Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-19 / 66. szám

VÁC I MAPLO XXI. ÉVFOLYAM, 66.. SZÁM 1977. MÁRCIUS 19., SZOMBAT Egyesült gazdasági együttműködés A juhállomány jelentős növeléséért Epülnek-e új okolok Ritkán esik szó a juhokról. Ezek a kistermetű patás álla­tok, amelyek évezredekkel ez­előtt első megszelídített és te­nyésztett jószágai voltak az embernek, a mezőgazdaság­nak, de az állattenyésztésnek is a perifériájára szorultak, pedig valaha, a görög mitoló­gia szerint, külön tengeri ex­pedíció indult a távoli Ázsiá­ba, a mesés aranygyapjas me­rino megszerzéséért. Később, évszázadokon keresztül, Euró­pában csak Spanyolországban volt honos ez a legértékesebb fajta, mivel a király, halál- büntetéssel fenyegetőzve, meg­tiltotta az élő merinó kivitelét az országból. Söprögető állat? A Pirenneusi-félsziget momo- polhelyzete egészen a XVIII. századig megmaradt, s csak később terjedt el hazánkban is, az ősi, pödröttszarvú hor­tobágyi racka után, az addig féltve őrzött fajta. A sokáig oly becses jószág gazdasági je­lentősége azonban napjainkra erősen megcsappant, holott a juh a legigénytelenebb háziál­latok közé tartozik. Szinte bár­milyen hitvány legelőn meg­él, sőt a különben olyan ér­téktelen mezőgazdasági mel­léktermékeket is, mint például a kukoricaszár, táplálékként hasznosítja. A juh a megkövesedett, ha­gyományos felfogás szerint azonban csak söprögető állat, ezért az állományok nagysá­gát. eddig egyoldalúan az ha­tározta meg, hogy mennyi a kifejezetten rossz minőségű rét, s a szikes terület, melyen már csak a birkával lehetett boldogulni. Ezzel mágyarázha- tó, hogy a váci járásban mind­össze 3 ezer anyajuh található összesen, kevesebb, mint egyetlen juhtenyésztéssel kor­szerűen foglalkozó gazdaság­ban. Több birkahúst A hagyományos, tehát mel­lékesnek tekintett juhtartással szemben, az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a juhoknak a jelenlegi­nél sokkal fontosabb szerepet kell betölteniük a magyar ál­lattenyésztésben. A birka húsa ugyanis belső és külső piacon egyaránt kitűnően értékesíthe­tő, gyapjúhozama pedig több milliós dollármegtakarítást je­lent az országnak. Szövetipa­runk ellátását jelenleg még csak harmadrészben fedezi a hazai gyapjú. Mindezek figyelembevételé­vel, bizonyára nem meglepő, hogy 1980-ig a juhállomány 16 százalékos, ezen belül a hús­termelés 33 százalékos növeke­dését irányozta elő a népgaz­dasági terv. A váci járásban, ahol, mint sokfelé az ország­ban, mindeddig stagnált a bir­katartás, a növekedés csak va- j lami új, a jelenleginél hatéko­nyabb formában érhető el, de, hogy ténylegesen milyen meg­oldással, azzal már egy éve foglalkoznak az agrárszakem­berek. Munkájuk eredménye­ként, ezekben a napokban há­rom elképzelés került, a dön­tés előkészítése végett, a gaz­dasági vezetők elé. Három tervezet Mindhárom variáció meg­egyezik abban, hogy meg kell szervezni a mezőgazdasági üzemek szorosabb együttmű­ködését, jogi szakkifejezéssel: az egyesült gazdasági együtt­működést. Eszerint a társulás tagjai továbbra is maguk ren­delkeznének álló- és forgóesz­közeikkel, vagyis azok nem mennének át a közös tulaj­donba. A járás szarvasmarha­tenyésztésében már öt éve al­kalmazzák ezt a jogi formát, amely mögött azonban, a gaz­dasági teendőket tekintve, há­rom elképzelés húzódik meg. Az A- és B-tervezet lénye­gében hasonló megoldást tar­talmaz. Az elképzelések sze­rint, az állattartást három fá­zisú munkamegosztással való­sítanák meg. A tagok a kosbá­rányokat — a tenyészanyag kivételével — teljes egészében a hizlalásra szakosodott üzem­nek adnák át. A jerkebárá­nyokból a tenyészanyagot részben a jerketenyésztő gaz­daság, részben ugyancsak a hí­zótelep kapná, a kosok tartá­sából, továbbá a selejtezésből származó anyaállatokkal és gyapjúval pedig a tervezet szerint minden tagszövetkezet maga rendelkezne. Már ezek­ben az elképzelésekben is ki­emelkedő szerep jut a gesz­torgazdaságnak, amely alapve­tően irányítaná a teljes juh- programot. összefoglalva: a kooperáció a jelenlegi állapotokat kedve­zően befolyásolná, és a megle­vő merinóállománnyal mér­sékelt növekedést tenne lehe­tővé a szakosodás eredménye­ként. Később döntenek Az előző elképzelésekkel szemben, a C-terv gyökeres változást hozna a járás juhte­nyésztésében. Az új típusú gazdálkodás bevezetéséhez nyilvánvalóan több takar­mány, az új, modern techno­lógia elsajátítása és megtartá­sa, az állomány felfrissítése JEGYZET Márvány emléktábla a kórházfoiyosón M árványtáblát helyeztek el a váci Szönyi Tibor Kórház sebészeti osztályának folyosóján. A nemes kőzetbe vésett sorok megörökítik dr. Jávorszky Ödönnek, a kórház két évvel ezelőtt elhunyt osz­tályvezető főorvosának emlé­két. Emlékszem arra a napra, amikor dr. Jávorszky Ödön­nek, nyugállományba vonulása alkalmából, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke átnyújtotta a Munka Érdem­rend ezüst fokozata kitünte­tést. Harminchét éves sebészorvo­si tevékenység volt mögötte. Pontos feljegyzést vezetett váci negyedszázados működéséről: a főtéri, majd az új kórházban 20 ezer műtétet 'hajtottak vég­re az általa irányított osztá­lyon, abból kilencezret ő vég­zett. Leibnizcel együtt vallot­ta: „Művészet a sébészet, melynél nincsen sem nehezebb, sem nemesebb.” Fiatal férfit kérdezek meg, tudja-e, ki volt dr. Jávorszky Ödön? Megilletődve mondja: — Visszaadta édesanyám életét. F gykon betegei, azok hozzátartozói is őrzik az emlékét. (papp) és új létesítmények felépítése szükséges. Az Állattenyésztési Kutató Intézet által ki'kísérle- tezett aszkániai finomgyapjas és német húsmerinó kosokkal felfrissített jelenlegi állomány nagyobb szaporaságú és na­gyobb húshozamú egyedeket eredményezne. A terv szerint, a juhtermé- kek mennyiségének növekedé­se bőven kárpótolná a szövet­kezeteket a tetemes kiadáso­kért, E változat elfogadása esetén, három év múlva szük­ségessé válna új juhászati ob­jektumok felépítése, mert ak­korra a jelenlegi akolok már nem lesznek elegendők a meg­növekedett szaporulat felne­velésére. A C-program szerint, a napjainkban háromezres anyajuhállomány 1980-ig 10 ezerre emelkedne, tehát beve­zetése valóban igen jelentős változást eredményezne. A három változatot a közel­múltban vitatták meg a juh- nyájakkal rendelkező mező- gazdasági üzemek vezetői. A szakemberek az egyesült gaz­dasági együttműködés tervét elfogadták, de arról, hogy az EGE melyik gazdálkodási vál­tozatot követi, csak a követke­ző hetekben döntenek a gaz­daságok. B. E. Hétvégi zencprogramok Ma, szombaton, este 7 óra­kor, a művelődési ház nagy­termében a Syconor együttes ad koncertet. Holnap, vasárnap este, ugyanebben az időben, Tavaszi dallamok címmel, magyarnóta- és népdalest lesz. Közreműkö­dik Béres Ferenc, Dóri József és Gaóí Gabriella. Bélyegkinllílás Foton Alkalmi postahivatal A fóti 3. számú általános is­kola a Tanácsköztársaság ki­kiáltásának évfordulója, vala­mint a KISZ megalakulásának jubileuma alkalmából, március 21-én, Együtt — egymásért címmel, bélyegkiállítást rendez az iskola épületében. Tóth Sándor nagyközségi ta­nácselnök mond megnyitót, s a továbbiakban naponta dél­előtt 10 órától este 6-ig látha­tók a bélyegek. A helyszínen alkalmi posta- hivatal működik, mely a fel­adott leveleket különleges bé­lyegzővel látja el. — A nemzetközi ifjúsági mozgalom időszerű kérdéseiről tart március 22-én, kedden, este fél 7-kor előadást Ácsán, a művelődési házban, Alt Gyu­la, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének munkatársa. Könyvkiadók megrendelésére A kósdi Lenin Tsz könyvkötő és sokszorosító üzemében szinte valamennyi budapesti könyvkiadónak dolgoznak. Az üzemet havonta csaknem százezer kötött könyv hagyja cl. Branád Béláné az aranyozógépen dolgozik. > Ifj. Fekete József felvétele A pálya szélerői A biztatás nem maradhat el „A labdarúgásról lesz szó, és a futball az emberek többsége számára a legnagyszerűbb szó­rakozás.” Ez a mondat a híres uruguayi sportszakíró, Nilő J. Suburu A• labdarúgás a világ szenvedélye című könyvének bevezetőjében található-. Az emberek valóban az egész vi­lágon lelkesednék a labdarú­gásért, rendkívüli szenvedély- lyel figyelik a nemzetközi és helyi mérkőzéseket. Városunk­ban is. Mint ismeretes, Vác első szá­mú labdarúgócsapata, a Hír­adás Vasas, legutóbbi hazai találkozóján a csoport legje­lentősebb mérkőzését vívta a Soproni KSE itgen jóképességű együttesével szemben. Igaz, a Híradás több ponttal vezetett ellenfele előtt, de a győzelem feltétlen szükséges volt ahhoz, hogy a soproniak reményeit végképp szétf oszlassa, vala­mint a csapat növelje bajnoki esélyeit. A niagyiramú, küzdelmes mérkőzés 2:l-es váci győze­lemmel végződött. A váci játé­kosok többsége szívós akarat­tal, teljés • erőbedobással, szív- vel-lélékkel törekedett a győ­zelem megszerzésére, több mint kétezer szurkoló szeme láttára. Idézet a Népsport március 9-i számából: „Végül láttunk — a pályán szereplőkön kívül — mintegy kétezer nézőt”. A szó igazi értelmében vett néző­ket, akik ugyan szurkoltak azért, hogy győzzön a Vác, ar­ról azonban megfeledkeztek, hogy a hazai pályán biztatásuk — mint arra oly sok példa akad — szárnyakat adhat a csapatnak: a mérkőzésen, bár a váciak csapatjátéka fegyel­mezettebb, stílusosabb volt, jó néhányszor elkelt volna a biz­tatás is. Remélem, a holnapi, vasár­napi- újabb hazad mérkőzésen lesznek szurkoló karmesterek, akik vezényletével, -a biztatás hathatósabbá válik, s közös erővel, további sikereket érünk el. László Attila Költészet napja Irodalmi est, kiállítás Vácott és a váci járásban is megkezdték az előkészületeket az idei Költészet napja meg­rendezésére. A könyvesboltok díszes kirakatokban helyezik el a hazai és a külföldi kritikusok köteteit, az iskolákban meg­emlékeznek a klasszikus és a modern költészet remekeiről. A Váci Városi-Járási Könyv­tár április 18-án, Ars Poetica címmel, irodalmi estet rendez, melynek vendége Tamkó-Sira- tó Károly, A három űrsziget, A hegedű vőlegénye, A vízöntő­kor hajnalán s más kötetek is­mert szerzője lesz. • Bevezetőt mond Dr. Csulák Mihály, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum tudományos fő­munkatársa. Közreműködik Blaskó Balázs, a budapesti Madách Színház tagja és Hol! Zsuzsa, a győri Kisfaludy Szín­ház művészé. A könyvtár alkalmi kiállí­táson mutatja be Tamkó-Sirató Károly s mások versesköteteit. Vasárnapi labdarúgás A váci járási labdarúgó-baj­nokság vasárnapi mérkőzései délután fél 2-kor és 3-kor kez­dődnek. Mit tud róla a múzeumőr? Tűnődés egy liuszáresákó fölött Magyarul irt specifikáció r evéltári okmányok forga- tás,a közben sok érdekes adatra bukkanhat a kutató. Legutóbb az egyilk felidézte emlékezetemben a váci mú­zeumban tett látogatásomat. Huszonöt éve múlt, hogy is­merem a múzeumőrt, minden­ki Anna nénijét. Tavaly, mun­kássága negyedszázados jubi­leumán, aranygyűrűvel aján­dékozta meg a megyei igazga­tóság. Tősgyökeres váci ipa­roscsaládból származik, hely- történeti ismerete egy évszá­zadra visszanyúlik, értékes fel­világosításokat ad nem egy esetben. Előfordul, néha még a múzeumban látottakkal sem ért egyet. Hogyan lehetséges szerinte olyan kép, melyen a művész a Gombás-patak hiú­ját három lyukkal ábrázolja a váci csatajelenetben, holott a hídon csak kettő van. Nem fo­gadja el a magyarázatot, me­lyet a művészi szabadságról hall. Az egyik vitrinben látha­tó, sújtásos, megfakult huszár­csákóra dohogva megjegyzi: „Hiába mondtam a kiállítás­rendezőknek, hogy azt a püs­pök utolsó huszárja viselte, azért odakerült a 48-as emlé­kek közé.” Bocsássuk meg a rendezők­nek ezt a kis történelmi hami­sítást. A csákó odaillik a töb­bi korhű tárgy közé: évszáza­dokra visszanyúló hagyomá­nyos viselet utolsó darabja. A többit már régen megette a moly, a nadrág, mente, lajbli, a sarkantyús csizma talán a sírba került, gazdáival együtt. Csupán a levéltári okmányok­ból tudjuk rekonstruálni az egykori püspök-huszárok vise­letét. Ilyen okmányt pedig ku­tatás közben kettőt is talál­tunk: régi tisztes váci iparosok specifikációit, mai szóval mondva árvetéseit, melyeket a püspöki gazdasági hivatal fi­zetett ki. Tgen értékesnek tartjuk A ezekben, a viselet felso­rolásán kívül azt, hogy a mes­terek maguk írták, méghozzá magyarul. A kezdetleges he­lyesírás ne zavarjon bennün­ket. Ratty Gombkötő György specifikációjában írja, 1736- ban: „Amit Carol Althan Váczi Püspik eö Excellentiája kato­náinak libéria ruházatjokra gombkötő munkábul csináltam, úgymint katonáinak ruházat­jokra synur vertem 160 rit. gombházakkal rancrovalókat és mentekötőket.” Kocsisnak, foragyerntk, ha­sonlóan készített libériákat. Övékkel együtt, 30 forint 25 dénárt fizettek munkájáért. Csaknem 90 esztendő múlva, 1825-ben, Nádasdy Ferenc püs­pök gazdasági hivatala 2 hu­szár, 14 hajdú és 2 igáskocsis libériájának készíttetése áráért 950 forintot fizet. Popovics Ja­kab kereskedőnél megveszik a ruhabéléseket, gombokat, má­sutt a libériákhoz szükséges pi­ros bőröket. Csekó József ma­gyarszabómester özvegye a két huszár ötsoros sújtásos formás dolmányának varrásáért 6 fo­rintot, két zsinóros lajbliért 2 forint 30 krajcárt és a négy ötsoros formás nadrág varrá­sáért 12 forintot számít. Győfi János gombkötőmester a két katonának dolmányára körül- sodrott tetejű, fehér borítást ad, egyre 11 rőföt, a nadrágok­ra, egyenként, sodrott tetejű borítást, 6 rőföt, két lajblira, négy pá9 csizmára hasonló bo­rítást, dolmányra, nadrágra sujtást készít. Pastek Imre csizmadiamester kordován és borjúbőr csizmáira Korteka János sporer (sarkantyús) mes­ter fölverte a sarkantyút és a patkókat, párját' 1 forint 50 krajcárjával számította. A két huszáron kívül 14 haj­dú (közöttük vidékiek is vol­tak) libériája hasonlóan elké­szült, kevesebb díszítéssel, per­sze, az igáskocsisoknak csak posztilion jankli járt a lajbli- hoz. A csákókra nem találtunk adatokat. Olyan mester nem akadt Vácott, aki csákót készí­tett volna, ezért bizonyosan Pest-Budán szerezték be a fejrevalót. A huszárok és hajdúk a feu- dális rendszerhez, követ­kezésképp, Vác életéhez hozzá­tartoztak, szerepük összefonó­dott vele. Emléküket ma már csak egy huszárcsákó a múzeu­mi vitrinben és néhány poro­sodó levéltári okmány idézi fel. Jakus Lajos I. OSZTÁLY, ni. FORDULÓ Nagymaros—Galgavölgy (v. gödöllői hármas), Verőcemaros I. —Püspökszilágy (v. Hartai, Bucsányi), Dunakeszi—Kösd (v. Kunya, Kolozs M.), Szöd- liget—Váchartyán (v. Styevkó, Pusztai), Vácrátót—Retkes (v. Varga, Nyevelka), Gödi TK— Váci MÁV (v. Budai, Gyúr esik J. —Tóth), Szob—Szokolya (a váci MÁV-pályán, v. Kiss, Fe­renc K., Heine), Esze Tamás— Vácduka (v. Emődi, Sinljó, 10 órakor). II. OSZTÁLY, I. FORDULÓ Kemence—-Főt II. (v. Strell J.), Rád—Zebegény (v. Petro- vics), Mártanosztra—Verőce II. (v. Nagy N.), Örbottyán—Szód (v. Petró), DCM—Ipolydamásd (v. Brusznyiczki, 10 órakor), Perőcsény—Penc (v. Kőbá­nyai). Szabadnapos: Fóti VSC. A gödöllői járás Aszód—Tú­ra mérkőzését Nábelek, Gyur- csik M. és Gyetván vezeti. Köszönetnyilvánítás, őszinte kö- szönetet mondunk mindazon hoz­zátartozónak, elvtársnak. barát­nak, sporttársnak, ismerősnek és munkatársnak, a Bélésgyár, Fonó­gyár, Koldátor vezetőinek, dolgo­zóinak, akik drága férjemet, édes­apánkat — Oroszki Sándort — tisztelték és szerették, mély fáj­dalmunkat igyekezve enyhíteni utolsó útjára elkísérték, elhunyta alkalmából részvétüket fejezték ki. sírjára koszorút, virágot he­lyeztek. A gyászoló család. Köszönetnyilvánítás. Ezúton is köszönetét mondunk mindazon ismerősöknek, barátoknak, akik felejthetetlen halottunk, a legjobb férj és apa — id. Hajdú István — temetésén részt vettek, gyászunk­ban osztoztak és sírjára koszorút, virágot helyeztek. — Hajdú család. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazoknak a kedves ismerősöknek, munkatársaknak, szomszédoknak, rokonoknak, akik szeretett férjem, édesapám — Mégtért József — temetésén részt vettek és mély fájdalmunkban osztoztak, özv. Megtért Józsefné és családja. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik drá­ga jó feleségem, illetve édes­anyánk — Varga Sándorné — temetésén részt vettek, sírjára ko­szorút virágot helyeztek, hogy így osztozzanak mélv gyászunkban. — Varga /Sándor és gyermekei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom