Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-06 / 31. szám

MOPUTO Magyar felszólalás a FRELIMO III. kongresszusán Moputóban folytatja mun­káját a Mozambiki Felszaba- . dítási Front (FRELIMO) III. kongresszusa. A kongresszuson szombaton felszólalt Rév Lajos,az MSZMP KB tagja, a kongresszuson részt vevő magyar pártküldött­ség vezetője. Tolmácsolta a kongresszus résztvevőinek Ká­dár János, az MSZMP első titkára, a Központi Bizottság, a magyar kommunisták és a magyar nép üdvözletét és jó­kívánságait, majd átadta a KB ajándékát Samora Machel- rM-k, a FRELIMO elnökének. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP-t és FRELIMO-t, a magyar és a mozambiki népet a testvéri barátság és a cselek­vő szolidaritás szálai fűzték és fűzik össze. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGAÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM 31. SZÁM Ára 1 forint 1977. FEBRUÁR 6., VASÄRNAP Biztató termelési sikerek Az első hónap mérlege Pest megyei vállalatoknál Az idén. még nagyobb fel­adatok hárulnak a népgazda­ság termelő- és szolgáltató­Ép ítteiíi O t esztendő alatt meg­kétszereződött azok száma, akik új lakást emelnek Tápiószentmár- tonban. A frissen felhúzott falak közé nemcsak olya­nok költöznek, akik a tág határú' nagyközség valame­lyik tanyáját hagyták ott, hanem azok is, akik ügyein a belterületen laktak, de nagyon régi, mai igények­kel otthonnak alig nevez­hető házakban. E minősé­gi cserék miatt a lakás­állomány lassabban gyara­podik, mint amit az újon­nan épített otthonok évről évre növekvő száma alap­ján vélhetnénk, ám a hangsúly azon van, hogy a korábbi tipikust, az egyszo­bás lakást a két- és há­romszobásak váltják fel. Tágabb világ ez a minden­napi élethez, még akkor is, ha otthon és otthon között nagy a különbség — mert nagy, a családok tehetős- sége eltérőbb, mint gondol­nánk —, s megteremtésé­hez nemcsak pénz kellett, meg családi Összefogás, ha­nem türelem s megint tü­relem. A magánépíttetőket ugyanis korántsem kényez­tetik el a Itörülmények, a lcöz adta segítség legtöbb­ször véget ér a takarék- pénztár nyújtotta kölcsön­nel. A hivatalos szóhasználat építtetők szerint csoporto­sítja a lakásállomány gya­rapítóit, így számon tart tanácsi célcsoportos, egyéb állami, aztán, magánerőből kölcsönnel, valamint köl­csön nélkül megvalósuló lakásépítést A megyében a két utóbbi forma a legje­lentősebb, azaz, bár állami — s egyre inkább munka­helyi — támogatással, de a magánépíttetés a jellemző. Ennek érvényességét alátá­masztja az az adat, hogy az állami és szövetkezeti erőforrásból emelt lakások aránya az egy évben épí­tett új otthonok 19—20 szá­zalékát teszi ki a megyé­ben. H a valaki farra várna Tápiószentmártonban, , hogy ne maga te­remtsen otthont, hanem hozzájusson valamilyen módon, a reménytelenség­gel kelne bírókra. A taná­csi célcsoportos lakásépítés nyomós indokok alapján koncentrálódik bizonyos településekre — elsőként a városokra —, s- lényeges változásokra hosszú távon sem lehet számítani. A ma- gánépíttetők tehát további évtizedeken át meghatáro­zói lesznek annals, hogyan alakul a legtöbb nagyköz­ség, község lakásállománya, annak korszerűsége. Tá­piószentmártonban tovább­ra is az építési kedv magas színvonalával számolnak — amihez a tanács, a maga eszközeivel igyekszik mi­nél több biztatást adni —, ettől viszont elválasztha­tatlan jó néhány más be­ruházás, hiszen egyetlen mozzanatot kiemelve, ma még csupán a lakások tíz százalékában folyik veze­tékből a víz. Másfelé te­kintve tanúkért: a megye legnépesebb településén, Érden az ötödik ötéves tervben összesen 3680 új otthon tető alá hozását tartják reális célnak. E nagy tömegű lakásból azonban körülbelül 3200-at a magánépíttetők emelnek, emeltetnek. Nagy feladat, s ne feledjük: aki maga épít házat, az az állam gondjait enyhíti. Ezért kell ezt ilyen félre­érthetetlenül leírni, mert tapasztaljuk: a szükséges­nél jóval kisebb figyelmet, támogatást, segítséget kap­nak azok, akik maguk vág­nak neki az otthon terem­tésének. Nemcsak arra gondolunk, hogy még min­dig meglehetősen hossza­dalmas — és nemegyszer bürokratikus — a külön­böző engedélyek és más papírok megszerzése, ha­nem az építőanyag-ellátás buktatóit éppúgy beleértjük az akadályokba, mint a ki­vitelezői szervezetek rugal­matlanságát és túlterhelt­ségét, a magán építőmes­terek szinte korlátlan ural­mát s így tovább. Sajnos, a legnagyobb jóindulattal sem állíthatjuk, hogy fon­tosságának megfelelő he­lyet kapna a magánépítte­tők .tábora, bár erről hatá­rozatok sora szóL M ígkérdeztem néhány tápiószentmártoni és érdi építkezőt, mi okozta a legnagyobb gon­dot az új otthon kialakítá­sakor? Látszatra különböző panaszaik azonos alapról fakadnak, s ez a fölös bosszúságait tömege. Mert hiszen fölös, elkerülhető fáradtság, hogy egy-egy hi­vatal háromszorra kéri be mindazokat a papírokat, amiket egyszerre is megje­lölhetne. Fölös bosszúságok eredője az egyenetlen anyagellátás, az, hogy nem kaphatnak meg mindent egy helyben az építkezők, hanem hét-nyolc telepről, községből, városból szedik össze azt, ami kell. Ügy tűnik, mintha már-már né­melyek próbára szeretnék tenni az állampolgárt, mi­kor veszti kedvét, mikor adja föl az idegőrlő küz­delmet. Nem furcsa, küz­denie kell, hogy enyhítse a társadalomra háruló terhe­ket?! Több mint 42 700 lakás elkészülésével számolnak a megyében 1980-ig, s ebből 35 ezret azok emelnek, akiket a magánépíttetők csoportjába sorol a hivata­los szóhasználat. A két szám összevetése minden­nél beszédesebben tanúsko­dik amellett, hogy a mai, felemás állapotok — a ma­gánépítést sokoldalúan tá­mogató határozatok, s azok gyatra végrehajtása — tarthatatlanok. Nincs szük­ség új állásfoglalásokra, ám annál indokoltabb a szigorú számonkérés, mit tesznek az érintettek, hogy az a 35 ezer lakás valóban meglegyen. A szavakkal ugyanis semmi baj, a tet­tek azonban nehezen iga­zodnak egy irányba, holott ez az irány a társadalmi érdekek jelzője. Mészáros Ottó ! egységeire mint eddig. A gaz­dálkodás feltételei nehezeb­bek lettek és ezzel párhuza­mosan a vállalatokkal szem­ben támasztott követelmé­nyek is nőttek. Január, a gaz­dasági év kezdete, többé-ke- vésbé irányadó, az egész évi munkát meghatározhatja. Né­hány Pest megyei vállalat ter­melési vezetőjét kérdeztük meg; milyen eredményekkel, tapasztaltokkal zárták az el­ső hónapot? A CSEPEL AUTÓGYÁR­BAN időarányosan már első hónapban többet termeltek az előirányzottnál. Az IKARUS- aulóbuszak padlóvázaiból 32 darabbal, 3—4 százalékkal többet készítettek ebben a hó­napban. Kisebb nehézségeik adódtak abból, hogy egyes alkatrészek nem érkeztek be időben, kooperációs partne­reiktől, de ezt a termelés ese­tenkénti átszervezésével si­keresen áthidalták. Most folyik a vállalatnál a pótmegrendelések felülvizsgá­lata, az utólag felmerült igé­nyeket is minden valószínű­ség szerint ki tudják elégíte­ni. Több, kooperációban ké­szülő termékük próbagyártá­sa kezdődött el, illetve foly­tatódik. 1977-ben a nyugatné­met licenc alapján gyártott ZF-sebességváltóból már 290 darabot szállítanak. 865 VOL­VO kisbusz és 150 GMT vál­tógarnitúra hagyja el a gyá­rat idén. Eddigi feladataikat a tervezettnél 300-zal kevesebb szakmunkással teljesítették. A LENFONÓ- ÉS SZÖVŐ­IPARI VÁLLALATNÁL a ma­gas raktárkészletek az elmúlt években elég sok gondot okoz­tak. Idén viszont már teljes termelési kapacitásukat lekö­tötték a megrendelők. Tőkés­kivitelüket 10—15 százalékkal kívánják emelni, és ez a ja­nuárban befutott megrendelé­sek alapján teljesíthetőnek látszik. Nemrég kötöttek pél­dául szerződést egy spanyol céggel, 600 ezer négyzetméter farmeranyag szállítására. Tervüket eddig időarányo­san teljesítették, az alapanyag­ellátásban sem tapasztaltak fennakadást. Az előirányzott — összesen 185 millió forint­ba kerülő — beruházások üte­mesen folynak. A vállalat ko­máromi gyáregységében a má­sodik fél évben már megkez­dődhet a pozd or jalap gyártá­sa. Termékszerkezetük a fej­lesztések eredményeként mintegy 10 százalékkal válto­zik az idén. A GYÜMÖLCS- ÉS FÖZE- LÉKKONZERVGYAR Duna­keszin nehéz, de végső sor­ban eredményes évet zárt 1976-tal. A múlt év gondjai azonban az új év kezdetére is rányomták a bélyegüket. Tervüket januárban így is, a szokásosnál alacsonyabb kész­letek ellenére, teljesítették. Előirányzott termelésnöveke­désük 1977-re 6 százalék. A gyár a termeltetési szerződé­seket már teljes egészében megkötötte és ezek alapján kapacitásuk az év végéig 100 százalékban kihasznált lesz. Néhány főzelékfajtából ko­rán érő vetőmagfajtákat bo­csátottak a termelők rendel­kezésére, így várhatóan gyü­mölcs- és főzelékkonzervből az első fél évben sem lesz hiány az üzletekben. A FORTE-GYÁRBAN az év sokkal zökkenőmentes ebben kezdődött, mint tavaly. Je­lenlegi rendelésállományuk lehetővé teszi a folyamatos termelést és értékesítést. A gyárban, szokás szerint, most folynak az éves karbantartási és felújítási munkák. Az ütemesebb termelést a termelésirányításban életbe lépett új szervezési eljárások is segítik. 1977-ben tervük szerint 6—8 százalékkal, fél­millió négyzetméterrel, több fotópapír hagyja el a gyárat, mint tavaly. AZ ARAMMÉRÖGYARRA Gödöllőn különösen nagy fel­adatok várnak az idén. Dol- lárviszonylatú exportjukat 20 százalékkal, egymillió dollár­ral kell növelniük. Rendelésál­lományuk viszont lehetősé­geikhez képest nagy. A nehéz munkaerőhelyzet ellenére el- nő havi tervüket teljesítették. Sok segítséget jelentett eb­ben a nemrég lezajlott ter­mékszerkezet-változás, az átté­rés a termelékenyebben gyárt­ható új típusú fogyasztásmé­rőkre. A munkaerőgondok csökkentésére a gyár több böl­csőde és óvoda építéséhez, il­letve bővítéséhez hozzájárul, ettől remélve, hogy a kis­gyerekes anyák visszatérnek munkahelyükre, és termelé­süket az elvárásoknak meg­felelően tovább tudják emel­ni. H. S. Az MSZMP Központi Bizottságának levele a megalakulásának 20. évfordulóját ünneplő munkásőrséghez Munkásőrök! Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a munkásőrség megalakulásának 20. évfordulója alkalmából köszönti a munkásőröket, a parancsnokokat, a testület egész állományát. Munkában, küzdelmekben és sikerekben gazdag húsz esz­tendő telt el azóta, hogy 1957 februárjában megalakult a munkásőrség. Pártunk hívó szavára a legöntudatosabb dolgo­zók tízezrei léptek soraiba, s ragadtak fegyvert a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjének, a nép hatalmának, szocialista vívmányainak a védelmére. A fiatal munkásőrség, a néphatalom más fegyveres erőivel és testületéivel együtt, megalakulása napjától elszántan és hatásosan védelmezte és oltalmazza ma is szocialista társadalmi rendünket, népünk vívmányait és nyugalmát. A munkásőrség feladatának ellá­tása közben immár húsz esztendeje a szocialista hazafiság és az internacionalistá szolidaritás szellemében neveli, formálja a felnökvekvő nemzedékek új munkásőreit a haza, a nép szol­gálatára. A munkásőrség odaadóan betölti hivatását és teljesíti megtisztelő küldetését. Elvtársak! Sok munkásőr a testület megalakulása óta teljesít hűen szolgálatot; elismerés és köszönet Illeti őket áldozatkészségü­kért! Tisztelettel köszöntjük azokat az alapító munkásőrőket is. akik koruk előrehaladtával kiváltak ugyan az állandó szol­gálatból. de szívükben rendíthetetlenül a néphátalom elköte­lezett őrei. Tízezrek léptek a régi munkásőrök nyomdokaiba, sok-sok órát, napot áldoznak szabad idejükből, hogy elődeik­hez méltóan készen álljanak önként vállalt kötelezettségeik teljesítésére. A munkásőrség megbízható, szilárd támasza szocialista rendszerünknek, a szocializmust építő magyar népnek. A mun­kásőröknek sikerült megvalósítaniuk azt a nem könnyű fel­adatot, hogy a termelő, alkotó munkában, a szolgálat ellátásá­ban és más társadalmi kötelezettségeik teljesitésébcn egyaránt kiemelkedően helytálljanak. Társadalmunk méltán tartja szá­mon, hogy a munkásőrök szolgálatuk ellátása mellett mindig ott voltak és példásan helytálltak, amikor természeti. csapások vagy egyéb okok miatt az egész társadalom erejét kellett mozgósítani. A Központi Bizottság elismerését és köszönetét fejezi ki valamennyi munkásőmek, parancsnoknak a két évtizeden át tanúsított példás helytállásért, munkáért. Kedves Elvtársak! Hazánkban a szocializmus építésében nagyszerű eredmé­nyeket értünk el. Pártunk egységes, erős, népi hatalmunk szilárd. Hü, megbízható barátaink vannak a világban. Népünk, hazánk megbecsülést élvez nagy barátunk, a Szovjetunió, a testvéri szocialista országok népei, az egész világ öntndatos dolgozói és haladó emberei előtt. Pártunk XI. kongresszusa határozatainak végrehajtása, a fejlett szocializmus építése tovább növeli a Magyar Népköztársaság tekintélyét, megbe­csülését a világban. A munkásőrség részese volt eddigi sike­reinknek. s meggyőződésünk, hogy részese lesz a jövőben is. A Magyar Szocialista Munkáspárt erőt, egészséget kíván minden munkásőmek. Pártunk és népünk azt várja a mun­kásőrségtől. hogy ezután is az eddigi elvi szilárdsággal, el­szántsággal. áldozatkészséggel teljesítse megtisztelő hivatását, szolgálja a fejlett szocializmus építését és védelmét. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA KADAR JÁNOS első titkár jrczsgv viirtj iiaidiua ícmcacuca) uc KlvaUncpjJcll UaZllUG véleménynyilvánítás jellemezte leginkább a mostani hét végén megtartott ágazati ifjúsági parlamenteket. Joggal mondhatjuk: a fiatalok életéről, munkájáról folytatott eszmecserékbe be­kapcsolódott az egész magyar ifjúság. Tegnap a nehézr és a könnyűipar, a pénzügy területén dolgozó fiatalok cserélték ki véleményüket, s az elkövetkező évek tennivalóiról tanácskoz­tak a fiatal tudományos kutatók küldöttei. A Nehézipari Minisztérium­ban dr. Simon Pál nehézipari miniszter tájékoztatta a fiata­lokat a tárca ifjúságpolitikai munkájáról és az ipar idei terveiről. Beszélt az 1974-es if­júsági parlamenteken felvetett gondok megoldásáról. Megál­lapította, hogy a vállalatok lakásépítési hitelt és hozzájá­rulást fizettek e célra. A vitában harminc fiatal — köztük Mészáros József laka­tos, á Dunamenti Hőerőmű, Barabás Miklós szakmunkás, a Dunai Kőolajipari Vállalat és Drávái Gábor, a PEMÜ dol­gozója — mondta el vélemé­nyét, javaslatát. Felhívta a figyelmet a belső munkaerő- képzés és -továbbképzés fon­tosságára, kérték, hogy a vál­lalatok vezetői tegyenek az eddiginél többet a túlzott ad­minisztráció csökkentésére. Az ifjúsági parlament dr. Juhász Adám nehézipari államtitkár szavaival ért véget. ★ Sopron adott otthont a köny- nyűipari ágazati ifjúsági par­lamentnek. A plenáris ülésen 240 küldött volt jelen. Keserű Jánosné könnyűipari miniszter referátumában elmondta, hogy az ágazatban dolgozóknak több mint a fele 30 év alatti, kétharmad részük lány és fia­talasszony. Hangsúlyozta: a két ötéves tervidőszak alatt a könnyűipar fejlesztésére for­dítható, mintegy 60 milliárd forintos beruházás eredmé­nyeit a munka majd minden területén tapasztalják. Szólt arról is,- hogy a fiatal nődol­gozók egyharmada veszi igény­be a gyest, s a kismamákat visszavárják az üzemek. A vállalatok nagy összegeket fordítanak a bölcsődék és az óvodák bővítésére, azonban a gyesről visszatérők gyerekei­nek elhelyezése még nem min­denütt oldható meg. Hasonló problémákat vetet­tek fel a Lenfonó- és Szövő­ipari Vállalat budakalászi gyá­rában megtartott ifjúsági par­lament részvevői is, akiknek három küdötte — Varga Fe- rencné szakmunkás, Kálmán József technikus és Varga Pi­roska, a vállalati KlSZ-bizott- ság titkára — is bekapcsolódik majd a vasárnap délelőtti szekciók vitáiba. fel. A tanácskozáson harminc­hétén nyilvánítottak véle­ményt. Pest megyét dr. Bér­ezik Árpád, az MTA gödi Du- nakutató Állomásának igazga­tója, dr. Molnár Edit, a vác- rátóti Botanikus Kutatóintézet laboránsa és Dinka Vincéné, a szakszervezeti bizottság tit­kára képviselte. A vitába be­kapcsolódott Kornidesz Mihály, az ,MSZMp Központi Bizott­ságának osztályyezetője és dr. Nagy Sándor, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára is. ★ Tegnap tartották a pénzügyi ágazat fiataljainak tanácsko­zását is. Madarast Attila pénz­ügyminisztériumi államtitkár beszámolt arról, hogy a hét­köznapi munkában mind na­gyobb hangsúlyt kap a fiatal dolgozók tervszerű és gondos munkája. A parlamenten jelen volt Faluvégi Lajos pénzügy- miniszter is. Pest megyéből négyen vettek részt a parla­menten: Kőhalmi Dezső, a ceglédi, Medveczki Gáborné, a százhalombattai, Pelle Józsej- né, a szentendrei városi tanács munkatársa és Muzsik Éva, a Pest megyei Illetékhivatal elő­adója. Kőhalmi Dezső felszó­lalásában elmondta, hogy egyes tanácsoknál nem rende­zett az ifjúsági alap ügye, s javasolta: a pénzügy területén dolgozó fiataloknak is szer­vezzenek országos szakmai ve­télkedőt. A Magyar Tudományos Aka­démia fiataljainak ifjúsági parlamentjét az MTA várbeli kongresszusi termében rendez­ték tegnap. Dr. Márta Ferenc főtitkár megnyitójában arról beszélt, hogy a kutatóhelyeken növekedett a társadalom igé­nyeihez igazodó kutatások ará­nya, s nem egy intézetben a gazdasági, a társadalmi-kultu­rális élet fejlődését alapve­tően befolyásoló eredmények születtek. Ezután dr. Láng Ist­ván főtitkárhelyettes szólalt Losonczi Pál, az Elnöki Ta- ! nács elnöke Űj-Zéland nem­zeti ünnepe alkalmából táv­iratban fejezte ki jókívánsá­gait Sir E. D. Blundellnek. Űj-Zéland főkormányzójának. Pozsgai Imre kulturális mi­niszter vezetésével küldöttség és mintegy 100 főnyi művész- csoport, köztük a Pécsi Balett utazott, szombaton Kubába, ahol február 8—15 között ren­dezik meg a magyar kultúra napjaik Őszinte vélemények alkotó vita A nehézipari, könnyűipari, pénzügyi ágazat és az MTA ifjúsági parlamentjei

Next

/
Oldalképek
Tartalom