: — Az a baj, hogy csak a tudásszintre kíváncsiak, pedig különböző tesztek segítségével, vagy más módon o rátermettséget, az elhivatottságot is mérni kellene. Én például gyógypedagógus szeretnék lenni. Magyarból és biológiából felvételizem. — Mit csinálsz, ha nem vesznek fel? — szólok közbe. — Elmegyek dolgozni. — Adminisztrátornak? — Azt már nem — hangzik az erélyes válasz. — Képesítés nélkülinek. És egy év múlva újra jelentkezem. TV-FIGYELŐ Ünnep. ]*• Nem kizárólag a képernyőre szánták a Tavasz Magyarországon című — vasárnap este, a pécsi Nemzeti Színházból közvetített — díszelőadást, mégis egy nagyszerű tv-műsor lett belőle. Egy olyan feszes szerkezetű, töretlen ívű produkció, amelyben remekül erősítette egymást a szó és a mozdulat. Pillanatnyi lankadás nélkül kapcsolódott egymáshoz a költői gondolat meg a táncosok lendülete. S mindez milyen jó művészek tolmácsolásában! Győry Emil, Holl István, Kézdy György, ifj. Kőmíves Sándor és társaik e márciusi forradalmainkat megidéző versek tolmácsolásakor is remekül bizonyították, hogy a péési színháznak nem véletlenül vezető művészei; s ugyanígy a Pécsi Balett táncosai is, hogy méltán jutott túl országhatárainkon hírük, nevük. Hatásos, agitatív, mozgósító műsoruk mondandójáról esett szó a Hét nyitó riportjában is. Egy ügyes szerkesztői ötlet jóvoltából az épp most futó Ki mit tud? résztvevői beszélgettek arról, hogy — az ő szavaikkal mondva — mit tehet az, aki most dühös. Major Tamás, a vetélkedő zsűrijének elnöke, e beszélgetés vezetője — mint hallhattuk — okos szóval biztatta ezeket a nagyon rokonszenves mai dühöseket: bátran mondják el, mi bántja őket; merjenek beszélni arról, amin felháborodnak. Akár szóban, akár — mint a máris népszerű Gúnya-együttes •— dalban; csak beszéljenek... Jogszabályok. Van, ahol kell a szó, ám van, ahol meg éppen fölösleges a sok beszéd. A jogszabályfogalmazók háza táján például, ahol — mint a Hétnek egy másik anyagából kiderült — igen-igen szorgal- fnas munka folyik. Három év Blatt — nem tévedés — 3910 Jogszabály készült, s ügyintéző, ügyfél legyen a talpán az. aki e naragrafusdzsungelben eligazodik. Csupán a lakás-, meg a telekügyekben tíz alap- és még több kiegészítő jogszabály rendelkezéseit kell figyelembe venni! Nem kis szám! Miképp azoknak az ügyiratoknak a mennyisége is igen tekintélyes volt, amelyek egyetlen szekrény áthelyezése dolgában születtek. Hallhattuk, láthattuk: nem kevesebb, mint 50 (!) fogalmazvány íródott, hogy hol is jogosult állni ez a bútordarab. Aztán végre odébbtolták — és megszületett a várva várt béke... Újítások. Mint arról a szombat esti Tv-híradó beszámolt, az újítások, a találmányok is inkább papíron készülnek el, mintsem a valóságban. Noha az újítással, találmányok kiöt- lésével foglalkozók száma 25 —30 százalékkal megnőtt, a megvalósult tervekből még- sincs több. A statisztika azt jelzi, hogy ez ‘a mutató sajnálatosan stagnál. Gaál Jolán — aki, mint ígérte, riportsorozatot készít e furcsa kettősség megfejtésére —, talán azt is kideríti majd, hogy miért riadnak vissza any- nyian ötletük (ötleteik) tettre váltásától; miért inkább az utálat, az irigység övezi e ki- tervelőket. s nem — mint megérdemelnék — anyagi és erkölcsi megbecsülés. Filmek. Illő megjegyezni, hogy jobb lett a tv filmműsora! Csak az elmúlt hetet tekintve is volt egy kedves-lelkes Csínom Palkó; volt egy minden fanyalgók és fanyalgá- sok ellenére nézhető Cloch- merle; volt egy, az átlagosnál is jobb Columbo; volt egy XIV. Erik, amelyből film. és irodalombarát egyaránt jó képet kaphatott, hogy micsoda indulatok táplálták Strindberg írásművészetét; és volt végül egy 1950-ben készült Bátor emberek, amelyet méltán sorolhatunk a szovjet filmművészet örökké népszerű alkotásai k'zé. Ne legyen rosszabb he.itn’-‘ Akácz László És most megpróbálok én is támadásba lendülni az önérzetes választ hallva. — Tegyük fel, nem vesznek fel az egyetemre. Négy évig tanultál a gimnáziumban, nyolcig az általánosban, az tizenkettő. Ha szakmát akarsz tanulni, az újabb két év. És a régi iskolatársad, aki kettesekkel végezte el az álalánost, már rég autószerelő, pincér, szobafestő. Borravalót kap, fusizik, ezreket keres. Nem érzed ezt igazságtalannak? Meglepőek a válaszok: — A gimnázium olyan általános műveltséget ad, olyan többletet, amit nem lehet borravalóval mérni. — Ha kevesebb pénzt is keresünk, de többlet: a műveltség. — Én bízom abban, hogy a most még meglevő visszásságok lassan megszűnnek, és véleményem szerint azoké a jövő, akik sokoldalú tudás birtokában dolgoznak. A maguk útját járják Ezek a válaszok élénk vitában születtek, miközben elgondolkodom, honnét ez az egyöntetű vélemény, amely a tudást, a műveltséget dicséri, és elítéli a kapzsiságot? Ezek a gyerekek még a szülői házban élnek, bizonyára gondtalanul. így könnyű szépeket mondani. Vagy talán az iskola jó szellemű nevelőmunkájának az eredménye ez? Bárki azt mondhatja: is, is. Én inkább az utóbbi felé hajlok. És végül egy meglepő furcsaság a szülői házról: — Gyógypedagógus akarok lenni. Apám mérnök, és kevesli, hogy én ezt a hivatást választom. — És édesanyád? — Ö velem ért egyet, de különben is, a sorsomat én döntöm el. Érdemes lenne még elidőzni a szülői háznál, de megszólal az iskolacsengő. Vége az osztályfőnöki órának. K. Gy. M. Érdi képzőművészeti körkép DISKAY LENKE ÉS VARGA-HAJDÚ ISTVÁN KIÁLLÍTÁSA Az érdi művelődési központban április 8-ig láthatja a közönség a népszerű művészházaspár, Diskay Lenke és Varga-Hajdú István alkotásait. Közös bennük a szakmai igényesség, a természet szere- tete, a rajzi érzékenység és finomság. Diskay Lenke ezúttal monotípiákkal és színes fametszetekkel jelentkezett, melyek egyszerű választékosságukkal, emberi őszinteségükkel hatnak. Rajzi rendszere természetes közvetlenségen alapul, ezzel a tömör fogalmazással örökíti meg fiatalsága éveiben átélt Népszokásokat, melyek a bűbájos mutatványaihoz, a pünkösdölés Kodály által is feldolgozott virágöröméhez és a mértéktartóan idézett fehér gyászhoz kapcsolódik. A Repülés átlós dinamizmusában azt jelzi, hogy a legnagyobb sebesség a gondolat belső irama. Ezen változatokban az emberi kar szárnyként feszül, másutt II. Rákóczi Ferenc emlékét is idézi, a múltat és holnapot. Másik sorozata a Múló idő emlékei. Szilán- kos jelek villanásainak vizuális jegyzetei tárják fel az Ünnep vöröslő sistergését, ködös szürke hálózat Kondor Béla zuhanását, mely egyszerre főhajtás és emlékezés. Eszközei puritánok és tiszták, ex libriseiben ezúttal Kisfaludy Sándor és Fodor András költészetéhez csatlakozik a vonalvezetés szelíd örvénylésével. Varga-Hajdú István ezúttal tollrajzokkal tárja fel dombok, fák szinte zenei ritmusát kötött grafikai vonalvezetéssel, szinte az antik verselésre jellemző tiszta szigorúsággal. A könnyed rajznyelv bensőséges — a természet szerkezetének harmóniájával érvel, ezzel dicséri a humanitást. A vonalak sokszorozott párhuzamossága olykor a Táncoló mozgásának gazdag összetettségét elemzi, máskor a Csoport közös vonásait összegzi. Mintha egyetlen nyugodt zenemű tételei lennének e rajzok, a kellemes vonalritmus, szinte dallam, — megkönnyebbülünk és tisztulunk a látványától. Tárlat az állomáson Sikeres kísérletnek bizonyult — mint már hírül adtuk — Kéri Mihály kezdeményezése, aki a nemrég felavatott Erd-alsó vasútállomáson a Magyar Nemzeti Galériában és a Szépművészeti Múzeumban látható mesterművek reprodukcióit helyezte el a váróteremben. A fővárosi gyűjteményeket népszerűsíti ez a jó ötlet, sok fiatal számára belépőt a múzeumok szellemFőleg műszakiak Magyar hallgatók Drezdában, Berlinben Az idén — a korábbi évekhez hasonlóan — hetven magyar ösztöndíjas kezdheti meg tanulmányait a Német Demokratikus Köztársaság felsőoktatási intézményeiben. Több mint negyedszázados múltra tekintenek vissza a két országos ösztöndíjas kapcsolatai. A legtöbb magyar ösztöndíjas a Szovjetunió után az NDK-ban tanul. Jelenleg több mint 250-en sajátítják el a különböző egyetemeken, főiskolákon a felsőfokú ismereteket. A legtöbb magyar hallgatója a műszaki egyetemeknek és főiskoláknak van, sokan tanulnak azonban a közgazdasági, a bölcsészettudományi és a. művészeti intézményekben is. Drezda a magyar fiatalok valóságos fellegvára, s alig marad el mögötte Karl- Marx-Stadt. Magdeburg és Berlin. Eddig mintegy 600-an szerezték meg diplomájukat az NDK-ban, 90 százalékuk a műszaki felsőoktatásban. A fiatalok tanulmányi munkájával, magatartásával és érdeklődésé vei elégedettek a professzorok, a hazai munkahelyek pedig keresik az NDK-ban végzett szakembereket. Hazánkban is szép számmal tanulnak NDK-beli diákok. Évente 40—50-en kezdik meg tanulmányaikat, elsősorban a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Többen tanulnak a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen és az ÉLTÉ különböző fakultásain is. Hazánkban jelenleg mintegy 180 NDK-beli ösztöndíjas tanul. 1974 óta magyar nyelvi képzésük magyar nyelvtanárok irányításával az NDK-ban folyik. így az ösztöndíjasok Magyarországra érkezésük után, az intenzív nyelvtanfolyam ismereteinek birtokában közvetlenül az egyetemeken kezdik tanulmányaikat. Diskay Lenke: Ex Ubris gyarapító világába. Sokan, egyre többen nézik az érdiek közül Munkácsy, Manet, Goya, Egry József műveinek reprodukcióit Érden, s hamarosan az eredeti műveket éppen az állomási tárlaton kedvet kapva rá Budapesten és Badacsonyban. A közművelődés lehetőségei ilyen módon is gyarapodhatnak. Csak egy kis fantázia és ügyszeretet szükséges hozzá, mely az érdiekből nem hiányzik. Varga Hajdú István: Csoport (tollrajz) A könyvtár műtárgyai Tavaly avatták fel Érden Csuka Zoltán József Attila- díjas költő és műfordító adományozásából a Jószomszédság könyvtárat, mely egy költői életmű fontos szolgálatát tartalmazza, a Duna völgyi népek barátságának valós eszméjét. Az egyedi kiadványok a további kutatásokhoz nélkülözhetetlenek, ezért igaz Harmat Béla véleménye, mely szerint ez az intézmény arra hivatott, hogy módszertani központ legyen, olvasóteremmel. A könyvtárban Borsos Miklós lemezdomborítása, Vanyek Tivadar elvonatkoztatott tája, Milán Konjovic Kuruc vitéze, Szepes Béla érdi látképe és Domonkos Béla Csuka Zoltánról mintázott szoborportréja látható — ikonok, metszetek, könyvek társaságában. Reméljük, hogy hamarosan a rendszeres nyitva tartás révén a nagyközönség is megismerkedhet a szomszéd népek barátságát is gyarapító könyv- és műgyűjteménnyel, melynek létét hosszú évtizedek munkájával Csuka Zoltán írói munkával teremtette meg. Losonci Miklós DUNATTARASZTI SZÜLÖTTE A boldog látomások vállalkozása ötven évvel ezelőtt, 1927- ben született a Pest megyei Dunaharasztin Tornai József költő és műfordító. Kereskedelmi érettségi után köszörűsként dolgozott Csepelen, majd 1949-től 1961-ig a Csepel Autógyár műszaki tisztviselője volt. Első versei 1955- ben jelentek meg az Űj Hangban. Korunk kérdéseit feszegető lírájában a népköltészet eszmei és formai hogyomá- nyait a modern költői törekvésekkel igyekszik egyesíteni. önálló kötetei — Paradicsommadár, Az égigérő föld, Jársz és kiáltasz — után Nehéz a távoliét címmel lefordította Nazim Hikmet válogatott verseit. A közelmúltban nagyszabású vállalkozásba kezdett. ,.Versbeli világkörüli utazást tett” — azaz fordítássvűjtemé- nyében közreadta a föld törzsi költészetének teljes színképét, az amerikai kontinens eszkimó és indián énekeitől, Óceánia népeinek dalaitól az afrikai, ázsiai primitív líra legszebb darabjaiig. Ezek a szövegek átfogják az emberi életet a természet élményétől kezdve a szerelmen, a harcon, a halálon át a szellemi felemelkedésig. Tornai színes, gazdag költői nyelve visszaadja a törzsi kultúra, az elragadtatásban csúcsosodó kultúra páratlan szépségét, akár a nap tiszteletéről, akár a növényi termékenység ünnepéről dalol Tornai József gyermekkorában sokat bolyongott a duna- haraszti homokos, leperzselt dombokon, a silány kis er dók és a mocsaras réték között. Szeretett nyíllal vadászni, varsával halat fogni, énekelni és csavarogni. Vonzotta a táj, a föld szépsége, a természet száz csodája. Az 1975-ben megjelent Pest megye versekben című kis kötetben az Ének a HEV-villa- moshoz és az Autógyári óda a szülőföldhöz kötődés gyöngyszemei voltak. Az Európa Könyvkiadó gondozásával nemrég Boldog látomások címmel megjelent szépen tipogra- fizált. színes felvételekkel illusztrált kötetének előszavában sem tagadja meg gyermekéveit, amelyben gyökeredzik, s amelyből táplálkozik mai, érett költészetvilága is. P. R. Vers- cs prózamondók versenye */ A középiskolás diákok részvételével Sarkadon rendezett háromnapos országos Ady Endre vers- és prózamondó versenyen vasárnap hirdették ki az eredményt. A tizenkilenc megye két-két versenyzője, Budapest tizenkét diákja, az Ady Endre nevét viselő gimnáziumok és kollégiumok egy- egy részvevője közül az első három helyezést Bódy Katalin barcsi, Morvái Marianna pápai és Szalma Tamás szentesi középiskolás szerezte meg.
