Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-10 / 58. szám

ABONYI KRÓNIKA Falugyűlés a konzervüzemben Sokféleképp segít a lakosság Falugyűlés színhelye volt a napokban Abonyban a Nagy­kőrösi Konzervgyár helybeli üzeme. A nemrég épült tágas öltözőben kétszáznál többen hallgatták meg az 1976-os év­ről szóló beszámolót és az idei terveket. Nemcsak a főleg nő­ket foglalkoztató, nagy lét­számú telep munkásai voltak jelen, hanem nyolc munka­hely, intézmény képviselői is. Őket köszöntötte Babosán Jó- zsefné, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának el­nökhelyettese, továbbá az el­nökségben helyet foglaló Győ­ré Sándor országgyűlési kép­viselőt, az Elnöki Tanács tag­ját, Tarkó Sándort, a nagy­községi pártbizottság titkárát és Sziráki Pétert, a járási hi­vatal titkárságának vezető­jét. Szűcs László, a nagyközsé­gi tanács elnöke átfogó képet adott a tanács múlt évi mun­kájáról, a testület és a mel­lette működő bizottságok te­vékenységéről. Megállapítot­ta, hogy a tanácstagok szo­ros kapcsolatot építettek ki a lakossággal, ezért eredményes az a sokirányú szervező mun­ka, amely sokat lendít a köz­ség közéletén, fejlődésén. A három termelőszövetke­zet és a helybeli ÁFÉSZ együttműködik a tanács- esal és ebben az ötéves tervciklusban összesen 12 millió forinttal járul hoz­zá a községpolitikai célok megvalósításához. Ez az összeg másfélszer na­gyobb a lakosságtól befolyó pénznél. 1976-ban folytató­dott a belvízcsatorna építé­kukba vették a KRESZ-par- kot a gyerekek. Az ellátást az új kenyérbolt, a bútorüzlet és a benzinkút megnyitása javí­totta. Sokat javultak a köz- étkeztetés lehetőségei a Kini­zsi étterem konyhájának bő­vítésével, a Mechanikai Mű­vek gyáregységében az üze­mi étkezde létrehozásával. A társadalmi munka 1976­ban 9.2 millió forintot ért. A kommunista műszakokból befolyó összeget célszerűen használták fel. Az Űjszászi úti óvoda rendbehozásában a szü­lők tevékenyen részt vettek. A vasipari szövetkezet feleltető- gápet szerkesztett a Gyulai Gaál iskolának. A Türr István utca vidékre járó dolgozói ba­zaltkőből építettek utat. A nagyközségben változatos és színvonalas volt a kulturá­lis és a sportélet. Sok sikeres rendezvény hosszú ideig él a részvevők emlékezetében. Az idei tervek közt szerepel a belvízrendezés folytatása, megfelelő árokrendszer kiala­kítása, a vízmű számára fúrt kutak vizének gáztalanítása, óvodabővítés, negyvenszemé­lyes bölcsőde énítése. A volt tüdőgondozó helyén lesz az egészségház és a központi or­vosi ügyelet. Az idei kulturá­lis programból kiemelkedik a májusi magyar—lengyel ba­ráti hét, a kulturális napok eseménysorozata, a falusi ze­neiskolák fennállásának ne­gyedszázada alkalmából ren­dezendő megemlékezés. A hozzászólók a település rendezésével, fejlesztésével kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat mondták el. Fő­leg a járdaépítés fontosságát ;, felújították a Lenin utat, a tanácsházát, az Űjszászi úti óvodát, új helyre költözött az ifjúsági könyvtár, a Gyulai Gaál Miklós Általános Isko­la tornatermére is jelentős összeget költöttek. A tanács fejlesztési alap­jából felépült a kilenclakásos épület, földszintién az ipar­cikk-áruházzal. Hatezer négy­zetméter járdával gyarapo­dott a település, javult a fő­útvonal közvilágítása, birto­sei kapcsolatban tettek fel kérdéseket. Győré Sándor felszólalásá­ban elsősorban a terme1őmun- ka fokozásáréi. az üzemek dolgozói előtt álló feladatok­ról. a belső tartalékok feltá­rásának fontosságáról, a tele­pülést, feilesztő társadalmi munka ieientőséfférői beszélt. A hozzászólásokra Szűcs Lász­ló adott választ. T. T. Józssf Attila Tsz Jól telelt a gabona Az idei, átlagosnál nagyobb belvíz nemcsak a tanyák biz­tonságát veszélyeztette, ha­nem a mezőgazdaságban is kárt okozott. Az Abonyi Jó­zsef Attila Termelőszövetke­zet gabonatábláiból 80 hektárt borított el a víz, de az időben tett intézkedések nyomán a mély fekvésű területek több­ségéről alkalmi csatornákon sikerült elvezetni a felgyü­lemlett csapadékot. A belvíz­től eltekintve a gabonák jól teleltek, fagykár nem volt. Sárközi Ferenc főmezőgaz­dász tájékoztatása szerint, tervszerűen haladnak a mun­kákkal. Mivel a gabonafölde­ken a süppedős talaj miatt géppel még nem tudnak dol­gozni, az őszi vetések fejtrá­gyázását helikopterrel végez­ték el 1200 hektáron. Folya­matban van a lucerna és a rét műtrágyázása, ahol majd a tehén- és juhállományt szakaszosan legeltetik. A ta­vasz folyamán még 100 hektá­ron végeznek szervestrágyá­zást, főleg a homokos terüle­teken, ahová lucernát ültet­nek. Serény munka folyik már a kertészetben, megkezd­ték a palántanevelésre szánt talaj előkészítését, felállítják a hatalmas fóliasátrakat. A gazdaság — saját szükségle­tén túl a háztáji gazdaság és a lakosság részére is nevel, káposzta-, karalábé-, papri­ka- és paradicsompalántákat. 1,5—2 millió értékesítésére számítanak. Az idén 30 hek­táron termelnek petrezsely­met és 10 hektáron mákot. Mindkét igen fontos konyha­kerti növény talajelőkészítését megkezdték már. Rövidesen befejezik az erő- és munka­gépek téli karbantartását és javítását. Előreláthatólag március közepén tartják a gépszemlét és ezután követke­zik majd a talajelőkészítés a többi növény számára. A feladatok tervszerű és zökkenőmentes lebonyolítása érdekében intézkedési tervet készítettek, amit a napokban tárgyalnak meg a brigádok. A tsz növénytermesztésben dolgozói asszonyai és lányai eddig sem télenkedtek: nyár­fát ültettek és a meglevőket gondozták, a szakadt zsáko­kat foldozták. A gazdaság gondot fordít tagjai tovább­képzésére. Több mint százan vettek részt azon a tanfolya­mon, amit a Ságvári Endre Termelőszövetkezettel közösen szerveztek. A részvevők a kombájnok, traktorok és a szálas takarmány-betakarí tó gépek üzemeltetésével kap­csolatos ismereteiket bővítet­ték. Egyhetes tanfolyamot szerveztek a növénytermesz­tőknek. Gy. F. Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA „A CEGLÉDI JÁQÁS ÉS CEG^Lá D VÁOOS RÉSZÉRE XXI. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM 1977. MÁRCIUS 10., CSÜTÖRTÖK mez- és Hordóipari Vállalat — bár náluk üzembővítésre és ennek megfelelően szint­módosításra lehet számítani —, a MEZŐGÉP, a cipőipar, a PEVDI, a Vasipari és a Stylus szövetkezetek. — Hogyan történik az igé­nyek felmérése és a közvetí­tés? — A munkáltatók itt tesz­nek bejelentést, anélkül sen­kit fel nem vehetnek. A ná­lunk jelentkezőnek választási lehetőséget adunk, s a munka­hely, ha közös megállapodás­ra jutottak, jelenti. A magánmunkáltatók is csak a közvetítőt igény­be véve foglalkoztathat­nak embereket. Reméljük, ez megszigorítja, Verseny a KRESZ parkban Ma, március 10-én, csütörtö­kön délután rendezi meg a ceglédi városi és járási Közle­kedésbiztonsági Tanács, a vá­rosi tanács, valamint a járási hivatal művelődésügyi osztálya a XV. Nemzetközi iskola kupa 2. fordulóját, amelyen az álta­lános iskolák felső tagozatosai a kerékpárosok, a tanulók és szakmunkás fiatalok a kis­motorkerékpárosok versenyén vehetnek részt. Az elméleti fel­adatokat a Hold utcai szak­munkásképzőben kapják a ver­senyzők délután 13 órakor, 14 órakor pedig a Körösi úti KRESZ-parkban kezdődik a gyakorlati — ügyességi és sza­bályossági — verseny, melyre közönséget is szívesen látnak. A rajthoz állók saját jármű­veikkel indulhatnak, vagy a rendező bizottság kölcsönöz számukra camping kerékpárt, illetve Babetta segédmotort. Tanácstagi beszámolók Március 12-én, szombaton délelőtt 10 órai kezdettel Ceg­léden a Kossuth Tsz il. üzem­egységében tanácstagi beszá­molót tart a 73. körzet lakói számára Huszti László. A kappanhalmi iskolában délután 14 orakor kezdődik a 70. és a 71. körzet lakóinak Papp Lajosné és Kartalik Ká- rolyné beszámolója. Exportra varrnak A Budapesti Kötőipari Szövetkezet abonyi üzeme termékeinek 80 százaléka szovjet megrendelésre készül. A képen a munka előkészítő szakasza, a fércelés látható Bozsán Péter felvétele Három emberöltő története A Kossuth Múzeum új időszaki kiállítása A Kossuth Múzeum április 30-ig nyitva tartó Száz év Cegied torténetéoől, 1848— inas című időszaki kiállítása a város haladó hagyományok- oan gazdag múltjából közel három emberöltő történetét mutatja be tárgyakkal, doku­mentumokkal. Arra kerestünk választ, hogy a kiállítás ren­dezői, Kocsis Gyula muzeum- igazgató és Máté Bertalan tör­ténész, milyen meggondolás­ból, milyen politikai, tudomá­nyos eis pedagógiai célzattal választó;iák ezit az időszakot új kiállításuk témájául. — A közművelődésről ho­zott új törvény magasabb kö­vetelményeinek a muzeum sa­játos eszközeivel kívánunk eleget fenni. Ez viszont új tartalmak mellett formai vál­toztatásokat is megkövetel. Eddigi kiállításaink két-két hónap időtartamig voltak lá­togatnátok, a mostani időszaki tárlatunk és a továbbiak hosszabb ideig — három­négy hónapig lesznek nyitva. Kiallítá-sainikíncxz mindig ké­szítünk kiállítási vezetőt is, amely a tárlaton bemutatott anyag alaposabb megismerését lehetővé teszi. Ilyen meggon­dolásból állítottuk össze enhez az időszaki kiállításhoz a ve­zetőt, amely korabeli doku­mentumok — a ceglédi nemzetőrök névsora, Táncsics Mihály írásai, a turlni kül­döttség és Kossuth találkozá­sának dokumentumai, a Föld- mívelő című újság, a két vi­lágháború közötti munkásmoz­galom iratai, a két munkás­párt egyesülési kongresszusá­nak munkájával kapcsolatos újságcikkek — részleteit is tartalmazza. Hasznos segítség lehet ez a kiállítás, látogatói­nak, de haszonnal forgathat­ják a diákok és a vetélkedő­re készülő szocialista brigádok éppúgy, mint bárki, aki a vá­ros törénete iránt érdeklődik. — Azt, hogy ezt a korsza­kot választottuk kiállítási té­mául, az is indokolta, hogy a város 1977-ben több évfor­dulóra emlékezik. 1877 ja­nuárjában a turini százas kül­döttség járt Kossuth Lajosnál és hazahívta őt. 1876—1877- ben feleségével együtt Ceglé­den élt Táncsics Mihály, és itt próbálta megvalósítani ré­gi eszméit, olvasókört, szövet­kezetei, művelődési központot tervezett, és itt írta a „Ceg­lédi Levelek” című művét is. 1897-ben a Vigadóban tartotta kongresszusát a földmunkás­ság, amelynek országszerte el­ismert vezére Várkonyi István volt. 1948-ban a város kiváló eredményt ért el az újjáépítési versenyben, és ez az eszten­dő volt a két munkáspárt egyesülésének az éve. A kiállítás anyaga nem csupán az évfordulókhoz kap­csolódik, hiszen láthatunk ci- pészműhely-enteriőrt a XX. század elejéről, ekéket, bo­ronákat és egyéb mezőgazda- sági eszközöket a XIX—XX. század fordulójának idősza­kából. — A várostól délre évszáza­dok óta csordákat, méneseket, nyájakat legeltettek a pászto­rok, de a XIX. század elejé­től a futóhomok kezdte elbo­rítani a legelőt. A homok megkötésére telepítették 1815- ben az ugyeri szőlőt. 1864-ben a legelőt felosztották, és ek­kor szűnt meg a XV. század óta fontos jövedelemforrást jelentő rideg, külterjes állat­tartás. Az ily módon kiesett jövedelmet a homoki szőlő- és gyümölcskultúra fellendü­lése pótolta. Egyre inkább tért hódítottak az intenzí­vebb kultúrák, a korszerű földművelési eszközök (vas­eke, vasfogas, vetőgép, eke­kapa stb.). Az állattenyésztés is belterjesebbé vált, de még jelentős számú szarvasmarhát terelgettek a nagy kiterjedé­sű legelőkön, most már na­ponta hazahajtva a fejőscsor­dát. A tanyásgazdálkodás eb­ben az időszakban élte virág­korát. A gazda csak az 1—2 téli hónapban tartózkodott városi házában, sőt egyre többen végleg kiköltöztek ta­nyára. A századforduló idő­szakában a város lakóinak egyharmada élt tanyán. — Ennek / az időszaknak és ennek a világnak haszná­lati eszközei, lakás- és mun­kakörülményei — színek, ho- dályok, tüzelős ólak, füstös­konyhák — ma már legfeljebb szavában és képeken élnek, a használati eszközök pedig be­vonultak a múzeumi raktá­rakba. Pedagógiai célunk az volt, hogy modern technikai eszközökkel dolgozó, vagy azokat ismerő látogatóink' fo­galmat alkothassanak a múlt eszközeiről. Minden közép­iskolai történelemkönyvben szerepel az eke rajza az al­katrészek megnevezéseivel. Ennek a maga korában olyan nagy jelentőségű eszköznek a megismertetése sokkal könnyebb a kiállítás szinte kézzel fogható közelségű anyaga segítségével. — Cegléden az ipart hosszú időn keresztül — a malmok, a téglagyár és a szeszfőzde mel­lett — a kisipari műhelyek képviselték. A közelmúltban gyűjtött cipészműhely anyaga enteriőr formában idézi a múlt század végének, a XX. század elejének korszakából egy kisműhely munkakörül­ményeit és mutatja fee mun­kaeszközeit. A korszerű és egészséges munkakörülmé­nyek között, a legújabb tech­nikával dolgozó mai ceglé­diek, méginkább a diákság, legfeljebb Olvasmányaiból is­merheti ezt. (ébert) Mérsékelten szerepeltek a birkózók Birkózás: A Ceglédi VSE birkózóinak legutóbbi szereplését nem sok siker kísérte, csupán két sporto­lójuk végzett a dobogón. Vácott országos serdülő viadalon ne­hézsúlyban 2. Török Lajos. Szolnokon, ifjúsági „C” kategó­riás versenyen 74 kg-ban 2. Győri János. Atlétika: A megye mezei futóbajnoksá­gon, Dunakeszin a ceglédiek jó eredményeket értek el. A Vas­utas versenyzői nyolc első he­lyezést szereztek, hármat csa­patban, ötöt Drávái Judit, Drá­vái Erika, Fekete Tibor, Plan- gár Ágnes és Szeleczki József révén egyéniben. A CVSE sportolói közül az alábbiak végeztek az 1—3. hely egyikén: Lányok: 13 éves: 1. Drávái Judit, csapatban: 1. CVSE (Drá­vái, Kátai, Gyenizse, Angyal), 14 éves: csapatban: 3. CVSE (Boda, Ferenczi, Sinkovics, Bognár), 15 éves: 1. Drávái Eri­ka, csapatban 3. CVSE (Drávái, József, Mózes, Cselovszki), 16 kat részvétükkel enyhíteni éves: 2. Fehér Erzsébet, 18 keztek- külön . köszönetét éves: 1. Plangár Ágnes, 3. So­mogyi Lilla, csapatban: 1. CVSE (Plangár, Somogyi, Lan- tai), felnőtt: 2. Réthi Kata­lin. A felnőtt nők 2 kilométert, a többiek 1500 métert futottak. Fiúk: 13 éves: csapatban: 2. CVSE (Kálmán, Tugyi, Hava­si, Rimóczi), 14 éves: csapat­ban: 3. CVSE (Kelemen, Ocse- nás, Méhész, Schönléber), 15 éves: 3. Szekeres Gáspár, 16 éves: 3. Lovas Béla, 18 éves: 1. Fekete Tibor, csapatban: 1. CVSE (Fekete, Szuesák, Ba- binszki), 19 éves: 4. Vicsotka, felnőtt: 1. Szeleczki József. A 13—14 éveseknek 3, és 15—16 éveseknek 4, a 18—19 éveseknek 5, míg a felnőttek­nek 6 kilométert kellett telje­síteni. A CVSE atlétái legközelebb a területi mezei bajnokságon állnak rajthoz. ü. L. Hálás szívvel mondunk köszöne­tét mindazon rokonoknak, ismerő­söknek. barátoknak, volt munka­társaknak. akik szeretett férjem, édesapánk, fiúnk, testvérünk. Kiss Sándor temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek és mély gyászunkban fájdalmun­igye­--------- . ---------------- mon­dunk a VIKUV és a LENIN Mg. Tsz. vezetőségének és dolgozóinak a küldött koszorúért és részvétet lükért, valamint kezelő orvosának lelkiismeretes munkájáért. A gyá­szoló család. cs ökkenti a tengés-lengést, munkakerülést. Azok például, akik egy éven belül kétszer is munkahelyet változtattak, harmadszor csak a közvetítő irányításával juthatnak állás­ba. Akinél a kiskönyvbe az a hivatali bejegyzés kerül, hogy „kilépett”, az csak a legala­csonyabb, a kezdő bérkategó­riába kerülhet az új helyén. — Hányán jártak már itt a hivatalban év eleje óta? — K i lene v enketten keres­tek állást, hatvannyolcán az irányítás szerint kerültek munkahelyre. Cegléden e pil­lanatban a bejelentett mun­kaerőigény szerint három­száznyolcvan embert tudnék elhelyezni. E. K. A minap, egy hétvégi mun­kásvonaton utazva akarva- akaratlan odafigyeltem úti­társaim beszélgetésére. Nyír­ségi, hajdúsági munkások, az építőiparban- és földmunkán dolgozó, messzi vidékre járók tárgyaltak arról, hogy kinek hogyan megy a sora? Az egyik azzal dicsekedett, hogy már a második munkaköny­vét nyűvi, s fel is sorolta, mi okból lett gyakori vándorma­dár. A másik a hangját és a karját is felemelte, hogy job­ban ráfigyel jeniek: — De most majd meggon­dolod, komám, hogy mennyit vándorolsz! Oda mégy, ahová irányítanak! Meg kell álla­podnod valahol, különben a zsebed bánja. Beszélgetésük ösztönzött ar­ra, hogy felkeressem a ceglé­di városi tanács munkaügyi csoportvezetőjét, Tálas János­áét, s megkérdezzem: — Hogyan alakul, milyen ebben az évben az első hóna­pok tapasztalata szerint a munkaerőmozgás, jelent-e változást az irányítás? — Ebben az évben való­ban a munkaerővel való gazdálkodás jelenti a mun­kaügyi csoport tervékeny­ségét. Az igények és a jelentkezések ide futnak be, olyan ez a hi­vatali szoba, mint vai’.ami kis diszpécserközpont. Való igaz, hogy az irányítás mellett és ellene is számos vélemény hangzik el az ügyfelek részé­ről, de egyben mindannyian hasonló nézetet vallanak. Ab­ban, hogy az ország, így ki­csiben pedig városunk mun­kaerőtartalékát a célszerű ki­használás végett valóban sza­bályozni kellett. Cegléden is elsősorban az A-kategóriába sorolt munkahelyekre kell irányítani az állást kereső­ket. Ebben a csoportba tar­tozik például a MÁV, ahol 48 kalauzra, számos váltókeze­lőre és kocsikísérőre lenne szüksége a ceglédi állomás­nak. A PENOMAH ceglédi gyárába, amely bővül, kor­szerűsödik, 43 embernek tud­nak helyét adni — persze, olyanoknak, akikre huzamo­san számítanak, s várhatóan beépülnek a törzsgárdába. A Valánnak rakodók kellenek, a posta hét kézbesítőt tudna al­kalmazni, a sütőipar és a tej­ipar ajtaja is nyitva áll a munkát keresők előtt. Cegléden tizenkét, A-ka­tegóriába tartozó munkál­tató van. Az álláskereső­ket elsősorban ide kell irányítani. A szintet tartó munkahelyek száma a városban tizenkettő. Ide tartozik az ÉVIG gyára, a konzervgyár, a Fűrész-, Le­Irányítás — és a lehetőségek M hutává ni msenlmerälrnzvßtitßf: elsn tnmtxztnintai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom