Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-15 / 62. szám

Sliest MEGYEI hírlap különkiadása IV. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1977. MÁRCIUS 15., KEDD Vasascentenáriumon, gyermekekért Kommunista műszakon, Ikladon Kommunista műszak volt Ikladon, a műszergyárban. Más ez a szombat? Miben, mennyiben tér el a többitől? A cinikus: világos, hogy más, ingyen dolgoztunk. A lelkes: munkánk ellenértékét magasz­tos célokra fordítják. Menjünk el a gyárba, győ­ződjünk meg róla. A portás ugyanúgy teszi a dolgát, mint más napokon. — Honnan jött az elvtárs? — Új­ságíró vagyok, hallottam, kom­munista műszakot tartanak, szeretném megnézni. — Hohó, nem úgy megy az. Meghívása van az elvtársnak? — Nincs, nem hívott senki. — Akkor ab­ba a szobába tessék, foglaljon helyet. — Nem foglalok, nem itt akarok időzni. Telefonál valahová. A zsinór túlsó vé­gén kedvezően foglalhatnak állást, már csak az a kérdés, van-e fotómasinám. Mutatom, hogy nincs, leadom igazolvá­nyomat, mehetek. Kísérő nél­kül. A másik portás még oda­súgja: tudja, hogy van ez, ez a kötelességünk. Világos. így több jut... Kommunista szombaton a gyárudvaron zene szól. Harsog a mikrofon: indulót és cigány­zenét, magyarnótát és operet­tek — hol milyen a készlet. Ikladon sok lehet a cigánydal. Időnként szöveget-olvasnak be: „köszönjük, hogy a vasasszak­szervezet centenáriuma tiszte­letére szervezett kommunista műszakra bejött, munkájával hozzájárul gyermekintézmé­nyeink fejlesztéséhez.. Rövid megbeszélés a pártiro­dán. Különösebb mozgósításra nem volt szükség — tájékoz­tatnak —, a korábbi, hasonló műszakokhoz képest többen jöttek be. Arra a kérdésemre, mit szólnak azok, akik nem Aszódon laknak, azt válaszol­ják, nem mindenkinek tetszik. A műszergyárba 40—45 köz­ségből, Gödöllőről, Hatvanból, Budapestről is bejárnak. Vala­mennyi település óvodáját, bölcsődéjét képtelenség volna a mai 250—280 ezer forintból támogatni. Más zsebből azon­ban juttatnak: tavaly Kairtal kapott félmilliót; nem elha­nyagolható a műszergyáriak­nak a környező községekben végzett társadalmi munkája. Több mint kétezerötszózan A kommunista műszakok Sajtóiának is kialakultak a sémái. Ilyenkor az irodák „ki­haltak”, az alkalmazottak, mű­szakiak is „lenn dolgoznak”. A tudósítók megkérdezik egy- egy „alanytól”, főleg nőktől, milyen otthoni munkát, prog­ramot halasztottak el. If in tégy azt sugallva: aki kommunis­ta műszakra megy, áldozatot hoz. Évente üzemenként két ilyen műszakot tartanak. Ha csak kétszer borulna fel az ember programja, szenvedne halasztást a nagymosás! Különben az irodisták Ikla­don is a műhelyekben, raktá­rakban dolgoztak, csak azok maradtak az igazgatási épü­letben, akiknek sürgős határ­idős munkájuk volt. No, de ideje a műhelyekbe mentii. Azonkívül, hogy harsog a cigánynóta (az üzemekbe egyébként nem hallatszik be), a gyárudvar megszokott képét mutatja. Az üzemeké sem másképp. Az tűnik fel, mintha többen lennének a kelleténél Az egyik vasajtó m'.'gött a termelési osztály vezetőjébe ütközünk. Pontos adatokkal szolgál: megerősíti, minden eddiginél többen vannak benn, 2230-an. A berceli gyáregység­ben 315-en dolgoznak. Beljebb kerülve, Banoss László