Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-27 / 49. szám

Újabb 92 lakás a Ceglédi úton A Városgazdálkodási Vállalat dolgozói jól haladnak a 92 lakásos Ceglédi úti tömbház építésével. Ifi. Fekete József felvétele Küzdelem a belvíz ellen Esed, Szurdok, Küvérvölgy űzik A sok esőzés Nagykőrösön is komoly károkat okoz a város bel- és külterületein egyaránt. A mélyebben fekvő részeken sok helyen nemcsak a pincék­ben, hanem a lakásokban is feltört a talajvíz, s a vályogból épült falak beomlottak. A vá­rosi tanács műszaki osztályán több mint tíz ház súlyos rongálódását jelentették be, s néhány otthonból ki kel­lett a lakóknak költözni, elhelyezésüket a tanács segítette. A városi tanács emberei, a Városgazdálkodási Vállalat parkgondozóinak segítségével a tabányi és vizeskerti részeken nagy munkával vezették el a vizet, a lakosság közreműkö­désével. A külterületeken is sok kárt okozott a belvíz a tanyaépüle­tekben és a földeken. Nagy területek vannak víz alatt. Az Eseden például vannak ta­nyák, melyeket a földeken álló víz valóság­gal elzárt a külvilágtól, s az ott lakók csak nehezén tudnak kijönni, és a jószá­goknak élelmet adni. Az Arany János Termelőszö­vetkezetben Andó János üzem. gazdász elmondotta, hogy a mély fekvésű részeken 190 hektár, nagy részben rét és le­gelő áll a víz alatt. A gabona vetésterületén 23, a gyümöl­csösben 14 hektár került víz alá. A vadvizek elvezetésén állandóan dolgoznak, traktor­ral, lovasekével szántják a vízlevezető csatornákat és ár­kokat. A Mészáros János Termelő- szövetkezetben Fekete József elnököt kérdeztük meg. Mint mondta, náluk is sok a talaj­víz, főleg az esedi, szurdoki és kövérvölgyi részeken. Szeren­csére nagyobb gabona-vetésterü­let nem került víz alá. A termelőiszövetkezet is min­den lehetőt megtesz a belvizek elvezetésére, hogy ezeket a földekét is minél előbb mun­kálni lehessen. Kopa A Nagykőrösi Tanítóképző Intézet működése a felszaba­dulás előtti magyar nevelés- történet kiemelkedő fejezete. Megszűnése fájdalmas, s ezt csak enyhíti, hogy lassan az óvónőképzés nő a helyére. Szerencsére működésének his­tóriáját értő, jó tollú szakem­ber örökítette meg, s így a nagy múltú intézmény emlé­ke nem marad nyom -nélkül. Osváth Ferenc, az intézet ta­nára vállalta — sok egyéb közt — ezt a szolgálatot is. Illő, hogy az ő nevét is feljegyez­zük. ★ Békésein született, ahol ap­ja az akkor még 6 osztályos gimnázium igazgatója volt — 1878. május 6-án. Négyein vol­tak testvérek, közülük • három pedagógus lett. Vérbeli peda­góguscsalád volt az Osváth. A szülők nagy gondot fordí­tottak nevelésükre: már 9— 10 éves koruktól, az akkori gyakori cseregyermek-rend- szerben, egy resicabányai né­met családnál sajátították el az idegen nyelvet, melyet az­tán mindnyájan kifogástala­nul beszéltek. A gimnázium felső két osztályába azonban már a debreceni kollégiumba került Ferenc Onnan a ko­lozsvári egyetemre iratkozott be a magyar—német szakra, s egy félévet még a lipcsei egye­temen is végzett. Oklevelén az 1904. november 16-i dá­tum olvasható. Szatmárnéme­ti lett az első állomáshelye, ott tanított a gimnáziumban. A NAGYKÖRÖSI TANÍ­TÓKÉPZŐ szívesen fogadta pályázatát, 1905-ben került ide, ezt szolgálta aztán élete hűséges munkásságával. Itt is­merkedett meg a községi pol­gári iskola tanárnőjével. Kho- len Albinával. aki az előző évben kezdte pályáját, s 1910- től kezdve és méltó párja lett férjének. Két gyermekük szü­letett: Klára, aki ma Aszó­don tanít, Albinka korán meghalt. Klárikát még én ve­zettem be az irodalom rejtel­meibe, mikor első látogatá­som alkalmával észrevettem a kis elemista lány ügyes fo­galmazását, s közzé tettem a Nagykőrösi Híradóban... KIVÁLÓ SZAKKÉPZETT­SÉGE birtokában mindent el­követett, hogy diákjaiból jó tanítókat neveljen. Szerették /is a szelíd lelkű embert, akit háta megett — a dolgozatok­ra írt kézjegye, OF után — csak OFI-nak becéztek. Nyom­tatásiban is hamar megismer­ték nevét. Mikor Vajthó Lász­ló, irodalmunk régiségeinek kiváló kutatója, a körösi Lo- conczi István Hármas kis tük­rének kiadására készült, ót kérte fel a bevezető megírá­sára. Ezt tanulmányszierűen oldotta meg. Mikor pedig az Arany János Társaság meg­alakult, 1925-ben, a vezető­ségben vállalt s töltött be mindvégig fontos szerepet. Egyik fő támasza volt az Arany-kultusznak. Székfogla­ló értekezését is Arany feled­hetetlen tanártársáról. Mento- vich Ferencről tartotta, aki­nek az ajánlására került ide Arany, s jó humorával a ne­héz viszonyok közt is tartotta benne a lelket. Felolvasása a Társaság V. Évkönyvében je­lent meg, s máig fontos for­rása Mentovich életének. De már előbb ő mutatta be a Társaság hódolatát is Jókai Mór születésének századik év­fordulóján. LEGNAGYOBB SZABÁSÉ) MÜVE A nagykőrösi refor­mátus tanítóképző intézet tör­ténete, mely az intézet alapí­tásának századik évfordulójá­ra jelent meg, 1939-ben, Nagy ünnepségek voltak akkoriban itt, melyen Kodály Zoltán is megjelent, és a nagyszerű ■Híradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 1977. FEBRUÁR 27., VASÁRNAP A szociálissá brigádok felajánlása nyomán Energiaellátás, tanyaviEEamosítás A tervszernél hosszabb vezetékhálózatot építettek? transzformátorokat helyezlek üzembe a BÉMMSZ dolgozói Jól sikerült az V. ötéves terv első esztendeje — állapíthat­ják meg joggal a DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatóságá­nak dolgozói, a tavalyi ered­ményeket mérlegelve. A sok ezer fogyasztót villamos ener­giával ellátó vállalat feladata az évről évre mind több és több villanyáramot igénylő lakosság ellátása. A nagykőrösi üzemigazgató­sághoz tartozik Pest és Bács magye nagy része. S bár az előző év sem szűkölködött teendőkben, tavaly még töb­ben számítottak a vállalat szolgáltatásaira. S hogy milyen eredmény­nyel? A teljes árbevételük csak­nem 20 százalékkal haladta meg az 1975. évit, mintegy 480 millió forintot tett ki, s ez a terv 101,7 százalékos teljesíté­sének felel meg. Az előbbinél még nagyobb arányban nőtt a villamosenergia-órtékesítés, amely 24 százalékkal több az előző évinél, kereken 460 mil­lió forint. Mindez persze nem­csak azt tanúsítja, hogy az ipari és a mezőgazdasági ter­meléshez, valamint a minden­kit érintő szolgáltatásoikhoz volt szükség több villanyenier- giára, de az otthonokban, a háztartásokban is mind több, munkát megkönnyítő elektro­mos gépet, berendezést hasz­nálnak. Minderre megfelelő hálózat szükséges a meglevők gon­dos karbantartására, a meghi­básodások időben való kijaví­tására. Tavaly a tervhez képest 8,5 százalékkal hosszabb vezetéket építettek, össze­sen 67 millió forint érték­ben. Középfeszültségű hálózatból 62, kisfeszültségű hálózatból pedig 138 kilométernyit épí­tettek az üzemigazgatóság vil­lanyszerelői a körzetükhöz tar­tozó területeken. Ezenkívül 56 transzformátor-állomást is üzembe helyeztek, felújították 29 kilométernyi kisfeszültségű vezetéket, főként Kecskemét, Cegléd és Lajosmizse körzeté­ben. Egyik legfontosabb teen­dőjük volt az időközben fel­épült, és üzembe helyezett Sol­ti rádió-műsorszóró _ állomás energiaellátásának a biztosítá­sa. Tavaly 372 millió kilowatt­óra villamos áramot juttatták a fogyasztókhoz. Tetemesen nőtt az egy dol­gozóra jutó termelési érték: az előző évihez képest 17,2 szá­zalékkal, s kereken 950 ezer forintot tett ki. Helyi munká­jukról szólva említésit kell ten­ni a város külterületeinek vil­lamosításáról, arról, hogy 1976-ban elvezették a vil­lanyt a Hcmolytája, a Tázerdő, valamint a Pö- cök-dűlőbe. Űj, kisfeszültségű hálózatot építettek a Tonnásban, a Lő­rinc pap utcában, továbbá a Kazinczy, a Dalmady és a Mentovich utca környékén. Ugyancsak nagy munkát adott a 700 köbméteres víztornyot ellátó vízműkutak energiaellá­tásának kiépítése, annál is in- káb, mivel ezek az idén már teljes kapacitással működnek majd. | Az imponáló számok két- I ségtelenül jelzik a több megyét átfogó, sok száz tele­pülést érintő vállalat tevé­kenységét. Nagy a szerepe itt a körültekintő munkaszerve­zésnek, a munkavédelem­nek, s a termelési felada­tok teljesítését segítő szo­cialista brigádok igyekeze­tének. E munkahelyi közösségek ösz- szesen 329 dolgozót fognak I össze, 37 brigádban. Tavalyi ! munkájuk értékelése még ez- I után következik, annyi azon- ■ ban már most is bizonyos, hogy a termelést segítő válla­lásaik nagy többségének eleget tettek, hiszen a számok az ő szorgalmukat is tanúsítják. E brigádok közül egyébként egy, az üzeihigazgatóság köz­pontjában levő üzemviteli osz­tály Fénycső szocialista bri­gádja a vállalat kiváló bri­gádja címre pályázott — re­mélhetőleg sikerrel. Az arany brigádjelvónyt 15, az ezüstöt 9. a bronzot pedig 7 brigád kívánta kiérdemelni. Munká­jukhoz még csak annyit: ta­valy öszesen 13 ezer 95- társa­dalmi munkaórát dolgozott a 37 brigád, közülük a nagykő­rösiek 4 ezer 500 órát. Az idén, év elején csatlakoztak a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelmének 60 évfordu­lója tiszteletére meghirdetett munka versenyhez, a követke­ző napokban megümneplik a vasasszakszervezet megala­kulásának 100. évfordulóját. k. Kiállítás és vásár Járművek, háztartási gépek Csütörtökön délelőtt gazdag kiállítást és vásárt nyitottak meg az Arany János Művelő­dési Központban, melyet a Pest megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat helyi szakbolt­jai rendeztek. A bemutatón nyolc féle televíziókészülék látható, s bő választékban so­rakoznak az asztali és táskará­diók is. A kiállításra sok kerékpárt és motorkerékpárt hoztak, a hűtőgépek között pedig ott vannak a legújabb magyar, szovjet és csehszlovák gyárt­mányok. Permetezőgépek is láthatók, valamint villamos fűnyírógépek. A kiállítás már­cius 2-án, szerdán estig lesz nyitva. Körzeti orvosok beosztása Február 28-fól március 5-ig Az I. és III. körzetben, dr. Bózlék Mihály, rendel: 11—14 óráig és 18—19 óráig. A II. körzetben, dr. Lengyel György, rendel: 9—11-ig és 17—18 óráig. A IV. körzetben, dr. Ku­lin Sándor, rendel: 8—10-ig és 17—18 óráig. Az V. és a VI. körzetben, dr. Somlyai Károly, rendel: 9—11-ig és 17—18 óráig. A VII. körzetben, dr. K. Kiss Dániel, rendel: 11—14 óráig és 18—19 óráig. A VIII. körzetben, dr. Kovács Zsig- mond, rendel: 8—11-ig és 17— 18 óráig. MOZIMŰSOR VASÁRNAP A fekete gyémántok I—II. Színes magyar film. Kísérőmű­sor: Etruszk művészet. Elő­adások kezdte: 3 és 6 órakor. MATINÉ A fenevad. Előadás kezdete*. 10 órakor. HÉTFŐ A fekete gyémántok I—II. Kísérőműsor: Magyar hiradó. Előadás kezdete: 5 órakor. KISKÖRZETI MOZI A HANGÁCSI ÚTI ISKOLÁBAN Az ötödik pecsét. Színes ma­gyar film. Előadás kezdete: 6 órakor. SPORT Jtóiletmi közgyűlés a Kinizsiben (2.) diákkórus élén maga vezé­nyelte új énfekkari művét. Os­váth Ferenc 400 oldalas nagy műben örökítette meg az in­tézet történetét az első világ­háborúig. Ennek megfelelően a könyv homlokzatán ez az al­cím áll: Első rész: Sajnos, a második rész már nem jelen­hetett meg. A még élő volt ta­nárokra vár megalkotása. Műve becses forrás az utó­kor. számára, éppen arról az időről, amelyről a dokumen­tumok csaknem teljesen el­pusztultak. Részletezi az ala­pítás nehézségeit, Szigeti War- ga János küzdelmeit, aki a szabadságharc utáni önkény­uralom idején emberfeletti erővel tartotta feftn az „osko- latanítókat formáló intézetet, egybekapcsolva a pallérozott mezei gazdaságnak tanításá­val". Mert kezdetben a falura kerülő tanítókat a modern me­zőgazdaság apostolaiul is szán­ták. Részletezi aztán a kor­mányzótestületeket, tanári ka­rokat, növendékek sorsát, az iskola elhelyezését, épületeit, majd a nevelés- és fegyelmi állapot, főként pedig a tanul­mányi ügyek, meg a gyakor­lati kiképzés alapvétő kérdé­seit. Végül az időszak legna­gyobb nevelőinek életrajzát adja. Sajnos, a negyvenes évek nagyszerű tanári kara már nem kapott helyet ebben. Kü­lönben az Intézet tanárait, ta­nítóit. óraadóit. növendékeit az egész 100 évről Tóth Sán­dor nyugalmazott tanító állí­totta össze, aki jó munkatárs­nak bizonyult. Idézzük könyvéről kiváló fiatal tanártársát. Náinási Mik­lóst. aki később a szegedi Ta­nárképző Főiskola professzo­ra lett. A Nagykőrösi Arany János Társaság XV. Évköny­vében szakszerű ismertetésé­ben ez áll róla: .,A magyar iskolatörténeti irodalomnak egyik legnagyobb alkotása”. OSVÄTH FERENC 1937. no­vember 1-én ment nyugdíjba, igazgatói címmel, s munkás élete után, 1954 szeptemberé­ben halt mag. FELESÉGE IS ÉRDEMES munkásságot fejtett ki az is­kolában és az iskolán kívül is. Elsőnek vezette be hazánkban a polgári leányiskola IV. osz­tályában a főzés tanítását. A konyha teljes felszerelését és az asztali készleteket a szülők és a nőegylet bocsátotta ren­delkezésére. Az államtól hiá­ba várt volna támogatást e fontos női hivatás szolgálatá­ra. Választott tagja volt az Arany János Társaságnak ő is, és székét Arany János kö­re másik nevezetes tagjának, Szász Károlynak első felesé­ge, Szász Polyxénia életrajzá­val foglalta el. A költői lel­kületű nő mindössze egy évii volt Szász Károly felesége, s akkor erdélyi hazája után a nagykőrösi temetőbe került. Csinos, érzelmes költemé­nyeit férje kiadta, sírkövére pedig maga Arany János írt emlékverset: Egész teste fájdalom volt, Egész lelke szeretet. Az súlyával földbe hajolt. Ez a mennybe sietett. Fényes lelkének a mennyben Jobb is, mint e földi szennyben, Ott van igazi hazája, Kedveseit odavárja ... Többet nem is igen tudtak róla Nagykőrösön, sőt, az or­szágban sem. Osváí'nné azon­ban erdélyi kapcsolatainál fogva helyszíni kutatásokat folytatott, még Idunának egyetlen kéziratát is megsze­rezte. s ezek nyomán kitűnő életrajzot írt. mely szintén megjelent az Arany János Tár­saság IV. Évkönyvében. Most egyetlen lányánál él. Arany- és gyémántdiplomája. valamint az Arany János Társaság ok­levele hirdeti, hogy jó mun­kát végzett. Dr. Toros László A tanácskozás további részé­ben a sportkör tagjai kaptak szót. Reszeli Soós Ambrus ja­vasolta, hogy a sportmunka összehangolására mielőbb ala­kítsanak városi TSH-t. Szemes Árpád, a megyei TSH képvise­lője arról beszélt, hogy milyen feltételekkel adható állami tá­mogatás a minőségi sport fej­lesztésére. Leskó László, a já­rási TSH felügyelője pedig a tárgyi és műszaki feltételek javítását szorgalmazta. A sportköri elnök ezután emlék­plaketteket adott át azoknak, akik korábban és jelenleg a sportkör munkáját segítették. (Vége.) KOSÄRLABDA­TALÄLKOZÖK Két napon, hét városi baj­noki kosárlabda-mérkőzésre került sor a gimnáziumi lab­da játékteremben. Férfiak Konzervgyár—21-es Volán 57—35 (31—21); legjobb dobók: Kiss S. (32), illetve Bertalan (26). Városi Tanács—Ifjú Gár­da 45—28 (10—12); ld.: Juhász B. (32), ill. Járvás P. (19). Gimnázium B—DÉMÁSZ 63—19 (40—5); ld.: Varga (16), ill. Szakáll (10). Gépjavító Szövetkezet—Gimnázium A 2—0, a diákok nem jelentek meg. A Pedagógusok—TRAK1S mérkőzésit elhalasztották. Nők Gimnázium B—Konzervgyár 25—21 (10—10: ld.: Kiss J (14), ill. Komáromi (15). Terü­leti pedagógusok—Petőfi isko­lai pedagógusok 46—21 riné (16) ill. Veszprémi (16). DÉMÁSZ—1IRAKIS 43—23 (22—10); ld.: Szabó D.-né (19), ill. Matuskáné (18). A taná­csiak visszaléptek a további küzdelemtől. A 22-ére tervezett Monori Gimnázium—Nk. Gimnázium női és férfi megyei diák baj­noki mértkőzéselíet az ellenfél kérésére néhány nappal ké­sőbbre halasztották. SPORTMŰSOR Vasárnap Atlétika Budapest: országos fedettpá­lyás ifjúsági bajnokság. Birkózás Vác: országos serdülő sza­badfogású verseny. Kézilabda Toldi-sportcsarnok, 9 óra: Nk. Toldi DSK I—Kecskeméti TE II. női 9.45: Nk. Toldi DSK—Üllői KSK férfi, 10.40: Nk. Gimnázium—Kecskeméti TE II. női, 11.25: Nk. TRAKIS —Tiszakécskei VEGYÉPSZER férfi Toldi-terem.kupa. Kosárlabda Kecskemét. Erdei F. tér, 9.30: K. MFSC—Nk. Pedagó­gus, NB III-as férfi bajnoki mérkőzés. Gimnáziumi labda­játéktereim. 9-től: városi női bajnoki mérkőzések. Labdarúgás Kőröstetétlen, 14: Karatetét- leni SE—Nk. Kinizsi. MNK- mérkőzés. Ifjúsági-sporttelep, 10.30: Nk. Kinizsi ifi—Nk. Ki­nizsi II., barátságos mérkőzés. Sakk KlOSZ-székház, 9.30: Nk. KIOSZ—Gyömrői SE. kettős megyei I. osztályú csapatbaj­noki mérkőzés. KlOSZ-székház 19: a KIOSZ Kuoa egyéni verseny 6. for­dulója. (12—15); ld.: Pászti (12), ill. Bakó (14). Konzervgyár—Áfész 39—16 (29—12); ld.: Szigetvá­Torna Budapest: FTC Kupa, férfi csapatverseny. Hétfő Sakk A Tanítóképző történetírója — Ki volt Iduna?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom