Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-01 / 26. szám

Területi küldötteket választottak Jelentős m !:maradás Lakásépítés a 111. ötéves tervben Jobban elosztani a kevesebbet Brigádvezetők tanácskoztak Turin A szocialista brigádok veze­tői és a gazdaság irányítói ül­tek asztalhoz a napokban a túrái Galgamenti Rákóczi Ter­melőszövetkezetben, hogy érté­keljék a munkaversenymozga- lom tavalyi eredményeit, idei feladatait. Dobi Mihály párt­tikár bevezetőjében a szocia­lista brigádmozgalom fontos­ságáról beszélt. Kiemelte, a tú­rái tsz-ben is egyre nagyobb szerepet játszanak a hármas követelmény szerint élő bri­gádtagok. A gazdasági és a pártvezetésnek egyaránt na­gyobb figyelemmel kell kísér­nie munkáját, tette hozzá, a termelésben, a művelődésben, a szakmai, politikai képzésben. Tevékenységüket minden esz­közzel segíteni kell. Kiss Lajos, a versenybizott­ság elnöke a brigádverseny el­bírálásának módszeréről tájé­koztatta a- brigádvezetőket, és értékelte ' a brigádnaplókat. Színvonalemelkedésről szá­molhatott be, amit hozzászólá­saikban a jelenlevők gyakorla­ti példákkal is igazoltak. A tanácskozás résztvevői ki­fejezték óhajukat, hogy éven­ként többször is hívják össze a brigádvezetőket, hozzanak lét­re olyan fórumot, ahol folya­matosan kicserélhetik tapasz­talataikat, megbeszélhetnék, hogyan segítsék egymást. D r. Várkonyi József főágazatvezető javasolta, a termelőszövetkezet és a község politikai vezetői használják föl az összejövete­leket, tájékozódásra, tájékozta­tásra és mozgósításra. Hamarosan összeül a területi szövetséghez tartozó téeszek- ben dolgozó szocialista brigá­dok vezetőinek tanácskozása, ahová Polonkai Bélát, az Ub- rizsi Gábor növényvédő szocia­lista brigád vezetőjét válasz­tották meg küldöttnek. Sz. L. Síelő vonat? Nyugodtan sétálgatok a HÉV-állomás felé, a 31-esig van időm bőven. Legalább öt perc. Mélázó poroszká- lásomat hirtelen éles vonat­fütty zavarja meg. Aha — gondolom elégedetten —, jön a pesti. Meglepetésem ha­tártalan, mikor a házak kö­zött, a Szabadság tér felől tűnnek fel a kocsiablakok. Sietősre fogom lépteimet, ha előbb jött, talán meg­vár. De mire odaérek, se híre, se hamva. Bosszan­kodva megyek a pénztár­hoz. Biztos, ami biztos, be­kukucskálok : a hivatalos órán sincs még fél. Idege­sen kérdezem: nem elég, hogy sokszor késnek a vo­natok, most már sietnek is? A pénztáros kisasszony, hangjában némi aggoda­lommal: sietni? Ez még az óratizenegyes volt. Ja? Az más; —áti Falugyűlés Galgamácsán Az Mén elkészül az általános iskola többen jelentenek meg az Egy kis késéssel számolt be ■ váK>si tanács elnöke a gö- iilői. párt-végrehajtóbizott- jnak a IV. ötéves terv la- I : építkezéseiről. Nyilvánva­ló nem a nagy lemaradás att. Hiszen a tények azóta m változtak: 1971 és 1975 ött összesen 1043 bár-, il- .ve tanácsi értékesítésű la- ist kellett volna fölépíteni, c csupán 720 készült el, vagy- a tervet csupán 69 százalék­ba teljesítették. Az állami cél- ?:oportos lakásokon kívül el­készült 55 lakás üzemi társas- íázban, 292 OTP-berubázás- oan és 716 magánerőből. Az új technológia buktatói Mik a súlyos lemaradás okai? A PÁÉV új technológiát ve­zetett be (alagútzsaluzás), eh­hez a szerszámokat a tervidő­szak első évében hozták meg, ekkor kezdték tanulni az új építési módszert; az Alsópark­ban nem volt előkészítve a terület, késtek a víz-, energia-, közműhálózat kiviteli tervei; mind a blokkos, mind a ha­gyományos építkezési módnál aránytalanul nagy csúszást okoztak á szakipari, befejezé­si munkák. A Pest megyei Be­ruházási Vállalat nem volt ké­pes teljes egészében kézben tartani a sokirányú beruházást — e négy tényben látja az el­maradás okát a tanács. A lakásgazdálkodásban, a lakásigények kielégítésében igen sok gondot okozott az el­maradás. Köztudomású, 1971- :sn új lakásrendeletet hoztak, aminek nyomán az 1970-ben számon tartott 870 igénylő száma 2048-ra ugrott. Közülük a múlt ötéves tervben 1254- en nem jutottak otthonhoz. Talán nem érdektelen meg­említeni, kik költözhettek új lakásba a IV. ötéves tervben Gödöllőn. Bérlakásba 105 fizi­kai dolgozó, 77 fiatal házas, 40 nagycsaládos; 191 szanált család és 26 cigány család. A 314 tanácsi értékesítésű la­kásba 197 fizikai dolgozó, ugyanennyi fiatal házas; 15 nagycsaládos, 3 szanált és 8 cigány család. OTP-értékesíté- sű lakásba 31 fizikai dolgozó, 49 fiatal házas. 1 nagycsaládos és 1 szanált. Hibaforrások az elosztásnál A lakások elosztására az 1971-ben megalakult lakásügyi 'ársadalmi bizottság tett javas­latot, a kidolgozott pontrend­szer alapján. A pontrendszer­ben a szociális körülményeken kívül figyelembe vették a la­kásigénylőnek a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyét (fizikai dolgozó például nagyobb pontszámot kaoott, mint az alkalmazott). Továbbá társadalmi munkáját, kitünte­téseit. A pontozásnak sok hibafor­rása volt. ami többek között abból adódott, hogy a. társa­dalmi munka értékelésénél lé­nyegében a betöltött funkciót vették figyelembe, a valóságos munkát, annak minőségét nem tudták értékelni. Ez a hiba néhány igénylőt érdemtelen előnyökhöz juttatott. A pont- rendszert azóta megszüntették, megújították a tizenegy tagú társadalmi bizottságot, amely­ben a nagyüzemek, intézmé­nyek képviselői mellett a tár­sadalmi szervezetek is képvi­seltetik magukat. Az új lakásrendelet előírja, hogy minden év elején állít­sák össa^és tegyék közszem­lére azoknak a lakásigánylők- nek a listáját, akik várhatóan új otthonba költözhetnek. En­nek a IV. ötéves terv kezdeti időszakában nem tettek eleget, aminek az volt az oka, hogy nem látták biztosítottnak a tervezett lakások felépülését. Az aggodalom — ma már tud­juk — .egyáltalán nem volt alaptalan, hiszen 1971-ben egyetlen lakást sem adtak át a városban, 1972-ben is csak 26 bár- és ugyanennyi tanácsi ér­tékesítéseit. A legjobb év az 1975-ös volt, amikor 248 lakást adtak át, 1973-ban 233-at, 1974-ben 187-et. Ezek a szá­mok is mutatják, mennyire egvenetlenül történt a lakás­építés és az -átadás. A tanácsi jelentés megálla­pítja, hogy minden gond, s a pontozási rendszer gyengesé­gei ellenére a társadalmi bi­zottsággal együttműködve alapjában ''éve a leginkább rászorultak jutottak új otthon­hoz. Sok panasz hangzik el az igénylők részéről a lakásügyi hatóság ellen. Ez a „hatóság" mindössze egy személy, a IV. ötéves terv utolsó évében már a harmadik főelőadó töltötte be a tisztséget. A tanácselnök jelentése szerint a kivizsgálás többnyire arra az eredményre vezet, hogy a panaszok alap­talanok. Azt viszont elismeri, hogy a mostani lakásügyi fő­előadó gyakran idegesen be­szél az ügyfelekkel. A tanács nagy gondot fordí­tott a nagy családosok lakás­igényeinek kielégítésére. Tud­valevő, egy korábbi döntés szerint az ilyen családokat két éven belül lakáshoz kell jut­tatni. Teljes egészében már csak azért sem sikerült ezt a problémát megoldani, mert háromszobás lakás csak né­ha a.v épült. Csak 1333 után Mi várható a mostani, az V. ötéves tervben. A IV. ötéves tervben kelet­kezett feszültséget a mostani­ban sem tudják feloldani. Mintegy 900 lakás épül fel a tervek szerint, az igénylők száma azonban 1800. Növeli a nehézségeket, hogy továbbra is szanálni kell házakat és a Haraszti maior is nagyon „megérett” a felszámolásra. A tanácsi jelentés végkövetkez­tetése: az erőteljesen megnö­vekedett lakásépítkezés nincs arányban a lakásigénylők szá­mával. de a fejlődés igen je­lentős. A fentebb említett két számból logikusan következik, hogy a lakásügyi társada’mi bizottságnak, a lakásügyi ha­tósággal karöltve, még körül­tekintőbben, alaposabban mér­legelve kell döntenie arról, hogy kinek juttasson új lakást. A párt-végrehajtóbizottság kö­telezte a tanács vezetőit, hogy a. VI. ötéves terv lakásépítési koncepciójának kidolgozásá­hoz már most kezdjenek hoz­zá, határozzák meg az építen­dő lakások számát, jelöljék ki a területet, hogy azt minél előbb elő lehessen készíteni az A falusi dolgozók téli spar- takiádjának községi versenyei­nek döntőit tartották vasárnap Galgamácsán. Sakkban tizen- ketten neveztek, ' a selejtező mérkőzések után hatan küzdöt­tek a végső győzelemért. A ti zenhét asztaliteniszező közül nyolcán jutottak a fináléba Eredmények: Sakk: 1. Pesti László 4 pont, Kecskés Attila 4 pont, 3. Kecs­kés Szabolcs 3 pont. A TANÁCSTÖRVÉNY az államhatalmi, népképviseleti demokrácia elvének megvaló­sításáért rendeli el, hogy a községekben, legalább évente egyszer falugyűléseket kell tartani. A falugyűlés nevé­ben hordja lényegét: a közsé­gek apraja-nagyja jöhet össze értesülésre, vitára. Az állam- igazgatási szervek vezetői, a község ügyes-bajos dolgainak hivatásos intézői számolnak be ilyenkor, év elején, tavalyi munkájukról, s az előttük, va­Asztalitenisz, egyéni: 1 Kecs­kés Attila, 2. Boromissza Ká­roly, 3. Kecskés Szabolcs. Pá­ros: 1. Kecskés Szabolcs, Má­té Károly, 2. Kovács Béla, Hi­deg József. A győztesek és a helyezettek oklevelet és könyv- jutalmat kaptak. Február 6-án ők képviselik a sportegyesü­letet, a Gödöllőn rendezendő járási döntőn. lamint a község lakossága előtt álló feladatokról. A tájékoztatás mellett izgal­mas • része e gyűléseknek a közérdekű , .kérdezz- f elei ek játék” parlamentáris szabá­lyokkal körülbástyázott for­mája. A lakók kérdeznek, a község vezetői válaszolnak. A válaszok milyensége árulkodik alapos munkáról, hozzáértés­ről, de javítani valókról, hi­bákról is. Különösen jelentősek a kö­zös tanácsú községekben tar­tott falugyűlések. Miként a termelőszövetkezetekben a részközgyűléseken, a csatolt községekben a helyszínen tar­tott faluösszejöveteleken lát­hatják át az emberek a kisebb közösség nagyobb közösségben elfoglalt helyének jellemzőit, a kapcsolat konkrétumokban megnyilvánuló erősségét, vagy gyengeségét, a gondokból és örömökből való részesülés egyenlőségét, vagy egyenlőt­lenségét Szocialógusok, politkusok feladata elemezni; a falugyű­lések hogyan, miként töltik be szerepüket, miért népszerűek, avagy miért nem veszik sú­lyuk szerint számba őket a községek lakói. Van-e súlyuk egyáltalán, s a jó falugyűlé­sekhez a rossz falugyűléseken át vezet-e az út? Folytathat­nánk ... Egyfelől a közügyek iránti fogékonyságot, másfelől a közösségnek való felelősség hivatásbeli tudatának növelé­sét különböző fórumokon egy­szerre, az élet sajátos terüle­tein más és más — a tarta­lomnak megfelelni próbáló — formákban végzik. AZ ÉV ELEJEI falugyűlé­seket sorozatban tartják a gö­döllői járásban is. Március közepéig valamennyi község­ben megrendezik az összejöve­teleket. A sort a galgamácsai községi közös tanács három községe nyitotta meg. A Vácegresen és a Váckis- űjfalun tartott gyűlések után Galgamácsán, a művelődési házban gyülekezett az az öt­ven főnyi hallgatóság, amely a község vezetőinek beszámoló­jára kíváncsi volt. Hogy ez a szám megfelelő-e vagy sem, azt a többi községbenríartandó falugyűlések után lehet felelő­sen megállapítani. Elöljáróban csak annyit: a mennyiség nem elsőrendű szempont, még ak­kor sem. ha a tömegtájékozta­tás, a közösségi véleményfor­málás kívánja, hogy minél ilyen fórumokon. A falugyűlésen részt vett Vezér György, a HNF községi elnöke, Pintér István, a köz­ség párttitkára, Kukely István, az általános iskola igazgatója, Kövesdi József, a galgamácsai összefogás Termelőszövetke­zet párttitkára. Turcsán János, tanácselnök beszámolt a községek tavalyi eredményeiről és az idei ter­vekről. A középtávú terv elő- előirányzatai alapján a többi között arról szólt, hogy a szűk fejlesztési keret ellenére még az idén befejezik az új álta­lános iskola építését. A mint­egy hat és fél-hétmillió forint­ba kerülő létesítményben hat tanterem, tornaterem és ki­szolgáló helyiségek lesznek. MEGKEZDTÉK az óvoda felújítását is, bővítik a kony­hát, amelynek főztjét az isko­la napközisei is fogyasztják majd. Mindhárom tagközség­ben társadalmi munkával buszforduló épül, s így csak az építési anyagok kerülnek pénzbe. Az elmúlt évben a KPM utak felújításával pár­huzamosan 400 ezer forintnyi értékben másfél kilométer községi utat borítottak be új aszfaltszőnyeggel. Az elnök a középtávú terv 1977 után megvalósuló léte­sítményeiről is szólt. Megemlí­tette: várható a tanácsi kiren­deltségek épületének korsze­rűsítése — Váckisújfalun az óvodával együtt. A három község művelődési házét is ta­tarozni fogják. Nagy jelentő­ségű a vácegresi vízrendezés, itt tavaly és az idén egymillió- egyszázezer forintnyi munkát végeztek, illetve végeznek el, s 1979—80-ban készülnek el a mintegy kétmillió forint beru­házást igénylő fejlesztéssel. Turcsán János beszámolója után a hallgatóság soraiból je­lentkeztek hozzászólók. A töb­bi között az utak megjavítá­sának gyorsítását kérték. A fiatalok az eddiginél nagyobb támogatásért fordultak a je­lenlevőkhöz: az ifjúsági klu­bok életének felpezsdítéséért. A GYŰLÉS résztvevői ez­után késő estig tartó baráti beszélgetést folytattak közsé­gük jelenéről- jövőjéről. építkezéshez. K—P Átmérője ezernyolcszáz milliméter Gödöllőn az Ady Endre sétányon jól haladnak a Közép­magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat dolgozói annak az 1800 milliméter átmérőjű betoncsövezetcknek a lefektetésé­vel, mely a Szabadság téri lakótelep szennyvizét és a csapadékot elvezeti. Oláh Sándor és Menyhárt Sándor darura rögzítik a hatalmas betongyűrűt. IfJ. Fekete József felvétele Falusiak spariokiddja Döntők két sportágban *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom