Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-01 / 26. szám

•1**1* i 1977. FEBRU/iti 1., KúuD Úttörők művészeti találkozói Négy művészeti ágban ren­dez országos bemutatót, feszti­vált. találkozót a Magyar Űt- törők Szövetsége a napjaink­ban zajló úttörő kulturális szemle eseményeként. Április 3—6. között a legjobb úttörő- zenekarok Sopronban, 7—10-ig az éneklő rajok Szentesen. majd június 7. és 10. között a bábjátékosok Salgótarjánban, illetve az éneklő ifjúság kó­rusvetélkedő nagydíjasai Zán- kán tartják országos találko­zójukat. A bemutatók élőké, szítésében, szervezésében sok segítséget nyújtanak a gyere­kek kulturális-művészeti tevé­kenységét támogató intézmé­nyek: a Kulturális Miniszté­rium. a Népművelési Intézet, a Kata és a Magyar Rádió. A fővárosi intézményekkel való jó együttműködés jellemzi a februári járási, városi, kerü­leti, illetve megye fordulókat Ön miért tanul? Érett emberek - érettségire készülnek A csővázias iskolapadban bi­zony furcsa érzés fog el. Hiá­ba, utoljára jó néhány eszten­deje ültem ilyenben. Alacsony is, szűk is. Ha támaszkodni akar az ember, előre kell gör­nyednie, ha hátra szeretne dűlni, a mögötte levő padba ütközik. Mégis meglett férfiak és nők választják ezeket a padokat. A budaörsi gimná­ziumban százötvenhárom a le­velező hallgatók száma, tíz­zel, több, mint a nappali tago­zatosoké ... Vizsgadrukk Félévi beszámoló. Hatalmas termetű és mairkú férfi gon­dolkodik a tételén. Egy fia­talasszony a jegyigyűrűjével A TIT TISZTÚJÍTÓ EVE Megyei küldöttértekezlet májusban A TIT Pest megyei szerveze­tének ügyvezető elnöksége ár. Szemes Gábor elnökletével ülést tartott tegnap délután a budapesti Kussuth Klubban. Földes Istvánnak, a TIT me­gyei szervezete titkárának elő­terjesztésében megvitatták a VII. megyei küldöttértekezlet előkészítésével és lebonyolí­tásával kapcsolatos feladato­kat. • Pest megyében tizenegy já­rási-városi feladatkörű TIT szervezet működik. Ezek köz­gyűléseiket — amelyeken az elmúlt öt esztendő eredmé­nyeit és tapasztalatait vitatják majd meg — március 1 és áp­rilis 14 között tartják. E köz­gyűléseken jelölik ki azokat is, akik részt vesznek a megyei küldöttértekezleten. A megyei küldöttértekezletre ez év májusának első felében kerül sor. Ezen a társulat me­gyei szervezetének elmúlt öt évi munkája kerül mérlegre: mi változott, milyen területe­ken értek el eredményeket s melyek a továbblépés legfőbb feladatai. A tanácskozás jelen­tőségét növeli, hogy erre az időszakra esik a közművelődé­si párthatározat megszületése, illetve a közművelődési tör­vény elfogadása. Mindkettő a tudományos-ismeretterjesztő munka tartalmának, színvona­lának emelését, módszereinek sokrétűbbé tételét írta elő. A küldöttgyűlésen kell majd szá­mot adni arról: o TIT megyei szervezete mennyiben felelt meg a megnövekedett követel­ményeknek. A megyei küldöttértekezlet feladata lesz az is, hogy meg­válassza o TIT ez év júliusában sorra kerülő VII. országos kül­döttgyűlésének huszonegy Pest megyei küldöttét is. A TIT megyei ügyvezető el­nöksége az előterjesztést elfo­gadta s tudomásul vette azt a bejelentést is, hogy ez év má­sodik felében a most várossá nyilvánított Dunakeszin meg­alakul a TIT városi szervezete. TV-FIGYELO Fogadjunk... Nagyszerű cím! Figyelemfölhívó, érdeklő­dést keltő; sőt, egyenesen pro­vokáló. Fogadjunk, hogy vé­gignézi?! — nyújtják — igaz, képletesen — a kezüket a tv szórakoztató osztályának mun­katársai, s néző legyen a tal­pán, aki erre a nyilvános fel­ajánlkozásra nem ad parolát. Hát persze, hogy végignézzük! Végignéztük ... Láttuk, ahogy