üzem­vezetőtől megtudjuk: 30 alkal­mazottat — vendégmunkást — osztott be reggel. Szabó József- né, a termelési főmérnök és Kerek Józsefné, a termelési fő­osztályvezető titkárnője egy EKG-készülékhez hasonló ma­sina fényjeleit figyeli. Azt mu­tatja, jól kötötték-e össze a fázisokat. — Hogy tetszik a munka? — Annyira, hogy kedvem támadt főállásba idejönni — mondja Szabóné — Meddig tartott a betanu­lás? — öt percig. Ezt ne úgy értse — fűzi hozzá Kerekné —, hogy mi is annyira értjük, mint akik itt dolgoznak. Mi csaik azit olvassuk le, melyik a hibás darab, ők azt is, hogy miért rossz. — Normában csinálják? Tudják-e, hányat kell leadni? — Szalagszerűen megy a tekercselés, annak az ütemétől függ. Nem a norma a lénye­ges — teszii hozzá Banoss üzem­vezető. miközben a főfáziste- kercseiő félautomatát nézzük, — amit ma megtermelünk, mind a közösbe megy. Egyéb­ként sem várhatjuk el, hogy az első napon valaki elérje a száz Százalékot. Vendéglátásért — munka A szomszéd üzemben kato­nák serénykednek. Szovjet ka­tonák. Kihozzák a raktárak­ból a motorokat, fölteszik a kapcsolófedelet, rászerelik a relét és a kondenzátort, kék műanyag csuklyát húznak rá, majd az asztal másik végére rakják. Erdey-Grúz Balázs, a kereskedelmi főosztály villa­mosmérnöke segítségével be • szélgetünk V. G. Prockíjjal, a 11 tagú csapat jó] megtermett, szőke, mosolygós vezetőjével. — Hogy kerültek ide? — Vendégül láttuk a gyár képviselőit a szovjet hadsereg ünnepén, akkor kaptuk a meghívást. — Ez igen, a vendéglátásért munkát adtak cserébe. Ezt már nem hagyja szó nél­kül a beszélgetésen jelen levő Kiss Ferenc szb-titkár. A mundér becsületéről van szó. — Viszonoztuk a vendéglátást is, nőnapi ünnepségünkön szovjet katonafeleségek is részt vettek. Kapcsolatunk egyébként régi keletű — foly-. tatja — sek-sok baráti találko­zó zajlott már le. — Mit szóltak a meghívás­hoz? — fordulok ismét V. G. Prockijhoz. — Örlmmel jöttünk, jóval többen jelentkeztek, mint ahányan munkába állhatták. Láthatja, nagyon Szorgalmasán | dolgoznak a fiúk. Otthon nem mindig. Néha nógatni kell őket. Az egyik kiskatona, mintha végszóra érkezne, magyarul sürgeti Erdey-Grúz Balázst: elfogyott a motor, mi lesz?! • Ebből sem telik mindenre Két üzem között egy kis tisztáson Kiss Ferenccel lete­lepszünk egy hámló padra. Fél tíz körül vagyunk, ö már egy­szer végigjárta a gyárat. Ta­pasztalatait összegezi: — Két dolgot emelek ki. Többen jöttek be, mint eddig bármikor; nemcsak a munká­sok, az alkalmazottak, az el­vi főosztályok dolgozói is. A másik: eltérően számos ko­rábbi kommunista szombattól, most előtte is volt, utána is lesz munka. Sikerült a szerve­zés, a kooperációs partnerek eleget szállítottak. Hétfőn nem lesz pangás. Azért is örülök a nagy részvételnek, mert az el- múít hetekben tapasztalható volt egy kis nyugtalanság az idei bérfejlesztés elhúzódása miatt. A nyereségrészesedést illetően is nagy volt a vára­kozás. A nőnapon már beje­lenthettük: hétnapi bérnek megfelelő összeget fizethetünk. Négy-öt asszony, lány dol­gozik a nagy hegesztőgép körül a sajtolóüzemben. Idevalósiak és „vendégmunkások”. Lipták Erzsébet bérbeíró: — Mi kom­munista hétfőt is tartunk, a mai műszak sokféle kimutatá­sait is el kell végeznünk napi feladataink mellett. A közelé­ben dolgozó galgahutai he­gesztőnő váratlanul felcsattan: — A mi óvodánkat mikor fog­ják támogatni? Most is az aszódi kapja, s mi is ugyan­úgy dolgozunk. Rusvai Imrének is ez a bá­nata. Technológus, de ezen a szombaton gépen dolgozik. — Feleségem 17, én 13 éve dol­gozom a műszergyárban. Hat­vanban lakom, nekünk a gyár nem ad támogatást. Négyéves a lányom, fiam három. A nyá­ron telik le a feleségem gyer­mekgondozásija, fogalmam sincs, mi lesz utána. — Meg­enyhülve még hozzáteszi: — Engem sienki sem agitált, meg­jelent a felhívás, jöttem. Ha értelmét látom, ezután is ezt teszem. Délután egy óra. Az irodis­ták kezdenek szállingózni az üzemekből, egy-egy kifelé tar­tó munkás is feltűnik. A kom­munista műszakokhoz ez is hozzátartozik: nem veszik olyan szigorúan a befejezés idejét. Szerettem volna tisztelete­met tenni a vezérigazgatónál is. Többször is próbálkoztam, ajtaját mindig zárva találtam. Egész nap járta a műhelyeket. Kör Fái Zuhogó esőben Jó hangulatú FÍN-megnyitó Aszódon Zuhogó esőben, ernyők vé­delme alatt vonult az ifjúsági házból a múzeum előtti térre Aszódon az az ötszáz KISZ-es fiatal, akiket — miként elő­deiket 1848 március 15-én — a mostoha időjárás sem riasztott vissza. A forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatának járási megnyitójára sok községből érkeztek a fiatalok s már a reggeli gyülekezéskor lelkes han­gulatban hallgatták a pol­beatesek, Seres István és Kutlik Gábor zenéjét. Fél tízkor indult a menet, hogy a Petőfi-ház, a költő szobrának és a 48-as emlékmű megkoszorúzása után a még Múzeum névre hallgató téren meghallgassa az ünnepi beszé det. A tér nevét ugyanis meg­változtatták. Kis Károly, az a ivozep-magyarorszagi Közmű- és Mélyépítő Válla­lat KISZ-szervezete a városi KISZ-bizottság és a pártveze­tőség egyetértésével a minap alakította meg KlSZ-bizott- ságát. A KISZ-bizottság létreho­zása sürgető feladat volt. A megnövekedett termelési, gaz­dasági feladatokkal a társa­dalmi szervezeteknek is lé­pést kell tartaniuk. A válla­lat 53 munkahelyének KISZ- fíatalságát e bizottság nélkül nehéz volt összefogni. A köz­ponti irányító szerv nagyobb lehetőséget nyújt a szervezeti élet célkitűzéseinek mind jobb megvalósítására. Az eddigi egy helyett három alapszervezetet alalatottak. A központi mellett külön szer­vezeti egységbe tartoznak a dödöllőiek és a budapestiek. A várakozással teli alakuló gyűlések az alapszervezetek megválasztották képviselőiket, akik a küldöttértekezleten lét­rehozták az új bizottságot. Ezt megelőzően a küldöttek meg­hallgatták Mondok Ervin be­számolóját a tavalyi mozgalmi feladatok végrehajtásáról, majd kiegészítések és hozzá­szólások hangzottak el. A töb­bi között termelést segítő moz­galmak és a sportolási lehető­ségek szélesítéséről beszéltek a résztvevők. A KKMV KlSZ-bizottságá- nak titkárául Ursinyi Györ­gyöt választották. A bizottság tagjai: Péli László, Folláth Gi­zella, Mocsár László, Mondok Ervin, ifj. Sándor László, Szi- ráki Tibor, Kapu Lajos és Szente Erzsébet. Vélemény ős demokrácia Ha nem tetszik - elmehet?! NEHÉZ FIZIKAI MUNKÁT végző szocialista brigádvezető panaszkodott a minap. Érte­kezleten szólalt fel, a munkahe­lyén kerekedett vitában, anya­giak körül huzakodott. Aztán a vita végén a fejéhez vág­ták: ha nem tetszik, elmehet! Miért tesszük szóvá az ese­tet? Hiszen meglehet, a pa- naszkodónak nem volt igazai vagy nem teljesen. A körül­ményeket nem ismerjük pon­tosan, de az ügy lezárása fe­lettébb elgondolkodtató. Nem a forintokról, nem az elisme­résről vagy a szakmai eszme­csere mibenlétéről kívánunk elmélkedni, hanem a vezető és a beosztott viszonyáról, az üzemi demokráciáról, arról, hogy az ilyen ha nem tetszik, elmehet szemlélet hibás. A XI. pártkongresszus ha­Kísérletek — palántákkal A gödöllői Agrártudományi Egyetem kertészeti tanszé­kének kísérleti telepén több mint ezer négyzetméter alapterü- leien, fóliasátrak alatt salátapalántákat ültet ki Takács József­né, Tóth Jánasné és Móravccz Jánosné. A kifejlett növények egy részét kísérleti célokra használják majd fel. Ifi Fekete József felvétele tározatában olvashatjuk: „A munkahelyi, üzemi demokrá­cia a szocialista demokrácia alapvető része; lehetőséget ad a vállalati gazdálkodásba, a helyi és a közügyekbe s ezek eldöntésébe való érdemi be­leszólásra: segíti a munka alko­tó jellegének kibontakozását, fontos eszköz a vezetők és a beosztottak-viszonyának for­málásában; növeli a dolgozók felelősségtudatát, fokozza ak­tivitásukat __ Az üzemi de­mo krácia érvényesüléséhez olyan belső irányítási és in­formációs rendszer kialakítá­sa szükséges, amely a dolgo­zók számára pontosabb átte­kintést nyújt a termelés egé­széről és részleteiről, s vilá­gossá teszi a teljesítmények szerinti részesedés mértékét. A hatékonyan működő üzemi demokrácia támasza az egy­személyi vezetésnek is, javít­ja a vezetői munka színvona­lát.” AZ EDDIGIEK nem igé­nyelnek különösebb magyará­zatot. Ám a határozat azt is tartalmazza, hogy fel kell lép­ni a bírálatot elfojtani igyek­vők ellen. És a már idézett kifejezés: ha nem tetszik, el­mehet, a bírálat elfojtása. Az ilyen válasz — ha válasz ez egyáltalán —, azt tükrözi, hogy ebben az üzemben, gyár­ban, termelőegységben a dol­gozó véleményére nem sokat adnak, sőt, azt sem várhatja, hogy helyes vagy téves felszó­lalására normális hangnemben kapjon feleletet. Lehet, hogy előtte magyaráztak neki, lehet, hogy azt nem értette meg, de akár így, akár úgy, benne maradt a tüske és nem érti: ha nem tetszik, elmehet? Mi következik ezek után? Mit gondolhat és mit tehet az önérzetében megsértett dolgo­zó? Arra gondol netán, hogy kiszolgál még ő néhány veze­tőt és most egy ideig jobban teszi, ha hallgat? Nem való­színű. Inkább arra gondol: keresni kellene egy jobb he­lyet, ahol emberibb a hang, ahol, ha véleményt mond. el­fogadható hangon beszélnek vele. Mert van olyan hely is, több az olyan hely. NAGYON SOK TENNIVALÓ akad még az üzemi demokrá­cia megerősítésében. A kong- ] resszusi határozat is erre hívja i fel a figyelmet: „Az üzemi 1 demokrácia hatékonysága nem I felel meg a követelményeknek, ezért mind tartalmában, mind módszereiben tovább kell fej­leszteni.” Ahol a fenti kijelen­tés elhangzott, bizonyára vol­tak olyanok Is, akik ismerik a kongresszusi állásfoglalást. Annak szellemében kellett volna cselekedniük. K. L aszódi nagyközségi tanács el­nöke ünnepélyesen adta az új nevet: Ifjúság tér. Az ünnepi beszédet Mikulán Ferenc, az aszódi Petőfi Sándor Gimná­zium és Gépészeti szakközép- iskola tanulója tartotta. A tanácsteremben rendezték meg a Kilián-körök vetélkedő­jét, amelyen a csapatok a kommunista mártír életé­nek ismeretéről adtak szá­mot. A legtájékozottabbnak az Isaszeg községi KlSZ-alapszer- vezet I-es csapata bizonyult, második az aszódi gimnázium gárdája, harmadik az isasze- giek II. csapata. Futószalagon követték egy­mást a különféle műsorok. Mi­közben az ifjúsági házban a pol-beatesek vezényletével együtt énekeltek a résztvevők, a gimnázium udvarán kispá­lyás labdarúgó-bajnokság zaj­lott. Á kemény csatákból a kistarcsaiak csapata került ki győztesen. Délután háromtól kulturális bemutatót tartottak a járás művészeti csoportjai és a sza- valók, négy órától pedig leve­títették a Mi kommunisták va­gyunk című filmet. Este fél hattól a Dió-együttes szórakoztatta a fiatalokat fél nyolctól pedig a disco zenéjére táncolhatott az a százötven KISZ-es, aki fáradhatatlannak bizonyult. A tavaszi ünnepekre való emlékezés tartalmas, fiatalos, élménydús rendezvényeket kí­ván. Az aszódi megnyitó meg­felelt a kívánalmaknak, a rossz idő ellenére jóked­vűen, lelkesen ünnepeltek a fiatalok. Ezt a szellemet kell elvinniük községeikbe, ilyen lendületesen kell megszervezniük a helyi programokat is. Jó alkalom erre a mai nap is. Március 15-én, az 1848-as forradalmi ifjak tetteire emlé­keznek a KlSZ-alapszerveze- tekben s az úttörőcsa^atak tag­jaival együtt szűkebb hazá­jukban indítják el a forradalmi ifjúsági napok rendezvényei - r.ok sorát. ... •, Bővül az aszódi könyvesbolt Kétmillió 200 ezer forint volt a Gailgavidéke ÁFÉSZ aszódi könyvesboltjának tavalyi for­galma, ebből 200 ezer a hang­lemez. A járás községeiben a könyvterjesztést 30 bizományos révén folytatták, akik 900 ezer forint értékű könyvet adtak el. Az összes forgalom 14 száza­lékkal haladta meg az 1975. évit. Az idei évtől Zsámibokot és környékét is az aszódi köny­vesbolt látja él könyvekkel, bizományosai révén, s ebbe a hálózatiba bekapcsolódik a tú­rái takarékszövetkezet, vala­mint annak kirendeltségei. A könyvesbolt szolgáltatás­ként részt vesz az iskolai tan­könyvek beszerzésében az aszódi gimnázium, két aszódi általános iskola, valamint a gimnázium levelező tagozata és a szakközépiskola, továbbá a hévízgyörki és a kartali álta­lános iskola részére. Tömegsport Galgamácsai eredmények A Galgamácsai SE tömeg­sport bizottsága által szerve­zett téli kupa sakk és asztali­tenisz versenysorozata a vége felé közeledik. A hétvége eredményei: Sakk. Taped SE I.—Tsz. Ag­ronómia 1—2, Vácegres község —Vácegresi KISZ 3—0, Taped SE II.—Kultur SC 1—2. Há­rom ford-üó uáto a Kultur SC vezet 6 ponttal. Asztalitenisz. Tsz Agronómia —Taped SE I. 5—4, Taped SE I.—Kultúr SC 5—2, Tsz Gé­pész—Vácegresi KISZ 5—0, Tsz Agronómia—Taped SE. II. 5—1, Tsz Gépész—Kultúr SC 0—5, Vácegresi KISZ—Taped SE. I. 0—5. Két fordulóval a befejezés előtt a Tsz Agronó­mia vezet 6 ponttal. AZ ERŐK ÖSSZEFOGÁSÁRA KISZ-bizottság a KKMV-nél

Next

/
Oldalképek
Tartalom