Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-12 / 60. szám

1977. MÁRCIUS 12., SZOMBAT %Jfírhm Negyven új lakás A Városgazdálkodási Válla, lat két részletben 40 új lakást vett át az OTP-től. Az első 20 lakást január 20-án, a második részt február 25-én vette keze­lésbe a város. A közelmúltban megkezdődött a lakók beköltö­zése. Március közepéig gazdá­ra talál mind a 40 lakás. Ez­zel párhuzamosain megtörtént a lakótelepi távhőszolgáltató csatornarendszer utolsó szaka­szának műszaki átvétele is. Felújítják a tahitólfalui Jelenleg rendszeres gondot okoz a lakosság friss kenyér­rel történő ellátása, mert az üzem a környező községeknek is szállit kenyeret és a jelenle­gi kapacitás ehhez nem ele­gendő. A felújítás befejezése után — várhatóan még ebben az évben — megoldódik ez a régen húzódó probléma. Bővíti forgalmát a Kék Duna Tsz Szerződés a halászati szövetkezetekkel A budakalászi Kék Duna Halászati Tsz az elmúlt évben 7 millió 600 ezer forint árbe­vételt ért el a hazai halak árusításából, ezenkívül fa­gyasztott tengeri és más Im­porthalakat is eladtak, több mint kétmillióért. Schfrioll Jó­zsef elnök tájékoztatása sze­rint dunai vizeiken 1 millió kétszázezer forintot érő pikke­lyest halásztak ki. A további mennyiséget a Halászati Szö­vetkezetek Szövetsége adta át bizományi eladásra. A tavaly értékesített halakból nagyjá­ból 421 vagonnyi nevelkedett természetes vizekben. A halászati szövetkezetekkel történt megállapodás kölcsö­nösen hasznos az aláírók szá­mára, miután a Kék Dunának három nagy forgalmú árudája van a fővárosban. A legna' gyobb a Tolbuchin körúti vá sárcsarnokban tavaly 5,5 mii lió forintért adott el dunai, ti Új tanácstagok - hét körzetben Március 6-án, vasárnap a szentendreiek 7 választókerület ben adták le szavazatukat az új tanácstagjelöltekre, akiket valamennyien meg is választottak. A Felszabadulás lakótelepen ez alkalommal alakftották ki az új öt körzetet, lakosság szám­arányának megfelelően. Másutt összevonás történt. Végered­ményben az eddigi 60 helyett Szentendrén 63 lett a tanács tagok száma. A VI-os körzetben Nizák Imrét választották, aki 1975 óta a városi tanács műszaki osztályvezetője, tanácselnök­helyettes. A IX-es körzetben Vető Lászlót, a BMV-gyár esz­tergályosát fogadták el tanács­tagnak. A X-es körzet tanácsi képviselője Magda András, a Fővárosi Gázművek villany- szerelője lett. Ugyancsak a Felszabadulás lakótelepi 7-es körzet szavazott bizalmat dr. Zlatos Gabriellának, a Chi­noin-gyár vegyészmérnökének Lipták Mihály a 61-es körzet tanácstagja. A Kossuth Lajos Katonai Főiskola polgári al­kalmazottja. A lakótelep 62-es körzete juttatta be a tanácsta­gok közé Ács Mihályt, a Köz­lekedési és Műszaki Vállalat gépkocsivezetőjét. Oláh Ta- másné, a Szentendrei Ipari Szövetkezet könyvelője a Fel- szabadulás lakótelep 63-as körzetének lett a tanácstagja. Kétszeresen a városért Nizák Imrének — mint mondja — régi körzete van. Ez blatt azt érti, hogy a VI-os kör­zetben elég sok öreg ház sora­kozik és akadnak utcák, amiket az ipartelepek teljesen körbe­fognak. Javarészt ebből adód­nak a problémáik. Beszélgetésünk során kide­rül, hogy bár Óbudán született és az Alföldön dolgozott ké­sőbb, mégis igazán szentend­reinek érzi magát. Talán azért, — mondja —, mert már fcis- legény korában sok időt töltött ebben a városban. Először csak a táj költőiessége ragadta meg a képzeletét, később, amikor a tanulmányait végezte a mű­egyetemen, ide járt az épületek szerkezetét tanúlmányozni, raj­zolni. A tanácsi munka sem idegen számára, sokéves államigazga­tási gyakorlattal rendelkezik. Szentendrén pedig műszaki osztályvezetői funkciójában szerzett nagy helyismeretet. — Illetve — igazítja ki önmagát, — nemcsak hely-, de probléma­ismeretet is, miután a lakás- építkezésektől kezdve a köz­műfejlesztésig mindenhez volt köze. A tanácselnök-helyettesi munkakör sem szűkíti a kört, amivel foglalkozik. Hozzátarto­zik a műszaki osztály, a pénz­ügyi, termelési-ellátási osztály, a műemlékvédelem, a beruhá­zások és az üdülőhelyi jellegből fakadó teendők. Visszakanyarodunk a tanács­tagi megbízatáshoz. — Azért is öröm számomra a megbízatás, — mondja —, mert éppen eb­ben a városrészben kezdődnek a nagy változások, a felújítá­sok, amik ha közvetetten is, jobbá teszik a itt lakók életkö­rülményeit, elsősorban a szenny- és csapadékvíz elve­zetés gyökeres megoldásával. Átmenetileg azonban biztos, hogy ezek az építkezések nagy felfordulással fognak járni. Megkezdődött máris a belső körút kialakítása a benzinkút- tól a Római sánc utcáig, sza­nálják a régi temetőt, hogy hozzákezdhessenek a VOLÁN- pályaudvar kialakításához. — Akárcsak a régi és az új ta­nácstagoknak, nekem is az lesz a célom — teszi hozzá —, hogy a körzetem érekeit megfelelően képviseljem, kéréseiket-kíván- ságaikat eljuttassam a tanács­ülés elé. Viszont vb-tagként, tanácselnökhelyettesként és műszaki ismereteimnél fogva is tudom, mennyire juthatunk. Szeretem az egyenes dolgokat és az egyenes szót. Tehát afe­lől mindenki biztos lehet, hogy ami megoldható, annak a megvalósításában segédkezem, azonban választóim érdekeit nem helyezhetem más kerüle­tek, a város nagy közösségének érdekei elé. Autós szakosztály alakult szai és tógazdaságban nevelt, valamint tengeri halat. Azon­kívül szép forgalmat bonyolí­tott a Garay téri és az Élmun­kás téri elárusítóhelyük. Bajá­tól Szolnokig, Pakstól Porosz­lóig járja a három, öttonnás IFA kádas kocsijuk a szövet­kezeteket, halgazdaságokat. Legnagyobb mennyiségben az olcsóbb fajtákat veszik át, a keszeget és a kárászt, ami friss sütésre való. Törzsvásárlóik, a nagy éttermek és szállodák pedig süllőt, harcsát, pontyot és kecsegét várnak tőlük. A budakalászi Kék Duna Halászati T\sz a maga eszkö­zeivel is hozzájárul az egész­séges halhúsfogyasztás növelé­séhez. A már meglevő három nagy budapesti áruda és hely­ben, a Lenfonógyárral szem­ben működő kisebb keszegsü­töde mellé újabbakat nyit. Tárgyalnak a fővárosi piacfel­ügyelőséggel, hogy a már épü­lő XI. kerületi, Fehérvári úti piacon és a békásmegyeri új lakótelepen is létesítsenek egy-egy halsütödét. A modern üzlethelyiséget a fővárosi ta­nács adná bérbe mindkét he­lyen. A berendezés és az üze­meltetés a tsz-nek hozzávető­legesen egymillióba kerülne. Mivel a halászat bizonyos mértékig idényfoglalkozás, a szövetkezeti tagok állandó rendszeres jövedelmét más ágazatokéval kell kiegészíteni. Ilyen itt a fém- és műanyag- gomb-készítés, amely tavaly 5 millióval emelte a bevételt. .Régebben nagyobb összeggel részesedett az összjövedelem­ből, de ahogy az alaptevékeny­ség erősödik, az ipari mindin­kább visszaszorul, s nyeresé­gét a halászat fejlesztésére fordítják. Tavaly az összesen 14 és fél milliós árbevételből 1 millió 350 ezer forint volt a tiszta nyereség, valamivel kevesebb a korábbi évek összegénél. Folytatódik a rekonstrukció Pomázon Évi egymillió négyzetméter a cél Lassan négy éve, hogy a Hazai Fésűsí'onó- és Szövő­gyár pomázi gyártelepén meg­indult a rekonstrukció. Üj csarnokot emeltek, több üzemrészt átépítettek és mo­dernebb, nagyobb teljesítmé­nyű gépeket állítottak be. Az első ütemben a fonoda újho- dott meg, jelenleg a szövődé, illetve a szövődéi előkészítő van soron. Ez évi munkatervüket — amiről Preznek Gyula gyár­egységvezetővel beszélgettünk — mindezek figyelembevételé­vel készítették. Miután azon­ban Pomáz a nagy szövőipari gyárkomplexumnak az egyik egysége, terveik alapjában résztervek, amit a központi el­gondolásokhoz igazítanak. Így született meg az irányszám, hogy ebben az évben nagyjá­ból 6—7 százalékos termelés- növekedés legyen a feladat. A komplex intézkedési tervük mindazt tartalmazza, ami ezt a célt segíti. A fonoda elsősorban kötőfo­nalat készít. Napi összterme­lése ma átlagosan 2,8 toni\a. A mennyiséget csak egész kis mértékben akarják gépegysé­genként tovább emelni — 100 kilóval — inkább a minőségi köve­telményeket szorgalmaz­zák. Elengedhetetlen ehhez a szak­tudás növelése. A gyárban jobbára nők és fiatalok állnak a gépek mellett. Számukra is előnyös, ha szakmunkássá válnak, mert a nagyobb tu­dással, jobb minőséggel nő a munkaintenzitásuk. A munka melletti képzés Pomázon a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyárban új eljárást dol­goztak ki. A szovjet gyártmányú SZTB-szövőgépckhez svájci nyüstös gépet és olasz vetüléstároló gépet vásároltak. Így termelékenyebb és minőségileg jobb kártolt szövetet tudnak előállítani. Képünkön: Mérés Jánosné szövőnő a berendezés beállításán dolgozik. 1974-ben kezdődött, amikor 14-en vállalkoztak a szakmai tanfolyam elvégzésére. Tavaly A körülményekhez ißzodö módszerek Tartalmas oktató-nevelő munka a csobánkai iskolában A szentendrei járás autósai ezután minden héten pénteken találkoznak a művelődési ház­ban, ahol filmvetítés, hazai és külföldi utakról, szóló beszá­molók, KRESZ-vetélkedők és előadások szerepelnek a prog­ramban. Legközelebbi tervük egy tát­rai, majd visegrádi és kőszegi kirándulás. A szentendrei Spartacus természetjáró szak­osztály szívesen látja a túrák után érdeklődő autósokat. Az iskolában folyó oktató­nevelő munka eredményessé­gét sokféle módon lehet mérni. A jó szaktanári felkészültség, az elsajátított ismeretanyag mélysége, a szemléltető eszkö­zök használata, a tantestület egységes pedagógiai ráhatása, a továbbtanulók aránya, a csa­ládlátogatások rendszeressége és eredményessége — megbíz­ható mutatók az összkép ki­alakításakor. A felügyeleti szervek ezeket a részeredmé­nyeket egy-egy összegező láto­gatás során rögzítik és így pontos képet kapnak az iskola munkájáról. Az elmúlt hónapokban a já­rási hivatal művelődési osztá­lya szakfelügyelők bevonásával a csobánkai általános iskolá­ban járt összegező látogatáson, vizsgálta a tankötelezettségi törvény végrehajtását, az isko­lai nevelés számos fontos terü­letét. Sajátos nehézségek A csobánkai általános isko­la, a szentendrei járás legne­hezebb körülmények közt mű­ködő oktatási intézményei közé tartozik. A nehézségiek egyik alapvető forrása, hogy nagyon magas a cigány tanulók aránya és ez az iskola oktató-nevelő munkájábn nem csupán moti­váló, hanem meghatározó jel­legű tényező. A járás iskolái­ban a cigány tanulók átlagos aránya 4—5 százalék között mozog, Cső bánkán ez az 1970/ 71-es tanévben 27 volt, az idei tanévben több mint 32 száza­lék. Emiatt az iskola oktató­nevelő munkájának alapvető célkitűzései, oktatási módszerei, és eredményei is bizonyos mér­tékben eltérnek a megszokot­tól A pedagógusok nagyon ne­héz körülmények között dol­goznak, s dicséretükre válik, hogy tudatos és tervszerű mun­kájuk évről évre eredménye­sebb. Míg az 1970/71-es tanév­ben a cigány tanulók 63 száza­léka évet vesztett, illetve le­morzsolódott, az idén ez az arány már 49 százalékra csök­kent. A tankötelezettségi törvényt Csobánkán nehezebb végre­hajtani, mint a járás többi is­kolájában. Az évek óta folyó rendszeres felvilágosító mun­ka, a tantestület sokoldalú te­vékenysége, valamint a tár­sadalmi juttatások hatására jobbak az eredmények. Rendszeres segélyek A helyi sajátosságok megha­tározzák a gyermekvédelmi tennivalókat is. A szülők többsége nem a községben dol­gozik, sok gyerek felügyelet nélkül van, a tanulók 9 száza­léka él veszélyeztetett környe­zetben. A szociális körülmé­nyek javítása érdekében a gye­rekeikkel törődő szülőket az iskola rendszeres nevelési se­gélyre javasolta: huszonöt csa­lád 63 gyereke, évi 225 ezer forint rendszeres pénzsegélyt kap, 33 gyereknek juttatnak évente két alkalommal ruha­segélyt. Tavaly mintegy 400 ezer forint támogatásban ré­szesültek a rászoruló és rend­szeresen iskolába járó gyere­kek. Az iskolában az oktatás fel­tételei sem túlzottan jók. A 235 tanulót négy alsós, négy felsős, és két kisegítő osztályban ta­nítják, és van két napközis, és két tanulószobás csoportjuk is. Bejáró pedagógusok A legnagyobb gond, hogy a gyakorlati foglalkozások ter­mének tetőzete beázik, a gép-, illetve a raktárterem életve­szélyes. Ennek megszüntetésé­re 40 ezer forint áll rendelke­zésre, de a kivitelezés nem történt meg. Tantárgycsoportonként egy- egy szaktantermet is kialakí­tottak az iskolában, de ezek teljes felszerelése még hosszú időt vesz igénybe. Egy képesí­tés nélküli nevelő tanít az is­kolában, és sajnos a tantestü­letnek majdnem a fele tíz éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt. Sokan Pomázról, Szentendré­ről, illetve Budapestről járnak Csobánkára tanítani. Mindösz- sze egy pedagógus szolgálati lakás van a községben, amely­ben egy nyugdíjas lakik. A nehéz körülmények elle­nére az oktatók mindent megtesznek a jobb eredmé­nyek eléréséért. A tanítási órákon egyre inkább az önálló csoportos munka dominál és mind több szemléltető eszközt használnak. Összehangolt törekvések A vizsgálat az iskolavezetés munkáját, az iskolai élet de­mokratizmusának eredményeit is rögzítette. Az alsótagozatos és osztályfőnöki munkaközös­ségek jól segítik az iskolave­zetést, megvan a kellő össz­hang a tantestület tagjai kö­zött, mind gyakrabban foglal­koznak, elvi, pedagógiai, kér­désekkel, és a közösen kialakí­tott álláspont alapján dolgoz­nak. Az eredmények a tantestület áldozatkész munkáját tükrö­zik. Az elmúlt hónapok ta­pasztalatai azt mutatják, hogy a nevelői felelősségérzet, a sok­rétű pedagógiai tevékenység, a körülményekhez igazodó mód­szerek alkalmazása a biztosíték arra, hogy a csobánkai iskola oktató-nevelő munkája egyre eredményesebb lesz. K. Gy. M. még csak 18-an, idén már 50-en jelentkeztek! A 240 órás képzés után szakmunkás-bizo­nyítványt kapnak. A dolgozók 39 százaléka válik most szak­munkássá, akiknek a bére is emelkedik Az ötszázalékos textilipari bérfejlesztés mellé még további 5 százalékos pót­lékot kapnak. A szövődéi rekonstrukció legjelentősebb állomása ebben az évben a 20 szovjet gyárt­mányú SZTB-szövőgép felsze­relése. Ennek -a teljesítményét már figyelembe vették az ez évi kártolt szövetmennyiség tervezésénél. Preizner Gyula • szerint a pomázi gyáregységben készí­tett termékmennyiség nagysá­ga még így sem a legnagyobb a Hazai Fésűsfonó és Szövő­gyár egységei között, azonban mégis sok függ a jó munká­juktól. Az itt készített árut dol­gozza fel a Május 1. Ru­hagyár a szocialista és tőkéspiacokra. Ilyen áttételesen járul hozzá a pomázi gyár az ország devi­zamérlegének a javításához. A szövődé modernizálásával együttesen folyik az előkészí­tő rekonstrukciója és mindkét műhelyben ugyancsak gon­doskodnak a szakmunkáskép­zésről. Mindezek nyomán az 1971-ben megkezdett és az V. ötéves terv végéig befejezett teljes gyári rekonstrukció után évenként legalább egy- milió négyzetméter kártolt gyapjúszövetet állítanak elő. A nyár program/a A városi tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban tartott ülésén megtárgyalta a művelődési osztály által elő­terjesztett javaslatot, amely a város immár hagyományos nyári kulturális rendezvény- sorozatára vonatkozott. Az ülésen megalakult Szentendrei Nyár operatív bizottsága, s megkezdte a program részletes kidolgozását. Az oldalt írta: Komáromi Magda Nagy Iván felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom