Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-05 / 30. szám
%tßnian 1977. FEBRUAR 5., SZOMBAT TAVASSZAL Franciaországba látogat Pham Van Dong Vo Van Sung, a Vietnami Szocialista Köztársaság párizsi nagykövete a francia televízió csütörtök esti híradójában sugárzott interjújában közölte: tavasszal Franciaországba látogat Pham Van Dong miniszterelnök. Várjuk ezt a látogatást és készülünk rá — fűzte hozzá a nagykövet. Vo Van Sung a televízió munkatársainak kérdéseire válaszolva leszögezte, hogy a VSZK-ban nincsenek politikai foglyok és hogy a hajdani sai- goni rezsim több, mint egymillió katonájának és az állam- apparátus tagjainak 95 százaléka ugyanazokat az állampolgári jogokat élvezi, mint többi honfitársa. CSAK RÖVIDEN... ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöike a Kremlben fogadta Jagat öehta indiai külügyi államtitkárt. A meleg, baráti légkörben lezajlott találkozón véleményt cseréltek a szovjet—indiai kapcsolatok kérdéseiről. ALVARO CUNHAL, a Portugál Kommunista Párt főtitkára a napokban Rómába utazik az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására. ERICH HONECKER, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke Nicolae Ceausescunak, a Román Komumnisía Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság elnökének meghívására péntek este több napos baráti látogatásra Bukarestbe érkezett. IAN SMITH rhodesiai miniszterelnök Salisbury-ben megtartott sajtóértekezletén felhívással fordult az Egyesült Államok kormányához, hogy „segítse őt a békés rendezést óhajtó szándékának” valóra váltásában. Kérte az amerikai vezetőket, hogy vegyék kézbe a fehér kisebbség és a színesbőrű többség közti tárgyalások irányítását. A KALUGAI városi ügyész parancsára ä szovjet törvényekbe ütköző tevékenysége miatt letartóztatták A. Ginzburgot, foglalkozás: nélküli munkakerülő, aki „karrierjét” spekulációkkal és lopott ikonok eladásával kezdte. A múltban kétszer elítélték. 1961-ben csalásért két év szabadságvesztést kapott, 1968-ban pedig szovjetellenes tevékenységéért — a szovjet államot és társadalmi rendet rágalmazó anyagok őrzéséért és terjesztéséért — Ötévi szabadságvesztésre ítélték. Szabadlábra helyezése után Ginzgurg folytatta a szovjetellenes tevékenységét. Magyar-osztrák pártközi tárgyalás Az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására február 3-án és 4-én Bécsben tartózkodott dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője. Franz Muhri a párt elnöke fogadta az MSZMP képviselőjét. Dr. Be- i recz János megbeszéléseket i folytatott Erwin Scharf fal, a I Politikai Bizottság tagjával, a KB titkárával és Johann Stei- nerrel, a Központi Bizottság tagjával, a KB külügyi osztályának vezetőjével a két párt együttműködésének általános kérdéseiről és 1977. évi munkatervéről, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom. a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Az etióp kormányzó tanács közleménye Ellenforradalmi csoportot számoltak tol Az etiópiai ideiglenes katonai kormányzótanács bejelentette, hogy a kormányzótanácson belül ellenforradalmi csoportot számoltak fel. A csoporthoz Teferi Benti dandártábornok, Asz trat Deszta alezredes, Hintó Hailé Sze- lasszié alezredes, Mogus Wol- de-Michael százados, Tefera Daneke százados, Alemajehu Hailé százados és Hailé Belau hadnagy tartozott. Az államcsínyt szervező összeesküvők — hangoztatja a közlemény — monarchista, szélsőjobboldali, valamint szélsőbaloldali csoportosulásokhoz tartoztak. A közlemény szerint terjedelmes dokumentumra bukkantak, amely célként tűzi ki, hogy Eiópiába imperialista körök támogatásával fasiszta államcsínyt szervezzenek. Az ellen- forradalmi csoportot felelőség terheli azért, hogy a gyökeres reformok életbe léptetésén munkálkodó politikai személyiségek és aktivisták közül az utóbbi időben sokan életüket vesztették. Ilyen körülmények közepette az etiópiai forradalom egyhelyben topogott és nem sikerült előrelépni a nemzeti-demokratikus fejlődés programjának megvalósítása terén. A közlemény szerint Men- gisztu Hailé Mariamnak és Atnafu Abatenak, az etiópiai ideiglenes katonai kormányzó tanács első és második alel- nökének kezdeményezésére erélyes intézkedéseket foganatosítottak az ellenforradalmár összeesküvőkkel szemben. Az államcsínykísérlet felszámolása során Daniel Aszfau alezredes, a kormányzó tanács vezető munkatársa, meggyőződése« forradalmár életét vesztette. A kormányzótanács forradalmi erői tömöritették soraikat és szilárdan eltökélték, hogy élenjáró párt vezetésével tovább haladnak a népi hatalom megteremtésének útján. A kormányzótanács intézkedéseket hoz a néptömegek felfegyverzésére, hogy még erélyesebben lehessen fellépni a külső és a belső ellenséggel szemben. A közlemény végezetül felszólította a néptömegeket, fokozzák forradalmi éberségüket és minden erejüket latba vetve munkálkodjanak az új, a kizsákmányol ástól mentes társadalom felépítésén. A TASZSZ péntek délutáni Addisz Abeba-i jelentése szerint a fővárosban nyugodt a helyzet. Az, üzletek nyitva vannak. A tömegközlekedés zavartalanul zajlik, folyik a munka az üzemekben és a közhivatalokban. Az utcákon sehol sem láthatók őrjáratok, katonák, rendőrök. Pénteken délután Addisz Abebában, a Forradalom terén a főváros és környéke dolgozóinak tízezrei gyűltek ösz- sze, hogy kifejezzék egyetértésüket az ideiglenes katonai kormányzótanácsnak az ellen- forradalmi csoportok ellen tett intézkedéseivel. A szakszervezeti szövetség, a lakóbizottságok és a parasztszövetségek képvielői a tömeggyűlésen állást foglaltak a néptömegek felfegyverzése mellett, hogy így védekezzenek a belső és külső reakció ellen. Mengisztu Hailé Mariam, a kormányzótanács első elnök- helyettese felszólította a dolgozókat, hogy szilárdan álljanak hadseregbeli szövetségeseik oldalán. Waldheim Kairóból Damaszkuszba érkezett Kurt Waldheim, a világszervezet főtitkára pénteken Kairóban Szadat elnökkel találkozott és eszmecserét folytatott vele a genfi konferenciával összefüggő kérdésekről. Az ENSZ főtitkára, aki szerdán érkezett Kairóba, eddig három ízben tárgyalt lszmail Fahmi külügyminiszterrel, a genfi konferencia témájáról. A harmadik megbeszélés után Waldheim úgy nyilatkozott, hogy a konferencia résztvevőinek kérdése a legsúlyosabb problémát jelenti. Egyiptomi látogatását befejezve pénteken közel-keleti útjának második állomására, Damaszkuszba érkezett Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára. Szíriába utazása előtt Kairóban. tartott sajtóértekezletén egy kérdésre válaszolva Waldheim kijelentette, hogy a genfi békekonferencia véleménye szerint a közel-keleti rendezésnek nem egyetlen útja. Hozzáfűzte, hogy más megoldást kell keresni, ha nem sikerül felújítani a kétnapos tárgyalás után 1973-ban megszakadt genfi értekezletet. A lengyel államtanács ülése Szerdán ülést tartott a len- | lehetőségével. Az államtanács gyei államtanács. Az ülésen többek között meghallgatták a legfőbb ügyész és az igazságügy-miniszter beszámolóját. Az államtanács megelégedéssel nyugtázta, hogy a bűnözések száma továbbra is csökkenő tendenciát mutat. A tájékoztató hangsúlyozta, hogy az igazságügyi szervek következetesen végrehajtották az államtanácsnak azt az ajánlását, hogy megértéssel kezeljék azok ügyeit, akik 1976. június 25-én részt vettek a radomi és ursusi rendbontásban, azoknak a munkásoknak esetében, akik először kerültek összeütközésbe a törvénnyel. A beszámolót az államtanács jóváhagyta, majd úgy döntött, hogy — Edward dereknek, a LEMp KB első titkárának, az államtanács tagjának javaslata alapján — élni kíván a kegyelem adásának az alkotmány által biztosított PORTUGÁLIA A földreformot fenyegető veszélyek A portugál fegyveres erőknek közre kell működniük a nemzet újjáépítésében — jelentette ki Vasco Lourenco tábornok, Lisszabon katonai kormányzója, a legfelsőbb, forradalmi tanács tagja a mafrai lövészezrednél tett csütörtöki látogatásán. Annak a véleményének adott hangot, hogy a dolgok nem folytatódhatnak így tovább és olyan megoldást kell találni, amilyent eddig még nem alkalmaztak a gyakorlatban. Lisszaboni politikai körökben úgy értelmezik a tábornok szavait, hogy a forradalmi tanács tagjainak egy része elégedetlen a portugáliai politikai fejleményekkel és olyan megoldást keres, amely- lyel érvényt szerezhet az alkotmánynak és április 25. szellemének. A Portugál KP alentejói tartományi bizottsága KB és PB-tagok jelenlétében csütörtökön este sajtókonferenciát tartott és felhívta a dolgozók, katonák, az egész portugál nép figyelmét a földreformot fenyegető veszélyekre. Megbélyegezték a Soares-kor- rrrány agrárpolitikáját, mert az szemben áll az alkotmánnyal, felszólították a köztársasági elnököt, a kormányt, a forradalmi tanácsot és a nemzetgyűlést, vessenek véget a földreform ellen indított kampánynak, az erőszakos csendőri akcióknak. A PKP felhívásával egyidejűleg a mezőgazdasági miniszter megvonta a további hiteleket a redondói Dél Királynője Tsz-től, mivel a dolgozók nem voltak hajlandók önként visszaadni korábbi tulajdonosának a kormány által neki visszaítélt földet. Ferreira portugál külügyminiszter elnökletével pénteken nagyköveti tanácskozás kezdődött Lisszabonban az ország közös-piaci csatlakozásának előkészítéséért indítandó kampány jegyében. USA-belpoIitika Carter és a Közkeletű tévedés volt az új amerikai elnök hivatalba lépésekor feltételezni, hogy Carternak szilárd többsége van a kongresszus mindkét házában. Hiszen Jimmy Carter demokrata, és hasonló politikai címkét visel a 435 képviselő és a kereken száz szenátor közül is — kétharmadnyi honatya. Hiszen a nyugat-európai típusú parlamentáris rendszerben egy miniszterelnöknek (az amerikai elnök kormányfő is egy személyben! kényelmes, sőt, fölényes többsége lenne hasonló felállásban. Carternak azonban minden alkalommal, tehát minden egyes törvényhozási küzdelemben újra kell szerveznie többségét, méghozzá a valószínűleg folyton változó kongresszusi koaliciókból. Az amerikai kongresszus ugyanis tükrözi az óriási ország ellentéteit, és főként: az amerikai politikát meghatározó számos érdekcsoport folytonos hatalmi marakodását Talán még nem is fordult elő, hogy akár a képviselők, akár a szenátorok csakis a párt tagságának megfelelően szavaztak volna. Amikor az amerikai sajtó kimutatja egy-egy szavazás nyomán a pártszempontok érvényesülését, az is csupán annyit tesz, hogy az adott ügyben a demokraták, vagy a republikánusok 70—80 százaléka egy tömbben szavazott. Több sohasem. Minden törvény, kongresszusi szavazás új meg új többséget hoz létre: a demokrata és republikánus konzervatívok, csakúgy alkotnak capitóliumi frontokat, mint a két párt liberálisai, de még ez is egyszerűsítés. Hiszen a különböző lokális és csoportérdekek erősebbek az ideológiai nézeteknél. Egyszóval, az amerikai kongresz- szusban megszokottak a különös „politikai házasságok”. A két ház vezéreinek hatalma és tudománya éppen abban rejlik, hogy képesek előre jelezni a frontvonalak alakulását, és többnyire szállítani a csapatokat. A mézeshetek még nem értek véget, a csatabárdot még nem ástuk ki — nyilatkozta elbűvülő mosollyal Baker szenátor, a republikánus kisebbség felsőházi vezére, amikor Sorsensen, Carter jelöltje a CIA élére kénytelen volt visz- sza kozni. 1959-ben utasított el a kongresszus utoljára egy fontos elnöki kinevezést, akkor a demokraták a republikánus Eisenhower jelöltjét. Az elnök saját pártjának jelöltjét ugyané párt kongresszusi többségben utoljára 1925-ben vetette el. Figyelmeztető, sőt, aggasztó Jimmy Carter számára a So- rensen-ügy. Baker szenátor ugyanis felsorakoztatta a kisebbségben nyilvánvalóan ösz- szetartóbb republikánusokat, s hozzájuk a konzervatív demokraták csoportját. Mégpedig éppen a Délről, tehát Carter szűkebb pátriájából! S mivel e déli szenátoroknak köszönheti Byrd, hogy — a liberális Humphreyval szemben — a demokraták felsőházi vezére lehetett, a Byrd—Baker alkalmi koalíció baljós fejlemény az új elnök számára. Máris megkezdődött a költségvetési küzdelem is, amelyet egyköny- nyen követhet Carter további capitóliumi kálváriája. A fenti laza koalíció ugyanis többször létrejöhet: a minden hatalomból kiesett republikánusok feltámadásának elemi érdeke a tömörülés, míg Cáriért mind a bel-, mind a külpolitikában megszorongathatja a konzervatív demokraták tömbje (vagy, ha feléjük oldalazik, akkor a liberálisok fenekednek majd rá, netán szintén republikánus segítséggel...). 1960 —62-ben a demokrata Kennedy majdnem hasonló formális többséggel sem jutott sikerre, törvényjavaslatait — halála után — Johnson vitte sikerre, kihasználva, persze, a merénylet sokkoló hatását. Az ÚJ elnöknek ravaszságban és kompromisszumkészségben is meg kell mérkőznie a dörzsölt capitóliumi vezérekkel. A kongresszus a Wa- tergate-ügy során jócskán visszaszerezte az elnöki hatalom túlburjánzásának évtizedeiben elvesztett erejét, s azt bizony még egy demokrata elnöknek sem áldozza fel újra egykönnyen. Avar János felhívta a kegyelmi bizottságot, az ügyészségeket és az igazságszolgáltatási szerveket, hogy készítsék elő javaslataikat a nyári rendzavarások miatt elítélt, megbánást tanúsító olyan személyek büntetésének enyhítésére, felfüggesztésére vagy megszüntetésére, akikről feltehető, hogy többé nem kerülnek összeütközésbe a törvénnyel. A FRELIMO marxista- leninista párttá alakul Maputóban, a Mozambiki Felszabadítási Front (FRELIMO) III. kongresszusa egyhangú határozatot hozott arról, hogy a FRELIMO-t — változatlan elnevezéssel — marxista—leninista párttá szervezik át. A párt célja a szocializmus felépítése, Mo- zombikban. Az új párt azért tartotta meg korábbi elnevezését, mivel az összeforrt a mozambiki nép gyarmatosítók felett aratott győzelmével. INDIA Kihívás Indira Gandhi, indiai miniszterelnök pénteken a rezidenciája előtt egybegyűlt híveihez intézett beszédében hangoztatta, hogy Dzsadzsi- van Ram miniszternek és társainak a Nemzeti Kongr°sz- szus Pártból történt kilépése és egy új politikai párt alakítása veszélyezteti India belső stabilitását. A miniszterelnökasszony hozzátette: kihívásról van szó, de mi, szembenézünk a kialakult helyzettel. NSZK, 1977 Lélegzet - négy évre Már tavaly október 3-án késő este eldőlt: a szociáldemokrata-szabaddemokrata koalíció újabb négy esztendőt kapott a választóktól. Igaz, a szavazás eredményei kedvezőtlenebbek, mint 1972-ben voltak, az SPD és az FDP által elnyert voksok — a többség — biztos alapot kínálnak a Schmidt- Genscher vezette együttesnek az enyhülési politika folytatásához, sőt elmélyítéséhez. Politikai mértan Hetven napot szánhatott a parlamenti választásokat követően Helmut Schmidt kancellár vezető munkatársaival, pártja és a Szabaddemokrata Párt funkcionáriusaival együtt a nyugatnémet kormányprogram kidolgozására. A kabinethez közelálló sajtóorgánumok közléseiből kiderült, hogy a kancellár és helyettese nemegyszer éles vitákat folytatott a kormányprogram-tervezetről; szerkesztése közben rengeteg kompromisszumra volt szükség, hogy kellő pontossággal kicentizzék a bel-, kül- és gazdaságpolitikai elképzeléseket. Schmidték rendkívüli körültekintése érthető. Az ellenzék ugyanis — a számok törvénye alapján — olyan mértékben erősödött a parlamentben, a Bundestagban, mint amilyen arányban visszaesett az SPD és az FDP a legutóbbi, az 1972. évi választásokhoz képest. A kormánypolitikai döntések ke- resztülverekedése a szövetségi tanácsban, a Bundestagban még nehezebb, ott ugyanis eleve többséget élvez az ellenzék, a CDU—CSU. A nyolcadik esztendeje hatalmon lévő szociáldemokrata-szabaddemokrata kormány éppen a korhoz alkalmazkodó, az európai realitásokkal számoló nemzetközi tevékenységgel, új lapok nyitásával szerezte meg otthon a támogatást. Schmidt kancellár rekordidejű, két és fél óra hosszat tartott programbeszédében hangoztatta: kormánya továbbra is híve az enyhülésnek. Arra törekszik, hogy kiszélesítse az együttműködést a szocialista országokkal — a helsinki tanácskozáson elfogadott elvek szerint. Nyilatkozat és a gyakorlat Érdekes kettősség figyelhető meg a Schmidt-expozé és a valóság között. A kancellár programként szabta meg kormánya teendő erőfeszítéseit a katonai enyhülésért, különös tekintettel a közép-európai kölcsönös haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokra, valamint az ENSZ leszerelési tárgyú rendkívüli ülésszakára. Ugyanakkor a nyugatnémet katonai-ipari komplexum óriásai egyre több fegyvert szállítanak a Bundeswehrnek és más NATO-hadseregeknek. Néhány év leforgása alatt (2,3 millió márka értékben) 420 Gepard-típusú önjáró légvédelmi löveget szállít az NSZK hadseregének a Kraus—Maf- fei-konszem. A Messerschmitt —Bölkow—Blohm cég hat, rakétafegyverekkel felszerelt tengeralattjáró-vadász fregatt építésére kapott megrendelést. Hatástalan injekció A jelenleg hatalmon levő kormánykoalíciót igen nagy erőpróba elé állította a múl. esztendők valuta, és energia- válsága. Választási programja Középpontjába éppen ezért a társadalmi-gazdasági bajok megoldásának ígéretét állította. A kampány idején a munkaképes lakosság négy százaléka, majd egymillió ember volt munkanélküli. A konjunktúrát élénkítendő új munkaalkalmak teremtése céljából jó néhány milliárc. márkát injekciózott be a kormány, s ugyanakkor a szak- szervezetekkel megállapodott, hogy mérsékletre bírja a dolgozókat. Mi történt? A nagytőke a szó szoros értelmében becsapta a kormányt: a pénzt zsebre vágta, beruházás helyett inkább „racionalizált”, mintsem új munkaalkalmakat teremtett volna. Jó példa a rosszra a Volkswagen. Tavaly termelési rekordot ért el. megrendelései állandóan nőnek, ezeket teljesíti is, de úgy hogy még többet követel a munkástól Ahelyett, hogy a munkanélküliség csökkentése érdekében az NSZK valamelyik iparilag elmaradott területén építene új üzemet, az USA-ban telepít gyárat, ott, ahol helyben a piac. fl program ellentmondásai Tulajdonképpen teljesíthető kormányprogrammal állt elő a parlamentben az új nyugatnémet kabinet, bár részletes és maradéktalan megvalósítása (nyugdíjemelés, a dolgozók szociális körülményeinek javítása, a munkanélküliség leküzdése, a fiatalok szakma, képzésének korszerűsítése, a haladó gondolkodásúak ellen, megkülönböztetések fölszámolása stb.) esztendőkbe telik. Lélegzethet jutott négy évre a Schmidt—Genscher-ketős, de közben ki kell védenie a CDU— CSU meg-megújuló támadásait kül. és belpolitikája ellen. Fejleszteni kívánják gazdaságukat és persze haderejüket egyaránt, s ugyanakkor bővíteni kapcsolataikat a szocialista országokkal. Nem véletlen ugyanis, hogy a szövetségi köztársaságban a dolgozók tízezrei úgy vélekednek: minél több keleti (elsősorban szovjet) megrendelést kapunk, annál biztosabb, hogy nem kerülünk utcára. Kulcsár László
