Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-27 / 49. szám

1977. FEBRUAR 27., VASÄRNAP Legtöbbet lakásépítésre Vezetékes gázt kap Budakeszi Budakeszin, Varga Ernő a nagyközségi tanács vb-titkárá- nak tájékoztatása szerint a ta­nácsi fejlesztési alapból idén 29 millió forintot költenek kü­lönböző beruházásokra, fej­lesztésekre. Budakeszi azon ritka községek közé tartozik, amelyekben hamarosan megoldódik az óvodai el­helyezési gond. A százötven személyes gyer­mekintézményt ugyanis au­gusztus 20-án adják át. A köz- ségbeliek a kert parkosításában segédkeznek majd. Már nem olyan szerencsés a helyzet bölcsőde ügyében, mert a 44 gyermek befogadására alkal­mas épületben jelenleg kényte­lenek 55 gyereket elhelyezni. A fejlesztési alapból 20 hellyel bővítik, erre futja. A korsze­rűsítést márciusban kezdik meg. A legtöbb pénzt a József At­tila lakónegyed közművesítésé­re, illetve lakások építésére szánják. A rendezési terv sze­rint a 22-es autóbusz-végállo­másánál kijelölt telken tíz nagycsaládos részére épül új otthon. A szociális bizottság 126 nagy- családos közül választotta ki a tanácsi bérlakásokra legjobban rászorulókat. Ugyancsak a lakáshelyzeten javítanak a József Attila tele­pen 208 szövetkezeti lakás épí­tésével, amihez májusban kez­denek hozzá. Ezek közül 15 tanácsi rendelkezésű, a többit pedig összesen 20 vállalat oszt­ja szét saját dolgozói között. Ezen a lakóterületein 1983-ig 600—800 lakás, 16 tantermes iskola, 600 négyzetméteres ÁBC-áruház és óvoda készül. A Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat már építi a gázvezeté­ket, s ezzel tulajdoniképpen megkezdődött Budakeszi folya­matos gázellátása. Nagykátai aranygyűrűsök Milliós értékeket termelnek a háziipari szövetkezet asszonyai Pedagógusnak készült, de a háború megakjadáiyozta ta­nulását. Az emberekkel való foglalkozás, a közösségért munkálkodás azonban fiatal lányikorától kíséri életét. A Minőségi Ruházati Háziipari Szövetkezet nagykátai rész­legének vezetője közéleti em­ber — mutatta be Kármán Lásziónét Keszi József, a nagykátai járási hivatal el­nöke. Később a községbe­liektől megtudtam, hogy Ho- vancsik Ferencnéve1 együtt szervezi évek óta a TIT- és az orvosi előadásokat, Máté József névéi pediig az önkén­tes véradásokat. A varró- és hímzőm őket sikerrel hívja a községi rendezvényekre. A háziipari szövetkezet üze­mében harminchétén dolgoz­nak, otthon, bedolgozóként pedig kétszázhús zan. Évente 320 ezer ágyne­műt készítenek, melynek 30 millió forint a terme­lési értéke. A közösség háromnegyed ré­sze törzsgárdatag. Közülük negyvennek a 15 évi szövet­kezeti hűség után arany pe­csétgyűrűit ajándékoztak. Az összetartó, szorgalmas kol­lektíva létrehozása, sőt, a Vámos Ilona brigád meg­szervezése is tulajdonképpen a részlegvezető érdeme. — Hogy megmaradjanak bedolgozónak az asszonyok, folyamatosan kellett varr­ni valóit adni, tehát úgy szer­vezni a munkát, hogy ha­vonta általában megkeres­sék az 1500-—2000 forintot — mondta Kármán Lászlómé. A huszonegy személyes brigád Rugly Ferencné vezetésével három év a Haiti az a ranyko­szorúsok közé küzdötte fel magát. Sőt, a szövetkezet 22 brigádja közül ők érdemelték ki a kiváló címet is. Meg kel­lett az asszonyokkal értet­nem, hogy brigádban jobban megv a munka. érdemes együtt tölteni a szabad idő egy részét is. — Két évtized alatt volt al­kalmam lemérni mennyit .változtak a nagykátai dolpo­Megrendelő: a vízművek Szigetmonostoron a Vízmérő Alkatrészgyártó Üzemben, a Fővárosi Vízművek részére dolgoznak. A szabályozódugókból naponta 200 darabot szerelnek össze. Bozsán Péter (elvétele zó nők. Már nem felszegek, tágult érdeklődési körük. Nem rekednek meg családi gondjaiknál. Otthonaikban kamatoztatják a TlT-előadá- sokon hallottakat, tehát las­san kivész a szobákból a giccs, a házakból a tisztaszo­ba fogalma, a családokból az egészségtelen életmód __ Ká rmán Lászlóné a nagy­községi tanács végrehajtó bi­zottságának tagja. Az óvodai felvételeket intéző bizottság tagjaként gyakran kérdezik tőle: az én gyerekemet miért nem vették fel? A jó szó, biz­tatás és természetesen. a községfejlesztési lerv­ismarel segít a magya­rázatban. A szövetkezet kiváló dol­gozója kitüntetés és a kö­zösségi munkáért járó Nagy- káta községért emlékérem tu­lajdonosa, miután lányai, Éva és Edit férjhez mentek, mostanában még több időt tölt otthonától távol. Férje a táp i ószemtmártoni tsz hús­üzemének vezetője, sokszor hamarabb hazaér. Megértés­sel segíti feleségét. Kármánné további életének célja: még aktívabb szereplés a közélet­ben. — Soha sem sajnáltam az időmet a közéleti teendők­re, még akkor sem, amikor kicsik voltak a gyermekeim Rászoktattam őket az olva­sásra, levelezésre, az úttörő- és KISZ-munkára. Edit lá­nyomban látom a folytatást: a budapesti, XVIII. kerületi tanács szervezési osztályán dolgozik, és még ma is szor­galmasan tevékenykedik a KISZ-öen. ; U. Gy. Hajógyár a Kis-Duna partján A hajóépítés évszázadokon át irigyelt, szép szakmának számított a középkori Hansa- városokban. És vajon ma? A Pest megyei fiatalok legtöbbje talán nem is tudja, hogy me­gyéjében hajóépítő üzem mű­ködik. Szolgáljon mentségükre a megtévesztő elnevezés: MAHART Hajójavító üzem, Dumaharaszti, meg az, hogy tízszer is elszaladhat előtte az ember, míg egyszer észreve­szi. — Érezzük is ennek a követ­kezményeit — mondja Jakab György főmérnök —, Szegeddel ellentétben, ahol ugyanilyen üzemünk van, itt nagy a mun­kaerőhiány. E tekintetben bi­zony nem tesz jót a főváros közelsége. Itt nincsen árvízveszély Kérésemre röviden bemutat­ja a MAHART-ot: a vállalat három — tenger-, folyami- és balatoni — hajózó üzemigaz­gatóságból és két kiszolgáló — egy kikötői és egy hajójavító — üzemigazgatóságból áll. Az utóbbi négy üzemben, 1300-an dolgoznak, a négy üzem egyi­ke a földrajzi adottságai miatt Európa-szerte irigyelt dunaharaszti üzem. — Miért irígylik ezt az üze­met a szakmabeliek? — Azért, mert a ráckevei Kis-Duna-mentén épült, ami úgy viselkedik, mint egy csa­torna: itt nincsenek áradások, s nem csökken negyedére a vizszint, mint gyakran a nagy Dunán. A négy üzem közül kettő — a két fővárosi — kizá­rólag javításokkal, a két vidé­ki .— elsősorban a dunaharasz­ti — pedig új hajók építésével foglalkozik. Tolóbárkák exportra — Kiknek készülnek az új hajók! — Mindenekelőtt magunk- j nak, a MAHART folyami ha- j jóparkjának; a fennmaradó i szabad kapacitást pedig az ex- | portrendelések kötik le. Saj- I nos, mindig kevesebb azonban ! a termelő kapacitásunk, mint amennyi megrendelésünk len­ne. A Rajnától a Fekete tengerig Már a IV. ötéves tervben ki­alakultak a vállalat exportkap­csolatai a baráti Csehszlová­kiával, s ma is ez az ország a legfőbb üzleti partnere. Az elmúlt három évben összesen 15 darab, egyenként 1600 ton­na hordképességű vegyes áru­szállító tolóbárkát gyártottak Dunaharasztin a csehszlovák folyamhajózási vállalatnak, az újabb megrendeléseket pedig 1980-ig államközi szerződések rögzítik. Eszerint az idén 4 da­rab, 1800 tonna hordképessé­gű, úgynevezett Duna-Európa típusú tolóbárka készül a cse­heknek. A típus elnevezés azt jelzi, hogy a vízijármű alkal­mas lesz a kiépülő Duna— Majna—Rajna egységes víziút­rendszeren való hajózásra. Egyébként nemzetközi szabvá­nyosítás alapján a MAHART szakembereinek saját tervezés­ben készült. Ugyanebből a tí­pusból kettőt saját maguknak is gyártanak Dunaharasztiban. — Több lenne az export­igény, mint a gyártókapacitás? — Bizonyos megrendeléseket — részint a KGST-országoktól, részint pedig korábbi üzleti partnerünktől, az NSZK-tól — Kérdez az autós, motoros Közlekedési fórum Szentendrén Falragaszok hirdetik a vá­rosiba vezető úton a közleke­dési fórumot. Így aztán nem nehéz eljutni a szentendrei helyőrségi klubiba. A kezdési időpont délután öt óra, de a klub tanácstermében már jó­val korábban gyülekeznek az érdeklődők. Nagy István rendőr alezredes, a járási közlekedésbiztonsági tanács elnöke, a városi-járási rend­őrkapitányság vezetője elé­gedett. — A járási közlekedésbiz­tonsági tanácsnak jó kapcso­lata van az autóklub helyi szervezetével — mondja. — Már rendez* ünlk hasonlót. Az illetékesek válaszolnak című tájékoztatót az iskolásoknak és a vállalatok dolgozóinak. Az autóklub tagjai javasolták: tartsunk közlekedési fóru­mot a város és a járás lakos­ságának. Alaposan felkészül­tünk az érdeklődők kérdé­seire, számos szakértőt hív­tunk meg. Film a gyorshajtásról A kijelentést alátámasztja dr. Laki Imre rendőr száza­dos, az igazgatásrendészeti alosztály vezetője, aki ki­munkált szabálysértési sta­tisztikáit hozott magával, fel­készülve a legváratlanabb kérdésekre is. Fiatalemberek beszélgetnek a folyosón. Kíváncsian vár­ják. miről szól majd a közle­kedési fórum. Kovács Géza 17 éves autószerelő ipari ta­nuló csak most ismerkedik a gépjárművezetéssel: — Az oktatónk javasolta, jöjjünk el ide. Májusban vizs­gázunk, de nem árt, ha már most felkészülünk. Az alkalmi mozivásznon közlekedési ismeretterjesztő fiilm kockái peregnek. Lá­tunk karambollal végződő gyorshajtást, veszélyes elő­zést. Mire lepereg az utolsó kocka, a szakértők már az emelvényen ülnek. Marosvöl­gyi Lajos, a városi tanácsel­nöke. Nagy István alezredes, a járási KBT elnöke, dr. Laki Imre, az igazgatásrendészeti alosztály vezetője, Somogyi Jó­zsef, az Állami Biztosító szentendrei fiókjának vezető­je és dr. Szűcs Ferenc, az Autóklub jogtanácsosa várja az érdeklődők kérdéseit. A járási KBT elnöke a szentendrei járás tavalyi köz­lekedésbiztonsági helyzeté­ről tart tájékoztatót. 1976- ban 82 baleset történt itt, s ebből hét halállal végző­dött. A járás közúti forgal­mát jellemzi: egv hét végén, mintegy 15—18 ezer gépjár­mű halad keresztül a szent­endrei járásban. Kitiltják a teherautókat A papíron megfogalmazott kérdések gyorsain eljutnák a szakértők asztalára. Mind­járt a várható szentendrei forgalmi módosításról érdek­lődnek többen is. Marosvöl- gyi Lajos tanácselnöktől meg­tudjuk, hogy a város belső körútja a 11-es műutat teher­mentesíti majd. Ez a beruhá­zás még ebben az ötéves terv­ben elkészül, s akkor négy, illetve három nyomsávos út gyorsítja majd az autók for­galmát. A városközpontból kitiltják a teherautókat. A jogász sem marad tétle­nül a fórumon. Közlekedési büntetőjogi, kérdések gyűl­nek előtte. Szóba kerül a módosított büntetőtörvény- könyv, amely feltehetően az eddiginél differenciáltabban fogja szabályozni a közleke­dési bűncselekményeket. Az igazgatásrendészeti alosztály vezetője elmondja, hogy évente 15—20 százalékkal emelkedik a járásban a köz­lekedési szabálysértési fel­jelentések számai. Leggyako­ribb esetek a gyorshajtás, va­lamin t az ittas járműveze tés. Ugyancsak szóiba kerül­tek a közlekedés biztonságát veszélyezte tő kivilágításán kerékpárok. A közlekedési fórum hall­gatóságának véleménye: jó volna többször hasonló öse- szejövetelt rendezni a szent­endrei járásban és másutt is. K. P. nem tudtunk elfogadni. Az előző években például az NSZK-nak úszó munkagépek — kotróhajók, úszódaruk, cö­löpverők stb. — vasszerkezeti egységeit gyártottuk. Azért csak egységeket és nem komp­lett munkagépeket, mert a szál­lítás csak tengelyen, vasúton lehetséges. Addig, míg nem épül meg a Duna—Majna— Rajna csatorna, kész hajókat csupán a fél Európa megkerü­lésével tudnánk eljuttatni az NSZK-ba, s így a szállítási költségek kitérnék az egész hajó árának legalább egy har­madát. — Ezek szerint egyszersmin- denkorra lemondanak erről az exportlehetőségről? Szabad ég alól — csarnokba — Ellenkezőleg, nagyszabású fejlesztési programba kezdünk az idén Dunaharasztiban, a ter­melő kapacitás bővítésére, a termelékenység növelésére és a munkaerőhiány ellensúlyozá­sára. Először is kicseréljük az összes hegesztőberendezést, olyan automata és félautomata gépekre, amelyeknek termelé­kenysége többszöröse a jelen­legieknél; aztán új darukat ál­lítunk be, s ezzel élőmunkát szabadítunk fel az anyagmoz­gatásból, végül — de a munka- körülmények javítása szem­pontjából ez a legfontosabb! — 1600 négyzetméteres műhely- csarnokot építünk, s ezzel a je­lenleg szabad ég alatt végzett hajószerelés műhelymunkává válik, s egyúttal függetlenné az időjárás viszontagságaitól. Az sem mellékes, hogy ezze. egész évben biztosíthatjuk a gyártást. — S remélhetőleg, a munka­erő utánpótlást — vetem köz­be. — Igen. Nekünk is az a vé­leményünk, hogy a dolgozókat ma már nemcsak a bérek ér­deklik — ebben nem maradunk alatta a többi üzemnek —, ha­nem a légkör, — ez nálunk jó —, a szociális ellátás színvona­la — erre sem panaszkodha­tunk —, és a munkakörülmé­nyek. Nos, ez bizony gyenge oldalunk: hajót szerelni a sza­bad ég alatt. ha esik, ha fúj — nem kellemes. A mostoha mun­kakörülmények gyakran voltak a felmondás okai a kilépések­nél. Az új csarnok ezt a baj: is orvosolja, s már csak egy gondunk marad: a dunaharasz­ti üzem kedvezőtlen besorolá­sa. Szeretnénk hinni, hogy ez ií megváltozik, hiszen hosszú tá­von ez az üzem látja el új ha­jóegységekkel az egész magya- folyami hajózást, s az sem kö­zömbös, milyen erőket tudunk a népgazdasági export szolgá­latába állítani. Ny. £. A Petiik Lajos Vegyipari Szakközépiskola (1146 Budapest XIV., Thököly út 48-54.) 1978 februárjában általános vegyipari, gyógyszeripari és gumiipari szakon technikusminősítő vizsgát szervez A vizsgára való jelentkezés határideje: 1977. március 31. Jelentkezési lapot az iskola igazgatóságán és portáján lehet kapni. A vizsgára azok jelentkezhetnek, akik 1975-ben, vagy azt megelőzően szereztek vegyipari szakközépiskolai érettségi bizonyítványt és kétéves szakmai gyakorlattal rendelkeznek, valamint azok, akik középiskolai érettségi bizonyítvánnyal, valamint kétéves szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Részletes felvilágosítást az iskola igazgatósága ad. (Telefon: 223-609). Olcsó napok február 23-tól március 5-ig u szigethalmi ruházati kisáruházában, a Csepel Autógyárnál. KÖTÖTTÁRUK, TÉLIKABÁTOK, FÉRFIINGEK, DIVATCIPÖK 30—50%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL, NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom