Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-10 / 58. szám

1977. MÁRCIUS 10., CSÜTÖRTÖK TMiiw 7 Rendezik a nyilvántartást A Nagykátai Járási Földhi­vatal Körösi Csorna Sándor szocialista brigádja bejelen­tette csatlakozását a csepeliek jubileumi versenyfelhívásához. Vállalták, hogy idei tervü­ket 25 százalékkal túlteljesí­tik: Tápióbicske 7126 földrész­letéből 2500 egységes ingatlan­nyilvántartási munkáit elvég­zik. Ez azért fontos vállalás, mert ismeretes, hogy országo­san gondot okoz az állampol­gároknak a földterületek nyil­vántartása: ez igen sok mun­kát jelent úgy a telekkönyvi, mint a földhivataloknak. Az egységes ingatlan-nyilvántar­tás megszervezése pedig a ko­rábbi helyzet megszűnését is jelenti. Kaposi István Kálvária egy magnetofonnal Végső elkeseredésemben for­dulok Önökhöz, mert nagyon szeretném, ha kálváriám már befejeződne. Az történt, hogy tavaly augusztus 17-én vettem egy MK—125-ös kazettás magnót. Mindössze egy napig volt jó, aztán elromlott. Bevittem a nagykőrösi Gelkába, hetekig vártam, s amikor úgy hittem, kijavították, hazahoztam. Saj­nos csak két napig használ­hattam ezután. Visszavittem a szervizbe, s ezúttal egy hóna­pot vártam. Amikor hazavit­tem, ismét használhatatlan volt a készülék. Ezután a kecskeméti Gelká- nál próbálkoztam. November­ben vittem át a közeli város­ba, ahol azt mondták, nézzek be a következő héten. Két hó­nap ís eltelt, de furcsa módon itt sem javították meg: azért nem, mert a jótállási papíron nem az a szám olvasható, ami a magnó gyártási száma. Ad­dig pedig nem is nyúlnak hoz­zá, amíg nem hozok egy olyan jótállási papírt, amin az ere­deti szám szerepel, fgy hát viszamentem az üzletbe, ahol vásároltam a magnót, s kér­tem, javítsák ki a számot: le­ragasztották a téves beírást. Nem szaporítom a szót: még kétszer jártam meg ezt az utat, mert a Gelkánál mindig találtak valami kifogást. S amikor végre minden együtt volt, elém tettek egy papírt, miszerint csak akkor vállal­A másik fél válaszolt Miért hiányzik a nyúltáp? Lapunk február 10-i számá­ban a Postabontás rovatban Hiányzik a nyúltáp címmel közöltük Lengyel Imréné kar- tali tudósítónk sorait, aki szó­vá tette: a kisállattenyésztők­nek gondot okoz a rossz táp­ellátás a községben. Az írásra- múlt heti Posta­bontásunkban reagált a Buda­pesti és Pest megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Válla­lat igazgatója, Boros András, aki beszámolt konkrét intéz­kedéseikről is. A napokban le­velet kaptunk a Galgavidéke ÁFÉSZ áruforgalmi főosztály- vezetőjétől, Simkó Rudolftól, aki — a másik fél szemével — a következőket írta: A cikkel kapcsolatos vizsgá­latunk eredményeként szeret­ném közölni: a kartali 1001-es számú boltunk ez év január­jában, februárjában — mint arról a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgató­ja értesítette a Pest megyei Hírlapot — valóban nem igé­nyelt nyúltápot. A helyi kö­rülményeket figyelembe véve a bolt vezetője azért járt el így, mért a Gabonaforgalmi Vállalat is foglalkozik tápér­tékesítéssel a községben, a saját boltjában. A boltvezető azt gondolta, hogy ez az egy­ség ellátja a községet, Emlí­tést érdemel az is, hogy a termelőszövetkezet zöldség­boltja is foglalkozik tápérté­kesítéssel. Nem tesz említést a hivatalos válasz arról,. hogy viszont az ÁFÉSZ által igé­nyelt tápot rendszerint más fajtákkal helyettesítve igazol­ják vissza. Ezzel a helyettesí­téssel kapcsolatban megkeres­tük az ellátásunkra kijelölt fenyőharaszti keverőüzemet, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a központtól csak a visz- szaigazolt tápféleségekre kap­ták meg a gyártási utasítást. Mindezt szóvá tettük a Ga­bonaforgalmi Vállalatnál is, intézkedés azonban eddig még nem történt. Érdemes megje­gyezni: legfrissebb informá­ciónk szerint a fenyőharaszti keverőüzem az előre — egy hónapra — leközölt szállítási napokon a tápot alapanyag- hiányra való hivatkozással nem tudja részünkre kiadni. Ez nekünk kellemetlen, mivel gépjárműveinket nagyon pon­tosan be kell osztanunk: az üresjáratok nagyon is jelen­tős pluszköltségeket jelente­nek szövetkezetünknek. E levelünkkel azt szeretnénk érzékeltetni, hogy az ellátási nehézségekért nemcsak a Gal­gavidéke ÁFÉSZ-t terheli fe­lelősség. A jobb ellátás remé­nyében örülünk annak, hogy a problémák nyilvánosságra kerültek. Két levél az alkoholról Gödöllői és dunakeszi tudó­sítónk hasonló témában írt le­velet szerkesztőségünknek. Mindketten az alkoholról szól­tak. Annak reményében adjuk közre sorainkat, hogy az ille­tékesek intézkedése nem késik egyik ügyben sem. FŐÚTVONALRÓL AZ ITALBOLTBA Gödöllőn a piactéri italboltot véleményem szerint már ré­gebben be kellett volna zárni. Városunkban szanálják a ré­gi épületeket, új házakat emel­nek és sok helybelivel együtt remélem, hogy elöbb-utóbb felfigyelnek rá az illetékesek, mert már az is csoda, hogy eddig nem történt súlyosabb baleset... Az italboltot ugyanis csak a 3-as számú fő­útvonalon át lehet megköze­líteni. Sokan szombaton és va­sárnap érkeznek ide, ám visszafelé az országúton való átkelés nem kis problémát okoz. Az ittas emberek nem­csak saját testi énségüket ve­szélyeztetik, hanem az autóso­két is, akiknek nagy többsége mit sem sejtve érkezik erre a szakaszra. Reméljük, hogy az új város­kép kialakításával párhuza­mosan ez az italbolt sem kerül­heti el sorsát, s megszüntetik. Kelemen János Gödöllő SZESZ MINDEN MENNYISÉGBEN... Dunakeszi-Gyártelepnél az Utasellátó trafikban újságot, bélyeget, borítékot és egyéb apróságot nem mindig lehet kapni. Ha például kedden megy valaki Fülesért, azt a választ kapja; szerdán lesz. Ha szerdán megy, meglepve hall­hatja, hogy már kedden el­fogyott. Persze nem minden­ből ilyen kicsi a választék. Sör és tömény szesz természe­tesen bármikor kapható. Jó lenne a trafik profilját úgy megváltoztatni, hogy az valamelyest egyezzen a vá­sárlók érdekeivel is. Solymosi László Dunakeszi ják a javítást, ha aláírom a következő: kijelentést: a cse­rére való jogosultságról le­mondok? Aláírtam. De a készüléket azóta sem javították meg. Talán arra várnak, amíg lejár a jótállási idő? Borzák Tibor Kőcser Kutatósarok a múzeumban A helytörténeti, honismereti mozgalom erősítése ország­szerte újabb feladatokat ad a múzeumi szakembereknek. Jóleső érzéssel írom le: a ceg­lédi Kossuth Múzeum munka­társai mindenképpen szép eredményeket értek el ezen a területen. A múzeum fiatal igazgatója Kocsis Gyula, nemcsak színvo­nalas kiállításokkal csalogatja be az intézménybe a helybe­lieket. A könyvtárhelyiségben kialakítottak egy kutatósarkot, s mikrofilm-leolvasó beállítá­sával az érdeklődők hozzájut­hatnak a ritka, archív anya­gokhoz is. Az Országos Szé­chényi Könyvtár mikrofilm­osztályával is felvették a kap­csolatot annak érdekében, hogy a város történetét széle­sebb körben is megismertes­sék. A közeljövőben a Főváro­si Szabó Ervin Könyvtárban csaknem hatvanezer kép és ugyanennyi plákátfotóból ki­válogatják a város múltjára, nevezetes személyiségeire vo­natkozó dokumentumokat. Gondolnak arra is, hogy a diá­kok közelebbről ismerjék meg a dánszentmiklósi Árpád-kori temető ásatásának érdekesebb mozzanatait: a fiataloknak ta­nulmányi kirándulásokat szerveznek. A múzeum baráti köre tag­jainak pedig értékes Kossuth- plakett kiadását tervezik. Maczelka Tibor Cegléd Puhább, mint a zsemle Két hónappal ezelőtt teljes rekonstrukció kezdődött a szi- getszentmiklósi kenyérgyár­gyárban. Korszerű, új beren­dezéseket vásároltak. Az in­tenzív dagasztó beállításával megszűnt a kovászolás nehéz művelete. A kemencéket is megjavítot­ták, s ezután nőtt a termelé­kenység. S ami a legörömte­libb: jobb lett a kenyér minő­sége is. Március eleje óta kap­ható a helyi üzletekben az új sütésű kenyér, amely puhább, mint a zsemle, íze pedig a ka­lácséval vetekszik. Reméljük, nemcsak időlege­sen, hanem tartósan ez marad a helyzet. Ifj. Váczi Károly Szigetszentmiklós Ráckevei gólya s ts tisz ti ka Vajon melyik természet- kedvelő gyerek ne hallott volna még Keléről, Fekete István kedves állatregényének sebesült gólya-címszereplőjé­ről? Azt hiszem, nemigen akad ilyen iskoláskorú gyerek. S persze, ez érthető is: a gó­lya az Alföld évszázadok óta egyik lekedveltebb madara. Tavasszal, március végén, április elején, amikor már kezd felmelegedni a levegő, fürkésszük az égboltot: jön­nek-e már kedvelt gólyáink a távoli tájakról. Augusztus vé­gén, szeptember elején pedig az ősz beköszöntét jelzik a hosszú útra készülődő csapa­taik. Érdekes számadat: tudomá­nyos kutatóink az 1950-es évek végén két ízben tartottak gólyaszámlálást. E madárfaj­ból, 1958-ban a fiókákkal együtt csaknem 34 ezer dara­bot találtak. Ez a szám 1963- ig csaknem 25 ezerre' csök­kent. Reméljük, hogy Apaj vidé­kének a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz csatolásával emel­kedik majd a gólyák száma is. Tény, hogy Ráckevén és Tökölön is van fészkük. Ta­vasszal mindenképpen érde­mes lenne az iskolások, úttö­rők bevonásával egész járá­sunkban ismét felmérni szá­mukat. S ami a legfontosabb: gondoskodnunk is kell róluk. Mészáros László Tököl Jó lesz az út Több esetben szóvá tettük már, sajnos hiába: Vecsésen a Bajcsy-Zsilinszky útnak a TÜ- ZÉP-teleptől a kenyérgyárig terjedő szakasza járhatatlan. Legutóbb tavaly novemberben kérdésünkre azt válaszolták az illetékesek, hogy az út rendbe­hozatalára 1980-ban kerül sor. A gyors intézkedésre azért lenne szükség, mert a TÜZÉP- telep bejáratától a Hunyadi utcáig e szakasz járhatatlan, a sárban a kocsik elakadnak, s tudomásom szerint a nagyköz­ségi tanácstól kiküldött bizott­ság is szükségesnek tartotta az út helyreállítását. Így hát nagyon kíváncsian várjuk, mikor intézkednek ebben az ügyben. Nagy Istvánná Vecsés ★ Janovics József né, a vecsési nagyközségi tanács vb-titkára érdeklődésünkre elmondta: a Bajcsy-Zsilinsziky út kétszáz mé­teres szakaszának — a Tüzép-te­lep és a kenyérgyár közötti rész­ről van szó — rendbehozatalát minden bizonnyal még ebben a hónapban megkezdik a nagyköz­ségi tanács költségvetési üzemé­nek dolgozói. A vb-titkár tájékoz­tatása szerint igyekeznek olyan munkatempóban dolgozni, hogy belátható időn belül megszűnjön a Bajcsy-Zsilinszky útiak jogos bosszúsága. Egy mozi néző panasza Nyugdíjas vagyok, szabad óráimban szívesen járok mozi­ba. Sajnos, a szentendrei film­színház állapota egyáltalán nem kielégítő. Panaszomat még a turista- forgalom szezonkezdete előtt szóvá teszem, bízva abban, hogy az intézkedés nem ma­rad el. Kis ügyről van szó, mégis késik az intézkedés. A mozi mellékhelyisége rendkí­vül elhanyagolt, s véleményem szerint már-már az egészségre is ártalmas. Úgy hiszem, egy alapos KÖJÁL-vizsgálat is szükséges lenne Kocsis Péter Szentendre Szerkesztői üzenetek Sz. V., Galgamácsa: Lapunk jog­tanácsosa szerint vegye figyelem­be és tartsa tiszteletben szomszédja jogait. A kerítéstől 40 centiméterre ültetett cserjék, növények aligha zavarhatják mások pihenését, de az esetleges problémák elkerülése érdekében nyugodtan beszélje meg az ügyet az érdekelttel is. H. Zs., Nagykőrös: Sajnos, leve­lében nem említette, hogy konkré­tan milyen hibás árucikkről van szó. A Pest megyei Tanács keres­kedelmi osztálya tanácsolja: küldje el postán az árut vizsgálatra a Ke­reskedelmi Felügyelőségükhöz. A pontos címük: Budapest, V. kerü­let, Városház u. 5—7. K. J., Budapest: örömmel olvas­tuk írásait. Rovatunk korlátozott terjedelme miatt elsősorban közér­dekű leveleit közöljük. Várjuk to­vábbi anyagait. Kevés a gyermekholmi a szűk boltban Ócsai kismamák levele nyomában Mindig különös figyelem­mel olvassuk azokat a leve­leket, amelyeket egy-egy köz­ség, kollektíva nevében ka­punk. Számuk nem kevés, s amellett, hogy jóleső érzéssel nyugtázzuk valamennyit — ha az ügy érdeke úgy kíván­ja — megpróbálunk segíteni. Legutóbb Ócsárol kaptunk hasonló levelet: a kilencezer lakosú dabasi járásbeli nagy­községből harminc kismama fordult szerkesztőségünkhöz, közbenjárásunkat kérve. Az alábbiakat hozták tudomá­sunkra: Mindenért a fővárosba? Kismamák vagyunk, Öcsén élünk, a fővárostól alig 30 ki­lométernyire. Sajnos, lakóhe­lyünk kereskedelmi ellátása miatt sokat bosszankodunk. Évekkel ezelőtt volt a falunk­ban egy cipő-, egy készruha- és egy leértékelt árut for­galmazó bolt. Ezek most már egy helyre költöztek — a ru­házati boltba. Korábban volt rátermett üzletvezető is. aki feleségével udvariasan kiszol­gálta a helybelieket, ök nyug­díjba mentek, s most az üz­letben az eladók hangneme nem mindig megnyugtató. Többször előfordul, hogy fleg­mák. félvállról kezelik a vá­sárlókat. A legnagyobb baj az. hogy gyermekeinknek nehezen tu­dunk itt vásárolni, konfekció egyáltalán nincs, cipőből pe­dig kicsi a választék. Jólen­ne. ha az érdekeltek segítsé­günkre lennének e probléma megoldásában, mert apró gye­rekekkel nem lehel minden mhadaraVtárt a fővárosba utazni. Példaként említenénk Dabast: járási székhelyünkön sincs nagyobb áruház, mint a mi ruházati boltunk, de ott lakás-textil, cipő, konfekció, méteráru, gyermekruházat, sőt még könyv is kapható. És az sem elhanyagolható szem­pont, hogy az eladók udvaria­sak. Vajon nem lehetne-e ugyan­ilyen szellemben kereskedni Ócsán is? Kilencven négyzetméteren Amikor Dobrovolni Sándor, az Ocsa és Vidéke ÁFÉSZ el­nöke elolvasta a harminc kis­mama levelét, csak annyit mondott: — Az áruellátásra vonat­kozó megjegyzések jogosak. Természetesen igyekszünK megoldani a gondokat, de a fejlesztésre fordítható anyagi lehetőségeinket figyelembe véve, tárgyilagosan azt is el kell mondanom: javulás csak fokozatosan, lépésről lépésre várható. S aztán, az ÁFÉSZ elnöke vázolta a jelenlegi helyzetei. Ezek szerint a régi faluköz­pontban lévő egyetlen helyi ruhaboltukban — ez mindösz- sze 90 négyzetméter alapterü­letű — cipőt és méterárut is kaphatnak a vásárlók. Az üz­let nagysága, szűk raktártere pedig eleve meghatározza azt is, hogy 1,5 milliós árukészle­tük egyelőre nem lehet na­gyobb. Ilyen körülmények kö­zött választékról nem lehet szó mert csak a legszüksége­sebb ruházati cikkek beszer­zéséről tudnak gondoskodni. S a helyzet iobb megértéséhez hadd id°-''7önk egv számada­tot. is: ahhoz, hogy a vásárlók elégedettebbek legyenek, csak cipőből kétmilliós készletre lenne szükségük. Ez azonban jelenleg megoldhatatlan. Júniustól javulás Mindenképpen jogos a kér­dés : nem kevés-e kilencezer embernek egyetlen ruházati bolt még akkor is, ha az itt élők jelentős része bejáró dol­gozó, s fővárosi munkahelyen keresi kenyerét? A teljes kép­hez azonban hozzátartoznak az előzmények is. Dobrovolni Sándor elmondta: régebben volt önálló cipőüzletük, de öt évvel ezelőtt meg kellett szüntetni, olyan kis forgalma volt. A leértékelt árukat kí­náló boltban is hasonló hely­zet alakult ki: bezárták és a helyén élelmiszerboltot nyi­tottak az Esze Tamás utcá­ban. Ezt követően határoztak úgy, hogy e két egységet ösz- szevonják, s a ruházati bolt­ban kapnak otthont. S ezek után számíthatnak-e — ha nem is látványos —, de némi javulásra az ócsai kis­mamák? Az ÁFÉSZ elnöké­nek tájékoztatása ebben az ügyben így hangzott: — Tavaly nyílt a nagyköz­ség központjában, a vasútállo­más közelében, az új ÁBC- áruházunk. A szemközti olda­lon lévő régi élelmiszerboltra már nincs szükség, átalakít­juk, bővítjük: 300 ezer fo­rintot költünk erre a célra. Itt nyílik meg — 110 négy­zetméter alapterületer — jú­nius elején az új ruházati bolt. — Milyen mértékű javu­lásra számíthatnak a kisma­mák? — Tekintve, hogy a bolt na­gyobb lesz, mint a régi, nem 1,5, hanem kétmilliós lesz az árukészletünk, fgy lehetősé­günk nyílik arra, hogy a vá­lasztékot mindenekelőtt gyer­mekholmiból növeljük. Egy dolgot azonban így is el kell mondanom: az üzletben to­vábbra is a legszükségesebb napi ruházati cikkek — ha­risnyák, ingek, zoknik, puló­verek — kaphatók majd. A kismamákra pedig a jövőben igyekszünk jobban odafigyel­ni. Udvariasabban Levélíróink szóvá tették a ruházati bolt eladóinak ma­gatartását is. Az ÁFÉSZ el­nöke szerint hozzájuk hason­ló panasz nem érkezett. A kérdéses egységben három al- kalmazottuk közül kettő szak­képzett, egy pedig nem. Rend­szeres napi beszélgetések al­kalmával mindig igyekeznek felhívni figyelmüket az ud­varias ‘ kiszolgálás fontossá­gára. A jelek szerint azonban az üzlet kis áruválasztéka nyilvánvalóan összefüggésben van az eladók magatartásával is. Remélhető, hogy a június elején megnyíló új ruházati boltban — az áruválaszték ja­vulásával — ez a gond is meg­oldódik. Falus Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom