Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-24 / 46. szám

1977. FEBRUAR 24., CSÜTÖRTÖK %Mrian Losonczi Pál a ráckevei járásban (Folytatás az 1. oldalról) A saját portájuk példáival támasztotta mindezt alá Tres- ser Pál, a szövetkezet elnöke. Volt is mivel, hiszen az orszá­gos tejtermelési versenyben első helyezést értek el az egyik évről a másikra legmagasabb tejhozamot produkáló termelő- szövetkezetek kategóriájában. Országosan tehát a tejtermelés növelésében az elsők, a me­gyében pedig abszolút elsők a tejtermelésben 1976-ban. S» hogy ez összmennyiségben is mit jelent, azt ugyancsak a fejlődés számai mutatják: 1975-ben 1 millió 200 ezer liter tejet adtak át fogyasztásra, ta­valy már 2 millió 750 ezer li­tert, az idén pedig 4 millió 300 ezer litert terveznek. Tehené­szetük teljes fejlesztésének vé­gére, 1979-re 6 millió 700 ezer liter tejet kívánnak értékesí­teni. Nem kevésbé szépek eredményeik, terveik o sertés­húsellátásban is, a szakosított telep bővítésével 1600 tonna értékesítése a cél. A beszélgetés, tájékozódás egyre érdekesebb, egyre izgal­masabb területeket érintett és államelnökünk fokozódó ér­deklődéssel kérdezett, jegyze­telt, tett észrevételt közismert szakmai hozzáértésével. Régen messze tűnt már a protokolláris látogatás feszültsége, olyannyi­ra, hogy vendégek, házigazdák egyaránt el is felejtkeztek az órájukra pillantani, s messze túllépték az eredetileg elő­irányzott időt. Ám annyi baj legyen: folytatódhat az eszmecsere, az ismerkedés, a Kiváló termelőszövetkezet címmel háromszor kitüntetett közös gazdaság életével ott, ahol a napi munka folyik. A vendégek is fehér köpenyt öltöttek, mert a tehenészetbe, a szakosított tejtermelő szarvasmarhatelepre, a nyúlte- lepre és a sertéstelepre egy­aránt csak így lehet belépni. Szigorú tisztaság, fertőtlenítés védi a jószágokat a betegsé­gektől. Bizony már mások ezek az istállók, mint a hajdaniak —, de az eredmények is má­sok! Hogy milyenek, arról a te­henészeti telepen Agócs Ist­ván, a szövetkezet termelési igazgatója adott számot, be­mutatva a fejőházat, borjú­nevelőt, elletőtelepet és ma­ketten a továbbfejlesztés ter­veit is. Arról beszélt egyebek között, hogy a tsz a jövőben is kiemelten kezeli a szarvas­marha-ágazatot és az idén 830 átlagos tehénlétszámot tartanak. A szakosított tele­pet az idén 300, jövőre újabb 300 tehénférőhellyel bővítik. Losonczi Pál, a számok mö­gé is kívánt nézni: hogyan vált be ez a teleprendszer, a dolgozóknak hány tehénnel kell foglalkozniok, könnyebb-e a munkájuk a korábbinál — ilyen és ehhez hasonló kérdé­sek foglalkoztatták. A kapott válaszokkal együtt arról is hallhatott, hogy a szö­vetkezet minden dolgozóját igen kedvezően érintette a kormány idén január 1-én életbe lépett intézkedése a tejtermelés nagyobb ösztön­zésére. A tejtermelésük nö­vekvő mennyisége ugyanis erőteljesen megmutatkozik az ágazati eredményességben, vagyis a közös haszonban. — S jól keresnek-e? — for­dult államfőnk a borjúneve­lőben szorgoskodó asszonyok­hoz: a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója címmel kitüntetett Kreisz Ferencnéhez, s Kro- nome Józsefnéhez, Snéger Lénárdnéhoz. — Jól keresünk — feleltek nevetve az asszonyok. — Mondják meg nyugod­tan, hogy mennyit — biztatta őket a tsz elnöke. Nem is kellett sok biztatás, hogy elmondják, mintegy há­romezer forint körüli a kere­setük. a juttatásokon kívül, de bizony volt olyan idő. amikor csak 900 forintot kap­tak. — Akkor is dolgoztak azért, ugye? — így Losonczi Pál. s az asszonyok meg szinte egy­szerre vágták rá: — De még mennyire! Ta­lán még keménvebben is. Bár most is reggel hattól este fél hatig tart a munkánk, de köz­ben őzért hazaszaladunk ebé­det főzni. Hasonló közvetlenséggel járta végig államfőnk a még csak most kiépülő, 36 te- nyészházra tervezett nyúlte- lepet, amelyben már február eleje óta itt vannak az első csoport puha, fehér szőrű, pi­ros szemű lakók. — Húsvétra már választott kisnyulakat is küldünk Pest­re Dunavarsányból — büsz­kélkedett Csillag Nándor mű­szaki igazgató. A nyúltelep vezetője, ifj. Petőházi Gábor hozzátette —, Losonczi Pál kérdésére —, hogy egyébként három hónap alatt kell elér­niük a nyírtaknak a 2 kiló 50 dekás átlagsúlyt, amikor is ex­portképesek lesznek. Az itt tenyésztett nyulakat ugyan­is mind élve szállítják az olasz megrendelőknek. — S mennyit? — Napi ezret, az év min­den napján, de, ha jól megy, elérjük az évi 400 ezret is. A hallottak, látottak alap­ján volt miért dicsérő szava­kat írnia államelnökünknek a nyulászati brigád és a telep létesítésén dolgozó építőbrigád naplójába. Hasonló megelége­déssel tekintette meg a szö­vetkezet harmadik fontos ága­zatát: a sertéstelepet, ahol a begyakorlott régebbi dolgozók mellett — mint Pusztai Ist- vánné, Gál Józsefné kiváló dolgozók, akikkel elbeszélge­tett —, ott vannak már a fia­talabbak is, mint Grebics Ist­ván gyakornok, aki most ke­rült ide a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem elvégzése után. S hozzá hasonlóan — mint ez is elhangzott — sok már jól képzett szakemberrel fejlesztik a munka színvona­lát: jelenleg 62 mérnök, 157 technikus és 1100 szakmunkás dolgozik a Petőfi Tsz-ben. — Erre utalva gratulált a látogatás végén Losonczi Pál mindahhoz, amit tapasztal­hatott a néhány óra alatt, ki­fejezve egyetértését abban, hogy a tsz-vezetők mindenek­előtt az emberekben, munka­szeretetükben, szakképzettsé­gük növelésében, a káderek helyes kiválasztásában látják a további előrehaladás útját. A dunavairsányi látogatás után — Ráckevén át — Szi­getújfalura vezetett Losonczi Pál útja, hogy részt vegyen a művelődési házban rendezett mezőgazdasági aktívaértekez­leten. Mire a művelődési ház­hoz érkezett, már nagy tö­megben jöttek össze a község- beliek. Nemcsak azok, akik a gyűlésre igyekeztek, hanem sokan fiatalok, idősebbek, a legkülönbözőbb lakosai a köz­ségnek. A verőfényesre for­dult, szép időben a gyűlés kezdetéig itt is, ott is elbe­szélgetett államelnökünk. De aztán az aktívaértekezletre kellett sietnie, mert közben zsúfolásig megtelt a nagyte­rem, még a falak mentén és az előcsarnokban is álltak, higy hallhassák Losonczi Pál beszédét. Mezőgazdasági aktivisták körében Az aktívaértekezleten a já­rás mezőgazdasági vezetői és a mezőgazdaságban dolgozó párttitkárok, szocialista bri­gádvezetők vettek részt, de népes küldöttség jött a szom­szédos dabasi járásból is. Az elnökségben a látogatáson részt vevő megyei vezetőkön kívül helyet foglalt Szente Li- pót, a szigetújfalui tanács el­nöke, Kiss Sándomé, a rác­kevei Arany Kalász Tsz szo­cialista brigádvezetője, dr. Magyar Sándor, a Kertészeti és Szőlészeti Tangazdaság igazgatója, Mészáros Lászióné, a Kiskun Tsz raktárosa, Né­meth Lukács, a Csepel-szigeti Lenin Tsz elnöke, Nagy Fe- rencné, a soroksári Arany Ka­lász elnöke, dr. Tresser Pál, a Petőfi Tsz elnöke, Thuzmat Józsefné, a Dunatáj Tsz kép­viseletében és Varga József, a Csepel-szigeti tsz párttitkára. Juhász Ferenc-vers adott ünnepélyes megnyitást az ér­tekezlethez, Török Gabriella tököli általános iskolai tanuló előadásában, majd Jónás Zol­tán, a járási pártbizottság első titkára mondott rövid beszá­molót a mezőgazdasági hely­zetről annak az elemzésnek alapján, amellyel a közelmúlt­ban értékelte a pártbizottság az 1976-os gazdasági tevé­kenységet. Ennek lényege, hogy a mezőgazdasági üzemek nyereségesen termeltek a já­rásban, nőtt a tehénlétszám s főleg a háztáji gazdaságokban fejlődött a sertéstenyésztés, növekedett a zöldségtermelés földterülete. Mindezek alapján alakították ki, a gazdasági ve­zetőkkel egyeztetve, az 1977-es évre a gazdaságpolitikai cse­lekvési programot. Az életmód, az életviszonyok változásaira, s a gondolkodás- módra gyakorolt hatásaira is utaló beszámolót követte Lo­sonczi Pál beszéde. Az aktíva­ülés résztvevői meleg ünneplés­ben részesítették államelnö­künket, aki így kezdte szavait: — A mai korai tavaszi na­pon Pest megyében járva azt néztük meg: hogyan készülnek az idei évre a dunavarsányi ter­melőszövetkezetben és részben ismerkedtünk a ráckevei járás életével, munkájával, eredmé­nyeivel. Pest megye sajátos helyzeténél fogva különleges előnyöket élvez egyes me­gyékkel szemben, ugyanakkor különleges feladatai, problé­mái is vannak. A főváros kö­zelsége előnyt és hátrányt is jelent itt a járásban, de az egész megyében. Ha valahol érvényes az, hogy versenyben kell len­ni már termelési ágazatokkal, akkor itt ez igazán helytálló, mert itt igazán4állni kell a sa­rat, mert különben az a ter­melési ág, amelyet ez a járás főként képvisel — vagyis a mezőgazdaság — nem képes versenyben maradni. — A dunavarsányi termelő- szövetkezetben látottak alap­ján a legnagyobb elismeréssel tudok szólni és a legnagyobb reménységgel vagyok, hogy a szövetkezet beváltja a hozzáfű­zött igényeket és segíti a kör­nyező szövekezeteket is hason­ló eredmények elérésében — mondotta Losonczi Pál. majd beszédét az időszerű nemzet­Készlet a szigetújfalui mezúgazdas&gi aktívaértekezletről. Bozsán Péter felvételei közi és belpolitikai kérdések megvilágításával folytatta. E kérdések kapcsán is arra mutatott rá, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet, amelyre a haladás erői nyomják rá a bé­lyegüket, kedvező feltételeket teremt a munkához. Hazánk él is ezzel a lehetőséggel és ered­ményeinket ma már a legfej­lettebb tőkésországok is elis­merik. Tisztelettel kell beszél­niük rólunk azoknak is, akik egyébként nem szeretnek ben­nünket Eredményeink azon­ban — ezen belül nem kis mértékben a mezőgazdaság — elismerésre készteti őket. A mezőgazdasági aktíva résztvevőinek figyelmét rész­letesen fölhívta ezután ál­lamelnökünk arra, hogy igen érzékeny területen dolgoznak gazdaságilag és politikailag egyaránt. A mezőgazdasági termelés ugyanis az ország élelmezését hivatott ellátni, amely nagymértékben befo­lyásolja a közhangulatot is. Ugyanakkor népgazdaságunk­nak a belső ellátás mellett nagy szüksége van a mező- gazdasági exportra. Jelenleg ötszörte több terméket expor­tálunk, mint 1960-ban. — Mezőgazdaságunk eddigi sikerei feljogosítanak bennün­ket annak kijelentésére, hogy agrárpolitikánk bevált és foly­tatnunk kell jövőben is. Ezért nem is kívánunk rajta változ­tatni — jelentette ki. majd ar­ról szólt, hogy a termelőszö­vetkezetek kialakítása idején hármas célt tűztünk magunk elé, mégpedig kevesebb mun­kával többet és olcsóbban ter­melni. Az első kettőt már si­került elérnünk, de az olcsóbb termelésben még vannak ten­nivalók. Visszaemlékezett beszédében Losonczi Pál tíz évvel ezelőtti találkozására Pest megyei tsz­vezetőkkel a tsz-kongresszu- son. Elmondotta, hogy akkor megkockáztatta azt a kijelen­tést: szeretné, ha a mezőgaz­dasági termékek feldolgozásá­val egészítenék ki termelő munkájukat, hogy egyrészt kész termékeket hozzanak for­galomba közvetlenül a fo­gyasztóknak, másrészt ezzel a jövedelmüket is növeljék. Van ugyan előrelépés ebben, de a kívánság továbbra is érvényes. Szólt még arról a továbbiak­ban, hogy minden tekintetben emelkedett az elmúlt években a mezőgazdasági termelés pla­fonja, de tulajdonképpen eb­ben nincs is felső határ. To­vábbra is ki kell használni a kedvező körülményeket, lehe­tőségeket és az adottságokat. Ennek szellemében kívánt a résztvevőknek további sikere­ket a kitűzött feladatok telje­sítéséhez, amelyekhez a kor­mány is minden támogatást megad. Losonczi Pál nagy figyelem­mel és tapsokkal fogadott be­széde után Kóczián Rudolf, a Kertészeti Egyetem soroksári tangazdaságának szocalista brigádvezetője szólalt fel, s számolt be eredményeikről, majd ifj. Kádár János, a Cse­pel-szigeti Lenin Tsz Dobi Ist­ván szocialista brigád tagja beszélt munkájukról és itt je­lentette be felajánlásukat a Nagy Októberi Szocialsta For­radalom 60. évfordulójára. Eszerint sz 1977-re tervezett hozamokat 2 százalékkal nö­velik, ugyanakkor a költsége­ket 1 százalékkal csökkentik. A mezőgazdasági aktívaér­tekezlet Jónás Zoltán zársza­vaival fejeződött be, s a részt­vevők nagy tapsa közepette búcsúzott Losonci Pál a je­lenlevőktől, a járástól a gaz­dag programú nap végeztével. Lőkös Zoltán A beruházási vállalat felkészült az ötödik ötéves terv végrehajtására Jobb előkészítés, hatékonyabb építkezés — állapította meg a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága ! A Pest megyei Beruházási Vállalat (PBV) 1968-ban alakult. Akkor mintegy ötven ember kezdett a nagy fel­adatok megoldásához. Ma kétszer annyi dolgozó látja el a vállalat munkáját. Csakhogy, amíg az alapítás évében 250 millió forint értékű beruházásért felelt a vállalat, addig az ötödik ötéves terv idején már 7,5 milliárd forint , értékű beruházási feladatot bíztak rájuk, s évente három milliárd forint értékű beruházás előkészítésén dolgoznak. A 7,5 milliárdos beruházás háromnegyed része lakás­építésből tevődik ki: tizenegyezer lakás felépítését biz­tosítják. Nagy a PBV szerepe az iskola, az óvoda, a böl­csödé építkezésekben is. A többi között 92 általános isko­lai tantermet, 1900 óvodai és 600 bölcsődei helyet építenek. A kistarcsai 580 ágyas kórház határidőre való felépíté­séért is felelősek. Év elején 277 megbízást vállaltak. Ne sajnálják az időt az egyeztetésre A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága tegnap dél­előtti ülésén értékelte a vál­lalat több éves tevékenységét és megállapította, hogy a vál­lalat betölti hivatását, ellát­ja alapvető feladatát: előké­szíti a tanácsi beruházásokat, az OTP-, a munkáslakás, va­lamint az egyéb, társasház formában megvalósítandó több szintes lakótelepek épí­tését, koordinálja a tervező, a beruházó, a kivitelező mun­káját. A kezdeti időhöz viszo­nyítva javult a különböző — a tervező, a kivitelező, a be­ruházó — vállalatok közötti együttműködés. Ebben a vál­lalatok pártszervezeteinek is nagy a kezdeményező szere­pe. A PBV-nél a megnöveke­dett feladatokhoz igazították szervezeti felépítésüket, meg­felelő káderpolitikát folytat­nak, igyekeznek továbbké­pezni szakembereiket. A ta- nács-vb méltányolta a PBV gondjaiit, nehéz helyzetét is. Mint mondották, ennél a vál­lalatnál is kedvezőtlenül hat a főváros elszívó hatása: munkaerő- és bérgondokkal küzd. Nehéz a koordináló vállalatok közötti összhang megteremtése is, hiszen a vál­lalati érdekekkel szemben az össznépgazdasági érdeket kell képviselnie. Noha, a gazdasági .szabá­lyozók nem mindig erre ösz­tönzik a vállalatot — a PBV valamennyi tanácsi beruhá­zást elvállal és nem válogat nagy és kis feladatok között. A megyei tanács-vb a sok eredmény mellett egy sor olyan hibára, javítanivalóra is felhívta a figyelmet, amelyek akadályai a színvonalasabb, minőségileg elfogadhatóbb építkezésnek. Első helyen em­lítette — amivel a legutóbbi megyei pártbizottsági ülésen is foglalkoztak — az építkezé­sek rossz, hosszadalmas elő­készítését. Előfordul, hogy a kivitelező a határidő sürge­tése miatt tervdokumentáció nélkül lát munkához. Van, amikor felvonulnak az építők és akkor derül ki, még nem szanálták a régi épületeket... Hosszú az előkészítés dön­tési szakasza — elsősorban a pénzügyi és beruházási dön­tések késnek. De rövidíteni szükséges a műszaki, a szer­vezési, a tervezési, az engedé­lyezési eljárást, a kivitelezési szerződéskötéseket is. Több időt, energiát érde­mes az előkészítésre fordíta­ni, később ez megtérül a szer­vezettségben. Mindazon vál­lalatok vegyenek részt a kez­deti koordinálásban, ame­lyeknek a továbbiakban sze­repük lesz az építkezésen. Már kezdetben ismerje és vál­lalja mindenki salát tenni­valóit. Ily módon várható csak, hogy hatékonyabbak le­gyenek a beruházások. Megvan a lehetősége a minőségi munkának Hasonlóan fontos — álla­pította meg a tanács-vb —, hogy betartsák az építkezési határidőket. Ebben is nagy a PBV felelőssége. Elfogadha­tatlan, s ezért már idén vál­toztatni is kell az eddigi gya­korlaton, hogy kivált a laká­sokat a negyedik negyedév­ben adják át. Ez azt jelenti, hogy az átadáskor megálla­pított hibák kijavítása elhú­zódik az időjárás miatt, üre­sen állnak a lakások, miköz­ben drága pénzek mennek ve­szendőbe a hiábavaló fűtés- és állagmegóvás miatt. A gazda­sági káron túl a politikai ha­tás is rossz: a lakások jogos tulajdonosai nem tudnak köl­tözni, holott készen állnak a lakások. Év elejétől üteme­sen adják át a lakásokat. Ezzel is összefügg az a tény, hogy az ötödik ötéves terv el­ső éve után több millió fo­rint pénzmaradvány van. ami máris jelzi, hogy eltoló­dás, határidőcsúszás van egyes beruházásoknál. Jogos az a kívánság is: az embereket tekintsék az épít­kezés során és ne látszatsi­kerekre, formalizmusra töre­kedjenek. Ennek példád az olyan vállalati felajánlások, amelyeket egy-egy évforduló megünnepléséhez kötnek, s miközben felajánlják az épít­mény átadását, nem teremtik meg az átadás feltételeit. Kapkodnak, elhanyagolják a minőséget, s olykor úgy ad­ják át az alkotást, hogy az évforduló másnapján hozzá is kezdhetnek a hibák javítá­sához. Olykor kiderül, hogy haszon helyett súlyos össze­gekkel károsították meg a beruházót. Mit ér például az olyan iskolaátadás, amit azon­nal javítani kell, a gyerekek birtokba sem vehetik az épü­letet? Mit ér az olyan átadott lakás, amelybe a hibák miatt még hosszú ideig nem költöz­het be lakó? Ezért mondotta ki a vb, hogy csak olyan munkát ajánljanak fel, adja­nak át, amely valóban any- nyit ér,., amennyiért vállalták a felépítését. Elfogadhatat­lan, hogy ezer megépített la­kás közül több százban álla­pítanak meg súlyos hibákat. A bajok megelőzésének legbiz­tosabb módja, ha a kivitelező vállalat a beruházás előtt egy évvel megkapja a terveket. Tárják fel a belső tartalékaikat Az egyszerű, célszerű, a ta­karékos építkezésekre is fel­hívta a vállalat figyelmét a vb, bár megállapította, hogy a PBV sok százezer forintot takarított már meg észrevéte­leivel a népgazdaságnak. Mint mondották, a vállalat tapasz­talt szakemberei meg tudják ítélni mit, hogyan és meny­nyiért lehet felépíteni, mint a kevesebb gyakorlattal ren­delkező helyi tanácsok. A vál­lalat nyújtson az eddiginél is több segítséget, adjon több információt a beruházást megrendelő tanácsoknak, vi­gyázva arra, hogy ne csorbul­jon a tanácsok önállósága, anyagi és erkölcsi felelőssége. A vállalat a koordinálás legjobb lehetőségének a fő- vállalkozói rendszer kialakí­tását látja, de a megyei ta­nács vb rámutatott: a válla­latnak nem szabad olyan in­tézkedéssorozatra várni, amely a felsőbb szervek döntésétől függ. Saját keretein, saját szervezettségén belül máris hozzá kell látni nagy felada­tai megoldásához. A Pest megyei Beruházási Vállalat eddigi tevékenysé­ge. állandó fejlődése, a válla­latok közötti jobb együttmű­ködés. a megyében felépült alkotások sokasága bizonyít­ja. hogv gondjai ellenére is ura a helyzetnek, mind poli­tikailag. mind szakmailag érti feladatát. Ezt bizonyítja az is, hogy a vállalat párt- és gazdasági vezetői saját ma­guk is önkritikusan, őszintén, elemzően tárták fel eredmé­nyeiket, hibáikat. A tanács vb kimondta: a vállalat ké­pes az ötödik ötéves tervből rá háruló tennivalókat ha­táridőre. jól szervezetten él- végezni. Tevékenysége fon­tosságát azzal is aláhúzták,' hogv két év múlva ismét ezen a fórumon beszámoltatják ^ PBV-t a hozott határozatok végrehajtásáról. S. Ä.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom