Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-20 / 43. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEÍ TANÁCS LÁPJA XXI. ÉVFOLYAM 43., SZÄM Ára 1 forint 1977. FEBRUÄR 20., VASÁRNAP Naponta líravonta nyolcszáz forin- -*•-* tot hagy ott Vác min­den lakosa az élelmiszer- boltokban. Persze, ezen kí­vül vásárolnak a piacon is a váciak — s nem keveset, bizonyítja, hogy egyetlen esztendő alatt ezer mázsa baromfi kél él, burgonyá­ból több, mint háromezer mázsa —, s az megállapít­hatatlan, mennyi élelmi­szer kerül más módon, pél­dául a fővárosban dolgo­zók útján a városba. Tény, hogy a bolti élelmiszerek napi forgalma 900 ezer fo­rint, s az összesített pénztö­meg egy esztendő alatt meghaladja a 320 milliót. A szakemberek azt mond­ják, a fogyasztó két iparte­rület működési zavarait venné azonnal észre. Az egyik a villamosenergia­ipar, a másik az élelmiszer­ipar. Valóban, utóbbinál maradva, nincs olyan nap, hogy valamilyen módon ne találkoznánk az élelmiszer- ipar sokféle alkotóelemének árujával. A kenyér, a tej, a húskészítmény, az édes­ség, seregnyi más úgy kerül az asztalunkra, hogy ezt megelőzően emberek, be­rendezések sorát foglalkoz­tatta. A megyében több, mint 12 ezer ember dolgo­zik az élelmiszeriparban, húsipari szakmunkástól a cukrászig. Meghaladja az ötezret a forgalomban levő élelmi­szerek száma, s kétségtelen, ezt napról napra zavartala­nul előteremteni, a fogyasz­tóknak kínálni, nem köny- nyű dolog. Különösen nem könnyű úgy, hogy hosszú éveken át a& élelmiszeripar fejlesztése — a tartósítóipart kivéve — alig valamit ju­tott előbbre, s nem szándé­kok, tervek, hanem a be­fektethető pénzek híján. Ez volt az az iparterület, aho­vá csak cseppent a fejlesz­tési forint, olyasfajta ködös elgondolásból kiindulva, hogy az élelmiszer egyszerű áru, nem kell nagy feneket keríteni az előállításának. Egyszerű technika, techno­lógia ... 'T'ényleg egyszerű ez a technika és technoló­gia, ameddig abból áll, hogy öt pék süt egy kis falu né­pének, s két hentes kínálja portékáját a maga üzleté­ben. Amikor azonban tö­megessé válik az árukibo­csátás, amikor egyetlen sü­tőipari vállalat — az Észak- Pest megyei — négy járást, a vácit, a szentendreit, a gödöllőit és a monorit, lát el, amikor a tej azért sava- nyodik meg, s megy össze a háziasszony nagy bosszú­ságára, mert valahol meg­szakadt a hűtőlánc, akkor az élelmiszeripar technikai, technológiai alapjai elsőd­leges tényezővé lépnek elő. Újabban fontos vonása a megyén belül az élelmiszer- ipari tevékenységnek, hogy részt kémek abból a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetek és a fogyasztási szö­vetkezetek — a tsz-ek pél­dául nyolc pékséget tarta­nak fenn —, a terhek sú­lyát azonban az ál'lami élel­miszeripar viseli. Ha a sok­szoros összefügésekből ki­szakítva szemléljük az élel­miszeripari beruházásokat, akkor látszatra elégedettek lehetünk. Nagy rekonstruk­ció valósult meg a Pest­Nógrád megyei Állatforgal­mi és Húsipari Vállalat ceglédi gyárában, s folyta­tódik is ez a munka, egye­bek között kétezer vagonos hűtőházzal bővítve a ter­melési, tárolási lehetősége­ket. A rekonstrukció nyo- mán az ország legnagyobb tartósítóipari egysége lett a Nagykőrösi Konzervgyár, Vácott 110 miliő forintot meghaladó költséggel új tejüzemet állítottak mun­kába, kenyérgyárak épül­tek s így tovább. A koráb­biakhoz mérten valóban te­temes a haladás, csakhogy nagy hiba lenne elfeled­kezni a népességgyarapodás gyors lépteiről — öt esz­tendő alatt, 1971 és 1976 között 61 ezer fővel növe­kedett Pest megye lakossá­ga, ami több, mint például Eger teljes népessége, s annyi, ahányan Békéscsa­bán élnek —, az igények megváltozásáról, a saját célra történő árutermelés csökkenéséről. A z ilyen, nyomós ténye- zők fényében vizsgál­va a haladást, iramát már korántsem tarthatjuk telje­sen megnyugtatónak. Ami pedig az összehangoltságot, a szervezettséget illeti, még kevesebb az okunk az elé­gedett mosolyra. Mert jó, hogy felépültek a kenyér­gyárak — s az ötödik öt­éves tervben Százhalombat­tának is lesz ilyen üzeme —, de a gyatra szállítóesz­közök sűrűn teszik kétsé­gessé az áru időbeni eljut­tatását az üzletekbe. Aka­dozik a tejellátás, különö­sen az üdülőterületeken, örökösen viszatérő gond a húskészítmények ügyé, fő­ként a kisebb települése­ken. Utaltunk csupán a gon­dokra, s még e villanásnyi fény is mutatja, sok van belőlük. Helyes, hogy most már törvény rendelkezik az élelmiszerek előállításáról, minőségéről, forgalmazásá­ról — fokozatos végrehajtá­sa januárban kezdődött meg —, de súlyos hiba len­ne úgy vélekedni, hogy majd ez a törvény megold mindent. Sok dolgot rend­be tehet, de az élelmiszer- ipari tevékenységnek úgy kell felépülnie, hogy való­ban naponta, s ami a fő, zavartalanul találkozhassék a fogyasztói igényekkel, s ez bizony még hiányzik. A háziasszony, a ház­tartás abban a pilla­natban kiszolgáltatottá válik, amikor az üzletben hiába keresi a megszokott árut s mást kell választania helyette. A bontott, csoma­golt csirkét nem helyettesí­ti a halfilé, a gombakonzer- vet a tarhonya, a burgo­nyaszirmot a készétel. Azt persze túlzás megkívánni, hogy a több, mint ötezer­féle élelmiszer mindig és mindenütt megtalálható le­gyen. A vásárló, aki előtt naponta vizsgázik az élel­miszeripar — s nem kevés­bé az élelmiszer-kereskede­lem —, távol áll ettől a maximalizmustól. Csupán termékek bizonyos körénél az állandóságot, a kellő mennyiséget, minőséget óhajtja. Ami jogos óhaj. S mert az, az érintettek szá­mára teljesítendő köteles­ség. Mészáros Ottó Borbándi János Vietnamba utazott Borbándi Jánosnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­nek, a magyar—vietnami, gaz­dasági és műszaki tudomá­nyos együttműködési bizott­ság társelnökének vezetésével szombaton reggel delegáció utazott a Vietnami Szocialista Köztársaságba az együttmű­ködési bizottság VI. üléssza­kára. Onnan a küldöttség a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságba utazik a ma­gyar—laoszi együttműködési bizottság alakuló ülésére. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Bondor József építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter, és dr. Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Ott volt Nguyen Phu Soai, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe. MESZÖV-mérleg a közgyűlésen Ellátás, szolgáltatás, szervezés magasabb színvonalon Pest megyében Mivel gyarapodtak, mivel gyarapították a lakosságot az elmúlt esztendő során Pest megye fogyasztási szövetkeze­tei, hogyan zárták az 1976-os évet a lakásszövetkezetek és a takarékszövetkezetek? S mit terveznek 1977-re? Erről szá­molt be Tuza Sándorné dr., a Pest megyei MÉSZÖV elnö­ke a megyebeli fogyasztási szövetkezetek szombati kül­döttközgyűlésén, amelyet a MEZÖGÉPTRÖSZT budaörsi székhazának kultúrtermében rendeztek. A tanácskozáson 29 ÁFÉSZ,' 122 ezer 500 tagját, 22 taka­rékszövetkezet 133 ezer 800, a 65 lakásszövetkezet 6 ezer 200 tagját 119 küldött képviselte, s jelen voltak a MÉSZÖV tiszt­ségviselői is. A vendégeket, köztük Lakatos Tibort, a me­gyei tanács elnökhelyettesét, Molnár Istvánt, a Pest megyei pártbizottság osztályvezető-he­lyettesét, Osztás Jánost, a bu­dai járási pártbizottság titká­rát, Lippai Józsefet, a KPVDSZ megyei szervezetének titkárát, Dinnyés Józsefet, a SZÖVOSZ főosztályvezetőjét és Lányi Pált, a Pest megyei tanács ke­reskedelmi osztályának veze­tőjét Magyaróvári Pál, a MÉ­SZÖV elnökhelyettese, a gö­döllői ÁFÉSZ elnöke- köszön­tötte. Dinamikus fejlődés minden ágazatban A küldöttek jó előre kézhez kapták az írásos beszámolót, amely az eredményeket ösz- szegzi és a feladatokat tartal­mazza. A beszámolóból kitű­nik, hogy a megye fogyasztási szövetkezetei imponáló fejlő­désről adhatnak számot: az előző évhez képest hét száza­lékkal növelték kiskereskedel­mi forgalmukat, 10,2 százalék­kal a vendéglátóipari forgal­mat. Beszédes számok: tavaly a lakosság 2 milliárd 376 mil­lió forint értékű élelmiszert, 621 millió forint értékű ruhá­zatot vásárolt a szövetkezeti boltokban, a különböző ipar­cikkekből pedig 2 milliárd 428 millió forint értékű árut érté­kesítettek az ÁFÉSZ-üzletek. Említésre méltó az AFÉSZ- ek bolthálózatának fejlődése. Tavaly a megyében hét ABC- áruházat, négy kisebb ABC- böltöt, továbbá 22 élelmiszer- boltot, 10 ipafcikküzletet épí­tettek, hat felvásárlótelepet nyitottak és számos éttermet, vendéglőt korszerűsítettek. Szóbeli kiegészítésében Tuza Sándorné dr. megemlítette, hogy az ÁFÉSZ-ek a külön­böző hűtő- és vendéglátóipari gépek vásárlására, s a rakodás gépesítésére 10 millió forintot meghaladó összeget költöttek. A fogyasztási szövetkezetek fontos tennivalói közé tartozik a háztáji és kisegítő gazda­ságok termelésének támogatá­sa, az ellátás és a felvásárlás megszervezése. Tavaly 140 boltjukban értékesítettek mű­trágyát, növényvédőszert, ta­karmányt. A kisállatenyésztők 60 ezer tonna takarmányt vá­sároltak az ÁFÉSZ-üzletekben, tLbb mint másfél millió napos- és előnevelt baromfi talált gazdára a megyében. A kertészkedők 120 vagon vetőburgonyát, 1 millió 400 ezer palántát, továbbá számot­tevő mennyiségű gyümölcsfa és szőlőoltványt szereztek be az ÁFÉSZ-ektől, amelyek a kistermelést különböző szolgál­tatásokkal is igyekeznek elő­mozdítani. A kertészeti szak­csoportokat például talajmű­velő kisgépekkel, kerti traktor­ral látják el, permetezőgépet kölcsönöznek. A kisgazdaságok fejlődésének, korszerűsödésének alapja, a termelési kedv feltétele, hogy a fogyasztási szövetkezetek — a tsz-ek és az állami gazdaságok közreműködésével —, gon­doskodjanak minden termék és termény felvásárlásáról — ezt hozzászólásában Lakatos Tibor megyei tanácselnök-helyettes is hangsúlyozta. Az ÁFÉSZ-ek tavaly 259 millió forint értékű árut vásároltak a kistermelők­től, egyes árucikkek, így a nyúl, a méz, a tojás 90—100 százalékára szerződést kötöt­tek. Míg három esztendeje a felvásárolt burgonya, zöldség és gyümölcs 11 százalékára kö­töttek csupán szerződést, ta­valy e termények felére.^ A szövetség megállapítása szerint kiemelkedően fejlődött a fogyasztási szövetkezetek szolgáltató tevékenysége. Több ÁFÉSZ kötött együttműködési megállapodást a háztartási, mű­szaki cikkek javítására, új tex­tiltisztító-felvevőhelyek nyíl­tak, nőtt a kölcsönző egységek iparcikk-készlete. A beszámolóban és a szóbe­li előterjesztésben érthetően több szó esik az idei tenniva­lókról, azokról a feladatokról, amelyek megoldása alapos ne- kigyürkőzést kíván valameny- nyi fogyasztási szövetkezetben, hiszen a mércét magasra állí­tották. A kereskedelmi tervek szerint az élelmiszerforgalom 10,6, a ruházati cikkek forgal­ma 5,8 százalékkal nőtt az idén. 7,1 százalékkal több ipar­cikket értékesítenek. Az alap­vető cél az ellátás színvonalá­nak további javítása. Nagyobb árukészlettel s választékkal kell várni a vásárlókat. Gon­doskodni kell arról, hogy egy­re kevesebb legyen az úgyne­vezett időszakos hiánycikk. Külön fejezet a beszámoló­ban, külön téma a tanácskozá­son a takarékszövetkezetek működése. A MÉSZÖV össze­sítése szerint a megye taká- rékszövetkezetei 877 millió fo­rintos betétállománnyal zár­ták az elmúlt esztendőt, s az idén ez az összeg várhatóan eléri majd az egymilliárd fo­rintot. A szövetkezetek által folyósított kölcsön összege meghaladta a 318 millió forin­tot, ebből 55 millió forinttal a mezőgazdasági kisárutermelést támogatták. Ez utóbbi célra az idén 70 millió forintot szán­nak, ennyi termelési hitelt ve­het föl a lakosság. A lakásszövetkezetek mun­kájáról szólva a MÉSZÖV el­nöke bejelentette, hogy Pest megyében az idén az ötezredik szövetkezeti lakásba is beköl­tözhetnek a tulajdonosok. Ta­valy egyébként 614 lakást ad­tak át, az építőszövetkezetek. Az építtetők és a tanácsi érté- kesítésű lakások tulajdonosai­nak jelentős hányada alapítot­ta azokat a lakásfenntartó szö­vetkezeteket, amelyek a me­gye számos helyiségében tevé­kenyen működnek. Csupán címszavakban sorol­hatjuk fal, mely témák részle­tesebb taglalására nem térhe­tünk ki a tudósítás keretében. Szó esett a tanácskozáson ar­ról, hogy egyre több munkás- és ifjúsági szekció alakult a fogyasztási ’szövetkezetekben, részt vállalnak az ÁFÉSZ-ek a települések közművelődési programjából. A háztáji és ki­segítő gazdaságok termelésének fejlesztésére feladattervet dol­gozott ki a MÉSZÖV, melyben a gyümölcs, a szőlő és a zöld­ség új termőtájait rajzolták meg a térképen. A tanácsko­zás kiemelt témája volt a szö­vetkezeti vagyonvédelem hely­zete, a gazdálkodási fegyelem­ről vázolt helyzetkép megvita­tása, a belső ellenőrzés. Új tisztségviselőket választottak A MÉSZÖV felügyelő bizott­ságának elnöke Rasman István munkájuk tapasztalatairól szá­molt be, majd javasolta a kül­döttközgyűlésnek, fogadja el a szövetség idei költségvetését. A küldöttek ezt megszavazták és új tisztségviselőket is választot­tak: Nagy Gábort, az ÁFÉSZ- titkárság vezetőjét, a szent­Három újabb gyáregység Százhalombattán, az 1962 óta folyamatosan épülő Dunai Kőolajipari Vállalatnál az elmúlt évben három új termelő gyáregységet adtak át rendeltetésének, s ezzel a technológiai üze­mek száma 22-re emelkedet. Az idén már telj es kapacitással termel az aromás-extraháló-or- toxilol, az 1,5 millió tonna évi kapacitású atmoszférikus, valamint maleinsavanhidrid­üzem. endrei ÁFÉSZ küldöttét, a MÉSZÖV elnökhelyetteséül, Mahőlányi Pált, a szentendrei Teátrum Lakásszövetkezet el­nökét az elnökség tagjává. Bejelentették a tanácskozá­son, hogy a fogyasztási szövet­kezetek 380, és a takarékszö­vetkezetek 20 brigádját a szö­vetség által kidolgozott mun- kaverseny-program feladatai­nak megoldására mozgósítot­ták. Eddig a brigádok fele ér­demelte ki a szocialista címet, s jogos a remény, hogy az idén még nagyobb lesz a szocialista brigádok aránya. E munkahe­lyi közösségek közül egyre több csatlakozik a csepeli fölhívás­hoz, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évforduló­ja tiszteletére meghirdetett versenyhez. A közgyűlés küldöttei az együttes ülést követően szek­ciónként vitatták meg a há­rom ágazat, a fogyasztási, a ta­karék- és a lakásszövetkeze­tek ügyes-bajos dolgait, jöven­dőjét és a tennivalókat. A. Z. Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter szombaton hivatalos baráti látogatásra a Vietnami Szocialista Köztár­saságba és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságiba utazott. Szentágothai János, a Ma­gyar Tudományos Akadémia megbízott elnöke, Márta Fe­renc, az MTA főtitkára és Láng István főtitkárhelyettes, akik a szocialista országok tu­dományos akadémiái vezetői­nek értekezletén vettek részt, szombaton hazaérkeztek Moszkvából. A föld erdőállományának tanulmányozása a Szaljut—5-ről Folytatódik a tudományos kutatómunka a Szaljut—5 orbitálls tudományos űrállo­máson. Folytatódnak a kézi szín­képelemző készülékkel eddig is folytatott megfigyelések. Az űrhajósok az utóbbi na­pokban elsősorban földünk erdőállományát tanulmányoz- tatták a készülékkel. Míg az őrjáratot tartó re­pülőgépről napjában legfel­jebb egyszer deríthető fel egy adott terület, a műholdak, a keringési gyakoriságtól füg­gően ezt többször is megte­hetik. A színképelemző készü­lékkel készített fényképek megbízható támpontot adnak a tűzveszélyről, az erdőállo­mány pusztító természeti és egyéb okokról, a talaj és le­vegő nedvességtartalmáról. Az űrben dolgozó műszerek már most is rendszeresen tá­jékoztatják megfigyeléseikről az irkutszki, krasznojarszki, novoszibirszki és habarovszki erdővédelmi állomások mun­katársait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom