Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-13 / 61. szám
4 1977. MÁRCIUS 13., VASÁRNAP Az Árpád-kor üzenete TV-FIGYELŐ S/inkrOi). Eddig is tudtuk, hogy milyen hajlékony, hány meg hány árnyalat, indulat kifejezésére alkalmas a magyar nyelv, két évtizede viszont már azt is tudjuk: idegen illetőségű személyek meghonosítására is fel lehet használni szavainkat. Akik végignézték A nyelv világa című műsor péntek esti adását, tudhatják, miről van szó. Igen, a külföldi filmek szinkronizálásáról, erről | a hazai televíziózással együtt | felnőtt technikai és művészeti folyamatról, amelynek eredményeképp magyar színésszé lett annyi világsztár. Vértessy Sándor műsorvezető — aki mellesleg nyelvésznek sem rossz — Szeredai András dramaturggal és Te- restényi Tamás nyelvésszel beszélget a szinkronizálás nyelvi nehézségeiről. A néző, aki csak azt hallja, hogy milyen jól beszél magyarul Rupert Davis (Maigret felügyelő) Básti Lajos hangján, el sem tudja képzelni, mi mindenre kell tekintettel lenni a külföldi eredetű hangok megmagyarítása» kor. Hogy továbbra is az angol például és Maigretnél maradjunk: tudvalevő, hogy az angol személyes névmásokból kiderül, férfiről, a vág; nőről van-e szó. A magyar ő viszont nem ilyen egyértelmű. Ha tehát Rupert Davis — aki A dánszentmiklósi Micsurin Tsz-ben tereprendezés közben — mint megírtuk — Árpádkori temetőre bukkantak. Értesítették a ceglédi Kossuth Múzeumot, amelynek munkatársai haladéktalanul hozzáláttak a leletmentéshez. A fel- tételezések szerint a feltárt temető egy templom körül terül el. Jövőre kezdik meg e templom maradványainak feltárását. Szocialista briptó veíélMése Kagykátán Hónapokkal ezelőtt nemes vetélkedőt hirdetett a nagyká- tai Bartók Béla művelődési központ a nagyközségi üzemek szocialista brigádjainak. A vetélkedőre húsz gazdasági egység negyvenhét brigádja nevezett. Az elmúlt két hónap eredményei alapján jelenleg a Költségvetési Üzem dr. Gyer- vai János brigádja áll az élen 478 ponttal. Második a PEVDI Petőfi Sándor brigádja, amely eddig 400 pontot gyűjtött. A harmadik helyen a Minőségi HTSZ Vámosi Ilona brigádja áll 352 ponttal. A verseny, amely a finiséhez közeledik, még nem dőlt el, hiszen a hátralevő hetekben sok-sok pontot gyűjthetnek a brigádok. Így például, aki részt vesz a március 20-án rendezendő közművelődési napon, hatvan pontot szerezhet. Ez az esemény egyébként igen gazdag programot ígér. Délelőtt 10 órakor a szocialista brigádok naplójának kiállításával és tapasztalatcserével kezdődik. Ezt követően autóbuszokkal Budapestre utaznak a résztvevők, ahol megtekintik a Magyar Nemzeti Galériában A XVIII.—XIX. század magyar festészete című kiálítást,. megismerkednek az újjáépített budai várpalota nevezetességeivel, majd délután a Vígszínházba mennek, ahol Goldoni: Mirandolina című komédiája minden bizonnyal jó szórakozást nyújt majd. Más alkalmak is kínálkoznak még az újabb pontok gyűjtésére. A járási könyvtár például író—olvasó találkozót rendez László-Bencsik Sándorral. A művelődési központban pedig az Állami Déryné Színház művészei Breffort-Monnot: Irma, te édes című musicaljét mutatják be. S ugyanitt kerül sor március 25-én a budapesti Radnóti Miklós Irodalmi Színpad Nagy László irodalmi estjére. nemrég halt meg — azt mondja a filmen, hogy ő a gyilkos, akkor Básti Lajos szájából azt is meg kell tudnunk, hogy az ő az férfi, illetőleg nő. És ráadásul ugyanannyi szótaggal kell mindezt kifejezni; de lehetőleg még az elhangzó szó lejtése, dallama is hasonló legyen. Kemény munka, de — mint megtudtuk — most már nagy hozzáértéssel, kellő szakértelemmel végzett munka. Alaptörvénye, hogy szituációban kell gondolkodni, tehát nem ag idegen szöveg szolgai megismétlése a fontos, hanem az adott helyzet nyelvi jellemzése. A szinkronszínészeknek az a dolguk, hogy a rájuk bízott figura lényegét jelenítsék meg. Jó volt mindezt megtudni, s jó a remek magyar szinkronizálásokat hallgatni. íratlan költészet. Megint nagy a háborúskodás az újságok tv-rovatai meg a tv műsorszerkesztősége között. Könnyű kitalálni, hogy az íratlan költészet besorolása miatt támadt ez a konfliktus, azért, mert előbb a második csatornán vetítik az Ortutay Gyula főszerkesztésében készült nagyszerű népkt Ítészed sorozatot, aztán meg az elsőn, késő éjjel. Gyakorlatilag tehát a nézők túlnyomó többsége nem látja. Óriási veszteség, mert ennyi, javarészt ismeretlen nyelvi szépség, ma is eleven népi játék nem tűnik fel egyhamar a képernyőn. S mindez nagyszerűen fényképezve, a lehető legszakszerűbb tálalásban. Mit lehet ilyenkor tenni 7 Reménykedni, hátha megismétlik majd ezt a jobb sorsra érdemes sorozatot. Meg abban is, hogy egyhamar nem kell szót emelni efféle mellé fogásokért. Vöröskereszt Gödöllőn. Egy rövid riportból megtudhattuk, hogy milyen eleven az élet a Vöröskereszt gödöllői szervezeteiben. A csütörtök esti tv- híradó képsora vörösúceresztes kisdiákokat, egyetemistákat, üzemi dolgozókat mutatott be. Ez utóbbiak egyik legnépesebb csoportja a Humán Oltóanyagtermelő Vállalatnál működik: nyolcvanegyen tevékenykednek az ottani szervezetben. Most megválasztott új vezetőségüknek — amelyet a tv is bemutatott — sok sikert kívánunk! Akácz László Vajon mit szólna az igen tiszteletre méltó Migazzi bíboros, bécsi hercegérsek és váci püspök, aki a hajdani barokk időkben annyi tetszetős épületet emeltetett Vácott, ha látná a helybeli tűzoltószertár mindentudó járműveit, elmés felszereléseit, amelyek a több mint 900 éves várost védik e veszedelemtől? És gondoltak-e akár 100 évvel ezelőtt a falu- és erdőtüzeket rettegő környékbeliek arra, hogy majdan olyan gyors járművek lesznek, amelyek — még mielőtt a helybeliek a harangot félrevernék — a helyszínre érkeznek a lángokban álló házakat eloltani. Várra vezényelve. — Ez valószínűtlen — szólal meg Kiss Imre alezredes, váci járási és városi, tűzoltóparancsnok. — Amikor idekerültem, s ennek már 26 éve, 21 tűzoltó tevékenykedett itt, s munkájukat egyetlen teherautó segítette. A második világháborúból maradt meg. A szertárt a hajdani városi istállókból alakították át. — Régen volt már az — mondja, amikor megkérdezem, hogyan lett tűzoltó. — Budapesten éltem, 1947-ben érettségiztem. Kezdetben szakmát akartam tanulni, de abban az időben olyan kevés ipari tanulót vettek fel, hogy nekem sem. sikerült bejutnom. Így keveredtem a tűzoltók közé. Először szerződéses — azaz hetibéres — tűzoltónak vettek fel, emlékszem, az első fizetésem 26 forint volt. Aztán, amikor államosították ezt az intézményt, tisztképző iskolába kerültem. Tanulmányaimat 1949-ben fejeztem be, s minthogy érdekelt e hivatás, tanfolyamelsőként. — Az országos parancsnokságon dolgoztam, az egyik osztályvezető mellett voltam segédtiszt — fűzi tovább. — Emlékszem — ez már két évvel később, 19,'il-ben történt — egyik délután közölték velem; másnap reggel nyolc órától én vagyok a váci tűzoltóparancsnok. El tudja képzelni, mit érzett egy fővárosi fiatalember, amikor egyik pillanatról a másikra vidékre helyezték, még akkor is, ha ez a megtisztelő bizalom jele volt? Később megszerettem Vácot, mint ahogy belém ivódott e hivatás tisztelete is. A Állandó készültségben Felfigyel érdeklődésemre, amint szobája berendezéseit vizsgálom. Elkapja pillantásomat. Az irodai fogasról csüngő felszereléseket nézem. — Állandó készültségben élünk. Itt lakom a laktanya mellett, ha tűz van azonnal hívhatnak, ha szükség van rá, éjszaka is. Kötetlen munkaidőben dolgozom. Hirtelen félbeszakad beszélgetésünk. Diósjenőről kazaltü- zet jelentenek — lám ez is igazolja, hamarosan itt a tavasz —, döngve kicsapódik a szertárajtó, s máris szirénázva indul a gépjárműfecskendő, prózaibb néven a tűzoltókocsi, hogy segítséget vigyen. — Mostani laktanyánk 1960-ban épült — folytatja. — Hatvanhat tűzoltóból áll az álolmányunk, akik közül négyen a megelőzéssel foglalkoznak. Rendszeresen ellenőrizzük a termelőszövetkezetek, gyárak tűzvédelmi állapotát, véleményünket kikérik az építkezésekkor is. A terep ismerete, nagyon sokat számít munkánkban. Gondolja csak meg, mekkora felelősség a lángoló lakásokba, épületekbe beküldeni az embereinket. Ismernünk kell, menyit bír ki a tető. a fal... — Volt már rá példa, hogy a parancsnok is a tűzoltók közé állt oltani? — Néhányszor ..., de ritkán.. A parancsnoknak a szabályzat szerint csak akkor kell a helyszínre mennie, ha kettes erősségű a tűz. Ez annyit jelent, hogy négy járműfecskendővel vonulunk ki. Ilyenkor ismerem meg igazán az embereimet, hiszen lehet közöttük olyan, aki idegileg alkalmatlan arra, hogy az első vonalba állítsam. A szemünk Sáliára — Még 1954-ben volt egy emlékezetes tűzesetem. A kéménybe épített korhadó deszka lángra lobbant az akkori váci MTIT, azaz Munkaerő Közelebb az Hogyan terveznek a művelődési házak? z KÉT MUNKATERV fekszik előttem, az egyikben mindössze ennyi olvasható a munkásművelődésről : Arra törekszünk, hogy a gazdasági egységek igényeit felkeltsük, s azokat kielégítsük. Ezek az igények azonban eléggé egyoldalúak: gyakran csak a terem használatára korlátozódnak, a mi ajánlataink pedig legtöbbször érdektelenségre találnak. Gyakori még az a nézet, hogy a fenntartási hozzájárulással lerótták minden adósságaidat a kultúra asztalánál ... Üj szervezéssel beindítjuk az eddig sikertelen munkásakadémiát... Ez az utóbbi mondat az egyetlen konkrétum arra vonatkozóan, hogy mit kíván tenni a művelődési ház vezetője a munkás művelődés segítése érdekében. A tervet — amelyet maiga készített — a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága elfogadta. A másik intézmény ez évi munkait er vében négy olcjalon sorolják a tényeket: Fő feladatunk, hogy a szocialista brigádok kulturális vállalásait s ezen keresztül az üzemek kulturális életét tartalmában és formájában is magasabb színvonalon, hatékonyabban segítsük ... Az üzemi szakszervezetekkel közösen megszerveztük az üzemi kultúrfelelő- sök fórumát... Tovább bővítjük üzemi rendezvényeink körét: ankétokat, kiállításokat, író-olvasó találkozókat, ismeretterjesztő előadásokat szervezünk a helyi igények alapján ... Két tanfolyamot indítunk a szocialista brigádvezetők továbbképzésére ... Politikai fórumunk témaköre szorosan kapcsolódik a különböző politikai oktatási formák anyagához... És sorolhatnám még hosszan mindazt, amit ennél a művelődési intézménynél már eddig tettek, s tesznek még ezután a munkásművelődés segítése érdekében. MINDÖSSZE TIZENNÉGY kilométer választja el egymástól a két települést, ahol a két említett intézmény tevékenykedik. A két idézett munkaterv között azonban ennél lényegesen nagyobb a tartalmi különbség. Szándékosan nem említettem egyik település nevét sem: ehhez is, ahhoz is több tucainyit sorakoztathatnánk. Negatív és pozitív példák egész sorát: hogyan készültek a köz- művelődés idei munkatervei. Tartalékok Hivatala, mai nevén az iparitanuló-iskola épületében. A hatvanéves építményt kátrányozott deszkatető fedte, amelynek a padlástere mindössze 40 centiméter magas volt. A tetőszerkezetben összegyűlt gázok berobbantak, nem tudtuk eloltani a tüzet. Az épület a szemünk láttára égett le, mire a budapesti tűzoltók megérkeztek. Akkoriban sok volt az újoncunk, én is közéjük álltam segíteni. Felelős, megbecsült hivatás ez, ám néha mégis kissé ferde szemmel néznek a tűzoltókra. — Főként tűzmegelöző tevékenységünk miatt, hiszen egy- egy épület tervezésekor, átadásakor mi is véleményt mondunk, s olykor nem kedvezőt. örvendetes fejlődés tapasztalható az iparban. A gyári tüzek miatt 10 évvel ezelőtt évente egymillió forint volt a kár. Ma már körülbelül csak 100 ezer forint. A mezőgazdaságban riasztóbb a helyzet. Tavaly például egymillió 700 ezer forint volt a .mezőgazda- sági jellegű tűzkár. Nem egy olyan igazgatóval beszélgettem az elmúlt időszakban, aki szinte teljesen magára hagyva, egyedül állította össze a művelődési ház idei programját. Hogy az mennyiben találkozik majd a helyi lakosság, az üzemek és gazdaságok dolgozóinak igényeivel, azt csak az elkövetkező hónapok érdeklődése, vagy érdektelensége dönti el. Hogy miért? Hiányzik ezekből a programokból a tervezés alap- feltétele, az emberek életkörülményeinek, érdeklődésének, törekvéseinek, szokásainak ismerete. Ezért e tervek inkább csak a művelődéspolitikai elvárásokkal számolnak, de hiányzik belőlük a személyiségismeret és a valóságlátás. Arra ugyanis nem jutott idejük ezeknek az igazgatóknak — akik vezetői és munkatársai is egyszemélyben az intézménynek —, hogy a munkásokkal, a helyi gazdaság dolgozóival beszélgessenek, legfeljebb néhány vezetőig jutottak el. Ez azonban ma már kevés ahhoz, hogy megfogalmazzák az életmódkultúra alakításának új tennivalóit. A KÖVETKEZMÉNY világosan kitűnik, ha átlapozzuk jó néhány művelődési ház havi programfüzetét. Szentlő- rinckáta. A szakköri és klub- foglalkozások mellett disc- jockey-műsor, magyarnóta-est, egy ismeretterjesztő előadás, nőnapi megemlékezés, valamint könyvtári óra a VII. osztályos diákoknak, szerepel az e havi rendezvénylistán. Tá- piószentmártonban a gyermekszínjátszó-kör bemutatója mellett egy énekes-gitáros műsor és egy beatkoncert jelenti a márciusi programot. Tóalmáson három discóműsor, álarcosbál, akrobaták a porondon, ezt egészíti ki három vitaest és egy pesti színházi előadás. Szentmártonkátán discő-, két beatkoncert és Koós Já- nos-est a főprogram a kiscsoportos foglalkozások mellett. Ügy gondolom, egyikhez sem szükséges különösebb kommentár a közművelődési törvény ismeretében. Ahol viszont valóságismeret, közös töprengés és együttgondolkodás előzte meg az éves munkaterv elkészítését, ott már nem általánosságoké ban fogalmaztak, hanem tennivalókat soroltak, a végrehajtás felelőseinek megjelölésével. Ehhez, persze, elengedhetetlenül szükség volt arra, hogy előzetesen felmérjék és elemezzék az igényeket, és arra is, hogy kielégítésükre közösen keressék a lehetőségekeit. A közművelődés egy-egy témája sok hajszálgyökérrel kapcsolódik mindennapi életünkhöz. Ezek felderítése nélkül korszerű közművelődésről aligha beszélhetünk. Megtalálni azt, aminek köze van a mai életmódhoz, napi foglalatosságainkhoz. Ilyen igények hívták életre példáui a szocialista brigádklubokat, a kertbarátköröket, a kismamaklubokat, a csillagászati szakköröket. A brigádklubok a harmadik követelmény teljesítését segítik. A kertbarát- körökbe az egyre szaporodó hobbykertek tulajdonosai tömörülnek. A kismamaklubok megalakulását az az igény sürgette, hogy ne essenek ki a közösségi életből a hároméves gyermekgondozási szabadságot igénybe vevő fiatalasz- szonyok. A csillagászati szakkörök számának állandó növekedése pedig szoros összefüggésben van a világűrkutatással. A FELADAT — amelyet a párthatározat nyomán született közművelődési törvény megszabott — a közművelődés demokratizmusa, ezen belül is elsősorban a munkásmüvelő- dés fokozottabb segítése. Ennek valóra váltása nemcsak áldozatos munkát, a társadalmi erők összefogását követeli a népművelőktől, hanem az eddiginél alaposabb valóság- isimeretet is. Jó tervet készíteni csak a gazdasági és kulturális adottságok, hagyományok, igények és lehetőségek figyelembevételével lehet. Ahol ezt elmulasztják, ott nem tudják megújítani a köz- művelődési munkát, enélkül pedig szocialista közművelődésről sem beszélhetünk. Prukner Pál Továbbképzés; klubvezetőknek Tavaly novemberben a ráckevei járás ifjúsági klubvezetőinek kétnapos továbbképzést A tűzoltóság épülete, akár üzemi műhely is lehetne. A tiszta, rendezett hálószobában vaságyak sorakoznak; az éjszakások pihenhetnek itt. Hátrább van az ebédlő. A folyosóról sárga és fekete csíkosra festett ajtó nyílik a földszinti garázsterembe vezető csúszórúdra, amely immár a tűzoltószakma szimbólumává vált. — Régebbi járműveinket — mondja Kiss Imre — feljavítjuk, s a községi önkéntes tűzoltóknak adjuk át. Ez a tűzoltókocsi a legkorszerűbbek közé tartozik. Hét ember fér el bene, URH-készülékkel, poroltóval, oxigénes önmentő készülékkel is felszereltük. Alvázát a Csepel Autógyár készíti. Mellette egy lángpiros terepjáró vonzza a szemet. A tűzoltóparancsnok a jó gazda szeretetével magyarázza, mit tud a jármű. Lángok az erdőben ,— Nyaranta elég nagy gondot okoznak a börzsönyi erdőtüzek. Még közepes szélerősségnél is hihetetlenül nagy kár keletkezhet egy-egy újonnan telepített fenyves tűzbeboru- lásakor. Az elmúlt években voltak olyan napjaink is, amikor arra sem jutott idő, hogy visszajöjjünk Vácra. Volt olyan hónapunk, amikor az erdőtűz okozta kár másfél millió forintra rúgott. Ez azonban ma már ritkaság- számba megy, mert ezen a te- reojáró kocsinkon úgyszólván mindenhova eljutunk... Kiss Imre saját tapasztalatain mérheti le, miként korszerűsödött három évtized alatt e szakma, ez a felelős hivatás. Virág Ferenc tartottak. A szigetszentmártoni találkozón javasolták: rendezzenek minél gyakrabban ilyen tapasztalatcseréket. Hasznos lenne, ha a járás több helységében bemutathatnák egymásnak a különböző klubok életét, tevékenységét. Idén az elhatározásból valóság lett. Találkozókat szerveznek az ifjúsági klubvezetőknek. Három foglalkozást már meg is tartottak; a Csepel Autógyárban, Ráckevén és Taksonyban. A közeljövőben pedig Kiskun- lacházán a Fővárosi Művelődési Központ munkatársa, Verseg Ilona tart előadást a fiataloknak az ifjúsági klubok szerepéről. Szóba kerül az életmód, a munka és a szabad idő tervszerű kihasználása is. A szakmai eszmecserék után játék, majd disco műsor szórakoztatja a résztvevőket. Kezdetben kevesen látogatták a foglalkozásokat. A klubvezetők érdeklődése fokozatosan nőtt a tapasztalatcsere iránt. A szervezők elmondták: szeretnék, hogy a ráckevei járás 19 ifjúsági klubjában színvonalasabb klubfoglalkozásokat tartanának, ezt a célt szolgálja a klubvezetők találkozója. K. É. A Demjén-képek bejelentését várják A Magyar Nemzeti Galéria kéri azokat, akiknek birtokában Demjén Attila-képek vannak, s erről még nem értesítették a galériát, írják meg pontos címüket a Magyar Nemzeti Galéria közművelődési osztályára (1250 Budapest, Postafiók 31.).
