Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-20 / 67. szám
Púja Frigyes hazaérkezett Görögországból Púja Frigyes külügyminiszter szombaton hazaérkezett Görögországban tett hivatalos látogatásáról. A Ferihegyi repülőtéren Rácz Pál külügyminisztériu- mi államtitkár, s a minisztérium több vezető munkatársa fogadta. Jelen volt a fogadtatásnál Jean Beveratos, a Görög Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Ezt megelőzően külügyminiszterünk szombaton reggel Athénből vidéki útra indult, (A látogatásról közleményt adtak ki, amelyet a 2. oldalon ismertetünk.) Meggyilkolták Marien Ngouabit A Kongói Munkapárt KB megbízásából katonai bizottság vette át a hatalmat A Kongói Forradalom Hangja elnevezésű rádióállomás szombaton bejelentette, hogy Marien Ngouabit, a Kongói Népi Köztársasáig államfőjét, a Kongói Munkapárt KB elnökét pénteken halálosan megsebesítették, és hogy Ngouabi még aznap este belehalt sérüléseibe. A politikai orgyilkosságot egy terrorista csoport követte el, amelyet Kikadidi, a kongói hadsereg nyugalmazott századosa vezetett. A rádióállomás Kikadidit imperialista ügynöknek nevezte. Hétf R övid idő múlva hét városa lesz Pest megyének, hat idősebb testvéréhez felsorakozik az ifjú, Dunakeszi. Másfél évtizeddel ezelőtt a megye négy városában 101 ezer ember élt, ma a hat város lakónépességének száma ennél hatvan százalékkal több, s Dunakeszi várossá nyilvánítása elérhető közelségbe hozta azt a dátumot, amikor Pest megye városaiban a lélekszám meghaladja majd a kétszázezret. Igaz, a megye közelít az egymillió fős határhoz, de a kétszázezer mégiscsak húsz százalék. Ami korántsem alacsony érték akkor, ha figyelembe vesszük, hogy más megyéknél a megyeszékhely népessége növeli meg tetemesen a városlakók arányát, ám magas értéknek sem tarthatjuk a húsz százalékot, éppen a megye különleges földrajzi, gazdasági helyzete miatt. Könyvtárnyi irodalma van az urbanizációnak, azaz a városiasodás, s a város népességnövekedése folyamatának, mert ez a világjelenség megköveteli, s megérdemli a tudományos elemzést. A baj ott van, hogy az élet nem nagyon veszi figyelembe a könyvekben, tanulmányokban leírt okos gondolatokat, megy a maga útján, azaz az embernek kell ügyeskednie ahhoz, hogy ez az út egybeessék a társadalmilag kívánatossal. Ez utóbbi pedig az urbanizáció folyamatának kiegyensúlyozottságát, lezajlásának egészséges kereteit fogja össze, azt tehát, hogy a város ne puszta cím legyen, hanem olyan társadalmi, gazdasági szerepkör, melyet a település haszonnal, értelmesen tölt be, mind lakói, mind a tágabb közösség megelégedésére. P atinás, nagy történelmi múltra visszatekintő megyebeli városaink mellé már e mérlegelés megejtése után került Gödöllő — a csúfondárosan emlegetett egyetemi falu —, majd a gyorsan gyarapodó ipar szüietteként Százhalombatta. így lett hat a városok száma, s kétségtelen, mind a hat település egyéniség, önálló arculattal, jellemmel, légkörrel, más és más hagyományokkal. Ami közös bennük; az nemcsak szerepkörük az adott földrajzi, gazdasági környezetben, hanem fejlődésük fő iránya. Egy évtized alatt például Százhalombatta lakossága majdnem a két és félszeresére növekedett, de úgy, hogy a főváros és Miskolc után itt a legnagyobb a szocialista ipar állóeszközeinek értéke! Országosan harmadiknak lenni nem csekélység, persze, nem valamiféle verseny, versengés okán, hanem mert o népességnövekedés és a gazdasági fejlődés itt harmonizált, úgy bővült mindkettő, hogy nem okozott feloldhatatlan feszültségeketj Azért fontos ezt kiemelni, mert nemzetközileg is egyre nagyobb figyelmet kap a város, mint emberi település, s mint termelői hely egysége, összefonódása. Szovjet kutatók például megállapították, hogy szoros kapcsolat fedezhető fel a város lélekszáma, s az ott működő ipar hatékonysága között. Kiderítették a kutatók, hogy bizonyos iparterületek fejlesztése — a teljes társadalmi ráfordításokat tekintve — kimondottan veszteséges százezernél nagyobb lélekszámú városokban, ugyanakkor másfajta ipari tevékenységek itt hozzák a legtöbb — társadalmi — hasznot. Anélkül, hogy a felületi érintésnél többre hivatkoznánk a kutatók megállapításaiból, bátran leírhatjuk: az ilyesfajta kapcsolatok mélyreható elemzése hazánkban még a kezdet kezdeténél tart. Sok még a kezdetleges módszerekkel hozott döntés, az olyan elhatározás, amelynek következményeit nem mérték fel kellően, s miközben a városok gyorsan növekednek, egyensúlyzavaraik is sokasodnak. Bizonyos elégedettségre ad okot, hogy a megyében a nagy buktatókat sikerült elkerülni a városok gyarapításában, s az új városok fejlesztésében. T alán nemokvetetlenike- dés, ha ugyanakkor azt is leírjuk, hogy a hat város — s nem kevésbé a hetedik, Dunakeszi — még messze van az igazi város, a mai követelménynek megfelelő város színvonalától. Persze, ezt az ország minden hasonló rangú településére elmondhatjuk. Általános jellemzőről van szó tehát, s a keserves örökséget csak fokozatosan lehet fölszámolni. Mert alapvetően örökségről van szó, sok évtized mozdulatlanságáról, arról, hogy ezeknek a városoknak egy ugrással kellene a tizenkilencedik századból eljutnia a huszonegyedikbe, ami nem megy, ami képtelenség. A város: vonzerő. Még akkor is, ha nem mindenben város. Annak ellenére vonzerő, hogy az előnyökkel hátrányok is járnak. A vonzerőt csökkenteni reménytelen vállalkozás lenne; világjelenség. Arra azonban mód van, hogy a népesség városokba áramlása és a városok erre való felkészülése tervszerűbb, összehangoltabb legyen a korábbiaknálj Az örökös késedelmet, az ismétlődő lépéshátrányt, pontosabban ezek okait kell alaposabban szemügyre venni ahhoz, hogy elkerülhessék a városok a feszültségek fennmaradását, új ellentmondások tartós jelenlétét. S ez a tervezőknek ad sok ágra bom- ló programot, majd azoknak a testületeknek, melyek a területfejlesztés egészén belül a városok holnapjáról határoznak. Hét városa lesz rövidesen Pest megyének. Nem az a fontos, hogy más megyékben már korábban is volt ennyi az ilyen rangú településekből — például Szolnok, Veszprém megyében —, mert nem versenyfutásról van szó. Hanem a fejlődés olyan tényeinek elismeréséről, amelyek az élet- körülmények magasabb fokát rejtik magukban, s amelyeket hasznosítaná kell. A hasznosítás egyik formája a várossá szervezés, s ezért bizonyosra vehető, a hetes szám sem lesz örök életű. Mészáros Ottó Kikadidi egy gyalogzászlóalj parancsnokának adta ki magát, és ily módon félrevezetve áz elnöki őrséget, behatolt az elnöki rezidencia területére. A bűntett elkövetése után sikerült elrejtőznie. Kikadidi ellen az egész ország területére érvényes körözési parancsot adtak ki. Marién Ngouabi személyében a kongói nép kiemelkedő afrikai politikust vesztett eh Ngouabi fáradhatatlanul harcolt az afrikai népek szabadságáért és függetlenségéért, Afrika és a világ békéjéért és biztonságáért, következetesen szembeszállt az imperializmus, sal, a gyarmatosítással, az új. gyarmatosítással és fajüldözéssel. Szombaton ülést tartott a Kongói Munkapárt Központi Bizottsága. Az ülésen hozott döntés értelmében az országban a hatalmat egy 11 főből álló katonai bizottság vette át. A rend és a biztonság fenntartása érdekében a bizottság este 18 órától reggel 6 óráig érvényben levő kijárási tilalmat rendelt el. Ideiglenes hatály- lyal lezárták az ország határait, betiltottak minden demonstrációt és gyülekezést. A 11 tagú katonai bizottság teljhatalommal rendelkezik és a kijárási, valamint a gyülekezési tilalom érvényesítése mellett feladatai közé tartozik Ngouabi temetésének megszervezése is. Az ország egy hónapig gyászolja elhunyt elnökét. A katonai bizottság közleményben szólította fel az ország lakosságát: őrizze meg éberségét és a nemzeti egységet, ügyeljen a rendre és a nyugalomra. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MSZMP'PEST MEGYÉI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM Ara 1 forint 1977. MÁRCIUS 20., VASÁRNAP Vetik ä borsói burgonyát a megyében Tavaszi facsemetevásár a falvakban is Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget — tartja a népi szólás, s tény, hogy pénteken húsz fok fölé emelkedett a hőmérő higanyszála. Nem kell bizonygatni, hogy itt a tavasz, hiszen a dombok déli, szélvédett lejtőin virágba borultak a mandulafák, s egy-egy őszibarack is. Dánszentmiklósról kaptuk a hírt, hogy pénteken megkezdték a burgonya vetését. Az idén kétszer akkora területen. 240 hektáron termesztik a növényt, mint tavaly, s 30 hektáron előhajtatott gumókat ültetnek, egy hónappal előbb kerül az áru a piacra. Hozzákezdtek a krumpli ültetéséhez a megye legnagyobb burgonya termesztő gazdaságában, a pilisi Aranykalász Tsz- ben is, ahol 315 hektáron terem majd ez a növény. Egyébként a burgonyából az idén 7 ezer 170 hektárt vetnek Pest megyében. Törteién, a Dózsa Tsz-ben elég sok gondot okozott a belvíz — a gabonák fej trágyázásához is helikoptert kellett igénybe venniük —, de amint felszikkadt a talaj, azonnal hozzá Bemutatkozik Pest megye Suliiban Barátsági hét NDK-beti testvérmegyénkben Csaknem egy évtizedes kapcsolat köti össze Pest megyét az NDK-beli Suhl megyével. E barátságot az ipar, a mező- gazdaság, a kulturális élet területén egyaránt széles körű együttműködés, rendszeres tapasztalatcsere jellemzi. Az idén áprilisban — a testvér- kapcsolatok eddigi legnagyobb rendezvényeként — NDK—magyar barátsági hetet rendeznek Suhlban, Mintegy száztagú küldöttség utazik a baráti országba, hogy ismertesse Pest megye és hazánk életét, fejlődését. Városokban, falvakban, üzemekben kiállításokat, előadásokat rendeznek, bemutatják Szőnyi István, Czóbel Béla, Ferenczy Károly grafikáit, Pest megye fiatal képzőművészeinek alkotásait, a Galga. mente népművészeinek remekeit. kezdtek a talajmunkákhoz. Elsőként a zöldborsót vetik, eddig mintegy száz hektáron, a tervezett terület felén került földbe a mag. Sülysápon fólia alatt nevelik a paprika- és paradicsompalántákat. A sülysápi Tápió- völgye Tsz-ben már meg is kezdték a palánták kiültetését 8 ezer 400 négyzetméter alapterületű fóliasátorba, ahonnan a primőr áru kerül majd a Pest megyei és fővárosi piacokra. Megérkeztek Sülysápra a horti és csányi diny- nyések is és hozzáfogtak a 30 hektárra kiültetendő palánták neveléséhez. Üllőn is palántázzák a paprikát és paradicsomot, elkezdődött a sárgarépa vetése. Az Űj Tavasz Tsz-ben ez idén 300 hektáron zöldül majd ez a növény. Megyeszerte metszik a szőlőket, permetezik a gyümölcsfákat, vegyszeres gyomirtás folyik a lucernásokban. A Pest megyei Növényvédő Állomás szakembereinek véleménye szerint a házikertekben is elengedhetetlen a tavaszi növényvédelmi munkák elvégzése a jó termés érdekében. Most a legfontosabb a gyümölcsfák tisztogatása, ápolása a metszéssel egy időben. Mindenütt célszerű elvégezni a gyümölcsfák lemosó permetezését, különösen ott, ahol tavaly sok volt a károsító rpvar, hernyó. Telt raktárral nyitottak a tavaszi telepítési szezon kezdetén az Országos Ültetvény Tervező- és Szaporítóanyagforgalmazó Vállalat faiskolai lerakatai Vácott, Szigethalmon, Szentlőrinckátán, Tá- piószentmártonban és Nagyká- tán. Az idén a sláger a gyümölcsfafélékből az alma, a körte és a cseresznye. Mintegy 110 ezer csemete, egyéves suháng és szőlőottvány kerül ki a kertekbe, s ennek kétharmadrésze már gazdát talált. Az utóbbi évek hiány- cikk-szőlőoltványai közül kapható a jó minőségű cardinál, saszla és muscat otonel. A lerakatok az idén feketeribizlit és kétfajta málnát is árusítanak. Érdekes kezdeményezéssel is kirukkolt a vállalat a héten: bevezették a piaci árusítást. A községi tanácsokkal előre megbeszélt piaci napokon teherautóval szállítanak ki árut. Eddig a Pest megyei községek közül Gombán, Bényén, Káván, Monoron, Pándon és Pilisen tartottak facsemete- vásárt. A sikertől függően a vállalat tervbe vette az akció kibővítését. Természetesen a lerakatok leiszapolt, levermelt áruja nem alkalmas a szállításra, a fácskák kiszáradnak, vagy legalábbis csökkenne az életképességük. Ezért a vállalat a községekbe fóliába csomagolt hosszabb ideig eltartható szaporítóanyagot szállít. GYÁR A FUTÓHOMOKON Az első magyar írógép Vasadról Panelek, helyből Mi J Dunakeszin az ötödik ötéves terv idején 120« lakás épül. Ebből az idén 336-ot adnak át. Jelenleg jó ütemben halad a helyi házgyárban készített elemek összeszerelése, az első — képünkön látható — 84 la- kásos szalagbáz műszaki átadását május 15-re tűzték ki. (Koppány György felvétele) Eredeti kezdeményezésbe vágott néhány esztendeje a vasadi Kossuth Szakszövetkezet. Hogy a gyenge minőségű földön gazdálkodó tagok jövedelmét kiegészítsék és a hozzátartozóknak is munkát tudjanak adni, néhány üzemcsarnokot építettek fel. Ezután bérlőt kerestek és találtak is: az Irodagép és Finommechanikai Vállalatot. Az új telepen pénztárgépek gyártását kezdték el százegynéhány dolgozóval. A megállapodás azóta is él, sőt az üzem tovább bővült. Négy csarnokban nagyüzemi körülmények között 320 ember dolgozik. Alig egy évvel ezelőtt még csak 180-an voltak itt. A fejlődés előzménye: Az IGV profilját új termékcsaláddal bővítette, Magyarországon elsőként vállalkozott írógépgyártásra. 1975-ben vették meg a szakmában a legjobbak köz Itt számontartott HERMES svájci cégtől a mechanikus táska- és irodai írógépek licencét, valamint a gyártáshoz szükséges gépeket és szerszámokat. Nem egyszerű adás-vételi szerződés ez, hanem hosszú távra szóló kooperációs megállapodás. . A HERMES cég ugyanis, amellett, hogy vállalta, hazánkban meghonosítja az író- gépgyártást, a termékekre bizonyos darabszámig fenntartja az elővételi jogot. Így már tavaly az IGV-nek 2,5 millió dolláros bevételt hozott az írógépgyártás, 1980-ig ez az összeg megduplázódik. Az első alkatrészek elkészítésétől alig 18 hónap telt el a teljes technológia bevezetéséig. Az IGV-n belül az új profil komoly szervezeti változtatáso- sokat is szükségessé tett. Más gyáregységeikben abbahagyták több, korszerűtlenné vált termékük előállítását, ide kerültek Vasadról a pénztárgépek, Vasadra pedig az írógép-alkatrészek gyártása és előszerelése. Az év végéig az eredeti terméknek már hírmondója sem marad a telepen. Üj gyártmány, más technológia, vajon mit követel ez a dolgozóktól? A pénztárgépek gyártósorain más termékek is készülhetnek, ezért esett az IGV választása az írógépekre, így viszonylag rövid idő, há- rom-négy hét alatt az emberek képesek voltak elsajátítani a tudnivalókat. A vasadi telepről néhányan a helyszínen, Svájcban is tanulmányozhatták az írógépek előállításának módszereit. Ók és a budapesti gyárból érkezők tanítják be a többieket az újonnan importált gépek kezelésére. A termékszerkezet-váltás ezzel azonban még nem zárult le. Rövidesen újabb feladat vár a vasadiakra, az IGV-nél tervezik ugyanis, hogy az elektromos írógépek gyártását is elkezdik. A Kossuth Szakszövetkezet vállalkozása, kezdeményezése meghozta a gyümölcsét, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a munkalehetőséget és más életet kínáló gyártelep, s nem utolsósorban az innen kikerülő, egyelőre évi 60 ezer, valutát hozó írógép. H. Sz. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára vezetésével szombaton megérkezett Moszkvába a Szakszervezetek Országos Tanácsának delegációja, amely részt vesz a szovjet szakszervezetek 16. kongresz- szusán. Zenei életünkből a váci Mu- sica Humana kamarazenekar, Varsányi László, zongoraművész, Kincses Veronika, operaénekes, a Fóti Gyermekváros pengetőzenekara, a Tápió- mente Együttes ad ízelítőt. A delegációval vendégként utazó Madách Színház művészei irodalmi összeállítással lépnek a német közönség elé. Suhl megye 18 mozijában, 75 magyar filmet vetítenek majd a barátsági hét idején. A Pest megyei üzemek kiállításokon mutatják be termékeiket, s több helyen rendeznek árusítással egybekötött népművészeti, iparművészeti, hanglemez- és könyvkiállítást. Ételkülönlegességeinket magyar gasztronómiai napokon ízlelhetik meg a Suhl megyebeliek.
