Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-04 / 29. szám

Megkezdődött Becsben a haderocsökkentési tárgyalások 11. fordulója Bécsiben csütörtökön meg­kezdődött a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalások 11. fordulója. Mint ismeretes, a tizedik sza­kasz munkája december köze­pén fejeződött be. A szoká­sos téli szünet befejeztével február első napjaira vala- mennnyi delegáció visszatért az osztrák fővárosba, s meg­kezdődött az újabb tanácsko­zási forduló érdemi munkája. Az első plenáris ülés után Slawomir Dabrowa nagykövet, a lengyel delegáció vezetője fejtette ki kormányának állás­pontját, a tárgyalások témájá­val összefüggő kérdésekben. , (Erről a 2. oldalon számolunk be.) , Az idén pótolni kell a tavalyi terméskiesést Dr. Faluvégi Lajos a tsz-gazdálkodás feladatairól Csütörtökön tartotta zár­számadó közgyűlését Csong- rád megye egyik legnagyobb közös gazdasága, a csaknem kilencezer hektáros székkutasi Üj Élet Tsz. A sikeres esz­tendőtől búcsúzó szövetkezet zárszámadási közgyűlésén részt vett és felszólalt dr. Fa­luvégi Lajos pénzügyminisz­ter. Többek között arra muta­tott rá, hogy az 1976. évi me­zőgazdasági termelés az elő­zetes adatok szerint elmarad a tervezettől. Ha azonban fi­gyelembe vesszük az elmúlt évet jellemző rendkívül ked­vezőtlen körülményeket, ak­kor mezőgazdaságunk múlt évi produktumát olyan nagy eredménynek kell tekinte­Fegyver nélküli világ A z emberek világszerte ^ már-már megszokják, hogy fegyverhegyeicen él­nek. Sajátságos pszicholó­giai tehetetlenségi erő ez, amelyet a fegyverkezési hajsza idézett elő. üríthető, hogy éppen a közeli múlt­ban — a békeerők moszk­vai világfórumán — 110 ország ötszáz küldötte emelte fel szavát az egyre növekvő méretű fegyverke­zés ellen és szállt síkra a katonai enyhülésért, a le­szerelésért. A szocialista államok kö­zösségének leszerelési ja­vaslatai évtizedek óta fog­lalkoztatják a közvéle­ményt és ott fekszenek a nemzetközi politikai fóru­mok asztalain. Elsősorban a szovjet diplomácia áll elő újabb és újabb nagyszabá­sú kezdeményezésekkel. Eddig még egyetlen ország, vagy ország csoport sem tárt az emberiség elé — Brezsnyev szavaival élve — ilyen széles körű, konk­rét és realista, az újabb há­ború veszélyének csökken­tésére, majd teljes kiküszö­bölésére irányuló progra­mot. mint a Szovjetunió, illetve a Varsói Szerződés országai. rT' ekintsük át röviden ezt a programot! Ha össze­gezzük az évek hosszú so­rán kidolgozott javaslato­kat, különösen négy feje­zetet emelhetünk ki: Mindenekelőtt ki kell zárni az erőszakot, a nem­zetközi kapcsolatokból. Ezt célozza az SZKP XXV. kongresszusán közzétett, s azóta a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Tes­tületének bukaresti ülésén hót tagállam által is támo­gatott javaslat: szülessen az egész világot átfogó szerződés arról, hogy az ál­lamok elutasítják az erő­szak alkalmazását. E szer­ződés résztvevői — köz­tük természetesen a nuk­leáris hatalmak — arra kö­teleznék magukat, hogy az egymás közötti viták el­döntése során tartózkod­nak a fegyverek, így a nukleáris fegyver alkalma­zásától. Meg kell tehát gyorsíta­ni a leszerelési tárgyaláso­kat akár az ENSZ keretei között, akár más fórumo­kon. Törekedni kell a kül­földi katonai támaszpon­tok megszüntetésére, a csa­patok s fegyverzet kivoná­sára idegen területekről. A Varsói Szerződés tag­államainak egyik legutóbbi, nagy visszhangot keltő ja­vaslata az egymással szem­benálló katonai tömbök egyidejű megszüntetését ve­tette fel. Addig azonban, ameddig erre nem kerül­het sor, felhívtak minden államot: tartózkodjon új katonai, politikai szövetsé­gek létrehozásától és a meglevőik kiszélesítésétől. Kezdeményezték a Varsói Szerződés és az Atlanti Paktum azon cikkeinek ha­tálytalanítását, amelyek a kiszélesítésre alapot adnak. A katonai enyhülés prog­ramjának második ré­sze azt célozza, hogy elhá­rítsák . az atomháború ve­szélyét. Ez szükségessé te­szi valamennyi állam köte­lezettségvállalását arra, hogy lemond az atomfegy­ver alkalmazásáról, illetve a bevetésével való fenye­getésről. Ezt kívánja elő­mozdítani a szocialista or­szágok másik új javaslata: a helsinki záróokmányt aláírt államok kössenek szerződést, miszerint egy­más ellen elsőként nem vetnek be nukleáris fegy­vert. Korábban több ízben kezdeményezték, hogy minden közegben tiltsák be az atomfegyver-kísérlete­ket és az atomfegyvereket vonják ki más államok te­rületéről. Atomfegyver­mentes övezetek létesítése — a szocialista diplomácia régi elképzelése. A program harmadik ré­sze azt szorgalmazza, hogy szülessenek nemzetközi jo­gi kötelezettségvállalások az enyhülés szempontjából leglényegesebb kérdések­ben. így elengedhetetlen, hogy minden állam ratifi­kálja a baktériumfegyve­rek betiltásáról és meg­semmisítéséről szóló kon­venciót. Szerződés szüksé­ges a vegyi fegyverek és más tömegpusztító eszkö­zök betiltásáról és meg­semmisítéséről. Sürgető fel­adat, hogy megtiltsák a tö­megpusztító fegyverek új típusai, valamint az ilyen jellegű új fegyverrendsze­rek kifejlesztését és előállí­tását. A világ nyugalma megköveteli, hogy kidol­gozzák és megtegyék azo­kat az intézkedéseket, ame­lyekkel megakadályozhatok a véletlen fegyveres össze­tűzések. s az, hogy azokból nemzetközi válságok rob­banjanak ki. Európa és — a földrész sajátosságait tekintve — az egész világ békéje és biz­tonsága is függ attól, sike­rül-e eredményeket elérni a program negyedik részé­nek megvalósításában: a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet. csökken­téséről folyó bécsi tárgya­lásokon. A már több mint két esztendeje folyó tár­gyalások eddig azért nem jártak sikerrel, mert a NATO-országok még nem mondtak le az egyoldalú katonai előnyök megszer­zésének hiábavaló kísérle­téről. A megegyezés egyet­len reális alapja csakis a kialakult erőviszonyok fenntartása, az egyenlő biz­tonság szavatolása lehet. íme. ez a szocialista or- szagok programja a fegyver nélküli világ meg­teremtésére. Bár már így is tucatnyi javaslatból tevő­dik össze, mégsem befeje­zett dokumentum. A béke diplomáciájának végső cél­ja, hogy nemcsak az ENSZ- palota előtt álló szobor for­májában, jelképesen, ha­nem a valóságban is eke­vasat kovácsoljanak a kar­dokból. Pálos Tamás, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese nünk, amit az egyre nagyobb teret nyerő korszerű agro­technikának, a modem gép­rendszerek szélesebb körű alkalmazásának, nem utolsó­sorban pedig a szövetkezeti gazdák fokozott erőfeszítései­nek és az év közben hozott összehangolt központi intézke­dések jó hatásának köszön­hetünk. A kisebb pénzügyi eredmé­nyek ellenére — hangsúlyozta ezután a miniszter — tovább javult a termelőszövetkezetek pénzügyi stabilitása. A szélső­séges időjárás ellenére sem vált tömegméretűvé a szövet­kezeti szektorban a vesztesé­ges gazdálkodás, sőt az előző évihez képest is számottevően csökkent a pénzügyi hiány­nyal záró szövetkezetek szá­ma. A mezőgazdaság jelentősé­ge a jövőben nem csökken, hanem inkább növekszik. A népgazdasági terv szerint 1977-ben 7—8 százalékkal kell növelnie a termelését, ami annyit jelént, hogy ebben az évben pótolni kell az előző évi terméskieséseket. , A miniszter szólott a tarta­lékok feltárásának lehetőségé­ről és szükségességéről. A mezőgazdasági dolgozók szá­ma a következő években to­vább csökken. A gazdaságok­nak éppen ezért termelési szerkezetük átalakításakor, az új, korszerű gépek és gépso­rok beállításakor arra kell törekedniük, hogy növekedjék az élőmunka termelékenysége. Ennek elengedhetetlen feltéte­le, hogy nagy gondot fordítsa­nak dolgozóik szakmai képzé­sére, a szakismeretek bővíté­sére. Mezőgazdaságunk fejlődésé­nek eddig még kellően ki nem aknázott tartalékaként emlí­tette a miniszter a különböző együttműködési formákat, a társulásokat, a termelési rend­szereket és ■ az agráripari egyesüléseket. A közgazdasági környezet, a pénzügyi szabályozás — mu­tatott rá végül a miniszter — ugyancsak arra ösztönzi 1977- ben a gazdaságokat, hogy folyamatosan fejlesszék, kor­szerűsítsék a nagyüzemi ter­melést, támogassák és szer­vezzék a háztáji és kisegítő gazdaságok fellendülőben levő termelését és az eddiginél töb­bet törődjenek a belföldi ellá­tás és az export szempontjá­ból fontos ágazatok feljeszté- sével. A közgazdasági szabá­lyozás azonban — hangoztat­ta — önmagában nem oldhat­ja meg egy-egy ágazat gond­jait. Eredményt csak akkor hoz. ha megfelelő termelési feltételekkel, jó szakember- ellátással, kielégítő anyagi­műszaki megalapozottsággal és a meglevő termelőeszközök hatékonyabb kihasználásával párosul. A szabályozásnak mindig kellő időben követnie kell la termelési körülmények pontos változását. Ezt a munkát azonban mindig úgy kell elvé­gezni, hogy a változások fel­oldják a tényleges feszültsé­geket, de ne okozzanak bi­zonytalanságot a gazdaságban. Ez a követelmény érvényesült a szabályozók 1977. évi mó­dosításakor és ez az elv érvé­nyesül a jövőben is. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST-MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM 29. SZÁM Ára 80 fillér 1977. FEBRUÁR 4., PÉNTEK Festékszóró gyártás TórökbáUnton és Vilniusban Megduplázza termelését a Mechanikai Művek Felajánlások a Nagy Október jubileumának tiszteletére Több száz millió forintos re- [ konstrukcióval és a piaci ke­resletnek megfelelő termék- ! struktúra kialakításával je­lentős gazdasági fejlesztés kez­dődött meg tavaly a Mechani­kai Művekben. A vállalat az ötödik 5 éves terv első évének termelési és árbevételi muta­tóit elérte, sőt némileg meg is haladta, a nyereségtervet pe­dig az állandó létszámhiány ellenére is 10 százalékkal túl­teljesítette. Idén, a törökbálinti üzem­egységben megkezdik az egyik új termék, a szovjet—magyar kooperációban készülő festékszóró berendezés mintadarabjainak gyártá­sát. A Wagner-félo nagynyomású festékszóró aggregátor mintá­jára, nyugatnémet—svájci li- censz alapján készülő gépek­ből 1977-ben, a sorozatgyártás első évében már 300 millió forint értékben állít elő a gyár. A Mechanikai Műveknek ezt az új gyártmányát többek között az építőiparban, a gép­jármű- és hajógyártásban használják. A szovjet—magyar megállapodásnak megfelelően Törökbálinton kívül a lettor­szági Vilniusban is gyártják majd a festékszóró berendezé­sek alkatrészeit, amelyekből 1930-ra a magyar fél már 800 millió forint értékű terméket állít elő. A termékszerkezet átalakí­tásához szükséges összeg egy részét, 50 millió forintot a gyár saját fejlesztési alapjából teremti elő, 330 millió forintos hitelt pedig a Magyar Nemzeti Bank folyósít. Ha a kapacitás­bővítésének a nyolcvanas években sem lesz akadálya, akkor a szocialista államokon kívül a fejlődő országok­ba, Indiába, Marokkóba és Algériába is exportálni fogja a festékszóró aggregátorokat a gyár. A Mechanikai Művek abo­nyi üzemegysége a gazdaság­talanul előállított fémtömeg­cikkek — bizonyos típusú olaj- és fürdőszobakályháik — helyett, telefongyártásra állt át. A szalagszer ű termelés ja­nuár első napjaiban megkez­dődött A vállalat, amely jelenlegi egymilliárd forintos termelési értékét 1980-ra várhatóan megduplázza, a megye számos üzemeihez hasonlóan csatla­kozott a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom tiszteleté­Németh Károly látoga tása Borsod megyében Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára két­napos látogatást tett Borsod megyében. Szerdán, a látogatás első napján, Miskolcon, a me­gyei pártbizottság székházá­ban meghallgatott tájékoztató után a Központi Bizottság tit­kára Leninvárosba utazott, s megtekintette az ottani ki­emelt beruházásokat. Csütörtökön Németh Károly részt vett, s az időszerű gaz­daságpolitikai kérdésekről elő ­adást tartott, az Észak-magyar­országi -Áramszolgáltató Vál­lalat miskolci székházában rendezett pártáktíva-értekezle- ten. KÖZÉLET Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra találkozott David' Khenin- nel, az Izraeli Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával. A kölcsönös egyet­értés, az internacionalista szo­lidaritás szellemében lezajlott megbeszélésen véleménycserét folytattak a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről, külö­nös tekintettel a közel-keleti válság fejleményeire. Áttekin­tették a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom helyzetét, és a két testvérpárt kapcsolatait. re indult versenymozgalomhoz. Az üzem dolgozói vállalták, hogy kizárólag a munka terme­lékenységének fokozásával 52 millióval túlteljesítik az 1977-es tervet, az előirányzatokhoz képest 10 százalékkal növelik a tőkés- export volumenét, továbbá r szocialista országokba irányuló szállításokat november 30-ra, í a tőkés kivitelt pedig decam- I bér 20-ig teljesítik. A csepeli j felhíváshoz kapcsolódva az I üzem cselekvési programjában meghatározottakon túl, újabb öt és fél millió forintos — összesen most már 21 millió forintos — anyag- és energia- megtakarítáSit irányzott elő az üzem. Végül a nagy értékű válla­lati gépek kihasználtságának 25 százalékos javítását, a gaz­daságtalan termékek előállí­tási értékének 3 millió forin­tos csökkentését vállalták a Mechanikai Művek brigádjai. B. E. Apró Antalt fogadta Edward Gierek Hazautazott a magyar országgyűlés küldöttsége Edward Gierek, a LEMP KB első titkára csütörtökön fogadta Apró Antalt, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak1 tagját, a magyar ország- gyűlés elnökét, aki parlamenti küldöttség élén érkezett Len­gyelországba. A szívélyes, ba­ráti hangulatú megbeszélésen áttekintették a két testvér­párt és ország gyorsan fejlődő együttműködésének kérdéseit. A magyar delegáció csü­törtökön este látogatása befe­jeztével hazautazott Varsóból. A küldöttséget kikísérte a varsói központi pályaudvarra Stanislaw Gucwa, a szejm marsallja. Parkmenti bizottságok ülései Az IPU hasznos politikai fórum Fehér Péter, az MTI parla­menti tudósítója jelenti: Az Interparlamentáris Unió hasznos politikai fórum néze­teink kifejtésére, külpolitikai törekvéseink ismertetésére; az unióban munkálkodó magyar képviselők tevékenysége fon­tos része a Magyar Népköztár­saság külpolitikájának, alakí­tója a magyar országgyűlés nemzetközi kapcsolatainak — állapította meg csütörtöki ülé­sén az országgyűlés külügyi bizottsága. A Gyenes András elnökletével megtartott ta­nácskozáson a képviselők az unió munkáját elemezték. Barcs Sándor, az IPU ma­gyar csoportjának elnöke tá­jékoztatójában egyebek között elmondotta, hogy az 1894-ben életrehívott uniónak magyaror­szági alapító tagja volt. Hazánk kétízben volt IPU-konferencia színhelye, a felszabadulás után j az első magyar csoport 194(5- ' ban alakult meg. Ebben az időben mindössze 37 csoport működött az unió kebelé­ben, s bár a taglétszám csak lassan emelkedett, az unióban ma már 71 ország parlamentje képviselteti magát. A külügyi bizottság — vita után — elfogadta a magyar csoport vezetőségének beszá­molóját. A vitában felszólalt dr, Németh Pál, Novics János, dr. Lukács János, Sebesi Lászlóné, Stock János, Kállai Gyula, Tausz János és Nagy Miklós (Pest megye 22, illetve 28. vk.), Darvasi István, Kelen Béla, Nánási László, Pethö | Tibor, valamint Erdei László- I né országgyűlési képviselők. A | bizottság végezetül — Nagy j Miklós előterjesztésében — jó- i váhagyta idei munkatervét, s I tájékozódott az országgyűlés I 1977-es nemzetközi terveiről. Javult az építésügyi hatósági munka Dr. Baczony László, aj MTI tudósítója jelenti: Az építésügyi hatóságok el­járásának törvényességi ta­pasztalatairól tárgyalt csütör­töki ülésén —. dr. Gonda György einöklésével — az or­szággyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész Írásbeli ‘tájékoztatója és szó­beli kiegészítője alapján vi­tatta meg a témát. Az elmúlt három-négy év­ben — a korábbi helyzethez képest — jelentősen javult az építésügyi hatóságok eljá­rásánál!! törvényessége, mun­kájuk hatékonysága. Az ered­mények azonban nem jelentik azt, hogy a problémák meg­szűntek. Az építésügyi hatóságok ér­demi döntéseit korábban — fő­leg az eluralkodott egyoldalú műszaki szemlélet miatt — igen sok kritika érte. Gyakori volt az anyagi és eljárásjogi szabálysértés, a mérlegelési körben hozott intézkedések kö­zött egyenlő arányban volt ta­lálható túlzottan szigorú, vagy nagyon is liberális intézkedés. Változatlanul problémát je­lent a határozatoknak — a tényállások tisztázásának el­mulasztása miatti — megala­pozatlansága. A magántervezés műszaki színvonala emelésének és szakszerűségének előmozdítá­sa céljából magántervezési szakértői bizottság létesíthe­tő. E bizottságokat Pest, Vas és Komárom megye kivételével mindenütt létrehívták. A vitában nagy hangsúlyt kapott a lakosság részéről megnyilvánuló fokozódó épí­tési kedv, s az, hogy ennek fenntartására, támogatására a különböző illetékes szervek a jövőben is törekszenek. Szó esett arról is, hogy az épí­tésügyi hatósági eljárásban még gyakran találhatók for­mális elemek. A bírságolással kapcsolatban megemlítették, hogy nem eléggé differenciált. Az építési tilalmakkal kap­csolatosan olyan tapasztalat is elhangzott, hogy az eredetileg kitűzött építési cél megválto­zott, illetve nem valósult meg, viszont az adott területen a ti­lalom azóta is fennáll. Az ülésen a bizottság elfo­gadta 1977.- évi munkatervét. A vitában felszólalt dr. An- talffy György, Győré Sándor P’est megye. 9. vk.). dr. Juhász Tibor, dr. Mátay Pál, Szokola Károlyné, dr. Szűcs Gábor or­szággyűlési képviselő, továb­bá Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési, dr. Szilbere- ky Jenő igazságügyi miniszter­helyettes és dr. Raft Miklós, a M'ni'-7te^laná''s Tanácsi Hi­vatalának elnökhelyettese. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom