Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-02 / 51. szám
977. MÁRCIUS 2., SZERDA XHíritw Heti jogi tanácsok • A házasságkötés alkalmából adott ajándék (nászajándék) a házastársak közös vagyonába tartozik-e? i minap két olvasónk ke- ett lel bennünket. Egymásvitatkoznak, hogy kit il- a nászajándék. Természe- en, ez nem pusztán aka- nikus vita, mivel házasakat felbontani szándéknak. Az ilyen ajándék a kastársak közös vagyoná- tartozik ugyan, azonban itt van kivétel. Ha az ajándéké nyilatkozatából az aján- s jellegéből, vagy egyéb- nt az ajándékozás körül- :nyeiből arra lehet követ- ztetni, hogy a juttatás csak egyik házastárs részére •tént, akkor már az aján- k nem tartozik a házastár- k közös vagyonába. A véle- n tehát az, hogy a közös gyonba tartozik, aki ennek lenkezőjét állítja, annak ll bizonyítania a házasság- ítés alkalmából adott aján- ik (nászajándék) különva- ronba tartozását. Mivel hasonló kérdést már ások is feltettek, ezért rész- tesebb indoklást kíván a té- a. Megnéztük, hogy hasonló letekben milyen álláspontot >glal el a bíróság, történetein a Legfelsőbb Bíróság. Abból kell kiindulni, hogy családjogi törvényünk a há- istársak vagyoni jogviszo- yai rendezésének alapján a ;ljes egyenjogúság elvének íegfelelően, a házastársi va- yonközösség intézményét te- zi. E családjogi intézmény ellegéből a házastársak köl- sönös támogatási kötelezettégének jogi és erkölcsi taralmából következik, hogy a lázastársak vagyoni jogviszo- íyainak rendezésénél a közös mgyon védelmét fokozottan \zem előtt kell tartani. Ennek a védelemnek a há- ’asságkötés alkalmából adott íjándék, az ún. nászajándék lekintetében is érvényesülnie kell. Annak elbírálásánál, hogy a nászajándék a közös vagyonba tartozik-e, ' vagy pedig az egyik házastárs különvagyona, annak van elsősorban jelentősége, hogy a házasulok rokonai, barátai és ismerősei a nászajándékot — a tapasztalatok szerint — általában a házasélet megkezdésével a közös háztartásba berendezkedéssel kapcsolatos terhek könnyítése céljából adják, s az ajándékozó általában nem tesz olyan nyilatkozatot, hogy csak az egyik házastársat kívánja megajándékozni. Ez pedig azt jelenti, hogy az ajándékozó rendszerint a házastársaknak szánja az ajándékot a közös háztartás keretében való használat céljából. Ha tehát a házastársi vagyonközösség megszüntetésével, illetőleg az ezzel kapcsolatos vagyonjogi igények rendezésével kapcsolatban a házastársak között a nászajándék jellegét illetően vita van, abból kell kiindulni, hogy a nászajándék a házastársak közös vagyonába tartozik, kivéve, ha bizonyítják, a valamelyik házastárs különvagyonába tartozást. A bizonyítás a különvagyonba tartozást állító felet terheli. Annak elbírálásánál, hogy az ajándékozó a nászajándékot valóban csak az ezt állító házastársnak adta-e, tehát, hogy mi volt az ajándékozó valóságos szándéka, elsősorban az ajándékozónak az ajándékozás alkalmából tett nyilatkozata jelentős. Az ajándékozó kifejezett akaratnyilvánítása a legbiztosabb alap annak megállapításához, hogy az ajándékozás csak az egyik házastárs részére történt. Vannak olyan esetek, mint például a nálunk tanácsot kérő olvasóinknál, akiknél a személyes használatra szolgáló tárgyak tekintetében volt főleg a vita. Ilyenkor az ajándéktárgy jellegéből és rendeltetéséből következik, hogy azok nem tartoznak a közös vagyonba. Ilyen például a ruhanemű is. Egy másik olvasónk esetében, aki orvos, azon volt a vita, hogy a fogorvosi szék közös vagyon-e. Véleményünk szerint — és erre utal a Legfelsőbb Bíróság álláspontja is —, az ajándékba adott dolognak csak az egyik házastárs hivatásának gyakorlása körébe való hasznosíthatósága rendszerint ugyancsak a különvagyonba tartozás mellett szól. ,Egy másik példa: az egyik házastárs hozzátartozójától kapott gépkocsi különvagyon-e, vagypedig ez osztozkodás alapját szolgáló közös vagyon. Ilyen esetben nem hagyható figyelmen kívül az ajándékozó személye, és a megajándékozotthoz fűződő kapcsolata sem. Ha például a hozzátartozó ad rokonának gépkocsit, bútort, vagy családi házat, akkor az különvagyonba tartozik, kivéve természetesen, ha kifejezésre jut bármilyen formában az ajándékozónak az a szándéka, Válaszol az illetékes Gazdaságpolitikai kisszótár MI A KÜLÖNBSÉG A NOMINÁLBÉR es a reálbér között? A nominálbér az a pénzösz- szeg, amit a dolgozó végzett miunkájáért ténylegesen kézhez kap. A munkabér vásárlóértékét viszont a reálbér fejezi ki. A reálbér: használati értékekben — tehát árúban — és szolgáltatásokban kifejezett munkabér; a nominálbérnek az árszínvonalhoz viszonyított aránya. A pénz vásárlóerejét az árszínvonal határozza meg; a pénzegységre jutó fogyasztási cikk és szolgáltatás értéke az irányadó. Mérésére a leggyakoribb módszer az úgynevezett fogyasztási árindex, amely a lakosság által vásárolt cikkek és szolgáltatások árainak változását, általában emelkedésének mértékét tükrözi. A reálbér tehát azt fejezi ki, hogy a nominálbérért milyen mennyiségű anyagi javak és szolgáltatások vásárolhatók. A reálbér változására úgy kapunk választ, hogy a nominálbérek változását kifejező indexből kivonjuk a fogyasztói árak változását kifejező árindexet. Például 1971—1975 folyamán a munkások és alkalmazottak nominálbére, névleges havi átlagkeresete több mint 35 százalékkal, ugyanebben az időszakban a fogyasztói árak csaknem 15 százalékkal nőttek. Ily módon, tehát az egy keresőre jutó reálbér átlagosan mintegy 20 százalékkal gyarapodott az említett időszakban. Forgács Katalin közgazdász hogy a juttatás mindkét házastárs részére történt. Sokszor nehéz tehát a kérdés eldöntése, ezért nem kell méltatlankodni, ha a bíróság széleskörűen és sokszor, több tárgyalás keretében tudja csak a mérlegelési körében esetleg a helyi szokásokra is figyelemmel eldönteni, hogy egy-egy vagyontárgy hova tartozik. Q Lakbérfizetési késedelem esetén a felmondási jog sem gyakorolható feltétel nélkül. Egyik olvasónk azt panaszolja, hogy súlyos balesetet szenvedett, kórházba került, és emiatt 2 hónapig elmaradt a lakbérfizetéssel. A ház- tulajdonos, illetve a bérbeadó felmondta a bérleti jogviszonyt, és azzal fenyegeti, hogy be sem engedi a lakásba, ha kijön a kórházból. Az érvényes lakásrendelet szigorúan, a bérleti jog elvesztésével járó súlyos jogkövetkezmények terhével előírja a lakbér pontos időben való megfizetését. Ezzel kapcsolatban az a rendelkezés, hogy havonta egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig kell a bért kifizetni. Ha ezt a bérlő elmulasztja, ennek kimentésére nincs lehetősége. Ez utóbbira helyesen hivatkozott olvasónk esetében a bérbeadó, és jogosult is a bérleti jogviszonyt felmondani, annál is inkább, mivel előzőleg még írásban is felszólította a hátralék rendezésére. Olvasónkat mégis megnyugtathatjuk, mert a bérbeadó sem gyakorolhatja a felmondási jogát, minden feltétel nélkül, hanem csak jóhiszeműen, és annak a társadalmi rendeltetésével ösz- szefüggően. Ügy látjuk, hogy jelen esetben a felmondási jogát a bérbeadó nem helyesen alkalmazta, mivel olvasónk önhibáján kívül került olyan körülmények közé, hogy fizetési kötelezettségét átmenetileg menthető okból nem volt képes teljesíteni. Olvasónk, mihelyt olyan helyzetbe kerül, hogy mulasztását pótolhatja, és ennek haladéktalanul eleget tesz, akkor megvan a reménye arra, hogy a bíróság a körülmények gondos mérlegelése mellett megállapítja, hogy a felmondás nem felel meg a jog- gyakorlás társadalmi rendeltetésének, és ezért nem mondja ki a bérlő felmondásának érvényességét. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntése A dolgozók átirányításáról Az alkalmazottá k munkahelyi átirányítása miatt keletkezett sok perben iránymutatóul szolgáló állásfoglalások hangozttak el a Legfelsőbb Bíróságon. Egy nagyvállalat dolgozóját — munkakörének és -bérének érintetlenül hagyásával — egy másik telepre irányították át. Az intézkedés ellen az illető .panaszt emelt a munkaügyi döntőbizottságnál, amely azonban elutasította. Ezek után a munkaügyi bírósághoz fordult. Keresetében előadta: az átirányítást azért tartja sérelmesnek, mert a. kijelölt munkahelyen csak fokozottabb megterheléssel dolgozhatna, aminek rossz egészségi állapota miatt nem tud eleget tenni. Jelenleg is beteg- állományban van. A munkaügyi bíróság a vállalatot kötelezte, hogy alkalmazottját olyan munkakörben foglalkoztassa, amelynek betöltése nem jár további egészségromlással ha pedig erre nincs mód, egyidejű közös megegyezésen alapuló munkaszerződés-módosítással, a rehabilitációs jegruzékben felsorolt munkakörök valamelyikébe ossza be. A munkaügyi bíróság ítélete ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, az ítéletet hatályon kívül helyezte, ugyanígy a munkaügyi döntőbizottságét is, és az átirányítást érvénytelenítette. A határozat indoklása szerint ebben az ügyben a munkaügyi bíróságnak kizárólag afféléi kellett döntenie, hogy az új munkahelyre történt átirányítás nem ütközik-e az egészséget védő jogszabályi rendelkezésbe. E szempontból nincs jelentősége annak, hogy a felek a munkaszerződés megkötésekor változó munkahelyen történő foglalkoztatásban állapodtak-e meg. A jogszabály szerint megengedett átirányítás -is törvénysértőnek minősülhet, ha végrehajtása a dolgozó érdekeit védő jogszabályba ütközik. Ilyen esetben az átirányítás érvénytelen. Az általános balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabály értelmében a dolgozót csalt olyan munkakörben szabad foglalkoztatni, amire — a biztonságos munka szempontjából — szellemileg, fizikailag és egészségileg alkalmas. A tárgyaláson kihallgatott igazságügyi szakértő véleménye szerint a felperes dolgozó nem alkalmas a kijelölt új munkahelyen történő foglalkoztatásra, mert az egészségi állapotának további romlását eredményezheti. Az Tíz nap rendeletéiből A vállalatok és egyes szövetkezetek kategóriába sorolásáról intézkedik az 1/1977. MüM rendelet, amelyet az érdekeltek a Munkaügyi Közlöny február 25-i számában1 találnak meg. ( Egyes dolgozók alapbérének megállapításáról szóló jogsza- : bályok módosításáról és a j munkabérek legkisebb Össze-1 géről ugyanitt jelent meg a: 3/1977. (II. 5.) MüM és a 4/1977. j (II. 14.) MüM rendeletek. Az egészségügy területén dolgozók figyelmét pedig arra | hívjuk fel, hogy ugyanebben a közlönyben találják meg a 40/1976. EüM számú utasítást, amely a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 29/1967. EüM számú utasítást módosította és kiegészítette. Ez utóbbi többek között rendelkezik a helyettesítési feladatok ellátására alkalmazott dolgozók munkaviszonyáról, a túlmunka kiszámításáról, az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozók napi munkaidejéről, a felmondási idő mértékéről is. A költségvetési szervezetek gazdasági és pénzügyi ellenőrzésének irányelveiről a 2/1977. (P. K. 5.) PM sz. utasítás rendelkezik, amely a Pénzügyi Közlöny 5. számában jelent meg. Az iskolai taneszközök beszerzéséről és használatáról a 2/1977. (II. 17.) OM számú rendelet intézkedik. (Tanácsok Közlönye 8. szám.) átirányítást elrendelő intézkedés tehát óvórendszaibályi tilalomba ütközött. Mindezekre figyelemmel a munkaügyi bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a keresettel megtámadott munkáltatói intézkedést, minthogy az az alkalmazottja érdekeit védő jogszabályba ütközik, hatályon kívül helyezi, aminek természetes következménye, hogy az illetőt továbbra is eredeti munkahelyén köteles foglalkoztatni. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra: a munkaügyi bíróság a kereseti kérelem és ellenkérelem által megszabott kereteken túlterjeszkedett, amikor ítéletében affelől is rendelkezett, hogy a vállalat alkalmazottját milyen munkakörben foglalkoztassa és ebben a vonatkozásban a rehabilitációs jegyzékben foglalt munkakörökre hivatkozott. Ez az ítéleti rendelkezés amellett, hogy végrehajthatatlan, mart teljesülését a felek megállapodásától teszi függővé, törvénysértő is, tekintve, hogy a bíróság a kereseti kérelmen túlterjeszkedve olyan kérdésben döntött, ami a vitának nem volt tárgya, ezenkívül az áthelyezett dolgozó sem tartott arra igényt ★ Egy gyári munkást más munkakörbe irányítottak át. A határozat megváltoztatásáért indított perét a munkaügyi bíróság elutasította. A Legfelsőbb Bíróság az ítéletet megsemmisítette és a bíróságot új eljárásra utasította. A határozat indoklása szerint a két munkakör közötti eltérést meg kell vizsgálni, mert különböző bérkategóriába tartoznak. Átirányításról csak azonos munkakörön belül lehet szó. A munkaügyi bíróság új ítéletében megállapította: a két munkakör nemcsak jellegében különbözik, de eltérőek a munkavégzési és kereseti lehetőségek is. A gyár intézkedése egyoldalú munkaszerződés-módosítás, tehát jogellenes. Ezért a gyárat kötelezte, hogy a munkást 13,40 forint személyi órabérrel korábbi munkakörében foglalkoztassa és az addigi keresetkiesés címén keletkezett kárát —• a hasonló munkakörben dolgozók jövedelmének figyelembevételével — fizesse meg. A jogerős ítélet egy része ellen a legfőbb ügyész törtvényessé- gi óvással élt. Az óvás a munkaügyi bíróság ítéletének azt a részét, amely megállapította, hogy a munkást korábbi munkakörében kell fog! atkoztam i, nem érintette, csak a besorolásra és a keresetveszteség megtérítésére vonatkozó részt támadta meg. Az óvásnak a Legfelsőbb Bíróság a következő indoklással adott helyt: A munkaügyi bíróságnak meg kellett volna állapítania, hogy a munkásnak az áthelyezés előtt és után mennyi volt a keresete és a két összeg közötti különbözet jár kereset- veszteség címén. Alikor is tévedett, amikor. 13,40 forintos órabér-besorolást rendelt el. A munkaügyi vitákat eldöntő szerv csak arra jogosult, hogy a munkáltatót a ténylegesen betöltött munkakör szerinti besorolásra kötelezze. Az alsó és felső fizetési határ közötti tényleges órabér megállapítása a munkáltatót illeti meg, s ezt a jogkört a bíróság nem veheti át. Tehát a gyárat csak arra kötelezhette volna, hogy alkalmazottját korábbi munkakörében történő foglalkoztatásával egyidejűleg az addigi munkaköri kategóriának megfelelően sorolja be. Az ezzel ellentétes állásfoglalás téves. Ezért a besorolásra és a keresletre vonatkozó ítéleti részt a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte és e vonatkozásban a munkaügyi bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A jogerős ítélet egyéb rendelkezését helyben hagyta. II. E. MOZIMŰSOR MÁRCIUS 3-TÖL MÁRCIUS 9-IG CEGLÉD, Szabadság 3— 6: Délutáni előadás: A Jégsziget foglyai I—H. 3— S: Esti előadás: Piedone, a zsaru ?— 9: Délutáni előadás: Afonya, a vagány 7— 9: Esti előadás: Nem zörög a haraszt. • .* CEGLÉD. Kamara 3— S: Mérleg 7— 9: Félkegyelmű GÖDÖLLŐ 3— 4: Koncert szólópisztolyra 5— 6: A négy muskétás újabb kalandjai 7— 9: A cigánytábor az égbe megy SZENTENDRE 3— 6: Fekete gyémántok I—II. 7— 9: Fekete gyémántok I—II. VÁC, Madách Imre 4— 6: Pókfoci 7— 9: Suttogások és sikolyok** ABONY 3— 4: Egy magyar nábob + Kárpáthy Zoltán 5— 6: Afonya, a vagány BUDAÖRS 7— 9: Szerelmesek románca I—II. 3— 6: Foglalkozása: riporter 7— 9: Edith Piaf* DABAS 4— 6: Kilenc hónap** 7— 8: A pillanat embere 9: Vörös rekviem DUNAHARASZTI 3— 6: A négy testőr 7— 8: Fel a fejjel •Csak 16 éven felülieknek! DUNAKESZI. Vörös Csillag 3— 6: Kincses sziget 7— 9: Pókfoci DUNAKESZI. Rákóczi 2— 3: Derszu Uzala I—II, 5— 6: Amarcord* 7: Pókfoci 9—10: Visszatérés Oz földjére ÉRD 1— 3: A pillanat embere 6— 7: Csempészek nyomában 8— 10: Régi idők rock zenéje FÓT 3— 6: Kísértet Lublón 7— 8: Sztrogof Mihály GYAL 3: Gyémánt Lady 4— 5: A cél kiválasztása I—II. 6— 7: Az utolsó szolgálat* KISTARCSA 3— 4: A cár és a tábornok 5— 6: A cigánytábor * az égbe megy 7: Rocco és fivérei* 8: Csínom Palkó NAGYKATA 3— 6: Miért ölnek meg egy bírót?* 7— 9: Oz, a csodák csodája PILISVÜRÖSVAR 4— 6: Három testőr 7— 9: Péntek 13 POMAZ 3— 4: A cigánytábor az égbe megy 5— 6: A cár és a tábornok 7— 8: Nősülni tudni kell RÁCKEVE 3— 6: Fehér Agyar visszatér 7— 9: Tótágas SZIGETSZENTMIKLÓS 3— 6: Régi idők rock zenéje 7— 8: A cár és a tábornok •♦Csak 18 éven felülieknek FIK HETEK — árengedményes vásár MAR CSAK 4 NAPIG Házi vízellátók, szivattyúk Fali melegítők, vízmelegítők Fiko 70-es tűzhely Verhovina moped Szovjet férfikerékpár Hajdúsági és Zelmer porszívók 20%-os árengedmény 20%-os árengedmény 20%-os árengedmény 400 Ft-os árengedmény 250 Ft-os árengedmény 20%-os árengedmény és még sokféle árucikk 20-30%-os árengedménnyel vásárolható a PIK szakétetekben és vegyesiparcikk-boltokban. MOST VÁSÁROLJON ON IS, MOST ÉRDEMES! Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat
