Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-16 / 63. szám

Nyolcszáz fát ültettek Gyümölcsöző kapcsolat ala­kult ki a felnőtt munkásőr- egység és az úttörőgárda mun- kásőrszakasza között Túrán. Gregus János egységparancs­nok rendszeresen látogat a az úttörő-munkásőröket. A fog­lalkozásokon felnőtt munkás­őrök megismertetik a fiatalo­kat a munkásőrség céljaival, feladataival. Legutóbb a munkásőregység bázisüzeme, a Galgamenti Rá­kóczi Termelőszövetkezet vá­sárolta meg az úttörőszakasz tagjainak a munkásőrsapkákat. Az elmúlt vasárnap társa­dalmi munkaakciót szervezett a két egység, a termelőszövet­kezet gyümölcsösében. A kom­munista vasárnapon több mint 800 barackfát ültettek el együtt a' felnőttegység és az úttörő­szakasz tagjai. Szöveg és fotó: Takács Pál KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1977. MÁRCIUS 16., SZERDA Forradalmi Hiúsági napok, 1977. Népünk bizton számíthat a kommunista ifiúságr Fanfárok hívéjeiére vonul­tak be tegnap délelőtt tíz óra­kor az Ifjú Gárda század dísz­egyenruhás tagjai a gödöllői Petőfi Sándor térre, majd - a Himnusszal nyitották meg a város ifjúságának március 15. alkalmával rendezett nagy­gyűlését. A KISZ-szervezetek küldöttségei, mintegy ezeröt­száz fiatal, már korábban el­foglalta helyét a nagy forra­dalmár költő szobra körül. (A forradalmi ifjúsági napok A szocialista országok együttműködése jegy éhen Vietnam mezőgazdaságának fejlesztéséért Az Műi szakértője a legfsntesakk feladatokról A háborúktól sokat szenve­dett Vietnam ma már a békés hétköznapokat éli. Ebben az országban most a legfontosabb feladat a gazdaság talpraállí- tása, fejlesztése, hiszen a há­borús körülmények között a termelés csak a minimális, a létfenntartáshoz szükséges ja­vak előállítására korlátozód­hatott. Vietnam gazdasági alapja ma még alig valamivel több természeti kincseinél, s földjénél. És persze, van még egy kincse ennek a népnek is: s ez nem rpás, mint az a kö­zös akarat, amellyel az újjá­építés útját járja. . I Barátok támogatásával Vietnam népe a háborúban sem állt egyedül, és most is sok oldalról kap segítséget. A szocialista országok és a Viet­nami Szocialista Köztársaság kormánya közötti kétoldalú együttműködési szerződések jelentik gazdasági fejlesztésé­nek keretét. A békés termelő- munkához- gépek, eszközök és a nélkülözhetetlen tanácsok a termelés irányításához, szer­vezéséhez. líiszen az ország­ban most felnőtt nemzedék — a miénkkel ellentétben — nem járhatta ki az ipar és a mező- gazdaság szakiskoláit, hogy elméletben vagy gyakorlatban j felkészülhessen feladataira. Egy hosszú háborút viselő or- | szágban ilyen és hasonló gon­dokkal kell megküzdeni. Ezekről beszélgettünk a na­pokban dr. Horváth Józseffel, a Mezőgazdasági Gépkísérle­ti Intézet tudományos főosz­tályvezetőjével, aki nemrégi­ben Vietnamban járt, meghí­vott szakértőként, abban a cso­portban, amelyet a KGST tit­kársága delegált, hogy össze­hangolják a Vietnam északi részén, a Vörös-folyó deltavi­dékén a mezőgazdasági ter­melésre alkalmas területek komplex gépesítéséit, fejleszté­sét. A deltavidék szerepe a jövőben — A Vörös-folyó deltavidé­keként említett terület egymil­lió hektár. A harmincéves há­ború során lényegében ez lát­ta el az országot élelmiszerrel, elsősorban rizzsel — mondja dr. Horváth József. — A ter­melésre azonban mi sem jel­lemzőbb, mint az, hogy a föl­dek művelésében a legfonto­sabb vonóerő a bivaly, noha időközben néhány traktor be­került a gazdaságokba. Nem csoda tehát, ha — például a rizstermelésben — az egy hektárra fordított élőmunka 450—500 nap, míg ez nálunk körülbelül 30—40 nap. EJbből már következik a legfontosabb Válasz cikkünkre A víz hőfoka a szabályoknak megfelelő ? Nem meleg a meleg viz eim­mel, március 9-i számunkban közöltük Noskó Istvánná Gö­döllő, Stromfeld Aurél sétány 11. szám alatti lakos levelét, amelyben a következőket pa­naszolta: „A Városgazdálkodá­si Vállalat által működtetett tömbfűtőmű hónapok óta me­leg vízként 40, de legtöbbször 25—23 fokos vizet szolgáltat, hoha, a díj ugyanaz ... Pana­szunkkal 1977. január 15-én írásban fordultunk a városi ta­nácshoz, de választ a mai na­pig nem kantunk”. A gödöllői Városgazdálkodá­si Vállalat igazgatójától, Szűcs Gábortól érkezett válaszlevél, amelyhez egy hőtáblázatot is mellékeltek az októbertől ja­nuár 20-ig terjedő vízhőfokok­ról. A városgazdálkodási válla­lat szerint a panasz túlzott A hőtáblázat tanúsága szerint 1976 IX. hó l-t,ől 1977. I. 13- ig több mint 500 mérést, illet­ve ellenőrzést végeztek, és 7 esetben volt 40 fok alatt a víz hőmérséklete. A hőközpontra érvénves előírás szerint 40 és 45 fok között ketl meleg vizet szolgáltatnunk. Ennek ellené­re az októberi átlag 56 fok, a novemberi 63, a decemberi 59, a januári 60,5 fok. A kifogá­solt hőmennyiségnek tehát két, két és félszeresét szolgál­tatták. A kifogásolható 7 eset közül a november 24-i, esti hibát a vállalat szerint a Termano- lix-szabályozó hőellenállásá­nak kiégése okozta. 25-én már 65 fok volt a víz hőmérsékle­te, s a szerelők a helyszínen megállapították, hogy a boy-i ler melegvíz-tolózárát hozzá nem értő személy elzárta. A vállalat nyomatékosan felhív­ja a házkezelőséget, hogy csak árra illetékes személyek nyúl­hassanak a berendezésekhez, nem úgy, mint az éppen a Stromfeld Aurél sétány 11. számú tömbben történt. Ilyen esetben a városgazdálkodási vállalat nem vállalja a fele­lősséget. További két esetben áram­szünet miatt volt alacsonyabb a hőmérséklet a szükségesnél. A fennmaradó «égy eset a vállalat szerint nem meríti ki a szerződésszegést. A panasz késedelmes meg­válaszolásáért az ügyintézőket figyelmeztették. teendő: olyan gépek bevezeté­se, amelyek hatékonyan csök­kentik az élőmunka-felhasz­nálást. — Vietnam északi része lé­nyegében egész éven át alkal­mas a növénytermesztésre, ég­hajlati viszonyaik ehhez jók. Jelenleg átlagosan 1,6-szoros az éves aratási forduló. A ter­melés korszerűsítésével azon­ban elérhető — s ezt célul tűzték ki —, hogy évente átla­gosan 2,4-szer lehessen arat­ni. Ehhez rövid tenyészidejű rizsfajták kellenek, továbbá az, hogy a speciális gépekkel gyorsabban elvégezzék az ara­tást, s a talaj előkészítését a következő vetéshez. — A földek művelődésmód­ján szintén szükséges változ­tatni. A régen kialakított, év­százados, háborús ká'rokat szenvedett gátrendszer miatt csak kis táblákon folyik a rizs termesztése. A táblák hossza jelenleg 50—100 méter, ame­lyek a nagyüzemi termelés kö­vetelményeinek még rizs ese­tében sem felelnek meg. A 300x 100 méteres táblák már alkal­masak a gépesítésre. További gond — nemcsak a rizsnél, ha­nem más növénynél is —, hogy igen sekély, mindössze 16—17 cm a talajok művelési mélysége. Ez viszont csak ele­gendő műtrágya esetén növel­hető. — Szövetkezetek szép szám­ban működnek a delta vidékén, területük azonban alig halad­ja meg a 200—300 hektárt, ezért 1980-ig 800—1000 hek­táros gazdaságok kialakítását tervezik. Komplex gépesítéssel — Az egymillió hektáros te­rület műszaki ellátottságára jellemző, hogy ezen összesen mintegy 3500 darab MTZ—50- es traktor van, továbbá né­hány DT 75-ös található, és használnák 1500 kis traktort, ezek 8—12 lóerősek. Az MTZ- traktorokat úgy tudják a mé­lyen átázott, sáros talajokon használni, hogy széles, rács­kereteket szereltek rájuk, s még így is gyakran elsüllyed­nek. Nem megoldott a vetés, a rizspalántázás és a -betaka­rítás gépesítése. Most 85 gép­állomás működik a deltavidé­ken, de ezeken is látszanak még a háború nyomai. Egy- egy gépállomáson 30—50 trak­tor van, javítóbázisaik szintén korszerűsítésre várnak. Az elmondottakkal talán si­került némi képet adni arról, hogy valójában milyen nagy erőfeszítések szükségesek. Viet­nam egyetlen körzetében a me­zőgazdasági termelés normális feltételeinek a megteremtésé­hez. Ezeket ismerve érthetjük meg, milyen fontos lehet a szocialista országok segítsége vietnami barátainknak. F. I. budapesti és további megyei ünnepségeiről lapunk 1. ol­dalán közlünk beszámolót.) Zárt sorokban, a városi testületek zászlait magasra emelve érkeztek a térre, a Török Ignác Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola, a 202. számú Szakmunkáskép­ző Intézet, az úttörőcsapatok diákjai, s hozzájuk csatlakoz­tak a Ganz Árammérő Gyár, a Gépgyár, az Agrártudományi Egyetem és a többi üzem KISZ-szer vezetőinek küldöt­tel. A város és tömegszerveze­teinek, párt-, állami képvise­letében a nagygyűlésen meg­jelent Plutzer Miklós, az MSZMP gödöllői városi bizott­ságának első titkára, Benedek János, a gödöllői városi ta­nács elnöke, a tanintézmények vezetői. A Himnusz elhangzása után Bárdi Péter, a gimnázium ta­nulója lépett a mikrofonhoz, hogy elszawalja Petőfi Sándor forradalmi indulóját, a Nem­zeti dalt. Ezután Vilmos György tar­totta meg ünnepi beszédét. A százhuszonkilenc évvel ezelőt­ti dicső tavaszra emlékezve többek között a következőket mondta: — A magyar nemzeti haza­fias érzés és gondolkodás egy- gyé fonódott a 48-as hagyo­mányokkal, az 1848-as forra­dalmárok, szabadsághősök és vezéreik, Kossuth, Petőfi, Táncsics tettei és szelleme százhu- szonkilenc év alatt az igaz hazafiság jelképeivé vál­tak. — 1848. március 15-ről so­kan és sokféleképpen emlé­keztek már. A magyar elnyo­mó uralkodó osztályok Petőfi szellemét megcsúfolva vissza Is éltek a 48-as eszmékkel. A méltó megemlékezésekre szí­vesebben mondunk példát: a XIX. század végi és a XX. század elejei munkásmozga­lom vezetői, nagy íróink és köl­tőink, amikor megemlékeztek március 15-ről. mindig saját koruk nagy kérdéseire keres­ték a választ. A szónok ezek után a for­radalmi hagyományok tovább­fejlesztéséről, századunk di­cső tavaszairól, 1919-ről és 1945-ről beszélt, a 48-as esz­méknek a fiatalok mai helytál­lásában.' mindennapi életében betöltött szerepéről szólt: — A magyar ifjúság tekin­télyes részére is illik a kife­jezés, ők a 48-as ifjúság ügyé­nek mai folytatói. A kommu­nista ifjúság azzal válik méltóvá a márciusi ifjak hagyomá­nyához, hogy a magyar • nép bizton számíthat rá, mai legnagyobb és legne­hezebb célkitűzéseinek megvalósításában, a szocializmus felépítésében, az alkotó szellemű hazafias és nemzetközi gondolkodásra nevelésben. Mintegy az ünnepi beszéd megállapításaira felelve az úidonsült ifjúgárdisták ünne­pélyes eskütétele következett, majd a fiatalok képviselői el­helyezték a hála és a megem­lékezés virágait a Petőfi-szo- bor talapzatán. A város KISZ-fiataljainak nevében a KTQ'7 gödöllői vá­rosi bizottsága, a város úttö­rői nevében a gödöllői városi úttörőelnökség, a város nevé­ben a Hazafias Népfront gö­döllői városi elnöksége, a vá­ros területén dolgozó, fiata­lok nevében az Árammérő Gyár és a Gépgyár KISZ-bi- zottsága koszorúzott. A agrár- tudományi egyetem KISZ-bi- zottsága, a Török Ignác Gim­názium és Óvónőképző Szak- középiskola KISZ-bizottsága és a 202. számú Szakmunkás­képző Intézet KlSZ-bizottsá- ga a tanuló ifjúság koszorúit helyezte a talapzatra. A város úttörőinek küldött­sége Petőfi Sándor emlékeze­tére babérkoszorút helyezett el a költő emléktábláján. A koszorúzás végeztével a világ ifjúságának himnusza, a DlVSZ-induló hangjai har- santak, majd az Ifjú Gárda­század kivonulása után a fan­fárok újabb jele adta hírül, a város fiataljainak megemlé­kező gyűlésének végét. A résztvevők munkásmoz­galmi dalok ütemére vonultak el a térről, hogy az ünnepség után ki-ki hasznosan és vidá­man emlékezve, tartalmasán töltse el az ünnepi nap dél­utánját, estéjét. Kulturális szemle Pécelen Járási kulturális szemle színhelye volt Pécel. Nyolc­száz kisdobos és úttörő, 19 kó­rus, 4 énekkettős, nyolc hár­mas, 16 szólista adott számot énektudásáról. Cseremin Pe­temé irányításával a péceli művelődési ház igen jó körül­ményeket teremtett a találko­zóhoz. Hozzájárult a sikerhez a nagyközségi tanács is külön- díjakkdl. Az éppen nem ver­senyzőket a Kaláifa együttes és Levente Péter szórakoztat­ta. Aranyjelvényt kaptak: Sen­se Mária, Dány; Szabó Mária, Dány; Lőrincz Zita, Bag; Gé- czi Anna, Pécel; Leszák Kata­lin, Veresegyház\ .Fehér Ilona, Valkó; Vojtovics Anna, Kere­pes; Sára Noémi, Túra. Ének- kettősök: Pécel, Erdőkertes, Túra; hármasok: Erdőkertes I., 11., Kartál. Kamarakórusok: Pécel, Erdőkertes, Csömör. Nagykórusok: Pécel, Túra (út­törő- és kisdoboskórus, Csö­mör (két kórus), Erdőkertes (úttörő). Kovács Lajos megyei fel­ügyelő, a Ysüri elnöke össze­foglalójában hangsúlyozta: a kórusmozgalom fellendülőben van, járásunk a megyében élenjár. A sok éves múltra visszatekintő péceli, kartali, túrái kórusokon kívül a fiatal karnagyok is kitűnő produk­ciókat nyújtottak. Honismereti kör Ba^on Tegnap tartotta alakuló ülé­sét a bagi honismereti kör. Munkájában részt vesznek: a községi KISZ-szervezet, a ter­melőszövetkezet, a MEZŐGÉP helyi üzemének KISZ-esei. Gödöllő erdő- és vadvilága Tegnap délelőtt Benedek Já­nos, a városi tanács elnöke megnyitotta a Gödöllő erdő- és vadvilága című állandó ki­állítást a moziiskolában. Járási úttörő-olimpia - tornában Az idén Túrán rendezték meg a járási űttörő-olimpia tornaversenyeit. A tömegver­senyen az alábbi eredmények születtek: Ötödik osztályosok: 1. Simoncsik Mária (Kerepes), 2. Szabadkai Erika (Isaszeg), 3. Gál Erika (Túra). Hatodik osztályosok: 1. Farkas Szilvia (Isaszeg); 2. Bénik Ildikó (Túra), 3. Mező Judit (Kistar- csa). Hetedik osztályosok: 1. Csendes Erika (Túra), 2. Ku- rucz Ildikó (Túra), 3. Tóth Erika (Kistaircsa). Nyolcadik osztályosok: 1. Tóth Mária (Túra), 2. Dolányi Ilona (Túra), 3. Kelemen Csilla (Isaszeg). A fiúk eredményei. Ötödik osztályosok: 1. Tóth Zs.. László (Túra), 2. Blaskó Ferenc (Tú­ra), Magyar Attila (Isaszeg). Hatodik osztályosok: 1. Szilá­gyi Tamás (Túra), 2. Dobák Tibor (Túra), 3. Hídvégi Ist­i ván (Isaszpg). Hetedik osztá- ; lyosok: 1. Berták Béla (Túra), ] 2. Benkó Mihály (Túra), 3. i Hernyes György (Isaszeg). Nyolcadik osztályosok: 1. Győri István (Túra), 2. Surá- nyi' István (Túra), 3. Répási i Tibor (Isaszeg). ELSŐSORBAN EXPORTRA Tanfolyam a nagyüzemi nyúltartásról Korszerű módszerekkel, növekvő hozamok Az elmúlt években, a nagy­üzemi nyúltartás az egyik olyan ágazattá vált, amely kel­lő szakértelemmel, megfelelő tenyésztő eszközökkel és jó takarmányozással jól jövedel­mez. S habár idehaza a ser­tés-, a szarvasmarha- és a ba­romfihús-fogyasztás számotte­vően megelőzi a nyúlhúsét, a külföldi piac igénye diktálja a tenyésztés fokozását. Jó néhány mezőgazdasági nagyüzem — így például a me­gyénkben vasadi Kossuth Tsz — eredményesen foglalkozik a nyulak tartásával, amihez természetesen az is hozzájá­rul, hogy megfelelő, nagyüze­mi tenyésztésre alkalmas nyúl- fajtáink vannak. Ebben jelen­tős része van éppen a gödöllői Kisállattenyésztési Kutató In­tézetnek, amely évtizedek óta eredményesen munkálkodik az új nyúlfajták kitenyészté­sén is. A tartástechnológia mű­szaki feltételeinek kutatásá­ban a Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézet tevékenykedik hatékonyan. Azt is érdemes el­mondani, hogy e két, gödöllői székhelyű kutatóintézet között nemcsak a nyúl, hanem a szár­ny aisbaromfiák tartástechnoló­giájának fejlesztésében is meg­valósul az együttműködés. A nagyüzemi nyúltartás technikai feltételeinek megte­remtését, a korszerű nyúlket- recek. önetetők és -itatok gyár­tását pedig olyan két országo­san ismert cég végzi, mint a tatabányai Delta Ipari Szö­vetkezet és a Budapesti Kisál­lattenyésztő Szövetkezet üze­me. Rajtuk kívül némely gaz­daságok maguk is állítanak eiő nyúlketreceket. A nyúltenyésztés régen úgy­szólván kizárólag a kisgazda­ságokban valósult meg, s ha­bár ezek jelentősége még ma is nagy, a közeljövőben a nagyüzemi nyúltartás jut fo­kozatosan nagyobb szerephez. Ennek is köszönhető, hogy nagy érdeklődés nyilvánult meg az iránt a tanfolyam iránt, amelyet a Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézetben tartanak ezen a héten. Az in­tézet műszaki továbbképző irodája által szervezett egy­hetes tanfolyamon az ország különböző részéből — állami gazdaságokból, termelőszövet­kezetekből, szakszövetkeze­tekből, ÁFÉSZ-ektől — ér­kezett vezető szakemberek előadásokat hallgathatnak meg és szakmai bemutatón vesz­nek részt. Az előadásokat a Kisállat­tenyésztési Kutató Intézet, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, valamint a Baromfi- ipari Vállalatok Országos Trösztje szakemberei tartják, és elmondja tapasztalatait a nyúltenyésztésről a híres Kör- nyei Állami Gazdaság ágazat­vezetője is. A korszerű nagy­üzemi nyúltartás bemutató­ját a KisállattViyésztési Ku­tató Intézet nyúltelepén, vala­mint a vasadi Kossuth Tsz- ben tartják meg. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom