Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-06 / 31. szám

I 1977. FEBRUAR 6., VASÄRNAP xMdao Nyugdíjasok napja Feledtetni az öregkori gondokat Budakeszin a művelődési házban — hűen az elmúlt évek hagyományaihoz — ismét meg­rendezték a nyugdíjasok nap­ját. Az eseményt hosszú készü­lődés előzte meg, a jó miunkát azonban a jelenlévők szép szá­ma is bizonyította. A helybeli tanácselnök köszöntötte a ren­dezőket, majd a művelődési ház irodalmi szakköre versek­kel, énekszámokkal és zenével tarkított műsorral lépett fel. A szervezők az érdekes előadás után megvendégelték a jelen­lévő idős embereket, akik a beszélgetéseket alkotva eleve­nítették fel emlékeiket. A nyugdíjasok napja ismét sike­resnek bizonyult, s ha rövid időre, is, de feledtette az öreg­kori gondokat. Padányi Lajos A magyar rozsnoktól a szarvaskerepig Bötermő gyepfajiak — töniegtakarmánynak Magyarország talaj- és ég­hajlati viszonyai gyepvetőmag­termesztésre kiválóan alkal­masak. Ezt a lehetőséget ma még alig használják ki a nagyüzemek, holott a nagy­arányú gyeptelepítések, a díszgyepek, töltésoldalak gye­pesítése jelentős mennyiségű vetőmag előállítását igénylik. Dr. Ecker István, a Keszthe­lyi Agrártudományi Egyetem növénytermesztési tanszékének docense évek óta foglalkozik fűfajok nemesítésével. Az egyetem kutatóinak vélemé­nye szerint a hazai gyepvető- mag-termesztés elsorvasztása részben annak is következmé­nye, hogy korábban olyan fű- fajok termesztését erőltették az üzemekben, amelyek zöld­termése, mennyiségben sem volt kielégítő, kevés magot te- , remtek és könnyen peregnek. Bár bőségesen rendelkezünk elismert fajtákkal, ennek elle­nére megállapítható, hogy né­hány igen jelentős fajt nem vontak be a termesztésbe és az ezekben rejlő adottságokat nem használták ki. Az egye­tem kutatóinak véleménye szerint azért kívánatos a ma­gyar rozsnok, csomós ebír, zöld pántlikafű, nádképű csenkesz, valamint a pillangó­sok közül a szarvaskerep na­gyobb mértékű felkarolása. Az intenzív, fűfajok ter­mesztésével — mint megálla­pították — a gazdaságok meg­találják számításaikat. A ko­rábban erőltetett réti ecsetpá­zsit, valamint a tarackos top­pan, hektáronkénti és egy más­fél mázsás termésével szem­ben a magyar rozsnokból —6 10 mázsa vetőmag előállítható, csonjós ebírből 4—5 mázsa ve­tőmag is elérhető. Elemek, eljárások — újdonságok Kísérleti üzem Szentendre határában A 11-es országút mentén, Szentendre határában, tizen­három hektáron hatalmas szürke épületeket, újabban pedig már színes falakat és csarnokokat is látni, a keríté­sen belül. Az örökös mozgást- változást mutató telep bejá­ratánál felirat hirdeti: Építés­tudományi Intézet szentendrei kísérleti telepe. — Intézetünk több mint 25 éves múltra tekinthet vissza — tájékoztat dr. Burkus Fe­renc műszaki igazgatóhelyet­tes. — A magyar építési ku­tatások központi intézeteként tartanak számon bennünket. Munkánk célja: tudományos felmérésekkel, kísérletekkel segíteni az építőipar vala­mennyi ágának műszaki fej­lesztését. Kidolgozták a házgyári és rendszerszerű építkezések tu­dományos módszereit. A KGST- és más országok tudo­mányos társaságaival külön­böző közös kutatási progra­mokban vesznek részt. Már ta­valy befejezték az építőipai; V. ötéves tervének műszaki­fejlesztési és tudományos kon­cepciójának kidolgozását. Összeállították betonszilárd­sági adattárat, kiktsárleíezték a paksi atomerőmű építésé­nél alkalmazott nehézbeton gyártására a technológiai elő­írásokat. A budapesti gyors- forgalmi útprogram kereté­ben a Beton- és Vasbetonipa­ri Művekkel közösen gyártják a Szentendrei út és a Mozaik utca sarkán épülő felüljáró új szerkezeti elemeit. A könnyűszerkezetes építési mód bevezetéséhez angol és francia gyártási rendszereket vásároltak, ezeknek hazai al­kalmazását itt dolgozzák ki. Megkezdődött a házgyárak re­konstrukciója, amitől techno­lógiájuk termelékenyebbé vá­lik, szélesebb skálájú lesz a választékuk. Ezzel kapcsolato­san az intézetben készítik elő a VI. ötéves terv tömeges la­kásépítéseinek műszaki meg­határozóit. Szeretnének segí­teni a magánépítkezőkön, ezért célprogramot készítenek az épületszerkezetekre és az építési rendszerekre. Tökélete­sítették a perlitalapú termé­kek gyártósorait és a perlit- duzzasztást. Ez utóbbiból je­lentős gyártóberendezési ex­portra is számítanak, miután az első kisebb berendezést Iz- land vette meg, márciusban pedig egy lényegesen nagyobb üzemet Törökországnak szállí­tanak. Két új laboratóriumot ren­deznek be a fejlesztési prog­ram szerint, és mindent meg­tesznek, hogy a zavartalan és balesetmentes munkafeltétele­ket megteremtsék. A kutatás­hoz tartozó kézi munkák se­gítésére kisgépeket szereznek be, műhelydarut vásárolnak. A kísérleti telep már elkészült — és még épülő —, új részle­gei között Vass József üzem­vezető nemcsak az egyes csar­nokok munkájának célját vá­zolta, hanem a dolgozók szá­mára hasznos változásokról, a jobb munkakörülményekről és a szociális ellátás kiszélesíté­séről i? szólt. Már megkezdték — a labo­ratórium építésével egy idő­ben — az úgynevezett szol­gáltatóház emelését. Ebben kap helyet az ebédlő, a kul- túrközpont, a 'klubszoba és az orvosi rendelő. A régebbi mű­helyeket újrafestik. Az épüle­tek között parkosítanak, zöld­területek lesznek ott a sáros“ grundok helyett. Ugyancsak még ebben az évben elkészül a tanulmányterv az ipari sze­métégető megvalósítására. A kísérleti telep fejlesztése nagyon fontos a további ku­tatómunka érdekében. Állami beruházásból milliókat fordí­tanak az újabb laboratóriu­mok építésére és a célgépek beszerzésére. Ugyanakkor az j Építéstudományi Intézet igyek­szik az ott dolgozók nagy tu­dást és szakismeretet kívánó munkáját sokoldalúan eliS' merni. 1 K. M Ünnepi munkásőrgyülés a budai járásban A forradalmár elődökhöz méltóan Önálló városi egység lett a százhalombattai A munkásőrség megalaku­lásának 20. évfordulójáról tegnap a MOM Csörsz utcai kultúrházában ünnepi egy­séggyűlésen emlékeztek meg a budai járási Sziklai Sándor munkás oregység acélszürke egyenruhásai. Az eseményen megjelent Komáromi János, a megyei pártbizottság osztály- vézetóje, dr. Faragó Elek me­gyei munkásorparancsnok, Krasznai Lajos, a budai járá­si pártbizottság első titkára, Balázs Gézáné, a százhalom­battai városi pártbizottság el­ső titkára, valamiint a járás és a város tanáosi vezetői.' Ott volt az egységgyűlésen az 1956-os ellenforradalom már­tírja, Sziklai Sándor özvegye is. A Himnusz elhangzása után Mógor Béla, a budai járási pártbizottság titkára köszön­tötte az egységgyűlés résztve­vőit, majd Szedlák István, százhalombattai szakaszpa­rancsnok olvasta fel a mun­kásőrség országos parancsno­kának a jubileum alkalmával kiadott díszparancsát. Ezt kö­vetően Vonnák István járási egységparancsnok értékelte a tavaly végzett munkát és az elkövetkezendő időszak fel­adatait. Hangsúlyozta: az el­múlt esztendőben eredménye­sen teljesítették a kiképzési tervet, s ennek egyik bizonyí­téka, hogy lőgyakorlataikat kiváló, hadgyakorlataikat pe­dig jó eredménnyel' hajtották végre. Az eredményes munka annál is inkább örvendetes, hiszen az egység tagjainak hetvenkét százaléka fizikai dolgozó, s az állomány fele szocialista brigádban dolgo­zik. Nemcsak a napi termelő- munkában, hanem szabad ide­jükben is több olyan vállalás­nak tettek eleget, amelyre méltán lehetnek büszkék. Tö­rökbálinton és Érden éppúgy részt vettek a nagycsaládosok­nak épülő otthonok tető alá hozásában, mint a budaörsi óvoda építésében. A Kistar- csán készülő megyei kórház munkálatainak gyorsítása ér­dekében 150 munkanapot ajánlottak fel. A járási egy­ségparancsnok a továbbiakban megelégedéssel szólt arról, hogy az alegységek közötti szocialista versenymozgalom rendkívül hasznosnak bizo­nyult: a feladatok végrehaj­tása jól segítette az eredmé­nyek kibontakoztatását. Vége­zetül Vonnák István bejelen­tette: a százhalombattai egy­ség — amelynek tagjai ezúttal Megkezdték a perlitduzzasztó üzem kísérleti üzemének az épí­tését. A könnyűszerkezetes laboratórium nagycsarnoka, ahol az építőeleme­ket műszerekkel vizsgálják. Halmágyi Péter felvételei Megmentik a hasznos anyagokat Számítanak a kollektíva javaslataira A Középmagyarországi MÉH Vállalat alsónémedi telepének dolgozói a napokban tartották meg idei első termelési ta­nácskozásukat. Áttekintették a tavalyi eredményeket, s volt min elgondolkodniuk. A múlt évben, annak ellené­re, hogy tervüket 5 százalékkal túlteljesítették, egy sor nehéz­séggel kellett megküzdeniük. Különösen sok volt a gond az előző esztendő első hó­napjaiban, az év közepén ezért még sen­ki sem tudhatta, milyen lesz a telep év végi mérlege. A közös akarat, új piaci lehetőségek felkutatása, a partner válla­latokkal kialakult gyümölcsö­ző együttműködés végül meg­hozta az eredményt. Révész Andor, a vállalat igazgatója külön szólt a tanácskozáson az alsónémedi telep kollektívá­jának feszített munkájáról, amivel — kiváltképp decem­berben — nagyban hozzájárult a vállalat egé­szének teljesítményéhez. Alsónémediben megálla­podtak abban, hogy az idén nem fordulhatnak elő hasonló zökkenők. A munkaerő nem lesz több az újabb, megnöve­kedett feladatok megoldásához, a fejlődéshez tehát más utat kell keresni. Ez az út a gépe­sítés. A vállalatnál összesen 110 millió forint áll rendelkezésre nagy tel­jesítményű, korszerű gé­pek beszerzésére ebben az évben, jut belőle az alsónémedi telepnek is. Emel­lett továbbra is számítanak a dolgozók aktivitására, terme­lést segítő ötletekre, hasznos javaslatokra. Ez utóbbiakból már a tanácskozáson sem volt hiány: néhány jó ötletet a helyszínen díjaztak is. Két javaslat pedig — megfelelően kidolgozva — újításnak minő­sül majd. S. P. Szövetkezeti fiatalé találkozója lagykátán A SZÖVOSZ tavalyi kong­resszusa felhívta a figyelmet arra, hogy ahol az lehetséges, a kisebb ÁFÉSZ-eknek érde- demes csatlakozniuk a na­gyobbakhoz, összevonva beru­házási erőforrásaikat is. Együtt tervszerűbben, átgondoltabban fejleszthetik a települések üz­lethálózatát. 1 Jelenleg a nagykátai járás­ban is napirenden van a fo­gyasztási és értékesítési szö­vetkezetek egyesülése. Egye­bek között Tápiószecső, Káka és Tápiószentmárton ÁFÉSZ-ei olvadnak egybe a nagykátai- val, az elképzelések szerint. Az így létrejövő szövetkezet a járás tíz községében gondos­kodik majd az üzletek korsze­rűsítéséről, a hálózat bővítésé­ről, a lakosság színvonalasabb ellátásáról. A közös munka előkészítésének egyik lépcsőié­ként a nagykátai ÁFÉSZ KISZ-szervezete megrendezte első találkozóját a másik há­rom szövetkezet fiataljaival. Körülbelül százan jöttek össze az Aranyszarvas Étteremben, Nagykátán, azzal a céllal, hogy megismerkedjenek egymás éle­tével, munkájával, kicseréljék tapasztalataikat. A nagykátai vendéglátó KISZ-esek meglepetést is tar­togattak a találkozó résztvevői számára. Vidám műsorral szó­rakoztatták a közönséget, élce- lődve bírálták a szövetkezeti munka fogyatékosságait, egy­ben saját hibáikat is. A mű­sor sikerében jelentős szerepe volt Farkas Andrásnak, az ELTE tanársegédének, aki a kabaré1 előadására készítette föl a fiatalokat. K. I. Az ünnepi egysóggyülésen (balról jobbra): Komáromi János. Varga János, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának képvise­lője, va/amint Sziklai Sándor özvegye. Az ünnepi egységgyűlés résztvevőinek egy csoportja Halmágyi Péter felvételei harmadízben nyerték el az egység legjobb százada kitün­tető címet, s az ezzel járó zászlót és oklevelet — ez év január 1-től önállóvá vált. Ezt követően került sor a kitüntetések átadására. A Haza Szolgálatáért érdemérem arany fokozatát vehette át dr. Faragó Elektől Komáromi János, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A Haza Szolgálatáért érdemérem ezüst fokozatát Szűcs Imre nyugdí­jas, a bronz fokozatot pedig Aipli Sándor, a Herceg­halmi Állami Gazdaság dol­gozója kapta meg. A továb­biakban a testületben eltöl­tött húszévi szolgálat után járó Szolgálati Érdemérmet és emlékplakettet kapott- Berki Lajos, Borbás Géza, id. Bre- govics Imre, Goiba József, Gavlik Károly, Jámbor Ist­ván, If fiú Gyula, Kinka Jó­zsef, Kocsis József, Koleszár László, Légrádi Sándor, Len- nert Mátyás, Menyhárt József, Mojzner István, Nagy Károly, Nyirlaki Jenő, Palkó József, id. Pallai József, Pál T. Gusz­táv, Roska Péter, Sasvári Kálmán, Sipos Géza, Turzai András, Várfalvi Miklós és id. Veres Lajos. A tizenöt éves szolgálat után járó Szolgálati Érdemér­mét ketten, a tízéves szolgá­lat utáni Szolgálati Érdemér­met huszonnyolcán vehették át. Munkásőr-emlékjelvényt és elismerő oklevelet huszonki­lencen kaptak. A megtisztelő kiváló parancsnok, kiváló munkásőr címet heten illetve tizenhatan viselhetik ezentúl. A kitüntetetteket meleg sza­vakkal köszöntötte Krasznai Lajos, a budai járási pártbi­zottság első titkára. Egyebek közt elmondta: a járás életé­ben fontos szerepet töltenek be a munkásőrök, hiszen nemcsak a mindennapi mun­kában, hanem a társadalmi feladatok végrehajtásában is helytállnak, élenjárnak. Min­dig lehet rájuk számítani. Dr. Faragó Elek megyei munkás- őrparancsnok szintén elisme­réssel szólt a budai járási egység munkájáról. Az egységgyűlés befejező részében ünnepélyes pillana­tok szemtanúi lehettünk: a tartalékállományba vonuló Török János, az Ipari Szerel­vény. és Gépgyár rendészeti vezetője jelképesen átadta a fegyvert Zsida Lászlónak, a Dunai Kőolajipari Vállalat osztályvezetőjének, aki hat­vankét társával együtt e na­pon öltötte magára először az aeélszürke egyenruhát, s fo­gadott örök hűséget az eskü szövege szerint a munkásha­talomnak. Az ünnepélyes eskütétel után Sziklai Sándor özvegye szólt a jelenlevőkhöz: hang­súlyozta, hogy forradalmi ha­gyományaink ápolása nemes feladat a mai fiatalok számá­ra, s jó érzés tudni azt, hogy biztos kezekbe kerül a fegy­ver. A budai járási munkásőr- egységgyűlés az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport ének- és táncegyüttesiének nagy sikerű műsorával zárult ★ Ezt követően került sor Százhalombattán a Dunai Kő­olajipari Vállalat színházter­mében az önállóvá vált városi egység első gyűlésére. Az ün­nepi eseményen Balázs Gézá­né, a városi pártbizottság első titkára mondott beszédet: szólt arról a jelentős fejlő­désről, amelyet a város ipa­rosodása hozott az emberek életében. S az előrelépés egyik lépcsőfoka az önálló városi egység megalakulása is. A társ fegyveres testületek nevé­ben Házi István rendőr ló- hadnagy üdvözölte a százha­lombattai munkásőröket, Kiss István, a városi KlSZ-bizott- ság titkára pedig a fiatalok jó­kívánságait tolmácsolta. A párt önkéntes katonái nevében Póder Nándor, a Dunai Kő­olajipari Vállalat csoportveze­tő műszerésze mondott köszö­netét Az ünnepség kedves eseménnyel zárult: a helyi Ságvári Endre általános isko­la diákjai virágcsokrot nyúj­tottak át a fennállásának két évtizedes jubileumát ünneplő testület tagjainak. F. G,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom