Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-23 / 45. szám

19T7. FEBRUAR 23., SZERDA %Múdav Heti jogi tanácsok I Munkaviszony és a sorkato­nai szolgálat. V. M. ceglédi olvasónknak most lenne meg a 25 éves mun­kaviszonya, ha beszámítanák az 1948-ban eltöltött kétévi sor­katonai szolgálatát. Katonai szolgálatra úgy vonult be, hogy előtte nem volt munka- viszonya. Munkahelyén nem számították be a sorkatonai szolgálatban eltöltött idejét, ezért elutasították a 25 éves munkaviszony után járó jubi­leumi jutalmat. Azt kérdezi olvasónk, he­lyesen tettekbe ezt, és hová fordulhat panasszal? A vállalatnál nem követtek el olvasónkkal szemben sza­bálytalanságot, mert a 2/1969 (II. 12.) MüM számú rendelet kimondta, hogy a munkavi­szonyból bevonult és onnan visszatért személyek munka­idejét lehet munkaviszonvban töltött időként figyelembe venni. Más a helyzet azonban, az 1910. január 1. után sorka­tonai szolgálatra bevonult dol­gozók esetében. Az 5/1967. (X. 8.) MüM sz. rendelet 10/B §-a ugyanis az alábbiakat mond­ja ki: ..Az 1970. évi január hó 1. napján vagy azt követően sor- . katonai szolgálatot teljesítő személyek szolgálati ideiét munkaviszonyban töltött idő­ként kell figyelembe venni, abban az esetben is, ha bevo­nulásukkor munkaviszonyban nem álltak, vagy munkavi­szonyuk a sorkatonai szolgá­lat ideje alatt megszűnt (pl. próbaidő, határozott idő letel­te folytán). Ezt az időt a fegy­veres erők illetékes szervétől kapott igazolás alapján a ka­tonai szolgálatot követő mun­kába lépéskor a vállalatnak kell a dolgozó munkakönyvé­be bejegyeznie”. Mivel olvasónk azt: is írja, hogy a két év sorkatonai szolgálat után négy évig to­vábbszolgáló állományba lé­pett, így ezt a négy évet a munkaviszony számításánál munkaviszonyban töltött idő­ként kell figyelembe venni. Leveléből úgy állapítottuk meg, hogy ezt a szolgálati időt be is számították, csupán az előbb említett két évet nem. A panasz orvoslására nincs mód, a jelenleg Is hatályos jogszabályok szerint. A Szociális járadék folyősítá- t sá-nak ideje nem számít mun- ■ kaviszonynak. Sz. B. ceglédi olvasónk fe­lesége betegségéből kifolyóan nem tudta megszerezni a rok­kantsági nyugdíjhoz számára szükséges 10 év szolgálati időt. Munkaképessége csök­kenését 50 százalékban állapí­totta meg az illetékes bizott­ság. Szociális járadékot kap. Azt. kérdezi tőlünk, hogy aszo­ciális járadék folyósítása fo­lyamatos munkaviszonynak számit-e, és a szükséges kor­határ betöltése (55 év) után megkapja-e az öregségi nyug­díjat. Sajnos, nem tudunk kedve­ző választ adni olvasónknak. Információja szerint levél­írónk felesége nemcsak a 35 eves életkor betöltése után szükséges tíz év szolgálati idő­vel nem rendelkezik, hanem a munkaképesség csökkenése sem éri el a 67 százalékot. En­nél fogva még arról a kedvez­mény; ől is hiába adunk tájé­koztatást, amely lehetővé te­szi a rokkantsági nyugdíj megállapítását, annak, aki az alacsonyabb korcsoportban előírt szolgálati időt megsze­rezte. A rokkantsági nyugdíj­hoz szükséges szolgálati idő ugyanis 35 éves életkor betöl­tése után 10 év, korkedvez­ményre jogosító munkakör­ben 8 év. Az azonban, aki a megrokkanásakor betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, rokkantsági nyugdíjra akkor is jogosult, ha az ala­csonyabb korcsoportban az elő­írt szolgálati időt megszerez­te (ez olvasóink esetében 8 év. korkedvezményre jogositó munkakörben 6 év), és ezt kö­vetően szolgálati idejében a megrokkanásig 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. Ilyen esettel állunk szemben K. P. gödöllői olvasónknál, Ö ugyanis 30 éves korában rok­kant meg. amikor a rokkant­sági nyugdíjhoz 8 évi szolgá­lati idő szükséges, de csak 7 évi szolgálati ideje van. Rok­kantsági »nyugdíjra ő jogosult lesz, ha 29 éves koráig szer­zett legalább 6 évi szolgálati időt, és a 6 év megszerzését I > VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Gazdaságpolitikai kisszótár I MIT NEVEZÜNK ÖNELSZÁ­MOLÓ EGYSEGNEKT Azok a gazdasági egységek, amelyekben az önálló elszá­molás elve érvényesül, az ön­álló elszámolás a szocialista vállalatok — áru- és pénzvi­szonyok érvényesülésére épülő — gazdálkodási rendszere. Leg­fontosabb jellemzője, hogy a gazdasági tevékenység ráfor­dításait és eredményét pénz­formában vetik össze; s a be­vételekből fedezni kell a ki­adásokat, valamint a tevékeny­ség bizonyos mérvű jövedel­mezőségét. Ennek alapján te­remthető meg a vállalat és dolgozóinak anyagi érdekeltsé­ge és felelőssége. Az önálló elszámolás elve az ipari vállalatoknál és szövet­kezeteknél azonos módon ér­vényesül. A mezőgazdaságban az önálló elszámolásnak sajá­tos vonásai vannak, amelyek a szövetkezeti tulajdonnal függ­nek össze. Az önálló elszámo­lás korlátozottan vállalaton szövetkezeten belül is (gyár­egységi, üzemi' szinten) lehet­séges. Az önelszámoló egység létrehozásának alapvető fel­tétele, hogy az egység felada­tait ráfordításai és eredményei egyértelműen meghatározhatók legyenek. Forgács Katalin közgazdász Tíz nap rendeleteibőf Egyes dolgozók alapbérének megállapításáról szóló jogsza­bályok módosításáról a mun­kaügyi miniszter 3/1977. (II. 5) MüM. számú rendelete intéz­kedik. (Megjelent a Tanácsok Közlönye 6. sz.) A felvonók létesítéséről, üze­meltetéséről és ellenőrzéséről kiadott 17/1973. (V. 13.) ÉVM. rendelet módosítását a 11/1977. • (II. 5.) ÉVM rendelet tartal­mazza. (Tanácsok Közlönye 6. száma.) A helyi komp- és révközle­kedés személyi és poggyász­fuvarozási díjszabásának meg­állapításáról ugyanitt jelent f meg az 1/1977. (II. 5.) KPM.— ÁH. rendelkezés. A részesművelésben foglal­koztatott dolgozók állományi létszámának megállapítását tárgyaló 304/1977. PM. IV. köz­lemény és a tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozók családi pótlékra való jogosult­ságának egyes kérdéseiről ki­adott MüM.—PM. közleményt is a Tanácsok Közlönye 6. szá­mából ismerhetik meg az ér­dekeltek. A külföldi ösztöndíjas ta­nulmányi utak lehetőségéről a felsőoktatási intézmények szerződéses megbízásához ki­adott irányelvekről a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 5. számában találnak fontos tájékoztatást az érde­keltek. A mezőgazdasági kisterme­lőknek fizetett hízottsertés fel­árak megtérítéséről ugyanitt jelent meg egy fontos MÉM. közlemény. követően megrokkanásáig a szolgálati idejében 30 napnál nem volt hosszabb megszakí­tása. De térjünk vissza Sz. B. ceglédi olvasónk kérdésére: a szociális járadék folyósításá­nak ideje nem számít munka- viszonynak, ennél fogva, ha az öregségi korhatárt eléri, nem jogosult nyugdíjra, ha addig nem szerez olvasónk felesége legalább 10 évi szolgálati időt. I A korkedvezményes munka­körben eltöltött időt egybe kell számítani. Ny. Gy. ceglédi olvasónk téglagyári égető, és hosszabb időt dolgozott korkedvezmé­nyes munkakörben. Kérdezi, hogy megszakítások ellenére az egyes munkaviszonyok közötti időtől függetlenül össze le­het-e adni a korkedvezményes munkakörben eltöltött időt, és milyen védettséget nyújt a nyugdíjkorhatár betöltése előtti 5 év. A korkedvezményre jogosí­tó munkaköröket és munkahe­lyeket a 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 1. sz. mellék­letében szereplő jegyzék tar­talmazza. Olvasónk ebből meg­állapíthatja, hogy az általa betöltött munkakörök (levelé­ben nem sorolta fel) korked­vezményesnek tekintendőlk-e. Ha igen, akkor kiszámíthat­ja, hogy a nyugdíj megállapí­tásánál mennyi korkedvez­ményre jogosító időt vesznek majd figyelembe. A korked­vezményre jogosító munka­körben eltöltött minden 365 nap egy évnek számít, és a különböző ilyen munkakörben eltöltött időket, tekintet nél­kül a közöttük levő megsza­kítás tartamára, egybe számít­ják. Olvasónknak tehát nincs félnivalója azért, mert az egyes korkedvezményes mun­kaidők között nagyobb kiesé­sek is vannak. A védettségi kérdéséhez csupán annyit szeretnék hoz­zátenni, hogy ez munkajogi védettséget jelent, de' nem je­lenti azt. hogy a nyugdíjkor­határ előtt 5 évvel már csak olyan munkahelyen dolgoz­hat. ahol állandóan növekszik a keresete. Áthelyezni termé­szetesen csak a dolgozó hoz­zájárulásával lehet, keresete fegyelmi büntetéssel is csök­kenthető, vagy, ha a bérrend­szer változik meg, és ennek folytán keres a dolgozó keve­sebbet, mert például nem éri el a szükséges teljesítményt, nem emelhet kifogást. Dr. M. J. Pest megyében hatékonyan működnek a munkaügyi döntőbizottságok Ügyészségi vizsgálatok tapasztalatai A munkaügyi döntőbizottsá­gok működésének törvényessé­gét vizsgálták az ügyészségek Pest megyében, 1976 második felében. A vizsgálatok elsősor­ban arra irányultak, hogy a munkaviszony megszüntetésé­vel, a fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos panaszok elbírálásánál a vonatkozó jog­szabályi rendelkezések mennyi­ben érvényesülnek. Az ügyész­ségek vizsgálataikat oktatási, illetve egészségügyi intézmé­ny elme, járási hivatalokra, va­lamint járási közös munkaügyi döntőbizottságokra terjesztet­ték ki, összesen 30 döntőbizott­ság működésére. Felmondások, áthelyezések Megállapítható volt a vizs­gálatok során, hogy kevés az olyan ügy, amelyben a munka- viszonyt a munkáltató szüntet­te meg. A vizsgálat során megállapították továbbá, hogy a döntőbizottságok helyes gya­korlatot folytatnak, és határo­zataikkal mindössze négy eset­ben fordultak az érintett dol­gozók keresettel a bírósághoz. A munkaügyi bíróság azonban egyetlen ügyben sem változtat­ta meg a döntőbizottságok ha­tározatait. A döntőbizottságok minden esetben nagy körülte­kintéssel vizsgálták a felmon­dás indokának valódiságát, Adott esetben a 30 éve egy he­lyen dólgozó munkaviszonyát a munkáltató azzal szüntette meg, hogy azt az intézmény ér­deke kívánja. A bizonyitási el­járás során azonban kiderült, hogy a felmondás indoka nem fedi a valóságot. Erre tekintet­tel a döntőbizottság elrendelte a munkaviszony helyreállítá­sát. Viszonylag kevés áthelye­zéssel, illetve munkaszerződés módosítással kapcsolatos ügy volt az utóbbi időben a döntő- bizottságok előtt. Az ügyészsé­gek megállapításai szerint a döntőbizottságok figyelnek ar­ra, hogy az áthelyezés a mun­kaszerződés olyan módosítása, amelyre csak akkor van lehe­tőség, ha abban az érdekeltek megegyeztek. Fegyelmi határozatok A döntőbizottságok több fe­gyelmi határozat elleni pa­naszt is elbíráltak. Eljárásuk MOZIMŰSOR FEBRUÁR 24-TÖL MÁRCIUS 2-IG CEGLÉD, Szabadság 24—27: Különben dühbe jövünk 28— 2: Első előadás: Nemo kapitány és a víz alatti város Esti előadás: A cigánytábor az égbe megy CEGLÉD, Kamara 24—27: A bátyámnak klassz öccse van 28— 2: Stress GÖDÖLLŐ 24—27: Kincses sziget 28— l: Düh* 2: Stress SZENTENDRE 24— 27: Düh* 28: Vörös sivatag 1— 2: A bátyámnak klassz öccse van VÁC, Madách Imre 25— 27: Edith Piaf* 28— 2: Herkulesfürdői emlék ABONY 24: Amerikai anzix 25—27: Miért ölnek meg egy bírót* 28— 2: A négy testőr BUDAÖRS 24— 25: Végzetes aranyrögök 28—27: Nősülni tudni kell 28— 2: Miért ölnek meg egy bírót* DABAS 25— 27: Mr. Majestyk 28— 2: A fehér csuklya DUNAHARASZTI 24—27: Régi idők rock zenéje 28— 2: Járvány DUNAKESZI, Vörös Csillag 24—27: Herkulesfürdői emlék 28— 1: Edith Piaf* 2: A tál hegedűi •Csak 16 éven felülieknek. DUNAKESZI, Rákóczi 24: A sah táncosnője 26— 27: Tótágas 28: Edith Piaf* 2— 3: Derszu Uzala I—II, ÉRD 24: A szerelmes blume 27— 28: Derszu Uzala I—II. 1— 3: A pillanat embere FŐT 24: Lila ákác 25—27: Szerelmesek románca 28— 1: Tótágas GYAL 24: Azonosítás 25— 26: Csizmás kandúr 3: Gyémánt Lady KISTARCSA 24—25: Egykoronás románc 26— 27: Olcsó regény* 28— 1: Péntek 13 MONOR 24—27: A négy testőr 28— 2: Különben dühbe jövünk NAGYKATA 24— 27: Üdülők 28— 2: Kard PILISVORÖSVAR 25— 27: Az utolsó szolgálat* 28— 2: Visszatérés Oz földjére POMÁZ 24— 25: Derszu Uzala I—II. 26— 1: Kísértet Lublón RÁCKEVE 24: Szombat este, vasárnap reggel* 25— 27: Oz, a csodák csodája 28— 1: Régi idők rock zenéje SZIGETSZENTMIKLÓS 24—25: Olcsó regény* 26— 27: A cigánytábor az égbe megy 28— 1: Oz, a csodák csodája során minden esetben vizsgál­ták azt a körülményt, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlója a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatotta-e. Amennyiben a fegyelmi eljárás alá vont dolgozó személyes meghallga­tása elmaradt, úgy a döntőbi­zottságok ezt a tárgyalás során pótolták, és ilyen ok miatt ha­tározat megváltoztatására nem került sor. A fegyelmi eljárás során nagy jelentősége van az elévü­lési idő vizsgálatának. Fegyel­mi büntetés kiszabására ugyan­is csak az elévülési időn belül van lehetőség. A döntőbizott­ságok az elévülési időt általá­ban vizsgálták, azonban az ügyészségek olyan ügyet is ta­láltak, amelyben ez a körülte­kintés elmaradt. A kérdéses ügyben megállapított tényál­lás szerint a panaszos dolgo­zót munkáltatója fegyelmileg áthelyezte. A döntőbizottság az áthelyezés miatt benyújtott panaszt elutasította, határozata ellen azonban az érintett dol­gozó keresettel fordult a mun­kaügyi bírósághoz. A bíróság a keresetnek helyt adott, meg­állapítva, hogy a felelősségre vonás lehetősége elévült Hatáskör, illetékesség Vizsgálták az ügyészségek a döntőbizottságok kártérítéssel kapcsolatos gyakorlatát is. Néhány kisebb hiányosságtól eltekintve azt állapították meg, hogy a döntőbizottságok a kár­térítési ügyekben helyesen döntnek, állásfoglalásaik meg­felelőek. A hatáskör, vala­mint az illetékesség kérdését is nézték az ügyészségek, és néhány esetben szabálytalan­ságokat észleitek. Így helytele- niül járt el az a döntőbizottság, amely a társadalombiztosítás körében előterjesztett panaszt érdemben elbírálta. Határoza­tát a munkaügyi bíróság hatá­lyon kívül helyezte, megálla­pítva, hogy az adott esetben a döntőbizottság hatáskörét meghaladva járt el. Ugyancsak helytelenül járt el az a döntő- bizottság is, amely olyan pa­naszt bírált felül, amely idő előtti volt. A munkáltató ugyanis a dolgozó panasza ügyében még nem döntött, így tehát döntőbizottsági eljárásra szabályszerűen még nem ke­rülhetett volna sor. A vizs­gálatok megállapítása szerint voltak olyan ügyek, amelye­ket, valamelyik iskola döntő- bizottságának kellett volna tárgyalni. Elfogultsági ok be­jelentése miatt az ügyeket a járási hivatal művelődési osz­tályának iránymutatása alap­ján egy másik iskola döntőbi­zottsága tárgyalta. Az irány- mutatás és a kialakult gyakor­lat helytelen, mert a vonatko­zó rendelkezések értelmében, a járási közös munkaügyi dön­tőbizottságnak kellett volna az ügyekben eljárni. A döntőbizottságoknak 8 nap alatt kell a benyújtott ké­relmeket elbírálni. Ezt a ha­táridőt azonban nem tudják tartani és gyakori a panaszok késedelmes elbírálása. Erre ál­talában amiatt kerül sor, hogy a tagok nagyon elfoglalt em­berek, akiknek emellett még sok egyéb társadalmi munká­juk is van. Szabályos eljárások Az ügyészségek vizsgálták azt is, hogy a munkaügyi dön­tőbizottságok megtartják-e az eljárási szabályokat, felderí­tik-e a tényállást, bizonyíté­kokkal alátámasztott-e a hatá­rozatuk és nem helyeznek-e előtérbe indokolatlan méltá­nyossági szempontokat. A vizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, jelentéktelen azok­nak az ügyeknek a száma, amelyek intézése során eljárá­si hiba történt. Dr. Varga Emil, Pest megyei ügyész Döntött a Legfelsőbb Bíróság Egy sikertelen beruházás bonyodalmai Egy rosszul sikerült beruhá­zás következményei ügyében hangzott el állásfoglalás ugyancsak a Legfelsőbb Bí­róságon. Egy nagyvállalatnak bizo­nyos fajta öntvényekre volt szüksége. Hogy e célra ne kell­jen saját üzemet létesítenie, részt vállalt egy gyár öntö­déjének fejlesztésében. Szer­ződésileg kötelezte magát, hogy fejlesztési alapjából kamat­mentesen 25 millió forintot átenged, aminek ellenében a gyár nagyobb mennyiségű önt­vényt szállít részére. A vál­lalat azonban pénzügyi nehéz­ségek miatt fizetési kötelezett­ségének nem tudott eleget ten­ni. A gyár, hogy a már meg­kezdett beruházást folytatni tudja, kénytelen volt 25 millió forint bankhitelt felvenni, s annak négymillió forintot ki­tevő kamatát a vállalat meg­térítette. Később kiderült, hogy az öntöde kapacitásfejlesztése nem az eredeti megállapodás­ban foglaltaknak megfelelően történt és emiatt kötelezettsé­geit a gyárt nem tudja telje­síteni. Ezért a megállapodást kölcsönösen felbontották. Ilyen előzmények után a vállalat a kifizetett négymil­lió forint visszafizetéséért pert indított. Arra hivatkozott, hogy a gyár a felvett hitelt nem a megállapodás szerint használ­ta fel, és így öntvényszükség­letét biztosítani nem tudja. A gyár egyebek közt azzal vé- dezett, hogy olyan öntödei for­ma készült, amelynek -észbe- ni átalakításával szerződéses kötelezettségének eleget tudott volna tenni. Az elsőfokú bí­róság a gyárat a négymillió forint visszafizetésére kötelez­te. Döntését azzal indokolta, hogy bár a vállalat a meg­állapodást megszegte, mert a 25 millió forintot nem adta át, de mulasztását jóvátette azzal, hogy a bankhitel kamatát meg­térítette. Ez pedig a gyárat ar­ra kötelezte, hogy a szerződés szerint fejlessze kapacitását. Ennek azonban nem tett eleget, a vállalat igényeit teljesíteni nem tudja, tehát a kamatot vissza kell fizetnie. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság más álláspontra he­lyezkedett. Megállapította: a vállalat a szerződést megszeg­te, sőt, kötelezettségét csak hat év múlva kívánta teljesí­teni. A gyár — védekezése sze­rint — a vállalt kapacitás biztosítására a szükséges in­tézkedéseket megtette, s nem lehetetlen, hogy azt a szer­ződés értelmében később meg tudta volna valósitani. Tehát alaptalan az az állítás, hogy a szerződés a gyár magatartása miatt hiúsult meg. Egyébként is a vállalat fizetési késedelme a gyár késedelmét kizárja. A vállalat, ha kötelezettsége el­mulasztását ki is tudná men­teni, köteles lenne a gyárnak késedelmi kamatot fizetni és az ezt meghaladó kárt megtéríte­ni. Ezért fizette ki a négy­millió forintot is. Tehát az el­sőfokú bíróság álláspontjával ellentétben azzal, hogy a négy­millió forintot megtérítette, szerződését nem „hozta hely* re”, hanem a késedelemnek a gyárnál jelentkező következe ményeit reparálta. A „helyre- hozatal” csak a késedelem megszűntével történhetett vol­na meg. Szerződés meghiúsu­lása esetén a másik féltől nem követelhető vissza az az ősz- szeg, amit a szerződésszegő azt megelőzően saját hibája miatt szankcióként fizetett. Mindezek alapján a vállalat keresetét el kellett utasítani. V. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom