Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-03 / 28. szám
j/ÍÍAmt 1977. FEBRUAR 3., CSÜTÖRTÖK Ünnepi könyvhét Az idén is megrendezik a ma - gyár könyvkiadás hagyományos, nagy seregszemléjét, az ünnepi könyvhetet május 27. és június 4. között. Már javában dolgoznak a szervezők a könyvheti események, rendezvényeik programján, A szokásoknak megfelelően könyvkiadásunk számos új kiadvánnyal, művel készül az eseményre: a kiadóvállalatok több mint száz újdonságot Ígérnek. Ismét megtalálhatók lesznek a könyvhét gazdag választékában a szokásos antológiái sorozatok újabb darabjai: a Szép versek és a Körkép című válogatások. Mii jelent Ady öröksége ? - írói világtalálkozó Garai Gábor nyilatkozata az írósz övetség terveiről Mit jelent Ady öröksége az írók legújabb nemzedéke számára? — e kérdés áll majd középpontban a fiatal írók József Attila körének áprilisi tanácskozásán, amely a költő születésének 100. évfordulója alkalmából rendezendő megemlékezések, alkotói találkozók nyitányául szolgál. Erről, s az írószövetség idei terveiről Garai Gábor Kossuth-dí- jas költő, főtitkár nyilatkozott Gergely Róbertnek, az MTI munkatársának. — Szövetségünk eseménynaptára fontos elvi-közéleti kérdések megvitatásának fogBarcsay Jenó és Kmctty János művei Szentendrén kapnak állandó otthont A magyar államnak ajánlották fel alkotásaikat Szentendrén ezrek és ezrek látogatják a Ferenczy múzeumot, ahol a Ferenczy család öt művésztagjának szobraiban, képeiben, éremgyűjteményé- ben, gobelinképeiben gyönyörködhetnek a művészetkedvelők. özv. Ferenczy Béniné ajánlotta fel a köznek családja tulajdonában levő alkotásait A Czóbel Béla emlékmúzeum és Kovács Margit kerámiagyűjteménye is így nyert állandó otthont Szentendrén: a művészek ajándékozták az államnak alkotásaikat Most újabb művészeti értékekkel gyarapodik a közösség. özv. Kmetty Jánosné szintén a magyar államnak ajándékozta férje, néhai Kmetty János festőművész élete munkásságát reprezentáló alkotásaiból összegyűjtött képzőművészeti anyagot A 290 műből álló gyűjtemény a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága kezelésébe kerül. A művész, mint ismeretes, Szentendrén élt és legtöbb művét ott alkotta —, hagyatékát Szentendrén állandó kiállítóhelyen bocsátják majd a művészetet pártoló, szerető közönség rendelkezésére. Barcsay Jenő festőművész szintén a magyar államnak ajánlotta az élete munkásságát reprezentáló alkotásaiból összegyűjtött képzőművészeti anyagot. A művek a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága kezelésébe kerülnek és Szentendrén, a Dumtsa Jenő utcában kapnak állandó otthont. A kiállítóhelyet már alakítják és idén megnyitja kapuit a nagy- közönség előtt. lalata: az elmélyült alkotói eszmecserékre számos jelentős hazai és külföldi fórum kínálkozik. A szövetség szervezte Ady-ünnepségek sorát a fiatal költők, prózaírók, esztéták és kritikusok kétnapos tanácskozása nyitja meg. Ügy vélem, elsősorban személyes vallomásokra számíthatunk, hiszen az idősebb pályatársak, s a közvélemény is ezekre lenne a legkíváncsibb. Adyval kapcsolatos rendezvény lesz a negyedik európai költőtalálkozó is, ezt október 9—16 között rendezik meg Budapesten. Költészet a forradalomban és forradalom a költészetben — ez lesz a számos ismert hazai és külföldi költő találkozójának fő témája. Természetesen más is szerepel majd a napirenden. Mi azokat a megnyilvánulásokat várjuk különösen nagy érdeklődéssel, amelyek arról tudósítanak: mit jelent Ady a világnak. A fiatal, a debreceni évek Adyját kutatja és mutatja majd fel a világnak és önmagunknak a debreceni irodalmi napok eseménysorozata is. — A szocialista országok írószövetségi vezetői idei tanácskozásának szintén Budapest ad otthont. Az efféle tanácskozások célja egymás problémáinak beható megismerése, a kölcsönös informálódás, de ezenkívül történt már néhány kísérlet arra vonatkozólag, hogy az irodalmi alkotómunlca valamely fontos elvi, esztétikai, szakmai kérdését is megvitassuk. — Az elméleti síkú beszélgetések hatékonyságát koráb- han naigymértékiben gátolta, hogy viszonylag kevés volt az olyan újabb irodalmi mű, Érdemes-e vidékre menni? Pillanatkép tanyai pedagógusokról Szaktantermek — modern technika Hányszor, de hányszor halljuk végzős főiskolai, egyetemi hallgatóktól: vidékre nem megyek! Inkább pályát változtatok, de vidékre nem! A tiltaJiozás vélt, vagy ismert szokásoktól, életformától való idegenkedést takar. Sokszor még a felajánlott pedagógus-, orvos-, vagy gyógyszerészla- kás helyett is inkább az albérletet választják, de a fővárosban, vagy legalábbis nagyvárosokban szeretnének elhelyezkedni. Visszaiérnek A példa igaz is, meg sántít is, hiszen vannak olyanok (szerencséié ma már ők a többség), akik visszatérnek anyaiskolájukba, tanítónak, tanárnak, A városok és a falvak között egyre több és egyre szilárdabb a híd, amelyen átgya- logolni cseppet sem, vagy legalábbis csák kevéssé hátrányos. Akik megízlelték a kisebb közösség, nevezetesen a tanya, a falu, a község életét, s akiket a városi embernél zárkózottabb falusiak befogadtak, azokból lett a vidék lámpása. A fényt adó pedig viszonzásként kapta a ragaszkodást, a baráti szeretetet, be- pilantást az ízes népi szokásokba, a fejlődő, változó falu, mezőgazdaság arculatába. Olyan jó A Cegléd és Abony között félúton álló kecskéscsárdai takaros kis kúriának beillő épületet kevesen nézik iskolának. A környék csendjét csak néha- néha töri meg autórobaj és az osztálytermekből kiszűrődő gyermekzsivaj. Óraközi szünetben ismerkedem a tanyai iskolával, választ keresek: kik járnak oda, kik tanítanak, szerencsétlennek érzik-e magukat a reggelente 78 féle-fajta irányból érkező tanyai gyerek között. Szaktantermekben találkozom a felső tagozatosokkal. — Olyan jó itt — mondják a gyerekek —, hogy Ceglédről a barátaink is kikívánkoznak, sajnos a szüleik nem járatják őket Kecskéscsárdára. Pedig irtó otthonias ez a suli, egy osztályba tizennégy-tizenöten járunk, a tanárok sokat tudnak velünk foglalkozni. Az anyagot szinte teljesen megtanuljuk az órákon. Otthon pedig marod idő a játékra. Értő kezek És mit mond a Kecskés- csárdán töltött tíz tanév után dr. Bujáki Istvánná: — Szegeden végeztem magyar—történelem és rajzszakot. Ceglédre mentem férjhez, majd ide, a tanyára kerültem pedagógusnak. Amikor először megnéztem az iskolát, nagyon megtetszett, jói felszerelt volt, látszott az egész épületen, hogy gondos, értő kezek szépítik. Vonzott az ideális osztálylétszám, amely ma már szinte pedagógusálom. — Nem igaz az állítás, hogy faltm nehéz fejlődni. •Szakkönyvtárunk, szaklapjaink vannak. A legújabb tanítási módszer szerint dolgozunk, szaktantermekben, magnó, televízió, lemezjátszó, írásvetítő segítségével. A továbbképzésekre is mindig meghívnak bennünket. Ma már a tanyáról alkotott véleményt át kell minősíteni, mert tulajdonképpen rég nincs is az a fajta tanyai éltet, amiről Móricz vagy Mikszáth írt Hol van már az az idő, amikor a gyerekek 8—10 kilométert gyalogoltak az iskoláig? Ma busszal érkeznek és legtöbbjük otthonában van villany, televízió és rádió. Csupán talán a lábbelijük sáro- sabb a városi gyerekekénél. Nem a távolság A beszélgetéshez csatlakozik Öcsai Marianna, aki ebben a tanévben kezdte pályafutását: — Nem akartam Cegléden elhelyezkedni, pedig lett volna lehetőségem. A családomban sok a pedagógus és semmiképpen nem akartam, hogy esetleg a mások érdeme után becsüljenek. Itt nyugodt körülmények között valósíthatom meg pedagógiai elképzeléseimet. Szerintem nem a várostól való 7—8 kilométernyi távolság határozza meg. ki mennyit műveli magát. A kollégák legtöbbje tagja a ceglédi könyvtárnak. Rendszeresen járnak színházba, sőt viszik az osztályukat gyermekelőadásokra, ifjúsági könyvtárba is. Szakképzettek — Egyedül a családlátogatás gond az őszi esőzésben, téli hófúvásban. Szerintem (a tények is bizonyítják), aki Kecskéscsárdán kezdi pályáját, az ott is marad! A kezdő fizetésemmel is elégedett vagyok. Az egy hold pedagógusföld termésének árából könyvtáramat gyarapíthatom. Számomra ez sem utolsó szempont. Kecskéscsárdán a 78 gyereket oktató 8 pedagógus megfelelő szakképesítéssel rendelkezik. Udvardi Gyöngyi amelyet a vitapartnerek vala mennyien ismertek. A közös vitaalap megteremtésére mind jobban érlelődik a lehetőség, hiszen a Győzelem könyvtára című kiadványsorozat minden szocialista országban megjelenik, hozzásegítve ahhoz, hogy egy nyelven beszélhessünk közös és kölcsönösen ismert dolgokról. — Túlzás nélkül állíthatom, hogy a magyar irodalmárok nagy várakozással tekintenek az idén Szófiában, illetve Várnában megrendezendő írói világtalálkozó elé. A szocialista országok együttesen igyekeznek hozzájárulni a fórum sikeréhez, amely arra van hivatva, hogy Helsinki szellemében, Kelet és Nyugat haladó íróinak összefogásával segítse diadalra jutni az okmányban foglaltakat. Nyugat-európai haladó írók hoz és az Amerikában élő progresszív alkotókhoz fűződő kapcsolatainkat is igyekszünk mozgósítani, hogy ez a fórum minél szélesebb körű legyen, s minél jobban demonstrálja az irodalom legjobb szellemű alkotóinak összhangját. Sokat segít sző' vétségünk és a magyar Pen club jó együttműködése, máris látjuk jeleit, hogy a magyar Pen a nemzetközi szervezetben — ahol megbecsü lést vívott ki magának — mindent meg fog tenni a várnai találkozó sikere érdekében. Filmankétok A falusi filmnapok kereté' ben február 4-én este 19 órai kezdettel ankétot rendeznek Taksonyban a Talpalatnyi föld című magyar film alkotóival. A beszélgetést Sas György újságíró vezeti s részt vesz rajta Galabárdi Zoltán, a film forgatókönyvének írója, valamint Szirtes Adám, a film főszereplője. Február 8-án, ugyancsak esté 19 órái kezdettél a Húsz óra című magyar filmről rendeznek vitát Törteién Sánta Ferencnek, a film írójának, Szirtes Adám, színész, valamint Bemáth László újságíró közreműködésével. Csak pályázat útján Orvostudományi egyetemeinken az idén 850 általános orvos, 125 fogorvos és 180 gyógyszerész végez. Elhelyezkedésüket egészségügyi miniszteri rendelet szabályozza: a pályakezdő szakemberek az idei évtől csak pályázat útján helyezkedhetnek el. Figyelembe véve a tanulmányok befejezésének, az államvizsga letételének időpontját, az új rendelkezés a végző gyógyszerészeket csak a jövő évtől érinti. Belföldi barangolások Fehér Klára: Vakáció Magyarországon Nehéz útikönyvet nem írni! — vallhatja Fehér Klára. Az ismert írónő már becsavarogta a fél világot, útjáiról, élményeiről színes útikönyvekben számolt be olvasóinak. Ausztrália, Japán, Kanada, az Egyesült Államok, hogy csak néhányat említsünk azokból a földrészekből, országokból, ahol megfordult. Legutóbb megjelent könyve, a Vakáció Magyarországon belföldi barangolásainak, honi élményeinek összegezése. Keresztül-kasul Magyarországon, ez is lehetne a mű címe, hiszen a szerző úti céljait az esetlegesség, a véletlen szabta meg. Mégsem hiányoljuk a könyvből a rendszerességet; a tájak, emberek, élmények kavalkádja többet ér minden száraz bédekkernél. Pest megye tájai, városai, községei is ott sorakoznak a kötetben. Helyet kaptak benne a ceglédi forradalmi hagyományok;. Gödöllő műemlékei és modem egyeteme; a vácrátóti botanikus kert növényritkaságai és a fejlődő, iparosodó Vác; a pilisi falvak koszorúja és a szentendrei Teátrum előadása; az apaj- pusztai lovasnapok színes-zajos forgataga és Ráckeve üdítő csendje. Ez a felsorolás azonban korántsem teljes, bőven találhatunk még a kötetben megyei vonatkozású, érdekes — és pontos — adatokat, tényeket. A Vakáció Magyarországon nemcsak hazánk történelmi múltjába enged betekintést, de országunk állandóan változó, gazdagodó arculatát is bemutatja. A szerző a nevezetességek ismertetését kedves-derűs kerettörténetekbe foglalja, megtűzdeli anekdotákkal. Át- meg átszövi a könyvet Fehér Klára jellegzetes humora és — lévén vérbeli újságíró — nem maradnak el jobbító szándékú csipkelődései sem. Művészi értékű fekete-fehér és színes fotók illusztrálják a hazai élménybeszámolót. Ez a könyv kedvcsináló mindazoknak, akik még nem szánták rá magukat, hogy felfedező útra induljanak Magyarországon. Vörös István HETI FILMJEGYZET George C. Scott, a Düh rendező- főszereplője Jó, egyszavas cím. Nem rossz az alcím sem; Dan Logan ámokfutása. Csakhogy semmit nem áruinak el a film lényegéről. így tehát mégsem olyan jók. Mert miről is van szó? Arról, hogy egy amerikai kisemberrel valami arcpirító, felháborító, embertelen gazságot művel a Hatóság, és ez a kisember hiába viszi végbe a bosszút, hiába torolja meg a rajta — s általa a hozzá hasonló kisemberek tíz- és százmillióin — esett gyalázatot, ezzel már senkinek nem használ; sem magának nem szerezheti meg a jogos elégtételt, sem a cinikusan antihumánus Hatóságról nem sikerül lerántania a leplet. Dan Logan, a Wyomingban elő kis farmer, egy „tévedés" következtében nemcsak a vagyonát — juhait veszíti el, hanem egyetlen fiát és hozzátartozóit is, akiért még egyáltalán érdemes volt élnie. És elpusztul maga is, mert mit tehet egy szerencsétlen ember, akitől már mindent elvettek, csiaik a bosszú lehetőségét hagyták meg neki? Semmit. Önpusztító bosszúja is megtörik a Hatalom áthatolhatatlan falán. Már-már eszelősen felfokozott idegállapotban leadott lövései pedig akárha egy homokzsákba csapódnának. Élete, küzdelme, halála egyaránt visszhangtalap,. És a Düh mégis optimista végkicsengésű film. Hogy mi teszi azzá? Talán az, hogy Dan Loganit ueorge C. Scott játssza, s hogy ő a film rendezője is. Scott rendkívül egyszerű, ugyanakkor rendkívül szuggeszuv játékstílusú színész. Es rendezőnek is ugyanilyen. Úgy tudja felépíteni a történet elmesélését, hogy attól a pillanattól kezdve, hogy megtörténik a „baleset" (egy katonai helikopter mérgesgaz- tartáiyaiból kísérlet közben véletlenül mérgező anyag kerül Dan Logan földjére, s ebbe pusztul bele a fia, ettől semmisül meg a juhnyája, s fertőződik meg ő maga is) addig, hogy a farmer megpróbál- a megtalálni a felelősöket, akik viszont hidegvérrel félre- söprik az okvetetlenkedő kisembert — a nézőt végig le tudja kötni. A film utolsó harmada kifejezetten izgalmas, és ennek az izgalomnak még a nagyon komoly erkölcsi-gondolati töltése is megvan. A nézőben lassan kialakul az az érzés, hogy ez a Logan ugyan hiába küzd, mert egyedül van, és az égbekiáltó gazembersé- get egymaga legyőzni nem tudja —, de még sincs egyé dűl, mert minden tisztességes ember vele érez. És úgy hagyja el végül is a mozit, hogy azt mondja: rettenetes nagy bajok lehetnek abban a társadalomban, amelyben Dan Logan esete egyáltalán előfordulhatott. És hogy így fordulhatott elő, az még nagyobb baj. Méreg a pohárban Vannak, akik az ilyen krimiket „gyógykrimi"-nek nevezik. Hogy miért? Mert kímélik a nézők idegeit. Már az első negyedórában elárulják, ki a gyanúsított, illetve a tettes. így a film háralevő vetítési idejében senki nem izgul, nem lesz ideges, nem emelkedik a vérnyomása, nem megy fel a vércukra, nem fenyegeti infarktusveszély. Tehát nyugodtan kikapcsolódik, az élet nagy rohanásában végre békésen elüldögél egy jó óra hosszát. De félre az iróniával, mert az új szovjet film — forgató- könyvét Sz. Alekszandrov és V. Kuznyecov írta, rendezője Aloiz Brencs — hibái ellenére is jószándékú, itt-ott figyelemreméltó alkotás. Fő baja talán az. hogy a szerzők nem bíznak eléggé az anyagban, s fel akarják dúsítani mindenféle félrevezető mellékcselekmények szálaival. Ez viszont nemcsak azzal bosszulja meg magát, hogy miután a kéréséit tettest a néző már a film legelején kitalálja, a mégoly ügyes félrevezető szálak sent érdeklik, hanem azzal is, hogy a kitérők miatt elnyújtotta, hosszadalmassá válik a film. (Ami már csak azért is különös, mert a méter szerinti terjedelme nem haladja meg az általános filmhosszúságot. Tehát az úgynevezett szubjektív filmidő fogalmával van dolgunk. Egy nem eléggé pergőre szerkesztett és vágott film akkor is hosszabbnak tűnik, ha pontosan ugyanannyi méter, mint egy friss, gyors ritmusú alkotás.) A film egyébként egy bűnügyi sorozat darabjának tűnik: a rigai filmstúdió egv korábban már nálunk is vetített filmjében (Gyilkosság másodkézből) már láthattuk a mostani film fő figuráját épi- zódszereplőként, s a nyomozó- tiszt is azonos volt. Stress Ha szellemeskedni akarnánk, így aposztrofálhatnánk ezt a spanyol filmet: egy ilm, amiben nem történik semmi, azt viszont nagyon unalmasan csinálják. Sajnos, Carlos Saura rendező munkája majdnem ilyen. Abba a csapdába esik, amit úgy szoktunk nevezni: álmélység. Azaz, valami olyasmiről beszéf, ami mögé nagy, súlyos gondolatokat, mondanivalókat szándékozik elrejteni, de a legkisebb mozdulatunkra kiderül, hogy a felszín mögött ninos semmi, vagy csak olyasmi van, ami érdektelen és unalmas. Maga az alapötlet sem valami megdöbbentően új: két férfi és egy nő autóznak valahonnan valahová, aztán közben kiderül róluk ez meg az, majd minden folytatódik úgy. mintha mégsem derült volna ki ez meg az. Jelen esetben a. markáns arcú, némiképp titokzatos Fernando (Fernando Cebrián), csinos, nyúlánk enyhén unatkozó és közepesen hiszteroid felesége (Geraldine Chaplin), és a jóképű, s időnként egy szorgalmas újságolvasó szintjén okos közhelyeket kinyilatkoztató Antonio (Juan Luis Galiardo) autókáz- nak együtt. Útközben lagymatag flört szövődik Teresa é? Antonio között; a tengerparton ez a flört némiképp aktívabb periódusba lép. ámde a féltékeny Fernando csak képzeletében áll bosszút a meglesett párocskán, mert a valóságban minden megy tovább, mintha mi sem történt volna. És az a meglepő, hogy tényleg nem történt semmi. Az viszont régi filmes igazság, hogy semmit semmivel, unalmat unalommal nem lehet ábrázolni. Takács István
