Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-16 / 63. szám

1977. MÁRCIUS 16., SZERDA 3 Vízbank a Szentendrei- és a Csepel-sziget Csápos kút Ráckevéról — Kisorosziból és Tahiból 75 ezer köbméter Kevesebb papírmunka, több ellenőrzés Jó ügyei szolgál a pártszervezet Támogatás szamócatelepítésre A Pest megyei Tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztálya tavaly 3,3, az idén 2,4 millió forintot kapott a me­gyében történő szamócatelepí­tés állami támogatására. Amint Béky Zoltántól, a me­zőgazdasági osztály kertészeti szakfelügyelőjétől megtudtuk, összesen 2700 hektár megyénk­ben a szamóca termőterülete, s ebből mindössze 600 hektár a közös gazdaságoké. A töb­bi kiskertekben található. A megyei ötéves terv előirány­zata szerint 1980-ra 800 hek­tárra kell növelni a szövetke­zetek szamócaültetvényeit. Szamócatelepítésre hektáron­ként 44 ezer 800 forint állami támogatást kapnak a k-zös gazdaságok. Az idén 131 hek­táron zöldül új szamócáskert, legnagyobbrészt — 60 hektá­ron — a táhitótfalui Kék Duna Szakszövetkezet határában, ahol 10 hektárt a közös gaz­daságban ültetnek el, 50-et a tagok kertjeiben. A perőcsényi Vörös Csillag Tsz 20, a kemence—bernece- baráti Egyesült Tsz 10, a kis- kunlacházi Petőfi 12, a Bu­dapest XX. kerületi Dimitrov 10, a kerepesi Szilasmenti Egyesült Tsz 6 hektár szamó- caiielepítést tervez. A mező- gazdasági osztály ellenőrzi a munka szakszerűségét, a tele­pítési terv és technológia meg­tartását, s csak akkor számol­ják el az állami támogatást, ha mindent rendben találnak. Ha csupán azt mondom: el­foglalt ember, nem biztos, hogy pontosan fogalmazok. A közéleti ember meghatározás Barát Endre esetében jobban fedi a valóságot. Bizonyságul egyetlen, hétfői munkanapjá­nak programját idézem. Nyolctól tízig vezetői megbe­szélés a soron következő fel­adatokról. Tíztől fél egyig munkaértekezlet, a járási pártbizottság munkatársainak eligazítása. Kettőtől négyig operatív bizottsági ülés a vá­rosavatásra készülő Dunakeszi vezetőivel, öttől falugyűlés Nagymaroson, ahol Pest me­gye 29. választókerületének or­szággyűlési képviselőjeként tart beszámolót. S közben ar­ra is időt kell találnia, hogy átnézze az elmúlt hét fonto­sabb ügyeit, leveleit, mivel egy hetet szomszédolt, azaz küldöttség élén tárgyalt a szlovákiai Érsekújváron. Beszédes levelezés A közéletiség — életeleme. Nemcsak azért, mert első tit­kára a váci járási pártbi­zottságnak, s ilyen értelemben felelős az egész járás jele­néért, holnapjáért, hanem azért is, mert tizenhat tele­pülés lakóinak érdekeit kell képviselnie az ország legfőbb törvényhozó testületében, a parlamentben. Hogy jól képvi­seli, vaskos iratkötegek bizo­nyítják. Levél dr. Romany Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi minisztertől: Az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság kezelésében levő, Verőce­maros—Királyrét közötti erdei vasútnak a nyári időszak alatt úttörővasútként való üzemel­tetéséhez hozzájárulok. Ennek végrehajtására a MÉM erdé­szeti és faipari főosztálya ren­delkezést ad ki az Erdőgazda­ság és a közvetlen felügyele­tet ellátó Állami Fagazdasági Vállalatok országos központja részére, hogy teremtsék meg az úttörővasút biztonságos forgalmához szükséges műsza­ki feltételeket, gondoskodja­nak a majd szolgálatot teljesí­tő úttörők rendszeres foglal­koztatásáról és állandó gondos felügyeletéről... A levél tetején a megjegy­zés: Elintézve, az úttörővas- utat felavatták ... Egy ügy a sok közül. Egy másik: levél Letkés tanácselnökétől, amely­ben gázcseretelep építéséhez kér segítséget. S a képviselő kéziratos megjegyzése: átadás 1977. április. Évente csaknem 15 millió köbméterrel emelkedik Buda­pest vízfogyasztása; állandó növekedését jól érzékelteti, hogy a néhány esztendővel ez­előtt még csúcsként feljegy­zett napi 800 ezer köbméteres vízfogyasztás ma már egy té­li nap átlagos felhasználásának felel meg. A fokozódó igé­nyek kielégítése érdekében a vízművek évről évre több száz­millió forintot fordít a háló­zat bővítésére, a víznyerő terü­letek gyarapítására: az idén például több mint egymilliárd forintot. Az idén folytatják a meg­kezdett beruházásokat és hoz­zákezdenek az újabbakhoz. Az V. ötéves terv időszakában a víztermelő kapacitást összessé­gében napi 300 ezer köbméter­rel emelkedik. A fejlesztést koncentráljuk a Szentendrei-, illetve a Csepel-szigetre. A Szentendrei-szigeten jelenleg három beruházáson dolgoznak. Vízmüvet létesítenek Kisoro­szi térségében és Tahi határá­ban. A kisoroszi, valamint a tahi I. vízmű részben már ad vizet a fővárosnak. A tahi I— II. vízmű teljes befejezésére még 100 millió forintot kell költeni. I Dr. Soós Gábor mezőgazda- sági és élelmezésügyi állam­titkár válaszlevele Barát End­rének: A törökmező—hegyes­tetői út első, 4,8 kilométeres szakasza 1976-ban befejeződik. 1977-ben újabb 1,8 kilométe­res szakasz épül. A még hát­ralevő, 1,8 kilométeres útsza­kasz megépítésére azonban csak később nyílik lehetőség. A levél 1976. júniusában íródott. Egy héttel ezelőtt kapta az értesítést Salt Emiltől, a MÉM főosztályvezetőjétől, hogy az idén nemcsak a ter­vezett 1,8 kilométeres útsza­kasz épül meg, hanem befe­jezik az egész út építését. Lépések útügyben — Az útépítés a váci járás északi részén központi kérdés. Egy-két évvel ezelőtti felmé­rés szerint ahhoz, hogy átla­gos szintre kerüljön e terület úthálózata, 250 millió forint kellene. Tavaly 70 millió fo­rint állt ilyen célra a KPM budapesti közúti igazgatóságá­nak rendelkezésére. A gond ott kezdődött, hogy tavaly jú­niusig az ígért utak negyede sem készült el. Ekkor kerestem meg Ábrahám Kálmán állam­titkárt, majd Cseri István fő­osztályvezetőt. S az eredmény: elkészült a nagybörzsönyi be­kötő út, valamint a Csornád— Örbottyán, a Kisalag—Duna­keszi és a Váchartyán—Püs­pökszilágy közötti útszakasz. S az idén újabb 70 milliót fordí­tanak útépítésre. Megemelik a Letkés—Ipolydamásd közötti útszakasz szintjét, amelyet az áradó Ipoly eddig mindig el­öntött. Megépül a kóspallagi út, a Szob—Márianosztra, va­lamint a Penc—Ácsa közötti útszakasz. Négy község vize A járás északi területének másik nagy gondja: az egész­séges ivóvíz hiánya. — Már nem tudnám meg­mondani pontosan, hány fóru­mon tettem szóvá Börzsönyli­get, Szokolya, Királyrét vízel­látási gondjait. Az eredmény: még ebben a tervidőszakban vízmű épül e területen. Ki­vitelezése már megkezdődött. Ami viszont még gond: az Ipoly völgyében, Vámosmikola kivételével kilenc községnek nincs egészséges ivóvize. A legsúlyosabb a helyzet Kemen­cén. ahol mindössze két iható vizű kút van, ahonnan lajt­A Kisorosziban és Tahi­ban épülő három vízmű naponta összesen 75 ezer köbméterrel gyarapítja a vízkészletet. A Szentendrei-szigeten egyébként több vízművet már nem létesítenek, valamennyi jó minőségű vizet adó partsza­kaszt kiaknázták. Vízben gazdag területeket tártak fel, viszont a Csepel- szigeten, ahol már több kútte- lepet építettek, s építenek, hogy a dél-budai és a dél-pes­ti városrészek vízellátását ja­vítsák. Idén a tököli vízmű kezdi meg termelését, s egy újabb több csápos kútból álló vízmű létesítéséhez fognak hozzá Ráckeve közelében. A napi 100 ezer köbméter kapacitású vízmű építése a tervek szerint 1980-ban fejeződik be, de a szi­geten addig is folytatják a kutatásokat: a hidrológiai fel­tárások szerint a szigeten több százezer köbméter ivóvíz ter­melhető ki. S ha az előrejelzé­sek beigazolódnak, a követke­ző évtizedekben a főváros víz­ellátásának egyik fő forrása a Csepel-sziget lesz. tál, kannával hordják ma is a vizet az emberek. — El kellett fogadtatni az itt élő lakossággal, akik mint képviselőjükre, rám adták a voksukat, hogy gondjukon csak egy regionális vízmű megépí­tése segíts Biz viszont azt je­lenti, hogy 12—12 ezer forint­tal nekik is részt kell vállal- niok a társulásban. Ezt Ke­mencén és Bernecebarátiban már vállalták. A Tésa melletti próbafúrások olyan bő vízfor­rásra találtak, amely négy község: Kemence, Berneceba- ráti, Perőcsény és Tésa vízel­látását is megoldja. A megyei tanács vállalta a kiviteli ter­vek elkészítésének költségeit. A kivitelezés még az idén megkezdődhet. Autóbuszokra várva Választóinak többsége köz­ügyekkel keresi fel. Tavaly ősszel például a zebegényi Ás­ványbánya dolgozói azt tették szóvá, hogy használhatatlan­ná vált a busz, amely a bá­nyászokat szállítja munkahe­lyükre a környező települések­ről. Egy hete kapta tőlük az örömteli hírt: az új autóbusz megérkezett. Ugyancsak a közlekedéssel kapcsolatos egy másik ügye is. A 20-as Volán váci kirendelt­ségének vezetői elmondották, hogy 11 új, 280-as típusú Ika- rus-autóbuszt kapnak az idén. Ez azért jelentős előbbrelépés, mondották, mert ezzel gyor­sabbá, kulturáltabbá tehetik a Vác—Budapest között közleke­dő járatokat. Sajnos, viszont erre csak az év utolsó negye­dében kerülhet sor, mert ak­korra igazolták vissza az új buszok érkezését. Pedig, s ez teljesen indokolt kérés, már az idegenforgalmi szezon kezde­tekor nagy szükség lenne a járművekre, mivel évről évre egyre több kiránduló keresi fel a Dunakanyar bal partjának közkedvelt helyeit. Eddig öt levél íródott ebben az ügyben, a többi között az egyik a kép­viselőtársnak, dr. Novák Bélá­nak, a Csepel Autógyár ve­zérigazgatójának, mivel ez a gyár készíti a buszok alvázát. Gondók és örömök annak a két esztendőnek az állomásai, amióta Barát Endrét képvise­lővé választották. Hogy a gond vagy az öröm volt-e több ez idő alatt? Ö úgy fogalmaz: a munka. Amelyet önként vál­lalt, s éppen ezért legjobb tu­dása szerint dolgozik, úgy, ahogyan azt joggal elvárják tőle választói. Prukner Pál Az utóbbi hetekben való­ságos pergőtűz zúdult a túl­burjánzó adminisztrációra, a felesleges papírmunkára. Gaz­dasági vezetők és közéleti em­berek, pártmunkások és két­kezi dolgozók emeltek szót a — helyenként — közvetlen kapcsolatokat is helyettesítő jelentésgyártás, párhuzamos adatszolgáltatás ellen. Jófor­mán nincs olyan munkahely, közéleti fórum, ahol az elret­tentő példák fel ne bukkanná­nak. A másik szobában már megvan Felsőbb szervektől olyan kérdésekre sürgetnek választ, amelyek az év végi gazdasági mérlegben egytől-egyig meg­találhatók. Ezt teszi például a Pest megyei Tanács ipari osztálya: a tanácsvállalatok­hoz kiküldött vaskos kérdő­íve jórészt olyan témákat firtat, amelyek a pénzügyi osz­tályra megküldött mérlegben is benne vannak. Vagy hová soroljuk a szakmai szakszer­vezetek olyan igényét, amivel január közepén jelentkeztek a hatáskörükbe tartozó ipari vállalatoknál: három héten belül töltsenek ki 4—4 pél­dányban nyolc, sűrűn nyomta­tott oldalas kérdőívet az 1976. évi alapszervezeti mozgalmi statisztikai adatokkal, s hozzá az 1. számú mellékletet, a választott szakszervezeti tiszt­ségviselők cserélődé 'ről. Ennél érdemes kiss., elidőz­ni. Csak mutatóba ragadok ki közülük néhányat: mennyi volt 1976-ban az üzembe be­lépők és kilépők száma; ebből saját kérésére hány fő lépett ki; hány szakkör működik a vállalatnál; a tavalyi műso­ros rendezvények száma; a műkedvelő (így!) együttesek tagjainak száma; a szakszer­vezeti kereskedelmi társadalmi ellenőrök száma, az ellenőrzé­sek szánta; az.ellenőrök közül á fizikai dolgozók száma, a nők száma, a 30 éven aluli fiata­lok száma; az 1976-ban szer­vezett természetjáró-túrák szá­ma; á munkahelyi testneve­lésben részt vett dolgozók szá­ma, ezen belül a nők száma. Es így tovább, hét oldalon át. Nehogy valami kimaradjon. Az embert már ettől is bosz- szús érzés fogja el, pedig a java a kísérőlevélben követ­kezik :... Kérjük, hogy a lét­számadatok, a szervezettség azonos legyen a pénzügyi és gazdasági osztályra beküldött beszámolójelentések adataival. Szóval a másik osztályon már mindezeket megkapták, de ;most, a szervezési és ká­derosztály is kéri... Ferde torony — aktákból — Mi is tapasztaljuk, hogy a felettes szervek időnként felesleges adatszolgáltatásra köteleznek bennünket — mondja Janiczky Ferenc fő- energetikus, a PEVDI közpon­tig párta Lapszervezetének tit­kára. — Mi magunk megpró­báltuk minimálisra csökken­teni az adatszolgáltatást, a papírmunkát. A gazdasági ve­zetéssel egyetértésben azt vál­laljuk, még egy futó látogatás is többet ér egy írásos jelen­tésnél. Az adminisztráció csökken­tésére irányuló törekvés a vállalatnál évekkel ezelőtt kezdődött, s időben egybeesett a hatáskörök decentralizálá­sával, a gyáregységek, gyá­rak önállóságának megerősí­tésével. — Mire megjelent a Köz­ponti Bizottság határozata az üzem- és munkaszervezésről, nálunk már kész volt az ez­zel kapcsolatos tervezet. Ezt a lépést nem a megérzés, ha­nem a szükség diktálta: ahol ennyire decentralizáltan, szét­szórtan termelnek, mint ná­lunk, s ahol ennyi a telephely, nem is lehetne másként dol­gozni. Azám. lássuk csak a szá­mokat: a PEVDI — mint a megye legnagyobb tanácsi vál­lalata — öt ágazattal. 2500 dol­gozóval működik. Ágazatai a következők: írószergyártás (Szentendre), bőrdíszmű ;Pj- lisszentiván, Kistarcsa, Érd), konfekció (Cegléd, Dabas, Mo- nor, Nagykáta), vegyipari ter­mékgyártás (Gyömrő), faipar (Solymár). A vállalat, vala­mennyi irodáját, raktárát, garázsát, műhelyét, üzemét beleértve, nem kevesebb, mint 69 telephelyen műkö­dik! Ha-mindezt papíron pró­bálná irányítani, aktákból épí- hetné fel a pisai ferde tornyot. A termelő részlegeknek — Visszatérve a párthatá­rozatra, bennünket csak meg­erősített szándékunkban: a jogkörök legtöbbjét leadtuk a gyáregységek, gyárak igaz­gatóinak, oda, ahol a terme­lés folyik; központi hatás­körben csak a tervezés, a szer­vezés, a beruházás, a munka­ügy és az adatszolgáltatás ösz- szesítése vagyis a főkönyvelés maradt. A vállalatvezetés rugalmas­ságát a fenti kérdésben jól jellemzi az alábbi példa: évekkel az említett intézke­dés után, az idén január el­sejétől olyan rendelet lépett életbe, amely előírja, hogy 3 napos betegségre a táppénzt a vállalat fizeti a munkavál­lalónak. A PEVDI-nél ezt a rendeletet olyan belső utasí­tás követte, hogy a táppénz- kifizetés joga — és egyben a betegállomány jogosultságá­nak ellenőrzése — a gyár­egységet illeti. Nyilvánvaló, hogy a megye minden táját képtelenek lennének a köz­pontból ellenőrizni: csak­ugyan náthás-e az a dolgozó, aki málnaszüret idején három napra beteget jelent? — A jogkörök leadása már önmagában is csökkentette a papírmunkát — fejtegeti to­vább a központi alapszerve­zet titkára —, s ehhez járult a pártszervezetek kezdemé­nyezése is. összesen 13 alap­szervezet és — a Szentendrei Irószergyárban — egy párt­vezetőség irányítja vállala­tunknál a politikai munkát. A központi alapszervezet koor­Fabók Zoltán, a HVDSZ fő­titkára látogatást ’ tett szerdán a PEVDI három gyáregységé­ben. Édes István igazgató elő­ször a solymári faipari gyár­egységbe, majd a pilisszentivá- ni bőrd íszm ű üzembe, végül pe­dig a szentendrei írószergyárba kalauzolta a vendégeket, akik a vállalati szakszervezeti mun­kával, a dolgozók szociális és Keddtől „csak mozdonyveze­tővel” közlekednek a vonatok a Balaton déli partját is kísé­rő vasútvonalon, Székesfehér­vár és Nagykanizsa közötti, 154 kilométer hosszú pályán. A MÁV Pécsi Igazgatóság terüle­tén ez az első ilyen rendszer: nincs szükség vonatkísérőre, a mozdonyon automatikus irá­nyító készülék működik. Ha dináló szerepet tölt be, ám ez kizárólag a gazdaságpoli­tikai tevékenységre korláto­zódik, mert minden tekintet­ben tiszteletben tartjuk a te­rületi elvet. Az évek sorát elértük, hogy a pártszerveze­tek nélkül semmiféle jelentőt döntés ne szülessen. Ezért nen i a központban kellett harcol­nunk, itt minden javaslat gazdasági utasítás az üzem négyszög ülésein születik, ha­nem a gyáregységekben. Árt a gazdaságpolitikai kérdései olyan jelentőségűek, hogy nerí is lehetne őket néhány sop ban elintézni, csakis szemé- lyes megbeszéléseken. Ezé- j két mi koordinációs értekez- I leteknek mondjuk — évente I kétszer, de legfeljebb négy­szer ül össze —, amelyeken s vidéki gyáregységek alapszer­vezeti titkárain kívül néhány meghívott gazdasági vezető is részt vesz. Legutóbb például a vállalati nyereség felosz­tását tárgyaltuk a gyáregysé­gek között. Összekötő kapocs — A központi alapszerve­zet vezetősége szerencsés ösz- szetételű, minden tagja ren­geteget utazik, állandóan jár­ja a gyáregységeket: a sze­mélyzeti osztályvezető, a köz­ponti tmk-vezető vagy az újí­tási előadó éppúgy, mint a tervosztály vezetője, vagy magam, a főenergetikus. Ez nemcsak arra jó, hogy szak­mai feladatainkat megoldjuk, hanem arra is, hogy az alap­szervezet vezetősége afféle összekötő kapocs, transzmisz- szió lehessen a gyáregységek és a vállalat legfelsőbb gazda­sági vezetése között. Levelez- getés helyett tehát néhány szóval továbbítjuk az illeté­kes osztályvezetőnek mind­azt, ami orvoslásra, sürgős el­intézésre vár. Nyíri Éva munkakörülményeivel ismer­kedtek. Felvételünk a szent-- endrei toliüzem szered éjében készült. Balról jobbra: Soltész Lajos, a HVDSZ Pest megyei bizottságának titkára, Fabók Zoltán, a HVDSZ főtitkára, László Imre gyárigazgató és Édes István igazgató. Gárdos Katalin felvétele például a mozdony túllépd a megengedett sebességet, a gép önműködően fékez. Időközön­ként éberségsípszó figyelmez­teti a vezetőt, aki gombnyo­mással visszajelez, hogy ébren van. Vagyis kevesebb ember­rel, nagyobb biztonsággal köz­lekedhetnek a vonatok a,sze­mély és áruszállítás szempont­jából egyaránt fontos vonalon. Képviselői hétköznapok Megfelelni a választók bizalmának Automata a mozdonyon Kevesebb emberre!, nagyobb biztonsággal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom