Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-26 / 48. szám
Tanácstagi beszámolók Februá%i28-án, hétfőn Cegléden a következő helyeken tartanak tanácstagi beszámolókat: Délután hat órai kezdettel a Városgazdálkodási Vállalatnál a 31., a 35. és a 37. körzet lakóinak Sági Beláné, Vincze János és Dubniczky Mihály tart beszámolót. A Kossuth Művelődési Központban a 43. körzet- belieknek Tokaji András, a Déli úti iskolában a 47. és a 49. körzetnek Dénárt Béláné és Fóris András, a MEZŐGÉP Vállalatnál a 78. körzetbelieknek Nagy István tart tanácstagi beszámolót. Délután 14 órakor kezdődik a Magyar—Szovjet Barátság Tsz II. kerületében a 62. és a 79. körzet lakóinak Bocskai Károlyné és Jaczina János tanácstagi beszámolója. Délután négy órai kezdettel a Lenin Tsz-ben a 74. körzet lakóinak Békefi Emil tartja meg beszámolóját. Héifőn Közgyűlés a sportcsarnokban Hétfőn délután fél 5 órai kezdettel a Vasutas sportcsarnokban tartja meg a CVSE az évi rendes közgyűlését. Az év legjobb versenyzőinek járó jutalmakat is ekkor adják át. Elköltözött, a ceglédi Járási Testnevelési és Sport Felügyelőség. Március 1-től a ceglédi járási hivatal épületében, a II. emelet 28—29-es szobákban fogadják ügyfeleiket. (Cegléd, Rákóczi út 14.) Győzi a targonca Megkezdték az alkatrészek konténeres tárolását és szállítását tavaly a MEZŐGÉP ceglédi gyáregységénél. A módszer hatásos és segíti a gyáregységen belüli anyagmozgatást. A kálién: Pánczél Mihály targoncavezető alkatrészeket visz a műhelybe. Anjíti-Tóth Sándor felvételed Szélesebb hatáskör, nagyobb felelősség Szakszervezeti aktivisták oktatása A magyar szakszervezetek legutóbbi, 23. kongresszusa állást foglalt a bizalmiak szerepének és felelősségének, s hatáskörének növelésével kapcsolatban. Igen fontos ez, hiszen a szakszervezeti csoportok jelentős fórumok és csak jól felkészült bizalmik segítségével lehetnek megvalósítói a közös céloknak és az érdekek védői. A Közalkalmazottak Szakszervezetének ceglédi járási bizottsága éppen ezért nyolc előadásból álló tanfolyamot szervezett aktivistái számára, akik a járás két nagyközségét és nyolc községét, illetve a szakszerveA hét vége sportja Vasutas-pályán a Bem SE Teke: A Bem SE Batthyány utcai pályáján vasárnap reggel 8 órától Bem SE—Hungária NB Ill-as összecsapás. A ceglédiek az első négy fordulóban négy pontot szereztek, a két hazai pályán elért győzelmükkel. Labdarúgás: Játékra alkalmatlan a Bem SE gerjei sporttelepe, így a csapatuk a Vasutas sporttelepen fogadja soron következő ellenfelét, a Gyulai SE-t. A találkozó vasárnap délután két órakor kezdődik. Jelenleg a vendégek a hetedikek, a Bem SE a 12. helyen áll. A rajt egyiküknek sem sikerült, ráadásul a Gyula otthonában szenvedett vereséget. U. L. Hétfőtől: Kezdődik az eboltás EMBER ES ALL AT ERDE KE BEN Évente, a tél végi hetekben a ceglédi városi tanács illetékes osztálya és a Pest megyei Állategészségügyi Állomás megtartja a kijelölt helyeken az ebek kötelező, veszettség elleni védőoltását. A csoportos védőoltás színhelyére a tulajdonosoknak pórázon, szájkosárral ellátva kell elvezetni a 3 hónapos vagy idősebb kutyákat, a kijelölt időpontban. Szabálysértést követ el, aki e kötelezettségét elmulasztja. A városi tanács pénzügyi osztályának 35. számú szobájában az oltás ideje alatt — kizárólag kedden és pénteken — délelőtt 8—12 óráig fogadják az ügyfeleket ebadóügyben. Hétfőtől március 10-ig a következő kijelölt helyeken tartanak eboltást Cegléden: Február 28-án délelőtt 8—11 óráig az I., a II. és a III. kerületbeliek számára a Kozma Sándor utcai lakótelepen. Március 1-én délután 14—16 óráig a XI. kerületbelieknek, a Gerje telepi Herceg-tanyában. Március 2-án 8—11 óráig a VII. és VIII. kerületieknek a vásártéren. Délután 14—16 óráig a III. kerületieknek a Szűcs-telepen, a Fűtőház utcában. Március 3-án délelőtt 8—11 óráig a IX., a X. és a XI. kerületiek számára, a benzinkútnál. Délután 14—16 óráig az ügyeri Bobori-tanyán is lesz védőoltás a XI. kerületieknek. Március 5-én, szombaton délelőtt 8—11 óráig a IV., az V. és a VI. kerületbelieknek az Akasztószélein. Március 7-én, hétfőn délelőtt 8—10 óráig a XII. és a XIII. kerületieknek a Kossuth Tsz üzemegységében; II—14 óráig a XII. és XIII. kerületieknek a bedei részen. Kenyeres J. udvarában. Március 8-án délután 14—16 óráig eboltás lesz a XI. kerületben, a Pesti úti Kovács-tanyán. Március 9-én délelőtt 8—11 óráig a II., a X., a XI. és a XIV. kerületbeliek számára a Győr-darálónál. Március 10-én, csütörtökön délelőtt eboltás lesz 8—11 óráig a Gyepmester-telepen a VIII., a IX.. a XI. és a XII. kerületbelieknek. Délután 12— 16 óráig a Magyar—Szovjet Barátság Tsz Budai úti kerületében a XI, és a XIV. kerületbelieket várják. Az ez után következő, veszettség elleni védőoltások helyét és időpontját az újság időben közli. zet hatáskörébe tartozó munkahelyeket képviselik. Az első előadáson arról volt szó, hogy mit tettek a szak- szervezetek a fejlett szocialista társadalom építéséért. A következő alkalommal arról hallhatnak a résztvevők, hogy milyenek a tapasztalatok az V. ötéves terv gazdasági, életszínvonal- és szociálpolitikai fel- datainak munkahelyi végrehajtásával kapcsolatban? A | továbbiakban tájékoztatást kapnak a szocialista gondolkodás- mód, magatartás, kultúra és életmód fejlesztésének szak- szervezeti teendőiről, arról, hogy mit kell tenniük a bizal- miknak a munkaszervezéssel és a munkafegyelem megszilárdításával kapcsolatban. A felfrissített és az új ismeretek segítenek, a szakszervezeti bizalmiknak abban, hogy az összefüggő tennivalók során nevelő munkájukat tudatosan fejtsék ki és egyformán dolgozhassanak a gazdálkodás segítésén, az érdekek képviseletén és védelmén. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM 1977. FEBRUÁR 26., SZOMBAT Az ÉVIG példája követhető Bevált a betegellenőrzés Amelyik üzemben szalagszerű a termelés, nyomban feltűnik, ha valaki kilóg a sorból. Megszabja a tempót, az összehangolt munka, kevesebb a lehetőség a lazításra. A dologkerülők — ismerve a régi trükköket — mással próbálkoznak. Mondvacsinált bajukkal kiíratják magukat az orvosnál vagy azzal maradnak távol néhány napra a munkahelyükről. A gyáraknak azonban szorgalmas és becsületes emberek munkájára van szükségük, hiszen az évről évre emelkedő tervfeladat egyre gyorsabb ütemet diktál. Ez a helyzet az ÉVIG ceglédi gyárában is: kisebb létszámmal kell megoldani a nagyobb feladatot. Erről beszélgettünk Szakáll Miklóssal, a személyzeti és munkaügyi osztály vezetőjével. A munka hatékonyságának növeléséről és a mnkaídőalapok jobb kihasználásáról szólt. A tapasztalat szerint nagy jelentősége az egész- és a törtnapos hiányzások csökkentésének. A veszteségidő 40—45 százalékát az EVIG-ben a betegségből adódó távoliét teszi ki. Tavaly egy fizikai dolgozóra átlagosan 21,76 nap betegség miatti munkakiesés jutott. Az új rendelkezés szerint három napnál nem hosszabb betegség esetén a vállalati részesedésből fizetik a táppénzt, s ez a közösség számára nem közömbös. A ceglédi gyár vezetősége egy éve elhatározta, következetesen a körmére néz a hiányzónak. Március elsejével látott munkához a betegellenőrző csoport, s egy év alatt kézzelfogható eredményt ért el. Valamennyi látogatásról jegyzőkönyv készült, amely feltünteti: az ellenőrök tapasztalata szerint valóban, beteg-e a beteg? A felkeresett 92 személy közül 63 a baját kúrálta, 29 igazolatlanul volt távol a gyárból. Ezek közül ötöt több napi táppénz felvételétől eltiltottak, hatan fegyelmit kaptak, minden esetben kellő szigorral léptek fel a bliccelőkkel szemben. Valószínű, ez is közrejátszott abban, hogy 31 személy „kilépett” munkakönyvi bejegyzéssel eltávozott. Olyanok is voltak, akik még a könyvükért sem mentek vissza ... Nem sajnálták őket. Az iratok szerint volt, aki távollétét utazásra használta fel, más kőműves mellett dolgozott, akadt, aki — saját bevallása szerint — szüretre pacalt tisztított. A gyár háromféle szankciót alkalmaz: táppénzeltiltást, fegyelmi felelős- ségrevonást és igazolatlan mulasztást. Az ellenőrzéseknek van foganatja. 1976-ban januárban 1318. februárban 1534, márciusban 1827 volt a táppénzes napok száma. Az ellenőrök első látogatásai után áprilisban már 1285 napra, májusban 537 napra csökkent ez a szám, és decemberben is csak ezerre emelkedett. Az idei cselekvési program szellemében műhelyekre menően kidolgozták az intézkedési terveket a mulasztások csökkentésére. A betegnapok számát 14 ezer 210-ről 13 ezer 800- ra csökkentik. Ezt munkásonként évi 0,76 napot jelent. Az igazolatlanul töltött 538 napot 350-re lefaragják. Tavaly az úgynevezett törtnapi veszteség majdnem tízezer óra volt. Ezt is mérsékelni fogják. Már megjelent az igazgatói körlevél, amely szerint egy dolgozó havonta három óránál hosz- szabb időre nem hagyhatja el a munkahelyét. Indokolt esetben is csak igazgatói engedéllyel kaphat kilépőt. A betegellenőrzés tapasztalatairól a párttagság és a szakszervezet év közben tájékoztatást kapott. Az ÉVIG vezér- igazgatósága elismeréssel nyilatkozott a ceglédi kezdeményezésről. Igaz, a következetes, szigorú ellenőrzás néhány embernek jelentős munkatöbbletet ad, mégis érdemes folytatnij T. T. Cegléd levéltárának története A LEVÉLTÁRAK ANYAGÁT miin/den város saját maga kezelte. Magyarországon a felszabadulás előtt, általában a városi tanácsházákon. Cegléd levéltára egy 1880. évi jelentés szerint „... cserepes tetővel ellátott városházi épületben két stukatúrozott s le- padolt szobában van, mely vasajtóval, vastáblákkal el van látva, melyeknek kellő világossága van és nem nedves...” A leírás szerint az iratok a mai követelmények szerint fs biztonságos helyen voltak. Idővel a két szoba szűknek bizonyult, mert 1938-ban — hosszas huzavona után — bővítették, a Kossuth Ferenc utcai front felől, ahol lépcsőház alatti pincehelyiséget alakítottak át megfelelően. A levéltár kezelését a városi tanács egyik tisztviselőjére bízták, aki ezt saját szakigazgatási feladata mellett végezte. Az első városi levéltárnok Kormuth Géza volt, aki 1874- től dolgozott itt. A levéltámo- kokat a városi közgyűlés választotta, közvetlen felettesük pedig a polgármester volt. Pálinkás Vilmost, az 1888. április 5-én tartott közgyűlés választotta meg 54 szavazattal levéltárnoknak, 4 jelölt közül. A második helyen álló Dobos János 43 szavazatot kapott, ö 1890-től lett levéltámok, amikor elődjét közgyáimimá választották meg. Az 1920-as években Szalisznyó Lajos látta el a levéltári teendőket, majd Csordás Mihály, akinek vezetésével hatalmas iratrendezési munkákat végeztek. A törvényhatósági levéltárosokkal szemben követelmény volt, hogy a gimnáziumi végzettségen, a német nyelvtudáson, a jó helyesíráson kívül bármely latin szöveget meg kellett értenie úgy, hogy, ...... a közéletbe n divatozott nem paleogra- phiai rövidítéseket feloldani és hiba nélkül leírni képes legyen ...” A felszabadulás után az 1947. évi, majd az 1950. évi 29. (levéltári) törvény alapján megszüntették a városi levéltárakat, ezzel együtt a levéltárnoki állásokat. Az iratokat a kerületi, illetve területi közlevéltárak vették át. A városi levéltámokokat sok, levéltári munkán kívül referenciával is megbízták, ami nagyon lekötötte idejüket. 1888-ban a polgármester jelentette az alispánnak, hogy „...a levéltár régibb iratai, melyek egy szobában minden rendezés, lajstromozás és mutatózás nélkül vannak a polcokon és állványokon elhelyezve, oly rendetlenségben vannak, hogy ott valamit megtalálni alig lehet...” A jelentés további részéből kiderül, hogy ez nem a levéltámok hanyagsága miatt van. hanem, mert „... a levéltár kezelése egy le- véltámokra van bízva, de a levéltárnok ezenkívül az árvaszék jegyzője, továbbá az iskolaügyek és törvényszéki kézbesítések intézője lévén, nem képes a hosszas és nagy terjedelmű mjinlcát egymaga elvégezni ...” Különösen sok rendezetlen irat gyűlt össze az első világháború utáni évekre. Ekkor már csak kisegítő munkaerővel lehetett megoldani a levéltár rendezését, a selejtezést és segédletkészítést, melyet Csordás Mihály levéltárnok vezetésével 1927. november 16-tól 1930. április 16-ig tartó munkával végezték el. A feladat „... a túlzsúfoltság megszüntetése, az anyag áttekinthető módon való felállítása. és ezáltal a levéltár használhatóságának biztosítása volt”. Tulajdonképpen a levéltár jelenleg is meglévő rendszerét ekkor alakították ki. Az 1850 előtti iratokról mutatókönyvet kellett készíteni, ami az irátok szálankénti elolvasását követelte meg. A LEVÉLTÁROS FELADATA az iratok megőrzése, biztonságos körülmények közötti megóvása, de emellett nagyon fontos munka az iratok selejtezése, megsemmisítése is. Ez a legnehezebb és a legfelelős- ségteljesebb levéltári teendő, hiszen a kiselejtezett anyag végérvényesen megsemmisül. Sajnos. Cegléd feudális kori levéltárát alaposan megtizedelték a kíméletlen selejtezések. A Habsburg uralkodóház iránti hűség túlzó formában való jelentkezése az 1838. évi iegyzőkönyv szerint ...... hajda n országháborító Rákóczi Ferencz fejedelem irományát a tanács a gyűlés színe előtti összeaggatásával tettleges megsemmisítését rendelte el...” 1856-ban egy szerencsétlen iratfeladáskor rengeteg pótolhatatlan okmány veszett el. 1920. július 17-én Ordódy Benedek közigazgatási kiadó előterjesztette, hogy szerény véleménye szerint jó lenne, ha a közigazgatási iratokat 1910. évről visszamenőleg nagyobb részt selejtezés nélkül elárusíthatnák. Szerencsére az eladás előtt kikérték Szalisznyó Lajos levéltámok véleményét, aki körültekintő vizsgálat után határozottan ellenezte az iratok selejtezését. Az 1927—1930 közötti iratselej.tezést szakszerűen hajtották végre. 1952-ben a Ceglédi Városi Tanács VB igazgatási osztálya az általános szempontok szerint végzett válogatást. A VÁROS LEVÉLTÁRÁNAK feudális kori forrásanyagán belül, az 1697-től kezdődő tanácsülés! jegyzőkönyvek, közigazgatási, törvény- széki, számvevői iratok mellett értékes rész az 1720-tól 1849-ig folyamatosan meglévő adóösszeírások anyaga. Egv 1880-ban készült felmérés 14 darab, 1710 előtt keletkezett oklevelet említ — ma már egy sincs meg belőlük. A feudális, polgári, szocialista kori köz- igazgatási iratokat szervesen egészíti ki a gazdasági, oktatási, bírósági stb. szervek iratanyaga Cegléd levéltára jelenleg rendezett, segédletekkel jól ellátott, benne a kutatás biztosítva van. A város történetére vonatkozó iratokat az 1973- ban létrehozott Pest megyei Levéltár Nagykőrösi Osztálya őrzi. Ezt megelőzően a megyei levéltár budapesti székhelyén tárolták az iratokat. Szabó Attila levéltáros Olcsó napok február 24-től március 12-ig a ceglédi bészruha- szukuzletében: *3* Cegléd, Kossuth L. tér 10/a. Attorn ^T!R\ FÉRFI- ÉS NŐI TÉLIKABÁTOK, KÉSZRUHÁK 30—50%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK.
