Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-08 / 32. szám

1977. FEBRUÁR 8., KEDD v/ßfon Merre visz az útjuk? A társadalom peremén Az aszódi fiúnevelő intézet óbb mint kilencven éves fa­jain túl vasbeton épület. Bár- nelyik kisváros szívesen el­tagadná szállodának. Csupán íz ablakok vasrácsai jelzik különleges rendeltetését: ne­velőintézet Évente 450 fiú ölti itt az idejét bírósági íté- et alapján. A legfiatalabb la­kó 14, a legidősebb 18 éves. 4 mezsgyéről valók, a becsü- etes embereket és a bűnöző­ket elválasztó szűk rétegből. V javító nevelésre ítélt gyere­kek nagyobb része felbomlott :saládokból származik; több­ségüknek a szülei alkalmi nunkásck, vagy éppen bör- önben vannak. Rendezett családokból csak elvétve ké­ül ide egy-egy gyerek. Vádlott: a környezet Ezek a fiúk még nem bűnö- ök, de már súrolják azt a- íatárt, amely a társadalomra lézve veszélyesnek minősíti >ket. Leggyakoribb bűncselek' nényük a lopás; csaknem het­ven százalékuk a társadalmi vagy a személyi tulajdon ellen vétett. Igaz, nem nagy össze­seket loptak, de többször. Az níézeti statisztika tanúsága .zerint nem kevés a bizton- ág, a közrend, a személyek >s az erkölcs elleni vétséget ■lkövető fiatalok száma. Hogy cik ezek a fiúk? Íme néhány kömyezettanul- nány: Sz. A. 16 éves (egy, a csaknem negyven Pest megyei ;yerek közül.) Szülei alkalmi nunkások és vályogvetéssel oglalkoznak. öt gyerek van. rakásuk két helyiségből áll, víz, villany nincs, csak a leg- zükségesebb ruhaneművel és árgyakkal rendelkeznek. A.-t nár elítélték korábban js to­tósért. Visszaeső. B. M. 17 éves. Az anyjával cözösen lopott. A szülő bör- önbüntetését nem lehet vég- ehajtani, mert nyolc kiskorú yerek elhelyezése megold- latatlan. A négy, 6 év alatti [yereket gyakran egy szelle- nileg fogyatékos nagylányra ázzák. .A lakáskörülmények osszak. M.-et a javító nevelés itán állami gondozásba kell 'enni, szüleihez nem enged- lető vissza. B. A. elmúlt 16 éves. A szü- ők börtönben vannak, sőt két ánytestvére is. A gyerekeket ; szülők kényszerítették lo- lásra, koldulásra. B. A. ön- :ént jelentkezett a városi ta- iácsnál, hogy vigyék el a szü- eitóL Szellemileg nyílt, jó- épességű. — Megmenthetők-e ezek a yerekek a társadalom számá- a? — Az utóbbi öt év statisz- ikája alapján az intézeti gye- ekek 65—70 százaléka meg- tyugtatóan beleilleszkedik a ársadalomba, a többiek saj­tos, csak Időlegesen — vála- zolt Eperjesi Ernő, az intézet gazgatója. — Amikor ideér- ceznek, valamennyiüket biza- ommal fogadjuk, de semmifé- e kedvezményt nem előlege­ink. Mindenért meg kell dol- ;ozniuk. Például: csak azokat ■ngedjük hazalátogatni, akik lecsülettel dolgoznak, szorgal- nasaa tanulnak és megbíz- latóak. Éppen a kedvezmé­nyekkel ösztönözzük a gyere- ceket. Fegyelmezési eszkö- elnk alig különböznek a töb- >i nevelőintézetétől, mindösz- ze annyival, hogy a súlyo- abb fegyelmezetlenkedőket léhány napra elkülönítjük. Ez i büntetés elég szigorú, a ma­lány többnyire megtöri őket. Je ilyenkor is naponta több- czör elbeszélgetünk velük, és •endszeres orvosi ellenőrzés ilatt állnak. Cél: az átnevelés Az intézet feladata, hogy itformálja ezeknek a gyere­keknek a magatartását, és ez lem egyszerű munka. Hiszen íz intézeti fiúk többsége 15 éves koráig csavargóit. Iskolá­ba nem jártak — egyharmad részük félig vagy teljesen analfabéta —, néhány órás alkalmi munkán kívül soha­sem dolgoztak, és alig ismerik az alapvető magatartási nor­mákat. Pszichés fejlettségükre jellemző, hogy az intézet könyvtárában legnagyobb si­kerük a meséskönyveknek van. — A bíróság többnyire csak egy évre küldi hozzánk a fiú­kat, de intézetünknek joga van akár 18 éves korukig is itt tartani őket. Átnevelésük- höz ez az idő mindenképpen rövid. Alapvető feladataink közé tartozik az oktatás. Rövi­dített évfolyamokat szerve­zünk: fél év alatt két osztályt végezhetnek el az általános iskolából. Egyéves szaktanfo­lyamokat indítunk azok részé­re akik már nagyjából elsa­játították az alapismereteket, így a gyerekek betanított ipari vagy mezőgadasági munkás­ként hagyhatják el az intéze­tet. Emellett nagyon fontos, hogy megszokják az önma­gukkal szembeni igényességet Ehhez a sokrétű, de mégis egységes feladathoz kiváló adottsággal rendelkezik az in­tézet. És ez nemcsak a jól felszerelt műhelyekre és tan­gazdaságokra vonatkozik, ha­nem az életkörülményekre is. A hálószobákhoz társalgó- tanuló helyiség, klubszoba és zuhanyozó tartozik. Akár egy első osztályú turistaszálló: te­levíziókkal, társasjátékokkal, fotelekkel. De a társalgó falá­ra kifüggesztett tábla mutat­ja: a fiúk minden percét előre beosztják, szervezett formák­ban. Eszköz: a kölcsönös bizalom Az egyik társalgóban vézna, tizenhat év körüli gyerek ül­dögél, gyufaszálakkal játszik. Nem az intézet — egyébként ízléses, modem szabású — egyenruháját viseli. — Hazamegyek. Itt lakom nem messze, ez az utolsó na­pom. Édesanyámnak akarok segíteni, tudom: szüksége van a pénzre, mert még négy kis­testvérem van otthon — hal­kan, lehajtott fejjel beszéL — Egy évnél többet töltöttem itt betöréses rablásért. A volt ba­rátaim Tökölön vannaik, de többet nem akarok velük jár­ni. Dolgozni fogok az állami gazdasá gban: szarvasmarha­tenyésztő leszek, kitanultam. Az itteni munkából 1600 fo­rintot gyűjtöttem, ruhát vet­tem belőle, meg néhány aján­dékot. Szeretek otthon lakni, szép lakásunk van, egyszobás. Csak búcsúzáskor néz rám. A szemében megtörtség? Vagy csak félelem a holnapoktól, azoktól a helyzetektől, ame­lyek odakint várják... H. J. azóta a megkapaszko­dás, a beilleszkedés idejét éli, és ehhez ma már szerencsére segítséget kap. A járási hiva­tásos pártfogó kíséri végig életének első igazán szabad napjait, aztán később is rend­szeresen találkoznak majd. Már ismerik egymást, és ami fontos1: kölcsönös a bizalom. A pártfogó segít majd beosz­tani a fizetését, szórakozási formákat, barátokat választa­ni. H. J. minden bizonnyal hasznos emberré válhat. Az aszódi fiúk szinte kivétel nélkül hátrányos helyzetűek, mégsem lehet a fiatalkori bű­nözést kizárólag szociális problémának tekinteni, Bár­mennyire is kritikusan nézzük társadalmunk anyagi helyze­tét, az mégis igaz: a körülmé­nyek senkit sem kényszeríte­nek csavargásra, koldulásra, lopásra, agresszivitásra. A kö­rülmények nem, de a környezet esetleg. Az olyanok, akikben még nem vált életszükgséglet- té az értelmes emberi tevé­kenység, a munka. Tudomásul kell venni: tudati problémával állunk szemben, még nem si­került. a társadalom egy részé­nek az átnevelése. Elsődlegesen: a szülők A jogerősen elítélt fiatal­korúak száma az elmúlt 15 év alatt csaknem két és félsze­resére nőtt, lassan eléri az évenkénti tízeret. Ennek per­sze sok összetevője van, a törvény növekvő szigorától a tudatilag elmaradottabb réteg viszonylag gyorsabb természe­tes szaporodásáig. Segíteni ezen a helyzeten a kiterjed­tebb nevelő munka mellett valószínűleg csak a még szi­gorúbb — elsősorban a szü­lőkre vonatkozó — rendele­tekkel lehet. És határozottabb szociálpolitikai munkával. Hi­szen a veszélyeztetett gyere­keket 6—7 éves koruktól nyil­vántartják, de csak kis részü­ket emelik ki kóros környeze­tükből. Jogos gondolat: mi lesz Sz. A. B. M. és B. A. test­véreinek a sorsa, hová vezet az útjuk? Kriszt György Szerződések szesziőzésre A termelői gyümölcspálinka- főzés (bérfőzés) feltételei a MÉM- és a PM rendeletéi sze­rint ez évre módosultak. En­nek lényege, hogy a termelők (főzetők) szer­ződést köthetnek a főz- dékkel a pálinka teljes mennyiségé­nek vagy egy részének eladá­sára. A szerződés szerint a főz- dének eladott pálinka után a főzetőnek nem kell adót fizet­nie, ezt az adót később, az ér­tékesítéskor a főzde rója le. A főzdének el nem adott pálinka után a változatlan mértékű adófizetési ktöelezettség to­vábbra is a főzetőt terheli. Az új rendszer előnye a ter­melők számára az, hogy készpénzkiadásuk csökken, a szerződéssel eladott és a sa­ját részre megtartott pálinka arányának helyes megválasztá­sa esetén pedig a főzdének el­adott pálinka átvételi (felvá­sárlási) árábóí fedezhetik a sa­ját pálfnkarész adóját, bérfő­zési díját, a tüzelőanyag költ­ségét és a cefre fuvarköltségét. E tekintetben a módosított bérfőzés feltételei a termelők számára a régebben érvény­ben volt felesfőzéshez hason­lítanak­Elsőrendű követelmény a fogyasztó tájékoztatása Két minisztérium közös irányelvei A minőségszabályozás rend­szerének fejlesztésével kap­csolatos kormányhatározat kö­vetkezetes végrehajtását szol­gálja a Belkereskedelmi Mi­nisztérium és a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium nemrégen kiadott közös irányelve, amely a lakosság számára forga­lomba kerülő termékek ha­tékony minőségi átvételé­ről intézkedik. Az irányelvekben meghatá­rozták a termelővállalatok mi­nőségvédelmi tennivalóit. Az üzemeknek a gyártás során az alapanyagoktól kezdve, a kész­áruig olyan ellenőrzési rend­szert kell kialakítaniuk, amely biztosíték arra, hogy csak jó minőségű termék hagyja el a gyárat. Felhívták a termelők figyelmét a korábbi jogszabály előírásainak megfelelő minő­ségtanúsítási kötelezettségre, s arra. hogy a csomagolással is gondoskodjanak a termékek minőségének megóvásáról. Az irányelvek részletesen foglalkoznak a kereskedelmi vállalatok feladataival. A Bel­kereskedelmi Minisztérium ta­pasztalatai szerint a kereske­delmi vállalatok nem hasz­A tulajdonforma nem akadályozza az együttműködést Egybefüggő, nagy táblákat alakít ki a Monori Állami Gazdaság Pest megye, sőt az ország egyik legnagyobb állami gaz­dasága a monori. Több, mint 80 kilométer körzetben terül­nek el üzemegységei, ami egyben azt is jelenti, hogy sok közös gazdasággal határos, s ez önkéntelenül is felkínálja az együttműködés lehetőségét. Természetesen a szakosodás­ban, szervezési elképzelések-, ben lehetnek és vannak is árnyalatnyi különbségek, ez azonban nem mondd ellent a kooperációnak. Jobban művelhető — Egyik megoldásra váró közös gondunk a műtrágya tárolása és hatékonyabb fel- használása — mondta Hajdi­nák János, az állami gazdaság igazgatóhelyettese. — Saját anyagi eszközeink és a nép- gazdasági erőforrások elpocsé- kolásának tartom azt a for­mát, ahogy pillanatnyilag ke­zelik, kezeljük, szállítjuk a műtrágyát. Nagyon sok a szál­lítási, tárolási veszteség. Tu­dom hogy a pénzügyi lehető­ségek meghatározzák minden gazdaság beruházási elképze­léseit. de ha összefognánk és a több kicsiből létrehoznánk egy nagyot, mondjuk közös géppark és közös tárolóhely építésével, valamennyien nyerhetnénk vele. Jelenleg az ésszerű földcserékkel foglal­kozunk. Több helyen megér­téssel fogadják elképzelésein­ket a szövetkezetek vezetői, hiszen az ő érdekük is a job­ban gépesíthető, egybefüggő nagy táblák kialakítása. A monori Fáy András és a pili­si Aranykalász Tsz-szel pél­dául most folynak a tárgyalá­sok a földcserékről. Sajnos akadnak olyanok is, akik anyagi előnyöket szeretnének kialkudni az azonos értékű cserékből. Nem értik, vagy nem akarják megérteni, hogy közös érdekről van szó. — Miért szükségesek az egybefüggő táblák? — Szőlőt és gyümölcsöt sze­retnénk telepíteni. Mindezt úgy, hogy a környező terme­lőszövetkezetek is telepíthes­senek a velünk szomszédos te­rületükön. Ha ez megvalósul, közös gépparkot alakíthatnánk ki a művelésre, s esetleg tár­sulhatnánk a feldolgozásra is. Az idén például a szőlőtermé­sünk egy részét a Feisőbabádi Állami Gazdaság borkombi­nátja vette át feldolgozásra, ami jelentősen csökkentette a szállítási költségeket. Bejelen­tettük az igényünket egy nö­vényvédő helikopterre. A gép- nemcsak a mi gazdaságunk­ban dolgozhatna, hanem ellát­hatná a velünk határos és ha­sonló termelési adottságokkal rendelkező állami és szövetke­zeti gazdaságok növényvédel­mét is. Mindannyian nyernénk vele, hiszen ott munkaerőt és gépet takaríthatnának meg ezzel, mi pedig gazdaságosab­ban használnánk fel a terme­lő berendezésünket. Termelési rendszerekben Ezek még tervek. De Dani Ernő közgazdasági osztályve­zető évek óta tartó kooperá­cióról is be tud számolni. — CPSZ rendszerben ter­meljük a kukoricát. Ez eleve azt jelenti, hogy termelőszö­vetkezetekkel dolgozunk együtt, s ha szükség van rá, gépekkel, sőt gépkezelő szak­emberekkel is segítjük egy­mást. Tavaly például a gabo­nakombájnjaink is segítettek a gombai közös gazdaságban és a nagykátai Magyar—Ko­reai Barátság Tsz-ben. Burgo­nyatermesztésben elsősorban a pilisi Aranykalász Tsz-szel ál­lunk kapcsolatban. 1971-től rohamosan emelkedett a ku­korica termésátlagunk. 1975- ben például 76 mázsa termett hektáronként Nincs szüksé­günk az összes megtermelt ku­koricára, ezért a Phylaxiával közösen létrehoztunk egy kö­zös vállalatot, amely kukorica­pehely, zsírpor, frakcionált termékek és takarmányliszt formájában dolgozza fel a ter­ményt. Nemcsak itthon, ha­nem külföldön is keresettek a ’ termékeink. — A fejlődő közös vállalat terményigényét ki tudja elégí­teni a gazdaság? — Most már nem. Tavaly több. mint 5 ezer vagon kuko­ricát használtunk fel, melynek egy részét az ország különbö­ző részein vásároltuk meg. Most azt tervezzük, hogy a rendszerhez tartozó termelő- szövetkezetekkel szerződést kötünk kukorica felvásárlá­sára, amihez természetesen mi adjuk a vetőmagot, techno­lógiát, ha kell, gépekkel segí­tünk stb. — Némi túlzással azt is mondhatnánk, hogy egyszerű gazdasági együttműködést hoznak létre a rendszeren be­lül? — Talán igen... legalábbis ami a termelés feltételeit és a biztonságos felvásárlást il­leti. Terveink szerint meg­kezdjük a tárgyalásokat a monori, ceglédi és nagykátai járás közös gazdaságaival. Az említetteken kívül azonban más segítséget is ajánlunk a szövetkezeteknek. Szakembe­reink rendelkezésükre bocsát­ják a tápelőállítási kísérletek legújabb tapasztalatait, s a Phylaxiából komplett tápre­cepteket is kaphatnak. Sok tsz-nek van saját keverőtele­pe, ahol ezeket nagyon jól hasznosíthatja. Tekintettel a gazdaság nagy méreteire, sze­retnénk megszervezni a köz­ponti anyaggazdálkodást és szállítást. A fuvarszámok csökkentésére egy Sirokkó tí­pusú szárító berendezést állí­tunk üzembe Pécelen. Ettől a géppark jobb kihasználását és jelentős költségmegtakarítást várunk. A hatékonyság érdekében Az igazgatóhelyettes más együttműködési formáról is beszélt. — Tavaly 350 vagon expor­tot bonyolítottunk le, az idén várhatóan 400 vagon lesz. Tár­gyalásokat folytatunk a MÁV-val egy közös tranzit- raktár építésére, rakodógépek beszerzésére. Az építkezést az idén kezdenénk meg a monori vasútállomáson. . Mit tehetünk még ehhez? Legföljebb annyit, hogy egy­re inkább elmosódik a határ az ipari és mezőgazdasági üze­mek munka- és üzemszervezé­si elképzelései között, vala­mennyinek közös a célja: a hatékonyság növelése. T. Ágoston László nálták ki kellően a minőség- tanúsítással kapcsolatos lehe­tőségeket, ezért ismételten fel­hívta vállalatait, hogy a szerződésekben ponto­san határozzák meg a szál­lítandó terméket minősé­gét, választékát, a minőségtantSsí- tás módszereit, s követeljék meg teljesítésüket. Hatékony minőségét vételi rendszerrel, szakszerű, gondos raktározás­sal előzzék meg, hogy hibás áru forgalomba kerülhessen. A Belkereskedelmi Miniszté­rium az azonos tevékenységi körrel dolgozó kereskedelmi vállalatokat összehangolt, komplex minőségátvételi mun­kára hívta fel, hogy az egyes szakmáik megakadályozhassák a hibás termékek forgalomba kerüléséi. A hatékonyabb mi­nőségellenőrzés ,érdekében a minisztérium kívánatosnak tartja olyan közös szakmai meó-szervezet létrehozását, amely már a gyárakban is vizsgálja a szállításra előké­szített termékeket. A két minisztérium végöl elrendelte, hogy a sorozatosan előforduló minőségi hibák ese­tén a kereskedelmi vállalatok szigorúan lépjenek fel a termelőkkel szemben, s egyidejűleg tájékoztassák a hiányosságokról a minisztériu­mok érdekelt főosztályait, a KERMI-t, és az Országos Ke­reskedelmi Felügyelőséget, amelyek egyébként rendszere­sen ellenőrzik a minőségvéde­lemmel kapcsolatos rendelke­zések érvényesülését. Éjszaka is hajósnak Van víz a Duna gáztöbu Vasárnap is élénk hajófor­galom volt a szigetközi Duna- szakaszon. A forgalom a hét­köznapihoz volt hasonló. Va­lamennyi Duna-menti ország hajói a vízen voltak és mint­egy 50—60 ezer tonna árut szállítottak fölfelé a pozsonyi, bécsi, linzi, regensburgi, lefelé pedig az aldunai kikötők irá­nyába. A Duna vize ugyan apad ezen a szakaszom, de a koráb­bi áradások lényegesen megja­vították a hajózási viszonyo­kat A gázlókban továbbra is elegendő víz van a hajók szá­mára. Ezért a kedvező helyze­tet kihasználva éjszaka Is ha­józnak. — Több mint IN nriTíií Tavaly 91,2 millió forint kis­kereskedelmi és 25,5 millió forint vendéglátóipari for­galmat bonyolított le a tá~ piószecsői ÁFÉSZ. A keres­kedelem bevétele 8, a ven­déglátásé 7 százalékkal ha­ladta meg az 1975. évit HASZNÁLJA KI AZ ALKALMAT Március 31-ig 10%-os OTP-előleg befizetésével vásárolhat bútort a DOMUS áruházakban és bútorboltokban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom