Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-27 / 49. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI.TANÁCS:LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 49. SZÄM Ára 1 forint 1977. FEBRUÁR 27., VASÁRNAP r Objektív M eredeken felfelé vezető vonallal ábrázolható jó néhány település népességének gyarapodása. A budai járásban tavaly húszezerrel többen laktak, mint 1910 végén, azaz esztendőnként annyival növekedett a lélekszám, amennyi egy-egy nagyközség létrejöttéhez is elegendő lenne, hiszen meghökkentően tekintélyes szám a 3300 fő. A több ember több gond egyszerű igazsága nehéz teherként ül évtizedek óta a tanácsok vállán, joggal érzik azt, hogy megoldanak egy feladatot, s három másik lép a helyébe. Budakeszi nagyközség megyei tanácstagja ezt úgy fogalmazta meg, hogy sok területen az objektiv szükségletek létrejötte — így a gyermekintézmények, az oktatási feltételek esetében — jóval meghaladja azt a mértéket, melyet a fejlesztés, nagy erőfeszítésekkel elér. Azt, hogy a fővárost övező agglomerációs övezet települései mind abszolút számokban, mind ezer lakosra vetített ellátottsági mutatókban hol tartanak — mennyire távol az elfogadhatótól, az országos átlagtól —, nemcsak tudományos elemzések igazolják, hanem nagyon köznapi, keserves tapasztalatok is. A járás nagyközségeinek, községeinek többségében öt-hat esztendővel ezelőtt hatvan, hetven gyermek óvodai felvételét kellett elutasítani, hely híján. Miközben a nagy társadalmi összefogás eredményeként a tervezettet többszörösen meghaladó mértékben gyarapodott az óvodák befogadó képessége, napjainkban a korábbi hatvan, hetvennel szemben már 140—160 felvételi kérelemre kénytelenek kimondani a nemet egy-egy községben. Amire egyetlen, de sokat mondó példát: Pilis- vörösvár nagyközségben száz óvodai helyet sikerült tető alá hozni a negyedik ötéves tervben, hozzátehetjük, nem csekély erőfeszítésekkel. Ugyanakkor ezekben az esztendőkben az újszülöttek száma tizenkét hónaponként felette állt a kétszáznak. T ermészetesen az óvodai hely puszta illusztráció, mert hiszen ezeken a településeken minden más ellátási tényezőnél ugyanez a helyzet Piilisvörösvárnál maradva: a kiskereskedelem üzleteinek alapterület szerinti bővítése mindössze tizenöt százalékos, ugyanakkor a forgalom megkétszereződött! Fölösleges folytatni a tények sorakoztatá- sát, mert a napi tapasztalat is elég ahhoz, hogy megállapíthassuk: települések tekintélyes részénél az általános ellátási színvonalnak nem a fejlesztése, ha. nem a puszta megtartása, süllyedésének megakadályozása is hatalmas kiadásokat követel. Az ilyen helyzetben levő községek, nagyközségek, városok általában az agglomerációs övezetbe tartoznak, de hangsúlyozzuk: általában. Igaza van mindazoknak, akik meglehetősen kétségesnek tartják az övezet határainak megvonását, a benne szereplő negyvennégy település kijelölését. Amire megint- csak utalásnyi példát: Veresegyház nem tartozik forma szerint az agglomerációs övezetbe, ténylegesen azonban igen, elég ehhez pusztán aizt végignézni, hajnaltól reggelig mi zajlik a vasútállomáson, az autóbuszmegállóknál. A gödöllői járás e nagyközsége sok mindenben példás, találékony fejlesztést valósított s valósít meg, ám gondjai mégsem tűnnek el, hanem újratermelődnek. A máshol dolgozók, de itt élők magukkal hozzák városi igényeket, ugyanakkor idén például a lakosság öszes községfejlesztési hozzájárulása a háromszáz- ezer forintot sem éri el, tíz százaléka sincs annak az összegnek, melyet fejlesztési célokra az idén kiadhatnak. Ha a tanács csupán a lakosságtól származó bevételekre támaszkodhatna, s nem jutna állami hozzájáruláshoz, a legelemibb szükségleteknek is csak töredékét tudná kielégíteni. S okféle módon lehet persze megtoldani a forrásokat — s erre Veres egyházon szemléletes példákkal szolgálhatnak —) de az alapvető folyamatok mégis meghatározzák, egy- egy település meddig jut el, miben reked meg emelkedése, hol várható esetleg visszaesés. Az alapvető folyamatok kiindulópontja a lakosság lélekszámúnak alakulása, s ma már világos, hogy a folyamatos növekedésnek nincs vége, a megye továbbra is az országos népességmozgás fő célpontja, s a megyén belül egyre több település szintén megmarad célállomásnak. Ahogy romlanak ugyanis bizonyos településeken az újonnan érkezettek remélhető életkörülményei — mert mind nehezebb építési telket vásárolni, mind távolabb vannak a lakóhelyek a közlekedési eszközöktől stb —, úgy tolódik el más, szomszédos községek irányába a bevándorlás. Ezt ma már jól kitapinthatjuk a monori járásban éppúgy, mint a dabasiban, a ráckeveiben. A bevándorló javakban keveset, szükségletekben annál többet hoz magával. Ezt az igazságot nemcsak a helyi tanácsolt, hanem a megyei irányító testületek is fölismerték, elfogadtatása azonban — a területfejlesztés központi forrásokból történő támogatásakor — keservesen megy. Az objektív szükségletek megállapítása korántsem boszorkányosság de úgy látszik, olykor a különböző tények, adatok nehezen találkoznak össze, s még nehezebben ismertetnek el. Aminek következményei Budakeszin, Pilisvörösvá- rolt néhány ezer emberre nehezednek — bár néhány ezer ember gondja sem csekélység —, a megye egészét tekintve azonban már százezrekre! Az objektív szükségleteknek, a lakosságszámhoz, a népességnövekedéshez viszonyított szerény, de folyamatos fejlesztési teendőknek ezért nemcsak fokozott szerepet kell kapniuk, hanem ezeknek jár az első hely a mérlegeléskor. Mert igaz, összegszerűen a tanácsok költségvetése a megyék közül Pest megyének a második, a fejlesztési alap pedig a harmadik helyet biztosítja. Ha azonban a nagy summát szétosztjuk egy-egy lakosra, akkor kiderül. mind a költségvetésnél, mind a fejlesztési alánnál a lista végén állunk. Mészáros Ottó Nagy-Britenniába utazik Púja Frigyes Púja Frigyes külügyminiszter a brit kormány meghívására február 27-én hivatalos látogatásra Nagy-Britanniába utazik. A textilipar is csatlakozik a csepeli felhíváshoz Szocialista brigádvezelök ágazati tanácskozásai A textilipari szocialista brigádvezetőik ötödik ágazati tanácskozását szombaton rendezték meg Győrött a Graboplast Pamutszövő és Műbőr- gyárbain. Az országos fórumon részt vett Keserű Jánosné könnyűipari miniszter és Ligeti László, a SZOT aleinöke. Dobrotka László könnyűipari miniszterhelyettes vitaindítója és a hozzászólások alapján a tanácskozás részvevői felhívással fordultak a textilipar szocialista brigádjaihoz, hogy csatlakozzanak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére a csepeli dolgozók országos munkaversenyéhez. És csaknem 40 ezer vízgazdálkodási dolgozó képviseletében több mint 200 szocialista brigádvezető tartott szombaton ágazati tanácskozást a MEDOSZ székházában. Dr. Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke elismeréssel szólt arról, hogy a szocialista brigád- mozgalom a múlt évben is jelentősen szélesedett, mintegy 28 százalékkal nőtt a résztvevők száma. A tanácskozás megállapította: a vízügyi dolgozókra most nagy feladatok hárulnak a vízkárok elhárításában, a belvizek gyors elvezetésében, de ugyanakkor fel kell készülni az ivóvízellátás nyári csúcs- forgalmára, a mezőgazdaság öntözőtelepeinek hatékonyabb hasznosítására is. A postás szocialista brigád- vezetők V. országos tanácskozásán, a brigádmozgalom helyzetét értékelték. Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a posta vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy az ágazat idei legfontosabb feladata a postai szolgáltatások megbízhatóságának helyreállítása, a postai szervek hibátlan működése, a tömegszolgáltatások minőségének javítási, a postát igénybe vevők udvarias, kultúráiul, megbízható és magas színvonalú kiszolgálása. Újabb felajánlások a munka gyorsítására Jól halad a kislarcsai kórház építése A szeszélyes, változékony időjárás ellenére is jól halad Kistarcsán az 580 ágyas megyei kórház építése. Dudás Eszter, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat építésvezetője elmondta, hogy az év első három hónapjának feladatai nagyok. A kórház gazdasági épülete elkészült már, sőt ott a villanyszerelők is befejezték a munkát. Ez idő szerint szakiparosok, cső- és fűtésszerelők dolgoznak Várhatóan március végéig a második emeletig jutnak el a kórtermi épület építői a szerkezet szerelésével, a műtőépületben pedig a szakipari munkák közül már megkezdték a villanyvezetékek szerelését. Március utolsó napjaiban talán végeznek a munkával a víz-, gáz- és csatornaszerelők is. A kórházobjektum három kis épületének munkálatai is szépen haladnak a befejezés felé. A külső váróterem, a gázfogadó és a hidroforház várhatóan március végére elkészül, a nővérszálló szerkezeti szerelése is kész, sőt a közeli napokban végeztek a tető szigetelésével is. A befejezés felé halad a diagnosztikai épület iu, amelynek második emeletén a válaszfalaknak már csak 40 százaléka hiányzik. A hét első napjaiban kisebbfajta bizottság alakult a kórházi objektum tőszomszédságában felépítendő 210 szolgálati lakás majdani építésterületének vizsgálatára. Hét, egyenként 30 lakásos épületről van szó, amelyek paneléit a kecskeméti házgyár szállítja Kistarcsára, s Épülnek a kórtermek az első szállítmányok várhatóan április közepén érkeznek meg. Dudás Eszter elmondotta azt is, hogy a társadalmi segítség, amelyből tavaly bőségesen jutott a kistarcsai kórház építőinek, idén sem apad el. A hónap első hétvégéjén a ceglédi Mészáros János munkásőr zászlóalj 1080 óra társadalmi munka keretében körülkerítette a 210 lakás hajdani építési területét. Munkájukat az Isa- szegi Erdőgazdaság faültető géppel segítette. Sorra érkeznek a kistarcsai kórház építésvezetőségéhez a munkafelajánlá- sok. Legutóbb például a dabasi járás kisiparosai — tizennégyen — négy héten át készítették a válaszfalakat a diagnosztikai épületben. Eddig ők dől (óztak a legszervezettebben. Derekas munkát végeztek az Abonyból jött kisiparosok is. Tizenöten egy héten át segítették a kis- tarcsaiak munkáját. A felajánlások sora nemrég egy újabbal bővült. A BM rendőrtisztképző iskolájának hallgatói február 28-ára jelezték érkezésüket. B. P. Kommunista műszak a Dunakeszi Járműjavítóban Szombati mérleg: negyedmillió munkáslakásokra Majdnem másfél hónappal ezelőtt, lapunk első oldalán hosszabb tudósításibam számoltunk be olvasóinknak arról a munkásgyűiésröl, amelynek a MÁV Járműjavító Üzeme adott otthont. A település legnagyobb ipari üzemének dolgozói — két és fél ezren — akikor azt határozták el, hogy idén és az elkövetkező években kommunista műszakok szervezésével és azok bevételének felhasználásával igyekeznek otthonhoz juttatni lakásgondokkal küszködő muii- katársadkat. Vállalták azt, bogy a vállalat e célra létrehozott pénzalapját tovább növelve, minden évben 5—8 dolgozótársuk számára teszik lehetővé, hogy kamatmentes vállalati kölcsönből lakást Huszár István látogatása Szabolcs-Szatmárban Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese kétnapos látogatást tett Szabolcs-Szatmár megyében. A kormány elnökhelyettesét péntek délelőtt Nyíregyházán, a pártbizottság székházában a megye vezetői fogadták, és tájékoztatták. Ezt követően a MÉK vállalat nyíregyházi al- matárolóját kereste fel, ahol üzemlátogatás során találkozott a dolgozókkal. A pénteki program a nyíregyházi Jósa András Múzeum megtekintésével és rövid városnézéssel fejeződött be. Tegnap Huszár István részt vett és felszólalt a vajai II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet zárszámadó-tarvtár- gyaló közgyűlésén, ezt követően a Vay Ádám Múzeumba látogatott Munkában és próbaúSon Szépen teleltek a vetések Pest megyében is Visszaszökdösnek még a hideg téli szelek, de talán tava- szodik most már hamarosan. Az ország déli vidékeiről érkeznek a hírek: visszatért a költöző bíbic, a seregély és a kék galamb, az erdők elküldték az első hóvirágüzenetet. Élénkül a határ, a gépszínekből próbafutásra indultak a traktorok, sőt a hamarabb fölmelegedő homokföldeken már fej trágyázzák a vetést és szántanak Pest megyében is. A gazdaságok agronómusai, mérnökei mindenütt, fölmérték, mint teleltek a kalászosok, a búza, az őszi árpa, s tapasztalataikból kitűnik: a téli fagyok számottevő kárt sehol nem okoztak, csupán imitt-amott ritkult meg a búzavetés — főként a gödöllői, és nagykátai járás némely termelőszövetkezetében — ahol a táblákról a szél elhordta a hótakarót. Ami a legtöbb gondot okozza: a téli csapadéktól telített talajok nem győzik elnyelni a gyakori esőket. Pest megyében több mint 6 ezer hektár termőföldet borít belvíz. Szerencsére a nagyobb terület, csaknem 4 ezer hektár, rét és legelő, s mintegy kétezer hektárnyi a tavaszi munkákra előkészített, tehát még vetetlen szántó, s a kisebb rész — 750 hektár — a gabona termőterület. Egyelőre még — a szó szoros értelmében — állják a sarat a vetések, csak helyenként sárgul a rozs, meg a búza apró növénykéje. A vízügyi igazgatóságok minden erejüket mozgósították a védekezésre, ami korántsem mondható el a gazdaságokra. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán arról tájékoztatták lapunkat, hogy a legtöbb termelőszövetkezetben nem gondoskodtak a csatornák kitisztitásáról, a szükséges ároképítésről, a belvizek le- csapolásáról. Erre a késedelemre aligha van magyarázat. Ahol a föld megbírja a gépeket, hozzákezdtek a talajmunkákhoz, a hengerezéshez, az állami gazdaságban pedig már a vetésre készülődnek; előbb a borsó, a mák és a lucerna kerül az előkészített magágyba. Noha. az imént a tavaszvárás híreiről számoltunk be, de azért essék szó egy olyan eseménysorozatról, amely a falusi téli esték címet viseli! A háztájiban gazdálkodó termelőszövetkezeti tagok, a kisgazdaságban jószágot tartó, a kiskertek birtokosai a megye minden községében előadásokat hallhatnak ezekben a napokban a korszerű gazdálkodásról építsenek, vásároljanak, vagy már meglevő lakóházukat újabb szobákkal bővítsék. A kezdeményezés újszerű. Annál is inkább az, mivel e kommunista műszakok célja — ellentétben a vállalatok többségével — nem a termelési terv teljesítését mozdítja elő — merthogy ez a hétköznapok feladata —, hanem az 'izem dolgozóinak életkörülményeit kívánják javítani. Szombaton reggel, műszakkezdéskor csaknem kétezer dolgozó állt a gépek és a munkapadok mellé a Járműjavító Üzemben. A kommunista műszakot, alapos előkészítő munka előzte meg — mint arról Bősz József, a vállalat szb-titkára beszámolt — nemcsak a szintén szabad szombatos óvoda és bölcsőde volt nyitva, hanem az üzem melletti élelmiszerbolt is. Reggel háromnegyed hétkor tehát az egyébként szokásos hétköznapi műszakkezdések hangulatában kezdődött meg a munka. Voltak olyan gyáregységek, ahonnan valamennyi dolgozó jelentkezett, példa rá a IV-es szerelőműhely, ahol reggel 150-en álltak munkába. A tegnapi kommunista műszak várható bevétele 240—260 ezer forint között van. Arról, hogy mit jelent ez a nem csekély összeg az üzem lakásra váró dolgozóinak mindössze annyit, hogy évente 4 százalékkal csökken a Dunakeszi Járműjavítóban a bejáró dolgozók száma. A javuló arány azonban nem a fluktuációnak köszönhető, hanem elsősorban annak, hogy évről évre nő azoknak a száma, akik , az üzem segítségével, illetve anyagi támogatásával jutnak helyben lakáshoz. Br. Bíró József külkereskedelmi miniszter a Vietnami Szocialista Köztársaságban megbeszéléseket folytatott Dang Viet Chau külkereskedelmi miniszterrel, a két ország külkereskedelmének időszerű kérdéseiről. A tárgyalások befejeztével tovább utazott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba. Dr. Albert Weitnauer, a svájci külügyminisztérium főtitkára. aki hivatalos látogatást tett Budapesten, és megbeszéléseket folytatott a magyar-svájci kapcsolatokról, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, elutazott a magyar fővárosból.
