Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-02 / 51. szám

977. MÁRCIUS 2., SZERDA XHíritw Heti jogi tanácsok • A házasságkötés alkalmá­ból adott ajándék (nászaján­dék) a házastársak közös va­gyonába tartozik-e? i minap két olvasónk ke- ett lel bennünket. Egymás­vitatkoznak, hogy kit il- a nászajándék. Természe- en, ez nem pusztán aka- nikus vita, mivel házas­akat felbontani szándé­knak. Az ilyen ajándék a kastársak közös vagyoná- tartozik ugyan, azonban itt van kivétel. Ha az ajándé­ké nyilatkozatából az aján- s jellegéből, vagy egyéb- nt az ajándékozás körül- :nyeiből arra lehet követ- ztetni, hogy a juttatás csak egyik házastárs részére •tént, akkor már az aján- k nem tartozik a házastár- k közös vagyonába. A véle- n tehát az, hogy a közös gyonba tartozik, aki ennek lenkezőjét állítja, annak ll bizonyítania a házasság- ítés alkalmából adott aján- ik (nászajándék) különva- ronba tartozását. Mivel hasonló kérdést már ások is feltettek, ezért rész- tesebb indoklást kíván a té- a. Megnéztük, hogy hasonló letekben milyen álláspontot >glal el a bíróság, története­in a Legfelsőbb Bíróság. Abból kell kiindulni, hogy családjogi törvényünk a há- istársak vagyoni jogviszo- yai rendezésének alapján a ;ljes egyenjogúság elvének íegfelelően, a házastársi va- yonközösség intézményét te- zi. E családjogi intézmény ellegéből a házastársak köl- sönös támogatási kötelezett­égének jogi és erkölcsi tar­almából következik, hogy a lázastársak vagyoni jogviszo- íyainak rendezésénél a közös mgyon védelmét fokozottan \zem előtt kell tartani. Ennek a védelemnek a há- ’asságkötés alkalmából adott íjándék, az ún. nászajándék lekintetében is érvényesülnie kell. Annak elbírálásánál, hogy a nászajándék a közös vagyonba tartozik-e, ' vagy pedig az egyik házastárs kü­lönvagyona, annak van első­sorban jelentősége, hogy a há­zasulok rokonai, barátai és is­merősei a nászajándékot — a tapasztalatok szerint — álta­lában a házasélet megkezdé­sével a közös háztartásba be­rendezkedéssel kapcsolatos terhek könnyítése céljából ad­ják, s az ajándékozó általá­ban nem tesz olyan nyilatko­zatot, hogy csak az egyik há­zastársat kívánja megajándé­kozni. Ez pedig azt jelenti, hogy az ajándékozó rendsze­rint a házastársaknak szánja az ajándékot a közös háztar­tás keretében való használat céljából. Ha tehát a házastársi va­gyonközösség megszüntetésé­vel, illetőleg az ezzel kapcso­latos vagyonjogi igények ren­dezésével kapcsolatban a há­zastársak között a nászaján­dék jellegét illetően vita van, abból kell kiindulni, hogy a nászajándék a házastársak közös vagyonába tartozik, ki­véve, ha bizonyítják, a vala­melyik házastárs különva­gyonába tartozást. A bizonyí­tás a különvagyonba tarto­zást állító felet terheli. Annak elbírálásánál, hogy az ajándékozó a nászajándé­kot valóban csak az ezt állító házastársnak adta-e, tehát, hogy mi volt az ajándékozó valóságos szándéka, elsősor­ban az ajándékozónak az ajándékozás alkalmából tett nyilatkozata jelentős. Az aján­dékozó kifejezett akaratnyil­vánítása a legbiztosabb alap annak megállapításához, hogy az ajándékozás csak az egyik házastárs részére történt. Vannak olyan esetek, mint például a nálunk tanácsot ké­rő olvasóinknál, akiknél a sze­mélyes használatra szolgáló tárgyak tekintetében volt fő­leg a vita. Ilyenkor az aján­déktárgy jellegéből és rendel­tetéséből következik, hogy azok nem tartoznak a közös vagyonba. Ilyen például a ruhanemű is. Egy másik olvasónk eseté­ben, aki orvos, azon volt a vi­ta, hogy a fogorvosi szék kö­zös vagyon-e. Véleményünk szerint — és erre utal a Leg­felsőbb Bíróság álláspontja is —, az ajándékba adott dolog­nak csak az egyik házastárs hivatásának gyakorlása köré­be való hasznosíthatósága rendszerint ugyancsak a kü­lönvagyonba tartozás mellett szól. ,Egy másik példa: az egyik házastárs hozzátartozójától kapott gépkocsi különva­gyon-e, vagypedig ez osztoz­kodás alapját szolgáló közös vagyon. Ilyen esetben nem hagyható figyelmen kívül az ajándékozó személye, és a megajándékozotthoz fűződő kapcsolata sem. Ha például a hozzátartozó ad rokonának gépkocsit, bútort, vagy csalá­di házat, akkor az különva­gyonba tartozik, kivéve ter­mészetesen, ha kifejezésre jut bármilyen formában az aján­dékozónak az a szándéka, Válaszol az illetékes Gazdaságpolitikai kisszótár MI A KÜLÖNBSÉG A NOMINÁL­BÉR es a reálbér között? A nominálbér az a pénzösz- szeg, amit a dolgozó végzett miunkájáért ténylegesen kéz­hez kap. A munkabér vásárló­értékét viszont a reálbér fejezi ki. A reálbér: használati érté­kekben — tehát árúban — és szolgáltatásokban kifejezett munkabér; a nominálbérnek az árszínvonalhoz viszonyított aránya. A pénz vásárlóerejét az árszínvonal határozza meg; a pénzegységre jutó fogyasztá­si cikk és szolgáltatás értéke az irányadó. Mérésére a leg­gyakoribb módszer az úgyne­vezett fogyasztási árindex, amely a lakosság által vásá­rolt cikkek és szolgáltatások árainak változását, általában emelkedésének mértékét tük­rözi. A reálbér tehát azt fejezi ki, hogy a nominálbérért mi­lyen mennyiségű anyagi javak és szolgáltatások vásárolhatók. A reálbér változására úgy ka­punk választ, hogy a nominál­bérek változását kifejező in­dexből kivonjuk a fogyasztói árak változását kifejező ár­indexet. Például 1971—1975 fo­lyamán a munkások és alkal­mazottak nominálbére, névle­ges havi átlagkeresete több mint 35 százalékkal, ugyaneb­ben az időszakban a fogyasz­tói árak csaknem 15 százalék­kal nőttek. Ily módon, tehát az egy keresőre jutó reálbér átlagosan mintegy 20 százalék­kal gyarapodott az említett időszakban. Forgács Katalin közgazdász hogy a juttatás mindkét há­zastárs részére történt. Sok­szor nehéz tehát a kérdés el­döntése, ezért nem kell mél­tatlankodni, ha a bíróság szé­leskörűen és sokszor, több tárgyalás keretében tudja csak a mérlegelési körében esetleg a helyi szokásokra is figyelemmel eldönteni, hogy egy-egy vagyontárgy hova tartozik. Q Lakbérfizetési késedelem esetén a felmondási jog sem gyakorolható feltétel nélkül. Egyik olvasónk azt pana­szolja, hogy súlyos balesetet szenvedett, kórházba került, és emiatt 2 hónapig elma­radt a lakbérfizetéssel. A ház- tulajdonos, illetve a bérbeadó felmondta a bérleti jogvi­szonyt, és azzal fenyegeti, hogy be sem engedi a lakás­ba, ha kijön a kórházból. Az érvényes lakásrendelet szigorúan, a bérleti jog el­vesztésével járó súlyos jog­következmények terhével elő­írja a lakbér pontos időben való megfizetését. Ezzel kap­csolatban az a rendelkezés, hogy havonta egy összegben, legkésőbb a hónap 15. nap­jáig kell a bért kifizetni. Ha ezt a bérlő elmulasztja, ennek kimentésére nincs lehetősé­ge. Ez utóbbira helyesen hi­vatkozott olvasónk esetében a bérbeadó, és jogosult is a bérleti jogviszonyt felmon­dani, annál is inkább, mivel előzőleg még írásban is fel­szólította a hátralék rende­zésére. Olvasónkat mégis megnyugtathatjuk, mert a bérbeadó sem gyakorolhatja a felmondási jogát, minden feltétel nélkül, hanem csak jóhiszeműen, és annak a tár­sadalmi rendeltetésével ösz- szefüggően. Ügy látjuk, hogy jelen esetben a felmondási jogát a bérbeadó nem helye­sen alkalmazta, mivel olva­sónk önhibáján kívül került olyan körülmények közé, hogy fizetési kötelezettségét átmenetileg menthető okból nem volt képes teljesíteni. Ol­vasónk, mihelyt olyan hely­zetbe kerül, hogy mulasztá­sát pótolhatja, és ennek ha­ladéktalanul eleget tesz, ak­kor megvan a reménye arra, hogy a bíróság a körülmé­nyek gondos mérlegelése mel­lett megállapítja, hogy a fel­mondás nem felel meg a jog- gyakorlás társadalmi rendel­tetésének, és ezért nem mond­ja ki a bérlő felmondásának érvényességét. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntése A dolgozók átirányításáról Az alkalmazottá k munka­helyi átirányítása miatt ke­letkezett sok perben iránymu­tatóul szolgáló állásfoglalások hangozttak el a Legfelsőbb Bíróságon. Egy nagyvállalat dolgozóját — munkakörének és -béré­nek érintetlenül hagyásával — egy másik telepre irányí­tották át. Az intézkedés ellen az illető .panaszt emelt a mun­kaügyi döntőbizottságnál, amely azonban elutasította. Ezek után a munkaügyi bíró­sághoz fordult. Keresetében előadta: az átirányítást azért tartja sérelmesnek, mert a. kijelölt munkahelyen csak fo­kozottabb megterheléssel dol­gozhatna, aminek rossz egész­ségi állapota miatt nem tud eleget tenni. Jelenleg is beteg- állományban van. A munka­ügyi bíróság a vállalatot köte­lezte, hogy alkalmazottját olyan munkakörben foglal­koztassa, amelynek betöltése nem jár további egészségrom­lással ha pedig erre nincs mód, egyidejű közös megegye­zésen alapuló munkaszerző­dés-módosítással, a rehabilitá­ciós jegruzékben felsorolt munkakörök valamelyikébe ossza be. A munkaügyi bíróság ítéle­te ellen a legfőbb ügyész tör­vényességi óvással élt, amely­nek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, az ítéletet hatá­lyon kívül helyezte, ugyanígy a munkaügyi döntőbizottsá­gét is, és az átirányítást ér­vénytelenítette. A határozat indoklása sze­rint ebben az ügyben a mun­kaügyi bíróságnak kizárólag afféléi kellett döntenie, hogy az új munkahelyre történt át­irányítás nem ütközik-e az egészséget védő jogszabályi rendelkezésbe. E szempontból nincs jelentősége annak, hogy a felek a munkaszerződés megkötésekor változó munka­helyen történő foglalkoztatás­ban állapodtak-e meg. A jog­szabály szerint megengedett átirányítás -is törvénysértő­nek minősülhet, ha végrehaj­tása a dolgozó érdekeit védő jogszabályba ütközik. Ilyen esetben az átirányítás érvény­telen. Az általános balesetelhárító és egészségvédő óvórendsza­bály értelmében a dolgozót csalt olyan munkakörben sza­bad foglalkoztatni, amire — a biztonságos munka szem­pontjából — szellemileg, fizi­kailag és egészségileg alkal­mas. A tárgyaláson kihallga­tott igazságügyi szakértő vé­leménye szerint a felperes dolgozó nem alkalmas a kije­lölt új munkahelyen történő foglalkoztatásra, mert az egészségi állapotának további romlását eredményezheti. Az Tíz nap rendeletéiből A vállalatok és egyes szö­vetkezetek kategóriába sorolá­sáról intézkedik az 1/1977. MüM rendelet, amelyet az ér­dekeltek a Munkaügyi Köz­löny február 25-i számában1 találnak meg. ( Egyes dolgozók alapbérének megállapításáról szóló jogsza- : bályok módosításáról és a j munkabérek legkisebb Össze-1 géről ugyanitt jelent meg a: 3/1977. (II. 5.) MüM és a 4/1977. j (II. 14.) MüM rendeletek. Az egészségügy területén dolgozók figyelmét pedig arra | hívjuk fel, hogy ugyanebben a közlönyben találják meg a 40/1976. EüM számú utasítást, amely a Munka Törvényköny­ve egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 29/1967. EüM számú utasítást módosí­totta és kiegészítette. Ez utób­bi többek között rendelkezik a helyettesítési feladatok ellá­tására alkalmazott dolgozók munkaviszonyáról, a túlmunka kiszámításáról, az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgo­zók napi munkaidejéről, a fel­mondási idő mértékéről is. A költségvetési szervezetek gazdasági és pénzügyi ellenőr­zésének irányelveiről a 2/1977. (P. K. 5.) PM sz. utasítás ren­delkezik, amely a Pénzügyi Közlöny 5. számában jelent meg. Az iskolai taneszközök be­szerzéséről és használatáról a 2/1977. (II. 17.) OM számú ren­delet intézkedik. (Tanácsok Közlönye 8. szám.) átirányítást elrendelő intézke­dés tehát óvórendszaibályi tilalomba ütközött. Mindezek­re figyelemmel a munkaügyi bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a keresettel meg­támadott munkáltatói intézke­dést, minthogy az az alkal­mazottja érdekeit védő jog­szabályba ütközik, hatályon kívül helyezi, aminek termé­szetes következménye, hogy az illetőt továbbra is eredeti munkahelyén köteles foglal­koztatni. A továbbiakban a Legfel­sőbb Bíróság rámutatott arra: a munkaügyi bíróság a kere­seti kérelem és ellenkérelem által megszabott kereteken túlterjeszkedett, amikor ítéle­tében affelől is rendelkezett, hogy a vállalat alkalmazottját milyen munkakörben foglal­koztassa és ebben a vonatko­zásban a rehabilitációs jegy­zékben foglalt munkakörökre hivatkozott. Ez az ítéleti ren­delkezés amellett, hogy végre­hajthatatlan, mart teljesülését a felek megállapodásától te­szi függővé, törvénysértő is, tekintve, hogy a bíróság a kereseti kérelmen túlterjesz­kedve olyan kérdésben dön­tött, ami a vitának nem volt tárgya, ezenkívül az áthelye­zett dolgozó sem tartott arra igényt ★ Egy gyári munkást más munkakörbe irányítottak át. A határozat megváltoztatá­sáért indított perét a munka­ügyi bíróság elutasította. A Legfelsőbb Bíróság az ítéletet megsemmisítette és a bírósá­got új eljárásra utasította. A határozat indoklása szerint a két munkakör közötti eltérést meg kell vizsgálni, mert kü­lönböző bérkategóriába tar­toznak. Átirányításról csak azonos munkakörön belül le­het szó. A munkaügyi bíróság új ítéletében megállapította: a két munkakör nemcsak jelle­gében különbözik, de eltérőek a munkavégzési és kereseti le­hetőségek is. A gyár intézke­dése egyoldalú munkaszerző­dés-módosítás, tehát jogelle­nes. Ezért a gyárat kötelezte, hogy a munkást 13,40 forint személyi órabérrel korábbi munkakörében foglalkoztassa és az addigi keresetkiesés cí­mén keletkezett kárát —• a hasonló munkakörben dolgo­zók jövedelmének figyelembe­vételével — fizesse meg. A jogerős ítélet egy része ellen a legfőbb ügyész törtvényessé- gi óvással élt. Az óvás a mun­kaügyi bíróság ítéletének azt a részét, amely megállapította, hogy a munkást korábbi mun­kakörében kell fog! atkoztam i, nem érintette, csak a besoro­lásra és a keresetveszteség megtérítésére vonatkozó részt támadta meg. Az óvásnak a Legfelsőbb Bíróság a követ­kező indoklással adott helyt: A munkaügyi bíróságnak meg kellett volna állapítania, hogy a munkásnak az áthe­lyezés előtt és után mennyi volt a keresete és a két összeg közötti különbözet jár kereset- veszteség címén. Alikor is té­vedett, amikor. 13,40 forintos órabér-besorolást rendelt el. A munkaügyi vitákat eldöntő szerv csak arra jogosult, hogy a munkáltatót a ténylegesen betöltött munkakör szerinti besorolásra kötelezze. Az al­só és felső fizetési határ kö­zötti tényleges órabér megál­lapítása a munkáltatót illeti meg, s ezt a jogkört a bíróság nem veheti át. Tehát a gyárat csak arra kötelezhette volna, hogy alkalmazottját korábbi munkakörében történő foglal­koztatásával egyidejűleg az addigi munkaköri kategóriá­nak megfelelően sorolja be. Az ezzel ellentétes állásfogla­lás téves. Ezért a besorolásra és a keresletre vonatkozó íté­leti részt a Legfelsőbb Bíró­ság hatályon kívül helyezte és e vonatkozásban a munkaügyi bíróságot új eljárásra, vala­mint új határozat hozatalára kötelezte. A jogerős ítélet egyéb rendelkezését helyben hagyta. II. E. MOZIMŰSOR MÁRCIUS 3-TÖL MÁRCIUS 9-IG CEGLÉD, Szabadság 3— 6: Délutáni előadás: A Jégsziget foglyai I—H. 3— S: Esti előadás: Piedone, a zsaru ?— 9: Délutáni előadás: Afonya, a vagány 7— 9: Esti előadás: Nem zörög a haraszt. • .* CEGLÉD. Kamara 3— S: Mérleg 7— 9: Félkegyelmű GÖDÖLLŐ 3— 4: Koncert szólópisztolyra 5— 6: A négy muskétás újabb kalandjai 7— 9: A cigánytábor az égbe megy SZENTENDRE 3— 6: Fekete gyémántok I—II. 7— 9: Fekete gyémántok I—II. VÁC, Madách Imre 4— 6: Pókfoci 7— 9: Suttogások és sikolyok** ABONY 3— 4: Egy magyar nábob + Kárpáthy Zoltán 5— 6: Afonya, a vagány BUDAÖRS 7— 9: Szerelmesek románca I—II. 3— 6: Foglalkozása: riporter 7— 9: Edith Piaf* DABAS 4— 6: Kilenc hónap** 7— 8: A pillanat embere 9: Vörös rekviem DUNAHARASZTI 3— 6: A négy testőr 7— 8: Fel a fejjel •Csak 16 éven felülieknek! DUNAKESZI. Vörös Csillag 3— 6: Kincses sziget 7— 9: Pókfoci DUNAKESZI. Rákóczi 2— 3: Derszu Uzala I—II, 5— 6: Amarcord* 7: Pókfoci 9—10: Visszatérés Oz földjére ÉRD 1— 3: A pillanat embere 6— 7: Csempészek nyomában 8— 10: Régi idők rock zenéje FÓT 3— 6: Kísértet Lublón 7— 8: Sztrogof Mihály GYAL 3: Gyémánt Lady 4— 5: A cél kiválasztása I—II. 6— 7: Az utolsó szolgálat* KISTARCSA 3— 4: A cár és a tábornok 5— 6: A cigánytábor * az égbe megy 7: Rocco és fivérei* 8: Csínom Palkó NAGYKATA 3— 6: Miért ölnek meg egy bírót?* 7— 9: Oz, a csodák csodája PILISVÜRÖSVAR 4— 6: Három testőr 7— 9: Péntek 13 POMAZ 3— 4: A cigánytábor az égbe megy 5— 6: A cár és a tábornok 7— 8: Nősülni tudni kell RÁCKEVE 3— 6: Fehér Agyar visszatér 7— 9: Tótágas SZIGETSZENTMIKLÓS 3— 6: Régi idők rock zenéje 7— 8: A cár és a tábornok •♦Csak 18 éven felülieknek FIK HETEK — árengedményes vásár MAR CSAK 4 NAPIG Házi vízellátók, szivattyúk Fali melegítők, vízmelegítők Fiko 70-es tűzhely Verhovina moped Szovjet férfikerékpár Hajdúsági és Zelmer porszívók 20%-os árengedmény 20%-os árengedmény 20%-os árengedmény 400 Ft-os árengedmény 250 Ft-os árengedmény 20%-os árengedmény és még sokféle árucikk 20-30%-os árengedménnyel vásárolható a PIK szakétetekben és vegyesiparcikk-boltokban. MOST VÁSÁROLJON ON IS, MOST ÉRDEMES! Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat

Next

/
Oldalképek
Tartalom