útjára indult az g bi­zonyos úthenger — startját közvetítették, s mivel jót alig­ha mondhatunk e nekiindulás- ról, hát egyelőre ne is mond­junk rosszat —; láttuk, ahogy Öze Lajos a nadrágdudorító kispárnák hasznát hirdette — érvelése amilyen hosszas volt, annyira szűkölködött épkézláb poénokban —; és láttunk még egyet-mást, ami úgy csöppent bele ebbe a szombat esti vidá- mításba, mint szegény Öze La­jos a sörösüvegek cserépma­radványaiba: ahogy esett, úgy puffant... Nem sok értelme lenne, ha például szóvá tennénk, hogy mi értelme volt a párolás öt­letre épített szombat estét ope­rettas mjuzikeles keretbe zár­ni. A szerkesztők így döntöt­tek, és kész. Miképp annak sincs semmi értelme, hogy méltatlankoljunk: ha már olyan remek maszkokat készí­tettek az átváltozásban igen­csak jeles Gálvölgyi Jánosnak, akkor miért nem íratták meg azokat a szövegeket, amelyek miatt érdemes lett volna eny- nyiszer ennyi alakot váltani. A szerkesztők ezt íratták meg, és kész. Mit mondjunk? A cím az nagyszerű volt! De a folyta­tás?! Mit mondjunk? Bizony, bi­zony a tv humorból még min­dig importra szorul. Ezt igazo­landó, méltánytalanság lenne említés nélkül hagyni, hogy a legelevenebb perceket a Ludas Matyi képviseletében fellépett Mikes György és Somogyi Pá' szerezte furcsamód. az ö netük épült leginkább a lát­vány humorára (Emelik, nem emelik...). Ügy hírlik, sorozattá dagad ez a most először közvetített Fogadjunk .. Reméljük, nem azért, hogy újra megméressék: mily szélsőséges értékkel jel­lemezhető a nézők ízlésének tűréshatára... Gyes. Imponáló számok! A most tíz éve bevezetett gyer­mekgondozási segélyt eddig egymillió anya vette igénybe, s az államkassza 30 milliárd forinttal támogatta a kisgyer­meküket otthon nevelő mamá­kat. Jelenleg is háromszázezer címre postázzák a gyes-t. Jól tudjuk — büszkélkedünk is vele —, hogy ilyen szociál­politikai intézkedés sehol má­sutt nincs széles e világon, És mégis, vannak, akiknek nem tetszik a gyes! Mint a Hét vasárnap esti műsorának re­mek riportjából ki-ki megtud­hatta, elsősorban a női mun­kaerőket foglalkoztató üzemek vezetői szeretnék, ha kurtább lenne ez a pelenkázással. gye­reksétál tatással eltöltött idő: ám azok is találnak — más jellegű és a társadalmi szem­léletet befolyásoló — kivetni­valót. akik a gyes hatását tu­dományosan, a szociológia módszereivel vizsgáljáik. Ezeknek is, azoknak is — részben-egészben — igazuk van. Alapjaiban feltétlenül megmarad, de valószínűleg módosulni fog a gyes. Kevésbé merevek lesznek például az időhatárai. Ha a kicsi szépen fejlődik, akkor esetleg már hároméves kora élőit is felve­hetik az óvodába: s ugyanígy — igaz, ez inkább javaslat. mint döntés — az anyaszere­pet egy idő után esetleg az apa is átveheti. Egyszóval, ami jó, az megmarad, amin viszont változtatni kell. azon előbb-utóbb változtatnak. Amilyen közérdekű, olyan megnyugtató képsort láttunk: a HÉT megfáradni látszó bel­politikai riportjainak egyik ékességét. Akácz * ászló babrál. Látszik az arcán: megfeszített akarattal igyek­szik felidézni, amit tán fél éve tanult! Egy paddal előt­tem huszonegynéhány éves fiatalember. Szalad a papíron a toll. Amikor rákerül a sor, felel: a madarak repülő élet­módja miatt első pár végtagjuk szárnnyá módosult, a kültaka- rójuk toll, tüdejükhöz léghó­lyagok kapcsolódnak... — Négyes — mondja meg­könnyebbülten Peresztegi György, már a folyosón. — Hogy miért tanulok? Édes­anyám tavalyelőtt — majdnem 50 éves fejjel, három unoká­val, s három saját gyermek­kel — befejezte a kereskedel­mi szakközépiskolát. — A testvérem idén érettsé­gizett. A család hajt előre. Fe­leségem most jár gyors- és gépíróiskolába. (Két és féléves a lányom.) Budaörsön lakunk, a BKV-nál dolgozom, lakatos­ként. Érettségi után szeretnék továbbtanulni. Talán a ven­déglátóipari főiskolán. — Én az eredeti munkám­nál maradok érettségi után is. Tovább tolom a partvist, itt a gimnáziumban — mondja ne­vetve Kovács Jánosáé, az is­kola hivatalsegédje. — Most járok harmadikba. A kislá­nyom — ő már a harmadik gyerekem — tegnap volt két­hónapos. Megbecsülnek a ta­nárok és a gyerekek is. Azért tanulok, mert a munkatársaim művelt embereik és én sem szeretnék lemaradni... A munka mellett azért nehéz — Már egyszer elkezdtük a tanulást együtt — veszi át a szót a férj, Kovács János. — Ugyanide jártunk, de engem háromnegyedévkor behívtak katonának. A feleségemnek van egy év előnye, én csak másodikba járok. Lakatos va­gyok az orosházi ÉKKSZÖV- néL Függetlenített csoportve­zető. A kollégáim érettségizett fiatalemberek. A beosztottaim közül ketten magasabb kép­zettségűek, mint én. Hogyan lehetnék a vezetőjük, ha nem tartok lépést? — A munka mellett persze nehéz. Sokat járok vidékre, nem ritkán éjféltájt érkezem haza, ilyenkor azután már nincs energiám kézbevenni a könyvet Negyedévkor közepes voltam, a feleségem jobb ta­nuló, ő négyest kapott. Érett­ségi után épületgépésznek szeretnék tovább tanulni. Amíg nem késő. — Hargittai Lászlóné a BKM Villamosállomás Szerelő Vállalatánál dolgozik. Most harmadikos. — Tíz esztende­je közgazdasági technikum­ba jártam. Akkor abbahagy­tam, mert férjhez mentem. Mű­szaki rajzoló vagyok. A tanu­lásra a munkámhoz is szük­ség van, de leginkább azért fontos, mert jobban megértek mindent. Például a földrajz is­meretében azt, amit a rádió­ban hallok, a tv-ben látok a DolitikáróL Itt ismerkedtünk meg Hargita József és Józsefné másfél hónapja házasok: — 1968-ban hozott össze minket a sors. itt a gimnáziumban. A tornateremben. Tudniillik mind a ketten sportoltunk, és itt volt az edzés. Most osztály­társak vagyunk. Ez a második nekifutás. Egyszer már jár­tunk ide, de lusták voltunk — meséli az ifjú férj, a Texelekt- ro kocsikísérője. — Napi négy órát utazom munkába menet-jövet —így a feleség, aki Pesterzsébeten ápolónő. — Én csaltam el az iskolába a férjemet — meséli. — Azután jött az egész baráti társaság, most mind az öten tanulunk. — Fogadtunk a barátommal, hogy ki gyengébb a matemati­kában. Mind a ketten vesztet­tünk: jól tanulunk. Én a ké­miát szeretem legjobban, a fe­leségem a biológiát. Ö szeret­ne az érettségi után egészség- ügyi főiskolára menni, talán én is tovább tanulok.. Ötszáz szárnyra kelt — Levelező hallgatóink többsége nő. Egy kicsit talán szorgalmasabbak is. öt-hat esztendeje még a fiatalok vol­tak kevesebben — mutat egy régebbi érettségi tablóra a gimnázium igazgatója, Bandur Aladár. — 1961 óta képzünk felnőt­teket. Azóta közülük több mint 500-an tettek itt érettsé­gi vizsgát. Nem egy akad, aki már nyugdíjasként. Évente 2— 3 levelező diákunkat veszik fel az egyetemekre, főiskolákra. A nappali tagozatosok közül is ugyanennyien jutnak tovább. A felnőtteknek több fáradság­ba kerül a tanulás. Die kitar­tóbbak. Vasvári G. Pál Diplomamunkák az Iparművészeti Főiskolán díjnyertes ráckevei gyermekrajzok AZ IPARMŰVÉSZETI FŐ­ISKOLA most rendezte zug­ligeti dísztermében végzős belsőépítészeinek diplomatára latát. Mottóul Abraham Moles találó megállapítását olvas­hatjuk a makettek és kiállított tárgyak előzeteseként: „A kör­nyezet elemeit a társadalmi rend termeli, s az építész vagy a formatervező alakítja, akinek ezáltal lényeges szerep jut az ember és a társadalom kapcsolatában.” Ez a kap­csolat nálunk több mint har­minc éve nemcsak biztosított, hanem egyre alaposabb, az összharmóniát serkentő, tere- bélyesítő vállalkozás, melyért milliók dolgoznak. A főiskoláról évente diplo­mát kapó ötvösök, gobelinké­szítők, grafikusok, belsőépíté­szek, keramikusok a maguk választotta műfajban az esz­tétikailag tökéletesedő térgon­dozást vállalják, mely gyö­nyörködtető közérzeti elem és a tudatfejlődés egyik forrása is. A KÉRDÉS AZ, hogy ho­gyan készülnek a holnap ipar­művészei hivatásuk teljesíté­sére, miben rejlik a társada­lom nagy megrendelése, mi­lyen az új formavilág? Az összetett kérdésre röviden azt válaszolhatjuk, hogy a felké­szülés komoly, mely az intéz­mény és a hallgatók általános lelkiismeretességét igazolja. Mást is. Azt, hogy az életmű­vek belső tervezése egybeesik társadalmunk fokozódó igé­nyeivel. Az külön örvendetes, hogy az oktatás számba veszi és elsajátíttatja a művészet jelöltjeivel azon szemléleti és technológiai újdonságokat, melyek századunk európai műhelyeiben rendezett és bol­dogító mértani formákkal szervezik az új szépséget az új embernek. Úgy is mond­hatjuk; az egyre magasabb lelkületi és intellektuális szín­vonalra jutó szocialista em­bernek, A végzős belsőépítészeknek terveiben nyilvánvaló az a szándék, hogy megtalálja a geometria és a természet for­máinak egymáshoz kapcsolt helyes arányrendjét. Paulo Lenke szolgáltató üzletházá­ban a monstrumméret kelle­mes tagolásban válik emberi­vé — belső szigetek, apró la­birintusok képzésével. A labi­rintus a képzelet játéka, nél­küle nyomasztó a szerkezet. Igaz, ez nem mindig gazdasá­gos, de az építőművészet, a térképezés, az esztétikum át­tételes gazdaságosságát is is­meri és alkalmazza. A labirin- tikus szerkesztés elringatja a mértani alakzatokat, így válik szervessé a tér. Iskolák, szín­házak, flexibilis lakóházak makettjei és tervrajzainak szemlélése közben örömmel fedezzük fel azt az igényt, hogy a tervezők számolnak a zöld övezet nyugtató hátteré­vel —, az erdőt és a dombor­zati tényezőket is a kompozí­ció alkotórészének tekintik. Az is, de ennek tudatos vállalása és kalkulációja növeli az iparművészet távlatos lehető­ségeit. hiszen a tér adottsá­gait is szövetségesnek kéri fel. Így szűnik meg a mű magánya, így válik a megter­vezett és megvalósított szép­ség közüggyé — a lakás ott­honná. Az iparművészet nap­jainkban egyre inkább a mi­nősített tér általános esz­ményéért fáradozik egyre ko­molyabb sikerrel, melyet a zugligeti kiállítás is igazoL AZ UTÁNPÓTLÁS sarjadó vetésében is érdemes körül­nézni. A Magyar Országos Ál­latvédő Egyesület pályázatot hirdetett. Ló a gyermekek gondolatvilágában címen. A ráckevei cigányiskola tanulói közül tizenheten kaptak kü- löndíjat és elismerő oklevelet, melyet Gobbi Hilda Kossuth- díjas színművész írt alá. A Jávor Ernő pedagógus által beküldött lapok közül különö­sen Jakab Tamás színes raj­za emelkedik ki. Mindössze tizenkét éves a mű készítője, akinek meseparipáján négyen is lovagolnak. L. M. A ráckevei Jakab Tamás (12 éves) különdíjjal jutalmazott pályaműve Magányos, fehér vitorla... Bemutató a Budapesti Gyerm ekszin házban Személy PS barátomnak érez­tem srác koromban Gavrikot, Katajev Távolban egy fehér vitorla című regényének gyermekhősét. Gavrik termé­szetes egyszerűséggel jutott el a menekülő matróz iránt ér­zett sajnálattól addig, hogy te­vékeny részese legyen a törté­nelmi eseményeknek, lépésről lépésre került közelebb a for­radalomhoz. Természetesen már csak felnőtt fejjel fogal­maz így az ember. Akkor, a könyv elolvasása után, hetekig foglalkoztatott a vonzóan ro­mantikus történet: újra és új­ra végiggondoltam Gavrik sorsát, néha még őt is ott sej­tettem a bárkán. Rogyin Zsu- kov matróz mellett. Gavrikkal, az irigyelt hős­sel most újra találkozhattam a Budapesti Gyermekszínház színpadán: Katajev regényé­ből Márkus György írt drá­mát. S a színház, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. jubileumi évét köszönti ez­zel az idei első bemutatóval. \z alkotók végül is siker! arattak a lelkes gvermekné- zők előtt. Gavrik nagyiából ma is ugyanazt az ideált sze­mélyesíti meg, amelyet az év­tizedekkel ezelőtt generáció­nak jelentett A dráma bevezető része tö­mör képet ad az 1905-ös orosz polgári demokratikus forrada­lom időszakáról, s a Patyom- kin cirkáló fellázadt matrózai­nak megjelenése a további cselekményeknek is kiinduló­pontja. Érezhető azonban, hogy az indító kép oratórikus megoldása bizonyos távolságot teremt a színpad és a közön­ség között. Ez pedig nehezíti a gyerekek bekapcsolódását a történet folyamatába. Való­színűleg ez volt az oka, hogy kissé nehezen oldódott fel a díszelőadás megilletődött han­gulata. S a Gavrikot alakító Sirkó László is csak az első niaci jelenetben kezdte élni igazán a kamaszfiú szerepét. De ettől a pillanattól fokoza­tosan felfelé ívelt a dráma, és ezzel együtt megélénkült a né- reagálása A színeszileg jól megoldott 'Menetek sora látható Gavrik és Petya egyre erősödő barát­ságának eoizódiaiból. A színé­szek közül elsősorban a Petyát alakító Felföldi Lászlót kell kiemelni, bár méltó partnere volt Sírkő László is. Különö­sen élénkek azok a piaci szi­tuációk, amelyekben a ka­maszfiú szerepét játszó Mar- schek Ottilia figurája adta meg az alaphangot. Csak di­csérettel szólhatunk Daróczi Bárdos Tamás zenéjéről: szé­pen kapcsolja össze a modern dallamokat és ritmust a kora­beli orosz melódiákkal. A drámában megfelelően ötvöződik a halászfiú és az úri diák — az egymástól tár­sadalmilag nagyon is távol­álló két fiú — barátsága és családjaik hétköznapi élete. S ennek egységes keretet adnak a terror ellen feszülő társa­dalmi erők. Végül is éppen Petva az utolsó láncszem, aki a Patyomkin cirkáló matró­zának menekülését segíti, sőt lőszert is visz a harcoló for­radalmároknak. Mindkét gye­rek külön úton. keserű szemé­lyes tapasztalatok útján jut ugyanarra az eredményre, a harc tudatos és közös vállalá­sára. Körösi Sándor díszlete lehe­tőséget teremt a gyors szín­s erre szükség is van, hiszen a Nagyan.> - kunyhójától az ogyesszai piac­térig és a polgári lakásig a legkülönbözőbb helyeket vará­zsolja elénk a dráma. Turiár. György rendezőnek ezzel si­került elkerülni, hogy a jele­netek zárt egységként önálló­suljanak. mint a regényből ki­emelt szemelvények. Mind­össze az okoz hiányérzetet: Rogyin Zsukov figurája any- nyira elhalványult, hogy már- már másodlagosnak tűnik si­keres megszöktetése. Pedig a regény alapszimbóluma éppen a matrózt menekítő lermon- tovi fehér vitorla, amely csak az új, a végleges győztes for­radalmi viharban nyugodhat meg. Ennek katartikus felidé­zésére kevésnek tűnik a befe­jező romantikus forradalmi- életkép. , Még egy bemutatóval kap­csolódik a Budapesti Gyer­mekszínház jubileumi évéhez: november 6-án játsszák majd először Rabkin A láthatatlan őrjárat című színművének musical változatát. A gyer­mekközönség így élménysze- rűen megismerkedhet az 1905- ös polgári forradalom és az 1917-es szocialista forradalom időszakával is. Kriszt György »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom