Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-17 / 64. szám

ABONYI KRÓNIKA ELKÉSZÜLT A HARMADIK KÖTET A nagyközség krónikája GYÁRTÖRI ÉNÉT AZ UTOLSÓ FEJEZETBEN Az abonyi helytörténészek munkássága már nemcsak a településen belül, hanem azon túl is ismert. Hírt adott- mű­ködésükről a rádió, a televí­zió, cikkek jelentek meg ró­luk és kutatásaik eredményé­ről a sajtóban, jelentős terje­delemben foglalkozott az. abo- myi helytörténeti munkával Békés István író is a Pest me­gyei barangolások című köny­vében. Egy helyen például ezt írja: „Az abonyiak kutatják, gyűjtik, óvják, feldolgozzák, s lehetőségük szerint e jelen szá­mára hasznosítják hagyomá­nyaikat. Abony nagyközség helytörténeti kutatócsoportjá­nak tagjai: a százkezű vb-tit- kár, búvárkodó református lel­kész, a Falumúzeum téglatárát létrehozó geneológus, két ta­nár, egy előadó, s a nyomukba lépő fiatalok — az elmúlt évek során olyan munkát végeztek, amelyhez hasonlót eddig nem láttam a megyében, s nem tu­dom, találhatok-e bárhol az országban.” A közelmúltban készült el Győré Pál szerkesztésé­ben Abony történetének harmadik kötete. Az első a település felszaba­dulásának 20. évfordulója al­kalmából, 1964-ben látott nap­világot, a második négy évvel később, amiben Abony föld­rajzi elnevezéseit foglalták össze. Az említett harmadik részben első helyen a Somo­gyi Imre Általános Iskola 4459. sz. II. Rákóczi Ferencről el­nevezett úttörőcsapatának tör­ténetéről olvashatunk. A KISZ Központi Bizottsága vörös se­lyem zászlójával tüntették ki őket. Olvasni a Somogyi Imre, a Gyulai Gaál Miklós általános és a Bihari János zeneiskola múltját és jelenét ismertető írásokat is. Talán Abonyi Lajos (Márton Ferenc) író személyes példája váltotta ki az abonyiak vonzó­dását az irodalom iránt? — Nem tudni, de tény, hogy a nagyközségben élő embe­rek mindig szívesen olvas­tak, játszottak színházat,, egyszóval sokat adtak a műve­lődésre. Már a múlt században olyan színkör volt itt, — igaz fából készült — ahol neves színészek is felléptek, köztük Blaha Lujza. Péter Ida, volt tanárnő, Abony irodalmi múlt­ját és fejlődését eleveníti fel, amit sorrendben a helyi mű­velődési ház és a könyvtár tör­ténete követ. A több szakosz­tályt működtető Termelőszö­vetkezeti Sport Kör fejlődését és egy-egy kiemelkedő sporto­ló pályafutását írta meg több, mint félszáz oldalon SKuliéty Sándor, volt testnevelő tanár. A Kinizsi Pál Gimnázium 1958-ban nyitotta meg kapuit. A következő írásban az intéz­mény jelentőségét es működé­sét méltatják, majd a lassan százéves tűzoltótestület törté­netét írja le Szűcs László. Sok örömet szerzett annak idején a település lakóinak a volt Föld­művesszövetkezet ének-, zene- és táncegyüttese. A következő oldalakból az együttes útja ele­venedik meg, az első próbák­tól a rádiófelvételig és a sike­res külföldi turnékig. A kó­rusban a megalakulást köve­tően mintegy 350-en énekeltek, a táncosom száma meghaladta a százat és ugyanennyi volt a színjátszók száma is. Az abo­nyi Földművesszövetkezet (ma ÁFÉSZ) 1946. február 24-én alakult meg 379 taggal. Meg­alakulásának körülményeiről és az azt követő néhány, nehéz esztendőről számol be a követ­kező fejezetben L. Varga Al­bert. A Mezőgazdasági Felsze­reléseket Készítő Kisipari Ter­melőszövetkezet, majd utódja, az Építőipari Ktsz megalakulá­sáról és 1951—1962-ig tartó működéséről Juhász István sorakoztat fel érdékes adato­kat. A következő fejezetben a közegészségügy fejlődését mondják el a helybeli egészségügyi dolgozók, majd Bárány Pál a település gazdasági eredményeiről, kom­munális ellátottságáról rajzol átfogó képet. A kötet utolsó fe­jezetében a Mechanikai Művek abonyi gyáregységének alig több, mint hatéves történetéről olvashatunk. Gy. F. Segíthetnek a volt diákok Keresik a közös értesítőkéi Ebben az évben lesz 75 éves az abonyi Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola, az agykori polgári. Emlékkiállí­tással szeretnék az évfordulót még ünnepélyesebbé tenni, be­mutatni az intézmény történe­tét, fejlődését. Mivel az iskola irattárát a világháború is megtizedelte, az iskola az egy­kori diákok, a lakosság segít­ségét kéri. Akinek a birtoká­ban közös értesítő van, az is­kola igazgatóságánál, vagy a falumúzeumban leadhatja be­mutatásra. GYEREKEK KÉSZÍTETTÉK Minden alkotás tükörkép A megye kisegítő iskolái között úgynevezett komplex vetélkedőt hirdettek meg eb­ben a tanévben, amely elmé­leti és gyakorlati részből áll. Az abonyi kisegítő iskolában a házi versenyeket már lebo­nyolították. A gyerekeknek egészségügyi, földrajzi, közle­kedési és az úttörőélet szabá­lyainak ismeretéből kellett számot adni. A gyakorlati munkákból a napokban kiállítást rendez­tek, amelyen részt vett Diósi Gábor szakfelügyelő, Vígh Sándor, a gyömrői Gyógype­dagógiai Nevelőintézet igaz­gatója. A kiállítás igen ízlé­ses és szép, hű tükörképe a gyermekek fejlődésének, egyé­ni és kollektív munkájának. A megyei versenyen azok vehet­nek részt, akik elméletben és gyakorlatban a legtöbbet tud­ták. Az abonyi iskolát öt gye­rek képviseli. Hajó- és repülőmodellek sorakoznak a bemutatón Gyuráki Ferenc felvétele A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA hí ni lA CEGLÉDI JAPÁS ÉS Cl :d , SOS SZfeRE. XXI. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM 1977. MÁRCIUS 17., CSÜTÖRTÖK Síneken jön a hordó Új töltő- ás tárolóhely épül Pontosságuk alapja: a jó munka A Kossuth Ferenc utca egy rövid szakaszán naponta meg­jelennek a piros betűs táblák, amelyek útba igazítják a járó­kelőket : Gyalogosforgalom a túloldalon! feliratukkal. A Hungarovin ceglédi pincészete előtt olyankor vasúti vagonok vesztegelnek, és összeszokott, gyors mozdulatokkal végzik munkájukat a rakodással megbízott emberek. A telihasú hordók szaporán gurulnak be j a kocsik gyomrába, összehan- i goltan megy a munka, szinte ! menetrendszerű pontossággal j tovapöíöghet terhével a moz­dony. Simon Ernő, a pincészet ve­zetője elmondotta, hogy a ta­valyi rossz szüret ellenére ná­luk kiegyensúlyozottan kezdő­dött az év. Februárban már jelentős mennyiséget szállítot­tak megrendelőiknek, márciusban rekordot javí­tanak, egyetlen hónap alatt húszezer hektoliter bort szállítanak a Szovjet­unióba. Erre tett vállalást a vállalat kiváló Kossuth szocialista bri­gádja. Húsvétra Csehszlová­kiába, Lengyelországba és az NDK-ba is küldenek italaik­ból. A hordógyárral megfelelő összhangban dolgoznak. A kül­földi partnerek magasabb igé­nyének megfelelően jobb mi­nőségű, a szigorú követelmé­nyeknek mindenben megfelelő hordókat gyártanak. A helybe­li szállításnál alaposan kihasz­nálják» a vagonokat. A hordó- gyárból sínen érkezik az üres hordó a pincéhez. Szinte per­cek alatt kirakják, és nyom­ban teli hordókat gurgatnak a helyükre, ezáltal állandóan terhelten jár a szerelvény. A megkötött szerződések szerint 1977-ben 200 ezer hektoliter bort küldenek külföldre Ceg­lédről. A mennyiségre, a mi­nőségre és a határidők betar­tására eddig még sohasem volt panasz. Igyekeznek minden piacon megállni a helyüket ezentúl is. A pontosság alapja a jó munka. A negyvenöt személyt foglalkoztató pincészetben a dolgozók zöme törzsgárdatag. Ott nincs munkaerőgond. Igaz, a vállalat megbecsüli azokat, akik huzamos időt töltenek szolgálatában. Nemcsak a nye­reségrészesedésben ' tesznek különbséget, hanem afféle hűségjutalmat adnak, amely­nek havi összege 60 és 180 fo­rint között van. Eredményes volt az 1976-os esztendő is, melynek nyomán most 17 napi nyereséget fizetnek. A pincének a jövőben vál­toztatni kell szállítási körülményein. Erre kényszeríti az 1977. de­cember 31-ével megszűnő hantházi vasútvonal. Az ügy végére már pontot tett a mi­niszter erről szóló rendelete. A Hungarovinnek mielőbb fel kell építeni az állomás Szűcs­telepi oldalán, a cipőgyárral szemben új töltőállomását. A városból hatalmas Rába-Man tartálykocsik szállítják majd a hordótöltőhöz a bort. A rövi­desen megkezdődő építkezés 20 millió forintot emészt fel, ebből 14 milliót a KPM ad a vállalatnak. Az az elgondolás, hogy mire — Hantháza felől haladva — felszedik a síneket, de legkésőbb 1978 nyaráig, üzembe helyezik az új töltő- és tárolóhelyet. Árra törekednek, hogy a megváltozó körülményeket lehetőleg létszámemelés nélkül hidalják át. Ennek érdekében átcsoportosí­tást terveznek. Nagy szaktu­dású gépkocsivezetőkre lesz szükségük, akik a 2,7 millió forintot érő, 22 ezer liter űr­tartalmú autókkal a pince és az állomás között közlekednek majd. A vasút megszüntetésével a város nyer a legtöbbet. Meg­szűnik egy sereg eddig nap mint nap tapasztalt kellemet­lenség, csökken a növekvő forgalom miatt egyébként is nagy balesetveszély. Az sem utolsó szempont, hogy a sín­pár felszedése után sor kerül­het a Kossuth Ferenc utca átépítésére, amely a város belső forgalma szempontjából nagy jelentőségű. T. T. Törtei, Dózsa Tsz Földben a zöldborsó A törteli Dózsa Termelőszö­vetkezet határában az őszi ve­tések zöld tábláin itt-ott még foltokban csillog a víz. A mé­lyebb fekvésű területekről las­sabban vonul le, bár siettetik távozását. A hét végi esőzés hátráltatja a gépek indulását, felázott a talaj, ez az oka a késedelemnek. Kónya Ferenc, a szövetkezet termelési elnökhelyettese el­mondotta, hogy a gabona fej- trágyázását az idén csak he­likopter igénybevételével tud­ták megoldani. A talajelőké­szítő munkák némi késedelmet szenvednek. Az egyik legsür­gősebb teendő a zöldborsó ve­tésekhez a terület előkészítése. E növény termelésének hagyo­mányai vannak a termelőszö­vetkezetben, az idén is kétszáz hektáron foglalkoznak vele. Az első szakaszban már elvetették hetven hektáron. Az almáskerben jól haladtak a metszéssel, 120 hektáron el­végezték a teendőket, befejez­ték az első permetezést. Ha­ladnak a szőlőkben is a ta­vaszi munkákkal. Az idén tovább bővül a Dó­zsa Tsz gépparkja. Egy Rába- Steiger és két Zetor 120-as gyarapítja az erőgépállományt, a munkagépek közül némelyik még nem jött meg, pedig már jó lenne, ha birtokukban vol­na például a Rába-Steigerhez való kombinátor, amelyre az Agroker ígéretét bírják. (t.) KOSZORÚZÁS, NAGYGYŰLÉS A SZABADSÁG TÉREN Ünneplő ifjúság Vándorserleg a legjobb versenyző csapatnak Cegléden a Szabadság téren több mint háromezer fiatal gyülekezett a forradalmi if­júsági napok megnyitó ünnep­ségére, melynek kezdetén pat­togó ritmusú indulók zenéje szállt. Némedi József, a KISZ városi bizottsága munkatársa mondott ünnepi beszédet, melyben a három tavasz tör­ténelmi 'eseményeit felelevenít­ve azt méltatta, hogy mit je­lent ez a ma ifjúságának. A ceglédi fiatalok köznapi tetteik sorával, munkájukkal bizonyít­ják, hogy megértették a törté­nelem szavát, a forradalmasán, a hazafiság és a proletár inter­nacionalizmus eszméi bennük gyümölcsöznek és képességeik legjavát igyekeznek a közösség érdekében hasznosítani. Az ünnepség végén a meg­emlékezés koszorúit helyezték el Kossuth Lajos szobra talap­zatán a fiatalokkal együtt a Kossuth nevét viselő intézmé­nyek, valamint a Petőfi és a Kossuth szocialista brigádok is. Délelőtt a fiatalok a Szabadság filmszínházban megtekintették a Budapesti mesék című új magyar film bemutatóját. A Bem SE sportpályáján há­romszáz középiskolás vett részt az összetett honvédelmi verse­nyen és a kispályás labdarúgó mérkőzésen. Az első helyezet­tek megkapták a KISZ ceglédi városi bizottsága alapította vándorserlegeket, amelyek ezentúl a forradalmi ifjúsági napok legjobb sportolóit ille­tik. Az összetett honvédelmi verseny győztese ezúttal a Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskola csapata lett. kispályás labdarú­gásban első lett ugyancsak az iskola csapata. A női kispályás labdarúgó mérkőzés első he­A város fiataljai nevében Simon István, a KISZ városi bizottsága titkára és Sebók Pál úttörőelnök koszorúzta meg a Kossuth szobrot. lyezettje az Április 4. Közgaz­dasági Szakközépiskola csapa­ta. ☆ Vasárnap délután öt órakor a Kossuth Művelődési Köz­pontban ünnepi nagygyűlésen vesznek részt a ceglédi fiata­lok, a Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 58. évfordulója és a KISZ zászlóbontásának 20. évfordulója alkalmából. Az Virág Rózsa felvétele ünnepséget Sebők Pál, úttörő­elnök nyitja meg, ünnepi be­szédet mond Simon István, a KISZ ceglédi városi bizottsága titkára. Az évforduló alkalmá­ból emléklapok és kitüntetések átadására kerül sor. Az ifjúsági nagygyűlés után a KISZ Központi Művészegyüt­tesének Folk-pódiuma lép fel Cegléden. Olvasónk levele Névtelen segítő Cegléd utcái még mindig alaposan sárosak a sok tél végi csapadéktól. A gyalogosokat gyakran elkeseríti, ha ruháju­kat, cipőjüket tönkreteszi a sár, miközben az utca egyik oldaláról a másikra átjutnakl Éppen ezárt igen emberséges tett volt egy fiatalembertől az segítség, amelyet egy bajba jutott autósnak adott. Vasár­nap este történt, hogy a Sas utcában elakadt egy jármű, hiába próbálkozott a gazdája, nem tudta kimozdítani a he­lyéből. Egy éppen arra járó fiatalember sietett a segítségé­re, s hogy az autó elindult, el is távozott, mire a jármű tulaj­donosa a segítségét megkö­szönhette volna. Az útviszo­nyokat ismerve bizonyára csu­pa sár lett a névtelen segítő ruhája, s még ezt sem tette szóvá. Az autó tulajdonosai, Osgyá- nyi Mihályék, a Bezerédi utca 14/A-ból. Köszönik a segítsé­get és szívesen megfizetik a fiatalember ruha-tiszti ttatási költségét. Kérik, jelentkezzen náluk. öngyógyítás helyett, orvoshoz! Amit a gyógyszerekről tudni keli Az egészségügyi miniszter rendelete alapján január 1-én életbe lépett új gyógyszerren­delet megfelelő. Nem kell kü­lön hangsúlyozni, menyire hu­mánus a szóbanforgó rendelet, miszerint egyes gyógyszere­ket nem kell rendelőintézeti orvosoknál receptre íratni, né­melyikük olcsóbban, vény nél­kül kapható és van olyan re­cept, amely többször felhasz­nálható. A tapasztalat szerint vi­szonyt lényegesen megnöveke­dett a gyógyszerfogyasztás, egyre többen állnak sorba gyógyírért, gondolván, hadd legyen otthon minél többféle tabletta. A betegségre való ésszerű felkészülés önmagá­ban nem lenne baj, de az már igen, hogy a gyógyszerfelhal­mozás, a házipatikák túlzott feltöltése maga után vonja az öngyógyítók számának növe­kedését. Nem elég hangsúlyozni, hogy a gyógyszer csak bizonyos mennyiségben jótékony, azon túl méreg! Az adagolás tehát kizárólag orvosi feladat. Ismét figyelmeztetjük a gyógyszerfo- gyasztókht a helyes tárolásra és a gyógyszerek felhasználási - idejének rendszeres ellenőrzé­sére! Az ismerősök, barátok ajándékba, vagy az orvos ál­tal hajdan felírt gyógyszer be­vétele helyett mindig fordul­junk szakorvoshoz. A fenti gondolatokat egy jó példa nyomán vetette papírra a krónikás. Cegléden ugyanis Kovács András vezető gyógy­szerész írt közérdekű cikket Amit a gyógyszerekről tudni kell címmel. A sommás dolgo­zatot a városi tanácsnál rk_ szorosítják, és eljuttatják gyógyszertárakba, üzemekbe, iskolákba. Ilyenformán hang­súlyozzák a már említetteket, hogy a helytelenül alkalma­zott gyógyszer végzetes lehet. <u. gy.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom