Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-05 / 30. szám

filial) 1977. FEBRUAR 5., SZOMBAT A NEMZETI GALÉRIÁBAN : Országos tájképfestészeti biennálé Tegnap délután Csorba Gé­sa, a Kulturális Minisztérium Képzőművészeti Osztályának vezetője nyitotta meg a II. Országos Tájképfestészeti Bienmálét a Magyar Nemzeti Galériában, a Budavári Palo­tában. Az ország különböző mű­vésztelepeiről meghívott alko­tók műveiből gyűjtötték össze az anyagot, csaknem 130 fest­ményt és grafikát. Az elmúlt két év java tájképtermését tárja most látogatói elé Ma­gyar tájak címmel a Nem­zeti Galéria. Az első, 1974 novemberében rendezett gyűjteményes kiállí­tás óta csak nőtt az érdeklő­dés, napjainkban 70 fölé emel­kedett a seregszemlén részt vevők száma. A Hatvani Ga­lériában megrendezett első biennálé kissé Budapest—Va- sárhely—Szolnok centrikus volt. A jelenlegi seregszemle arra hivatott, hogy változtas­son azon a téves felfogáson, amelyben a tájkép műfaja egybefonódott a köztudatban az alföldi romantikus-realista festészettel. így kiszélesedett a magyar tájról alkotott új kép, földrajzi gazdaságában és megközelítési módjában egy­aránt. Most a szentendrei al­kotók is elfoglalhatják meg­érdemelt helyüket a Magyar tájak tárlatán, amelyen még Debrecen, Miskolc, Kaposvár, Pécs, Nyíregyháza, Salgótar­ján és Szombathely képvisel­teti magát L. L. Magyar—szovjet kulturális együttműködés ALÁÍRTÁK az idei egyezményt A magyar—szovjet kulturá­lis kapcsolatok további gazda­gítását, elmélyítését irányozza elő az az 1977-re szóló együtt­működési egyezmény, amelyet pénteken írt alá a Kulturális Minisztériumban dr. Mólnál Ferenc kulturális államtitkár és V. I. Popov, a Szovjetunió kulturális miniszterének he­lyettese. A megállapodás értelmében többek között Magyarország­ra látogat a Grúziái Állami Ének- és Táncegyüttes, a Moszkvai Állami Filharmónia szimfonikus zenekara, az Aiszi esztrád együttes, valamint a moszkvai Gorkij Színház. Többek között szovjet vendé­gek szerepelnek majd a bé­késcsabai gyermek-bábfeszti­válon és fiatal muzsikusok vesznek részt a nemzetközi Megsokszorozódó élmények, hatások Műalkotások Pest megye közintézményeiben ŰJ JELENSÉGNEK lehe­tünk szemtanúi. Annak, hogy a képzőművészet ma már nem­csak múzeumokban, művelő­dési házakban, köztereken szó­lítja meg korunk emberét a szín és forma üzeneteivel, ha­nem bekopogtat iskolákba, közintézményeikbe, ahol a ven­dégből lassan családtag lesz. A Pesrt megyei pártbizottság is jó példával jár elöl, amikor ép­pen a legutóbbi héten mutat­ták be egy sorozat újabb rész­leteként Kasitzky Ilona alko­tásait. örvendetes, hogy Dabason, Abonyban, Nagymaroson, Szi- getszentmiklóson is hasonló a helyzet — pártbizottságok és a tanácsok fogadják a művészeti alkotásokat termeikben. Má­sutt, így Vácott, Ráckevén, Pó­ton, ma már hagyomány isko­lai tárlatok rendezése. IGÉNY ÉS LEHETŐSÉG, hogy a képzőművészet az álta­la benépesített tér minden pontján szolgálja a holnapot. A kórházban is. Amikor be­tegként, látogatóként gyógy intézménybe lépünk, növek­szik bennünk a szorongás. Ezt oldja fel a Szőnyi Tibor Kór­ház fehér tömbje Vácott. A. látvány kellemes hatása szinte már a nővér biztató sitnogatá- sa; az épület fehér arányrend­jével megszemélyesül. Bent még inkább, ahol a hangversenynek, értekezlet­nek, látogatóteremnek hasz­nált előtérben Mizser Pál 1974-ben elkészült faliszőnye­ge beszélget a színek nyelvén a lábadozókkal, a kórház ál­landó személyzetével és a lá­togatókkal. Összegyűjtött nyár ez a kép, szánkért, boldogító természet, mely puszta jelen­létével jó közérzetet kelt a rá­pillantanak. Bízvást mond­hatjuk. hogy külön orvos, hozzátartozik a kórház sakré-^ tű terápiájához — gyönyör­ködtető esztétikai rendszeré­vel külső és belső sebeket gyó­gyít. HASONLÓAN JÓ kezde­ményezéssel szervezte meg szövetségesnek a képzőművé­szetet a budapesti József Atti­la Színház. Minden új premier egyúttal új tárlattal is jelent­kezik 1976 szeptemberétől. Ez a kapcsolatteremtés nemcsak telt házakat eredményez, ha­nem a színházi élmény össz­hatását is növeli. Ezért pom­pás, hogy Shakespeare Vízke­resztjének decemberi bemuta­tójára megérkeztek Vecsési Sándor Dömsödön készült új képei, melyek Dunával, füze­sekkel, a nádas mellett húzó­dó kert nyári színözönével ve­zette és vezeti a nézők har­mincezres tömegét előtérben, folyosón Shakespeare hajnalt nyitó harmóniájához. Megfogja a néző kezét, szí­vét Vecsési művészete, a szü­netekben is társalog az angol reneszánsztól is gazdagodó emberrel — az élményt fokoz­za és közvetíti. Ez az igazi népszínház, a türelmetlen em­berség, mely jó és tartós hidat épít a mű és az ember között. Párhuzamos energiák futnak egymás mellett — Shakes­peare élményt adó színpada és Vecsési Sándor kurdi házai, nyergesújfalui utcája, dömsö- di vízpartja. DECEMBERTŐL FEBRUÁ­RIG, az új premier időpont­jáig, amikor egy másik darab egy másik festő életművével szövetkezve folytatja a küz­delmet közösen az ember szépséggel kivívott boldogítá- sáért. Elismerés illeti a kép­zőművészet és a színház e ta­lálkozásáért Miszlay István igazgatót és Horváth Gyula Jászai-díjas színművészt, aki­nek ez a figyelmessége egyik újabb jó szerepe. Különben az angyalföldi József Attila Szín­ház ezzel a társítással akarat­lanul is bővítette megyénk közművelődési körforgalmát, hiszen a dunakeszi, gödi, sző- di, váci színházlátogatók Shakespeare egyetemes moso­lya közben ismerkedhettek meg Vecsési Sándor dömsödi tájképeivel, azokkal a mű­vekkel, melyek megjárták fél Európát, és elismerést szerez­tek szerzőjüknek és a magyar képzőművészetnek. Losonci Miklós Bartók-szemináriumon. Szov­jet szakemberek is részt vesz­nek — magyar kollégáik mel­lett — a Sztanyiszlavszkij és a korszerű színházi folyamat című szimpozionon, amelyet a Magyar Színházi Intézet, az Össz-szövetségi Kulturális In­tézet és a Szovjet Színházi Szövetség közösen rendez. Magyarországról az idén többek között az MRT Szimfo­nikus Zenekara, a Liszt Fe­renc Kamarazenekar és a Nemzeti Színház együttese utazik a Szovjetunióba. Ma­gyar szakemberek is jelen lesznek a szocialista országok hanglemezgyártó vállalatai képviselőinek tanácskozásán, a szocialista országok könyvtár- épületei építésének és beren­dezésének kérdéseiről tartan­dó konferencián. Az egyezmény értelmében mindkét fél elősegíti a közvet­len együttműködést többek között a Madách Színház és a Vahtangov Színház, a Vígszín­ház és a Szovremeranyik Színház, a Fővárosi Operett­színház és a Moszkvai Ope- rettszínház között. A közművelődés vára Albertiján A szocialista brigádokat patronálva Naponta általában reggel 8-tól este 8-ig pezsgő az élet az albertirsai Móra Ferenc Művelődési Házban. A község 11 ezer 347 lakosának évek óta hasznos kellemes időtöl­tést ajánl a ház vezetősége. A tavalyi évadban hat klub, nyolc szakkör, valamint a népdalkor, az irodalmi szín­pad, a népi tánccsoport, a ba­lettoktatás, a szabás-varrás, a KRESZ-, a traktorvezető- és nyelvtanfolyamok álltak az érdeklődők rendelkezésére. A művelődési ház egyéb ren­dezvényeit, mint például a képzőművészeti kiállításokat, színházi estéket, filmvetítése­ket és a 41 előadásból álló TIT-programot csaknem 69 ezren látogat­ták. Az egyes előadásokat Al- bertirsán különösen nagyszá­mú közönség tekinti meg, ez bizonyltja a népművelők jó munkáját. A művelődési köz­pont fenntartásához a Dimit­rov és a Szabadság tsz, vala­Ki tud többet a Szovjetunióról? Márciusban lesz a megyei döntő A Ki tud többet a Szovjet­unió című folyóiratból a Szov­jetunióról? című politikai ve­télkedősorozat házi fordulói január 31-ig valamennyi kö­zépfokú iskolában és kollé­giumban befejeződtek. A ver­A fizikai munkát választják Gimnáziumot végzett szakmunkástanulók Pest megyében Heteken belül nyilatkozniuk kell a negyedikes gimnazis­táknak: hogyan tovább? Fel­vételüket kérik-e egyetemre, főiskolára, munkahelyet ke­resnek-e maguknak, vagy szakmunkásnak tanulnak to­vább? A gimnáziumba beirat­kozok túlnyomó többsége jö­vőjét úgy képzeli, hogy érett­ségi után y egyetemre kerül. Négy év alatt azonban sokan ébrednek tudatára annak, hogy képességeik nem elegen­dőek felsőoktatási tanintézet elvégzéséhez, másoknak pe­dig jó tanulmányi előmenete­lük ellenére sem sikerül meg­felelő pontszámot gyűjteni a felvételi vizsgán. Miután el­lentétben a szakközépiskolá­val, gimnáziumi végzettségük semmire sem képesíti őket, gyakran elhelyezkedésük is gonddal jár. A kereset sem mellékes Igaz, hogy egyre több gim názium ilyen vagy olyan gya korlati oktatása — ha kifeje­zetten nem is képesít szak mára — megkönnyíti az elhe­lyezkedést, a pályaválasztást. Éppen ezért egyre újabb ilyen jellegű foglalkozást vezetnek be a gimnáziumok. Pest me­gyében például az idén kezdő­dő tanévtől postaforgalmi szakismereteket is szerezhet­nek a dabasi és a pilisvörös- vári gimnázium növendékei. Egyébként, akik a gimná­zium után nem folytathatták felső fokon tanulmányaikat, mostanáig is találtak munkát. Elég szép számmal mentek szakmunkástanulónak, nem­csak a gyengébben, hanem a kifejezetten jól tanulók is. Bi­zonyságául annak, hogy ma­napság már nemigen akad középiskolás, aki lebecsülné a fizikai munkát. S hogy ilyen pályát választanak, abban egyik-másikuknál az a tudat is közrejátszik, hogy mire be­fejezik az egy vagy másfél évig tartó szakmunkásképzést, még 20 éves koruk előtt olyan keresethez jutnak, amit egye­temet végzett osztálytársaik sok évi tanulás után, 30 éves korukban is csak ritkán ér­nek el. Az elmúlt évek tapasztalatai A gimnáziumot végzett szakmunkás előmenetele álta­lában gyors. Minél nagyobb az általános műveltsége, an­nál könnyebben sajátítja el a szakmai ismereteket, és job­ban érvényesül. És ha néhány évvel később, mint szakmun­kás tovább akar tanulni egye­temen, vagy főiskolán, arra is megvan a lehetősége. Kereső foglalkozását abba sem kell hagynia, azért vannak a leve­lező tagozatok. Évről évre so­kan élnek ezzel a lehetőséggel. Számadat azonban nincsen róla, hogy esztendők folyamán hány nappali tagozatos gim­náziumban éretségizett szak­munkás szerzett diplomát. Arra viszont pontos adatok állnak rendelkezésre, hogy Pest megyei gimnazisták kö­zül mennyien tanulnak szak­mát. Az 1970/1971-es tanévben a megye gimnáziumaiban 1365 tanuló, köztük 905 lány tett érettségit és 5,4 százalékuk, összesen 75 fiatal, köztük azonban csupán 8 lány foly­tatta tanulmányait valame­lyik Pest megyei szakmunkás­képzőben. Számarányuk a ké­sőbbi években növekedett. Az 1974/1975. tanévben már a ne­gyedik gimnáziumot végzettek 13 százaléka tanult szakmát. A múlt tanévben érettségi­zett 1177 (688 lány) gimnazis­tából pedig 178 fiú és 11 lány, vagyis összesen 15 százalékuk ment szakmunkásképzőbe. Az emelkedéshez tavaly, ha nem is a népgazdasági érdek által megkívánt arányban, kétség­kívül hozzájárult az admi­nisztratív munkakörökre élet­beléptetett létszámzárlat. Bu­dapesten is járnak Pest me­gyei gimnazisták iskolába. Mintegy 350-en végeztek ta­valy. Figyelemre méltó, hogy csaknem egyharmaduk ment szakmunkástanulónak. Mind több gimnazista jön rá, hogy a gimnáziumi végbi­zonyítvány jó útlevél a fizi­kai munkás pályákra. S eshe­tőség arra, hogy akár egy év alatt, persze csak szorgalmas munkával, biztos megélhetést nyújtó foglalkozáshoz juthas­sanak. Sz. E. senyek ünnepélyes keretek kö­zött zajlottak, amelyeken ér­deklődéssel vettek részt az is­kolák diákjain kívül a szakta­nárok is. Mindenhonnan magas szín­vonalú forgatókönyveket küldtek a háziversenyekről a Pest megyei Tanács művelő­dési osztályára. Áz első három legjobbat jutalmazásra ter­jesztették fék A megyei döntőbe az első helyezettek kerülnek, amit március 8 és 11 között rendez­nek majd meg. A megyei ver­senyre 55 csapat jutott tovább, ök több helyen — Budapes­ten, Vácott és Cegléden — mérik össze tudásukat Azo­nos pontozási rendszerrel mi­nősít majd a zsűri, és a leg­magasabb pontértéket elérő első három csapat jut tovább a területi döntőbe. Ott már más megyék csapataival is versenyeznek. A területi dön­tő Szentendrén a művelődési központban lesz. mint az Albertirsa és Vidéke ÁFÉSZ 118 ezer forinttal já­rul hozzá. Cserébe — az együttműködési szerződés alapján — a tsz-ek és az ÁFÉSZ dolgozói ingyen bér­letet kapnak a színházi elő­adásokra, és kedvezményes áron vehetnek részt a szabás­varrás és nyelvtanfolyamokon, országjáró kirándulásokon. A művelődési ház dolgozói rendszeresen vállalják az üzemi TIT-programok megszervezését, a 44 szocialista brigád patro- nálását, illetve a brigádtagok­kal a kapcsolattartást. Pánczél Ferenc igazgató az idei évad feladatairól egyebek között elmondotta, hogy az eddiginél még nagyobb gondot fordítanak a világnézeti neve­lésre. A közművelődési tör­vény szem előtt tartásával a klubok, szakkörök programja lesz tulajdonképpen a közös­ségi élet színtere. Az idei 81 TIT-előadás kí­nál témaválasztékot. Hallhat­nak az érdeklődők a betegség elleni küzdelemről, a munka­helyi ártalmakról, az egészsé­ges életmódra nevelésről és így tovább. Az Országos Rendező Iro­da nyolc alkalommal küld műsort Albertirsára. Az Álla­mi Déryné Színház pedig eb­ben a félévben három szín­művel mutatkozik be. Ugyan­csak budapesti művészek há­rom gyermekelőadással örven­deztetik meg a színházkedve­lőket. A meglévő klubok száma a kismamákéval gyarapo­dott. A teljesség igénye nélkül fel­sorolt művelődési, szórakozási lehetőségeken kívül az 1969- ben felújított modern, jól fel­szerelt ház otthont ad a hely­beli üzemek, tsz-ek rendezvé­nyeinek, a helybeli fiatalok táncestjeinek is. Az albertirsai Móra Ferenc Művelődési Ház a látottak alapján betölti hivatását és valóban a közművelődés, a kultúrálódás és a szórakozás vára. U. Gy. N Az idén is S hányán lesznek az idén, akik a gimnázium befejezté­vel szakmát tanulnak? Ponto­san csak február 20. után de­rül ki, ha majd a végzősök beadják jelentkezési lapjukat. A megye több gimnáziumában azonban szándékfelmérést vé­geztek, s ebből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a jövő tan­évben sem lesz kevesebb, sőt talán valamivel több azoknak a száma, akik a fizikai mun­kát választják hivatásul. Ez ugyan még mindig nem ele­gendő, de biztató jel a jövőre nézve. agy Endrére csak derűs szívvel szabad emlékezni. Nem mintha élete és irodal­mi életműve csupán derűs mozzanatok­ban bővelkedne. Igaz, kevés írónak nyűt alkalma hatásosabb és közvetlenebb ön­kifejezésre, mint Nagy Endrének nevezetes konferanszaival, ő mégis többre vágyott a han­gos sikernél; azt szerette volna, főképp élete delén túl, felszínre tárni önmagából, ami ér­zése szerint e hatáskeltő és közvetlen élőszó­beli közlés mögött elrejtve maradt: a lelke mélyén csendben, vívódva megérlelt írói kife­jezést. * Mindenekelőtt ennek a belső igényesség­nek köszönhető, hogy abban alkotott mara­dandót, amin túllépni igyekezett: a kabaré műfajában. Születésének századik évfordulóján — 1877. február 5-én született Nagyszőllösön —- kiválóságát úgy idézhetjük fel a legméltób­ban, ha arról szólunk, aminek ő volt a szülő­je: a mindmáig életereje teljében lévő ma­gyar politikai kabaréról. Eleinte irodalmi ka­barénak nevezték. E csipkelődő szellemű, természetű intézmény megalapításának feltét­lenül kedvezett, hogy Nagy Endre együtt nőtt fel irodalmunk olyan óriásaival, mint Ady Endre, Bíró Lajos, Krúdy Gyula — ővelük egy szerkesztőségi szoba levegőjét is szívta Nagyváradon —, de kortársa volt Móricz Zsigmond, Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Szép Ernő, Gábor Andor, Ernőd. Tamás, akiknek szelleme beragyogta a Teréz körúti Bonbon­niere, majd az Andrássy úti Modern Színpad kicsiny helyiségét. A nagy írók barátságán és szellemi szövet­ségén, valamint a radikális polgári áramlatok egyre erősödő sodrán túl némi szerencse is kellett ahhoz, hogy Nagy Endre, az akkor 1907-ben igen mostoha anyagi körülmények közt tengődő fővárosi hírlapíró felléphessen a számára aztán valóban világot jelentő desz­kákra, a kabarépódiumra. Egy tavaszi reggel az akkoriban megnyílt Teréz körúti kis mulatóhely fiatal színész-di­rektora odajött a New York kávéházban Nagy Endre asztalához, s elmondta: szeretné a ko­moly irodalmat bevezetni a kabaréjába, ezért elhatározta, hogy minden este más-más író­val fogja felolvastatni a novelláját. Aznap este Nagy Endrével el is kezdené a sort. S este a reszkető, lámplalázas Nagy End­rét az igazgató már sajátkezűleg lódította ki a szerény színfalak mögül a közönség elé. A riadt, félszeg fiatalember leült egy kis asztal­A kabaré atyja kához, s fennhangon olvasni kezdte egyik novelláját. Alig fogott bele, a nézőtéren egy szmokingos, monoklis fiatalember hangosan ásítozni kezdett. Minthogy a tüntető unalom­megnyilvánulás többször megismétlődött, Nagy Endre végül is a színpad peremére lé­pett és egyenesen a monoklis arcába mondta: — Hát jó, elhagyom a novellát. Ahelyett egy kis mesét mondok a vadszamárról. A rögtönzött kis mese szólt, hogy élt egy­szer egy király, akinek az állatkertje a leg­híresebb volt a világon. Csak egyetlen állat hiányzott innen: a vadszamár. Parancsot adott a király, a föld alól is kerítsenek egyet. De nem találták. Végül is az udvari bolond adta meg az útmutatást: — Vegyetek egy szelíd szamarat, öltöztessétek szmokingba, ültessétek a hatkoronás helyre, a kabaréba. Ott majd megvadul. A rögtönzés sikere olyan kirobbanó volt, hogy Nagy Endre, az igazgató felkérésére, a további estékre is ottragadt a színpad Pere­mén. S ezzel megszületett a konferaszié alak­ja. A jellegzetes Nagy Endre-i modor megőrizte a sápadt, félszeg, dadogó® figurát, aki a riadt viselkedéssel ellentétben szellemesen, bátran, találékonyan szurkálja meg a társadalmi, mű­vészeti, politikai élet visszásságait. A magyar kabaré az 1908—13-as években él­te történetének aranynapjait, miután Nagy Endre a konferanszié szerepkör mellett fő­rendező, majd igazgató lett a Teréz körúti kis színpadon, ahonnan Heltai Jenő és Molnár Ferenc csakhamar átcsábította a Modern Színpadhoz. S egy évbe sem tellett, már itt is a kabaré atyjának tekintett Nagy Endrére ruházták az igazgatói tisztet. Az ő keze alól indult hódító útjára sok más tehetség között Medgyaszay Vilma, az irodalmi sanzon hal­hatatlan vezéralakja. És a még ismeretlen, fé­lénk fiatalember, Karinthy Frigyes is Nagy Endrénél jelentkezett egyik első vidám írá­sával. Nagy Endre csak idősödő napjaiban szakí­tott a kabaréval, amikor áttért a magányos írói műhelymunkára. Regények, novellák egész sorát, a hírlapi cikkek megszámlálha­tatlan sokaságát hagyta hátra hatvanegy éves korában beköszöntött halálakor, de géniusza a legelőbben a ma és a holnap kabaréjában munkál tovább. Sas György

Next

/
Oldalképek
Tartalom