Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-08 / 32. szám

1977. FEBRUÁR 8., KEDD TV-FIG YELŐ Color. Ugyan hány színes tv-készülék villoghat Pest me­gyében? S ugyan hány az egész országban ? ­Mindezt azért hozzuk szóba, mert szombaton délután vetí­tették a Pekáry Istvánról ké­szült színes portréfilmet, amelynek Szabadság téri ház> - bemutatóján véletlenül e tv­figyelő szerzője is jelen lehe­tett. Látta tehát colorban, és' látta most két színben is. Pekáry István amúgy is szí­nes festő — képeinek tarkasá­gát Gömör megyei gyermek­korából, majd itáliai vendé­geskedéseiből hózta —, s a D. Fehér Zsuzsa szerkesztette, Jeli Ferenc rendezte s Németh Attila fényképezte tekercse­ken különös szépséggel ra­gyognak fél ezek a nagyon erős kékek, barnák, pirosak Micsoda szépség — igaz, nem minden kritikus által el­ismert festői teljesítmény — a képeknek megfelelő színválto­zatban, s micsoda sivárság úgy, ahogyan a nézők túlnyo­mó többsége láthatta. Mit tehet a néző, akinek még mindig csak hagyomá­nyos készüléke van? Jobb híján abban bízik, hogy a tv-készülékekkel is úgy járunk, mint a zsebszámoló­gépekkel. Egyszer csak valaki kitalálja, hogy ez eddig száz- forintos alkatrész egy százfii- i léressel is helyettesíthető, s így a színe*; masinák sem lesz­nek drágábbak, mint azok, amelyeken — sajnos —, oly szürkén semlegesnek mutatko­zott Pekáry István különben nagyon is színes festői világa... Magány. Úgymond, kényes témát kezdett feszegetni a Hét vasárnap esti műsorában Regős István: az egyedüllét — valóban mind több és több embert sorvasztó érzését — elemezte Pálfy István operatőr segítségével. Mint a rövidnek nem mondható képsorból meg­tudtuk, a Nők lapja szerkesz­tősége is igyekszik majd fel­deríteni: miféleképpen oldha­tó a magány. Ez is szép kezdeményezés, az Is nemes program, csakhát mindezt némi fenntartással fogadja a némiképp is tájé­kozott néző. Okkal-joggal, hi­szen jól tudja, hogy magában- véve sem a mégoly riport, sem pedig a többé- kevésibé érdekelt nézők tö­meges bevonása nem lesz ele­gendő a társ nélkül élők meg­annyi gondjának kibogozásá­hoz. Éppen ezekben a hetek­ben olvasható egy sorozat az Élet és Tudomány hasábjain A szexualitás és párkapcsolat a felnőttkorban címmel. A leg­ismertebb pszichológusok elemzik éppen azt a témacso­portot, amit a tv most szintén felvállalni igyekszik. A lap most utcán levő 5. számában épp arról ír dr. Buda Béla, amiről a Hét képsora is szólt: a magányosan élő emberről. Ügy, ahogy a lélektan tudo­mányának jelenlegi állása azt lehetővé teszi. Jó lenne, ha egymásra találna a jószándék és az ismeret. Ez utóbbit most lenne kiktől megszerezni: névsoruk az em­lített sajtófórum egymást kö­vető számaiból kimásolható... Akácz László A magyarkultúra napjai Kubában Pozsgay Imre kulturális miniszter vezetésével vasár­nap megérkezett Havannába az a küldöttség, amely részt vesz a Kubai Köztársaságban február 8. és 15. között tar­tandó magyar kultúra napjain. , •' A politikai-kulturális delegációt Armando Hart ku­bai kulturális miniszter, a Kubai Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja fogadta, jelen volt dr. Meruk Vilmos, hazánk havannai nagykövete. A magyar kulturális minisz­terrel egy időben érkezett a kubai fővárosba azoknak az előadóművészeknek, együtte­seknek és szólistáknak, vala­mint a kultúra különböző te­rületein dolgozó szakemberek­nek népes csoportja, akik a magyar balettművészet, ko­molyzene és könnyűzene, könyvkiadás és képzőművészet eredményeivel ismertetik meg az elkövetkező napok során a kubai közönséget. Az egy héten át tartó prog­ramokban I fellép a Pécsi Ba­lett kitűnő gárdája. A Kubai Szimfonikus Zenekar — Né- mety Gyula, karmester vezény­letével — magyar szerzők ze­neműveiből ad koncerteket. Hangversenyt ad Kovács Dé­nes hegedűművész és Falvai Sándor zongoraművész. A dal- és operaéneklés műfajában a Camerata Hungarica kamara­kórus, valamint Kalmár Mag­da és Gáti József mutatkozik be a kubai közönség előtt. A magyar kultúra napjai, ma, kedden, Havannában, a Garcia Lorca színházban ün­nepi díszelőadással nyílnak meg. , Két népszerű magyar beat- együttes — a Fonográf és az Express —, valamint Kovács Kati, Vince Viktória, Zorán Sztevanovity és Korda György vesznek részt azokon a min­den bizonnyal nagysikerű kon­certeken, amelyeket a kubai könnyűzene-rajongóknak szer­veztek. Jelentős esemény a magyar filmhét, amelyet az Árvácska díszbemutatójával nyitnak meg. Több kiállítás nyílik, egyebek között könyv- és gyermekrajz-kiálilítás, fest­mény-, kisplasztika- és érem- tárlat, valamint a magyar munkásmozgalom történetét bemutató kiállítás. Naív művészek az Ungheria oggi-ban Rómában az Vngheria oggi című folyóirat közli Moldován Domokos: Magyar naiv mű­vészek című tízrészes tv- portréfilmsorozatának teljes forgatókönyvét, harminc, a filmből vett fénykép felhasz­nálásával. Bevezetőt Ortutay Gyula írt a kiadványhoz a ha­zai naiv művészekről, majd egy Weöres Sándorral készí­tett interjú következik arról, mit is jelent ez a művészet a Kossuth-díjas költőnek. Mol­dován Domokos filmsorozatát nagy sikerrel vetítették nem­rég az itteni filmseregszemlén, és a tervek között szerepel a filmforgatókönyv római kiadá­sa is. Hazai tájak Pest megyei festők müvei a Nemzeti Galériában, a II. országos táj kép festészeti biennálén Készül Pest megye ad nagyon értékes adalékokat. Ez így első hallásra paradox­nak tűnik, de tudni kell, hogy temérdek uszító cikk jelent meg akkoriban, illegalitásba kényszerített kommunistákról. Azt hiszem, a Tanácsköztár­saság korának több hőséről szerezhetek tudomást így a kutatók, olyan személyekről, akikről, eddig még nem került elő adat. • Melyik az első újság, amely a bibliográfiában sze­repel? — A Kármán József és Pa­jor Gáspár által szerkesztett, 1794-ben megjelent, irodalom- történeti jelentőségű Uránia, amely voltaképpen a legelső magyar nyelvű újságok közé tartozik. Kármán Pestet az ország szellemi központjává akarta tenni, ezért a társa­dalmi érintkezés elősegítésére szalonokat kívánt létrehozni, amelyeknek művelt asszonyok is tagjai lehettek volna. Ezért fordult lapjában a h lgykö- zönséghez, itt jelent meg re­génye, a Fanni hagyományai is. Az érdektelenség azonban még 1795-ben megölte a lapot^ és az akkori Pest-PiKs-Solt vármegyében — a fővárost nem számítva — egészen a ki­egyezésig, 1867-ig nem jelent meg többé újság. Babus Endre A n. országos tájképfesté­szeti biennálé Magyar tájak című anyaga március végéig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galériában, hétfő ki­vételével, naponta 10 és 18 óra között. A Hatvani Galéria és sze­mély szerint Moldvay Győző munkatársaival és a Magyar NeAizeti Galériával összefogva még 1974-ben létrehozta az I. országos tájképfestészeti biennálét hatvani és budapesti bemutatással. Most már a má­sodik seregszemlét üdvözölhet­jük olyan összegezéssel, hogy nemcsak a kiállítók száma emelkedett hetven fölé, hanem a stílushatár is tágult, a mi­nőség is egyenletesebbé vált. A tárlat egyaránt helyet biztosít Gerzson Pál merészen korsze­rű elvonatkoztatásainak és Mácsai István leíró megszál­lottságának. A képi gondolko­dás és a krónikás kedv válto­zatokban jelentkezik finom árnyalásokkal. Kibontakozó látóhatár A teljességre törekvés jegyé­ben érzékeljük a realizmus megújulásának számtalan va­riációját és a magyar táj egész látóhatárát.' Lakatos József szabolcsi haranglábhoz vezet, Derecz András nyírségi bicik­lisek tempóját kottázza, Czin- ke Ferenc nógrádi tájban fi­gyeli a Mészégető álmát. Nem marad érintetlen a Hortobágy sem Kurucz D. István jóvoltá­ból, a szolnoki Tisza-partot Berényi Ferenc ábrázolja sűrí­tett monumentalitással. Ma- zsaroff Miklós és Csabi Kál­mán a Bükkbe irányítja tekin­tetünket. Mindez nem egysze­rű esztétikai összeadandó, ki­ki belső erőfeszítéssel törek­szik a lehető legméltóbban megszólalni képi nyelven. Az értékkülönbözet nem hevenyé- szettségből, hanem a tehetség változataiból és pillanatnyi alkotói állapottól függ, s ez el­fogadható, a művészeti élet sarkalatos törvénye. Tapaszta­lunk megújulást is, megalapo­zott. váltást, melyet jó művek­kel igazol Blaskó János és a szentendrei Káka Ferenc, meg Tamás Ervin. Mestereink is megtisztelték a nagyszabású bemutatót. Ber- náth Aurél balatoni tájjal, Barcsay Jenő szentendrei rész­letekkel növeli az értékrendet, szolgál mértékül. Alkotók és vidékek csopor­tosan társulnak egymáshoz, a Bakony üdvözli Vásárhelyt, Borbély László: Zsámbék Máger Agnes diósgyőri ipari I melynek dús látványát Bene tájait csatolja Lóránt János | Géza, Makra János, Bojtár Kőrös-vidékéhez. Szabados Já­nos somogyi tájaihoz. Többé a Gerecse sem árva, megörökí­tette Luzsicza Lajos, Újházi Péter újszerűén leltározta Pázmánd környékét, Pataki József Kőszeget, Szalay Ferenc az alföldi szántás varjúcsapa­tát. Dráma is társul az orszá­gos megnyugváshoz és! derü­li öz, Szurcsik János még 1970- ben keltezett Temetése, ahol a zöld lombozat hevessége jelöli meg a kibontakozást Dömsödtől Csobánkáig A Pest megyében dolgozó festők 1974-ben is — most még inkább hírt adtak felkészült­ségükről és tájszeretetükről. Kezdjük a sort Dömsödnél. Vecsési Sándor Múló világa megrázó látomás, Bazsonyi Arany Tarlótüze a kitűnő fes­tőnő fejlődésének újabb doku­mentuma. Ahogy a vörös fel­ágaskodik, ahogy dombbá épül és alkonnyá szakad: remeklés a javából. Patay László Rác­kevén megfigyelt felhőzete szintén, ahol a feketéllő ma­dársereg és a repülőgép csíkja a föld feletti réteg mozgalmas­ságát jeleníti. Szentendre a kiállítás külön szigete Barcsay Jenő, Kóka Ferenc, Hajdú László és Mi- háltz Pál műveivel, akik a kép rendjei, árnyalt felületkezelé­sét és a hiteles élmények fon­tosságát hangsúlyozzák, a rea­lizmus személyiséghez kötött és attól függő szükséges ár­nyalatait. Felvétel ií Színház- és Filmművészeti Főiskolára a televíziós művészi pályára kí­vánjak felkészülni. A jelentkezés a választott szak feltüntetésével írásban történik, amelyhez mellékelni kell a jelent­kezési lapot, az iskolai végzettsé­get igazoló bizonyítványt, életraj­zot, valamint 50 forint vizsgadíj befizetését igazoló postai csekk- szelvényt. A művelődésügyi mi­niszter utasítása értelmében a mű­vészeti főiskolára jelentkezők egy­idejűleg egy másik egyetemre vagy főiskolára is jelentkezhetnek. A jelentkezés határideje: 1977 március 10. Cím: Színház- és Film­művészeti Főiskola, tanulmányi osztály, 1988 Budapest, Vas utca 2 c. A jelentkezési lap és a vizs­gadíj befizetéséhez szükséges nyalatait. Szükséges megái Inunk Zsámbéknál. E fenséges rom Nagy B. István, Demjén Atti­la, Figel István, Darabont Ta­más, Bodnár Ede és Borbély László művészetének tartozé­ka. Most Borbély jelentkezett egy feinin-geri fényosztód ású Zsámbék láthatással. A zsám- béki rom az ország egyik kincse, érdemes lenne a közel­jövőben Zsámbék tematikájú festőkiállítást szervezni, sok rejtőző érték kerülne elő a feledésből. Csobánkával hasonló a helyzet A Pilis sziklás csú­csaitól övezett völgyben he­lyezkedik el csöndes benső3ég­gel ez a vonzó hegyi falu, Károly egész sorozatban dol­gozta fel. Most Szalóky Sándor csobánkai csendéletében gyö­nyörködhetünk. A képen a jel­lemzően töppedt ház előtt hordó, bütykös, bögre, virág sorakozik. Hiányzik a váci Duna-műhely A Magyar Képzőművészek Pest megyei Területi Szerveze­te olyan tárlatokat kezdemé­nyezhetne, melyek egy-egy festők által különös kedvvel felkeresett vidék összegezését adná. Kiderülne, hogy Szent­endre, Vác mellett sok kisebb település fesitői feldolgozása is megtörtént Említhetném Fótot, ahol hosszú ideig Mözsi Szabó Ist­ván dolgozott, de ott is, Szek- szárdon is vásárhelyi tájakat, Mártélyt fest, egyre magabiz­tosabb vonalvezetéssel. A Szi- getszentmiklósról elszárma­zott Megyes László Szolnd; tanyáinak, vízpartjának festő­je lett, a Tiszát a Dunától ta­nulta, hiszen az volt az ifjú­sága. Nagymaros a Művészeti Alap alkotóháza, de elsősorban a Dunakanyar pompája miat. vált festészetünk egyik mág­nesévé. Az Innen induló, itt dolgozó festők közül most újra Batári Lászlóé a pálma, aki panorámikus mélységű képé­vel tűnik ki, Miskolczi László bensőségével, Mácsai István pontosságával. Hiányoznak a váci Duna-műhely festői. Na­gyon hiányoznak. A kiállítás­ról is, nekünk is. Miért. <“>k azok, akik Cs. Nagy András. Hídvégi Valéria, Nagy B. Ist­ván, Mizser Pál révén a tájai az ipari lüktetéssel együtt ér­telmezik, s így művészi é*- emberi értelemben egyaránt munkás hétköznapjf ink közér­zetét és irányát kutatják. Mű­vekkel, egyre jobb festmé­nyekkel, melyeknek már fel­tétlenül szerepelniük kellene a III. országos tájképfestészeti biennálén. Szerepelni úgy, hogy megyénk panorámikus szépségei és klasszikus ipari tájai érzékeltessék saját szű-> kebb pátriánk alkotó távlatót Losonci Miklós ros melléklete volt a Csiptető. De ha előveszi valaki a Monor és Vidéke 1882-es számait, ott is talál néhány csemegét. • Például? — Az egyik helyi költő be- küldött egy ilyen hangvételű 1 verset: Nem pazarlóm rád a tintám, megetted a palacsin­tám. A szerkesztő válaszában teljesen egyetértett a szerző- I vei, és csak annyit kért: elha- I tározása legyen örök és vissza- I vonhatatlan. • Ilyen primitívségekre Is volt hely a lapokban? — A polgári társadalom j egyik jellegzetessége, hogy | rengeteg lap jelent meg, mint- i ha mindenki úgy érezte volna, i hogy újságot kell alapítania, ha már van egy kis pénze. 1945-ig két csúcspontja volt a I sajtótermékek áradatának. Az első 1910 körül, akkoriban 25 1 —30 új kiadvány is megjelent1 évente, majd a 30-as évek de- j ' rekán még ennél is sokkal I ' t bb. Akkora helységeknek is | | önálló lapjuk volt, mint Gyál j vagy Pécel. O Diáklapok voltak ezek? — Ezek nem. Az igaz, hogy ' szinte valamennyi gimnázium- | nak volt saját diáklapja, per­sze, ezeket lehetetlen mind ösz- szeszedni. De megvan még mindig néhány példány, töb­bek között az aszódi középis­kolások vagy a nagykőrösi I prepák lapjaiból. Volt házon í belüli kiadványa a váci fegy- I háznak is. Bizalom címen ha- ! vonta kétszer jelent meg, és ' alcímében ez állt: A világ fo- j ] lyásáról, az ember alkotásai- . ról — az elítéltek neveié- I j sére. 0 Milyen segítséget jelent j majd a bibiliográfia azoknak, ! | akiknek készült, a történészek- I nek? — Gyorsabbá válik munká- j juknak egy mechanikus szaka- j sza. Ezenkívül még valamit | külön érdemes megemlíteni Ügy érzem, a fehérterror ide- ! iének jobboldali sajtója a I munkásmozgalom kutatóinak A régi újságok fakó lapjai: lenyomatai az elmúlt időknek. Ahogy és amiről szólnak — és persze az is, amiről nem szól­nak —, jellemzőek a korra, melyben megjelentek. Békés József, a Pest megyei Művelődési Központ és Könyv­tár munkatársa, dr. Boros Pál munkáját folytatva, csaknem kétszáz év külünböző kiadvá­nyait nézte át, hogy elkészítse Pest megye sajtóbiblográfiáját. Öt faggatom az újságoknak er­ről a második életéről. 0 Milyen érzés volt bele­lapozni az elődök lelkiismere­tébe? — Nekem elsősorban a könyvtáros szemével kellett néznem a lapokat, hisz ezer­száz kiadvány rendszerezése volt a dolgom. Ha tetszés sze­rint olvasgattam volna, még ma is a Széchényi Könyvtár­ban ülnék. De azért néhány nagy dolog így is megmarad az emberben. Például: az év­század elején megjelent napi­lapoknak is a vasúti menstren- dekhez hasonlóan, elmaradha­tatlan hírük volt — részletes rang- és kíséretmegjelöléssel — a helyi hotelek vendégeinek teljes névsora. Vagy: szinte az egész magyar polgári sajtó ál­landó rovata az úgynevezett Nyílt tér, ahol magánjellegű csatározások folytak, pletykák, tyúkperek lecsapódásai. A szerkesztő állandó megjegyzé­se volt e rovat alján, hogy az itt közöltekért nem vállalnak felelősséget. • A kiadónak viszont nyil­ván pénzt jelentett. Ezeket nem hiányoljuk különösebben a mai lapokból. Talán inkább az igazi karikatúrákat. — Emlékszem egy rajzra, melyen Kossuth, mint erőmű­vész, atlétadresszben próbálja összetartani a Duna menti né­peket. A kiegyezés utáni idők­ben számtalan , élclap jelent meg. A Deák-párté volt a Borsszem Jankó, az ellenzéké a Bolond Istók. Jókaié az Üstökös. De a pesti újságokon kívül egy sor hasonló megyei kiadványra bukkantunk. A budakeszi szanatórium betegei Bad címmel adtak ki viccla­pot, amely később más kórhá­zakban is megjelent. A Nagy­kőrös nevű újság havi gúnyo­Uránia — Csiptető — Prepák lapja Hétköznapi feljegyzések a múltból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom