Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-11 / 59. szám
Körbe-körbe az osztályban... wí A szadai általános iskola új tantermében nem a hagyományos . módon, egymás mögött ülnek a tanulók, hanem körbe- körbe az osztályban. Előnye, hogy egyik pajtás sem ül elöl vagy hátul, mégis közvetlen kapcsolatban van a tanítónővel. Képünk egy gyakorlati órán készült, amikor Szitó Mária tanítónő az osztály közepére hordott anyagokból segít a gyerekeknek fantáziaképeikhez anyagot válogatni. Szöveg: Udvari Gábor Kép: Felmer István Korszerű sertéstelepekhez Gazdaságos szűrő- és üEepítőberendezés A nagyüzemi sertéstelepek folyékony trágyájának kezelésére épült meg az az AGRO- BER-rendszerű szűrő- és ülepítőberendezés, amelynek vizsgálatát a gödöllői Mező- gazdasági Gépkísérleti Intézet munkatársai az elmúlt évben végezték el. A berendezés a Rábamenti Állami Gazdaság 520 kocaférőhelyes, szakosított sertéstelepén működik. A telepen vízöblítéses kitrágyá- zási módszert alkalmaznak. A sertésistállókból kikerült híg- tárgya fajsúly szerinti szétválasztására szolgáló építmény két fontosabb részből, az ülepítőtoronyból és a három cikkelyre osztott szalmaszűrős szikkasztóból áll. A vizsgálat eredménye szerint az ilyen rendszerű, ilyen kapacitású hígtrágya-feldolgozó, jó műszaki megoldása és jó munkaminősége lehetővé teszi az átalagosan 500 kocaférőhelyes telepen naponta keletkező mintegy 120 köbméter trágya szétválasztását. Amennyiben a hígtrágya szilárd alkotórészeinek részaránya egy-hat százalék között van, az ülepítőtornyon óránként 39—40 köbméternyi anyag áramoltatható át, így a teljes napi mennyiség 3—3,5 óra alatt szétválasztható. Az ülepítőtoronyból kikerülő zagy természetesen még tartalmaz folyékony részt, ezért ezt az anyagot a szalmaszűrős ülepítőbe továbbítják, s ott még körülbelül 40 napig szikkasztják. Ezt követően az üledéket markoló-rakodó géppel pótkocsira rakják, s a trágyázásban hasznosítják. Az MGI a berendezés gazdaságossági értékelését is elvégezte. Eszerint a sertéshígtrágya ilyen körülmények között történő szétválasztása köbméterenként 5,74 forintba került. A beruházás fajlagos költsége, ugyancsak köbméterenként 4,51 forint. F. I. Vasárnap Városismereti vetélkedő A Pest megyei KlSZ-bizott- ság és a megyei diákiturisztt kai tanács az idén is megrendezi Gödöllőn a városismereti vetélkedőt, amelyen a megye középiskolásai vehetnek részt. A vetélkedőt március 13- án, vasárnap tartják. A diákok délelőtt tíz órakor gyülekeznek az agrártudományi egyetem aulájában. A versenyzők innen előbb sétára indulnak, megismerkednek Gödöllő múltjával, nevezetességeivel és jelenével. A vetélkedő után kulturális műsor lesz, amelyben népi együttesek, citerazenekar és pol beat együttes szórakoztatja, a közönséget. Veszélyben a két psramistölgy Másfél évtizeddel ezelőtt pótolhatatlan veszteséget szenvedett az Alsópark növényvilága. Meggondolatlanul kivágták az ott pompázó mocsári fenyőt. A város lakossága érthető felháborodással válaszolt az esetre. S most ismét veszély fenyeget. Az Alsóparkban építik a csapadékvíz-elvezető csatornát. Az építkezés a mocsári fenyő sorsára juttathat két gyönyörű piramistölgyet — ha nem vigyázunk, ha nem szólunk idejében. A fák nincsenek a vezeték nyomvonalában, így pusztulásuk nem törvényszerű. De, ha nem veszik körül őket palánkkal, ha nem építenek köréjük kalodát és, ha az építők nem vigyáznak rájuk nagyobb gonddal, nem díszítheti már soká parkunkat a két tölgyritkaság. Mentsük meg őket — még idejében szólunk. Csiba Hírek Galgamácsáról A galgamácsai fiatalok elhatározták, hogy az augusztus 20-án átadandó tájház néprajzi tárgyú anyagát a község lakosságától gyűjtik össze. A munkájukhoz kérik a lakók segítségét. A megyei II. osztályú sakkcsapatbajnokságban szereplő Galgamácsai Tsz SE csapata Zsámbokon szerepelt és a helyi Tsz SK csapata ellen fölényesen, 11:1 arányú győzelmet arattak.- A ki PEST MEGYEI HÍR LA P KÜLÖNKIAD ÁS A- n- ■. : v. * r IV. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM 1977. MÁRCIUS 11., PÉNTEK A főváros peremén Kistarcsa örömei és gondjai Készülődés az új szerepre Községek a főváros határában. Pécel, Csömör, Nagytar- csa, Kistarcsa, Kerepes. Falvak a világvárostól egy ugrás- nyira. Ezernyi gond az anyagi ellátásban, milliónyi a tudatban : folytonos kedvezőtlen összehasonlítás. Pedig a pesti peremkerületek inkább hasonlítanak a környező községekre, mint a belvárosra. Az emberek többre, jobbra vágynak s közvetlen példákkal perlekednek. Utak, járdák, boltok, víz, iskola, bölcsőde, közlekedés. A mondást: addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér, idézni könnyű, belátni nehéz. Ami a kórházzal együttjár Kistarcsa és Kerepes közös tanácsú községek, s aki HÉV- vel jár, Szilasligetet is különállónak hiszi, pedig Kerepes része. Az agglomerációs elképzelésekben kiemelt a szerepük, Kistarcsa alsófokú központ lesz, Csömör, Nagytarcsa, Mogyoród ellátásának központja. De ez még odébb van. Mi történt tavaly, mi lesz az idén és jövőre? Erről faggattuk Németh Imre tanácselnököt. — Községeink jelentős változások előtt állnak. A kórház építése, a nagyarányú lakás- építkezések jócskán megnövelik a lakosság számát ebben az ötéves tervidőszakban. A kórház mögött, azzal egy időben készül el 210, célcsoportos beruházásból épülő lakás, a kórGalga völgye 1848—49 (1.) A szabadságharc hajnalán A múlt század közepén hazánk Európa elmaradott országai közé tartozott. A tőkés gazdasági rend kialakulásának előfeltételei a XV11I. század végén és a XIX. század elején mű» kibontakozóban voltak, de teljes erővel e folyamat csak a múlt század harmincas éveiben indult meg, s ez együttjárt a társadalmi haladás igényével, a feudális viszonyok felszámolásának követelésével. A mindjobban kibontakozó folyamat vezetett végül is az 1S48—49-es polgári forradalom és szabadságharc kirobbanásához, ahhoz a nagyméretű nemzeti küzdelemhez, melyben a Galga-völgy lakói is oly nagy számmal vettek részt. Az időszak történeti eseményeiről Arató Mátyás írt részletes dolgozatot, amely azonban a Múzeumi Füzetek igen szerény példányszáma miatt csak kevesek kezébe juthat el. Ezért nem lesz talán haszontalan felidézni a forradalom és a szabadságharc napjainak a Galga-völggyel kapcsolatos tényeit, eseményeit. A PARASZTSÁG differenciálódása, a többség elszegényedése már a század első évtizedeiben erőteljesen előrehaladt. Növekedett a falvak lakóinak száma, emelkedett a házzal bíró és a házatlan zsellérek aránya, míg a telket birtoklóké csökkent. 1770-ben még tíz két teljes teleknek megfelelő birtokkal rendelkező jobbágyot jegyeztek fel a környék tizenhat községében, 1828-ban már egyet sem találtak. Ekkorra az egésztelkesek száma is alig a hetedére, hatra apadt. Talán a legkirívóbb a jobbágytelkek csökkentése Galgagyörkön, ahol ötven év alatt a telkesek száma egyharmadára fogyatkozott, s 1828-ban már csak hat különböző nagyságú jobbágytelket írtak össze. E folyamat okai között a népesség gyarapodása csakúgy felemlíthető, mint a szabad földterület csökkenése. Ennek következtében a telkek mind keskenyebb parcellákra osztódtak. A földesurak is mindent elkövettek, hogy a jobbágyok birtokállományát megnyirbálhassák. Erre módot adott nekik az úrbéri rendelet, de az önkényes földrablástól sem riadtak vissza. Galgagyörkön például erre a falu határának időnkénti felmérése és átrendezése adott lehetőséget. Ilyenkor a teikek egy részét a határ más részében, rosszabb minőségű földből mérték ki. Az úrbéri rendelet a földesuraknak arra is módot adott, hogy az irtásokat, tehát az újonnan feltört és megművelt területeket bekebelezzék, és jobbágyaikat — többnyire csak részlegesen —, úgynevezett becsárral „kárpótolják”. így jártak azok az aszódiak is, akik a Podma- niczkyaktól az irtásért holdanként két forintot kaptak. A versegieket földesuraik legelőjükben rövidítették meg. s emiatt arra kényszerültek, hogy a környező falvakban béreljenek állataiknak legelőt. A SZÁZAD első évtizedeiben a Galga-völgy népének helyzetét súlyosbította az is, hogy a majorsági gazdaságokat a földesurak minden eszközzel kiterjeszteni igyekeztek. Ennek oka a mezőgazda- sági termékek árának időleges emelkedése volt. A majorsági gazdálkodás körének kiterjesztése azonban nem elsősorban a korszerűbb művelés szélesebb körű elterjedését jelentette, hanem a jobbágyság robotjának a növekedését, az ingyen munka fokozódását. Emellett törekedtek a terményszolgáltatások emelésére is. Az uradalmakban a gazdálr kodás bizonyos mértékű korszerűsödésének a jelei is mutatkoznak. A napóleoni háborúk, valamint az ipari forradalom térhódításának következtében fejlődő textilipar gabona-, illetve pi/aPjűkonjuk- túrát idézett elő. A nagybirtokosok nagyobb arányú juhtenyésztésbe fogtak, amit a vidék legnagyobb birtokosának, a Podmaniczky-családnak jelentős juhállománya is mutat. (Versesen tálkájuk 700 darabból állt. 1859-ben pedig már a birtok fő iövedelmét jelentette a juhtartás. Podma- niczkv János ebben az esztendőben 49 ezer forintot kapott a gyaniúért.l Mindez a szántógazdálkodást a legelő- váltó rendszer és a takarmánytermesztés irányába aia- kítia. s e77f>l esvütt a me°nö- vpkedett állatállomány elősegíti a trágyázás gyorsabb eltévedését. A harmincas évek közepén némi ensedménvt kaptak a iobbásvok: kötelező szolgáltatásaik közül oéldául megszüntették a kískHencedet, az vnardfirsmót, a hosszúfnvart Ettől kezdve a verőceiek is rendszeresen bevetik a harmadik nyomást. Sajnos, ez nem eredményezte a földművelés kultúrájának és a terméseredményeknek a növekedését, ellenkezőleg, a talaj fokozottabb kiaknázása miatt csökkentek a terméshozamok. Korábban, amíg egy rész bevetetlen volt, az a pihenő és az esetleges természetes trágya által megújult. Az ugar megcsappanásával a század elejétől kezdve, korlátozódtak az előnyök is. A GALGA-VÖLGY összné- pessége a negyvenes évekre tovább emelkedett. Kartalé például tjz év alatt száz fővel gyarapodott, Versegé százharminccal, Domonyé nyolcvannal, Bagé, lkladé alig változott, Aszódé és Gal- gahévízé némileg csökkent. A lélekszám növekedésével tovább folytatódott a telkek osztódása, s fokozódott a jobbágyok körében az elégedetlenség. Nyomta vállukat a földesúri teher, az állami adó, a katonatartás kötelezettsége, az egyháznak járó szolgáltatások,’ és a megyei szükségletekre szedett házi adó, melynek összege akkoriban már megközelítette az állami adóét. A nagymérvű kizsákmányolás elleni tiltakozások, kérvények, perek, egyes szolgáltatások teljesítésének megtagadása vagy bizonyos tilalmak megszegése formájában nyilvánult meg. AMIKOR A HAZAÉRT kellett fegyvert fogni, mégis a jobbágyok tették azt túlnyomó többségben. Ez alatt uraik igyekeztek hol a törvény által megengedetten, hol fondorlattal, hol pedig erőszakkal megcsorbítani azt a kis földdarabkát, mely a jobbágyaiknak kijutott. Ilyen körülmények között köszöntött a Gál ?a-völgy népére 1848. tavasza. Bcne Mihály (Folytatjuk) ház dolgozóinak. Kerepesen és Szilasligeten is új lakótelep körvonalai bontakoznak ki, s a 114 szövetkezeti lakással, valamint a magánerőből készülő családi házakkal együtt mintegy 1500 lakással lesz több 1980-ra. Gondjainkat össze is foglalhatjuk egy számmal, a felépülő lakásokba költözők számával. Pontosabban azzal a mintegy hétszáz betelepülővel, akik ezek között lesznek. Ha csak családonként 2 gyermeket veszünk is, szembetűnnek a teendők. Bölcsőde, óvoda, iskola kell. Üj üzletek, buszjáratok, járdák. — Szilasligetröl panaszkodtak, akadozik a kereskedelmi ellátás. — A legutóbbi falugyűlésre meghívtuk a kereskedelmi egységek üzemeltetőit, válaszoljanak őik a reklamációkra. Ennek ellenére nem vetették fel a kifogásokat. Ez nem jelenti azt, hogy minden rendben van, különösen Szilasligeten okoznak gondokat az egyszemélyes boltok. Ha megbetegszik az eladó, nehéz gondoskodni a helyettesítéséről. — A meglevő és a jövőben megszaporodó igényeket miként tervezik jobban kielégíteni? — Az elmúlt hónapban tanácskoztunk erről megyei és járási vezetőkkel. Megállapodtunk, hogy a Vác és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat egy 500—600 négyzetméter alapterületű élelmiszerboltot épít, s ezt már idén megkezdik. Ugyancsak Kistarcsára szeretne építeni a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ, de. mi szorgalmazzuk a szilasligeti élelmiszerboltot is. Az ÁFÉSZ egyébként szórakozóhelyet épít Szilasligeten, a Vagon bár nevű italkimérés helyére. Hatvanmillió forint sorsa — Kerepesen új iskolát építünk és kialakítunk egy óvodát. Kistarcsán új óvoda épül és a bölcsődét négy foglalkoztatóval bővítjük. Buszjárat indul az idén Kerepes, Kistarcsa és Nagytarcsa között, ez szállítja majd a szilasligeti felsőtagozatos általános iskolásokat a Kerepesi körzeti iskolába. — Az előkészítés éve volt a tavalyi. Építettek ugyan járdát a Késmárky és Szabadság úton, fúrtak két új kutat a vízhiány enyhítésére, a tervezett lakások 20 százaléka is elkészült már, de a létesítmények többsége az idén és a jövő évben valósul meg. Tervükben több mint hatvanmillió forint szerepel a fejlesztési rubrikában. — Ebből az összegből a legtöbbet, negyvenhárom millió forintot a célcsoportos lakásépítés visz el. A többit csatornázásra, közvilágításra, a bölcsődék és az iskola építésére, utak karbantartására, járdákra költjük. '— Szilasligeten befejezik a postaházat. A Bajcsy-Zsilinsz- ky, a Béke és a Rét utcában járdát építenek. A két községien átvezető 3-as főközlekedési út közvilágításának elkészültét tavalyra várták. A fővárosi elektromos művek ígéretet tett, hogy az idén megcsinálják. A két lakótelep köz- világítása is 1977-es feladat. Együtt az Ikarusszal? Köztudomású, hogy a peremközségek munkaképes lakosságának túlnyomó többsége Budapestre jár dolgozni. Kistarcsán és Kerepesen, ahol az állandó és ideiglenes lakosok száma 15 ezer, például mindössze három nagyobb ipari üzem van, abból az egyik a termelőszövetkezeté, a másik raktár jellegű. A kórház miatt nem is adnak engedélyt újabb telepítésekre. A kistarcsaiak, kerepesiek munkájából származó községfejlesztési hozzájárulás a főváros kasszájába kerül. Az együttműködésre azonban újabban Kistarcsán is akad példa. — Ha az épülő szövetkezeti lakásokból a mátyásföldi Ikarus gyár dolgozóinak is juttatunk, a gyár jelentős összeggel támogatja a gyermekintézmények megépítését. Sokat írunk a gondok megszüntetéséről. Ám ha belegondolunk; a mai gondok megoldása a jövő gondjait szüli, a jelenlegi igények kielégítése új igényeket támaszt. Ez törvény- szerű. A napi problémák elemzése közben a távlatokat is szem előtt kell tartanunk. G. Z. SPORT -l- SPORT + SPORT -t- SPORT Kezdődik a járás labdarúgó-bajnoksága Fegyelmezés - a nyitány éléit A járási labdarúgó-bajnokság nyitánya március 13-án lesz. A csapatok nagy becsvággyal készülnek a bajnokságra, A megtartott sportköri közgyűléseken sok szó esett a sportágról. László Lászlóval, a Labdarúgó Szövetség járási titkárával beszélgettünk, aki elmondotta: elkészült a hivatalos közlöny és abban már megjelent a tavaszi mérkőzésekkel kapcsolatban, az elnökség határozata. Ismeretes, hogy február 20-án mezei futóversenyt rendeztek Gödöllőn, amelyen a járási labdarúgó-bajnokságban részt vevő csapatok 15 játékossal voltak kötelesek megjelenni. Több csapat ennek nem tett ele.get, ezért a versenykiírás alkalmazásával az alábbi csapatoktól vontak le büntetőpontokat : Bag 3 pont, Dány 3, Kar- tal II. 4. Valkó 4, Isaszeg II. 4. Gödöllő II. 4. Erdőkertes 2. Az elnökség tudomásul vette és hozzájárult a Honvéd Malinovszkij SE—Túrái VMSC találkozó elhalasztásához. Az új időpontról az elnökség később dönt. Felhívják a sportkörök figyelmét, hogy a vasárnapi fordulóra a pályákat, öltözőket hozzák rendbe, a mérkőzések zavartalansága érdekében tegyenek meg minden intézkedést. Cs. J. i
